Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-22 / 69. szám
1953 MÁRCIUS 22 NAPLÓ A Gőgös Ignác ts% tagjainak harca a tavasai munkák sikeréért Felébredt mar téli álmából a, határ. ■‘Traktorosok szántanak, vetnek a szekszárdi határban. Lovak tapossák a porhanyóé földet. Lelkes tsz-tagok haladnak a vetőgép sorai nyomán. Pezseg, lüktet az élet. Ég a munka a tsz tagok keze alatt a szekszárdi Gőgös Ignác termelőszövetkezetben. Szekszárd határában egyik napról a másikra beköszöntött a tavasz. Wiedermann József agronómus már akitor kint járt a határban, amikor még egyes helyeken hófoltok fehérlettek. Hézte, vizsgálta a talajt — mikor lehet már vetni. Február 24 én, mikor már több nap óta tartott az enyhe idő, ismét kiment körülnézni a földekre, a hófoltok már rég eltűntek. •— Porhanyós már a föld, megkezdhetjük a munkát — ezzel az örömhírrel tért vissza a tsz irodájába. A párfvezetőség sem ült tétlenül addig. Vezetőségi ülésen, taggyűlésen, egy. ■ egy esti beszélgetésen sok szó esett a tavaszi munkákról. Antal Mihály a tsz elnöke sokat beszélgetett a tagokkal, elmondotta, hogy a tavasza mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos feladatokat a minisztertanács ha tározata már jó előre megállapította. Wiedermann József agronómus azt mondotta a tagságnak: be kell bizonyítanunk a szomszédos országok dolgozó parasztjainak, — akik még most is a földbirtokosok,, kulékok karmai, bán vergődnek, — népi demokratikus rendszerünk fölényét, életképességét, azzál, hogy vetéseink dúsabbak legyenek, kalászaink nagyobbra nőjenek, mint az övéké. — A termelőszö vetkezőt vezetősége nem feledkezett meg az új agrotechnikai módszerek ismertetéséről sem. A tsz eredményei bizonyították be, hogy a keresztsoros és négyzetes vetés, a pótbeporzás alkalmazása magasabb terméshozamot jelent. A jó agitációs munka eredményeként a tsz tagjai egyhangúan egyetértettek azzal, hogy minél előbb föld. be kerüljön a mag. A pártvezetőség mozgósított, s március 6-án a felkelő nap sugarai már a földeken találta a tsz dolgozóit. Megkezdték a vetést. Búzából 30 holdat, árpából 15 holdat, zabból 16 holdat, borsóból 10 holdat, mákból 3 hóidat, répából 7 holdat vetettek el március 9.re. Határidő előtt 6 nappal előbb fejezték be a tavasziak vetését. A kommunisták mindenütt élenjártak a munkában, Pere. sitz József, Bottyán Józsefné, Bán Mária, állandóan buzdították a többieket, -sürget az idő, minden perc késedelem veszteséget jelent. A szekszárdi Gőgös Ignác termelő- szövetkezet tagjai -a nagy tavaszi erőpróbánál jól megállták a helyüket Kihasználtak minden órát, minden percet. A napkelte már a mezőn találja őket és egész sötétig dolgoznák. Az eddig elért szép eredményeket látva a kívülálló dolgozó panasztok, nap, mint nap közelebb kerülnek a csoporthoz, és tömegesen lépnek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Märe us 6-én mér minden talpalatnyi fő det felszán ottak a;uiiéi állami gazdaságban A. juhé pusztai állami gazdaság do®- , g-o'zói felszabadulásunk ünnepére fel ' ajánlásokat tettek. A tehenészek vállalták, hogy a fejési átlagot 9.5 Cíiter- rői 10.0 literre emelik. Vállalásukat már március lő-re teljesítették. Vállalásuk teljesítése után újabb feC-aján íást tettek, hogy április 4-i.g 10.3 literre emelik a fejési átlagukat, A traktorosok és a növénytermesztési brigád tagjai vállalást teltek, hogy a tavaszi mélyszámtá-sib, a simítózá-st, a kutevátorozás!, a hengerez-ést, műtrágyázást és a vetést a kitűzött határidő előtt elvégzik. A feladatok végrehajtásában példát mutattak Bíró András és Csanaki Zoltán traktorosok, nekik köszönhető, hogy március 6-án minden talpalatnyi földet felszánt ottak a Juhé-pusztai állami gazdaságban, Március 11-ig 400 hold tavaszi vetést, fejeztek be, 700 holdion végezték el a simító zást, 90 holdon a kultiváitorozást, 480 holdon a fogasolást és 1100 holdon fejezték be a műtrágyázást A válli-tások teljesítésénél nagy gondot fordítottak a vezetők és a dolgozók az élenjáró agro-techni. kai eljárások alkalmazására. A párt- szervezet népnevelő munkával, és a gazdaság vezetőségével karöltve ellenőrzéssel segítette a tavaszi munkák elvégzését. A vállalások teljesítésénél a továbbiakban mindent elkövetnek, hogy határidő előtt teljesíthessék a : alajelőkészítest, vetést és a növény- ápolási munkákat. Zentai Károly Juhé puszta. így húzzák vissza a paksi járást Dunaszentgyörgy, Gerjen, Nagyilo- rog és Dunaföldvár községek dolgozó parasztjai, akik hanyagságukkal hátráltatják a megye, a járás és közsé gük mezőgazdasági terveinek teljesítését, Dunaszentgyörgy és Gerjen március 15-ig a tavasziak vetését és az összes egyéb mezőgazdasági munkákat 5 százalékra teljesítette, Nagydo" rog és Dunaföldvár 11 százalékra, Pusztahencse és Kajdacs 15 százalékra teljesítették tavaszi vetéseiket és az összes mezőgazdasági munkákat. (Járást tanács) A Torvkolcson kötvények kifizetése A ,,Tájékoztató az ötéves Terv- kölcsön hatodik sorsolásának sajtópropagandájához“ és az ,,1000 forintig az üzemi takarékpénztárak is kifizethetik az ötéves Tervkölcsön nveremé, nyeit és törlesztéseit'1 című cikkektől eltérőleg a kisorsolt nyeremények és törlesztések kifizetése a következő, képpen történik: A kisorsolt nyeremények és törlesztések kifizetését az Országos Takarékpénztár budapesti és vidéki fiókjai 1953 március 24-én kezdik meg. A postahivataloknál ugyancsak március 24-től kezdődőkig lehet felvenni a 300, 500 és 1000 forintos nyereményeket, valamint a 200 forintos törlesztéseket. A sorsolás színhelyén felállított pénztár az 1000 forintnál nem nagyobb összegű nyereményeket és a 200 forintos törlesztéseket fizeti A zombai élenjáró dolgozó parasztok példája nyomán teljesítse minién dolgozó paraszt beadási kötelezettségét Zomiba község dolgozó parasztjai pártunk és kormányzatunk felhívását megszívlelve, a munkásosztály példamutatása nyomán a begyűjtési terv teljesítésével harcolnak -népgazdaságunk megerősítéséért. Pálfi István, Boross Károly és Kelemen Mihály do gozó parasztok eleget tettek tejből, tojásból é3 baromfiból az első negyedéves beadási kötelezettségüknek. Tojásból és baromfiból már a második negyedévet is teljesítették. Ezek az élenjáró dolgozó parasztok világor*”i látják, hogy csak akkor növekedhet hazánkban évről-ávre a jólét ha becsületesen eleget tesznek állaim iránti kötelezettségüknek. Ezzel bizonyítják be dolgozó parasztjaónik hazaszeretetüket. Tudatában vannak, hogy a begyűjtés ötéves tervünk elválaszthatatlan velejárója mert így tudjuk tervszerűen biztosítani dolgozó népünk élelemmel való ellátását. A község dolgozó parasztsága vegyen példát az élenjáró dolgozó parasztokról, akik beadási tervüik teljesítésiével elősegítik, könnyebbé, boldogabbá teszik gyermekeik és a dolgozó nép életét. Minden dolgozó parasztnak becsületbeli kötelessége, hogy teljesítse beadási kötelezettségéit. Mindem csepp tej, minden darab tojás és minden kiló baromfi erősíti népgazdaságunkat és biztosíték a béke megvédésére. Zomba községi, ahol jól halad a begyűjtés még tovább fokozvg eddigi ütemét, felszabadulásunk méltó megünnep'ósére tegyen tanúbizonyságot hazaszeretetéről a, begyűjtési hét alkalmával. Zömbe község é’mjáró dolgozó parasztjairól vegyen példát Oaora Gyulaj és Iz- mény község dolgozó parasztsága is, akik a beadásuk elhanyagolása miatt lettek kizárva a szabadpiaci értékesítésből. Ezek a községek tej, tojás és baromfi beadásukkal elmaradtak és így megvonták tőlük a szabadpiaci, ért Ízesítés jogát, A községek, ahol lemaradás van a begyűjtésben, kövessenek el mindent, hogy lemaradásuk behozásával újra visszanyerhessék a szabadpiaci forgalmat és mentesüljenek a kizárás alól. A begyűjtési vállalat dolgozói, hogy a begyűj tés ütemét fokozzák felszabadulásunk évfordulójának méltó megünneplésére március 20-tól 31-lg bsgyüjitési hetet rendeznek, A begyűjtési héten dolgozó parasztságunk is tanúbizonyságát adhatja hazaszeretetének, ha maradéktalanul eleget tesznek kötelezettségűiknek a felszabadulási hét alkalmával. illés János begyűjtési osztály vezetője Miért nem megy a vetés Decsen úgy, ahogy kellene? Földmüvesszövetkezetünkhöz községi dolgozó parasztjaink igen gyakran jönnek olyan panasszal, hogy a községi tanács helytelenül jár el ve. lük szemben. Az elmúlt napokban ázzál a panasszal keresték fel a föld. művesszövetkezet vezetőségét, hogy az ősz folyamain földjeiket be akarták tagosítani az állami gazdaságok földterületéhez ,ami mégsem történt meg. Most azonban nem kapják vissza ugyanazokat a földeket, amelyeket átadtak tagosítás céljára. Pedig igen sok dolgozó parasztnak búzavetése is volt a tagosításra 6zánt földterületben. így például Takaró Pálnak 2.000 öl búzája, őri Józsefnek 2 hold és 200 ö,l búzája, özv. Vázsonyi Józsefnének 800 négyszögöl búzája esett bele a tagosítás céljára elvett területekbe. Ezeket a földeket azonban most más dolgozó parasztok kaptáit meg, olyanok, akik nem vetettek az ősszel búzát t vagy ha vetettek is, ezzel még több van nekik. Takaró Pák őri József és Vázsonyi József ne viszont' de a többi dolgozó parasztok is búza. vetés nélkül maradtak, sőt áTszerződé- ses növényfőfeségeiknek sincs bizto síiva megfelelő talaj. Takaró Pálnak például 2 hold gyapotra, Őri József, nek 500 négyszögöl szerződéses hagymára és ezenkívül 700 öl tavaszi árpára nincs biztosítva földje. Dolgozó parasztjaink ilyen irányú panaszokká' fordultak a megyei tanáoshoz is, ahol nem kaptak kielégítő választ. A hely! tanács is tett már némi intézkedést., ami abban nyilvánult meg, hogy meg, kérte & dolgozó parasztokat, írják fel a mesgyekarók számát és arról megfogják állapítani, hogy ki kapta meg a nevezett földterületet. Ez sem vezetett eredményre. Ezek után a történ tok után úgy látjuk, hogy az ellenség keze működik kömé — és sikerrel. Szálai István földmüvesszövetkezeti ügyvezető. Decs. Ripszán Ádám f dáliát tenyésztő, kulákcsemete szabotálása okozta a bonyhádi járás súlyos veszteségeit az álteleItetésnél A bonyhádi járási mezőgazdasági osztály elhanyagolta az állatok átte- leitetését. Nem gondoskodott idejében a takarmány biztosításáról. Ez az oka, hogy 3 járásban nagy volt az elhullás. Lehet-e ezzn csodálkozni, amikor a mezőgazdaság} osztály főállattenyésztője kulákcsemete. Rip- szám Ádám apjának több mint 3C-hold földje volt. Ripszán Ádám nem hajtotta végre a Minisztériumtól és a. Megyei TaKorai vetéssel harcol Lovász Ferenc a bő termésért TAVAS^ VAN ... A madarak vígan csiripelnek a Ián repülnek ág- 'ól-ágra. A telkelő nap sugarai simogatják a föld felületét, az éjszakai fagyok bilincsét íeltépik már, s a szántóíöldek lelett hullámzik a levegő. A tavaszi szét szárító hatása nyomán szürkül a jól elkészített vetőágy és várja, hogy megkezdjék a vetést. Lovász Ferencet a nap sugarai már a zombai határban találják. Alig pirkadt, máris befogta lovait, hogy minél előbb megkezdhesse a munkát. Minden perc késedelemért kár. A korai kocsizörgés mintha új életet keltene a község életében, egymásután indulnak a község dolgozó parasztjai a mezőre hogy a kedvező időjárást kihasználva a tavaszi búza elvetése után idejekorán vessék el a za^> az árpa, a burgonya és az egyéb gabonaíélé- ket. Lovász Ferenc az elmúlt években is jó munkát végzett, idejében telje- Hitette beadási kötelezettségét, nem esoda tehát, ha a község dolgozó parasztsága őt követi. Kora reggeltől késő estig a mezőn vem, minden percet kihasznál, hogy idejében végezze el a tavaszi talaj előkészítést és vetést. Az ősszel is elsőnek fejezte be a kenyérgabona vetését. Alig olvadt el a hó, kezdett pirulni a föld felülete máris megkezdte a simítózást és a vetést. Elveteti 500 négyszögöl zabot, 700 négyszögöl cukorrépát és 400 négyszögöl burgonyát. FÁRADHATATLAN MUNKÁJÁNAK eredménye meg is mutatkoi.k a termésben. Az elmúlt években is egyike volt azoknak a gazdáknak, akik legmagasabb termésátlagot értek el Zombán. Korán végezte el a szántás-vetést és a trágyázást is Esténként legutolsó hazamenő a mezőről. Munka után otthon felidézik a múltat, összehasonlítják, mennyijei jobb soruk van most, mint az „úri világban.“ Tavaly az aszályos esztendő ellenére is egy hízót vágtuk. Eleget tettek az állam iránti, kötelezettségüknek, kifizették idejebe~i adójukat. Lovász Ferenc visszagondol a felszabadulás előtti időre, tudja, hogy sokat kapott népi demokráciánktól. Ezért kötelességének tartja, hogy az állam iránti kötelezettségének eleget tegyen és mint élenjáró dolgozó paraszt elsőnek végezze el a tavaszi vetést. A korai vetés eredménye nem marad el soha, amit bizonyít az elmúlt évek tapasztalata is. A fáradságos munka megtérül. Semmisem bizonyítja ezt jobban, mint az elmúlt évben Miklós elvtárs példája, aki pótbeporzást-al- kalmazott, négyzetesen vetette kukoricáját s több mint 30 mázsás átlagot ért el holdanként. LOVÁSZ FERENC ÉS FELESEGE a négyzetes kukorica vetéséről és a pótbeporzás alkalmazásáról beszélgetnek. Az idén mi is megpróbáljuk egy hold kukoricánál a négyzetes vetést és pótbeporzást — mondja Lovász Ferenc. Felesége érdeklődéssel kérdezi, hogy lehetséges az, hogy a négyzetesen vetett kukorica és a pótbeporzás növeli a terméshozamot. Mielőtt Lovász Ferenc felelhetett volna Bözsike, a kislányuk adja meg a feleletet. Tudod anyuka, ha négyzetesen vetjük a kukoricát, biztosítva van a terület egyenletes kihasználása, könnyebben tel tudja venni a tápanyagot a földből a kukorica. Emellett azonban minden oldalról éri a napfény és a levegő js, így gyorsítjuk a megtermékenyítést, mert a porzót mesterséges eljárással szórjuk rá a kukorica bibéjére. A tizenegyéves Bözsikén meglátszik az, hogy ö már a dolgozó nép iskolájában tanul, ahol megtanítják őket a gazdasági kérdések és eljárások alapvető feladataira. Lovász. Ferenc és felesége büszkén mondják: nem hiába jár a kislányunk iskolába. Amikor még mj jártunk iskolába nem törődtek tanulunk-e, hazátlannak neveztek bennünket, székelyeket. — mondja Lovászáé. Most tanítják fiainkat és az olyan jó tanuló, mint Bözsike is, a nyolc általános elvégzése után tovább tanulhat. Legidősebb fiunk katonatiszt akar lenni. nácstól kapott utasításokat. Az ellenőrzés hiányában így fordulhatott elő. hogy a bonyhádi járásban volt a leg nagyobb arányú elhullás a téli átte- leltetés alkalmával. Amikor tudomására jutott, hogy egyes termelőszövetkezeteknél elhullás van ahelyett, hogy megtette volna a szükséges intézkedéseket olyan helyre küldött* ki egyszerre két munkatársát is, ahol nem mutatkozott komolyabb hiba. A* állattenyésztési osztályon dolgozó munkatársakat nem számoltatta be munkájukról, nem végzett ellenőrzési sőt ha munkatársai jelenítették, hogy elhullás van valamelyik községiben., vagy tszcs-ben, azt mondta: „hadd hulljon a férgese.“ A megyei tanács mezőgazdasági osztály állattenyésztési csoportja meg* vizsgálta a nagyarányú elhullás okát és a bonyhádi járás volt főállaitte- nvésztőjének munkáját s rájöttek arra, hogy az ellenség be férkőzött a járási tanács állattenyésztési csoportjához Ripszán Ádám személyében. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya szintén azon a véleményen vor», hogy „hadd hulljon a férgese", ét Ripszán Ádámot kiszórták a járási tanácstól, hogy ne fertőzhesse tovább aljas munkájával a tanács többi dolgozóit. A fegyelmi úton való eltávolítás után szabotálás bűntette miatt megtették ellene a feljelentést a járási rendőrkapitányságon. Bűnös cselekedetéért felelnie kell a dolgozó nép előtt. A járási tanácsok mezőgazdaság,; osztályai előtt pedig elrettentő példakép szolgáljon Ripszán Ádám volt állattenyésztési íőagironómu« esete. Tanulják meg azt, hogy azok, akik a dolgozó nép állama ellen vétenek, megkapják megérdemelt bű» tetésükeL
