Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-12 / 86. szám

1953 ÁPRILIS 12 NAPLÓ Mi az oka Gyula j-község szégyenteljes lemaradásának ? A Minisztertanács határozata sze­rint március 31-én a szántások, ápri­lis 10-én pedig az árpa, zab, napra­forgó, baltacin és más koratavaszi növények vetése lejárt, Gyul&j köz­ség határában azonban még több­száz hold szántatlan terület van, de emellett nem teljesítették a dolgozó parasztok, de az egész község sem a tavaszi vetéstervét. A tanács vezetői megalkuvók voltak a dolgozókkal szemben, nem harcoltak következeteT sen a minisztertanács határozatának maradéktalan végrehajtásáért. Csapiári elvtárs a község mező­gazdasági előadója egyben a községi pártszervezet titkára két mondatban elmondja, hogy hogyan készültek a tavaszi munkákra. A két mondat így hangzik: — A népnevelőket mozgósítottuk! A kulákokat behívattuk a tanácshá­zára! — Bezzeg most aztán két mondatban könnyen ki lehet fejez­ni, hogy a gyulaji dolgozó parasz­tok mennyire teljesítették vetéstervei­ket. Csupán a zabvetési tervet telje­sítették 100 százalékban, A többi nö­vény féleségek vetését még 50 száza- • lókban sem. A községben 48 olyan kulák van, aki még tőiddel rendelkezik. A 48 közül 10 csak részben teljesítette, 6 pedig egyáltalán nem teljesítette vetéstervét. Ha elgondolkozik valaki ezen a szé­gyenteljes lemaradáson, az jut eszé­be, honnan veszik a gyulaji tanács vezetői azt a bátorságot, hogy a dol­gozó nép hozta törvényeket nem tartják be. A tanácselnöknő Irodája előtt sorbán- állás. A tanácselnöknő irodája előtt áp­rilis 8-án mintegy 50 dolgozó pa­raszt állt sort, hogy egymásután be­menjenek a tanácselnökhöz, aki el­beszélget velük. Az ilyen agitáció, vagy felvilágosító munka csupán ar­ra jő, hogy lejárassuk tanácsaink ve­zetőit, nem beszélve arról, ha ezt na­ponta így csinálja Király elvtársnő, nem tudja ellenőrizni a tanács ap­parátusát. A kicsi feladatok között elvesznek a nagy feladatok, amit ép­pen a tanácselnöknek kellene megol­dani. A községben 43 tanácstag van és még sok élenjáró dolgozó paraszt, akik példamutatóan teljesítették ta­vaszi vetésterveiket, és első negyed­éves beadási kötelezettségüket. A gyulaji tanácsnak és pártszervezet­nek becsületére válna, ha az élenjáró dolgozó parasztokat és a tanács­tagokat bíznák meg azzal, hogy fel­keressék naponta azokat a dolgozó parasztokat, akik nem teljesítik ta­vaszi vetésterveiket és az állam irán- j| ti kötelezettségüket, i A tavaszi vetéstervek nem teljesí- ' tése mellett az első negyedéves begyűjtési terv teljesítésénél is hiba van. Azoknak a dolgozó parasztoknak kell szégyenkezni a párt és dolgozó nép előtt, akik becsülettel teljesítet­ték az állam iránti kötelezettségüket, azok miatt, akik nem teljesítették. Ha Gyula] község lemaradásának okait nézzük, egy percre sem szabad szem elől té­veszteni, hogy a járási tanács milyen segítséget adott a község vezetőinek. — Csapiári elvtárs azt mondja: A járási tanács mezőgazdasági osztá­lyától kaptunk ugyan segítséget, az is volt a baj, hogy egy elvtárs na­ponta kint járt, de segítségadása annyiban merült ki, hogy beszámol­tatott, összeszedte az adatokat és el­ment. Április 7-én Balázs elvtárs a dombóvári járási tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője volt kint községünkben, — megelégedetten folytatja tovább — szerencsére ő csak félóráig volt itt, kihozta magá­val a kölesvetés tervét és megadta a szempontokat, aminek alapján a je­lentést kell küldeni. A járási tanács apparátusai tisztában vannak azzal, hogy a gyulaji tanácsnál olyan káosz van, amelyben eligazodni je­lenleg nem lehet, a dolgozó parasz­toknak a véleménye szerint kevesebb a földterületük, mint amit a nyil­vántartók gazdalajstromba lefektet­tek. A határban minden negyedik darab föld parlagon van. Ezek után tehát nem lehet csodál­kozni azon, hogy a községben még nem vetettek egy szem takarmányré­pát sem, baltacint sem, napraforgót pedig csak 25 holdat. Gyulaj község lemaradása súlyos, de arról semmi esetre sincs szó, hogy behozhatatlan. Nem kell csodaszer ahhoz, hogy a gyulajiak is, habár késve, de teljesítsék tavaszi vetéster­veiket és az állam iránti kötelezettsé­geiket. A tanács és a pártszervezet kar­öltve haladéktalanul szervezze meg az állandóbizottságokat, osszák el azok között az utcákat és az állandóbizottság tagjai naponta keressék fel a lemaradó dolgozókat, beszélgessenek el velük a vetési ter­vek és a begyűjtési tervek teljesíté­sének jelentőségéről, a kommunisták mozgósítsanak ezek végrehajtására ,,A Magyar Népköztársaság bizto­sítja a dolgozóknak a művelődés­hez való jogott“ — írja alkotmá­nyunk 48. §.ának első bekezdése és ez így is van. A dicső Szovjet Had­sereg felszabadította hazánkat, s meg adta a lehetőségét annak hogy pár­tunk vezetésével ki,söpörjük hazánk­ból a feudál kapitalista Magyaror­szág, a „hárommillió koldus orszá­gának“ urait. Azóta évente 45 ezer egyetem; hallgató tanulhat. Soha nem látott távlatok nyíltak meg a fiata­lok előtt. Régen egy diplomás időt­len időkig talpalhatott állás után. Ma ösztöndíj, jól felszerelt diákott­húzzák vissza a szekszárdi járást A faddi jkulálkok. A 27 főiddel reodielkező kutakból 17 csak részben., 2 pedig eigyá'lltiallán mám teljesítette ve­tési tervét. Legjobban bemutatják most igaza arcukat Orgován Jáinosné, Gyertek fiatalok az egyetemre Büdös Jámois, Orgován József, Joó András, TeLegdi Pál, akik minden áron szabotálják a község vetéstervé, melk teljesítését. hon, szerető gondoskodás várja a hallgatókat. Az egyetem elvégzése után pedig az állam helyezi el őket. A szocializmus építése egyre több szakembert igényel, orvosokat mér­nököket, pedagógusokat jogászokat. Utolsó éves középiskolások — lá­nyok, fiúk egyaránt — jelentkezzetek minél előbb továbbtanulásra. Várnak benneteket az egyetemek, főiskolák, vár a pécsi Tudományegyetem jogi kara, szeretettel várnak a professzo. rok és a hallgatók. Borsós József II. évf. hallgató, A biritói állami gazdaság 1949-ben és ma ...4 mezőgazdaságban a szocializmus építéséi az ál­lami mezőgazdasági gépál­lomások az állami gazda­ságok és termelőszövet­kezetek segítségével kezd­tük meg. Még sok erőfeszí­tésre van szükség, hogy állami gazdaságok bevált­sák a hozzájuk tűzött re­ményeket, Ök lesznek a szocialista mezőgazdaság legjobb árutermelő minta- birtokai, melyek nemesí­tett vetőmaggal, íajálla- tokkal is támogatják a mezőgazdaságot, új kultú- rát, új termelési módok ki­kísérletezésével, meghono­sításával és elterjesztésé, vei gyorsítják mezőgazda­ságunk továbbfejlődését“. — mondotta Rákosi elvtárs a. Magyar Dolgozók Párt­ja II. Kongresszusán. Rö. vid visszapillantássá / ér­demes számot termi arról, hogy a biritói állami gaz­daság mennyit lejtődön az W49.es választások óta napjainkig. A gazdaság ossz területe. 1949 novem- berében 1200 hold volt, ebből szántóterület 900 hold. Két darab R 35-ös Irak torral 2 ekével, 2 csép. lögéppel, 4 íogatos velő­géppel, 16 ig.áslóval művel­ték ezt a tőidet. A 900 hold szántóterülete 77 tag. ba volt. A gazdaság még . kezdetben csak egyetlen kovácsműhellyel rendelke­zett a javítások fő mun­káit „ környékbeli kisipa. rosokkal végeztették eh Az 1949-es választás, il­letve Népfront győzelme után a gazdaság hatalmas tejlődésne^ indult. A gaz. daság szántóterülete közei 4.500 hold, amely 16 tagból áll. Jelenleg 9 szántó trak­tora, 3 Zetorja, 4 G 35-ös vontatója, 3 EMAG kom­bájnja 3 kévekötő-arató­gépe, 2 lenyüvő kombájn, ja, 3 kultivátora, 2 műtrá­gyaszórója van a gazda­ságnak és még sok más olyan gépe, amit az 1949- es választások óta kapott. A felszabadulás előtt az állami gazdasági dolgozók­nak nem volt biztosítva, hogy a munkahelyükön ott aludhassanak. munka előtt és munka után még több kilométert kellett gyalogolni, hogy álomra hajthassák fejüket. Így volt ez a biritói állami gaz­daságban. Ez a helyzet azonban gyökeresen meg. változott. A gazdaság min­den üzemegységében van munkásszállás. Ma már nem kell a dolgozóknak kilométereket gyalogolni. Munka után modernül be­rendezett munkásszáliá,$ vár minden dol­gozót. Napi munkájuk fá­radalmait éppúgv kipihen­heti, mint saját otthonéi, ban. Az állami gazdaság dol­gozóinak élete a múlthoz viszonyítva gyökeresen megváltozott. 1949 óta nap­jainkig a dolgozók lakásá­nak 60 százalékát kijaví­tották és átalakították. A gazdaság fiataljai részér- footballpályát építettek kultúr házat kaptak, s min­denféle szakmai könyv rendelkezésükre áll hogy tudásukat tovább fejlesz, szék. Az. állami gazdaság­ban 1949 óta 60 dolgozói képeztek ki növényter­mesztési és állattenyésztési szakemberré. A fenti számok azt bi­zonyítják, hogy pártunk és kormányunk a kitűzött cé­lok megvalósításáért min­dent elkövet. A tamási Vörös Szikra tsz dolgozói a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával készülnek a választásra A tamási Vörös Szikira tsz tagsága pártunk felhívását és a miniszterta­nács határozatát a tavaszi t-aJaje »ké­szítési munkáik idején megszívlelte, idejében végezték el a munkákat. A ikonatavaisziaik vetését határidő előtt elvégezték és a kukorica kivételiével mindéin apró mag a földbe« van. A vetés idején alkalmazták az élenjáró agrótechnikai eljárásokat. j ütve« hofid áirpát kere síztiso rosain, 26 hold földbe pedig jairoviziáM magot ve­tet tok. Befejezték a gyapotvetést Is, 20 holdon előmelegített, 10 holdon pedig jaro vizáit maggal. Péti elvtárs a tsz elnöke elmondotta, hogy a kukoricát is négyzetesem vetik, a diiminye kiiüllteitéséft fészektrágyázés- sal és egy részén gyepkockákban vég­zik eL Megkezdték a kerti növények palántázását, a:z ősszel ültetett fok­hagymát magkapállták. A szövetkezet tagsága feOismerte az élenjáró szovjet agrotechnika hatal­mas jelentőségé!. Minden tag ismeri a tervét és azon iparkodik, hogy ezt határidő előtt teljesíthesse. A szövet­kezetiben. jó a munkai egy etem, amit semmi sem bizonyít jobban, minit az, hogy miindan tag egyemberként harcol a magasabb termés eléréséért. Egy­aránt 'kiveszik részüket a termelőmun­kából a férfiak és a nőik, bevonják a családtagokat is. A munkaverseny nem kampányszerű, hanem állandó a tsz nél. A felszabadulási hétre tett vállalások teljesítése után újaibb vállalást tettek 'május 1-re és 17-re a választás ide­jére. A tsz 'brigádjai vállalták, hogy minden időszerű munkát 5 nappal a határidő előtt befejeznek. Vál­lalták, hogy egy.egy tagra eső kísérleti parcellán a legnagyobb gondossággal végzik a munkát és a négyzetes kukoricánál alkalmaz­zák a fészektrágyázúst. A Vörös Szikra tsz tagsága állan­dóan kísérletezést folytat az egyes növényeknél, hogy a következő évben újaibb agrotechnikai eljárással növel­hessék a terméshozamot. A szövetkezet DISZ fiataljai a má­jus 17-i választások tiszteié!éré válla, tűst tettek. Vállalták, hogy 1 hold földi dió és 2 ho'ld szójabab vetéste- rü'lieliiikeit mintaszerűen megmunkál­ják, 76 hold régi vetésű lucernát fej- trágyáznak, amiből már 22 holdat el is végeztek. Befejezték a rét és legelők karbantartását, amire szintién felajánlást tettek. A Micsurin brigád az öntözéshez szükséges csatornák elkészítésé! vál­lalta április lö.iig, amely már befeje­zés elölt áll. A Kossuth, brigád évi versenyre hívta a term elősző vetkezőt összes bri­gádjait a minőségi és mennyiségi munka elvégzésére. A brigád tagjai vállalták 6 hold takarmányrépa öntözéses művelését, 15 hold cu­korrépa fejtrágyázását és az er­dősítéshez érkezett facsemeték kl- ültetését. A facsemeték kiültetését már teljesítették is. A Petőfii-brigád tagjai felajánlást tettek, hogy területükön a szénát, a Kun.féle szárítási eljárással takarít­ják be. A Gőgös Ignác brigád vállalta, hogy terülő; ükön az épületekben ren­det és tisztaságot tartanak, a négyze­tes kukoiricaül'tietléshez pedig a jelölést úgy végzik el, hogy a pontos sor és tő távolság meglegyen; Ezizel. iheggyor- sé'jáík ,a művelésit és segítik & növé­nyeik gyors fejlődésiét. Az áiMatltiemiyés'ztésbetn Üoílglozö ta­gok is vállalást1 telteik. Alkalmazzák a zioótechniikiai eljárásokat, bevezetik a mesterséges borjiíne. velést és 40 darab borjút így ne- veinek fel. Az idei évben rátérnek a lörzsátllatte. nyésztósre és 1600 dairab vizi szár­nyast tenyésztenek, A sertéseknél pe­dig egyszeri ivarzás alatt bevezetik a kétszeri fedeztetést. A rendelkezésük-e ál! jó legelőket goindos szakaszos legel­tetéssel kihasználják és egész nyárin legeltetve takarékoskodnak az abrak. liaibairmánnyaiL A termelőszövetkezet tagsága együt­tesem vállalás! tett, hogy egész évié biztosítják az állatok számára a zöld futószalagot, tavasszal megkezdik a sállózást és Így télire megfelelő mennyiségű síiét biz­tosítanak. Külön speciális silót készí­tenék, amely már a tavalyi évben is bevált a sertések számára. A tsz tagságának a vállalások tel­jesítéséhez nagy támogatást nyújt a pártszervezet és a termelőszö­vetkezet vezetősége. A pártcso. poribizalmiak minden brigádban megvannak és így állandó felvilá­gosító munkával segítik a tagság munkáját. A tagság szereti a pártot, szieretii a vezetőséget. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a tagság min­denben elfogadja a pártszervezet és a termelőszövetkezet vezetőinek irányí­tását. Bizonyítja ezt az a hatalmas eredmény is, 'amit a tamási Vörös Szikra termelőszövetkezet rövid pár év alatt elért. Msísodik ISékcköIcsöii *** If. sorsolása Ozdoo 1953. április 12., vasárnap d. e. 10 órától sorsolás. Utolsó sorsolási nap ! Húzásra kerül a 100.000 forintos főnyeremény! A sorsolás nyilvános! % \

Next

/
Thumbnails
Contents