Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-29 / 100. szám

Egység az építésben — egység a választásokon! 0 szovjet kormány válasza a népek békekongresszusa bizottságának Moszkva (TASZSZ): V. M. Molo- tov, a Szovjetunió külügyminiszte* r© áprilia 27-én elküldötte Párába a szovjet kormány válaszát a népek békekongresszusa bizottságának. Is­meretes. hogy ez a bizottság javasol­ta a Szovjetunió, az Amerikai Egye* sült Államok, a Kínai Népköztársa­ság, Nagybriíannia és Franciaország kormányának, hogy az öt nagyhata­lom köze békeegyezmény meg­kötése céljából kezdjenek tárgyaié* sokat. A szovjet kormány válaszának a szövege a következő: Tisztelt Uraim! A szovjet kormány megkapta ez év március 27'i a népek békekon­gresszusának felhívását tartalmazó táviratukat, amelyet a bizottság megbízásából dr Jóséi Wirth Pietro Nennj és Fréderic Joliot-Curie írt alá. E felhívás javasolja, hogy a Szovjetunió az Amerikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság. Nagybriíannia és Franciaország kös­sön békeegyezményt. A Szovjetunió kormánya — a bé­két és a népek, közti együttműködési szolgáló politikáját követve — egyetért a népek békekongresszusá­nak felhívásával és az abban foglalt javaslattal. A szovjet kormánynak meggyőző­dése, hogy nincsen olyan vitás vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne le­hetne az érdekelt országok közti megállapodással békés úton rendez­ni. A szovjet kormány ennek meg- , felelően kijelenti hogy mindig kész más államok kormányaival együtt­működni az egyetemes béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása magasztos céljainak érdekében. A szovjet kormány megbízásából: V. MOLOTOV, a Szovjetunió külügyminisz­tere.“ A leljes fegyverszüneti küldöttségek hétfői ülése Keszon (Uj Kína): A két, fél teljes küldöttségei április 27-; ülésükön folytatták a hadifoglyok hazatelepí­tése egész kérdésének megvitatását.- A hétfői ü.és?n Nam ír tábornok a koreai—kínai küldöttség vezetője isméi részletesen kifejtette a koreai -'kínai fél április 26 i Javaslatát. — Nam Ir tábornok kijelentette: „A koreai—-kínai fél által április 2C-ín a hadiíogolykérdés gyakorlati megoldására előterjesztett konkrét javaslat a koreai—kínai félnek az egész hadifogolykérdés rendezésére tett új javaslatán alapszik és figye­lembe veszi az önök április 16-i le. veiében foglalt három különleges pontot.“ Nam ír tábornok hangsúlyozta, hogy azt a semleges, államot, amely a koreai—kínai fél javaslata értei* mében a nem közvetlenül hazatele­pített hadifoglyokról gondoskodik, a kél fél tanácskozásai útján létrejött közös megállapodással kell kijelölni. . Az amerikaiaknak arrn a javasla­tára. hogy a semleges ország őrizeté­ben lévő hadifoglyok csak két hóna­pig tartózkodjanak az illető ország­ban, Nam ír tábornok kijelentette: Azokat az aggodalmakat és félel­meket amelyek a fogvatartás hosz- szú ideje alatt a hadifoglyokban ha* zatel építésükre vonatkozóan felgyü­lemlettek. csak úgy lehet eloszlatni, ha a hadifoglyok megfelelő időn át egv semleges államban tartózkodnak és az illetékes fél felvilágosító tevé­kenységet fejt ki soraikban. „Ez szükséges ahhoz, hogy el le­hessen oszlatni a hadifoglyok aggo­dalmait és félelmeit. Határozottan ál­lítjuk. hogy a hathónapi időtartam szükséges és észszerű — állapította meg Nam ír. Arra az esetre, hn a hadifoglyok- nak a semleges államba történt .meg­érkezésétől számított- hat hónapon túl még mindig vannak hadifoglyok az illető semleges állam őrizetében. a. koreai—kínai küldöttség javasolja hogy a jövőjükkel kapcsolatos kér­dést tanácskozások útján történő rendezés céljából az elé a magasabb színvonalú politikai értekezlet elé kell terjesztem, amejyről a fegyver­szüneti egyezmény IV. cikkelyének 60. szakasza tesz említést.“ A teljes küldöttségek hétfői ülé­sén a másik fél ragaszkodott az áp­rilis 16*i levelében és a teljes kül­döttségek vasárnapi ülésén elfoglalt, álláspontjához és egyetlen indítvány­nyal sem járult hozzá az egész hadj- fogo'.ykérdés megoldásához és a ko­reai fegyverszünet megvalósításához. A két fél megállapodott abban, hogy április 28*án, kedden délelőtt 11 órakor kerül sor a teljes küldöttsé­gek következő ülésére. A közzétett hivatalos jelentések szeret is a Francia Kommunista Párt vezet Parisban és az egész országban Páris (MTI): A ,,1‘Humanité“ked­di számában megállapítja, hogy a hivatalosan közzétett adatok tanúsá­ga szerint is a Francia Kommunista Párt kapta a legtöbb szavazatot Pá* risban a vasárnap lefolytatott köz­ségtanácsi választások soráig Esze­rint Parisban a kommunista lista az össz-sza vázátok 27.46 század száza* lékát kapta az 1951. évi 25.9 és az 1947. évi 26.9 százalékkal szemben. Hymodon a Francia Kommunista Párt hárommal növelte mandátumai­nak számát a párisi képviselőtestü­letben és most már összesen 28 mandátummal rendelkezik. Ugyancsak vezet a kommunista lista Marseilleben ahol négyezerrel több szavazatot kapott, mint 1947* ben és 33.000 szavazattal többet, mint a népáruló Bergaeee miniszter listája. , Mindent egybevéve Seine megyé­ben a Francia Kommunista Párt lis­tája 15 ezer szavazatot nyert. A listára leadott szavazatok száma — hivatalos adatok szerint 388.326. Seme et Oise megyében a Francia Kommunista Párt listája a kilencezer­nél több lakossal bíró helységekben 124 ezer szavazatot kapott, azaz ki­lencezer szavazattal többet, mint 1947-ben. Az egész Franciaországban leadott szavazatok számát tekintve, a Fran- ciP Kommunista, Párt továbbra is vezet, noha még nem érkeztek be az összes eredmények. A pártnak továbbra is többsége van a legtöbb nagyváros képviselőtestületében el­sősorban a nagyipari városokban. A „Pravda" szombati vezércikkének németországi visszhangja Berlin (MTI) A ,,Pravda“ szombati vezércikke az egész német közvéle­mény érdeklődésének középpontjá­ban áld. A német politikai köröket (Js a lakosság széles rétegeit minde­nekelőtt a cikknek a német kérdés megoldására irányuló javaslatai fog­lalkoztatják. Egész. Németországban az a vélemény alakult ki, hogy a Németország kérdésének békés, és igazságos rendezését célzó szovjet javaslatok után a nyugati, hatalma­kon a sor hogy építő szándékú lé­pésekké! siettessék a német problé­ma észszerű és demokratikus rende­zését. szovjet álláspontot tükrözi a „Prav­da“ vezércikke is. A potsdami egyezmény megvaló­sítása érdekében nyugati részről eddig semmi sem történt. Azoknak az élén. akik a német kérdés békés megoldásáért küzdenek, változatlanul a Szovjetunió áll. Ezt a ,'Pravdádnak Eisenhower beszé­dével foglalkozó cikke újból be- bizonyifotta“ — írja a „Berlinjei' Zeitung.“ 11 Mongol Népköztársaság rendkívüli és meglia'aímazoit nagykövete átnyújtotta megbízólevelét K. J. Vorosilovnak Moszkva (TASZSZ) K. J. Vorosi- lov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke április 27.én a •Kremlben fogadta D. Adilbist, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét a Szovjetunióban, aki átnyújtotta meg­bízólevelét. A megbízólevél átnyújtásánál jelen volt V. A. Zorin, a Szovjetunió kül- ügyminiszferhelyettese is. A megbízólevél átadásánál K. J. V-orosilov és D. Adilbis beszédet mon dott. D. Adilbis hangsúlyozta, hogy .minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy munkájával előse­gítse a mongol nép és legőszintébb önzetlen barátja, a nagy szovjet nép megbonthatatlan testvéri barát­ságának további megerősítését és fejlődését. K. J. Vörös ilov válaszában az.t a meggyőződését fejezte ki, hogy a megbonthatatlan szovjet-mongol ba­rátság és együttműködés továbbra is fejlődni fog a szovjet és a mongol nép javára és hogy a mongol nép a Népi Forradalmi Párt és kormánya vezetésével további sikereket ér el a Népköztársaság építése terén. A megbízólevél átnyújitása után K. J, Vorosiiov beszélgetést folyta­tott D. Adilbis,sál. A beszélgetésen résztvett V. A. Zorin. A vezető nyugatnémet lapok is egyöntetűen pozitív lépésnek értéke­lik az Eisenhowernek adott szovjet választ. A „Frankfurter ' Allgemeine Zei­tung“' a többi között ezeket írja: „Világosan látszik, hoc/// a Szov jel unió tár//nalásokat kíván. Ha a Nyugis' is tárgyalni akar most nyit­va áll a megbeszélésekhez vezető üt“ „A szovjet sajtóban szombaton megjelent válasz a nyugat) világban csaknem mindenütt új reménységet keltett, hogy sor kerül a Kelet és Nyugat közötti békés megegyezésre“ — írja a „Die Weh.“ A Német, Demokratikus’ Köztársa­ság lapjai közül kedden a párton- klviiii „Berliner Zeitung" vezető he­lyen foglalkozik a „Pravda'' szom­bati vezércikkével. A lap a többi között a következőket állapítja meg: A Szovjetunió mindenkor a ’ Né­metországgal megkötendő békeszer­ződésén és. a megszálló csapatok visszavonásáért szállt síkra. A Szovjetunió németországi poli­tikájának alapja természetesen csak a négy hatalom potsdami egyezmé­nye lehet. Ezt a következetes, helyes és a német nép érdekeinek megfelelő MÓRICZ ZS IC MOND: INTERJÚ A FAVAQÓVAL (Elbeszélés) Mondja .Mátyás bá­csi. szavazott valaha képviselőre:1 — Igenis, kéremálás. san. mikor még adót fizettem. De hogy a szőlő kipusztult, most már nem fizc'ek adót, hát nem szavazok. Nemcsak én vagyok így, sokan. — llát mondja, azért, hogy a maga szőlője kipusztult, maga nem tudna éppenúgy sza­vazni,- mint azelőtt? — Hogyne tudnék, kéremalássan, írni, ol­vasni, indok, ahhoz mi kell mást — Hát aztán, ha ma­ga Írni, olvasni nem tudna, akkor nem tud­na szavazni? — Akkor is tudnék, akkor is meg tudnám mondani, kit akarok képviselőnek. — Osztón kit akar- na? — Hát azt most nem tudnám hamarosan megmondani... — Kire szavazott maga legelőször? Legelőször is Ats K árolyra szavaztam. Úgy hiszem Oö-ben vuQ-ii 60-ban vöt. Milyen párti vöt az* Deákpárti? — Azt mán nem tu­dom. — Hál mér szavazott arra?-t- Hogy jót akar ne­künk. — Hogy akar jót? Milyen jói akar? — Hogy ő lesz a megváltónk, például az országnak. — Aztán megváltotta az országot, mondja? — A jézus tudja, mi; csináltak ők, mU Igen jóért harcoltak: azóta se láttam, se nem hallottam hirit. Az öreg felnéz végre, mert ezt mind lesütött szemmel, gondolkodva mondta, de most mint­ha erezné, hogy mosi jelentette ki az igazsá-. got. ■> — De nézze csak. rőt akkor más is 0 jelöli — Vöt: Kdllay. — Hát az nem akart olyan jót? — A megint más­kép beszélt. Megint máskép olvasta az ö elveit. — És az nem tet­szett magának? — Nekem tetszhetett, mikor én nem értettem abba az időben. — No, de szavazott, hogy melyik tetszik? — Na igen, ahova a A » Választásra nem jogosullak Pártjának“ kongresszusa 75 éve annak hogy ez a különös elnevezésű kongresszus megkezdte tanácskozását. Különösen azoknak furcsahangzású ez az elnevezés, akik a „jogosulatlan" szóval lépten-.iyo- mon találkoztak az iskolapadokban az 1945 előtti magyar történelem ta* nulása alkalmával. De furcsahangzá­sú a magyar dolgozó nép idősebb korosztályának is. mer; nyolc éve jogosult a múltban kisemmizett, agyongyötört nép, az ország a haza irányítására, jogosult anyagi -és kul­turális életét szabadságát és függe'- lenségét szolgáló tervek megalkotá­sára és végrehajlására. A magyar munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép. nagy küzdelme­ket vívott az öt megillető jogok meg­szerzése és gyakorlása érdekében. Az 1848—49-as magyar szabadság* harc után Magyarország Ausztria gyarmatává vált. Megnehezült a nemzet érdekeit szolgáló polgárosu- lás útja. Az Ausztriától való gyar­mati függés, a magyar ipar, s vele együtt a magyar ipari munkásság kialakulását is akadályozta. Ausztria céltudatos gazdasági politikája (kö­zös vámterület, megtartása, osztrák iparcikkekkel való elárasztás po’.it'- kája) a 40-es években fejlődésnek in­dult magyar ipar további fejlődését gátolta és a kialakulóban lévő mun* kásság anyagi helyzetét súlyosbító'- ta. Némi fellendülés csak a mező­gazdaság gépesítése és a közlekedés fejlődése terén volt. A dolgozó osz­tályok kizsákmányolása kettős: ki* zsákmányolta a hazai bankár, tőkés és földbirtokos és kizsákmányolta a külföld; tőkés is. Az iparban 14—16 órás a munkaidő. Sokhelvütt alka­lmazzák a gyermekmunkát. Rosszak a lakásviszonyok, alacsonyak a bé­rek. Balesetelhárító berendezésekről alig beszélhetünk. A mezőgazdaság­ban- még megvannak a feudális kő* töttségek különböző formái amelyek a parasztság helyzetét súlyosbítják. Ezeknek a viszonyoknak a következ­ménye, hogy a magyar dolgozók tíz­ezrei vándorolnak Amerikába itt­hagyva hazájukat, sok esetben csa* iádjukat, hogy jobb életkörülménye­ket biztosíthassanak maguknak. A nehéz gazdasági viszonyokat te­tézi a dolgozó osztályok politikai jogfoszíottsága, ..A választásra nem jogosultak pártja“ kongresszusának egvik felszólalója ?. következőket mondta: ,,A 16 millió., lakosságú Ma­gyarországon alig egymillió lakos, akik családjukkal együtt legjobb eset bem is csak négymillió lakost kép* viselnek — élvezi a választójog gya­korlását; a lakosság 75 százaléka a jog megtagadása következtében erőt­len és ki van szolgáltatva a birtokos osztály hatalmának.“ Ezért ült össze a választásra nem jogosultak kongresszusa, hogv meg­határozza azokat az „urakat és mó* dókat“, mely szerint harcot indíta­nak a nemzetnek éktetadó nép jo gtaimak megszerzése é= gyakorlásá­nak biztosítása érdekében. A munkás hetikrónika a követke­zőket írj,a a kongresszus feladatai* ról: „A kongresszusnak leglőbb felada­ta leend, mely a magyarországi szo­cialisták elveit, czéljait és követe­léseit tisztán és röviden kimondja a mely által az eddig Magyarországon politikailag jogtalan és gazdászatilag jogtala,-, (kizsákmányolt) dolgozó néposztályt jogosan megillető társa­dalmi állását kivívni lehessen.“ Azo-pban a hatalom akkori birto­kosai, Tisza Kálmán kormánya min­dent elkövetett, hogy a kongresszus összehívását megakadályozza. A té­nyek pedig azt igazolják, hogy sem­miféle eszközzel nem lehetett és nem is tudták megakadályozni ,.a válasz­tásra nem jogosultak“ kongresszusé: nak összehívását. Az eredménye az lett mint ahogy a munkáslapok utá­na megírták, a nem választók kon­gresszusa valóságos népparlamentté nőtte ki magát, melynek küldöttei nagyon kevesek kivételével kézmű­vesek voltak. 106 küldött jelent meg a különböző ipari és mezőgazdasági központok képviseletében. Pécs városa is el­küldte kü\’ötteit, üdvözlő táviratok tömeg.sit kapta a kongresszus, kife­jezésre juttatva bennük azt, hogy a nagy tömegek helyeslik és egyeíér ienek a kongresszus célkitűzéseivel. A kongresszus eredményes munkát végzett, bár Tisza rendőrkopóinak részvételp sok kérdésben akadályoz­ta munkáját. A nemzetközi munkás mozgalomban nagv tapasztalatokkal rendelkező Franko! Leó az. 1871»3s Párisi Kommün munkaügyi minisz* tere, Marx—Engels tanítványa biz­toskezű vezetése meghozna azt az. eredményt, amit a kongresszustól várt a magyar dolgozó nép. Franké Leó ismerte a magyar történelmet, tudta, hogy 1848 követeléseit be kel fejezni; H.iyesen tudta ezeket a kö vetéléseket összekapcsolni a kiala­kuló munkásosztály követeléseivel. Frankel Leó á'dozatos munkája é- biztoskezű vezetése tükröződik a kongresszuson való fe'szólalájában. a nem választókhoz intézett szózat so­raiban is. A következőket tartalmaz­za a szózat egv része: „Te nép. Te alvó óriás, Ébredj é,s ismerd lel hu latinadat: Tudd meg. hogy Te vág) az, ki a tőidéi műveli, réteket, lege löket és szőlőkcg termékennyé te­szi hogy a Te verejtékednek köszön­heti a társadalom miszerint a mag tárak és pincék tömve vannak: hogy Te vagy ki az érceket napvilágra hozza és azokat gazdaságot képző és vagyont előadó formákká alakítod: hogy Te vagy, ki kalapálsz, gyalulsz, szősz és varrsz, Te vagy az, ki szor­galmas tevékenységed által az álla­mot tarlód fenn. s ha végre megunod annak csak kötelességeket teljesítő részét képezni, az állam összeros- Irad.“ Ma mj másképpen mondjuk eze­ket. Te nép te eleven, élő óriás, ma van szilárd, biztoskezű pártod, nv.lv jogot harcolt ki néked, s élj büsz­kén ezzel a jogoddal. Teljesítsd kö* tc'ességedet, magad és gyermeked boldog jelene, biztos és ragyogó jö­vője érdekében. Pusztai József az egyetemi és főiskolai DISZ-bizott=áq titkára. Külíöldi küldöttségek érkeztek Moszkvába a május elsejei ünnepségekre Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának meghívására április 27-én finn mun- káskiddöttség és koreai szakszerve­zeti küldöttség érkezett Moszkvába. A finn küldöttség vezetője Kari Kos­ta* Eindstedt. A koreai küldöttséget Pák Oson Hvan, a Koreai Szakszervezeti Szö­vetség Központi Bizottságának he­lyettes elnöke vezeti. Ugyancsak április 27-én a YOKSz meghívására Moszkvába érkezett az Osztrák-Szovjet Társaság küldöttsé­ge. A küldötségek résztvesznek a május elsejei ünnepségeken. többiek, de hogy miért, minek, arról nem rol­lerul ' fölvilágosítva. S az öregecske föl- pitlycszti fogatlan szá. j<t‘, „nem volt fölvilá­gosítva“. mintha rálá­tni sóvárgás volna eb­ben a tudás után. — Hallóit maga ar­ról valamit, hogy most olyan szavazást akar­nak, hogy mindenki­nek lehessen szavazni, titkosan: akár szegény, akár gazdag? Jó lesz az? — Nem vóna rossz. A nem vóna rossz. — Miért nem vóna rossz? — Nem vóna rossz — mondja óvatosan az öreg. — Szegény, gazdag, egyformán szólhat bele az ország dolgába — segítettem neki. — Ha értenek! — emeli fel az izomfica- mos ujját az öreg. Aztán csak annyit monäti Hem vóna rossz bi&b — Mégpedig titko­san: tudja? — Tudom... A ,jiem vóna rossz! MciiL ké­remalássan, én annyit izétek, hogy úgy róna? mint egyesület, hogy egy akarton vannak, mert addig azelőtt, ha rác vöt, máskép ér­tette, ha német vöt. máskép ériette, ha ma­gyar vöt máskép értet­te, mért ne szavazzunk, ha e többet fizet. Az ördög elviszi: mink meg itt maradunk... Ohó, kisiklottunk az eredeti. szép. elméleti fejtegetés talajáról: itt a gyakorlati valóság. — Magánul; mit fi­zettek, mikor szava, zott? Kapóit pénzt? — Én nem, soha, .egy krajcárt se, én nem! — Miért nem? Maga miért nem vette el, ha fizettek. — De bele is buk­tak, aki elvette, mert fölvették a pénzt, az­után megint dupla adót kellett fizetni. Ér­teni kell ahhoz kérem- áldssan: én értek a szőlőműveléshez, meg a tnezeintunkához, eccóval: de arról nem vagy oh: felvilágosítva, hogy az urak mit akar­nák egymással. Itt a szegény ember filozófiája a politika felöl. — Mondja csak. ki maguknál a polgármes­ter? — Hogy is fújják... azt most hamarosan nem tudnám megmon­dani. — Hát a rendőrka. pitány? — Asse. Újak ezek, nem tudom én ükét, minden hivatalba csu­pa új nép van benne. Nem vagyok kíváncsi rájuk. — Hiszen maguk vá­lasztják őket! A nép választja. Nem? — Nem» ők választ­ják egymást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents