Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-22 / 69. szám
4 1#53 MÁKClliS 22 IÍRPLÓ SZTÁLIN NEVÉVEL ÉPÜL A KOMMUNIZMUS „A kommunizmus felépítéséért folyó harcban a szovjet nép nagy irá nytfó, vezelő ereje Kommunista Pártunk. A párt erejének és hatalmának legfőbb feltétele, soraink acélegysége és tömör összeforrottsága. A mi feladatunk, hogy úgy őrizzük a párt egységét, mint a szemünk világát, nevel jük a kommunistákat a párt politikája és határozatai megvalósításának aktiv politikai harcosaivá, erősítsük még jobban a párt kapcsolatait minden dolgozóval, a munkásokkal, a kol bozparasztokkal, az értelmiséggel, mi vei a néphez fűződő e szétszakíthatni, lan kapcsolatban rejlik pártunk ereje és legyőzhetetlensége. A párt egyik legfontosabb feladat át látja abban, hogy a kommunisták at és minden dolgozót a magasfokú pulltikti éberség szellemében, a belső és külső ellenséggel vívott harcban tanúsítandó kérlelhetetlenség és szilárdság szellemében nevelje. Amikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége e szomorú napokba» a párthoz és a néphez fordul, kifejezi azt a szilárd bizonyosságát, hogy a párt és hazánk minden dolgozója még szorosabban tömörül a Központi Bizottság és a szovjet kormány köré. minden erejét és alkotó energiáját mozgósítja az országban folyó kommunista építés nagy munkájára.11 •(A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, A Szovjetunió Minisztertanácsa. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége közleményéből) Átalakul a barabai sztyeppe Nyug,aitvSzibéri'ában a két nagy folyó, az Jrtis és az Ob között terül él a hatalmas mocsaras barabai síkság. Területe 117 ezer négyzetkilométer, közéi kétszer akkora, mint Belgium • és Hollandia területe együttvéve. ■ A háború után nagyarányú munka Ünf.tuOt meg a barabai síkság mocsa- , zainak Lecsa,pólusára. Exkavá'or álCo- nvísoifcáit létesítettek a levezet őcsator- , fiáik ásására, amellett 5 talajjavító áldomást ős egy talajjavító kísérte1! álló fnási létesítettek. Az utóbbiban kidolgozták a kiszárított földek termővé léidének tudományos módszereit. A levez,etőcsatornák hossza ma már as 600 kilómétert is meghaladja. 87 ezer hektár területein késztették elő a mocsarak lecsapódását. A vidék kolhozai ezer hektáT új réthez és legelőhöz jutottak. A mocsarak lecsapolásához a szovjet- tudósök és mérnökök olyan gépeket terveztek, amelyek, megkönnyítik-és meggy őrsi'jék az ember műn •foájátt. A különböző típusú gé,pékké1 felszerelt talajjavítóállamások kiszárítják a mocsarakat, felszántják az új termőföldeket, megjavítják a rétek és Legelők talaját A barabai síkságon különböző erpeAz Araksz-folyó part:áu Az Araksz — határfolyó. A túlsó partján már törölt Időd terül el. Két világot választ el egymástól. A török parton nyomorúságos viskók és földkimyhók éktelenkednek, szánalmas, Inaszott emberek görnyedeznek. Mit láthatunk a szovjet parton’l A szovjet parton végig a folyó mentén gyümölcsöd nőkkel, gyapot- és búzaföldekkel övezett, rendezett, szép kolhozfalvak terülnek el. Itt minden jólétről tanúskodik. Arajatlj faluban csupán a legutolsó években szép, nagy kuliúrhAz, áramfejlesztő telep, új iskola Is orvosi rendelő épült.® A „Május 1.“ kolhoz bevétele tavaly élérte az ötmillió rubelt. A kolhoztagok jómódú, kultúrált életet élnek, Nabi ßirvnov kolhozparaszt 9 tagú családjával az új kétemeletes házak egyikében lakik. A családtagok hözül négyen a kolhozban dolgoznak, hárman egyetemet végeznek, két kisgyermek a falusi iskolába jár. A Sirinov csalid tavaly 34 ezer rubel készpénzt, 13 tonna búzát, több mint egy tonna hús', vajat és sajtot kapott munkaegységei után. Az utolsó két évben 16 kolhozparaszt vásárolt ondót. A kolhoz tagjai közül sokan vásároltak' motorkerékpárt, vagy kerékpárt, rádió\ biítort, stb. A ,Május 1." kolhoz fiataljai közül több mint har- miitcarn tanuknak a köztársaság főiskoláin. Minden gyermek jár iskolába. A kolhoztagok kiváló eredményeket értek el a gyapottermesztésben. A gyapo'termesztés terén elért kiemelkedő eredményeiért 5 kolhoztag kapta meg a Szocialista Munka Hőse megtisztelő címet. Sok kolhozpa resztet érdeméremmel tüntettek ki. ... Meleg, tavaszias az időjárás most az Araksz rttügyében. Folyik a tavasziak vetése... Látogatás a leningrádi föndékrt a pusztító, száraz székéitől és a hóV,karoktól és teljesen átalakítja a vidék éghajlatát. A barabai síkság térképéről többszáz tó tűnik el. A vízi- erőművek és hőerőművek villamos energiája fényárba borítja a vidékei. Villanyerővel meghajtott gépek végeznek majd minden munkát: a lakar- mányelőikészítést, a fejé®!,, a vajgyár ‘ást és villany-nyírógépek nyírják majd a fmogyapja's juhokat. JegOT Kovaíjov, a „Kommunizmus zászlaja‘'-kalhoz einöke büszkén mutatta, hogy az egykori mocsár helyén ma már 400 hektár területei művelnek meg. Megelégedetten mondta: — A pánt és az állam minden lehe- ‘őséget megadott nekünk arra, hogy a barabai síkságot termékeny földdé és az ország legvi.rágzóbb állattenyész- lő telepévé váütoz'ássuk. Népünk jólétének emelikértésé! célozza a sztálini ' ermészetátalakító terv, amelynek igvik fontos láncszeme az elun vsa rakodott barabai síkság termőfölddé alakítása. Síkságunk a Szovjetunió ‘ej,gazdaságának és vajgyártásának égjük legfőbb köapon'ja lesz. Így akarja a párt, az állam, a nép! A szovjet emberek teljesítik a párt akaratát, Tabia-Tas az építők városa Két évvel ezelőtt még puszta síkságon ütötték fel az első sátrakat a Turlcmén Főcsatorna építői. Ma már a 400 házat számláló fahia-tan települést fákkal szegé, lyezett aszfaltozott utcák szelik át. A sarokházakon nőm. rég megjelentek a táblák: Sztálin-, Utlörő_, Gogoly-utco, Puskán só ány, stb. Az egyik — 22 nap alatt felépült — új házon ez a felirat áll: „1. sz. iskola“. Már épül a 2. sz. iskola is. A közelmúltban helyeznék üzembe a fürdőt, amelyben óránkint 50 ember fordul meg. Tahia-Tás pék. üzeme naponta 7 tonna kenyeret süt. Sztálin és a párt akarata életrekeiteLte a Kara.Kum sivatagot. Tahia.Tasban üzletek nyíltak, filmszínházak és napköziotthonok épültek, az új házakba bevezették a villany1, a vízvezetékei és a telefont. Ide költöztek a Lenin ^csatorna építői, afrik becsülettel teljesítették első nagy feladatukat... A tahia.tasi település csak ideiglenes lakhelye a Turkmén Főcsatorna épí.őinek. A tulajdonképpeni várost a Ketmencsi dombján fogják felépíteni, épületei im. pozánsak és szépek lesznek. Már lerakták a Szultán.uiz-Dagához vezető utat. Itt a különböző építőanyagokat — követ, kavicsot, helyi alabástromot — termelik majd ki. Kara.Tauban hatalmas kőbányát létesítenek. Rövid idő alatt elkészült a Tahia-Tnsból Hodzseljibe vezető, bitumennel aszfalt ozott út is. Tahia-Tas famegmunkdló üzeme, autó- és gépjavító műhelye a közeljövőben nagyüzemmé fejlődik. A párt és a kormány messzemenően gondoskodik a kommunizmus hős építőiről, az egyszerű szovjet munkásokról, akik nagyszerű alkotásokkal gazdagítják a szovjet országot. A ha almas erőművek, az új falvak és városok a sztálini korszak örök dicsőségét hirdetik. Kirov-kultúrpalotában diciók minden nyáron végeznek kutatómunkát. A tudósok egyrészét a talaj érdekli, mások ivóvíz után kutatnak és vannak, akik a vidék növényzetével foglalkoznak. Főképpen azt kell tisztázni, hogy az állattenyésztő kolhozok a lecsapott földeiken milyen fűfajtákat vethetnek. A szibériai állattenyésztési tudományos kutatóintézet tudósai a kcüho zok és szovhozok áilattenyésztő-fele- peinek dolgozóival karöltve nagytej- hozamú barabai tehénifajita kitenyésztésével kisérletezmek. Az új tehén- fajta előreláthatólag évi 5000 iliternyi, nagy zsírtartalmú tejet fog adni. Az ötödik sztálinii ötéves terv végére többszázezer hektár mocsaras föld válik termővé a barabai síkságon. A csatornák azonban nemcsak a fölösleges csapadék levezetésére szolgálnak, hanem lehetővé teszik a rétek és lege ''ők öntözését is. A lecsapolással egy- :dejüle;g megkezdődnek a talajjavító munkák a.z újonnan nyert földeken. Ha néhány év múlva átrepülünk a bairabai síkság fölött, megláthatjuk, új erdlőövezeieit, amelyek a szomszédos kubungyimi síkság mezővédő erdösáv- jarval párhuzamosan húzódnak majd végig.. Ezek együttesen valóságos zöld pajzsot alkotnak, amely megvédi a Irta: SZEMJON GABIN Sz. M. Kirov kezdemenyezésére a második ötéves terv idején épült fel Leningrad egyik büszkesége, a Kirov kultúrpalota. A kultúrpalota Leningrad kuliturá- ’ís életének központja. A kultúrpalotába a 1400 férőhelyes színház 650 férőhelyes filmsrfinfaáz és 150 ezer kötettel rendelkező könyvtár kapott helyet. Külön épületrészben vannak az olvasótermek a gyermek-klub, a 2000 személyi befogadó táncterem, a pihenőszobák és a különböző technikai műhelyek. A kultúrpalotában mintegy 10 ezer . embernek juit bőven hely és foglalkozása lehetőség. A kü- íúrpalota évi költségvetése több, mánt 13 millió rubel. Tizenhat művészeti együttes mű- ttódin, a kultúrpalotában. Ismerkedjünk meg az operaegyüttes munkájával, Éár az itteni operaegyütteslben egyetlen hivatásos művész sem énekel a leningirádiak mégis ugyanolyan szívesen hallgatják a kultúrpalota művészeit, mint a hivatásos énekeseket, .... A hatalmas színházterem zsú- olésig megtelt. Dargomizsszkij „Sel- 3“' című operáját adják A zenészek uár hangolnak amikor elfoglaljuk .nyitókét. — Ki énekel? — kérdezi szomszédnőm. A műsorból kitűnik, hogy NatasP szerepét Rodzevics technikusnő a molnárt Besizlkin mérnök, a hercegnőt Medvegyeva laboránsnő. a herceget Szavinov építész, a vőfélyt Sztrovics művezető alakítja. A nézőtér elsötétedik és „ gyönyörű opera elbűvölő dallamai betöltik a termet. Ma új rendezésben adják a „Sel- o“-t. A pompás díszleteket is az együttes tagjai készítették. A díszfe'- m estereknek éppúgy, mint az énekeseknek nappali elfoglaltsága is van. A szünetben felkeressük a főszereplőket. — Melyik fogCalkozását szereti jobban? — kérdezzük Tatja.na Rodzevi- oset. — Természetesen a főfoglalkozásomat! — mosol yodik el a fiatal ■ány. — Nem akarok hivatásos énekesnő tenni, Q kultúrmunka pihenés Is szórakozás számomra, A technikur-ínekesnő persze azért ugyanolyan lelkiismeretes;« készül minden fellépésére mintha hivatásos művésznő lenne. G. Beszkin, a molnár alakítója öt éve tagj, az operaegyüttesnek. A kultúrpalota tanárai tanították. P, Szavinov építész igen elfoglalt ember, de mégis tatái rá időt. hogy résztvegyen az együttes munkájában A. Filippov kohász már 30 éve énekel. Minden operában szrrepel, ami a kirovi kultúrpalota színpadán előadásira kerül. Újból elsötétedik a nézőtér. Lelkes tapsvihar jutalmazza a gyönyörű balettet. A táncegyüttes tagjai a legkülönbözőbb foglalkozásúak. Lida Szergejeva harmadéves főiskolai hallgató már négy éye tagja az együttesnek. Amikor még a gyermek ba- lettcsoportban táncolt, a kultúrpalota tanárai azt javasolták. hogy legyen hivatásos táncosnő. Lidámak azonban más tervei voltak. — Jogász leszek de azért a táncot sem hagyom abba. Persze a művészegyüttesek tagjai között akadtak sokan, akik a hivatásos művészet útját választották. A kiirovi kultúrpalota volt művészei közül számosán szerepelnek nagy sikerrel a leningirádi és más szovjet színházak színpadán. A kultúrpalota 16 művészeti együt- ese ezrével neveli a tehetséges éne- erseket zenészeket, színészeket, tán rosokat, festőket és szobrászokat. Az operaegyüttes tevékenysége csak egy része a kirov; kultúrpalotában folyó sokrétű és magasszínvonalú művészi munkának, A SZOCIAL'ZMUS IFJÚ ROHAMBRIGÁDJA NAK ÉLETÉBŐL A gazdasági élet fejlődése a népi demokráciákban A népi demokratikus országok gazdasága az elmúlt esztendőben tovább erősödött. Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia, Bulgária és Albánia közel háromszor annyit termelt 1952-ben, mint a báborúelőtti utolsó békeévben. A termelés egy év alatt átlagosan 20 százalékkal emelkedett (Lengyelországban 24, Csehszlovákiában 18, Magyarországon 24 százalékkal, stb.), A népi demokráciák a Szovjetunió baráti segítségével hatalmas beruházásokat valósítanak meg. Épül a len- íyelországi Nowa Huta, a magyarországi Sztálin Vasmű, a csehszlovákiai Gottwald-koinblnát, épülnek a romá- nlai villamoserőművek. A Szovjetunió önzetlen támogatásának köszönhető, hogy Magyarország, az egykor elmaradott mezőgazdasági ország ipari országgá fejlődött. A Magyar Népköztársaságban ma már nagyobb az egy főre jutó vastermelés, mint pL Olaszországban és Japánban. hanyatlása a kapitalista országokban A kapitalista országokban haladásról, a termelés növekedéséről nem le hét beszélni. Olyan fejlett ipari oíszá ■ goikban, mint Franciaország, Belgium, Hollandia, Ausztria., Luxemburg., a termelés mindössze 20 száza,’éfcka.! eineCkedeM a háború befejezése, óta. 1952-ben az előző évihez viszonyítva ezekben az országokban az ipari 'termelés mindössze 0.8 százalékkal emelkedett. A fogyasztási cikkek gyártása c kapitalista országokban 1962. folva mán jelentős mértékben tovább csők . kent.' Több kapitalista országban a fegyverkezési láz sem voll képes megáll) tani az ipari termeié« hanyatlásának folyamatáé. Az Egyesült Államok ipari termelése 1 százalékkal, Angliáé pedig 3 százalékkal eseti vissza 1951-hez viszonyítva. Az „együttműködő“ kapitalista ei- szágok profithajhászó tőkései között kíméletlen versengés folyik. Az Egyesült Államok ,,segítsége" a többi kapitalista országnak tönkreteszi a „rgegisegi étit“ országok iparát. Ezen országok term-eLése egyre inkább “Cimarad a népi demokratikus országok gyorsam növekvő termelése mögött. Az albán közoktatás az ötéves tervben Az Albán Népköztársaság dolgozó népe a párt és Enver Hodzsa eilvtárs vezetésével gyors léptekké! halad sídre a szocializmus építésének útján. Ez az út egyszersmint a kultúra felvirágzásának az útja is. „Kulturális fellendülésünk alapja Tiindenekélőtt a közoktatás megszervezése“ — mondta egyik beszédében Env-er Hodzsa elvtár®. Az albán közoktatás fejlődése híven tükrözi eií nek az elvnek a gyakorlati megvalósítását. Albániában 1938-ban mindössze 28 óvoda működött és ezekbe is csak a földesurak és a burzsoák gyermeke1 jártak. 1950-ben ez a szám már 160- ra emelkedett, az iskola előtti oktatásban résztvevő gyermekek száma pedig 10.471-re. löőő-re, m ötjévé® teTv végére az óvodák száma 348-ra, a férőhelyek száma pedig 20.500-ra emelkedik. A felszabadulás előtti Albániában mindössze 043 elemiiskola működöt! 52.000 tanulóval 1950-ben az iskolák száma már 2003, a tanulók száma pe_ dig 150.818 volt. 1055-ben 2158 elemi, iskola tesz Albániában. A felszabadulás előtt teljesen isme_ rétién volt az országban a hétosztályos iskola. 1050-ben a hétosztályos iskoláknak már 18.350 tanu'ója volt Ezeknek az iskoláknak a száma 1955- re 361-re emelkedik, a tanulók száma pedig 40.986-ra. A felszabadulás előtt teljesen el. hanyagolták az iparostanuló iskolákat A fe'szahadu'ás óta új technikumok nyíltak meg, mint például a segéd. ortosi, a testnevelési, a mezőgazdasági, a pénzügyi, stb technikum. Meg. nyílt a •,November 7.“ politechnikum amelynek- hét tagozatán 632 diák fanul Az ötéves terv folyamán ez a politechnikum új. épületbe költözik, amelyben 106 tanterem, 32 laboratórium és 37 különböző kulturális c-é 'okát szolgáló terem tesz. Az ötéves terv végére a politechnikum hallga- óinak száma 3ő00-ra emelkedik. Az közoktatás terén aa ötéves terv kiemelkedő alkotása lesz az öt főiskola megnyitása. A Szovjetunió sok oídallu baráti segítsége lehetővé te ;zi, hogy a felsőoktatás számára meg felelő tankönyveket és egyéb didaktikai anyagot biztosítsanak. Zogu népelnyomó rendszere tudatosan a legsötétebb mű vei ellenségben tartotta a falvak lakosságát. A felszabadulás óta létesített iskolák túlmyo mó része a falvakban épült. Igén sok falu kapott már hétosiztályos iskolát is. A Zogu-rendszer iskolapolitikájára. jellemző, hogy ÍJ5 év alatt mindösz- sze 1660 tanítót adott a közoktatás nak. Az ötéves terv végére- a tanítók ■száma 7549-re emelkedik Albániában. A felszabadulás óta igen eredményes munka folyik az írástudatlanság felszámolása érdekében is. A múlt nénelnyomó rendszerei 679.000 írás- tudatlant hagytak örökül. 1950-ig 377.000 ana'fabéta tanult meg írhí- olvasni, az ötéves terv végére pedig teljesen eltüntetik az irástudatlansá got A csehszlovák filmgyártás 1953. évi tervei A csehszlovák filmgyártás 1952-ben újabb jelentős alkotásokkal lépett a mozilátogató közönség elé. A csehszlovák filmgyártás fej'ődésé-t bizonyítja a Karlovy-Vary.bau, a VII. Nemzetközi Filmfesztiválon nyert díj és a csehszlovák filmek kedvező fogadtatása Európaszerte. A csehszlovák filmgyártás 1953 évi tervéből kitűnik, hogy a csehszlovák filmművészeti dolgozóik ebben az évben méginkább ki akarják elégíteni a nép és a párt által felállított követelményeket. Az idei tervben szerepel a „Figyelmeztetés“ című film, amely egy üzem életén kérész ‘ül bemutatja az ország fejlődését » fasiszta iga alól való félszabadulás: követő években. A „Kiút a sötétségből'1 a kártevők és diverzánsok ellen vívott harcról!), a „Fábián barátunk1' című film az új embertípus kialakít ‘áeáról szól. 0 takar V-avT* rendező trilógiát ké. szít a huszita-mozgalomrÓL Tervbe - vették „A nürnbergi express“ című kalandos film és három mai tárgyú vígjáték: a „Zene a Marsból1', „Dallal tz ajkunkon11 és >,Az utolsó mennydörgés“ című filmek gyártását, 1 Kuo Mo Zso nyilatkozata a kínai tudósok munkájáról A népi forradalom győzelme, a Kuomintang-'Kikk uralmának megdöntése óta eltelt három év alatt a kínai tudósok jelentékenyen hozzá- ; árultak az ország népgazdaságának újjáépítéséhez. A kínai, tudósok tevékenységét a Kínai Tudományos Akadémia, az ország tudományos központja irányítja. Kuo Mo Zso. a kínai Tudományos Akadémia elnöke a Pravda peking,; tudósítójának adott nyilatkozatában beszámolt azokról a változásokról, amelyik az ország felszabadulása után az Akadémia éle- ‘ében végbementek. — A reakciós Kuomintar.g-renösizer — mondotta Kuo Mc-Zs0 — elhanyagolta a tudományos munkát. Az ország felszabadulása után “gyesitették az azonos tudományágban tevékenykedő intézeteket és sok áj intézetet létesítettek Jelenleg húsz udományos kutatóintézet tartozék az ékadémia hatáskörébe. ; — Gyökeres változás történt tudományos intézményeink tevékenységében, folytatta az Akadémia elnöke. — A tudósok érdeklődése mo»t a gyakorlati kérdések megoldása feite irányul. A tudósok szoros kapcsolatot teremtettek a gyárakkal és' az üzemekkel.. — A kínai tudósok behatóan tanulmányozzák Marx, Engels Lenin. Sztár in, valamint Mao Ce-tung műveit. Tudósaink mindenit megtesznek azért. hogy minél jobban megismerjék a szovjet tudományt. A Kínai Tudományos Akadémia szoros kapcsolatot tart fenn a Szovjetunió Tudományos Akadémiájával. Sok kínai tudós tanulmányozza az orosz nyelvet. Tudósaim, elterjesztik hazánkban Micsurin és Pavlov tanításait, ” Kuo Mo-Zsn végül hangsúlyozta, hogy az országban folyó széleskörű gazdasági építő munka nagy felada* ‘okát tt.it a kínai tudósok elé. — Feladatunk hogy még jobban megszilárdítsuk tudományos kapcsoatainkaf a Szovjetunióval, kitartóan fejlesszük és minél magasabb színvonalra emeljük a hazai tudományt — fejezte be nyilatkozaté: Kuo Mo Zso.
