Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-19 / 66. szám

2 ff BPtO ÍM3 MÁRCIUS 1# i«i 11 mii * országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdai illését né. hány perccel tíz óra után nyitotta meg Molnár Imre, az országgyűlés aJelnöke. Megjelent az ülésen Itákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács el nőké, akit a képviselők helyükről fel. állva hosszantartó tapssal köszöntöt­tek. Részt vett az ülésen Dobi István elvtárs, a Népköz társaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Gero Ernő elvtárs. a Tnin.:szter!anács elnökhelyettese, Ró vai József elv társ. népművelési mi. nisztpr, valamint Hidas István, Kiss Károly, Házi Árpád elvtár®, a minlsz- , tortanács elnökhelyettesei és a minisz tortanács több más tagja. Az országgyűlés először az ország gyűlési választásokról szó'ó jogsa a bályok módosítására vonatkozó tör vényjavaslatot tárgyalta. A törvény- javaslatot Komócsin Zoltán előadó ismertette.' Az országgyűlési választásokról szóló jogszabályok módosítására vo­natkozó törvényjavaslatot az ország, gyűlés jogi bizottsága letárgyalta és . egy módosítással elfogad *a — níou dobta a többi között, majd 'emlékqfc tetett arra. hogy a horthysta Magyar- országon csak a grófok, bárók, föld. birtokosok, gyárosok, nagykereske dók, népnyúzó fiskálisok és főpapok 'kerülhettek be ail országgyűlésbe. Ezután így folytatta: — Az ország', gyűlés elé most beterjesztett jogsza- bályinódosító törvényjavaslatban ki­fejeződik hazánk gyorsiramu, minden, irányú, demokratikus fejlődési!. A szocialista Szovjetunió példáját kö. vetjük, amikor az anyagi és kultúrá­éi javakkal együtt állandóan széle­sítjük a dolgozó milliók politikai jo. arait is. A szocializmus építése, clvá 'psz thatatlan a demokrácia fejlesztő sétöl. — Míg mi azzal foglalkozunk, hogy ügyre nagyobb, tömegeknek adjuk inog a választás és választhatóság jo gát, addig a kapitalista országok­ban az amúgy is szűkre szabót' bdrzsoá 1 választójogot tovább koriá. tozzák. Az országgyűlés elé terjesztett tör. vényjavaslat további jogkát erjesztést jelent. A módosító javaslat szerint válasz­tó joga van minden ifjúnak, fiúnak ús leánynak, aki 18. életévét betöl­tötte a választási év első napjáig Ezzel a választásra jogosultak és egyben országgyűlési képviselőknek is .megválaszt hatók korhatárát olyan fiatal életkorban állapítjuk meg amelyről a kapitalista országok ifjú. ■ága nem álmodhat. A kapitalista or szagokban a 35 éven aluli állampol. gárok nem kapnak szavazati jogot. A választhatóság korhatára még ma­gasabb. Választójogi törvényünk mó­dosításával, a választójognak a 18“ •JO éves korosztályokra való kiterjesz­tésével újabb százezreket vonunk be az alkotmányos jogok gyakorlásába A választójog kiterjeszt,ése a fiatal korosztályokra pártunk, kormányunk részéről elismerése annak, hogy ifjú Ságunk mindjobban helytáll a szo- . cialista épbömunkában, a béke vé­delmében, de egyben buzdítás is- hogy ttjaink, leányaink növeljék erű. feszítéseiket a tanulás, a termelés, a honvédelmi kötelezettségek terén egyaránt," Az országgyűlés elé terjesztett tör vénvjavaslat egy másik módosító rendelkezése megszünteti a jelenleg érvényben lévő országos lajstromot Az országos lajstrom eltörlésével köz vétlenebbé tesszük szavazási rend szerünket. Igen forttos rendelkezése a törvény javaslatnak, hogy. a megválasztásra kerül# képviselők szamát esettW Bem a választók, hanem a lakosság száma után állapítja meg, hiszen a meg választott képviselők nemcsak a választókat. hanem a vá'asztékerlilv egész lakosságát képviselik. A törvényjavaslat leefontosabb ren de'kezéso, hogy a jövőben képviselő" jetöliifetnek a tömegszervezetek, az üzemek, .gépállomások, állami gazda •«ágok. termelőszövetkezetek, a hivata- •ok. intézmények do’gozói, valamin! a fégyver&S testületeknél ezo'srá'ato' teljesítők gyűlései A képviselők je­lölésének ez a módja' újabb lépé- elörc, olyan vívmány, amely a búr. »óá demokrácia virágkorában is o! képzélhetetlen voK. A szébs dolgozó tömegeknek lebe ■ őségét nyújt árfa. hogy nocsak a képviselők megválasztásában, hanem kiválasztásuknál is -érvényesíthessék akaratukat. Ez a rendszer lehetőséget nyújt arra hogy a legszélesebb dől gozó tömegek maguk közű' képvise iőktiéiT jelöljék azokat, akik h?g'ob bán kitűntek a nép iránti odaadás ham. á termelésben való helytállássá' az állam iránti kötelezettségek telje- 3Késében Pártunknak, kormányunk nak ez a tavas'atá pontosan megfele annak ti hatalmas arányú fejlődésnek ami pépünk politikia öntudatában ut 'elmúl* évek során végbement. Bizo nvasak letetünk abban hogy dolgoz*' népünk —■ élve törvényben szentesi te*t jogával — olyanokat fog képvi selöknek jelölni, akik magatartásuk­kal bebizonyították, hogy hűségesek népköztársaságunkhoz, nagy pártunk, hoz, drága vezérünkhöz, Rákosi Má­tyás elv-társhoz. (Lelkes taps.) A módosító törvényjavaslatban nem esik szó kötelességekről, de úgy hi­szem. nem lehet kétségünk aziránt, hogy a magyar dolgozó milliók tud­ják: a jogok kötelezettségekkel jár. nak együtt. Teljes bizonysággal tud juk, hogy a jogok kiszélesítésére nagyszerű, minden akadályt legyőző inunká&oazfáiyunk, dolgozó paraszt ■ •águnk, értelmiségünk tőitekkel fog /ál aszólni, népgazdasági terveink tel­jesítésében és túlteljesítésében, az illám iránti kötelezettségek gyors, pontos, batáridő előtti teljesítésében. — T Országgyűlés! — A jogi bizottság javasolja az országgyűlésnek, hogy a törvényja­vaslat 7. paragrafusának 4. bekezdé­sét ra következő szöveggel fosadia el: „7, paragrafus (4) a választókerület lajstromára e Magyar Függetlenségi Népfront megyei (budapesti) bizottsá­ga a gyűlések által előterjesztett je. iÖItck közül tesz javaslatot ."4 — Kérem az országgyűlést, hogy a "örvényjavaslatot a bizottság módo. sítúrával fogadja el (Taps.) Kádas István elvtárs beszéde Az Országgyűlési választásokról szóló jogszabályok módosítására vo­natkozó törvényjavaslathoz elsőnek Kádas István szólt hozzá. —■ A -javaslatnak arról a részérő' szeretnék beszélni, amely választói jogot biztosit minden magyar állam­polgárnak, aki 18. életévét a válasz ‘ás évének január hó első napja elő1' betöltötte. A javasát törvényerőre emelkedésével többszázezer magyar fjút és leányt ér az a megtiszteltetés hogy szavát érvényesítheti az ország tezetésében. irányításában. — Amíg a mi országgyűlésünk a Szovjetunió pó'dáját követve leszól Ttja a választói korhatárt, — hang súlyozta Kádas István, — addig a kapitalista országok ifjúsága be"111 szavazhat,* semmi beleszólása nincs az ország vezetésének ügyeibe, saját 63e tőnek rendezésébe. — De még többről van szó, nem­csak arról, hogy a dolgozó és tanuló ifjúságot nálunk bevonják a vezetés be. Enné! is fontosabb, hogy pártunk, kormányunk megteremti mindazoka* a feltételeket annak, hogy .ifjúságunk mind jobban betölti szerepét, mindin. kább a szocialista építés rohamcsá- patává válik. Kádas István ezután arról beszélt hogy népünk, ifjúságunk, nemzo*ünk cgnagyobb ünnepére, hazánk fe.lsza- badúásának 8. évfordulójára kcszir Ifjúságunk — elsősorban a mun­kás-ifjúság — úgy fog,ja legméltóbban megünnepelni április 4-ét úovfog- ia kifejezne köszönetét pártunknak. Rákosi eivtárs.nak, hogy mind maga­A kiededovásról szóló t< Az országgyű'és ezután áttért a klsdedóvásró! szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvénvjavasiato* kárt; Rózsi előadó ismertette. A kisdedóvásró' szóló törvényi avas. latot a kulturális bizottság ktárgya'- ‘a és azf Ivét módosítással elfogadta' - kezdte beszédé" Sári; Rózsi, maT miután ecsetelte hogyan éhezett 1 y óm or-got t Ho r th y -M a g y a ro rszág o • a gyermekek túlnyomó többsége, íg- Vvtátta: Hazánk felszabadulása után hata - más feladatok álltak előttünk a qve-- naekvédeiem terüle*én. Fel keljét* számolni a múlt rendszer bűnös po­étikáját és bizitosílani kellett a gyer­mekek egészséges fejlődésének, vé­delmének feltételeit. 0‘éves tervtörvényünk kimondja, hogy s dolgozó nép elsősorban a munkásosztály munkaképességének családjának egészségének védelmét szolgáló intézmények fejlesztésére és élesítésére 1080 millió forintot kell beruházni ebből 173.5 milliót kel' fel használni az anya- és csecsemővé- delem keretében szülőotthonokra bölcsődékre, óvodákra. Ovo daháiózatunk fontosságának megfelelően egyre nagyobb mére­tekben bővül szélesedik. Az 183t-as évhez viszonyítva óvodáink számé majdnem megduplázódott. A Minisztertanács február 8-án ho­zott határozata megszabja, hogy 1953 végére 80 ezerről 119 ezerre kel emelni az óvodai férőhelyek számát. Ovodahálózatun,^ nagyarányú fe;- esz.tése sem tesz: azonban lehetővé minden dolgozó szülő gyermekeinek elhelyezését.!) Ezért kora tavasztó késő ősaig a nagy mezőgazdáságé munkák időjére a falvakban nyári na.pköz.'otthonok felállításáról gon­doskodik kormányzatunk. Ezekben az 'tttézményekben 61 ezrr gyermeket kívánunk elhelyezni 1953-ban. A kisdedóvásról szóló törvényja­vaslat végrehajtása — folytatta Sárii sabb termelési eredményekkel, való­ban rohamcsapat módjára harcol a negyedévi terv teljesítéséért, a fel­szabadul ásd hét sikeréért . —- Mivel az o-szágigyüiési válasz­tásokról szóló törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslat népi államunk demokratikus fejlődé. elpscgiíti, hazánk felvirágoztatá­sát szo'gálja, mind a magam, mind pedig ifjúságunk nevében elfoga­dom. Kádas látván nagy lap-sal foga­dott beszéde után Nagy Dániel szó­lalt fel. Nagy Dániel beszéde A legutóbbi választások óta mező gazdaságunkban is alapvető várte­réé5 következett be — mondotta a többi között Nagy Dániel, Az 1949. évi választások idején még a szocia­lista mezőgazdaságinak csak a csírái csak az előhírnökei voltak meg. Ke­vés állami gazdaság, itt-itt eov-eqv terms!öesoport kezdte meg a harcot a régi rendszerrel szemben a szo­cialista nagyüzemi mezőgazdaság megvalósításáért. Ez a harc nem ma­radt eredménytelen, mert ma már országunk mezőgazdaságának több mint harminchét százaléka a szo­cialista nagyüzem keretében küzd a termelés növeléséért. Ezek az eredmények is szükségessé eszük hogv a szocialista fejődésünk nek megfelelően módosítsuk az or­szággyűlési választásokat szabályozó törvényünket. A felszólaló a továbbiakban rámu­tatott . arra, hogy a törvényjavaslat a demokratikus elvek széleskörű a- kialmaziását szolgálja, amikor lehető­vé teszi, hogy a tömegsaervezetek. üzemiek gépállomások állami gazda­ságok termelőszövetkezetek, hivata- ’ok és különféle intézmények dol­gozói. valamint a fegyveres testüle­teknél szolgálatot teljesítők gyűlései képviselőket jelöljenek. Amikor a mezőgazdaság élenjáró dolgozóit, akik az állami gazdaságokban, a gép­állomásokon és a terme'őszövefkeze- tekben vagy miét egyénileg dolgo­zó parasztok példamutatóan dolgoz­nak — mondotta — Beválasztjuk az országgyűlésbe, akkor ezt azért tes?- s-ztik, mert az ő munkájukon példa­mutatásukon is múlik, hogy valóra- véltsuk kormányunk és pártunk nagy jelentőségű határozatait a mezőgaz­da »ám fej1 esziése terén. Tekintettel arra hogy a- jel&n tö:- vény javaslat a néphatalom újabb győzelmét, a demokratikus jogok to­vábbi- kiszélesítését jelenti.' hazánk minden, becsületes dolgozója számá­ra, a törvényjavaslatot a Magyar Függetlenségi Népfront ós a magam nevében örömmel elfogadom. Az országgyűlés az országgyűlési választásokról szóló jogszabályok mó­dosítására vonatkozó törvény javasla­tot az előadó által előterjesztett mó­dosítással elfogadta, rvényjavaslat tárgyalása Rózsi -- nagy és felelősségteljes feladatot hárít közoktatásunkra az ivonöképzés terén is. A benyújtott törvényjavaslat cél­lá kialakítani az újtípusú embert, aki elért eredményeinket továbbfejleszti uunikái'ködük hazánk népünk ragyo­gó jövőjének építésén, aktív harcosa 'esz a nemzetköziség nagy eszméi­nek az egész világ do’gozói szabad­ságának Építője iesz azoknak a nagy eszméknek ame'yrket az embe "iség hailhaitattaniai. Marx—Engels- T enin és Sztálin hagyott ránk őrök 'égül. Sérti Rózsi végül :i kulturális bi­zottság által javasolt két módosításit "smertette. Non György beszéde A kAdedóvásró! szóló töf vénv ja­vaslat — kezdte beszédét Nor György — újabb bizonyíték amellett hogy népi demokráciánk magasabb* ’Pndű társadalmat épít. A nii hazánk a múltban az „egy­ke“ és az „egyse“, valamint a világ viszonylatban is magas gyermekha­landóság országa volt. Népünk szeretett vezére, Rákost Mátyás elvtárs az elmúlt év decem­berében mondott beszédében az e té­ren beköve'kezett változásokról a következőket mondotta: „Az ezer The jutó természetes szaporodás 195?- ben 47 százalékkal volt magasabb mint 1938-ban. az ezer lakosra eső házasságkötések száma húsz száza­ikkal nagyobb, mint 193r-han. A csecsemőhalandóság 195''-Te-n majd­nem fele annak, mint 1933-ban volt.“ De Rákosi elvtárs rámutatott arra is hogy „a népszaporodás aránya mesz­ese elmarad a Szovjetunió vagy Len­gyelország népszaporodásától, hogy ezen a téren nagy károkat okoz a lelkiismeretlen orvosok és szülésznők garázdálkodása, a magzatelhajtás el­burjánzása.“ Rákosi elvtárs beszámo­lója azt a feladatot álfótotta elénk, hogy fokozzuk a harcot a leüdiisma- retten orvosok és szülésznők giaráz- dá'ko-dása dien. Ezzel egyidejűleg harcolni kell az egyke maradványai ellen, amely a klsuolgári és részben a parasztság körében még megvan. Ez a törvényjavaslat újabb s.egí'- séget ad a dolgozó magyar * anyák­nak fokozza a gondoskodást a ma­gyar gyermekekről. Újabb tégla a szocialista Magyarország felépítésé­hez, a béke bástyájának erősítésé­hez. Ezért a törvényi® vas^atot pál­lunk és magam nevében elfogadom Dancs Bélárié beszéde Nem György után Dancs Bélámé szólalt fel. — Tiszteli Országgyűlés! É-n is az ovodúk kérdéséhez szeretnék hozzá­szólni. Nyolcgyermekes családanya vagyok és szeretném elmondani mit jelent számunkra, sokgyermekes anyán, számára az a nagyszerű gon­doskodás, amilyet pártunktól, álla­munktól eddig kaptunk és állandóan kapunk. — Nagy öröm volt számomra, ami­kor a „Szabad Nép“-bem olvastam a Minisztertanács határozatát az anya- és gyermekvédelem továbbfejleszté­séről de nagy öröm volt a többi ma­gyar ^édesanyák számára is; valósá­gos ünnep amelyre sokáig vissza­emlékezünk majd. A határozat minden sorából meg­becsülés é.s tisztelet sugárzik a ma­gyar anyák felé. — Államunk gondoskodását mutat­ja az. —, hangsúlyozta a felszólaló — hegy jolen'&g 80 ovoda van me­gyénk területén. 1953, évben össze­sen 3757 férőhelyet fognak biztosí­tani az ovodák részére. A nyáron a mezőgazdaságiban dolgozó szülök , gyermekei számára a megyénkben is . nyári napközik létesülnek, 6800 gyér mek részére. 37 új szakképzett óvó­nőt kapunk 1953-ban. • - Ná'hink a legfőbb érték az em­ber és a legdrágább kincs a gyer­mek. Államunk szerető gonddal óv­ja. gondozza, neveli gyermekeinket. ■ Innen mondok köszönetét drága, Rákosi <0y társunknak a m; szerető édesapánknak, hogy ránin, termelő­szövetkezeti parasztasszonyokra is gondolt a családi pótlék juttatásánál. Va’amennyi dolgozó parasztasszoú,, nevében mondok köszönetét az in­gyen csecsemőké! ángyéért, a gondos orvosi felügyeletért és ezért a tör- vényjavaí laiért, amely nagyban hoz­zájárul ahhoz, hogv testben és lé­lekben egészséges és vidám gyerme­keket névelhessünk fel. — Mindez bennünket, dolgozó pa­rasztasszonyokat arra kötelez, hogy halytáöjuník a termelésben és bizio- síkúk a munkásosztály, dolgozóink számára a kenyereit iparunk számá­ra a nveraanyagot. — Ma öröm és dicsőség anyának tenni, gyermeket nevelni. £n is ázol- közé a boldog édesanyáik közé tartó zom, akiket pártunk és kormányunk a legnagyobb szeretettel és megbe­csüléssel vesz körül.-— Ennek a törvéiivjava&iatnak minden egyes pontját örömmel ésliö- azömettel elfogadom a magam és a magyar édesanyáik nevében. Dancs Béláné nagy tapssal foga-, dotf beszéde után az országgyűlés a kosdedóvásról szóló törvé-nvjavaisia- tot n javasolt módosításokkal elfo­gadta. Az alkotmány 24. paragrafusa új szövegéről szóló törvénvjavaslat tárgyalása Az országgyűlés ezután az alko‘- mány 24. §-a új szövegének megá'- 1 aprításáról szóló törvényjavaslatot •érgyai’ta. A törvényjavaslatot Dögéi Imre előadó ismertette. — A Népköztársaság Elnöki Taná­csának 1952. évi 21. száimiLjtörvény- rrejü rendeletével új minisalérlumok létesülitek — mondotta a többi kc- zött. — Ezek a minisztériumok h kővetkezők: felsőoktatás; mioisztc- riiön, vegyipari minisztérium a ko­hó- és gépipari minisztérium ketté­választásából alakult általános gép­ipari minisztérium és kohászati mi­nisztérium.-t- Minthogy az gikotmá-v 24. pa­ragrafusa tartalmazza a minisztériu­maink fj-csorolását, s2Mkségea*sé vált az alkotmány 24. paragrafusénak az újonnan alakított minisztériumokkal való kíegészitése. — Ez a törvényjavasiét népgazda­ságunk további megszilárdulását dolgozó népünk gazdasági és kultu­rális életének további felemelkedését, hazánk védelmének a béke megszi- lárdításána'k az ügyét szolgálja. Ezért kérem a t- Országgyűlést, hogv az alkotmány 24. paragrafusa új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) Dögéi Imre beszéde után az 'or­szággyűlés az Alkotmány 24. szaka­sza új szövegének módosításáról sec- ló törvényjavaslatot elfogadta. Az egyes kitüntetések alapftásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása — Hazánkb?n a felszabadulás óta egész sor kiváió dolgozót, — mun­kásokat, parasztokat, tudósokat, mér nököket, katonákat és másokat — tüntetett ki a párt és a kormány — mondotta többi között Németh Imre az előadó. — Legjobb bányászaink, kohászaink építőmunkásaiiak - élen­járó mezőgazdasági dolgozóink me’* lén ott csilfegínaik r. népköztársaság rendjelei és érmei. Falun és városon, bármerre járuiűk, ma már mindenütt olyan élenjáró emberekkel találkoz- ha^unfe. akik büszkén hordják népi államunk kitüntetéseit, akiket köztfea- -elet és társadalmi megbecsülés övez Egyre nagyobb azoícnak s száma ■akik kiemelkedő teljesítményekkel, k!érdemlik pártunk és kormányunk' elismerését. A fejlődés ezen a fo­kán már nem felel meg u kitünteté­sek régi rendszere. A törvény ja vasi! at- kétféle kitünte- ési sorrendet állapít meg.. Együk: polgári személyek számára. Másik: katonai személyek számára A polgári kitüntetéseket n tör­vényjavaslat az alábbi sorrendben és szövegezésiben javasolja: 1. A Magyar Népköztársaság ér­demrendje, 2. A Munka Vörös Zászló érdem­rendje, 3. Munka érdemrend 4. „Szocialista munkáért“ érdem­érem, 5. Munka érdemérem. A katonai kitüntetéseket a tör­vényjavaslat a következő sorrendben és szövegezésben javasolja: 1. A Magyar Népköztársaság é;- iemrendje, 2. Vörös Zászló érdemrendje. 3. Vörös Csillag érdemrend. 4. „Kiváló szolgálatért“ érdem­érem, 5. Szolgálati érdemérem. A Szovjetunió példája alapján ná. unk is indokolt, hogy egyes alap vetően fontos munkaterületeken, mint a bányászat, kohászat,. vasút, hadse eg, államvédelmi hatóság, rendőrség, "űzrendészet, légoltalom, a dolgozók meghatározott időn keresztül végzett jó munkájukért a kitüntetéseket a legalacsonyabb fokozattól s legmaga­sabb fokig megkaphassák, A szolgá­lati idő után járó kitüntetések ado­mányozása azonban nem lehet autó, rnatikus, hanem azt minden esetben huzamosabb ideig tartó jó munkával kell elérni. Külön ki szeretném emelni a tör­vényjavaslatban szereplő „Szocialista munka hőse“ kitüntető cím adomá- ív ozását. E cím adományozásával együttesen jár a Magyar Népköztársaság érden:,, rendjének adományozása is. E kitün. tetőst azok kapják, akik rendkívüli eijesítményeket érnek el a munka vagy egyéb területen. A Szovjetunió­ban a kiváló munkások, sztahánovi®- ák, a legjobb mezőgazdasági' dolgo­zók egész sorát tüntették ki ezzel a megtisztelő címmel, de kiváló tudósok is részesültek ebben a kitüntetésben. Az új törvényjavaslatban a régi kitüntetésektől eltérően az is szerepei, hogy a Népköztársaság érdemrendjét és ;i Munka Vörös Zászló érdemrend, jét, nemcsak egyes személyek, hanem vállalatok és egész intézmények ie megkaphatják jó munkájuk efcsmerél leképpen. Ez kifejezése annak, hogy hazánkban nemcsak kiváló egyéni leljesítmények születnek, - hanem mind több az olyan kollektíva,, üzem, intéz meny, amely nagyszerű kollektiv munkává! kitüntetési érdemlő ered inényekct élt el. Hasonló a helyzet a fegyveres les. fületek tagjai részére rendszeresített érdemrenddel és kitüntetéssel is,' h* valamely fegyveres testület, taninté zet, akadémia, vagy egyéb, kimagasló eredményt mutat fel, e kitüntetésekét ők is megkaphatják. E törvényjavaslat serkentőleg hat szocialista országunk építésében —■ hangsúlyozta Németh Imre — új mun- kahőstettekre fogja ösztönözni dol­gozó népünket. Ezért kérem a tisztelt Örezággyű. ést, hogy a kitüntetések új rendsze. •ét meghonosító- törvényjavaslatot, fogadja el. Németh Imre előadói beszéde után egyhangúlag elfogadták az, egyes kit­üntetések alapításáról szóló törvény- javaslatot, majd az országgyűlés a* elnöklő Rónai Sándor javaslatára be. zárta ülésszakát.

Next

/
Thumbnails
Contents