Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-21 / 68. szám

TOLNAI NAPLÓ AZ MD P 3TOL N A MEGYEI \. ÉVFOLYAM, OS. SZÁM ARA 50 FII.I,ÉR VnÁú P&ölETARJAt £G¥£JaU£T£X! A MAI SZAMBÁN: A» Adenauer-kltkk a rendőrkordonnal körülvett bonni parlamentben csütörtök éjfélkor keresi túlhajszolta a háborús szerződések jóváhagyását (‘2, o.) — Életfogytig­lani börtönre változtatta a peraki szultán Li Meng lialá- los ítéletét (2. o. )— Gyorslista az ötéves Teri kölesön pénteki húzásáról (2. o.) — Az ellenség elleni kemény harc feltétele a tavaszi munkák sikerének (3j o.) LAPJA SZOMBAT, 1953 MÁRCIUS 21 1919., népünk történetének egrik legkiemelkedőbb fejezete 1848 bukatta után a magyar nép sorsa a fokozott elnyomás és a fél gyarmati függés következtében egyre nehezebbé vált. Ez a hely­zet az 1867-es kiegyezés után is lényegében változatlan maradi. A dolgozó nép elégedetlensége nap- ról-napra nőtt és ezt fokozta az első világháború terhe én szen­vedése. Az első világháború a nemzetközi imperializmus érde­keit szolgálta. A háború folya­mán a dolgozó tömegek rohamo­san fokozódó kizsákmányolása, a munkások és szegény parasztok életkörülményeinek súlyosbodása még jobban kiélezte az osztály­harcot. Lenin elvtárs már 1914- ben kijelölte a munkásosztály po­litikájának egyedüli helyes irá­nyát az imperialii.ta háborúban: ,,A most folyó imperialista hábo­rúnak polgárháborúvá való vál­toztatása — ez az egyetlen helyes proletárjelszó!" — mondotta. És ezt a nagy feladatot hajtot­ta végre Lenin és Sztálin vezeté­sével, a Bolsevik Párt irányításá­val az orosz nép. Az első lánc­szem lett ez a nemzet, amely ki­szakadt a kapitalizmus nagy bör­tönláncából. A cári Oroszország népei felszabadultak a kapitalista kizsákmányolás és a földesúri szolgaság alól. A hatalom a Mun­kás-, Katona- és Parasztküldöttek Szovjetjeinek kezébe ment át. — Megszületett a minden eddigi ál­lamtól gyökerében különböző új­típusú állam: a proletárdiktatúra állama, a szovjet állam. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyomán az elvesztett háború végén nálunk Magyarországon is kitört a forra­dalom. A történelmi jelentőségű változáshoz a munkásosztály és a parasztság adta a hajtóerőt. — 1918 november 16-án a kibővített Nemzeti Tanács kimondotta: ,.Ma­gyarország minden más országtól független és önálló Népköztársa­ság.' A hatalomra jutott pártok vezetői azonban azonnal elfordul, •ak a dolgozó nép érdekeitől, s még a következetes polgári for­radalom feladatait sem teljesítet­ték. A magyarországi polgári for­radalom kormánya igen mérsékelt politikai, gazdasági és szociális tervekkel foglalkozott. Nem tu­dott — és nem is nagyon akart megbirkózni a nehézségekkel, az ellenforradalmi erők támadá­saival. A szociális elégedetlenség nőtt, a köztársaság külső és belső védelme nem volt biztosítva. A kommunista párt a jobboldali szó. ciáldemokraták minden mesterke­dése dacára hatalmasan megerő­södött és ebben a válságos hely­zetben a kommunista párt veze­tésével a proletariátus magához ragadta a kezdeményezést és 1919 március 21-én kikiáltotta a Ta­nács Köztársaságot. Falvanként, városonként, me­gyénként,, alakultak meg a taná­csok. Megnyílt az út a dolgozó néptömegek előtt, hogy résztve- cjyenek az állam irányításában. Minden hatalom, így a törvény­hozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás jóga a munkás, katona és földműves tanácsokat illette meg. Népünk történetében a hatalom először került valóban a dolgozó nép kezébe. A tanács­köztársaság, a proletariátus dikta­túrája a dolgozó nép hatalma volt. A munkásosztály és a pa­rasztság tömegei első ízben kap­tak politikai jogokat, demokrati­kus választójogot. A tanácsköz­társaság választásán négy és fél­millió dolgozó szavazott a prole­tárdiktatúra mellett. A proletárdiktatúra azonnali köztulajdonba vette a bankokat, gyárakat, földbirtokokat, meg­kezdte 8 nemzeti védelem meg­szervezését, megalakult a Vörös Hadsereg. A forradalom belső el­lenségeinek féken tartására fel­fegyverzett munkásokból és pa­rasztokból vörös őrség alakult. A tanácshatalom teljes egyenjogúsá­got ajánlott a nemzetiségeknek. Kiáltvánnyal fordult hozzájuk, amelyben a nemzetiségi dolgo­zóknak rabszolgasors és kizsák­mányolás helyett szabadságot kí­nált. Eddig az oeztályuralom a nemzetiségeket is olyan helyzet­ben tartotta, mint a magyar dol­gozókat. ,,Most választhatnak: uralkodó osztályaik oldalán újabb rabszolgasors áll előttük, a ma­gyar proletáruralom a szabadság, az emberi sors jogaival vár rá­juk." A tanácshatalom nagy fi­gyelmet fordított a dolgozók hely­zetének megjavítására. Bevezette a 8 órás munkaidőt, a női munka megbecsülését, és a fiatalkorú munkások messzemenő védelmét. És azonnal hozzálátott az ország nagy kulturális elmaradottságának felszámolásához. De 133 nap csak 133 nap lehet. A tervbevett és már megkezdett, vagy éppen meg­valósított reformok teljem véghez, vitele természetesen nem válhatott valóra, mert az idegen interven­ciós csapatokkal megerősített el­lenforradalmi reakció a szociálde. mokraták árulására támaszkodva megdöntötte a tanácsköztársasá­got, megdöntötte azt az államot, amelyben a maavar dolgozók elő­ször vették kezükbe a hatalmat. A tanácsköztársaság korszakát az ellenforradalom negyedszázada követte. A nyugati imperialisták és a magyar uralkodó osztályok ■szövetsége szabaddá tette az utat. a nagybirtok és a nagytőke egyed uralmának újjászervezésére. A néDelnvomó rendszer minden ren. delkezésére álló eszközt igénybe­vett, hogy megsemmisítse a for­radalom vívmányait és hagyomá­nyait. Legelemibb jogaitól is meg­fosztotta a dolgozó rétegeket és elindította Magyarországot a fa­sizmus útján. Hogy gálád tervük nem sikerült, azt a Szovjetunió­nak köszönhetjük. Azoknak a szovjet hősöknek a leszármazottai, akik kivívták hazájukban először a világon a nép szabadságát és függetlenségét és ezzel példát r;i- tattak, erőt adtak a mi 19-es for­radalmunkhoz, most eljöttek hoz­zánk, hogy ami akkor a reakció, az ellenforradalmi erő túlsúlya miatt nem volt lehetséges, most valóraváljon: Magyarország íj sza bad, békés, szocializmust építő ország legyen. Elválaszthatatlan ez a két dátu,m egymástól. A tanács- köztársaság, a magvar nemzet, a magyar munkáso ztály küzdelmei, nek az 1945. április 4-i felszabadu. íásig legkiemelkedőbb fejezete. — Szerves folytatása volt az évszá­zados magvar szabadságharcoknak és forradalmaknak és előhírnöke annak a, nagy győzelemnek, amit a Szovjet Hadsereg segítségével vívott ki a magyar dolgozók fel­szabadult nagy serege, a kizsák­mányoló és népelnyomó, feudál- kapitalista Magyarország uraival szemben. Szocializmust építő népünk ma már megvalósította azokat a cél­kitűzéseket, amire a tanácsköz­társaság nem volt képes. Sőt túl­mentünk rajta: túljutottunk a pol­gári demokratikus forradalmon és most már szocialista országunk alapjait építjük. Elérkeztünk ah­hoz az időhöz, amiről Rákosi Má­tyás elvtárs, a tanácsköztársasáq harcainak és küzdelmeinek egyik vezetője és irányítója, ma pedig pártunk és népünk bölcs vezére azt mondotta: „A magyar kommu. nárdoK sírjához is zarándokolni fognak a dolgozók. Sem szurony­nyal, sem statáriummal nem lehet feltartóztatni a szocializmus győ­zelmét." \ •• Üzemi pártszervezeteink harcba indultak a »Felszabadulási Hét“ győzelméért! Megindult a felszabadulási bét diaduim»s útján. Pártszervezeteink legfontosabb feladata most, hogy minden erőt mozgósítja nak a negyedévi terv teljesítése érdekében. Vonják be ebbe a harcba a pártmunkások tömegeit, népnevelőket, DISZ fiataloka! és a tömeg szervezetek valamennyi aktivistáját. Párttagjaink példamutatással, segítségnyújtással, kezdeményezés® el ragadják magukkal a dc'gszdk tömegeit, a műszaki értelmi séget, hogy a felszabadulási hét soha nem látott munkagyözclmekkcl btr. des.se; élünk a kapott szaba dsággolt A Tolnai Selyemgyár A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói, élen a kommunis­tákkal, jó szervező munká­val, a feltételek biztosítá­sával fogtak hozzá adott szavuk valóraváltásához. Péntek reggel műszak előtt műhely részenként a párt- csoportbizalniiak röpgyű- lést tartottak, ahol ismer­tették azokat a feladato­kat, amelyek a negyedévi terv teljesítésében, a fel. ajánlások túlszárnyalásá­ban a dolgozók előtt áll­nak. A pártesoportbizal- miak csoportjukon belül irányítói, szervezői, a ver. senynek. Morvái Józsofné. Burhmüller Ymidelné, Baka Józsefné bizalmiak, akik nz üzem legjobb dolgozói, csoportjuk mindenegyes tagjával egyénenként fog­lalkoztak, s így jól felké­szülve Indul meg a harc a felszabadulási héten. Meg­követelik minden párttag­tól, tagjelölttől, hogy te­gyen eleget elemi kötele­zettségének, teljesítse ter­vét. A műszaki dolgozók a verseny folyamatossága, nak biztosítása mellett, gondoskodnak annak érté­keléséről is. Nemcsak a népnevelők, hanem a párt- csoportok minden tagja népnevelő munkát végez és példamutatásával mozgósít­ja az üzem dolgozóit. pártszervezete is jé>l fogott hozzá a felszabadulási bét sikerének biztosításához. Pártcsoportgyüléseken be. szelték meg az üzem kom­munistái a tennivalókat. A népnevelők minden dolgo­zóval személyesen elbeszél­gettek és felhívták Ügyei­mét, hogy az adott szó mi­re kötelez. Az üzem fel­díszítve, a dolgozók nagy lelkesedéssel és bizakodás­sal tekintenek a felszaba­dulási hét elé. Szilárdan elhatározták: úgy dolgoz­nak, hogy becsülettel tel­jesítsék a búza iránti kö­telezettségüket. .Jó munká­jukat dicséri, hogy » fel­szabadulási hét előtti na­pon már hat százalékkal nőtt az üzem teljesítése, A péntek reggeli röpgyűlé- seken új erőt merítve, a kommunisták példáját kő. vetve megindul a harc, hogy soha nem látott ered. menyekkel bizonyítsák be hálájukul új. szép élelük­ért. Ott állnak az élen 5 kommunisták, akik lendü­letükkel magukkal ragad, jak az. üzem valamennyi dolgozóját, hogy becsület­tel teljesítsék pártmegbiza- tásukat, póiolják az elma­radás! és maradéktalanul teljesítsék minden részle. teiben a tervet. A jrerjeni Vörös Nap tsz-ben batáridő előtt elvetették a koratavasziakat A gerjeni Vörös Nap tsz.ben he­lyes munkaszervezéssel fogtak hozzá a tavaszi munkákhoz. A pártszerve­zet és a tsz vezetősége nagy gondot fordított a munkafegyelem megszí. lárdítására, szemelőtt tartotta, hogy minden növényféleséget határidő előtt el kell vetni, mert ezzel lénye, gosen növelni tudják a termésátla­got. Helyes szervezéssel érték el azt, hogy a tavaszi búzavetésüket túlteljesítették, 75 hold tavaszi bú­zát vetettek el. Befejezek a zab ve. fásét is, ezenkívül elvetettek 9 hold borsót, 8 hold mákot. 10 hold lu­cernát, de befejezték a lencse ve­tését is. A munkák eredménye mögött a traktorosok, jó munkája muíatko. zik meg. K. Szűcs Benő, K. Szűcs Ábel’ és K. Szűcs Timothcusz trak­torosok fáradságot nem ismerve végezték munkájukat. Dömötör La­jos párttag példamutatása nyomán kemény harcot folytattak a tavaszi vetés és talajelőkészítés határidő előtt való befejezésére. A termelő, szövetkezet tagsága a továbbiakban is keményen dolgozik, hogy a so- ronkövetkező munkákat is határ­idő előtt elvégezzék. A vetési munkáikból legjobban kivették részüket Dömötör Forene és Tüdő Ferenc tsz traktorosak, a nők közül pedig a fog'atos vetésnél Bráz Ferencné, Rácz Anna és Pesti Mária, akik fáradságot nem ismerve dolgoztak a vetés ideje alatt. Süni. tózási munkákat március 15-ig be­fejezték és megkezdték a korai búr. gonya vetését is. A szántás-vetés és sirnitózási mun­kákat« hogy idejében be tudjuk fe. jezni — írja levelében 'frevler Je­nőn« levelezőnk köszönhetjük Keserű István tsz kovácsnak, aki minden mezőgazdasági gépet és szerszámot határidő előtt 10 nappal javított ki Az eddigi eredményeken nem pihenhetünk meg. hanem to vábbra is fokozott lendülettel hnr. colunk a minisztertanács határoza­tának betartásáért. Tudatában 1 a- gvunk annak, hogy a miniszterta. nács határozatának betartása, a ko­rai vetés és az élenjáró agrotechni­ka alkalmazása lényegesen növeli a termésátlagunkat. Ezáltal több jut a tagságnak, és nagyobb lehetőség van a tsz megszilárdítására. Trex'er Jenőné Gerjeni Vörös Nap tsz. Némeilw dolgozó oarasz’sága jó munifát végzs t — határidő előtt vetették el a koratavaszíakat Neme Iker község dolgzó parasztság* kora Iarasszal kemény harcot indított a tavaszi talajelőkcszítés és vetés ha­táridő előtti befejezéséért. Tudatában van a község lakossága, hogy csakis korai vetéssel tudja biztosítani az idei bő termést. A község dolgozó parasztjai egymással versenyezve vé­gezték a vetési munkát. Unnék kö­szönhető, hogy befejezték határidő előtt a tavaszi búza. a tavaszi árpa, a zab és az egyéb apró magvak veté­sét. A tartalék földek hasznosítva van­nak. Itt is jó munkát végzett a köz. ség dolgozó parasztsága, volt olyan ne», hogy 80 fogattal és 2t> velőkép­pel véeeztt'k a búzaveiést. A jó ered­mények elérése nem részegíti meg községük dolgozó parasztságát, inni a továbbiakban is azon lesznek, hogy a még el nem vetett vetöniagvakat mielőbb földbe juttassák, utána pedig maradéktalanul végrehajtsák a növény ápolási munkákat, Iliihez a munkáiul* négy segítséget nyújt » páriszerve/rt, mert állandóan népnevelőkkel segíti a községi tanács és a dolgozó paraszt­ság munkáját. BABARIC.Z GYÖRG' Németkér. Az adott szó valóraváltásáért harcoljanak leveli gépállomáson is a lemaradt traktorosok a A te véli gépállomás tavaszi tervét 1 50;6 százalékra teljesítette. A bri. | gádok versenyértékelésénél első , lett a Vörös Csillag-brigád, mely tavaszi tervét 43 százalékra teljesí­tette. Második a Béke.brigád 40 százalékos, harmadik a Táncsics-bri- gád 53 százalékos, negyedik a Pe_ tőfi-brigád 50 százalékos, ötödik a Kossuth-brigád 22 százalékos terv. teljesítéssel. A gépállomás legjobb traktoristái, Kiss István, aki 89, Szentes Ambrus 83, Oros Lajos 80, Paneza Ferenc 03. Szakács Lajos 54, Révész Gyula 50, Kereskes An­tal 50, Nagy Imre traktoros pedig 41 százalékra teljesítette tavaszi tér. vét. Messze elmaradtak a követel­ménytől a tervteljesítésben Bíró József. Illés Márton, Csopaki Eduard, Papp Zoltán, mert még a 15 s/f lé kos tervteljesítés* sem ér­ték el. Ezek a brigádíagok javítsák i I meg munkájukat és fokozott lendii. I lettel fogjanak hozzá a. tervteljesí- 1 téshez, hogy határidő előtt'teljesít­hessék ők is. A felszabadulási hét alkalmával bizonyítsák be azt, hogy ők is tudnak olyan munkát végezni, mint Kiss István traktoros és tár. sai. akik már megközelítették a 100 százalékos tavaszi tervteljesítést. A. te véli gépállomás dolgozói áp­rilis 4 tiszteletére felajánlásokat tél­iek, parosversenyre hívták egy. mást. A felajánlások teljesífé-'ben Kiss István 98 százalékos tervtelje- sítése melleit Bartos István lema­radt és csak 18 százalékra teljesí. tette tervét. Lemaradt ugyancsak Szentes Ambrus versenytársa, Pál Gergely, aki Szentes Ambrus 80 százalékos tervteljesítése mellett csak 15 százalékos tervteljesítést ért el. Jó eredményt értek még el Révész Gyula. Szakács Lajos, 1 Paneza Ferenc, Kerekes Antal traktorosok. Lemaradtak ezek ver­senytársai Skriba Paula, Molnár Vilmos, Szentes József, Balogh Fe­renc, Tapasztó István és társai. A felszabadulási hét alkalmával min. den lehetőséget felhasználva szá­molják fel lemaradásukat azok a versenytársak, akik messze elma­radtak a vállalás teljesítésében Kiss István és társai mögött. A lemnra. dottaknak is tudni kell azt, hogy a vállalás csak úgy ér valamit, ha azt teljesítik is, és aki párosver­senyben áll traktortársával, annak mindent el keil követni, hogy ter­vét maradéktalanul teljesítve győz. fosként kerüljön ki a versenyből. A felszabadulási hét keretében az élen. járó traktorosok segítsék a lemara- dotíakat, adják át munkamódszerei, két, hogy minden traktorisla tervé­nek teljesítésével, sőt túlteljesítésé­vel ünnepelhesse felszabadulásunk 8. évfordulóját. . —1 ­1 7 )

Next

/
Thumbnails
Contents