Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-14 / 62. szám

c.. 2 w n Pl, á 1963 MÁRCIUS M A Rogenherg-bázaspár válaszai eg>y amerikai lap kérdéseire A marxizmus hatalmas életereje Newyork (ADN): A ..Newsdav“ c. amerikai lap válaszokat kapott ez ártatlanul halálra ítélt Rosenberc- házaspáriói a hozzájuk eljuttatott kérdéseire. Az első kérdés a bűn per lefolyásé, ról. és a terhelő tanuk szavahihető­ségéről szólt. A Rosunberg-liázaspár a kérdésre azzal válaszolt, hogy az amerikai-hatóságok már hosszabb idő­vel a bűnper előtt, de a főtárgyalás idején is mindent elkövettek, hogy mind a közvéleményt, mind a bíró­ságot ellenük hangolják, ezzel hihe­tővé tegyék bűnösségüket és megte­remtsék az ellenséges elfogultság lég­körét. A Rosenberg-házas'pár rámute- cofrt, hogy a bűnper csekélyszámú terhelő tanúja egytől egyig a hírhedt FBI megfizetett embere volt és hogy az egész bűnper nem volt egyéb az Egyesült Államok hatóságai által provokált komédiánál. Ethel és Julius Rosenberg hangoztatta, hogy Kauí- tean szövetségi bíró elfogultsága, részr.íhajlása megmutatkozott barbár Ítéletében, egész magatartásában és ítéletéinek értelmetlen indokolásaiban is. Arra a kérdésre, remélik-.:, hogy ügyük kedvezően végződik, Rosen- bergék igennel válaszoltálc és ezt a következő szavakkal indokolták meg: — Mint ahogy azt az Egyesült Ál­lamok elnökének megírtuk, ártatla­nok vagyunk. Állandóan bizonyítot­tuk ártatlanságunkat és erre néz ve 't per folyamán megfelelő számú bi­zonyítékot terjesztettünk elő. A leg­csekélyebb mértékben sem vagyunk Berlin (TASZSZ) Március IS.én Osujkov hadseregtábornok, a német országi szovjet megszálló csapatok főparancsnoka a következő levelet intézte Kirkpatrick nyugatnémet, országi brit főbiztoshoz: Kirkpatrick úrnak, a nyugatnémet., országi brit főbiztosnak. Szükségesnek tartom közölni ön­nel a következőket: A Schwerin tér­ségében állomásozó szovjet ’gepülő. egység parancsnokságának általam ellenőrzött jelentése szerint folyó év március 12-én,• berlini idő szerint 14 óra 26 perckor, Boizenburg körzeté­ben bpmbázó hadirepülőgépet vettek észre, amely megsértve a demarkációs vonalat, a Kémet Demokratikus Köz. társaság területe fölött haladt Bolzen- burg.Parchim.Rostoök (A Balti-tenger partján) irányban és ilymódon 1120 kilométeres mélységben behatolt a Német Demokratikus Köztársaság te­rülete fölé. Mivel a repülőgép folytatta beható, ■asát a Német Demokratikus Köztár­saság területére, az ebben az időben levegőben tartózkodó két szovjet va­dászgép felszólította á határsértő repülőgépet, hogy kövesse őket és szálljon le a legközelebbi repülőtéren, ahogyan ezt a szovjet légierőnél, va. i&miht más államok 'légierejénél ér­vényben lévő szabályok előírják. A batársértő repülőgép nemcsak, hogy Roaenbergék kijelentették: bizto­san tudják,, hogy az am'-rikai ható­ságok megsemmisítenék az ellenük kimondott barbár halálos ítéletet, ha ők viszont hajlandóknak.mutatkoz­nának a hatóságok által kívánt be­ismerést megtenni. ■— Ez az út azonban járhatatlan számunkra. Mint ahogy azt letartó7- tatásunk óta állandóan hangoztatjuk, ártatlanak vagyunk. Ez az igazság — j»i öntette ki Ethel és Julius Ro- semberg. A Rosemberg,-házaspár ezutá,n arról a küzdelemről szólt, amelyet a tiszr tességiesen gondolkozó emberek meg. mentésük ésekkében folytatnak. Ki­fejezték azt n meggyőződésüket, hogy ehhez a küzdelemhez az egész amerikai nép csatlakoznék, ha meg­tudhatná, mi az igazság. — Mái- eddig is sokmillió amerikai állt mellénk védőként. Számuk olyan arányban növekedik napról-napra, ahogyan az igazság napvilágra ke­rül. A Rosenberg-há Ktspár végül kije* lentette: . — Véleményünk szerint mindig küzdeni kell az igazságért és igazsá­gosságért. Az emberi méltóság, az egyéniség megbecsülése azt köve­teli hogy ezeket az alapelveket min­den nép tiszteletben tartsa. Hiszünk a békében és meggyőződésünk, hogy a két nagyhatalom, az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió ha nyugodt és tárgyilagos légkörben lefolyó meg. ■ beszéiésen tisztázna minden vitás kérdést, barátságos megegyezésre juthatna. nem vetette alá magút e jogos kö­vetelésnek .hanem tüzet nyitott a szovjet repülőgépekre. A szovjet vadászgépek kénytelenek voltak erre figyelmeztető tüzet nyit­ni, a határsértő repülőgép azonban folytatta a tüzelést a szovjet vadász, gépekre. A szovjet vadászgépek kénytelenek voltak váiasztüzej nyitni, mire a határsértő repülőgép vesztett magasságából és Sohwerintől délnyu­gatra a Német Demokratikus Köztár. saság területén lezuhant. A repülőgép lezuhanásának helyén megtalálták a íz összetört repülőgép roncsait. Kiderült, hogy az hadirepü­lőgép: ,,Avro LinctfV1 típusú bom­bázó, brit felségjelekkel, A négy an. goi hadirepülő holttestét, egy további súlyosan megsebesült repülőt kiemel­ték a roncsok közük A sebesültet kórházba szállították. Az összetört repülőgépen két repü­lőgépág yut, nagy űrméretű gépfegy­vert, hadianyagot és töltényhüvelye­ket találtak. Amikor közlöm Önnel az említett brit hadirepülőgéppel kapcsolatos fent ismertetett kellemetlen esetet, egyben tiltakozom az ellen, hogy az angol hadirepülőgép megsértette a demarkációs vonalat, a. Német Demo­kratikus Köztársaság határát. Csujkov hadseregtábornok, a németországi szovjet meg­szálló csapatok főparancsnoka Az USA kényszeríteni akarja Dániát arra, hogy mondjon le Grönlandiról Oslo (TASZSZ) A „Friheten'1 tudó­sítója jelenti Kopenh ágából, hogy az Egyesült Államok igyekszik rákény­szeríteni a dán kormányt: mondjon !« Grön'landrói az Egyesült Álamok javára. A jelentés közli, hogy a dán külügyminisztériumban Izlandnak, Grönland birtoklására vonatkozó úgynevezett „történelmi jogáról“ vi. tiatkoznak. Ez a kérdés az utóbbi időben többször felmerült az izlandi kép visel őházb an. Ennek a kérdésnek az izlandi par­lamentben való felvetését Washing­ton irányítja azzal a céllal, hogy rá. kényszerítse Dániát, mondjon le vég érvényesen Grönlandról és adja el az Egyesült Államoknak. Amint a lap közili, a közelmúltban az amerikai kormány ilyen irányú javaslatot tett a washingtoni dán nagykövet útján. fiz „Evening News“ című konzervatív iap az ..fimerilia hangja“ adásairól London (MTI): Az Evening News című konzervatív angol 'lap az „Ame­rika hangja“ adásairól a többi kö­zött a következőket írja: A propa­ganda csak akkor lehet sikeres, ha mocsoktalan és ha magán viseli az igazmondás fémjelét. A háború be­bizonyította, hogy milyen hamis volt Göbbels elmélete, amely szerinl a hazugságot el lehet hitetni ha elég nagy és ha elég gyakran ismétlik. Az ..Amerika hangja“ a feneketlen osto­baságok és sületlenségek következ­tében mindinkább veszít erejéből. HÍREK Stockholm. A „Ny Dag“, Svédország Kommunista Pártjának lapja vezér­cikkben foglalkozik a morv,ágiad és a dániai haditáimaszipontok kérdésével. Ebben, többek között ezeket írja: A katonai szakértők és a kívülállók egyaránt tisztáiban vannak azzal, hogy a norvégiai és dániai amerikai íégitá­m.aszponto.k nem védielmii, hanem tá­madó célokat szolgálnak.. A lap a továbbiakban megállapítja, hogy e támaszpontok 'támadó jellege fccmoCy veszélyt jelent Svédország és a Keleti tenger térségének valamennyi országa számára, A svéd kormány semmit sem tett annak érdekében, hogy megkérdezze a svéd nép véleményét ezzel kapcso­latban — fejezi be a lap. *> Kopenhága (TASZSZ) A ,.Berling®ke Titlemle“ című dán lap körlése szerint Dániában 1952-beu a külföldi ,Juris, ták" száma elérte a háromszázötven­ezret, A „turisták“ száma főként amerikai­akból növekedett, akiket Dániában nem a tájak, hanem a tengerszorosok, kikötök és katonai támaszpontok ér­tekeinek. Hetven érvvel, ezelőtt, 1883 március 14-én halit meg Marx Károly a tu­dományos kommunizmus megalapító­ja, a lángeszű gondolkodó, a világ.« proletariátus nagy vezére és taní­tója. Marx Káioíy és hűséges harcostár. sa Engels Frigyes megteremtette a dialektikus materializmust. Ezt aka’. mazba Marx Károly, a társadalom történetének .tanulmányozásában és így hozta léire a történelmi materia­lizmust. a társadalom fejlődés és az oszitályh-arcok törvényeiről szóló tu­dományt. A marxizmus megnyitotta az utat a társadalmi fejlődés törvényeinek tudományos megismerése íeié. Meg­teremtette a lehetőséget, hogy a tár­sadalom legforradalmibb osztálya, a proletariátus, a történelem tudatos alakítójává váljék. A tudományos kommunizmus aliap. jait Marx és Engels először a „Kom. imunista kiáltvány “-bán fektette íe 1848-aan. Marx és Engels ebben a műben összekötötte a forradalmi elméletet a forradalmi gyakorlattal!. Az elmúlt évszázad egész történet,» a tudományos kommunizmus nagy igazságát és életerejét bizonyítja. Az új történelmi korszak, az im­perializmus és a proletárforradalmak kora viszonyai között V. I. Lenin és J. V. Sztálin az opportunistákkal ví­vott harcban megőrizte és a prole­tariátus osztályharcainak új körül­ményeihez alkalmazva továhhfejlesz- íetta a marxizmust. Az imperializmus, beható tudomá­nyos elemzése alapján V. I. Lenin megteremtette a szocialista forrada­lom új elméletét, azt a tanítást, hogy a szocializmus győzelme először néhány, vagy egy országban is le­hetséges. J, V. Sztálin továbbfejlesz­tette a szocialista forradalom lenini elméletét és bebizonyította, hogy a Szovjetunióban fal lehet építeni a kommunizmust akkor is, ha a kapi­talista környezet még fennáll. A marxizmus-len inizmus hatalmas diadala volt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom. A Szovjetunióban végibement ha­talmas változások minden népnek megmutatták, hogy n kapitalizmus ideje-végére jár s hogy ma minden út a kommunizmushoz vezet. A Szovjetunió világtörténelmi je­lenít őségiű győzelme a fasiszta Német, ország- és az imperiialisita Japán felett Koszon (Uj Kína) Nam ír tábor, nőik, a koreai kínai fegyverszüneti küldöttség vezetője március 11-én, szerdán erélyesen tiltakozott Harri. 3onnál, az Egyesült Nemzetek fegy­veres erői küldöttségének vezetőjé­nél, amiatt, hogy az amerikaiak már­cius 7-én Jongcso szigetén 63 hadi­foglyot megöltek, illetve megsebésí. tettek és hogy március 5 én, illetve 6-án a pongaitóatgefi és a kocsedo. szigeti hadifogolytáborban egy-egy megmentette az emberiséget a fattaz. ta leigázástól. Lehetővé tette, hogy egész sor ország népe kezéhevegye sorS;, irányítását és népi demokrati­kus rendszert teremtsen amely be­tölti a proletárdiktatúra funkcióit és biztosítja e. szocializmus eredményé* építését. A második világháború követkéz* téhen gyökeres-m megváltozott e nemzetközi helyzet. Nyolcszázmillió lakost számlálnak már azok az or­szágok, amelyek kiszakadtak a im-\ perializmus láncéiból. Létrejött a, béke, a demokrácia és ; a szocializmus hatalmas tábora, amelynek élén a nagy Szovjetunió áll. ' ; ; A gyarmati és függő országok né' peinek a nemzeti felszabadító harc­ban elért számos siker-e is a szociá­list» _ forradalom marxi-i enmi«sztáün. elméletének diadalát jelenti. Nto> ma már olyan erő, amely megáXítl- hatoá a nép-e^ felszabadító harcánál győzelmes előretörését. A tőkés országokban a. imarxmoius- ieniinizsmuis tanait híven követő kom­munista párto-k vezetik a népek har­cát a háborús gyújtogatok ellen e békéért és a demokráciáért, országai szabadságának és nemzet: szuverén:- tásámak megwédelmezéséért. Az egész haladó emberiség helyésl és támogatja a Szovjetunió éj a né­pi demokratikus országok bek eszeik, tő politikáját, amelynek céülja a Mér pék békéjének és biztonságának mro- védése, a nemzetek gyümölcsöző együttműködése. A szovjet nép a kommunista pár-’ vezetésével m.a a kommunista társa­dalom felépítésének nagyszerű pre- g-ramimját valósítja meg. Ezt a píc- grammot J, V. Sztálin, a marxizmus, leniniznius nagy tudósa vázolta feli J. V. Sztálin lángeszű műve, ',,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ és J. V. Sztálinniak a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. 'kongresszusén elmondott be­széde a forradalmi elmélet ragyogó fényével világítja -meg a szovjet nép útját « kommunizmus felé, az egész, dolgozó emberiség útját a szabadság és a boldogság felé. Marx Engels, Lenin és Sztálin ta­nítása. a kommunizmus tantitása ma úgy álll minden ország népe előtt mint.-a világot megváltoztató és n tenyészetet leigázó, a dolgozóknak jólétet és boldog életet biztosító hír talmas erő. hadifoglyot meggyilkoltak. Nam ír tábornok tiltakozása-natk vé­gén kijelentette: Az önök véres ke. gyetleuked'ései nem törhetik meg fog- ságbaesett harcosaink elszánt akara­tát. Sem az önök arcátlan hallgatása, sem az ENSZ közgyűlésiének törvény­telen határozata nem moshatja lé » vért a hadifoglyok gyilkosainak ke záről. Önök és mindazok, akik tá. mogatják ezt az agresszív politikát- sohasem bújhatnak ki a háborús .bű­nökkel járó súlyos felelőséé? alól. Hogyan kaparintják késükké as amerikai monopóliumok Jugoszlávia gazdaságát bűnösek. Csujkov hadsereartábornok levele Kirkpatrick nyu«rat íémetországi brit főbiztoshoz Nam Ir tábornok eré'yes tiltakozása a legújabb hadifogoly gyilkosságok miatt Amerikáéi len es tüntetés Lorient francia kikötőben tették a munkái ós erélyesen köve­Pá-r'.s (TASZSZ) A ,,L‘Huinxanit6'‘ közi! hogy március 10-én amerikai katonák egy ■ csoportja felügyeleti szemlét tartott a lóriénál kiköiőbe- r ende zéseknél, A műhelyek munkásai az amerikai betolakodók megijeűemése Hetv8n évvei ezelőtt, 3853 márcitfs 14 én halt meg a tudományos szóéig, '.izmus megalapítója, Marx Károly. Halála TO. évfordulója alkalmából a .Magyar Munkásmozgalmi Intézet - Marx Károly éOélíe“ címmel kiállítást rendez, amelyet ma nyitnak meg. Á kiállítás öt teremben gazdag anyaggal szemlélteti Marx Károly életét, tevékenységét, harcát a nem. .vetkőzi munkásmozgalomban, műkö­désének világtörténelmi jelentőségét, i marxizmus hatását és elterjedését Magyarországon 6s szerte a világon. Az első terem Marx előfutárait mu_ tatja be, szemlélteti azokat a gondo. 'átokét, eszméket, amelyekre éipítve -is amelyeknek igazságát továbbfej­lesztve alapoz-ta meg Marx tudomá­nyos nézeteit. ,.\ második terem anvaga Marx ifjú­korát mutatja be. Eredeti dokmnentu. mokról készült reprodukciók számo1 nak be arról, hogy Marx már kora ifjúságéban felismerte a társadalm ▼tezásságokait, s materialista világ’. telték, hogy az amerikaiak hagyjál el a kikötő területét. A dolgozók „Jenkik, takarodjatok haza!'1 és „Él­jen a béke és a nemz ét i függeíCien ség!“ kiáltásaira az amerikaiak síéi­nézete már diákéveiben bontakozni kezd. A harmadik terem’ Marxnak az 1045-től 1'833-ig terjedő időszakban végzett munkásságáról számol be. A kiállítás negyedik terme Marx életének és munkásságának utolsó korszakát, az Ii3íj4-től 1683-ig, Marx haláláig terjedő időszakot mutatja be. A kiállítás befejező terme Marx esz­méinek világot átfogó hatását, a marxizmus elméletének ragyogó dia- dalútjái mutatja be. A termet Sztálin Moszkva: Zsirnov, a Szovjet Tájé­koztató Iroda munkatársa a többi között c kővetkezőket írja: Jugoszlávia földié gazdag: nagy kőszén- és barnaszén-, vasérc-, ré:- ólom- bauxit- és cinídelőhélyei var­nak, földje méhében aranyat és sok más értékes ásványt is találhatunk. Ez a tőid alkalmas arra, hogy bősé­gesen megtermelje a búzát a gyapo­tot, a lent, a cukorrépát, „ zöidség- f él éket. a gyümölcsöt. Ha ezeket a természeti kincseket jó gazda mód­jára használnák let és a nép javára eivtársnak idézete díszíti: „Marx és Engels nem csupán vala­milyen filozófiai iskola meg­alapítói, ők az élő proletármoziga- lomnak élő vezérei.“ Bemutatja a te rém a marxi elmélet magyarországi győzelmét is. A kiállítás híven mutatja be Marx Károly életének és munkásságának minden eseményét, megismerteti a magyar dolgozókat a diadá'.'msis e’mó. let megteremtőjével, nagy segítséget id a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésének tanulmányozásához. értelmében a magyar íközgadaság- udománvi egyetem 1|£I58. évi márciu.-' 14. napjától kezdődően ,,^íarx Kál •oly közgazdaságtudományi egyetem“ elnevezéssel folytatja működését. lordítanák, akkor a . jugoszláv doh, gőzök kielégíthetnék iparcikk- és] élelmiszerszükségletüket. Jugoszlávia dolgozó tömegei azon­ban ma mérhetetlen nyomorban és éhínségben tengetik életüket. Az ENSZ egyik élelmezési és mezőgaz­dasági kérdéseklcel foglalkozó szak­értője kiszámította, hogy még a leg­alacsonyabb fogyasztás mellett is Jugoszláviában 280 ezer tonna búzá­val 330 ezer tonna kukoricával, 20 ezer tonna árpával, 20 ezer tonna hű. velyessel 30 ezer tonna disznózsírral és 20 ezer tonna cukorral van ke­vesebb, mint szükséges, Vájjon miért került Jugoszlávia ilyen nyomorúságos helyzetbe? Azért, mert a belgrádi fasiszta kormánykö­rök az ország gazdaságát nem a nép szolgálatába állították, hamm impe­rialista gazdáik érdekeinek rendelték alá. Az imperialisták Jugoszláviát tá­maszpontként igyekeznpk felhasznál­ni balkáni háborús kalandjaikhoz és olcsó stratégiai nyersanyag- és mun­kaerőforrásnak tekintik. Jugoszlávia gazdasági életének kulcspozícióit az amerikai monopó­liumok kaparintják meg és kiszorít­ják gyengébb európai partnereiket. Az amerikaiak az urak ,, jugoszláv kikötőkben, az - ország legnagyobb ipar/ vállalataiban, bányáiban. Így például az igen gazdag bori rézbá­nyák felett, amelyek a háború előtt a francia, majd o ruhrvidéki nagy­tőkések kezében voltak továbbá a nagy szlovéniai cinkbányák telelt a Morgan-csoporthoz tartozó Ana- cönda Copner Mining Company az úr. A Bethl.hem Steel amerikai tröszt a zenicai, storai és sziszeki kohászati ,,i\larx Károly élelem-kiállítás a Műn kásmozgalmi Intézetben vállalatolcat szerezte meg magának: A tezini és rakovicai autószerelőüze. mek tulajdonképpen a General Mo­tors fiókjaivá váltak. A Foster —Wel­ler amerikai konszern emberei irá­nyítják a boszanazkibrodi és rijekci ólaj finomítókat. ' A küliöldi tőke térhódítása a jagom ’háv iparban tovább folyik. Titóék' hírhedt .-új gazdasági rendszere“ ezt mindenképpen elősegíti. Az Egyesült Államok a világpiaci árnál jelentősen alacsonyabb áron vásároljn meg a jugoszláv stratégiai nyersanyagokat. A nyugati piacon egy tonna ólom 370 dollár, mégis egy tonna jugoszláv ólomért az 1 ameri­kaiak csak 92 dollárt űzetnek bel­grádi üg-ynökeiknek. A jugoszláv nyetsanyagíorrások kirablása külö­nösen. fokozódott a tavaly januárban végrehajtott Titc-féte „pénzügyi .re­form“' után, amely leértékelte a . ju­goszláv valutát: háromszáz dinárt tett egyenlővé egv amerikai dollárral az azelőtti 50:1 arány helyett. A küliöldi monopóliumok a múlt év folyamán csupán az exportált és importált áruk árkülönbözetéből 36 milliárd dinár proíitot sajtoltak ki Jugoszláviából. Ezenkívül 12 milliárd dinárt szereztek azoknak a kölcsö­nöknek a- kamataiból, amelyeket há­borús készülődés céljából nyújtottak titóista ügynökeiknek. Tito politikája, amely Jugoszláviát az Egyesült Államok agrár- és nyers- anyagtertnelő függvényévé az impe­rialista háborús gyujtogatók katonai ámaSzpontj'üvá változtatja, egyre ha. tározottabb ellenállásba ütközik a jugoszláv nép körében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents