Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-22 / 69. szám

2

w Ä -- L, O

1953 MÁRCIUS SS

KI A FEL

azért, hogy a sárközi állami gazdaság elmaradt a tavaszi munkákkal?

A sárköz,; állami gazdaság tavaszi munikáinaij elvégzése versenyt ha'ad a csigával, de még attól Í6 elmarad. A megye állami gazdaságai közűi a tavaszi munkák elvégzésénél és a koratavaszi növényik vetéséné; a legnagyobb lemaradás ebben az állami gazdaságban mutatkozik, A tavaszi búza vetésének határídrjét a Mező és Erdőgazdaságok Minisztériuma március £-:e tűzte ki. Ezzel szemben a sárközi állami gazdaság március 10. re fejezte bz. A zab és árpa vetés vég só határideje március 25. volt. Ezzel szemben március 17-'.g zabvetésüket 45 százalékra, árpavetésüket pedig 65 százalékban teljesítették.

A munkák, vagyis a tervek nem teljesítésének okait Kasza elvtárs, az állami gazdaság igazgatója és Magyar elvtárs, a vezető agronómus a,7- zal magyarázza, hogy a betervezett földterületet nem tudták betagosítani, így a megkapott tervszámúkat sem tudjak tieljesrltsni.

A gazdaságban baj van a vezetés

körül

A brigádvezető agronoinusokkal nem beszélik meg rendszeresen egyes munkák elvégzésének követelményeit es ebből az következett, hogy az eddig elvégzett munkák is csak rész.

■ b3n kielégítők iöimöségilegi. A szántásoknál nem mindenütt húzatíak az eke után fogast. Pedig a minisztertanács határozata előírja. A magha-gy- mQ elvetése sem úgy történt, mint ahogy az elő van írva. Az agirotechmi. kai utasítás előírja, hogy a dughagy- mámak vetett hagymamagot 25—30 centiméter sortávolságra keli vetni, ezzel szemben a sárközi állami gazdaságban 40 centiméter sortávolságra vetették, ami nem biztosítja, hogy a betervezett 55—60 mázsát megtenni holdanként.

Ha tovább nézzük a gazdaság le- maradásának okait, könnyein meg le. hét állapítani azt is, hogy baj van a munkafegyelemmel. Egyesek fittyet hánynak a vezetők utasítására, azt nem vagy csak részben hajtják végre. Március 18-i-n Kovács Mária, a gazdaság egiyik Zetor-vezetője mütrá. gyét szórt az újbereki üzemegység kövesül-mén ti táblájába. Utána a géppel szórt műtrágya olyan képet festett, mintha azt lapáttal szórták volna el. Mikor Magyar elvtárs a gazdaság vezető agronó-musa igyeke- zett megun agya rázni, hogy az így vég.

' zeit munkával nemhogy elöbbre vinné a gazdaságot, hanem súlyos kárt okoz, mert a talajnak ez kárára v’n — azt válaszolta: . „Jobb ha maga nem beszél, ismerem én már magát, bár he ismerném.“

A gazdaság főgépésze, Mátrai Gyula, annyira felelőtlen, még azt sem tudja, hogy a gazdaság gépeinek mennyi az átlagteljesítménye naponta Ha körülnézne Mátrai elvtárs a gépcsoportnál, könnyen rájönne, hogy jócskán akadna még tennivaló. Március első hetében a gazdaság 9 erőgépjéből csak 4 szántott. Ez március második hetében már lényegesen javult, mert nem négy gép. hanem 7 dolgozott. A gazdaság legjobb traktorosának jelenleg K>shonthy Jánost mondják, aki március 2-án, 5-én, 8-án, 13-án egyáltalán semmit sem dolgozott a gépével. Segédvezetője, Fólián, di János március 1-én 3-ín, 5-án. 8- in, ÍC-é-n szintén nem dolgozott semmit. A gazdaság vezetőségének nincs átfogó képe arról, hogiy mennyiben vannak kihasználva a gépek.

Azért hogy a gazdaságiban a fejőről t hibák megmutatkoznak a párt. 'szervezetet is terheli némi felelősség.

Vecsey elvtárs, a gazdaság párttitké- ra este 6 óraikor nyugodtan hajtja álomra fejét, mint az a pár-ttitkár, amelyik mindent megtett, hogy a munkák kifogástalanul menjenek.

A pártszervezet rossz irányítása következtében történhet meg az, hogy

a MEDOSZ sem végez semmi munkát.

A gazdaságban a közel 260 dolgozóból nincs olyan aki munfcafel-ajánlás- sal készülne a fe'szabadulá-sunk nyel., cadik évfordulójának megünneplésére. Nem beszélve arról, hogy munkaver- seny a gazdaságban egyáltalán nincs.

Nem elég azonban megállapítani ezeket a súlyos hibákat. Mezőgazda, súgunk jobb terméshozamáért felelősséget érző állami gazdaságok, terme.

lőcsoportok d,e az egyénileg dolgozó parasztok is jogosan kérdezik, hogyan akarják ezt a tűrhetetlen állapotait megszüntetni. Kasza elvtársn-ak, az állami gazdaság igazgatójának ezzel kapcsolatban tervei vannak. Miin. den dolgozót az eddiginél jobban felelőssé tesznek saját munkájuk e - végzéséért, „nem riadnak vtssza“ attól sem, hogy azokat ,a^ik a kiadott utasításokat nem hajtják végre, cselekedetükhöz méltóan megbüntessék. Mi is tisztában vagyunk azzal, hogy jogosan várja el tőlünk a párt, de minden dolgozó — mondja Kasza elvtárs — hogy a szocializmus építésében-íe- lelősségiteljes munkát végezzünk.

Pesti E.

Kultúra és irodalom

a Tanácsköztársaság ide,én

A Tanácsköztársaság kivívása előtt Magyarország Európáinak kuliuráiis téren egyik legelmaradottabb országa volt. A népoktatás a nyugati államokhoz képest középkori színvonalon állott. Középiskoláinkon és egyetemeinken pedig a legteljesebb klerikális és soviniszta reakció uralkodott. Minden m-agasabbren-dű, akár tu. dom-ányos, akár irodalmi gondolat gyanú* volt a hatalom urainak és ezért elfojtották. Ez teszi érthetővé azt is hogy a Tanácsköztársaság idején mi forradalmasította a politikától teljesen távolálló művészeket, jogászokat, írókat és zeneszerzőket, akik csaknem valamennyien készséggel vállaltak részt az új Magyarország építésének kuliúrfrontján. Ko. dály Zoltán és Bartók Béla vállalkoz.

■ ■

Knefély Ödön volt földbirtokos igazi arca

Valamikor Tolnasziget mindenható ura és 800 hold tulajdonosa volt Kne- fiély Ödön. Ismerték az egész környéken zsarnokságáról, kénlelhetetlensé- géről, emtoemyúzásárál. Sok napszámom, zsellér ember köszönhette neki | nyomorát, nélkülözését, sőt sok esetben, ha beszélni mert, a börtönt is. Százával voltak olyanok akik a napi betevő falatot sem keresték meg ná- ; la, de még több az olyan, akiknek j még ma is tartozik évekkel ezelőtt végzett munfcájuk bérével. Az állam ' rendelkezéseit is kijátszotta és ezért I igen enyhe büntetést, mindössze félévi börtönt kapott.

Tolna község szégyentábláján

„akik az amerikai imperialistákat várják“ cím alatt ma is megtalálhatjuk Kmefé'.y nevét. Vessünk fényt múltbeli ténykedésére, nézzük meg közelebbről; mesterkedését. Eigner Sándor faddi lakos és számos duna- szenitgyörgyi társa vélemiémye áz, hogy csibész, gazember. Vé'eményük helytálló, mert 1936-ban a dohánytei- mesatésben végzett munkájukért a mai napig sem kapták meg bérüket. De ugyanígy járt Nagy Sándor és mintegy 300 társa is, Balogh Gáspár bátyai lakos, aki hosszú ideig dolgozott- Kneféáynől, kénytelen volt otthagyni, mert ugyancsak nem kapta meg bérét. Mikor már vagy harmadszor ment el jogos bérét követelni, Knefély kutyákat úszitott rá. Panelf Kristóf bolgár kertész esete is szomorú pé'dája — és nem egyedül álló — a Knefél} -'éle módszereknek, ame- lyeknek célja mindig az volt hogy anyagilag és erkölcsileg tönkretegye- nek valakit. A régi bírósági adatokból kitűnik, hogy Panellel termény- betakarítás előtt zavarta el a földesúr, hogy ne kelljen részt fizetni. Paneli kénytelen volt perelni, de mi haszna volt. Knefély levelet írt a csend-őrségnek, hogy tanuk szerint, (az általa felbérelt hamis tanuk álll. tották is) Panel! a magyar nemzet ellen gyaiázást követett el. Ki akarta toloncoltatni az országból. Később, mikor képviselő lett végre is hajtőt, ta akaratát, Paneffnek még ma is mintegy 30.000 forintnyi követe’és-e van. Hasonló eset volt, amikor Knefély gazdaságából Tóth Endre nevű bérlőjét teljesen kínul!ázva elküldte. Köztudomású h-ogiy Tóth Endrét úgy keljeit az öngyilkosságtól visszatartani. A fö'desúr egyébként minden bér_ tőjével hasonlóan járt el, kizsákmányolta valamennyit. Az eddig felsorolt esetek, csak kiragadott példák

az ezer és ezer köziül, múltbeli ténykedéséről,

Nézzünk meg néhány esetet a népi

demokrácia ideje alatt elkövetett „tevékenykedéséről"

Kezdhetjük Pető József kertész ese_ tévéi, aki jelenleg Magyarszéken él. 1949-ben teljesen kifosztva hagy tg ott Knefélyt, aki még a vizeshordóját sem engedte elvinni, Pető levelében azt írj>a: „Csodálom, hogy az a mindenkit becsapni hajlamos uraság még ott van Tolnán, pedig már régen ki kellett volna gyomlálni a mai társadalomból. Számos ember kizsákmányolásából szerezte vagyonát a lega’- jasabb módon. Faiskolai tulajdonát nem lett volna szabad feltámasztani újra, igaz, hogy íia bent volt a Földművelésügyi Minisztériumban és így nem csoda, ha ezt, s számos más jogot biztosítani tudott magának.“ (A faiskolai csalásért kapta a félévi bőr. tönt.) Halász József tolnai lakos sem díoséri Knefélyt. Gazdaságában kocsikat javított és az érte járó bérért 4 évig kellett könyörögnie. Amikor már vagy huszadszor men^ el a bérért, Knefély csa^ ennyit kérdezett Halászitól: Fön,n van a kabátja? — azon az ajtón kimehet! így bánik Knefély azokkal, akiknek tartozik. Azóta már jónóhány tartozását kifizette a párt és a tanács közbelépés-e folytán. Nem volna elég papír Knefély mesterkedéseinek ismertetésére. Annyi azonban tény, hogy még a múltban min- den pert megnyert, ma sorra elveszíti őket. Eze-k a példák, amelyeket kiragadtunk a sokszáz köziül bizonyítják, hogy a volt földbirtokos, a ku- lák milyen módszerekkel dolgozott és do'gozi'k hogyan zsákmányolja ki a dolgozókat. 1944-ben Knefély Pestre me-nékülit, igyekezett eltűnni a nagyvárosban. Akkor sokan azt hitték, nem mer visszajönni. De amikor jól megerősítették pozíciójukat még a Földművelésügyi Minisztériumban iis, visszajöttek Knefélyék és újra kezelték a múlt receptjé szerint — akit lehet kifosztani! A dolgozóik éberségének köszönhető, hogy mesterkedésük ma már kudarcot vall.

Vannak Tolnán sokan akik ha Kne-félyt említjük, ökoiba szorítják kezüket. Vannak, akik „em-bs-rszerete* tét“ hangsúlyozva mentegetni. próbái, jáik, habár a volt 800 holdas földlbir. tokost menteni nehéz és kényes dolog. Ezek a példák megdönthetetlen tényként tárják mindenki elé a volt földbirtokos üze!mét, s bebizonyítják, hogy a Knefély-féle urak, ha pillanatnyilag lapulnak is a háborút várják, és szeretné^ visszanyerni régi kizsákmányoló szerepüket, a nagybirtok rendszerrel a csendőr terrorral, a dolgozó parasztok nyomorával együtt. Minden dolgozó, hazájá+ szerető em_ bér kötelessége, hogy ezt megakadályozza.

Petrits F.

vallatjuk — teljesítjük

A sárpilisi gépállomás DlSZ-szerve- zete a legutóbbi taggyűlésén a szervezet megerősítésével foglalkozott. A hiányosságok kiíküs-zöbölése érdekében határozatot hozott, melyet a kö_ vetkező három pontban foglalt össze.

]

A DISZ szervezetben erős, szi- • lárd vezetőséget hozunk létre, amely állandóan fenimtartja a párttal a kapcsolatot és annak célkitűzéseit követj, Kéthetenként vezetőségi ülést tartunk ,ahol a soronlévő problémákat megvitatjuk. Havonta rendszeresen taggyűlést tartunk, ahol a tagsággal ismertetjük a minisztertanács határozatának ránk vonatkozó részét és meghatározzuk az ezziel kapcsolatos feladatokat. A fiatalok hatvan szá zaiékát bevonjuk a politikai oktatásba és elérjük azt hogy DISZ tagjaink száz százaléka letegye a technikai minimum vizsgát.

2 Az 1953-as gazdasági évben el* • érjük, hogy fiataljaink a term-e. lés roham-csapatává váljanak. Gépállomásunkon brigádokon belül három DISZ csoportot szervezünk amelyek tavaszi idényt-er vüket 105 százalékra teljesítik. Az elért eredményeket dekádonként értékeljük. Fiataljainkat a munkaverseny és Nazarova-moziga. lomba 100 százalékig bevonjuk.

3 A körzetünkhöz tartozó tszcs-k- • ben három DISZ szervezetet ala kítunk és ezeket állandóan patronáljuk. Ezeknek elérése érdekében versenyre hívjuk a szedres-i és mözsi gépállomás DISZ szervezetét.

Kiss József

DISZ titkár.

t-aik ar-ra a nagy feladatra, hogy részt vesznek a zenei élet mindennapi konkrét irányításában. Festőink közül Uitz Béla, Bérény Róbert és még sokan mások művészi pi-akjítok festésével tettek hitet forradalmi érzetük mellett. A forradalmi átalakulás lendülete, a felszabadult nép izzó lelkesedése magával ragadta az írókat is, szinte valamennyien kiáltottak a proletárdiktatúra eszményei és egyre szaporodó eseményei mellett. Hangot adtak a dolgozó nép reményeinek eseményeinek. írásaik a proletárdiktatúra hatalmas alkotó lendületét bizonyítják, Tóth Árpád Uj Isten című költeményében ami egy hatalmas lélegzetvétel az új világból, ahol n-em a templomok égi Lakója és nem á péttzdeten, Mammon, hanem az új vő. rös istenhez imádkozik fel a költő, de az egész nép nevébsn: „Legyen szavad teremtés új igéje. — Formálj át sáro-s, bűnös, ócska bolygónk — Mit elrontott sok régi úri isten, —- Te istenek közt új és proletár, — Formáld boldoggá pörölyö® kezeddel, ~~ Emelj minket roppant t-enyereidre. — És a magad kópére gyúrj át minket.“ A dolgozó nép írói megértették 'és ki is fejezték, hogy a szocializmus országában az épí-tőmunkának kell megteremteni a népek szabadságát és a kultúrát. Ezt a felismerést fejelte ki Juhász Gyula „Munka“ című költeményében, „Az élet anyja“ a munka, amely a szabadság útjára visz gyász és romok felett a amelynek „nővére a Szépség és a Szabadság“.

Ha a Tanácsköztársaság kulturális intézkedéseit akarjuk v-izisgálni, elsősorban kell említenünk az oktatás terén hozott reformokat, Általánossá és kötelezővé tették a népoktatást. Államosították az iskolákat, nagyará. nyú tervet dolgoztak ki az analfabétizmus kiküszöbölésére, megnyitották az egyetemek és középiskolák kapuit a munkás- és parasztszármazású fiatalok előtt. Tanfolyamokon, előadásokon népszerűsítették a tudományos világ egy-?gv ágazatát. Az iskolákban is,- nagyszabású reformokat vezettek be: megszüntették a vallás oktatást, a felszabaduló órákat pedig részben a társadalmi viszonyok ismertetésére, részben pedig közismere. tű dolgok intenzivebb tanítására fordították. Előirányozták új tantervek és tankönyvek készítését, amik az életre való nevelést célozták volna. De könnyen belátható az, hogy egy iskolai reform sikeres lebonyolítására nem 133 nap, hanem hosszú éve.-; kemény munkája szükséges. A szán- házakba új publikum vonult be: 8 munkások. És ezalatt a n-égy és fél hó-nap alatt a Klasszikusok ég a modern realizmus legmagasabb nívójú darabjai uralták a repe-rtóiiret. Végű. pedig a Tanácsköztársaság elválasztotta az egyházat az államitól; de egyben biztosította a vallásszabadságot is. Az epiyházi vagyont államosította s megvonta tőlük addig élvezett jogaikat. A rendelkezés kifejezte, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja vallását, viszont az állam nem tűr meg semmiféle lelkiismereti kényszert. A prole-tárállam a sajtót is teljesen *. népnek adta át.

De az ellenforradalom íelüíkereketíalogh Gyula traktoros a Felszabadulási Hét-en 10 normálholdat teljesít...

Balogh Gyula, a sárpilisi gépállomás dolgozója „jelenleg az ország legjobb traktorosaolyan , eldugott helyen dolgozik: bárki azt hinné róla, .nem is tudja ez az ember, milyen harc folyik országszerte a tavaszi munkák győzelméért. Már- .dús IS-án a gépállomás igazgatójával Ticz elv- lárssal elindultunk, hogy meggyőződjünk mi is 4 helyzet valóságban. Fél 3 múlott, mikor n színhelyre megérkeztünk. Balogh elvtárs éppen a trak- 'oros pihenő előtt újságot olvasott. Meg volt lepődve, hogy őt még valaki meg is látogatja. A re. iHd beszélgetés után kezdte elmondani, hogy jutott odáig, hogy az ország első traktorosa lett. — Elvtársnő, én kicsi koromtól kezdve, alig jártam ki az elemi iskolámat már a Helmecz nagyságos ár birtokán dolgoztam mint cseléd. A szó kevés annak kUejezésére, hogy milyen nehéz volt az ilyen magamfajta szegényembereknep ott létezni. Az ember még az elvégzett munkája után sem követelhette a becsületes megélhetést, mert azt mondták neki: „piszkos kommunista“. És ha mégis

követelte, valamennyinek az lett a sorsa, hogy munkanélkül maradt.

1945-ben, mikor a Szovjetunió hazánkat lelsza• hódította, a Helmecz .,nagyságosúrnák“ és a többi magaiajtájúnak utolsót ütött az óra. Ma már iöld- jeiken azok a dolgozó parasztok építik saját jc• vőjüket, akiket évtizedeken keresztül úgy zsákmányoltak ki, ahogy nekik tetszett.

Én 1950-ben jöttem a sárpilisi gépállomásra traktorosnak. Eleinte nagyon nehéz volt dolgozni, mert semmit nem értettem a géphez. Az elvtársak tanítottak és magam is tanultam: ma eljutattam odáig, hogy úgy ismerem a gépet, mint bármelyik munkatársamat. Sok könyvet olvastam, olyant, amely arról szól hogy a szovjet emberek arra ‘törekednek munkaterületükön, hogy olyan hősök legyenek, mint a katona a csatában.

Mikor a tavaszi munkámról szóló tervemet megkaptam — elhatároztam. — én is olyan hős leszek, mint az a sok száz embeí. aki a szocializmus építésében elért kiváló munkájáért a dolgozók elismerését érdemelte ki. A tavaszi munkák

megkezdésének első napjaitól kezdve műszakom minden percét munkával töltöttem. A teljesítményemet napról-napra íokoztam. A műszaknormám napi átlaga eleints 5 normálhold volt, később 6. majd 7, ma odáig jutottam hogy 1 műszakban 9 normálholdat tudok teljesíteni. Tavaszi idénytervemet március ?--e 130 százalékban teljesítettem. De nem elégszem meg teljesítményemmel. — jelenti ki határozottan Balogh elvtárs ■— ezt még tovább fokozom. Megfogadtam, hagy a felszabadulási héten egy műszakban 10 normálholdat tel. jesítek, az üzemanyagíogyasztást 5 százaikkal csökkentem, — Mindezt miért teszi Balogh elvtárs? — Azért, mert tudatában vagyop annak, hogy békénk védelmének biztos záloga, a szocializmus mielőbbi megvalósítása ennek érdekében velem együtt minden traktorosnak saját érdekében kötelessége jól dolgozni.

— Lassan ötöt mutat a vekkerem kezdődik a műszak — mondja Balogh elvtárs — váltani keli. Belejezzük <j, beszélgetést. Kezet lógunk, további jó munkát kívánunk viszontlátásra április 4-én.

dett és letörte a fiatal Tanácsköztársaságot. Ez a népelnyomó rendszer mindent igénybevett, hogy megsemmisítse a forradalom vívmányait ée hagyományait. Legelemibb jogaitól i* megfosztotta a dolgozó rétegeket ée elindította Magyarországot a fasizé- lód-ás útiján. Ennek a társadalomnak vetett véget a felszabadulás, ami utá; a magyar dolgozók megkapták azok®: a politikai, gazdasági és kulturális jogokait, amit a Tanácsköztársaság elbukása után az ellenforradalom a Horthy reakció urai megvonták tőlük.

NCIMuiUr.

pArtépitEs

Útmutatást nyújt a mindeimapt pártmunkábaa