Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-28 / 99. szám

Forró üdvórlet a bébe vfitWniíbfn diadalmásán kii7dö komái Irénnek és a kínai önkéntoseknek! FemrsriineW Hnreíim! (Folytatás *az 1. oldalról) ^ épünk — a magyar munkások, pa ra*ztok és értelmiségiek — egyre *e;lAi'd'abb egységben tömörül az új vi'Iág épk'tsében. Népünknek ez a nő. \ek^o po i ti ka i és erkölcsi egysége új erők forrásává válik, amelyből új. ra és újra nagy -kezdeményezések, az építés új lendülete fakad, amely' meggyorsítja «.zociaJiéta építésünk ii;emér. Népünk nagyszerű sikerei, új a.kotáfcai nagy pártunk és Rákosi elvtárs nevéhez fűződnek. Pártunk vezetésével' «.ikerült népünknek le- kiizdenie az új élet útján tornyosuló nehézségeket. Nagy pártunk nyoíc- éve« munkája és harca népünk mil­lióit győzte meg arról, hogy párton kát és Rákosi Mátyást követni egyet jevent. a nép hatalmának erősítésévé!, nz új szocialista élet mégteremtésé- ' el, mindannak a valóra váltásával, amelyért népünk legjobbjai és maga a magyar nép évszázadokon át kiiz_ dött és vérét hullatta. Farkas Mihály elvtárs hangsú­lyozta: az éhért eredmények azt iga­zolják. hogy népűnk 1949 május 15 én hegyesen cselekedett, amikor sza­vazatát a Népfront jelöltjeire adta. Ebből népünknek azt a tanulságot kell levonnia, hogy most. amikor újra országgyűlést kell választania, altkor cselekszik helyesen, ha egy­emberként újra leszavaz a Népfront­ra. « a Népfront első jelöltjére, né­pünk vezérére: Rákosi Mátyásra. — Egyesek nyugaton, az igazságot elferdítve, arról beszélnek, hogy ná­dunk az országgyűlést, a kormányt nem a nép választja, hogy mi nem rendelkezünk a nép által -választott kormánnyal. Hogy ezek az urak he Ívesen el tudjanak igazodni a ina-" gyár helyzetben, nem ártana, ha tu­domásul vennék, hogy a kilenc és félmilliós Magyarországon csaknem hat és félmillió állampolgárnak van szavazati joga. 1931-ben Horthy- Magyarországon csak két és félmillió állampolgárnak volt szavazati joga és ebből is csak 70 százalék élt ezzel a joggal. Akikor nem a .dolgozó nép választotta az országgyűlést és'ennek megfelelően a kormányt sem. Akkor Magyarországnak valóban nem volt a nép által megválasztott kormánya. Érdekes- hogy akkor a kapitalista nyugatnak nem fájt a feje azért, hogy a Hort Ily-rendszer alatt Magvar ország nem rendelkezett a nép által választott kor má nn ya 1. — Az új országgyűlési választás módosított választási törvény alap­ján, annak szellemében, szélesebb, demokratikusabb alapon zajlik le, mint 1949 ben. A nép miaga jelöl szabadon és a. nép maga szabadott választ. Ennek megfelelően a meg­választott országgyűlés a nép igazi akaratát fejezi majd ki és-az ország- gyűlés által megválasztott, miniszter, tanács ennek 'következtében szabad népünk által megválasztott, igazi kormánya a népnek. , — A "második ötéves terv megvaló­sításával fel akarjuk építeni hazánk­ban a szocialista társadalmat. Tehát mindössze hat és fél év múlva felépül nálunk az a társadalmi rendszer, amely mindent azért tesz. hogy az ember életét boldogabbá, szebbé, tar­talmasabbá alakítsa. Felépül az a társadalmi rendszer, amelyben ha­zánk do'gozó népét a kölcsönös se­gítség. a nép egyetemes érdekeit szolgáló törekvés köti szétbontó»tat. lan egységbe. Felépül az a társadal­mi rendszer, amelyből a további fej liődés útja a kommunizmusba, a bőség, az általános jólét birodalmába vezet. Farkas elvtárs ezután második öt­éves tervünk nagyszerű céljait ismer­tette, amelyeknek megvalósításával Magyarország a jómód, a virágzó kultúra földjévé válik, — Merész, de megoldható tervek ezek, amelyek megvalósítása érdeké­ben a Függetlenségi Népfront bizal. mát kér: azt kéri, hogy 1933 május 17-én minden dolgozó adja rá a sza­vazatát. Semmi kétség, hogy aki sze­reti hazáját, népét,' aki a magyar dolgozók és gyermekeik életét bol­dogságban és "békében . akarja tudni — május 17-én a Népfrontra szavaz! Farkas elv-társ ezután arról beszélt, hogy dolgozóink nemcsak szavazó­cédulával, hanem többtenneléssel is szavazni kívánnak a Népfront prog rammjára és jelöltjeire: _ A budapesti Gheorghiu-Dej Ha jógyár munkásainak kezdeménye­zésére — mondotta — egvre nagyobb méreteket ölt a választási békever­seny. Ezzel a munkaversennyel mun­kásosztályunk ország-világ előtt azt az elhatározását juttatja kifejezésre, hogy ötéves tervünk, negyedik éve eső" félévének feladatait maradékta tanul teljesíteni kívánja. Ezt a vá­lasztási bélveverscnyt ki kell terjes/. Parragi György beszéde elején megköszönte a bizalmat, hogy Bara­nya megye dolgozói ismét képviselő jüknek jelölték majd a régi válasz­tásokról beszélt. — A nép keserű ízzel magábafoj* tolt gyűlölettel hajtóvadász,átoknak nevezte él ezeket a választásokat — feni minden iparágra, minden üzem­re, bányára és intézményre és a me­zőgazdaságra is. Biztosítani kell, hogy május 17.e a Népfront és a terv telj esi-és nagy győzelmének nap ja legyen! Többet, jobbat és olcsób­ban termelni.--, ez az, amit el kell érnünk, mert, minél nagyobb a ter­melés üteme, annál gyorsabban gaz­dagodik az ország és vele együtt an­nál gyorsabban nő dolgozó népünk .jóléte. Tisztelt nagygyűlés! — folytatta Farkas Mihály elvtárs. — A szocia­lista társadalom felépítése és a. tar­tós béke biztosítása elválaszthatatlan egymástól. A szocializmus építés — a háború rombolás! Mi a háború el­len. a békéért harcolunk, mert a há­ború a népek számára csak szenve­dést. nyomort hoz. mi pedig öröm­teljes életet akarunk biztosítani né­pünk számára. Egyesek félremagya- rázzák következetes békeharcunkat. Azt mondják, hogy ez gyengeségünk jele. Ezek rosszul ismernek benn lin­ket. A kommunisták nem tartoznak a gyengejellenűí, ijedős emberek tá­borába. Mi nem- azért harcolunk a békéért. — és fogunk a jövőben is lankadatlanul, sőt mi több. fokozott erővel harcolni érte, — mert gyen gének érezzük magunkat,, hanem azért, mert szeretjük népünket és aki népét szereti, az rosszat népe szá­mára nem akarhat. Farkas elv társ ezután arról be­szélt, milyen eredménves erőfeszítése két tett a Szovjetunió, valamint a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kbr- mánya a béke helyreállításáért Ko­reában. milyen mély és lelkes vissz­hangra talált a népek százmillióiban Malenkov elvtársnak az a kijelenté­be, hogy ..Nincs jelenleg olyan vi­tás vagy megoldatlan kérdés, amelyet né lehetne békés úton meg oldani, az érdekelt országok kölcsö­nös megegyezése alapján.“ Rámuta­tott. milyen pánik lett úrrá azokon, akik a béke, megerősödésétől milliár­dos hasznukat féltik, 'majd így foly­tatta: — A kapitalista világban tovább folytatják az eszeveszett fegyverke. zést. Az amerikai fegyvergyárosok újabb és újabb fegyverszátlítmányo kát küldenek hűséges ügynöküknek. Tilonak. Itt. déli határainkon a Tito- fasisztak nap, mint. nap fegyveres összetűzéseket provokálnak, amelvek nek egyik áldozata., a múlt héten meghalt: Feke.'e Mihály határőr. ,aki­nek fiatal életét a Tito-banditák gviükos golyója oltotta ki. — A békéért folyó harcunk, elvé* '.ásáthatatlan részének kell tekinte­tűn,. honvédelmünk szakadatlan erő­sítését. Viruló é,s gazdagodó hazán­kat, szabad népünket nem hagyhat­juk védtelenül akkor amikor az :m óerialisták eszeveszett fegyverkezés* folvtatnak. Az e’mú’.t négy esztendő alatt pártunk és kormányunk gon­doskodott arról, hogy hazán:- erős néphadsereggel rendelkezzék. Ez az erős korszerű néphadsereg a párt vezetésével létrejött. Most már el­mondhatjuk nemcsak azt. hogy van mit megvédenünk, de azt is. hogy van mivel megvédenünk. — A béke biztosítása megköveteli a népek közötti egvenjogúság elvé­nek tisztít etbentartását. Barátságot, testvéri kapcsolatokat kell kiépíte­nünk a népek között, mert ez a bé­ke biztosításának döntő feltétele. Ezért mi továbbra is követeljük, hogv Magyarországot vegyék fél az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Mi nem avatkozunk be más államok pelüg.yeibp és ezer: joggal megkövc •teljük, hogy más se iegye ezt és ne avatkozozn be a mi belügyeinlk* be! Hogy mi hoqvan éljünk. azt senki ne 'írja nekünk e’ő, vagyunk mi olybn érettek, hogy azt m; ma­gunk is helyesen meg tudjuk hatá­rozni! Beszédp befejező részében Farkas elvtárs hangsúlyozta: minden erővel biztosítani kell - békéi. A május 17-i országgyűlési választások és a béke megvédése között szoros összefüg­gés van. A Népfron* választási dia­dala egyet jelent a béke magyar arc* vonalának erősítésével, a tarlós bé­ke biztosításával. Akj a Népfrontra szavaz, az a békét, erősíti! A Magyar Függetlenségi Nép­front programmja: béke. munka jó­lét. felemelkedés! Sorakozzunk egy­emberként a Magyar Függetlenségi Népfront zászlaja alá! Kövessük egyemberként a Magyar Dolgozók Pártját, népünk bölcs vezérét. Ráko­si Mátyást! Szavazzunk egyember* ként a Magyar Függetlenségi Nép­front jelöltjeire! — fejezte be perce­kig zúgó, viharos lelkesedéssel foga. dott beszédét Farkas Mihály elvtárs. mondotta — amelyeken ő volt az urak vadászatán a hajtó és a haj­tott. Hangsúlyozta, hogy az új Magyar, ország szabad polgárainak sorában milyen megbecsült helyet fog’al el az értelmiség. Többszáz Kossűth- dij ki tűntél ésébén részesültek az ér­te!miségiek. Munkájuk megbecsüld" sét bizonyítja a József Attila-. Mun­kácsy-, Erkély Liszt Ferenc-, Jászai Mari*díjak évről évre való kiosztá­sa. A régi érdemes és. a tudományok munkásságából hajlott koruk miatt már kivált tudósokat, illetve ezek özvegyeit magas összegű nyugdíjak­ban rész;,sitiik. Az értelmiségi munka megbecsülése szembetűnő módon mutatkozott meg azokon a jeiölőgyű- iéseken amelyeken dolgozó népünk képviselőjelöltjeit megválasztották. Parragi György beszéde további részében a többi között ezeket mon­dotta: ~ Most újra kibontotta az ország, gyűlési választások lobogóját a Ma­gyar Függetlenségi Népfront. E lo* bogó mögött egységesen zárt sorok­ban sorakozik fel a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség. A hazasze­retet lángjának • magas hőfoka for­rasztotta össze azt a nemzeti egysé­get. amilyenre még nem volt példa a magyar történelemben. Milyen erők hozták létre népünknek ezt a soha nem látott nemzeti egységét? Miért tekintünk, munkások, parasztok és A Népfrontban egyesült haza­fias erők — mondotta Dobi István elvtárs — éppen úgy, mint 1949-ben történt a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, együtt, egységesen in* dúlnak a választásokon ' és mj azit kérjük népünktől hogy most legin­kább mutassa meg szilárd egységét a választás napján a Magyar Füg­getlenségi Népfront követésében, minit 1949-ben megmutatta, A Nép­front választási győzelmével' to­vább visszük előre hazánkban a szó* ciaiizmus ügyét, erősítjük a munká­sok és a dolgozó parasztok megbont­hatatlan szövetségét erősítjük- a nagy Szovjetunió által vezetett bé- ketábort. — A mi országunk életében ünnep a választás. A nép a maga jelöltjeit, a maga embereit küldi az országgyű. lésbe, A legjobb ipari munkásokat, sztahánovistákat, a legjobb dolgozó parasztokat, a néphez hű értelmiség­nek- a javát Ko'ssuth-díjjial kitünte­tett tudósokat írókat, művészeket. Amint a hétköznapok munkás életé­ben együtt dolgoznak az ilyenfajta emberek az ország, az egész nép javára —, úgy kerülnek össze válasz­tás útján az országháziba is, ahol most már csakis ők a mi embereink, dolgozó emberek tanácskoznak és hózzáp a törvényeket; tőkéseknek, nagybirtokosoknak, kizsákmányolok, nak népnyúzóknak nincs helye kö­zöttük. (Taps) Dobi elvtárs 'hangoztatta, hogy a kormány teljesítette a legutóbbi vá­lasztáson tett .ígéreteit, részletesen szólott eredményeinkről, különösen mezőgazdaságúink fejlődéséről, amely ma már általában maga mögött hagy ta a Horthykorszajj elavult mező­gazdaságát. Ezután így folytatta be-, szédét: — Sikerekben qazdag utat, P fej­lődésnek csodálatosan gyors útját járta be a magyar dolgozó paraszt­ság az elmúlt nyolc esztendő alatt. És még több sikert a parasztélet még gyorsabb ütemű fellendülését- ígéri a jövő. A jövő a dolgozó parasz.tsáq számára a gépet, a villanyt, az öntö­zőműveket jelenti. Azt jelenti hogy nem kell majd fáradságos munkával görnyedni az eke felett, traktor fog­ja vontatni azt. Aratáskor a fárad" ságos munka verejtékével öntözte a paraszt a földet — a jövőben kom­bájnok és aratógépek százai dübö­rögnek majd végig földjeinken. — Ősszel még nem tudta a parasztem­ber. mit fog aratni a nyáron, mert védtelenül ki volt szolgáltatva a ter­mészet szeszélyének. Korunkban mindinkább uralmunkba hajtjuk a természetet, virágzó kertté változtat­juk országunkat és száz* meg -száz­ezer- holdakat behálózó öntözőmü­vek. száz meg száz kilométereken át húzódó erdősávok védik majd mun­kánk érlelődő gyümölcsét az aszály pusztításától. — A gépek meggyorsítják és meg­könnyítik a fáradságos mezőgazdasá­gi munkát. Több ideje marad a dol­gozó parasztnak tanulásra, sz-órako* zásra s ehhez minden lehetőséget megad kormányunk. A régi világ sá, ros, rozzantházú falvai helyén évről értelmiségiek nyíltan, bizalommal egymás szemébe? M; az oka annak, hogy minden tisztességes magyar em­ber világnézeti felfogásra való telein* tét nélkül egységesen tömörül a Mt- gyar Független-égi Népfron; válasz tási lobogója alatt? — Könnyű ezekre a kérdésekre válaszolni. A magvi.r munkás nem hazátlan bitang többé ebben a ha­zában hanem ú: honfoglalásunknak legelső megingathatatlan csatársorát alkotja. A magyar paraszt már nem cselédje, kiebrudallja a grófi uradal. makn-ak. Az értelmiség felemelkedett a szellemi szölgasorból a szabad al­kotás magaslataira. '— A magyar dolgozó tömegek ha* z-afias öntudatának erejére mutat rá a választási felhívás egyik befe­jező mondata, amely igv hangzik: ..Kis nén vagyunk, de nagy tettek­kel tudunk hozzájárulni és járulunk is hozzá saját hazánk hűséqes -zol- gálata révén az ember: haladás ügyé. hez.“ Parragi György ezután hangoztat­ta, hogy nemzeti egységünk belső összetartó erejét fokozta a nép álla* ma és az egyházak legutóbb a ka­évre szépülő, fejlődő falvak kelet­keznek majd. ahol meg lesznek mind­azok az intézmények, amelyek a pa rasz:ság jólétét egészségét, kultúrá* ját szolgálják. (Lelkes taps.) — A Függetlenségi Népfront vá­lasztási felhívása világosan megje­löli ennek a soha nem álmodott ra­gyogó jövőnek az útját. Ez: a szocia­lista nagyüzemi mezőgazdaság létre­hozása, amely lehetővé teszi a gépek s a mezőgazdasági termékek hoz-a* mát növelő legjobb legikiipróbáítabb eljárások alkalmazását. Ma orszá­gunkban már sok ilyen mezőgazda- sági nagyüzem van. A dolgozó pa­rasztok száz- meg százezrei határoz­ták el eddig is, hogy közösen mű* vélik meg földjeiket. Száz- meg száz­ezren vannak azonban még olyanok is, akik nem jutottak elhatározásra, akik még a maguk kis földparceliárn dolgozgatnak. Kormányunk minden módon segítségére van az .egyéni gazdálkodóknak is. A gépállomások traktorait igénybevehelik, a gyárak ezer- meg ezertonnaszámr., gyártják és küldik a falura a műtrágyát, á különféle talajjavító és növényvédő szert. És ebből mindenki annyit vá­sárolhat,, amennyire szüksége van. — Mindez lehetővé tsszi. hogy egyénileg dolgozó parasztságunk mun kája évről évre eredményesebb le­gyen. évről évre több terménnyel regítse hazánk erősödését, emelje saját jólétét. De mindenki számára érthető, hogy amint egy önmagában dolgozó kismester — bármilyen gépe lenne is, -— soha nem dolgozhat olyan eredményesen, mint egy gyár, ugyanúgy a pár holdon gazdálkodó paraszt munkája sem lehet olyan tér* melékeny mint a nagyüzemi mező- gazdaságé. A kisparaszti gazdaságok fejlődéséne,. határai vannak, de se- milyen határ nem állja útját a nagy­üzemi szövetkezeti gazdaságok fejlő­désének. Ugyanígy a kisparcellákon gazdálkodó paraszt anyagi jóléte ja­vulhat és mindenki le is mérheti a maga házatáján. hogy az elmúlt évek alatt, a mostoha időjárás ellenére, mennyit javult. De ennek határai végesek. A nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás a paraszti jólét emel* kedésének végtelen távlatait nyitja meg. — A Magyar Függetlenségi Nép­front. amikor megmutatja a paraszti felemelkedés egyetlen lehetséges út­ját a szocialista szövetkezeti gazdál­kodás létrehozásában , nyomatéko- san hangsúlyozza, hogy erre az útra senki nem kényszerítheti a paraszt­ságot, erre az útra csak önkéntes eiha tározás alapján ' lépjen minden egyé­nileg dolgozó paraszt. ,,A munkás- osztály nemcsak a termelőszövetke- zetekben egyesült parasztságnak, ha­nem az egész dolgozó parasztságnak szövetségese és barátja.“ Ezt a segí­tő, baráti szellemet sugározza a vá* lasztási felhívásnak az a része is, amely a beszolgáltatást rendszer egy­szerűsítését állítja elénk feladatul. Dobi István elvtár;, a továbbiak­ban hangoztatta, hogy népi demo­kráciánk kormánya a nép jogainak legfőbb őre nem tűri állami törvé­nyeink megszegését, megtorol min­toiikus egyház között létrejött meg­egyezés. • — Ebbe: a nemzeti egységbe ősz szekovácsolta népünket haza&zeréieú- é.3 békeszeret ele. Ki szolgája ma leg. jobban melyik kormány .az egész emberiség legélelb:vágóbb érdekei!? Az aki a béke ügyét mozdítja e’ő A?., aki az emberiség legszentebb ügye mellett, a béke megszilárdítása az új“ világháború kirobbantásának megakadályozása mellett czáli síkra. — A dolgozó magyar nép nagy tettekkel szolgálta és fogj-, szolgálni ezután is az emberi haladás ügyét, a legszentebb ügyet, az emberiség békéjének ügyét. Nem választhatnak el bennünket sem ebben a hazában, sem az egész, világon folyók és be­gyek nem választhatnak el benniui* két vallási vagy nemzetiségi, világ­nézeti kü'önbségek. Egvet akarunk a legnagyobbat, a legszentebbet, a bé­két és ami ezzel egyet jelent, az éle­tet. a boldog jövőt. Parraai Gvörgv beszédéi a Ma­gyar. Függetlenségi Népfront és ve. zére. Rákosi Mátyás, a népek kö­zötti egyetértés és a béke égetésével fejeztp be. deh minden kísérletet, amely a nép jogainak megsértésére irányul, akár hivatalos tisztséget viselő személy részéről történik, akár nem. Hang* súlyozta . az állam; szervek munkája megjavításának a fontosságát és rá­mutatott, hogy az állam iránti köte­lezettség teljesítést, dolgozó paraszt­ságunk hazafias ügye. . Beszéde befejező részében a köve' kezűket mondotta: — Amikor örömmel állapítjuk meg országún,, fejődését gyarapodását, népünk jólétének növekedését gon­dolatunk hálával és szeretettel tói­dul a hatalmas Szovjetunió felé. A Szovjetunió az első nagyhatalom, amely önzetlen baráti segítségével áll mellettünk, hatékony támogatási nyújt hazánk felvirágoztatásához függetlenségünk megvédéséhez. — (Hosszantartó taps)- Eredményeink másik forrása a Magyar Dolgozók Pártjának mun­kája, népűm, forrón szeretett vezéré., nek. Rákosi Mátyásnak vezetése. (Lelkes taps) a párt valósította meg és kovácsolj egyre acélosabbá ha­zánkban a munkások és paraszlok szövetségé:, az új országépítés alap ját. A párt szabott irányt dolgozó népünk munkakészségének. A párt vezeti harcunkat belső ellenségeink aknamunkája -ellen éberen őrködik nemzetünk belső egysége felett. A párt élén Rákosi elvtárs áll: tiszte­let és forró szeretet övezi őt az egész országban. A munkásság és a dolgozó parasztság egyemberként. követi Rákosi elvtársat a szocializ* mus építésében. Az ő biztoskezű ve­télésének döntő része van abban, nogy Magyarországnak ismét nem­zetközi tekintélye van és megbecsült tagjai vagyunk a békéért harcoló szabad népek naSy családjának, (A nagygyűlés lelkesen éljenzi népünk szeretett vezérét, Rákosi elv-társat). — A Szovjetunió támogatásával, a Magyar Dolgozóv Pártja és Rákosi elvtárs bölcs vezetésével értük el eddigi eredményeinket. Ez a bizto­síték arra ;s, hogy az elkövetkezendő esztendőkre kitűzött- terveink való sággá váljanak. A Függetlenségi Népfront választási felhívásában kör­vonalazott nagyszerű célok többsé* gének megvalósítása a következő országgyűlés időtartamára esik. — Ezért amikor a választópolgároktól szavazatukat kérjük, altkor e nagy­szabású terveinknek végrehajtásához bizalmuk jeleként kérjük azt. — Beruházásaink folytatásához — hangsúlyozta befejezésül Dobi elv társ —, országunk népgazdaságának fejlesztéséhez kultúrájának növelésé­hez népünk életszínvonala emelésé hez, békére va^ szükségünk. A Ma­gyar Népköztársaság a jövőben épp* úgy, mint eddig is, szilárdan foly­tatja békepolitikáját, Harcoljcm,- a Függetlenségi Népfront ragyogó vá­lasztási győzelmével is a békéért. Szavazatunkkal és újabb munkasike rekkel vigyük győzelemre a Népfront célját: a béke, a munka, a jólét, a felemelkedés a szocializmus építé­sének programmját! A nagygyűlés lelke; tapssal me leg ünnepléssel fogadta Dobi István elytárs beszédét.' Ezután Czotlner Sándor elvtárs., bánya- és energia* ügyi miniszter lépett a mikrofon elé. (Folytatás a 3. oldalon) Parragi György beszéde Szavazatunkkal, újabb mnnkawikerekkel vigyük győzelemre a népfront program inját! Dobi István elvtárs beszéde Komáromban A komáromi járásból és Komáromból vasárnap mintegv tizenötez­ren vonultak tel, virággal, lobogókkal feldíszített kocsikon teherautókon a komáromi tanácsháza elé, a választási nagygyűlésre. Visszhangzott a daltól az országút, a falvak. amerre a gyűlés részvevői jöttek. Több község leányai színes népviseletben pompáztak. A választásra készülő nép harcos, lelkes vidámságát tükrözte ez a nagygyűlés. Egyszerű ajándékokat adtak át Dobi elvtársnak és Czottner Sándor elvtárs bánya- és energiaügyi mini szternek. a gyűlés másít- szónokának kis benzinkutat, ami az olajfeldolgozó üzemek munkájára emlékeztet, egy képesalbumot, <rmelv a Dózsa tsz in dgváltozott életét mutatja, a Ha ta-lok gyönyörű virágcsokrokat. A lelkeshangulatú, meleg üdvözlések után Dobi István elvtárs meg­tartotta beszédét.

Next

/
Thumbnails
Contents