Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

1958 MÁRCIUS 1

N B P l. O

I kétyi tanács felkészült a tavaszi munkákra

Kéty községben tanácsülésen tárgyalták meg a minisztertanács tavaszi munkálatokról szóló határozatát, s elhatároz, ák, hogy a községben a tavalyi jól bevált és hasznosa tapasztalatokat, felhasználva szervezik meg a tavaszi munkákat. 195$. év tavaszán a község határidő előtt teljesítette a vetési tervét, időben földbe kerültek u magok, mert a község 2-1 dűlő felelőse naponta ellenőrizte a vetési munkálatok haladását és jelentette az

e.lkmar adókat. A vetésben lemaradó dolgozó parasztokat személyesen keresték fel a népnevelők. Ezeknek a dolgozó parasztoknak el- móndták, hogy az időbeni vetéssel növelhetik termésátlagukat és így a beadást is könnyebben tudják teljesíteni. Példának a dolgozó parasztság elé Miklós Lőrinc, Major Bálint dolgozó parasztokat állították, akik időben vetették cl az őszi gabonájukat, s most azon igyekeznek, hogy a tavaszi vetés megkezdésénél ők legyenek az elsők.

A mezőgazdasági állandóbízott' ság elnöke Jónás Elemér dolgozó paraszt jól megszervezte a népnevelőmunkát. A mezőgazdasági ál- Umdóbizoltság minden tagjai becsületesen kivette részét az ellenőrzésből és a népnevelőmunkából 'emellett, hogy maguk is jó példával járnak az élen. Most, amikor eljött a vetés ideje, elsősorban a tanács vezetői azt hidalták a dolgozó parasztokkal, hogy ebben az étiben mennyi less a begyűjtési kötelezettségük, Tanácsülésen, Szabad Föld Téli Estéken felszólaltak a dolgozó parasztok. Major Bálint hozzászólásában elmondotta, hogy az 1953-as gazdasági évben münden dolgozó parasztnak igyekezni kell azon, hogy a tervüket maradéktalanul teljesíteni tudják.

A vetési terveket a begyűjtési kötelezettség alapján, bontották lel és tudatták a dolgozó parasztsággal: miből, mennyit kötelesek elvetni- hogy az ország tervszerű gazdálkodását elősegítsék. A tér- írek előkészítése után megkezdték <i tavaszi vetési előkészületeket. A mezőgazdasági állandóbizottság tagjai és a tanács dolgozói egyenként keresték fel a dolgozó parasztokat, ellenőrizték, hogy a ve- tögépeket kijavították-e, készen áll, rmli-3 tavaszi munkákra a boronák és simítok. A községben min- den dolgozó paraszt kitisztította a vetőmagvakot és előkészítette a mezőgazdasági munkagépeket, hogy a vetést, még ebben a hónapban maradéktalanul teljesíteni tudják. A községi tanács arra is gondolt, hogy igaerő hiány miatt se legyen fennakadás a vetés idején, szám- bavették a községben lévő tartalék ígérőt és úgy osztották be, hogy minden dolgozó paraszt idejében el tudja, vetni, magvait. Ezért siettek a trágyakihordással is, cs a ' község határában már minden darab földön kint van szarvasokba rakva a trágya.

,,A tavaszi mezőgazdasági munkák fő szempontja: minden talpalatnyi föld megművelése'' — hangsúlyozta Nagy Imre elvtárs. Bár a föld kötelező megművelésére vannak rendelkezései:, mégsem

könnyű a feladatok megvalósítása, mert nemcsak birtokban, tulajdon, bán vagy haszonbérben lévő területeket kell megművelni, Imiéin a parlagon fekvő és gazda lan földeket is. Ezt a határozatot a ketyi tanács megértette, mert. 228 hold tartalékföldes mind hasznosították.

A tanácselnök és a tanács minden dolgozója így valósította meg azokat határozatokat, melyeket pártunk és a minisztertanács határozata alapján a tanácsülésen hoztál:. Kéty községben csak így [adják biztosítani, hogy megnyerjék a versenyt, amelyet a tavaszi vetés mielőbbi elvégzése érdekében indí attak. A sikert a dolgozó parasztok versenymozgalma is elősegíti. A január 12-i tanácsülésen Major Bálint dolgozó paraszt versenyre hívta ki Ferenc Gergelyt <t tavaszi munkák mielőbbi elvégzésére. Egyben versenyre hívta ki a község dolgozó parasztjait is. Major Bálint dolgozó paraszt vállalta Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére, hogy a

tavaszi vetést elsőnek ő kezdi meg. Major Bálint, versenykihívását elfogadta Ferenc Gergely és a község dolgozó parasztjai is.

A jól dolgozó parasztok mellett vaunak azonban olyanok is, a községben, mint Nagy Miklós, Juhász Ernő, Tóth Gyula és Szabó János kuláJiok, akik még az ősszel sem retettek. Ezek ellen a kuldkok ellen a tanácsnak erélyesebben kell fellépni és néni engedni meg azt,, hogy <n megalkuvás üsse fel a-fejét Kéty községben. Kincs helye a. megalkuvásnak, teljes erővel hozzá kell látni a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz. Induljanak harcba Kéty közséy dolgozó parasztjai a minisztertanács határozatának végrehajtásáért, szerezzék meg a tavaszi munkákban az első helyet. Minden lehetőség megvan erre, csak jól ki kell. használni a jó időjárást. A pártszervezet és a tanács gondoskodjon arról, hogy ezeket a lehetőségeket ki is használják a tavaszi versenyben.

SZOMBAT KATÓ

A megye asszonyai versenyben a begyűjtés sikeréért

Az MNDSZ megyei- titkársága a begyűjtésben legjobb eredményt el" ért MNDSZ-csopor tok részére 3 dijat tűzött ki. A verseny értékelése áprilisban lesz. Az első díj bábfelszerelés Jö bábuval, a második díj ö darab könyv, a harmadik pedig dicsérő oklevél lesz a megye területén legjobb

eredményt elért csoportok számára melyek munkájukkal á begyűjtésben kiérdemelték e jutalmakat. A begyűjtés sikeréért és a díjazások elnyerő" sóért jó versenyszellemmel harcoljanak MNDSZ-asszonyaink a begyűjtési terv maradéktalan teljesítésére.

A bátai íöldmíívesszövetkezet példáján indítsuk be a Szabadfelvásárlási Hónapot

Mint mái ismeretes, ÍS6B. december havában „Szabadfelvásárlási Hónapot“ indítottunk be, melynek eredménye az le-tt, hogy keresztül húzta egyes föIdművesszövetkezetek felvásárlóinak azon állítását, hogy nem le. hét már árut felvásárolni. Vannak megyénkben olyan földművesszöve'.- kvzetek, mint <t bátai, amely az 1952- es IV. negyedéves tervét 380 százalékra teljesítette. Ezen keresztül elérték, hogy országos viszonylatban a föídművess’zöveikezelék között beindított felvásárlási versenyben elsők lettek. Az 1033. február 24-én megtar" tott igazgatósági ülésen az igazgató- sági tagok rámutattak arra, hogy B-áta községben nem lehet kimerítve a szabadamtól es égek felvásárlási lehetősége. Ennek lett az eredménye az. hogy az igazgatósági ülésen elhatározták, hogy az ország valamennyi föld- művosszövetkezot-ét a február 21"töl március 31-ig tartandó Szabadfelvásárlási Hónap idejére versenyre hívják ki.

A bátai földmű vessző vetkezet ezen versenykihívásához megyénkben ez- ideig csatlakoztak a szekszárdi, a nagykónyi, kocsolai és tengelici fö’d- művesszövetkezetek. Megyénk többi földművesszövetkezetei a Szabadfelvásárlási Hónap ideje alatt kövessék a fent említett földmíivesszövetkeze" tek példáját. Számolják fel az olyan megalkuvó nézeteket, hogy községükben úgy sem lehet semmit sem felvásárolni, kár is nekikezdeni. Ilyen a faddi földművesszövetkezet, ahol még

egy delta árut sem vásároltak fel, de ez nem is csoda. A dolgozó parasztok között nem végezlek egyáltalán politikai munkát, ami annyit jelent, nem harcolnak a kupacokkal és a kofákkal szemben, pedig tudni kell a faddi földművesszövetkezetnek is. hogy a kupecok, kofák, kajánul leselkednek dolgozó parasztjaink becsületesen megtakarított áruféleségeikre. A faddi földművesszövetkezetnek -és a töb" bi hozzá hasonló fö Idmű vessző vet k c- zetnek le kell vetkőzni ezt a hibát, ők is méltóan vegyék ki részüket a szocialista kereskedelem megvalósításából.

Kürti Károly

0PÉTIT vezetője, Tolna.

Szovjet segítség Irán töldrengés- su.totia lakosságának

Teherán (TASZSZ) L V. Szadcsikov, a Szovjetunió iráni nagykövete a Szovjet Vöröskereszt és a Vörös Fé'Jhokl Társaság nevében ötszázezer rialt nyújtott át Fatemj iráni külügyminiszternek. az Iráni Vörös Oroszlán és Nap Egyesület részére, a földrengés-, sújtotta lakosság megsegítésének céljaira.

Fatemi felkérte a szovjet nagykövetet, tolmácsolja a szovjet kormánynak az iráni kormány hálás köszönetét a segítségért.

A bölcskei Vörös Október tsz tagra? ne vár,ák a ,,siV(gálámbot“, — lássanak

hozzá a tavaszi munkákhoz

A bölcskei Vörös Október, tsz-ben nem gondoskodtak kellően az, állatállomány zavartalan áttelelttefésérőJ, az állatok kondíciójának megtartásáról! A tsz szarvasmarhaálioinánya gondozatlan, a legnagyobb rendetlenség tapasztalható az istállóban. A jászolban többnapos tokariuánymaradvány található, ami károsan hat az állat- egészségére, mert. a jászolban dohosodik és peaészeeedik. Ugyanez tapasztalható a sertésállománynál is. több, mint egy hetes sertéshulla a többi sertés között fekszik, nem gondoskodtak eltávolításáról. A tsz vezetősége nem ismerte fel ennek veszélyét, nem látta azt, hogy ezzel komoly fertőzés állhat elő a .sertésállományban, mely egész állományukat, tönkreteheti,

A vezetőség és a tagság hanyagságának tudható be. u.z is, hogy nem legeltetik a sertéseket, pedig igen alkalmas terület áll rendelkezésére a tsz-nek erre a célra. Nincs elég ta karmányuk és a legeltetéssel igen komoly takarmány-megtakarítást tudnának elérni. A tagság és a vezetőség azon siránkozik, hogy nincs takarmány, pedig ha felhasználták volna meglévő tartalékukat, zavartalanul biztosítani tudták volna a megfelelő szálas . takarmányt. Ehhez azonban egy kis körültekintés is szükséges. Könnyelműség és nemtörődömség gg, hogy alomszabnának szép széles szalmát használnál:, amit nagyszerűen lehelne feltárással takarmányként értékesíteni. Azt a, szalmát pedig, amit kint hagytak elrothadni, nagyszerűen felhasználhatnák almozásra. Ahhoz azonban, hogy a tagság és a \ ezető- ség mindezt megértse, szükséges az is, hogy a, tsz vagyonát és állatállományát magukénak tekintsék. A tapasztalat azonban az ellenkezőjét bizonyítja, A tagok közül többen olyan kijelentéseket tesznek, hogy „nem az övé a jószág, hanem a tsz-é, mert ha az övé volna, akkor eladná1’. — -Ez azt bizonyítja, hogy hiányzik a tagság öntudata, ami főképpen abból adódik, hogy a vezetőség sem tanul és nem foglalkozik a tagsággal úgy.

ahogy keltene. Nem világosítják felüket poi'il lkaikig és szakmailag, ez a* oka annak, hogy nem ismerik magukénak a szövetkezei vagyonát, > '

N cm e s ak álla téli lom án yuk-a t hu ii y a- golják el, hanem brnüs nem örödöm- ség észlelhető a tavaszi vetési,és tahi félő készítési munkákban, is. .Még mindig nem biztosították a szükséges vetőmagot, ennek ellenére nyugodtan karbaíett kézzel várják, hogy a „sült galamb a szájukba repüljön ’. .Most-,, amikor a tavaszi vetés és a talajelő- készités a körmükre égett, még most sem a vetőmag után járnak és vetést végzik- hanem odahaza fái. vágnak. A vezetőség, azon panaszkodik, hogy nincs elég munkaerő, de a figyelmük nem terjed ki arra, hogy az asszonyokat is bevonják a termelő munkába.

A bölcskei. Vörös Október t.sz-ben tapasztalható hiányosságokért elsősorban is felelős az üzemi pártszervezet, de felelős minden egyes tsz- tag, de nem utolsó sorban a bölcske' gépállomás, melynek segíteni, kellene a tsz munkáját szakmai és politikai munkával. Felelősség terheli a járási mezőgazdasági osztályt is, mert nem ellenőrizték eléggé a tsz munkáit, nem nyújtottak kellő támogatást a feladatok végrehajtásához. Ellenőrzésük is fel illet e« volt, « járási mező- gazdasági osztály munkatársai ahelyett, hogy hosszabb időt töltőitek vöt. na a tsz-ben és javaslataikkal, segítették rolnii a hibák kiküszöbölését, ,,repülö“-\iszáfásokkal oldottál: meg az ellenőrzést és a segítség-nyújtást. Jövőben a járási tanács mezőgazda- sági osztályának * a tsz .vezetőségének és tagságának fel kell számolni a hibákat, a legsürgősebben pótolni lemaradásukat. A tagsággal tudatni kell, hogy ezévi jövedelmük attól függ, hogyan veszik ki részüket a munkából, hogyan törődnek a közös vagyon megbecsülésével és növelésével. Munkájukhoz nagy segítséget nyújt a minisztertanács határozata, amely meghatározza a íszes'k feladatait is.

A baromfi- és tofásbegyüjtési hél sikeréi

segítsük elő kötelezettségünk teljesítésével

PAPI' SÁNDOR VERSENYVÁLLALÁSA A TERV TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT...

A kanacsi állami gazdaságban 1049. óla dolgozik Papp Sándor felelős traktorvezető, először mini egyszerű növénytermesztési brigúdtak dolgozott. Az 1952-ps évben traktoros iskolára küldték. Amióta, visszakerült az iskoláról, becsületesen végzi munkáját, példa• mutat traktoros társainak. Az elmúlt évben is túlteljesítette tervét. Komoly megtakarítást ért el az üzemanyag használd ónál h, Papp Sándor elmondja., hogy mindezt úgy tudta elérni, hogy az iskolán megtanulta a gép helyes kezelését, és gondozását, így a kisebb javításokat. saját maga végzi el a gépen. így érte el aztán, hogy uz elmúlt évben 217 százalékra tudta teljesíteni, tervét, segédvezetőjével együtt, Rácz Sándorral, akit állandóan tanított és megértette vele a terv túlteljesítésének fontosságát.

A terv túlteljesítése igen komoly követelmények elé állította. a traktorosokat, a kedvezőtlen időjárás, és egyéb nehézségeket kellett leküzdeni, hogy tervüket túlteljesíthessék. Ennek érdekében Hküszöbölték az üresjáratokat, dacol ok az időjárás viszontagságával. A tankolásnál az üzem- anya</megtakarításf megvalósította, hogy a melegítő lámpát begyuj'otta és azzal melegítette az izzókúpot és am.iknr megtanJeolt, indítota be a motort. Ezeket az eljárásokat segédvezetőjével együtt

mindketten eredményesen alkalmaztál:. Elmondja még Papp Sándor azt is, hogy a muknájukhoz nagy segítséget nyújtott az iskolán szerzett gyakorlati tapasztalat és a gépszerkezet megismerése, amit rövid három hónap alatt sajátító t el. Nagy lendületet adott munkájához az is, hogy ma már másként él, mint a múlt kapitalista társadalmi rendszerben, amikor a, magafajta szegényember még álmodni sem mert arról, hogy gépre üljön. Éjt nappallá téve kellett dolgozni azért, hogy életét nyomorúságosán lengethesse. Ezekről nem feledkezik el. Eszébe fut az is, hogy a múltban igen ■nehéz, nyomorúságos sorsuk volt. Kilencen voltak testvérek, sokszor örültek, ha csak kenyérrel jóllakhattak, mert ha asztalhoz ül'ek, egy evésnél Ütött maradt egy kenyérből. Az akkori kereset mm futotta, hogy a munkásember emberi módon éljen és ruházkodjon és emiatt sokat kellett szenvednie.

Ma már megváltozott a helyzete. A felszabadulás lehetővé tette számára, hogy megbecsült tagja lehessen a társadalomnak s megvál ozott a munkához való viszonya is. Világosan látja azt, hogy saját és családja jövőjéért dolgozik és jó munkával hasznos építőjévé válik a szocializmus építésének. Világosan látja a múlt kapitalista társadalom, és a szocialista társadalom közötti különbséget, saját jobb életén keresztül győződik meg nun társadalmunk fölényéről. Átlagkeresete havonként 1.100 forint volt az elmúlt évben is, de emellett igen sok szociális juttatásban részesült, államunktól. Családjának a jövője és megélhetésé biztosítva van, gyermekeinek nem kell G éves korukban cselédnek szegődni, mint neki kellett hajdanán.

lemaradás tapasztalható a tojásbe- adáis teljesítésénél.

A hiányosságok kiküszöbölése érdekében március 2-től március S-ig tojás- és baromfibegyűjtési hetet rendezünk a megyében. Ez' azt a célt szolgálja, hogy a hátralékokat kiküszöböljük és minden dolgozó világosan megismerhesse az ütemes tervtel* jesítés jelentőségét. A tojás- és baromfibegyűjtési hét alatt lehetőség nyílik arra, hogy azok a dolgozó parasztok, akik lemaradtak, azok is túlteljesítsék előirányzott tervüket ét rendezzék hátralékukat. Az első negyedévi kötelezettségek teljesítésével bizonyíthatják be odaadásukat és ha" zafiás kötelességüket és járulhatnak hozzá hazánk építéséhez. Dolgozó parasztságunk példát vehet a begyűjtési terv teljesítésében Széles József gyulaji begyűjtési állandó bizottsági elnöktől, aki már félévi baromfi beadását 100 százalékban, Antal István duzsi, 10 holdas dolgozó paraszt félévi tojás- és baromfibeadását 50 százalékban teljesítette.

Azoknak a becsületes dolgozó parasztoknak, akik állandóan példamutatóan teljesítették, sőt túlteljesítették beadásukat, államunk sem marad adós. Bizonyítja ezt az is. hogy megyénkből már számos dolgozó parasztot részesített államunk üdültetése ben. Ez is bizonyítja azt, hogy a dolgozó nép állama nem feledkezik még az élenjáró dolgozó parasztokról ás jutalomban részesíti azokat; de viszont elvárja minden becsületes dob gozó paraszttól, hogy maradéktalanul teljesítse mindenki állam iránti kötelezettségét. Mindenki bizonyságot te-