Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-17 / 64. szám
1953 MÁRCIUS 17 NAPLÓ * Népnevelőink indítsanak harcot a termelékenység fokozásáért, a tervek túlteljesítéséért! A Sztálini. őrségeken álló magyar dolgozók minden szónál kifejezőbben, munkájukkal tanúskodtak a nagy Sztálin’ halhatatlan ügye iránti hűségükről, a szovjet néppel való együttérzésükről ■ és. tűrhetetlen barátságukról. A sztálini őrségek megmutatták, milyen hatalmas erő, van, népünkben; mennyi teremtő .kezdeményezéssel és alkotókészséggel, milyen óriási Icndtt. ettel száll síkra azért az ügyért, amelyet égésién magáénak érez. Erre a teremtő erőre és kezdőmé, evezésre kell támaszkodnunk — a jövőben még inkább, mint eddig tettük —- ötéves tervünk megvalósítású, bari. köt vét lenül előttünk álló nagy feladatok megoldásában. Az óv első a őt hónapjában Siókat- mulasztottunk, *nkat kell pótolnunk. Kimaradtunk a mezőgazdasági munkában olyannyira, hogy már .nemcsak minden napot, hanem minden órát ki kelt használni, hogy befejezzük a tavaszi búzavetést. Nehéz-munka áll előttünk. De Sztálin' elvtárs arra tanít, hoyy ■ íhcs us a nehézség, amelyet a szabad nép ereje, a munkások, ■parasztok, értelmiségiek szívós, kitartó munkája le ne-győzne. Ő imitált arra, hoyy a győzelem nem jön el magú ól, úgy kell azt kivívni, a tömegekre támaszkodva, megküzdvc az ellenséggel, áttörve u nehézségeken és akadályokon, vállalva’ ezt az áldozatot és legyőzve a saját hibáinkat is. Ma különösen szem előtt kei! tar. tani Sztálin elvtárs tanításait. Hisz nem kisebb fe'adáto.k állnak elültünk, mint a tavaszi szántás, vetés gyors elvégzése, valamint ezzel párhuzamosan a begyűjtési terv maradéktalan teljesítése. E feladatok teljesítését csak széleskörű, állandó és követke. zetes politikai nevelő, . felvilágosító munkával lehet megoldani. Népneve, lóink már eddig is, számtalan esetbén bebizonyították, hogy fáradságot nem ismerve,- harcolnak pártunk célkitűzéseinek megvalósításáért. Nem kétséges, hogy ezek a munkában edzett ,,harcosok'' most is következetesen küzdenek azért, hogy az előttünk álló feladatok megoldásával erősítsék dolgozó népünk egységét, hazánkat. Ma már egyre több az olyan népnevelők száma, kik világosan látják a népnevelő munka fontosságát, nagy. szerűségét. Nincs szebb feladat, mint. egy olyan ügyért harcolni, ami a dolgozók boldogabb, gazdagabb életéért fo'yik. hozni. Az elmúlt esztendő rendkívüli mostoha időjárása hatalmas terméskiesést okozott népgazdaságunknak, ele az egyének számára is. Éppen ez a'tény, még követelűbben vetíti elénk azt. hogy az idén minden eddiginél jobban dolgozzunk. Góró elvtárs 1952 november 29J beszédében félreérthetetlenül megmondta., lánjy a hozam növelése a mezőgazdaságban most és a legközelebbi években — a növény, termelésben és az állattenyésztésiben egyaránt — központi feladat, Gerő elvtárs azt is mondotta, hogy a hozam növelésének o kulcsa: az ‘alapvető agrotechnikai rendszabályok követkeietes megvalósítása, valamint a talajerő fokozása. Megyénkben is számos példa van arra, hogy ott, ahol hallgatnak a párt szavára, a népnevelőkre és alkalmazták az agrotechnikai eljárásokat, gaz. dagabb termést takarítottak be. Ilyen példákat népnevelőink, de maguk a dolgozó parasztok is tudnak. Most az minden népnevelő feladata, hogy a termésfokozó eljárások alkalmazója és a módszerek tanítója legyen. Emellett meg kell mutatni ez eljárások eredményeit is. A búza vetése megyénkben is befő. Nincs megtisztelőbb feladat, mint a Magyar Dolgozók Pártja politikájának végrehajtásáért dolgozni. ■Viiuak a pártnak a politikáját tuda, osiían.i. awc-lv bosszú évtizedeken keresztül harcolt a kizsákmányolás mentes, boldog életért. Nincs níagasz- tosahb megbízatás, mint tanítani a tudatlanokat. A homályban élőket világosságra vezetni, és ez: végzik a népnevelők. A népnevelők már egy fejjel magasabbak, mint a töb biek, Messzebb látnak. A jövő körvonala, élesebben rajzolódik ki élőt. tűk. A népnevelők jobban birtokosai a hallhatatlan, , világot átformáló lenini-sztálini .elméletnek. Ijppfy, ez ad számukra erőt, bikfotiéá$)f a nehézségek -leküzdésére. Éppen ez a feyy. 'her. kezükben, amivel eredményesen tudnak küzdeni az ellenség, az-ellen_ séges nézetek, a maradlsug ellen, finnek a tisztánlátásnak á szélesebb látókör, a.'népnevelői megtisztelő megbízatás ‘következménye a péjdámu.a- • tás A népnevelők példamutatása az, ami óriássá teszi őkel, ami tekintélyű-, két, szavuk súlyát nővUi. A jó népnevelőt örömmel fogadják a dolgosók is. Szívesen, hallgatják beszédé-', tanításait örömmel< veszik. A népnevelők, jp munkájának ered. menyeként növekszik az élenjáró dolgozók száma is, kik becsületes, jó munkájukkal segítik, a szocializmus építését. Annál könnyebb lesz — fef. adataink megoldása, mennél több ilyen élenjáró dolgozptr"munkást parasztot, éltem üségeí vonunk be a népnevelők közé.' Így növekszik majd napról napra ez a „hadsereg“, akik ánglelkü szóvivői — életünk minden területén — a fezbciajizmu?.. a béke eső d álatos esz méi nck. Megyénkben különösen a falu ez a jeződöit. De még igen sok tavaszi terület, ahol nagy elmaradást kell bp. árpa, zab vár sürgős elvetésre. A jól előkészített talaj, párosulva a korai vetéssel, biztosítja a jó termést. Ennek érdekében kell mozgósítani « dolgozó .‘parasztságot. Emellett kell alkalmazni a. jarovizációt, ami elősegíti az árpa gyorsabb fejlődését, s ez által a több termést. Az áttelel- ti-íls nehéz gondjaiból is mindenki tanulhatott, Megtanulhattuk, ' hogy minden szem takarmánygabonáért és minden szál- takarmányért harcolni ke l. Do az ápp.a, mint ipari növény is fontos népgazdaságunk számára. -Vz osztályellenség mindent elkövet és megpróbál, hogy aljas híresztelésével akadályozza a vetés-munkáját. Hazug hírek terjesztésével, a munka ha lögatásával akar ártani a dolgozó pa. rasztságuak. Az ellenség olyan hí. Tesztelésével próbál zavart kelteni, hogjr vetőmagot majd biztosít az állam. Leplezzék le népnevelőinkm zúzzák széjjel ezeket a kulák koholnál, nyakat. Mondják meg, hogy az’álfám senkinek nem ad vetőmagot, mert ez nem áll módjában. Az árpánál és a. zabnál -még cserét sem tud biztosítani. A legfontosabb feladat tehát, hogy mindenki szerzze be vetőmagjai és azonnal vesse cl. Az árpa és. a zab elvetése után újabb növények jönnek: burgonya, kukorica gyapot, stb. Ezek terméseredménye is sokban függ attól, hogy idejében vetjük-e el. A korán vetett vetőmag több nedvességet talál és kap a csírázás megindulásához, így A több termés pedig nagyobb jövedelmet is biztosít mindnyájunk számára. Népnevelőink tanítsa^ meg dolgozó parasztjainkat ilymódon gazdálkodni új módon dolgozni. Ott van nagv szerepe a népnevelőknek, hogy e módszerek helyességéről meggyőzzék dolgozó parasztjainkat, nevelésünk eredményeként megszabadítva őket a múlthoz való ragaszkodástól ami- radiságtól. A vetéseket megelőzően azonban a talajt kell jól előkészíteni. Hogy a talaj erejét fokozzuk, trágyázni kell. Ha jó termést akarunk, akkor jól is kell gondozni. Az ember, ha nem eszik, nem alszik, nem tud dolgozni, gyengének érzi magút. Ilyen a tőid is. Azt is etetni kell. Ilyen táplálék a szerves- és műtrágya. A trágyázott földeket aztán gyorsan szántsák, alá. Minél hamarabb szántjuk tel a földet, annál több nedvességet tudunk megőrizni — növényeink számára, A szántást most már nem kell mélyen végezni, UT715 centiméterre csak. — Így vékonyabb réteget teszünk ki a száradás veszélyének. Az a gazda, aki jól előkészített talajba vetett és a növényápolás alatt alkalmazza az agrotechnikai eljárásokat, gazdag ter_ Meg kell mutatni hogy a dolgozó parasztok által beszolgáltatott termény és állat hová kerül. Ebből él az ipari munkásság. Az egyetemek, «középiskolák diákotthonok sok ezer fiatalja, de ebből él honvédségünk minden tisztje és katcr. náj-a is. Azt is meg kell mutatni, hogy az általuk beadott termény, és állat egyré-sze, s még hozzá jelentős része visszakerül.. a parasztsághoz. Visszakerül úgy: hogy a parasztság gyermekei is ott vannak néphadseregünk tisztjei és katonái között, ott vannak az egyetemeken, főiskolákon, középiskolákban és diákotthonokban. .Ma már alig van olyan dolgozó pa- rasztosalád akinek ne lenne legalább- egy tagja az iparban, a gépálolmásc- kon állami gazdaságban., vagy akármelyik párt vagv állami funkcióban. A beadási kötelezettséget is a tervnek megíelelően kell teljesíteni. — Minden hónapban, minden negyedévben. Ezt követeli meg tervgazdálko- ,dósunk, de a dolgozók érdeke is. — Népnevelőink mutassák meg a dolgozó parasztnak, mennyivel köny- nyebb például minden hónapban 30 darab tojást beadni, mintha egy félévit vagy egy évit egyszerre, például 360 darabot összegyűjt. És emellett még büntetési is kell fizetni az elmaradásért. Növeljék a népnevelők minden dolgozóban az állammal szembeni kötelesség érzését. A szabadpiac lehetősége ma is fenn áll s dolgozó parasztjaink élnek is a 'lehetőséggel. • Az a dolgozó paraszt, aki alkalmazza a növénytermelésben állat,, tenyésztésben R jól bevált agrotechnikai eljárásokat, az nagyobb termés-eredményt ér el. Több lesz a búzája, árpája, kukoricája, több lösz a tej, sertés, tojás. mést fog betakarítani. Nemcsak a növenytei-mesztesbon, de az állattenyésztésben ;s vannak olyan módszerek, eljárások, amelyek elősegítik a gazdálkodás jövedehne- zöségét, A Szovjetunió segítése fo tapasztalatai nyomán állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink itt is számos példát szolgáltathatnak. Ma már ismert tény, hogy a háromjSEOri fejés több tejet biztosít. A szaporít* latot növeli az ivarzás alatti .kétszeri bugatás. Az elmúlt év azt iá bizonyítja, hogy milyen döntő szerepe van a helyes takarmányo-zásnaik. A jó takarmányozással nem csak állatainkat tüdjuk szebbé tenni hanem az áiiati termékeket is növelni tudjuk. Az, egyedi takarmányozás atka* naazá&a mindenütt a termelékenység emelését vonta ma9ia után. Népnevelőink tudatosítsák az eljárások móri. ját és eredményeit is. Ezekkel a feladatokkal párhuzamosan keli szorgalmazni a begyűjtést iá. Nagyon fontos, hogy az' állammal szembeni kötelezettségeiknek dolgozó parasztjaink rendszeresen elegét tegyenek. a népnevelőknek. Annál több marad szabadpiacra. minél jobb munkát végez és minél inkább alkalmazza a terméshozam emelésének módszereit. Csak néhány hét választ el bennünket április 4-étől. * a felszabadulás ünnepétől. A felszí* badulás ünnepe, népünk legnagyobb nemzeti ünnepe. Úgy tudjuk legméltóbban megünnepelni ezt a napot lia munkánkban többet és jobbat adunk, mint eddig, üzemi dolgozóink egyre többen tettek lelkes felajánlásokat «- nap tiszteletére. Vállalták, hogy tervüket túlteljesítik. Nép nevelő ink fc „ adata, ,hQgv faluja,, is.^ki'bontgikoztaE- sák e nap tiszteletére, a szocialista munkaversenyt. A felszabadulást megelőző héten az üzemi dolgozókhoz hasonlóan, tartsanak felszabadulási hetzt. Vállalják, hogy e napra elvérzik a tavasziak vetését, s eleget telinek az állam iránti kötelezettségüknek. . --e ' - ?'■-,> A népnevelők jó, munkájától függ hogy az előttük álló feladatokat hogyan tudják megoldani. Tőtük, jó munkájuktól függ elsösorlxin az/hogv dolgozó parasztjaink milyen egységesen zárkóznak fel pártunk möge, harcolva a háborús uszítok ellen a béke érdekében. E nagy harc megvívása érdekében álljon most minden becsületes - dolgozó csatasorba, tudván azt, hogy minden elvetett hold egy-egv csapás az ellenségre, s minden terven felül termelt mázsa termény egy-egy bástya a béke frontján. Kovács László MDP megyebizottság rolitika.i munkatársa. Horváth Vince a megbecsülést és a bőséges termést biztosította a korai vetéssel Horváth Vince Váraiig község 17 holdas dolgozó parasztja mát hem fiatal ember. Hetvenhat munkával, sok szenvedéssel eltöltött év áll mögötte. Horváth bácsi — mert így hívják „ községben ~ élete jórészében cseléd vúlt. Nehéz, küzdelmes munka és veríték, a túlérek kupotgatása tetté lehetővé, hogy földet vásároljon. Így gyaropodott a terület évek hosszú során át tizenhét holdra. Ha arról esik szó Várongon. hogy ki a legjobb dolgozó ti faluban ki mutat leginkább példát a falu dolgozó parasztjai felé, rögtön Horváth Vince neve szalad ki a szájakon. — Elsőnek íejezte be a tavasziak vetését is. pedig az elniúlt aszályos év után nem sok maradt vetőmagnak. Horváth bácsi miután számadást végzett eleget tett minden téren beadási kötelezettségének, felesleges terményig szabadpiacon értékesítette és így szerezte be szábadpiacon a szükséges vetőmagot is. Még a határban itt-otf fehérlett a hó, de Horváth bácsi már ott bgndukolt n barázdákban lovai után. szántott- vetett] — Szem előtt tartom azt a közmondást — mondta, hogy ,,ősszel porba. tavasszal sárba vess.“ Sok évéé tapasztalátorn azt bizonyítja, hogy nagyon helyes a kora tavaszi vetés. Ennek köszönhettem, hogy 1951- ben 17,5 mázsás kenyérgabona átlagtermésem volt. Az őszi mélyszántást idejében befejeztem merf csak úgy tehet jó termést elérni, ha jól előkészített mélyszántásba vetek. Mondták is a községben, nem lesz ez még korán? 1 már.hogy a vetés. — Mondtam nekik: a lusta ember hat éven keresztül mindig ráfizet, esetleq a hetedikben nyer. a szorgalmas ember hat éven keresztül mindig nyer — á jó termésen keresztül — és esetleg ä hetedikben veszít ha gyencfk a termés — mint n múlt évben. Szív keli a földhöz, szeretni kell a rögöket, s a iöld akkor gazdagon fizet, — No. meg persze arról sem szabad megfeledkezni — teszi hozzá, — hogy nekünk, falusi dolgozóknak kell biztosítanunk az űzetni munká- sok, városi dolgozók kenyérellátását. S azóta naponta kimegy a földre, nézi: jól van-e munkálva a löld. Nem tesr-s benne kárt a varjú. Most is éppen a földről jött. Kiveszi a rudat a kocsiból, a lovakat beállítja az istállóba. — Hát tudja — folytatja a szót, — rend a lelke mindennek. Ha jól dolgozunk, magunk látjuk hasznát. Két óve már a mH községünkben van a begyűjtésben, mezőgazdasági munkákban a legjobb községet megillető vándorzászlú. Jól esik. ha rágondolok, ebben nekem is részem van. Másfél sertést kellett volna beadni, mondom az asszonynak: — nem társulunk senkivel, beadunk kettőt aztán lesz az adóba is. Előttem nincs becsülete az olyan embernek, aki nem tudja kötelességét, aki lusta vagv hanyag — s folyik tovább a beszélgetés a várható termésről. Beleszól néha a felesége is. a fia is. Aztán az unokáról kerül szó, aki katona érettségizett, akinek nem kell már n földet túrni, akiből a mépi demokrácia csinált embert. Kint fúj a szél zörgeti az ablakot:. A kis községre rátelepszik a^ sötétség. A csillagok fénye a távolságból vibrál. Rezgésük úgy hat, mint °z ember cinkos szem- hunyorítása, bátorítóan és biztatóan. Bent a szobában Horváth bácsi beszámol a családnak. A szavak kereset- lenek, de .mádén szó mögül előlobog a végzett munka öröme, a büszke tudat, hogy első gazda a községben, első a tavaszi, munkákban, első a beadásban. (PETRITS) váltsa valóra Én a dolgozó nép megbízásából február hónapban 4 hetes DISZ. iskolán vettem részt. Az iskolára azzal a tudattal indultam, hogy haza. térve a tszcs dolgozó ifjúságát meg szervezzem. A mi tezce.énk ifjúsága is megtudja állni a helyét azon a szakaszon, mellyel a -párt a dolgozó ifjúságot bízta meg. A mi csoportunk ifjúsága még nem látja tisztán annak jelentőségét, hogy miért kell ifjúságunknak egy szervezetben tömörülnie. Ezért kértem a járási U1SZ- bizott'Ságot. hogy adjon segítséget az üzemi DlülZ-szervesét megszervezésé, bez. Február 8_án Tóth elv társ, a dombóvári járás DISZ-bizott-ságának titkára még1 is Ígérte, hogy kijön és a tszcs-ben segíti megszervezni a DISZ-t. Sajnos egy hónap eltolt, az Ígéret óla. (le Tóth elvűire még ináig sem jelentkezett, hogy megszervezzük a tszcs DISZ.sz-ervszotét. Ezek- után azt hiszem, jogosan tételezem fel, hogy a dombóvári járás DISZ. bizottsága nem látja eléggé világosan adott szavát a tszes-'k DISZ--szervezetének a .jelentőségét. Pék Sállítom“ Uj Barázda tszcs dolgozója, Gyű táj. Filmszínházaink jövőheti műsora Bátaszék: 18—22-ig: Nagy muzsikus, Dombóvár: 18—20-ig: Vidám szüret, 21—23-ig: Szép ifjúság. Du naföldvár: 18—20-ig: Orsai csomópont, 21—23-ig: A tanító. Szekszáré: 13—46-ig: Holnap mindenki táncra perdül, 18—22-ig: Feledhetetlen 1919. Bátaszék: 21—22-ig: Hangverseny Kievben. Fadd: .8—19-ig: És felkel a nap, 21—22-ig: Erkel.-Gyönk: 18— 19-ig: Óceán vándora, 21—22-ig: Csodaparipa. Hőgyész: 21—22-ig: Erkel. Iregszemcse: 21—22-ig: Vihar. Kölesd: 21—22-ig: Falusi orvM. Nagydorog: 21—22-ig: Első fécskék, Nagvinányok: 21—22-ig: SportbecSü- let. Paks: 18—20-ig: Támadás 6.21. kor, 21—23-ig: Szárnyaló dallamok Simontornya; 18—19-ig: Csodaparipa, 22—23-ig: Borcdinoi győzelem. Tamási: 16—19-ig: Egy hajó története, 21—224g: Vihar. Tolna: 18— 19-ig: Dzsingiz kán utóda, 20—23-ig: Szárnyaló dallamok. .
