Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-15 / 88. szám
2 WB PtO 1953 ÁPRILIS 13 Burchett tudósítása az amerikai kormánynak a hazatérő beteg és sebesült hadifoglyok „fogadására“ tett intézkedéseiről Max Reimann elvtárs a nvugatnw' hazaiak nagy küzde.márdl és a küszöiiönáüó választó hadjáratról Peking (Uj Kína) WMfred Burchett, az „l“Human-itó“ tudósítója, jelenti április 18-án Készemből: A két fél vezérkari tisztjei hétfőn, délelőtt 11 órakor összeültek Panmindzsonban, hágj’ kidolgozzák a beteg és sebesült hadifoglyok április 20-án kezdődő kölcsönös kicserélésével kapcsolatos néhány utolsó adminisztratív részletkérdést. A koreai- kiírni fél sürgette a plenáris ülések újbóli megkezdését, azonban nem kapott még választ az amerikai össze- kötőti&ztektői. a teljes fegyverszüneti küldöttségek ülése időpontjának kitűzéséről. Hár'om nap tolt el azóta, hogy Kam ír tábornok levelet intézett Hamson tábornokhoz, amelyben teljes magyarázatot fűzött a fegyverszünet létrejöttének útjában álló egyetlen aka dály elhárítására tett koreai kínai javaslathoz és sürgette a fegyverszüneti tárgyalások folytatását, amelyen kidolgozzák e javasltat gyakorlati meg. valósítását. Az amerikaiak úgy tettek, mintha 24 vagy 48 órával meg akarnák gj-orsifáni a beteg és sebesült hadifoglyok kölcsönös kicserélését. Ez azonban különös módon ellentétben áll azzal a habozó magatartással, amelyet a fegyverszüneti tárgyalások folytatása iránt tanúsítanak, jóllehet a fegyverszüneti tárgyalások révén valamennyi hadifogoly gyorsan hazajuthatna. Amerikai hírügynökségek jelentése szerűit az Egyesült Államok kormánya ezidőszeri-nt főként azzal törődik, hogy az átvett beteg és sebesült amerikai hadifoglyokat megfelelően „megrostálják11 és addig ,,oktassák", amiig azok ..megszabadulnak11 minden kedvező véleménytől, amelyet a népi demokratikus Koreában látott életviszonyokról és a velük szentben tanúsított mélj-ségesen emberi bánásmódról alkothattak maguknak. Kí' 1.1‘OLITIH AI IlKKUE Willi BÖRTÖN JUT OSZTÁLYRÉSZÜL A SPANYOL HAZAFIAKNAK London (MTI): Gordon Bridger az Angol Munkáspárt tagja az elmúlt hetekben mint tolmács n.éhánv napot töltött Spanyolországban, filmé nyélről „Ismeretlen hősök, akik har. colnak a Franco-rendszer ellen“ cím" mel a következőkben számolt be a Daily Worker hasábjain: .,Á barcelonai kikötő közelében áll a katonai kormányzóság épülete. Barcelona dolgozói jól ismerik ezt az épületet, hiszen ezer és ezer spanyol hazafit ítéltek itt már halálra és börtönbüntetésre“ —- írja Bridger. A vádlottak ..bűne“ sokszor nem volt más, mint ,.több iskola követelése“, a politikai foglyok részére létesített alap“ támogatása, vagy a ,.köztársasági zászló használata a francoista zászló helyett.“ Bridger meggyőződött arról ts, hogy „ letartóztatások koholt vádak alapján tör. ténniek. így tartóztatták le az idén februáriban a hazafiak egyik csoport" fát. Raffael Porquerassal az élen. — Ezek a bebörtönzött hazafiak azóta is várnak ügiyük tárgyalására a du-eosi carantheM és modeloi börtönökben. ,.Találkoztam néhány vádlottal — írja továbbá Bridger, — akik 1949 óta rabok. Elmondották, hogy állandóan verik őket vízben áztatott korbácsokkal. Közülük sokan már bele. örültek az állandó ütlegelésbe.“ KÉTEZERNÉGYSZÁZ KIKÖTÖMUNKÁS SZTRÁJKOL A LONDONI KIKÖTŐ EGYIK RÉSZÉBEN London (MTI): A londoni kikötő egyik részében a tilbury dokk 2400 kikötőnmnkása sztrájkba lépett, mert a munkáltatók: máshonnan hozattak munkásokat egy cukonszáMítmány kirakásához jóllehet Tilburyben is volt elég munkaerő, AZ OLASZ KÖZVÉLEMÉNY KÖVETELI AZ ORSZÁG DÉLI TERÜLETEINEK GAZDASÁGI HELYREÁLLÍTÁSÁT Róma (TASZSZ): Amint a „PUnl" ta“ című lap közli, április 12-én Dél-O'laszország több városában a „Déli területek gazdasági helyreállításáért folyó harc napja“ alkalmából népgyűiéselIr voltak. Tőrre Annunziataban (Nápolv tar- toióány) a gyűlés szónoka Giórgio Amendola. u Kommuna a Pór- Kupont; Vezetőségének tagja volt. — Amendola elmondotta, hogy a Ke. resaténydemokrata Párt ötéves ural. ma alatt a déli vidékek gazdaságii helyzete tovább romlott. 1948-tól 1958-ig egyedül Nápolyban ötvenhárom vállalatot zártak be buszon" négy ezerszáztha rminony o 1 c munka st bocsátottat el. m:ntegv nyoicvanhá. romezer munkás pedig csökkentett munkahetet dolgozik. A déli vidékek dolgozói — hangsúlyozta Amendola — követelik a földreformot, az iparo. sítás't. a monopolista csoportosulások tulajdonában lévő villamosipari vállalatok, nadonalizálását. ÖSSZETŰZÉSEK LIBANONBAN Beirut (TASZSZ): A libanoni sajtó közlése szerint április 12-én Mu" szaitbe kerületben (Beirut) összetű. zésre került sor a rendőrség és a lakosok egy csoportja között, akik szervezetten a temető felé igyekeztek hc;v megkoszorúzzák George Aure munkás sírját. George' Aure-t egy évvel ezelőtt Artajon-ak, a Fran- co"Spanyolomszág külütfyminis'ZÍeré- nek Libanonba érkezése elleni tűn. tetés során gyilkolták meg. A felvonulást ötvenifőmyi rendőr- csapat igyekezett megakadályozni. A rendőrök tüzet nyitottak. Három ember súlyosan megsebesült. FRANCIAORSZÁG, HOLLANDIA ÉS ETIÓPIA KÉRTE, HOGY HAZATELEPÜLŐ HADIFOGLYAINAK NE ENGEDÉLYEZZENEK SAJTÓNYILATKOZATOT Páris (MTI): Az AFP hivatalos közleményre hivatkozva jelenti Mun- szanhól, hogy Franciaország, Hollandia és Etiópia kérte: a népi erők fogságba esett, hazatelepülő katonáinak ne engedélyezzék hogy nyilatkozatot tegyenek a sajtó munkatársai előtt, A KOREAI—KÍNAI NÉPI ERŐK MÁRCIUS HÓNAPBAN TÖBB, MINT 15.000 FŐNYI VESZTESÉGET OKOZTAK AZ AGRESSZO ROKNAK Koreg: arcvonal (Uj Kína): A kc<- reai—kínai népi erők március hónap bán 15.577 elíemség-s katonát, köztük 8.253 amerikait tettek harcképtc" lenné, vagyis 5999 katonával többet, mint februárban. A népi erők légvédelmi alakulatai, repülőkötelékei és tüzérségi ütegei lelőttek 99 és megrongáltak 172 el. lenséges repülőgépet megsemmisitet. telte, illetve megrongáltak 45 ellenséges harckocsit, 51 tüzérségi löveget és 106 teherjárművel, valamint megrongáltak egy ellenséges rombolót és elsüllyészteitiek egy aknakutatóhajót és lcét partmenti hajót, A népi erők március hónapban a többi között zsákmányoltak 51 ne" héz és könnyűgéppuskát, valamint 653 auiomatapusikát, karabélyt és könnyű gyalogsági fegyvert. „KÜLFÖLDI" OLAJSZAKÉRTŐK ÉRKEZNEK TÖRÖKORSZÁGBA Páris (MTI): Az AFP ankarai je. lontésében közli, hogy munkatársa beszélgetést folytatott a török olaj- társaságok cgv képviselőjével, aki kijelentette: „Külföldi olajtársaságok képviselő; érkeznek hamarosan Törökországba, hogy beszámolót készítsenek társaságuk számára Törökország olajikin- cseiről.“ A nyilatkozatiból kiderül, hogy a török reakciósok az eddiginél is szabadabb kezet adnak az amerikai mo" nopoliumoknak az ország természeti kincsein^;, elrablásában. Berlin (MTI) Németország Kommunist Pártja elnökségének vasárnap Düsseldorfban tartott, ülésén beszámolót tartott Max Reimann, a párt elnöke. Mas Reimann beszédében .a- többi között a következőket állapította meg: A háborús szerződ kék jóváhagyása — amit Adenauer a német nép túlnyomó többségének akarata ellenére hajszol; keresztül a bonni parlament bon — a, n y ugat néni etországi hely ze t további 'kiéleződéséhez vezetett. A háborús szerződések elleni harc most új szakaszába lépett. Minden erőnket latba vetve meg kell a.kadá lyoznunk a bonni és párisi béke. ellenes paktumok megvalósítását. Azok az erö.^ikos módszerek, amelyeket az Adenauer kormány a német nép növekvő ellenállási mozgalmával szemben alkalmaz, a bonná rendszernek nem az erejéről, hanoin a gyengeségéről és félelméről tanúskodnak. Max Reimann üzenetet küldött a szociáldemokrata dolgozóknak, amelyben közös harcra hívja fel ökoi, a há borús veszély megszüntetéséért, a habar ós szerzö(lések ér vénytolenítés é ért, az egységes, békeszerető és demokratikus Németország megteremte Béért. Max Reimann az ez év augusztus végén vágj- szeptember elején mee tartandó nyugatnémet országi páriáin ént i vú! asz iá ssa1 k apoSobitba.) i • hangsúlyozta: A német imperial í-ták pártjai a küszöbönálló vá'asatá'i hadjárat su rán el akarják teremi a német nép figyelmét nemzetünk létkérdéséiről. A jobboldali szocliVdemokrata vezetők is készek kirefcesz'ieni a választásból a német nép sorsdöntő kérdéseinek megvitatását, készek további látszatellenzék iséggel feite ve - zefcni a. tömegeket, hogy később Ad-e. naucr ^koalíciójának tagjaiként, végrehajtsák az alávaló háborús egyez menyeket. A tömegeknek nem szabad az smr rikai imperiaiisták Lakájait inogva lasztaniok, hanem olyan jelöltekre kell szavazni ok, akik megvédik a nép nemzeti és szociális érdekeit. Az Olasz Komiministii Párt közzétette jelöltjei listáját Róma (MTI): Az Olasz Kommu. nista Párt vasárnap közzétette a képviselőházi és szenátusi választásokon induló jelölt y. inuk listáját. Palmiro Togliatti elvtárs. főtitkár, a római és calaniai, Luig; Lóngo elvtárs főtitkárhelyettes n milánói és az alesszar.dr.ia; képviselőházi vá lasztókerületekben Pietro Secchta eivtárs főtitkárhel vette- r. d'soI képviselőházi választókerületben és a uvörnoi szenátusi kollégiumban. Mauro Scocci Marre e.lvtáirs. a köz" pont; bizottság tagja a Venezia.'.r visoi képviselőházi választókerületek ben. valamint chioggxji szenátusi kollégiumban Giuseppe dl Vittoriö eivtárs, e. központi bizottság tagja a fogrtjiai és tarantoi G:orgin Anier.- doia elvtárs, a központi bizottság tagja a nápolyi, Gero’.amo li Cau-i elvtárs a központi bizottság tagja a palermo:. Giancarlo Pa jeli a elvtárs. a központ; bizottság tagja „ bresciai és varésoi képviselőházi választókéra letekben vesz részt a választásokon. Nehru nyilatkozata a koreai-kínai békekezdeményez^srő’ (MTI) Nehru indiai miniszterelnök hétifőn beszédet mondott, amelyben —^ mint az >,AFP“ közli, — kijelen;, tette, hogy ,,a Koreára vonatkozó új javaslatokat el kellene fogadni, mert. azok a nemzetközi feszültség csökkentésére irány idruik.“ Egyik- más ilt világit alulinál úuy- látszik megzavarják a javaslatok folytatta Nejint — azonban mindent el kell fogadni, ami a feszültség csökkentését célozza. Mi tehát elfogadjuk a javaslatokat" Nehru végül kijelentette, réméii, hogy a nemzetközi helyzet .7tovább javul majd és végül is :« békéhez re. zety A „i'Humanité" a vietnami helyzetről Páris (MTI): Nyugati hírügynökségek napok óta jelentéseket közöl" nek, melyek szerint a „vietnami néphadsereg Észak" V ietna mb an La ősz tartomány határán csapatössze- vonáso-kat1' foganatosított és előrenyomulásba kezdett, A ,.1‘Humaiuté“ külpolitikai vezércikkében Pierre Courtade utal arra, hogy a háborús gyújtogatok semmi" féle mesterkedéstől nem riadnak vissza, hogy a távolkeleti béke helyreállítását meghiúsítsák. Jelenleg ha_ talmas hírverésbe kezdtek az észak- vietnami eseményekkel kapcsoiatA Tan jag hírügynökség ez év múrciusá- naj. végén közölte, hogy Jugoszláviában újból emelték az árakat. Megdrágult a legtonto- sabb élelmiszer — a kenyér. Közel 40 százalékkal emelkedett az ára. Néhány hónapon belül ez már a második élelmiszeráremelés volt. Tavaly kétszer emelték a kenyér, a cukor és a tej árát., s egyízben a húsét. n lisztét, a kölesét, a zsírét és a zöldségféléket. Általánosságban 60—80-szoros.ra drágultak a közszükségleti cikkek a háborúelőttihez képest. A katasztrofálisan iokozódó drágaság az imperialista háborús gyújtogatok szolgálatában álló fasiszta Tito-klikk bűnös gazdálkodásánál- következménye. A jelenlegi belgrádi vezetők a jugc- szláv nép létérdekeinek rovására minden erői és eszközt a háborús előkészületek érdekében veinek latba. ..Akár csak azelőtt, most is bármelyik európai államnál többet költünk légyvérkezésre'1 — dicsekedett Tito amikor az Evening News c. amerikai lap tudósítójának nyilatkozott. Jugoszlávia ezévj állami költségvetésének 78 százalékát katonai célokra iorditja. A Tito-klikk n háborús kiadások súlyos tér. hét a nép vállára rakja, s folytatja a népgazdaság fokozott militarizálását. A repülőtér, löld- alatti hadíanyagraktár-építkezésekkel, az adriai hadikikötők bővítésével, stratégiai hadiutak építésével párhuzamosan erőltetett ütemben növelik a hadiipart. A jugoszláv haditermelés jelenleg nyolcszorosa az 1947. évinek. A hadigazdálkodás viszonyai között pénz. és nyersanyag hiányában elsorvad „ polgári ipar A múlt évben. 1951-he.z képest 70 százalékkal szűkítették a tömegszükségleti cikkeket gyár. tó ipari üzemek építkezését. Sok működő üzemet bezárnak. Tavaly egyedül Belgrádban 415 élelmiszeripari üzem szüntette be munkáját. A textiláruk termelése tavai„ 1951-hez ké- pest 53 százalékkal, a szappané 57 százalékkal, a bőráruké 47 százalékkal csökkent. A hadiipar bővítésének következtében az idén még jobban csökken a polgári termelés. Csökken a mezőgazdasági termelés is. Ez annak következménye, hogy a titólsták a kulák• FOKOZÓDÓ DRÁGASÁG JUGOSZLÁVIÁBAN ságot támogatják és kifosztják a dolgozó parasztságot. A jugoszláv forradalmi emigránsok lapjainak adatai szerint Jugoszlávia hétmillió hektárnyi szántóföldjéből a parasztság 1951-ben csak hárommillió hektárt volt képes megművelni. 1952-ben ennek a vetésterületnek is mintegy 30 százaléka bevetetlen maradt. Az ország mezögaz. dasági össztermelése jelenleg körülbelül fele a háborúéulttinek. a tönkrement parasztok ezrével mennek a városokba munkát keresni, s szaporítják a munkanélküliek hadseregét. Korántsem teljes hivatalos adatok szerint ítélve Jugoszláviában jelenleg több, mint 300.000 iparj munkás 180 ezer kisiparos segéd és inas s mintegy 70 ezer alkalmazott alkotja a „leleí- leges“ emberek hadseregét. A munkanélküliek között 130 ezer a nő. A tilóislák nem tartják ,,rentábilis“ munkaerőnek a nőket s őket dobják ki elsősorban a gyárakból az utcára. A létfenntartási eszközeiktől megíosztott munkanélküliek szörnyűséges ínségben és nyomorban élnek. De súlyos azoknak a munkásoknak a hely. zete is. akik dolgoznak. Mialatt az élelmiszerek é$ iparcikkék árát mind feljebb srófolják, n pé- rek egyre csökkennek. A tavalv bevezetett új bérrendszer következtében a jugoszláv munkások amúgyis szűkös munkabére további 18—20 számlákkal lett kevesebb. Az új tilóista bérrendszer korlátlan lehetőségeket nyújt szélhámos üzelmekre és a munkásak becsapására. A milje- vinei ércbányákban például az új bértarifák szerint. járó munkabérnek csupán 80 százalékát tize. lile ki. Hova lesz a munkabér fennmaradó része? Mint -n gyártási deficit fedezete“ — a vállalkozók zsebébe kerül. A titóista statisztika legújabban már nem közöl adatokat, a létminimumról. A Titc-klikk fél közzétenni ilyen adatokat mert ezek megmutatnák, miiven rohamosan csökken a lakosság vásárlóereje. Roppant szakadék tátong a munkabérek és az árak színvonala között. Hivatalos adatok szerint már 1951-ben körülbelül 25.000 dinár volt szükséges egy négytagú család mi. nimális havi kiadásainál; fedezésére. A munkások átlagos havi keresete azonban mindössze 3.500—4.500 dinár volt. Mit vehetnek ennyi pénzért? Szó sem lehetett arról, hogy keresetükből többé-kevésbbé kielégítően táplálkozzanak arról meg különösen nem, hogv ruhát me9 lábbelit ve. gyenek belőle Azóta lényegesen rosszabbodott a helyzet. Egy silány minőségű ruha ára is ma körülbelül azonos egy munkás háromhavi keresetével. A íéríi félcipő 8000 dínárb„ kerül, ami egy munkás kéthavi bére. A dolgozó parasztság s<cm tudja megvásárol, nj a közszükségleti cikkeket. Egy kilogramm szög például annyiba kerül, mint 50 kilogramm búza. Ha n paraszt egy pár cipőt akar vásárolni, öt mázsa búzát kell eladnia. A legsilányabb posztóruha is 12 mázsa búza árába kerül, Az iparcikkekre vonatkozóan nincsenek egységes, szilárd árak. a vállalkozóig maguk diktálják az árakat, s milliós vagyonokat harácsolnak össze árspekulációval a lakosság bőrére. Mint látjuk a jugoszláv nép életszínvonala szakadatlanul süllyed. A titóista hatóságok beismerik, hogy Jugoszlávia az egy tőre eső fogyasztás terén világviszonylatban is a legutolsó helyek egyikén áll. Míg a Tito-iasisztúk dúskálnak minden jóban, a városi lafcos három hónap alatt legfeljebb ha 45—50 deka húst fogyaszt, A jugoszláv dolgozók éheznek az ország ia- siszta vezetői mégis nagymennyiségű élelmiszert visznek ki külföldre cserébe ágyukért és repülőgépekért. A Narodni List című titósla szennylap a jugoszláv mezőgazdasági kivitelre vonatkozóan az alábbi adatokat közötte: Jugoszlávia tavaly előtt 2,160.000.000 dinár értékű szarvasmarhát és hústerméket szállított más kapitalista országoknak. Tavaly már 7.730.000.000 dinár értékű ilyen árut szivattyúztak ki az országból. Jugoszlávia dolgozó tömegei mind elégedet>* lenebbek a (itóisíák háborús politikájával, amely fokozza a' drágaságot az országban, s mérhetetlen nyomorúságot hoz n népnek. bán. Valóságos provokációs kampányról van szó — hangsúlyozza Courtade — melynek kulcsát a Neu York Héráid Tribüné adja meg. ami kor a következőket írja: ■.Egészen világos, hogy nem lehet szó a koreai kérdés rendezéséről mindaddig, amíg az indokínai háború be nem fejeződik.“ A háború- uszítok tehát a koreai béke helyre, állítását az indokínai helyzetre való hivatkozással akarjál- meggátolni és egyáltalában néni hajlandók feladni bűnös politikájukat és kalandor terveiket. Mindezeket a mesterkedéseket azonban — hangsúlyozza Courtade — a francia nép meg tudja hiúsítani. Éppen ezért ebben az órában a francia nép történelmi felelőssége különösen nagy. ,,Ha kiharcoljuk a jelenlegi .szennyes háború* befejezését, akkor nemcsak segíteni fogunk ab" bán, hogy Franciaország megiköny. nyebbüljön egy számára elviselhetetlen tehertől, hanem ugyanakkor az általános béke kivívásához. ;s .hozzájárulunk“ —- fejezi be cikkét Pierre Courtade. „Paris nyomortanyái Moszkva. A „Pravda*1 április .13-1 számában Rasszagyin tudósításé; közli .Páris nyomortanyái“ címmel. A tudósító ebben a cikkében a francia főváros dolgozóinak súlyos lakásviszonyairól ír. A külföldi turistáknak szám párisi útmutatók vál tozatlanul tarkái iának a történelmi emlékművek, a francia építészet és művészet alkotásainak felsorolásától — lmngzik a többi kő. zötit a tudósításban. — Van azonban egy másik, nem reklámozott Páris is. Erről nem tesznek említést az útmutatók. Ez a dolgozók Párasa, a nyomor ős d nyomortanyák városa. A Szajna .rakpartján — f oly látja' Rasszagyiin — a sötétség- beálltával gyakran láthatók hajléktalanok, akik éjszaka hideg kőtáblákon alusznak Páris Nanterr-e nevű peremváros nyomort anyák központja. A perem város helyettes polgármestere közölte velünk, hogy Nenterreben 1200 család kii z d lakás Ín ség gél. Haladó francia lapok számításai szerint a vietnami háborúra költött pénzből hOö.oOO lakást lehetné építeni és ezzel legalább hárommillió fran. piának lehetne emberhez méltó lakást biztosítani írja befejezésül G. Ilassziagyin. r
