Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-04 / 80. szám

1953 ÁPRILIS 4 NAPLÓ 7 Tolna község dolgozó parasztsága adott szavát valóraváltotta Tolna község dolgozó parasztsága lelkes felajánlást tett felszabadulá­sunk 8. évfordulójára. Megfogadták, hogy április 4-re, az első negyedéves tej-, tojás-, baromfi-, vágómarha-, sertésbeadási tervüket 100 százalékra teljesítik. Vállalták azt, hogy a talajelőkészítést, trágyázást és ve tést április 4-ig befejezik. A község dolgozó parasztjai adott szavukat valóraváltotlák, beadási tervüket az első negyedévre március 28-ig 100 százalékon felül teljesítet­ték minden cikkféleségből. Példás munkát végeztek a szántás, trágyá­zás, talajelőkészítés, valamint a ve­tési munkálatok elvégzésénél is. Nagy lendülettel folyt a vetés a fel­szabadulási héten. A dolgozó pa­rasztság bebizonyította hazaszerete­tét és háláját pártunknak és kor­mányzatunknak. A példás tavaszi munkákkal és a beadási terv teljesí­tésével. A mélyszántást, trágyázást, aímítózást, héngerezést, a zabvetést, a répa és bükköny vetést 100 száza­lékra teljesítették. Burgonyavetési tervüket március 28-án 80 százalékra teljesítették. Elvetették már a borsót, cukorrépát, olajlent, csupán a kuko­ricavetés van vissza a községben. A vállalás teljesítése mögött a pártszervezet jó munkája is megmu­tatkozik. Komáromi Sándor a köz­ség függetlenített párttitkára idejé­ben mozgósította a népnevelőket, ál­landóan ellenőrizte a tanács mun­káját és nem tűrt meg semmi lazasá­got a tavaszi munkák elvégzésének idején. Nem kis érdeme van az adott szó valóraváltásában a mező- gazdasági előadónak és a begyűjté­si csoport vezetőjének, akik állandó­an naprakészen tartották a község talajelőkészítési, vetési és begyűjté­si munkáját. Nagyban segítették az eredmények elérését a mezőgazdasági és a begyűjtési állandóbizottságok tagjai, akik az élenjáró dolgozó pa­rasztokat is bevonták társadalmi munkába. A pártszervezet, a tanács, a társa­dalmi bizottságok közös munkájá­nak eredménye, hogy a dolgozó pa­rasztok megértették a begyűjtés és a vetés fontosságát és mindent elkö­vettek, bogy tervüket maradéktala­nul végrehajtsák. A község dolgozó parasztjai tudják azt, hogy mit je­lent szabad hazában élni és dolgoz­ni. Visszaemlékeznek még a múlt­ra, amikor a környező uradalmak­nál és üzemekben kellett dolgozniok éhbérért. Ezért a falszabadulási hét alatt hálából olyan lendülettel fog­tak hozzá a vetésterv és a begyűj­tési terv teljesítéséhez, ami dicső­ségére vált az egész községnek. A dolgozó parasztok zöme követte az élenjáró dolgozó parasztokat, akik személyesen példamutatásukkal is agitáltak és a lendületes versenyük­kel magukkal ragadták a dolgozó paraszttársaikat. Bücher József, Pin­tér János, Ganczer János dolgozó parasztok is ilyen példaadóan végez­ték munkájukat. Jó munkájáért volt üdülni két hétig Bücher József élen­járó dolgozó paraszt. Az élenjáró dolgozó parasztoknak követői van­nak. Ezt bizonyítják- a begyűjtés te­rén elért eredmények is. Link Antal- né, Szabó Mártonná, Széli János, Nagy Józsefné dolgozó parasztok már egész évi beadási tervüknek eleget tettek a felszabadulási hét alatt. Számos ilyen dolgozó paraszt van még, akik példát mutattak a ta­vasza talajelőkészítés, vetés vagy a begyűjtés vonalán a községben. Semmi sem bizonyítja jobban a dol­gozó parasztok lelkesedését, mint az a tény, hogy március 22-től április 1-ig 22.645 darab tojás és 432 kiló baromfi gyűlt össze a felvásárlóknál. A vetési munkáknál pedig bizonyít­ja Buchmüller János, Steinbach An­tal dolgozó parasztok példája, akik március 28-ig már a kukoricát is el- vetettélk. Ezek az élenjáró dolgozó parasztok elmondják, hogy munká­jukhoz nagy lendületet adott a fel- szabadulási hétre tett versenyválla­lás és a pártszervezet felvilágosító munkája. A pártszervezet népnevelői rámutattak a dolgozó parasztok kö­zött, hogyan változott meg a dolgo­zók élete a felszabadulás óta. De megmutatták azt is, bogy ezzel izemben mi a dolgozó parasztság kötelezettsége, hogy a növekvő élet- színvonalat még fokozzák Tolna községben is. A /ükéi állami gazdaság dolgozói teljesítették adott szavukat Szontagh Jenő a Juhé-pusztai ál­lami gazdaság dolgozója lapunk egyik levelezője arról ir, hogy az állami gazdaság dolgozói teljesítet­ték a felszabadulási hétre tett válla­lásukat. Matuseik József a tabódi üzemegység tehenésze az egész bri­gád nevében vállalta, hogy a felsza­badulási héten 9.4 literről 10 literre emeli a napi fejési átlagát. Március 31-ig a vállalt 10 literről szemben 11.1 literes fejési átlagot ért el. Wéber Antal csurgói tehenész vállalta, hogy a felszabadulási héten 9.5 literről 10 literre emeli fejési átlagát. Március 31-ig1 átlagban 14.1 liter volt a fe­jési átlaga. Stier József és munka­csapata vállalta, hogy a cséplőszek­rények javítását április 4-re befeje­zik. Vállalásukat március 30-ra tel­jesítették. A juhéi fogatos brigád vállalta, hogy naponta a hengerezés- nél 11.7 holdat teljesít a 8.9 normál- holddal szemben. Vállalásukat 125 >zazalékra teljesítették. A növény­termelésben Baranyai elvtárs brigád­ja vállalta, hogy a cukorrépa vetést április 4ure befejezik. Vállalásukat március 50-ra teljesítették. A Csurgói növénytermelési brigád azt vállalta, hogy a burgonya vetését április 50-ig befejezi, a burgonyavetést március 26-ra 100 százalékra elvégezték. Szontágli Jenő üB-elnök. Sióagárd teljesítette az első negyedéves beadási tervét A felszabadulási héten több köz­ségben javult a begyűjtés üteme. Sióagár dón a felszabadulási hét alatt a tanács és a pártszervezet 62 nép­nevelőt mozgósított, akik naponta le­látogatták azokat a gazdákat, akik­nél lemaradás mutatkozott a begyűj­tési terv teljesítésében. Szemléltető agitációval népszerűsítették azokat a dolgozó parasztokat, akik példásan teljesítik beadási kötelezettségüket.‘ Ebben a munkában a községi tanács bevonta a felső tagozatban tanuló iskolásokat, akik több kapura kifüg­gesztették az élenjáró dolgozó pa­rasztok neveit. A községben lévő hangoshíradón keresztül nótával kö­szöntötték az olyan élenjáró dolgozó­kat, mint Fekete Mihály és Meilin­A tabódi Rákóczi termelőcsoport­ban az cltault év folyamán 21 asz- szony dolgozott állandóan. Mellettük a nagyobb mezőgazdasági munkák idején a női családtagok is bekap­csolódtak a csoport munkájába. Je­lentős részben ennek eredménye volt, hogy a jó termésen kívül a tabódi csoporttagok jó tejbegyüjtési ered­ményükkel az ország legjobb három tejbegyüjtő termelőcsoportja közé kerültek az elmúlt évben. A tavaszi munkák során eddig 19 állandó női tag kapcsolódott a ter­melőcsoport munkájába, akik első­sorban a 14 holdas kertészetben dol­goznak. Az ő munkájuk eredménye, 32-00 dinnyefészek és 6 melegágy el­készítése, de a közel egy holdas sző­lő tavaszi ki-kapálását is az asz. ger György, akik mind a begyűj­tésben, mind a tavaszi munkák öt- végzésében példát mutattak a köz­ség dolgozó parasztjainak. A jó munka eredménye az lett, hogy a község baromfi begyűjtésben 109, sertésbeadásban 101, tejbeadás­ban 98 százalékra teljesítette az első negyedéves tervét. A tojásbegyüjtés a felszabadulási héten 7 százalékot emelkedett, március 29-én 1422 da­rab tojást adtak át államunknak a sióagárdi dolgozó parasztok. Sióagárdi tanács a felszabadulási hét lendületét a továbbiakban is tartsa felszínen és azt fokozza. Biz­tosítani kell, hogy minden gazda folyamatosan teljesítse az állammal szembeni kötelezettségét. szonyok végezték el, s ezzel lehető­vé tették, hogy a férfiak határidő előtt végezzék el az összes tavaszi vetést. Az elmúlt évben nem volt napközi otthona a csoportnak ez hátráltatta az asszonyok teljes bekapcsolását. Az idén már a télen megkezdték a napköziotthon felállításának előké­születeit, s április 7-én megkezdi működését a tszcs önálló napközi otthona, s így a nyár folyamán va­lamennyi anya dolgozhat a termelő­csoport földjein. Az asszonyok versenyben állnak egymással: ki szerez több munka­egységet az év végére. Plesz Ferenc- né már eddig 90 munkaegységet szerzett, de nem maradt el tőle ver­senytársa Gelencsér Jánosné sem. Bevonták a nőket a tabódi Rákóczi termelöcsoportba Könyv-ankét a traktoros-iskolában 4 bonyhádi hathónapos továbbképző traktoros is­kolában irodalmi előadást rendezett az Állami Köny­vesbolt. Az iskola hallga­tói, mintegy 120-an jöttek össze, hogy meghallgassák a Budapestről érkezett elő­adó, Aba Iván előadását. Az előadás elme is már olyan volt mely felkeltet­te az érdeklődést, a hall­gatóságban: „A íalu sze­repe ß szocialista iroda­lomban". Mikor azonban hallgatták az „Uj barázdát szánt az eke" és az „Ara­tás“ meg a próbatétel" cípiü könyvek ismerteté­sét, a magasszínvonalú előadás egészen magával ragadta a hallgatóságot. Az előadást követő vitá­ban egymásután szólaltak iel az ország különböző részeiből egybegyült trak­torosok, hogv elmondják, mit köszönhetnek a könyvnek az olvasásnak, Ambrus elv társ Sárpu lisről arról beszélt, hogy a mai íróy minden sorá­ból érzi az olvasó a nép iránti szeretetet ezért fo­gadjuk mi is nagy szere­tettel az új magyar és szovjet írók könyveit. Tolnai elvtárs Hőgyész. rój jött az iskolába. Nyi- kolajeva művét, az »Ara­tást“ olvasta és szerinte minden traktorístánaft el kellene ezt a könyvet ol­vasni. Dénes Józsei Vácról jött az iskolába:„Akulákoy ártó tevékenységével fog­lalkozó könyvekből köny- nyen ráismerhetünk saját íalvainkban élő ikulákok mesterkedéseire és le tud juk őket leplezni." Budai elvtárs Pölöskéről, a csoportos olvasásról és olvasó megbeszélésekről, Kilinkó elvtárs pedig ar­ról beszélt hogy azok, akik már bekapcsolódóik az olvasómozgalomba, le­gyenek lelkes agitátorai az olvasásnak, művelődés­nek. Tóvtzi elvtárs az iskola varsányi hallgatója beis­merte hogy eddig nem tor- dit°tt gondot az olvasásra, ígérte, hogy a jövőben pótolni lógja az elmulasz­tottakat. Az előadás sikerét bizo­nyította a sok lelkes lel- szólalás és az is, hogy az Állami Könyvesbolt könyvkiállítását mindany- ny ián megtekintették és igen solzan vásároltak. Az előadás után az Iskola könyvtárát úgyszólván megrohanták a hallgatók. Sok új olvasóval gyara­podott ezen <* napon a lej. lödni. művelődni akaró la­kisi dolgozók tábora, PÉTER MAGDA Mkikte &msgfcék steMgyufU? Hordó Lajos, Bakonyi István, Szebek Józsei. Kiss József, Bertalan József, Király József pálfai dolgo zó parasztok elvetették a koratavaszi növényeket, példamutatóan teljesítették az I. negyedéves be­adási kötelezettségüket. Május 1-re vállalták, hogy félévi adófizetésüknek ts eleget tesznek. Fiatalok! Legyetek a fémgyűjtés motorjai! A DISZ javaslatára a Miniszter- tanács a tavalyi nagysikerű Fémgyüj- tő Hónaphoz hasonlóan ebben az év­ben is mozgósítja az egész országot, a va-s- és fémhulladékok felkutatásé" ra, összegyűjtésére. Április 1-től 30- ig városban és falun, a gyárakban, hivatalokban és lakóterületeken egy­aránt folyik a heverő acél színesfém és a többi értékes hulladékok gyűj­tése. A Fémgyüjtő Hónap fontos ese­ménye gazdasági életünknek: a fém" gyűjtés sikerei komoly segítséget ad- niajc nehéziparunk további fejlesztésé­hez. Azt a felemelő, lelkesítő célt tűztük magunk elé hogy hazánkat páratla­nul rövid idő alatt erős, virágzó szo­cialista országgá változtatjuk, Uj gyá­rak sokaságát építjük fel, újfajta gé­pekké1 könnyűjük, gyorsítjuk a leg­nehezebb munkákat, traktorok és kombájnok ezreit küldjük a mezőg.az daságnak, villanyfényt adunk minden falunak alkotó munkánk új szocialis­ta városokat teremt. Ahhoz, hogy ezek a céljaink mihamarabb valóság, gá váljanak egyre több vasra egyre több acélra, színesfémre van szüksé­günk. A fémgyűjtés minden időben nagyfontosságiú érdeke a szocialista népgazdaságnak. Az idei fémgyűjtés­nek azonban különös jelentőséget ad az, hogy a terv alkotásainak felépí­tése, a termelés hatalmasan megnő" vekedett feladatai minden eddiginél több nyersanyagot igényelnek. A szerdán megindult gyűjtés jelentős mennyiségű nyersanyagot ad majd iparunknak. Az acéltermeléshez többek között hulladékvasat használunk fel. Minél több a-rendelkezésre álló hulladékvas, annál több acélt tudunk gyártani és — ami ezzel elválaszthatatlanul ösz- szefügg — annál gyorsabb ütemben fejlődik a nehézipar ,,szíve“ a gép­gyártás is. A múlt rendszer tőkés gazdálkodásánál harminc-negyven- szerte gyorsabban nő a szocialista ipar termelése ez a szám egyúttal kifejezi azt is hogy iparunknak, s így elsősorban nehéziparunknak ro­hamosan nő a réz ólom és egyéb szí­nesfém .szükséglete. Hazánk fémekben szegény ország, jórészt külföldről kell ezeket az elsőrendű fontosságú nyers anyagokat megvásárolni. A fémgyűj­tés segítségével értékes valutát meg­takarítva, saját tartalékainkból fedez.- hetjük a szükség,es színesfém jelentős részét. A fémgyüjtők előtt óriási lehetősé, gek nyílnak. És ezeket a lehetősé­geket ki kell használni, or­szágszerte össze kell gyűjteni a vas, fém és hul-ladékanyagokat. Rákosi elvtárs december 15-án mondott or. szággyűlési beszédében rámutatott arra: „az anyagpazarlással, a takaré­kossághiányával minden téren fel kell vennünk a harcot." A Fémgyüjtő Hónapot fiataljaink kezdeményezték. Pártunk és kormá" nyunk örömmstl fogadta a DISZ ja­vaslatát és azt a kitüntető megbíza­tást adta ifjúságunknak hogy — mi. ként tavaly — most is a fém-gyűjtés motorja, lendületes szervezője legyen. Az ifjúság nyitott szemmel jár-kei az életben: fürge, szorgalmas, találé­kony. Ezek a tulajdonságok különö­sen alkalmassá teszik fiataljainkat, hogy termelőmunkájuk, s a tanulás mellet^ sikerrel elvégezhessék a fémr gyűjtés nagyszerű feladatát. A fémgyűjtés elsősorban a DISZ ifjak leiadata. — De nem egyedül az övék. A Minisztertanács határozata külön feladatot ró a felnőttekre, az üzemek dolgozóira. Az elrendelt gyár- takarítás lantos nemzetgazdasági ér. dek és saját munkánkat teszi köny- nyebbé. Gondoljanak üzemeink dol­gozói arra, hogy a gyárakban szerte" heverő hulladék nemcsak anyagpo­csék olás hanem a tervszerű munka akadálya is. Használják fel a>Fémgyűj tő Hónapot arra, hogy fokozzák üze- mein^. tisztaságát csinosítsák a mun­kahelyeket. Az üzemi bizottságok, szakszerveze­tei- legyenek gazdái a fémgyűjtés­nek. t3zaktudásukka!i, anyagísmere- teikkei irányítsák a fémgyüjtő mun­kát, tartsák fontos kötelezettségük, nek az összeszedett hulladék gyors elszállításának megszervezését, A gyár-igazgatók termelési szakembe­rek mérjék fel az üzemben elfekvő hulladékot és készítsenek munkatér vet az összegyűjtésről. De az üzemi gyűjtésen túlmenően nagy jelentősé" g-e van a háztartási gyűjtésnek is. Az, üzemek dolgozói mutassanak o-tthon is pé'dát: kutassák át lakásuk, házuk minden rejtekét a pincéket, a padlá­sokat, a kamrákat és tegyék még szebbé a munkásmozgalom nagy ün­nepének, május Írnek n-apját azzal i®, hogy minden kiló vasat és fémet ösz- szegyüjfenek. A múlt évben rendezett Fémgyüjtő Hónap nagyszerű bizonyítékát adta, milyen kimeríthetetlen gazdag erő­forrásunk a takarékosság. A szóda* lista takarékosság azon alapul, hogy a dolgozók a gondos gazda szemével nézik az országot, a termelés minden mozzanatát, a nép vagyonát. Népünk­ben a társadalmi tulajdonhoz való újfajta szocialista viszony az utóbbi évben nagyot fejlődött tovább erő­södött. A takarékosság milliók moz­galmává terebélyesedett. A Fémgyüjtő Hónap csatáját meg kell nyerni. Induljon nemes vetélke­dés minden dolgozd között a hazafias kötelesség maradéktalan teljesítésé­ért a legeredményesebb gyűjtőnek kijáró ,,kiváló fémgyüjtő“ jelvény megszerzéséért. Versenyezzenek fia­talok és felnőttek egyaránt: ki gyűjt több vasat és fémet ki segíti jobban a szocializmus építését, a béke meg­védését, Eiöre a Fémgyüjtő Hónap sikeréért! Szabadságban élünk. .. “ Felszabadulásunk ünnepére a rác­egresi Illyés Gyula úttörő csapat felajánlást tett. Vállaltuk 5.000 fa­csemete elültetését. Március 26-ra a vállalt 5.000 csemete helyett 10.000 csemetét ültettünk el. Április 4-e leg. nagyobb nemzeti ünnepünk E nap dicsőséges fénye beragyogja utun­kat és világítani fog a messze szá­zadokon. A Szovjet Hadsereg ke­mény harcok árán a szabadságot ad­ta nekünk, sok bálával gondolunk azokra a hős szovjet katonákra, akik életüket adták szabadságunkért. Le. gyen ez a 10.000 csemete hálánk je­le. Ezzel mutattuk meg határtalan szeretetünket a Szovjetunió iránt. Ady és Petőfi megálmodott korsza­kához érkeztünk, és büszkén állunk a béketábor sorába, vezet bennünket a Szovjetunió. Megbonthatatlan a szovjet-magyar barátság. A kisem­mizett ifjúságból saját hazáját, bol­dogabb jövőjét építő ifjúság lett Vidáman énekeljük április 4-én „Sza­badságban élünk, részünk szere­let .. A rácegresi Illyés Gyula úttörőcsapat

Next

/
Thumbnails
Contents