Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-22 / 69. szám

2 w Ä -- L, O 1953 MÁRCIUS SS KI A FEL azért, hogy a sárközi állami gazdaság elmaradt a tavaszi munkákkal? A sárköz,; állami gazdaság tavaszi munikáinaij elvégzése versenyt ha'ad a csigával, de még attól Í6 elmarad. A megye állami gazdaságai közűi a tavaszi munkák elvégzésénél és a koratavaszi növényik vetéséné; a leg­nagyobb lemaradás ebben az állami gazdaságban mutatkozik, A tavaszi búza vetésének határídrjét a Mező és Erdőgazdaságok Minisztériuma március £-:e tűzte ki. Ezzel szemben a sárközi állami gazdaság március 10. re fejezte bz. A zab és árpa vetés vég só határideje március 25. volt. Ezzel szemben március 17-'.g zabvetésüket 45 százalékra, árpavetésüket pedig 65 százalékban teljesítették. A munkák, vagyis a tervek nem teljesítésének okait Kasza elvtárs, az állami gazdaság igazgatója és Ma­gyar elvtárs, a vezető agronómus a,7- zal magyarázza, hogy a betervezett földterületet nem tudták betagosítani, így a megkapott tervszámúkat sem tudjak tieljesrltsni. A gazdaságban baj van a vezetés körül A brigádvezető agronoinusokkal nem beszélik meg rendszeresen egyes munkák elvégzésének követelményeit es ebből az következett, hogy az eddig elvégzett munkák is csak rész. ■ b3n kielégítők iöimöségilegi. A szán­tásoknál nem mindenütt húzatíak az eke után fogast. Pedig a miniszterta­nács határozata előírja. A magha-gy- mQ elvetése sem úgy történt, mint ahogy az elő van írva. Az agirotechmi. kai utasítás előírja, hogy a dughagy- mámak vetett hagymamagot 25—30 centiméter sortávolságra keli vetni, ezzel szemben a sárközi állami gaz­daságban 40 centiméter sortávolságra vetették, ami nem biztosítja, hogy a betervezett 55—60 mázsát megtenni holdanként. Ha tovább nézzük a gazdaság le- maradásának okait, könnyein meg le. hét állapítani azt is, hogy baj van a munkafegyelemmel. Egyesek fittyet hánynak a vezetők utasítására, azt nem vagy csak részben hajtják vég­re. Március 18-i-n Kovács Mária, a gazdaság egiyik Zetor-vezetője mütrá. gyét szórt az újbereki üzemegység kövesül-mén ti táblájába. Utána a géppel szórt műtrágya olyan képet festett, mintha azt lapáttal szórták volna el. Mikor Magyar elvtárs a gazdaság vezető agronó-musa igyeke- zett megun agya rázni, hogy az így vég. ' zeit munkával nemhogy elöbbre vin­né a gazdaságot, hanem súlyos kárt okoz, mert a talajnak ez kárára v’n — azt válaszolta: . „Jobb ha maga nem beszél, ismerem én már magát, bár he ismerném.“ A gazdaság főgépésze, Mátrai Gyu­la, annyira felelőtlen, még azt sem tudja, hogy a gazdaság gépeinek mennyi az átlagteljesítménye naponta Ha körülnézne Mátrai elvtárs a gép­csoportnál, könnyen rájönne, hogy jócskán akadna még tennivaló. Már­cius első hetében a gazdaság 9 erő­gépjéből csak 4 szántott. Ez március második hetében már lényegesen ja­vult, mert nem négy gép. hanem 7 dolgozott. A gazdaság legjobb trak­torosának jelenleg K>shonthy Jánost mondják, aki március 2-án, 5-én, 8-án, 13-án egyáltalán semmit sem dolgo­zott a gépével. Segédvezetője, Fólián, di János március 1-én 3-ín, 5-án. 8- in, ÍC-é-n szintén nem dolgozott sem­mit. A gazdaság vezetőségének nincs átfogó képe arról, hogiy mennyiben vannak kihasználva a gépek. Azért hogy a gazdaságiban a fe­jőről t hibák megmutatkoznak a párt. 'szervezetet is terheli némi felelősség. Vecsey elvtárs, a gazdaság párttitké- ra este 6 óraikor nyugodtan hajtja álomra fejét, mint az a pár-ttitkár, amelyik mindent megtett, hogy a munkák kifogástalanul menjenek. A pártszervezet rossz irányítása következtében történhet meg az, hogy a MEDOSZ sem végez semmi munkát. A gazdaságban a közel 260 dolgozó­ból nincs olyan aki munfcafel-ajánlás- sal készülne a fe'szabadulá-sunk nyel., cadik évfordulójának megünneplésére. Nem beszélve arról, hogy munkaver- seny a gazdaságban egyáltalán nincs. Nem elég azonban megállapítani ezeket a súlyos hibákat. Mezőgazda, súgunk jobb terméshozamáért felelős­séget érző állami gazdaságok, terme. lőcsoportok d,e az egyénileg dolgozó parasztok is jogosan kérdezik, ho­gyan akarják ezt a tűrhetetlen álla­potait megszüntetni. Kasza elvtársn-ak, az állami gazdaság igazgatójának ez­zel kapcsolatban tervei vannak. Miin. den dolgozót az eddiginél jobban fe­lelőssé tesznek saját munkájuk e - végzéséért, „nem riadnak vtssza“ attól sem, hogy azokat ,a^ik a kiadott uta­sításokat nem hajtják végre, cseleke­detükhöz méltóan megbüntessék. Mi is tisztában vagyunk azzal, hogy jo­gosan várja el tőlünk a párt, de min­den dolgozó — mondja Kasza elvtárs — hogy a szocializmus építésében-íe- lelősségiteljes munkát végezzünk. Pesti E. Kultúra és irodalom a Tanácsköztársaság ide,én A Tanácsköztársaság kivívása előtt Magyarország Európáinak kuliuráiis téren egyik legelmaradottabb országa volt. A népoktatás a nyugati álla­mokhoz képest középkori színvonalon állott. Középiskoláinkon és egyete­meinken pedig a legteljesebb kleri­kális és soviniszta reakció uralko­dott. Minden m-agasabbren-dű, akár tu. dom-ányos, akár irodalmi gondolat gyanú* volt a hatalom urainak és ezért elfojtották. Ez teszi érthetővé azt is hogy a Tanácsköztársaság idején mi forradalmasította a politi­kától teljesen távolálló művészeket, jogászokat, írókat és zeneszerzőket, akik csaknem valamennyien készség­gel vállaltak részt az új Magyaror­szág építésének kuliúrfrontján. Ko. dály Zoltán és Bartók Béla vállalkoz. ■ ■ Knefély Ödön volt földbirtokos igazi arca Valamikor Tolnasziget mindenható ura és 800 hold tulajdonosa volt Kne- fiély Ödön. Ismerték az egész környé­ken zsarnokságáról, kénlelhetetlensé- géről, emtoemyúzásárál. Sok napszá­mom, zsellér ember köszönhette neki | nyomorát, nélkülözését, sőt sok eset­ben, ha beszélni mert, a börtönt is. Százával voltak olyanok akik a napi betevő falatot sem keresték meg ná- ; la, de még több az olyan, akiknek j még ma is tartozik évekkel ezelőtt végzett munfcájuk bérével. Az állam ' rendelkezéseit is kijátszotta és ezért I igen enyhe büntetést, mindössze fél­évi börtönt kapott. Tolna község szégyentábláján „akik az amerikai imperialistákat várják“ cím alatt ma is megtalálhat­juk Kmefé'.y nevét. Vessünk fényt múltbeli ténykedésére, nézzük meg közelebbről; mesterkedését. Eigner Sándor faddi lakos és számos duna- szenitgyörgyi társa vélemiémye áz, hogy csibész, gazember. Vé'eményük helytálló, mert 1936-ban a dohánytei- mesatésben végzett munkájukért a mai napig sem kapták meg bérüket. De ugyanígy járt Nagy Sándor és mintegy 300 társa is, Balogh Gáspár bátyai lakos, aki hosszú ideig dolgo­zott- Kneféáynől, kénytelen volt ott­hagyni, mert ugyancsak nem kapta meg bérét. Mikor már vagy harmad­szor ment el jogos bérét követelni, Knefély kutyákat úszitott rá. Panelf Kristóf bolgár kertész esete is szo­morú pé'dája — és nem egyedül álló — a Knefél} -'éle módszereknek, ame- lyeknek célja mindig az volt hogy anyagilag és erkölcsileg tönkretegye- nek valakit. A régi bírósági adatok­ból kitűnik, hogy Panellel termény- betakarítás előtt zavarta el a földes­úr, hogy ne kelljen részt fizetni. Pa­neli kénytelen volt perelni, de mi haszna volt. Knefély levelet írt a csend-őrségnek, hogy tanuk szerint, (az általa felbérelt hamis tanuk álll. tották is) Panel! a magyar nemzet ellen gyaiázást követett el. Ki akarta toloncoltatni az országból. Később, mikor képviselő lett végre is hajtőt, ta akaratát, Paneffnek még ma is mintegy 30.000 forintnyi követe’és-e van. Hasonló eset volt, amikor Kne­fély gazdaságából Tóth Endre nevű bérlőjét teljesen kínul!ázva elküldte. Köztudomású h-ogiy Tóth Endrét úgy keljeit az öngyilkosságtól visszatarta­ni. A fö'desúr egyébként minden bér_ tőjével hasonlóan járt el, kizsákmá­nyolta valamennyit. Az eddig felso­rolt esetek, csak kiragadott példák az ezer és ezer köziül, múltbeli tény­kedéséről, Nézzünk meg néhány esetet a népi demokrácia ideje alatt elkövetett „tevékenykedéséről" Kezdhetjük Pető József kertész ese_ tévéi, aki jelenleg Magyarszéken él. 1949-ben teljesen kifosztva hagy tg ott Knefélyt, aki még a vizeshordóját sem engedte elvinni, Pető levelében azt írj>a: „Csodálom, hogy az a min­denkit becsapni hajlamos uraság még ott van Tolnán, pedig már régen ki kellett volna gyomlálni a mai társa­dalomból. Számos ember kizsákmá­nyolásából szerezte vagyonát a lega’- jasabb módon. Faiskolai tulajdonát nem lett volna szabad feltámasztani újra, igaz, hogy íia bent volt a Föld­művelésügyi Minisztériumban és így nem csoda, ha ezt, s számos más jo­got biztosítani tudott magának.“ (A faiskolai csalásért kapta a félévi bőr. tönt.) Halász József tolnai lakos sem díoséri Knefélyt. Gazdaságában kocsi­kat javított és az érte járó bérért 4 évig kellett könyörögnie. Amikor már vagy huszadszor men^ el a bérért, Knefély csa^ ennyit kérdezett Ha­lászitól: Fön,n van a kabátja? — azon az ajtón kimehet! így bánik Knefély azokkal, akiknek tartozik. Azóta már jónóhány tartozását kifizette a párt és a tanács közbelépés-e folytán. Nem volna elég papír Knefély mesterke­déseinek ismertetésére. Annyi azon­ban tény, hogy még a múltban min- den pert megnyert, ma sorra elveszíti őket. Eze-k a példák, amelyeket kira­gadtunk a sokszáz köziül bizonyít­ják, hogy a volt földbirtokos, a ku- lák milyen módszerekkel dolgozott és do'gozi'k hogyan zsákmányolja ki a dolgozókat. 1944-ben Knefély Pestre me-nékülit, igyekezett eltűnni a nagy­városban. Akkor sokan azt hitték, nem mer visszajönni. De amikor jól megerősítették pozíciójukat még a Földművelésügyi Minisztériumban iis, visszajöttek Knefélyék és újra kezel­ték a múlt receptjé szerint — akit lehet kifosztani! A dolgozóik ébersé­gének köszönhető, hogy mesterkedé­sük ma már kudarcot vall. Vannak Tolnán sokan akik ha Kne-félyt említjük, ökoiba szorítják kezüket. Vannak, akik „em-bs-rszerete* tét“ hangsúlyozva mentegetni. próbái, jáik, habár a volt 800 holdas földlbir. tokost menteni nehéz és kényes do­log. Ezek a példák megdönthetetlen tényként tárják mindenki elé a volt földbirtokos üze!mét, s bebizonyítják, hogy a Knefély-féle urak, ha pilla­natnyilag lapulnak is a háborút vár­ják, és szeretné^ visszanyerni régi kizsákmányoló szerepüket, a nagybir­tok rendszerrel a csendőr terrorral, a dolgozó parasztok nyomorával együtt. Minden dolgozó, hazájá+ szerető em_ bér kötelessége, hogy ezt megaka­dályozza. Petrits F. vallatjuk — teljesítjük A sárpilisi gépállomás DlSZ-szerve- zete a legutóbbi taggyűlésén a szer­vezet megerősítésével foglalkozott. A hiányosságok kiíküs-zöbölése érdeké­ben határozatot hozott, melyet a kö_ vetkező három pontban foglalt össze. ] A DISZ szervezetben erős, szi- • lárd vezetőséget hozunk létre, amely állandóan fenimtartja a párttal a kapcsolatot és annak célkitűzéseit követj, Kéthetenként vezetőségi ülést tartunk ,ahol a soronlévő problémá­kat megvitatjuk. Havonta rendszere­sen taggyűlést tartunk, ahol a tag­sággal ismertetjük a minisztertanács határozatának ránk vonatkozó részét és meghatározzuk az ezziel kapcsola­tos feladatokat. A fiatalok hatvan szá zaiékát bevonjuk a politikai oktatás­ba és elérjük azt hogy DISZ tagja­ink száz százaléka letegye a techni­kai minimum vizsgát. 2 Az 1953-as gazdasági évben el* • érjük, hogy fiataljaink a term-e. lés roham-csapatává váljanak. Gépál­lomásunkon brigádokon belül három DISZ csoportot szervezünk amelyek tavaszi idényt-er vüket 105 százalékra teljesítik. Az elért eredményeket de­kádonként értékeljük. Fiataljainkat a munkaverseny és Nazarova-moziga. lomba 100 százalékig bevonjuk. 3 A körzetünkhöz tartozó tszcs-k- • ben három DISZ szervezetet ala kítunk és ezeket állandóan patronál­juk. Ezeknek elérése érdekében ver­senyre hívjuk a szedres-i és mözsi gépállomás DISZ szervezetét. Kiss József DISZ titkár. t-aik ar-ra a nagy feladatra, hogy részt vesznek a zenei élet mindennapi konkrét irányításában. Festőink közül Uitz Béla, Bérény Róbert és még so­kan mások művészi pi-akjítok festé­sével tettek hitet forradalmi érzetük mellett. A forradalmi átalakulás len­dülete, a felszabadult nép izzó lelke­sedése magával ragadta az írókat is, szinte valamennyien kiáltottak a pro­letárdiktatúra eszményei és egyre sza­porodó eseményei mellett. Hangot ad­tak a dolgozó nép reményeinek ese­ményeinek. írásaik a proletárdikta­túra hatalmas alkotó lendületét bizo­nyítják, Tóth Árpád Uj Isten című költeményében ami egy hatalmas lé­legzetvétel az új világból, ahol n-em a templomok égi Lakója és nem á péttzdeten, Mammon, hanem az új vő. rös istenhez imádkozik fel a költő, de az egész nép nevébsn: „Legyen szavad teremtés új igéje. — Formálj át sáro-s, bűnös, ócska bolygónk — Mit elrontott sok régi úri isten, —- Te istenek közt új és proletár, — For­máld boldoggá pörölyö® kezeddel, ~~ Emelj minket roppant t-enyereidre. — És a magad kópére gyúrj át minket.“ A dolgozó nép írói megértették 'és ki is fejezték, hogy a szocializmus országában az épí-tőmunkának kell megteremteni a népek szabadságát és a kultúrát. Ezt a felismerést fejel­te ki Juhász Gyula „Munka“ című költeményében, „Az élet anyja“ a munka, amely a szabadság útjára visz gyász és romok felett a amelynek „nővére a Szépség és a Szabadság“. Ha a Tanácsköztársaság kulturális intézkedéseit akarjuk v-izisgálni, első­sorban kell említenünk az oktatás terén hozott reformokat, Általánossá és kötelezővé tették a népoktatást. Államosították az iskolákat, nagyará. nyú tervet dolgoztak ki az analfabé­tizmus kiküszöbölésére, megnyitották az egyetemek és középiskolák kapuit a munkás- és parasztszármazású fia­talok előtt. Tanfolyamokon, előadá­sokon népszerűsítették a tudomá­nyos világ egy-?gv ágazatát. Az isko­lákban is,- nagyszabású reformokat vezettek be: megszüntették a vallás oktatást, a felszabaduló órákat pedig részben a társadalmi viszonyok is­mertetésére, részben pedig közismere. tű dolgok intenzivebb tanítására for­dították. Előirányozták új tantervek és tankönyvek készítését, amik az életre való nevelést célozták volna. De könnyen belátható az, hogy egy iskolai reform sikeres lebonyolításá­ra nem 133 nap, hanem hosszú éve.-; kemény munkája szükséges. A szán- házakba új publikum vonult be: 8 munkások. És ezalatt a n-égy és fél hó-nap alatt a Klasszikusok ég a mo­dern realizmus legmagasabb nívójú darabjai uralták a repe-rtóiiret. Végű. pedig a Tanácsköztársaság elválasz­totta az egyházat az államitól; de egy­ben biztosította a vallásszabadságot is. Az epiyházi vagyont államosította s megvonta tőlük addig élvezett jo­gaikat. A rendelkezés kifejezte, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja val­lását, viszont az állam nem tűr meg semmiféle lelkiismereti kényszert. A prole-tárállam a sajtót is teljesen *. népnek adta át. De az ellenforradalom íelüíkereke­tíalogh Gyula traktoros a Felszabadulási Hét-en 10 normálholdat teljesít... Balogh Gyula, a sárpilisi gépállomás dolgozója „jelenleg az ország legjobb traktorosaolyan , eldugott helyen dolgozik: bárki azt hinné róla, .nem is tudja ez az ember, milyen harc folyik or­szágszerte a tavaszi munkák győzelméért. Már- .dús IS-án a gépállomás igazgatójával Ticz elv- lárssal elindultunk, hogy meggyőződjünk mi is 4 helyzet valóságban. Fél 3 múlott, mikor n szín­helyre megérkeztünk. Balogh elvtárs éppen a trak- 'oros pihenő előtt újságot olvasott. Meg volt le­pődve, hogy őt még valaki meg is látogatja. A re. iHd beszélgetés után kezdte elmondani, hogy ju­tott odáig, hogy az ország első traktorosa lett. — Elvtársnő, én kicsi koromtól kezdve, alig jártam ki az elemi iskolámat már a Helmecz nagyságos ár birtokán dolgoztam mint cseléd. A szó kevés annak kUejezésére, hogy milyen nehéz volt az ilyen magamfajta szegényembereknep ott létezni. Az ember még az elvégzett munkája után sem követelhette a becsületes megélhetést, mert azt mondták neki: „piszkos kommunista“. És ha mégis követelte, valamennyinek az lett a sorsa, hogy munkanélkül maradt. 1945-ben, mikor a Szovjetunió hazánkat lelsza• hódította, a Helmecz .,nagyságosúrnák“ és a többi magaiajtájúnak utolsót ütött az óra. Ma már iöld- jeiken azok a dolgozó parasztok építik saját jc• vőjüket, akiket évtizedeken keresztül úgy zsák­mányoltak ki, ahogy nekik tetszett. Én 1950-ben jöttem a sárpilisi gépállomásra traktorosnak. Eleinte nagyon nehéz volt dolgozni, mert semmit nem értettem a géphez. Az elvtársak tanítottak és magam is tanultam: ma eljutattam odáig, hogy úgy ismerem a gépet, mint bármelyik munkatársamat. Sok könyvet olvastam, olyant, amely arról szól hogy a szovjet emberek arra ‘tö­rekednek munkaterületükön, hogy olyan hősök legyenek, mint a katona a csatában. Mikor a tavaszi munkámról szóló tervemet megkaptam — elhatároztam. — én is olyan hős leszek, mint az a sok száz embeí. aki a szocializ­mus építésében elért kiváló munkájáért a dolgo­zók elismerését érdemelte ki. A tavaszi munkák megkezdésének első napjaitól kezdve műszakom minden percét munkával töltöttem. A teljesítmé­nyemet napról-napra íokoztam. A műszaknormám napi átlaga eleints 5 normálhold volt, később 6. majd 7, ma odáig jutottam hogy 1 műszakban 9 normálholdat tudok teljesíteni. Tavaszi idényter­vemet március ?--e 130 százalékban teljesítettem. De nem elégszem meg teljesítményemmel. — je­lenti ki határozottan Balogh elvtárs ■— ezt még tovább fokozom. Megfogadtam, hagy a felszaba­dulási héten egy műszakban 10 normálholdat tel. jesítek, az üzemanyagíogyasztást 5 százaikkal csökkentem, — Mindezt miért teszi Balogh elv­társ? — Azért, mert tudatában vagyop annak, hogy békénk védelmének biztos záloga, a szocia­lizmus mielőbbi megvalósítása ennek érdekében velem együtt minden traktorosnak saját érdeké­ben kötelessége jól dolgozni. — Lassan ötöt mutat a vekkerem kezdődik a műszak — mondja Balogh elvtárs — váltani keli. Belejezzük <j, beszélgetést. Kezet lógunk, további jó munkát kívánunk viszontlátásra április 4-én. dett és letörte a fiatal Tanácsköztár­saságot. Ez a népelnyomó rendszer mindent igénybevett, hogy megsem­misítse a forradalom vívmányait ée hagyományait. Legelemibb jogaitól i* megfosztotta a dolgozó rétegeket ée elindította Magyarországot a fasizé- lód-ás útiján. Ennek a társadalomnak vetett véget a felszabadulás, ami utá; a magyar dolgozók megkapták azok®: a politikai, gazdasági és kulturális jogokait, amit a Tanácsköztársaság elbukása után az ellenforradalom a Horthy reakció urai megvonták tőlük. NCIMuiUr. pArtépitEs Útmutatást nyújt a mindeimapt pártmunkábaa

Next

/
Thumbnails
Contents