Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-12 / 60. szám

TOXJKAE NAPLÓ V/ÍAG PBOttfikUl tSVeSÜUEWKl f A MAI SVAMBAN: V. A »agy gyász hírei (2. o.) — A világsajtó J. V, S»M*ís> temetésiéről (2. «,) — Az ENSZ politikai blzotl&ágánaii március JH illése (2i o.) — Meddig «kar még Ozora a tamási járás szégyenfoltja lenni? (3, o.) — Gywrsítsuk meg a tavaszi munkákat, idejében végezzük el a vetést (& o.) — Elsöpörték a kulákokat a thmnföédvári tókot. mány tszes.bfil (4. o.) —• Kultúrával a termelésért X, ÉVFOLYAM, 6«. SZÁM UiA •>«» HLLÉlí CSÜTÖRTÖK, 1833 MÁRCIUS 12 Fokozol! harcot a Az osztályharc hazai és nem­zetközi méretekben egyre inkább éleződik, A nemzetközi reakció — elsősorban az amerikai imperia­listákra támaszkodva — fokozza harcát a Szovjetunió és a népi de. rnokráciák megdöntésére, a népek leigázására irányuló harmadik vi­lágháború kirobbantása érdeké­ben.. Ebben az igyekezetében épít szövetségeseire, a népi demokrá­ciákban élő kulákokra és a kleri­kális reakcióra, akik, mint ezt már számos per bizonyítja, testes- l öl-lelkestől hű kiszolgálói a há­borús politikának. Hazánkban is számtalan tapasztalat — Rajk, Mindszenti, Grősz és a legutóbbi emberrablók pere — mutatja a kulákok és a klerikális, reakció igyekezetét. Egymást túlszárnyal­va szabotálnak, uszítanak a nép államának törvényei ellen. Növekvő feladatainkat: az öt­éves terv végrehajtását, a szocia. 'izmus építését és most a tavaszi munka, a begyűjtés feladatait eb­ben a légkörben kell végrehajta­ni. Mindez megköveteli, hogy a párt és az állam helyi vezetői, képviselői teljes erejükkel helyt­álljanak őrhelyükön, azon a posz­ton, ahová a párt állító ttp őket. Ma már egvre nagyobb a szilárd, a nehézségekkel bátran szembe­szálló vezetők, parancsnokok és egyszerű katonák száma. Eigner elvtárs Faddon és Dunaföldváron egyaránt kémény harcot folytat a törvéjJUJjpitiszteletben tartásá­ért. Az Ő" munkájának eredmé­nye, hogv az eddig bujkáló duna- földvári kulákokról lehullott a le. pel és kuláklis+ára kerültek, s a dunaföldvári- Alkotmány termelő- csoportból is kiebrudalták a ku­káitokat. 1 Komáromi elvtárs Tolnán foly­tat ugyanilyen kemény harcot a nehézségek, a maradiság és az ellenség ellen. És sorolhatnánk to­vább, mert ma már egyre na­gyobb a szilárd, helytálló kommu. nisták és Dártonkívüliek száma. De nemcsak ilyen vezetők és be­osztottak vannak. Gvakran talál­kozunk olyan vezetőkkel, akik a nehéz vagy „népszerűtlen" fel­adatok előtt meghátrálnak, sőt nem ritkán egy követ fújnak az ellenséggel. Ennek a megalkuvás, nak, opportunizmusnak sok formá­ja van. Horváth Márton elvtárs szavai szerint: „Az opportunizmus egyik legsúlyosabb megnyilvánu­lási formáia az a megengedhetet­len liberalizmus, amelyet falusi párt- és tanácrszerveink nagy része a kulákokkal szemben tanú­sít. A falusi osztályharc élvona­lában harcoló elvtársaink gyakran eppen a fő ellenséget tévesztik szem elől. Megfeledkeznek arról, hogy mg Maqyarországon a ki­zsákmányoló osztályok legerősebb és utolsó képviselője a kulák.” Horváth Márton elvtárs szavait igazolja az, hoqy a dombóvári já­rásban a kulákok jórésze még a mai napig sem biztosította a tava­szi vetőmaqvakat. Ugcmnilyen op. portunizmus tapasztalható Duna- szentgyörgvön is, ahol megtűrik, hogy a kulákok szemtelenül sem­mibe vegyék az éTami törvénye­ket, hogy szabotáljanak és uszít­sanak a közellátás, a törvényes rendelkezések ellen. Gyakran je­lentkezik az opportunizmus a ku_ megalkuvás ellea! Iákok sajnálásának formájában is. Szappanos elvtársnak, a dunaföld­vári tanács mezőgazdasági elő­adójának és Révész elvtárs párt- csoportbizalminak például az a véleménye, hogy a kulákok „sze­gények." Az ilyen álláspont ered­ményezi azután azt, hogy: „Eltű­nik a kulákföld, sokszor a kulák és az állatállománya — később a kulák megkerül, mint ,új belépő dolgozó paraszt a tszcs-be', a föld­je pedig valamelyik sógor vagy koma .dolgozó paraszti tulajdona, ként." (Horváth Márton elvtárs beszédéből.) Erre is van példa me­gyénkben. E'ég a madocsai Igaz­ság termelőcsoport, vagy a duna­földvári Alkotmány tszcs elnökét és néhány tagját megnevezni. Most, a tavaszi munka dandár­jának időszakában különösen nincs helye a megalkuvásnak, a siránkozásnak. Különösen a mi megyénkben nincs. Tolna megye dolgozó parasztságának többse-- ge túlnyomó részben az ősszel teljesítette az állam iránti köte­lezettségét. Elvégezte meglelelő mennyiségben és minőségben az őszi szántást, vetést. Azonban je­lentős az a terület, ahol nem vé­gezték el az őszi kenyérgabona vetését és a mélyszántást. Ezt most tavasszal kell pótolni. A ta­vaszi magvakkal együtt, el kell vetni az őszre előirányzott ke­nyér- és takarmánygabona vető­maqvakat és haladéktalanul be kell fejezni a szántást Isi Az idq süraet, nincs helye té­továzásnak. Idejében és jó minő­ségben kell-minden feladatot vég­rehajtani. Nem lehet várni a ta­vasziak vetésével, mert azzal együtt végezni kell az őszi veté­sek ápolását, -eimitózását, foqaso- lá-iát, fejtrágyázását is. Járási párt. bizottságaink tehát határozottan lépjenek fel a meoalkuvó, oppor­tunista álláspont ellen. Tárják fel annak alapiait és mutassák meg káros következményeit. „Fel kell vetni elvtársak: mi az alapja az ilyen egyedülálló, rothadt, opportunista magatartás­nak? Az éberség és az osztálvér- zék ePompulá-sn és sok esetben cimborálás az ellenséggel. Fel kelj lépni a falusi felvilágosító munká­ban a kulák veszélyességének le­becsülésével. a .szétvert ellenség hangulatával szemben. Fel kell tárni a falu névé előtt a mai meg. hunyászkodó. kulák múltbeli te­vékenységét. Meg kell szólaltatni azokat, akiket közvetlenül kizsák­mányolt, volt cselédeit, napszá­mosokat, iaakölcsönvevőket. A falusi mitációban a kulákságot nemcsak személy szerint, hanem mint ellenséges osztályt is le kell leplezni, amely a nagybirtokrend­szer utóvédie, az imperialisták há­borús terveinek szövetségese. Há_ ború árán szeretné visszanyerni régi kizsákmányoló szerepéd a nagybirtokrendszerrel, a csendőr- terrorral, a dolgozó parasztok nyomorával együtt. A kulák „pasz naivitása“ — ha ugyan ezt az el- bujást passzivitásnak lehet ne­vezni — csapda, amellyel a dolqc- zó parasztságot akarja megtévesz­teni. A törvény teljes szigorával kell lesújtani a fekeíevágó, adó. P'a’ó, a beadást és a földmeomim- kálást szabotáló, a rémhírterjesztő, a szövetkezetbe csalárd módon befurakodó kulákra.’’ (Horváth Márton elvtárs beszédéből.) Az állami sra/dasáírokhan közel kétezren csatlakoztak az ezerhétszáz holdas mozgalomhoz Az álltaim gazdaságokban már közel kétezer traktoros és munka­gépkezelő csatlakozott Süveges Di­nié’ munkaérdémrendes surjáni trak­toros felhívásához. Vállalták, hölgy egy-egy erőgéppel, ezerhétszáz no-r- máUtóidnak megfelelő, vagy még en­nél is több talajúm Ilkát végeznek idén. A mozgalom országszerte mind- ■obban széles:dik s máris sok . jó eredményt hozott. így a kezdeményező surjáni állam; gazdaságban a traktorosok jóval a határidő előtt végeztek a koratava­sziak vetésével. A pincehelyi Rákosi tszcs tagjai sztálini őrségen fejezték be tavaszi búia, árpa, zab vetéseket Péntek reggel járta be az egész világot a hír, hogy meghalt Sztá­lin elvtárs, a legnőiesebb tudós> « legnagyobb éUamférfi, a legnagyobb hadvezér: az a férfi, aki legjobban szerette a dolgozó népet és gyűlölte a dolgozó nép ellenségeit. Rövid idő aktét eljutott a gyászhír Tolna me­gye minden községébe, pusztájára, tanyájára. A szomorú hírt megtud. fák a pincehelyi Rákosi tszcs tagjai. A termelőcsoport tagjai nevükhöz méltóan elhatározták, hogy a nagy Sztálin temetésének napjára összes tavaszi sznáás-vetésciket befejezik. Vasárnap reggeltől késő e$litj~-xe_ tettek, hoqy fogadalmukat vtílóra- vóldsák. Minden tag dolgozott m. sámap, így elérték, hogy a tavaszi árpa, búza és zab vetésüké!, ősz_ szes simitózAsukat és tavaszi szán­tásukat március 8-dn este befejez­ték. Március 9-én a Rákosi termelő- csoport, tagjai a falu összes <kdgo_ zárival együtt a tanácsnál gyülekez­tek, hogy mélységes együttérzésü­ket fejezzék ki Sztálin előtárs iránt, aki megadta számunkra a szabadság got és a boldogabb élethez vezető irtat. A tanácsnál tartott gyász- ünnepségen Ciráki József né, d Rá­kosi ‘lSZCS pártíUkdm mondott gyász- beszédet. „Elvtársak, én szegény ember gyereke, voltain, s jól emlék­szem még az 1932.es évekre, mikor munkanélküliséggel küzdve szenved_ tünk. A földnélküli parasztok* s azok gyermekei csak cselédek le­hettek vagy béresek, az urak és kulákok szolgái voltunk. Jól látjuk ás érezzük a különbségei a nvMt és a jelen közölt. Mi, <i Rákosi tszcs dolgozói megfogadjuk, — fejezte be numdrmii'alóját. Ciráki éhtdrsnő, — tekék leszünk a magyar nép sze­retett vezére, Sztálin elvtárs legm. gyobb tanítványának nevét viselő tszcs tagja lenni. Megfogadjuk Sztálin eh térsmki hogy még chzén- t abban harcolunk a békéért, s út­mutatása terén követve pártunkat, segítjük győzelemre vinni a szocia. Hzmus zászlaját az egész világon. A sárközi állami gazdaság fokozza a vefés ütemét A sárközi állami gazdaságban az ősszel igen jó eredményt érlek el a trágyázás és a méíyozóntási munkák tervteljosílésében. Nem ez mutatko­zik azonban a tavaszi talajelőkészí. tés, vetés és az őszi növények Apó. ideánál. Az állami gazdaság késen gondoskodott a tavaszi munkák meg­indulásáról -és ez az oka annak, hogy a tavaszi1 búza vetésüket már­cius 6_ig 00 százalékra, a zabveíé- Süket pedig 18 százalékra teljesítet­ték, Lemaradás mutatkozik n simí- tózánúl is, mert még n napokban kezdtek hozzá a eimítózási munkák­hoz.. Nem történt meg a felfagyott őszi vetések hengerezésc, ami pedig igen káros hálással van a búza .és az ősziárpa, valamint a rozs további fejlődésének időszakában. Az elsza­kadt gyökerewkék nem -tudnak erő. seri kapaszkodni a talaj felületéhez, s emiatt lényegesen hátrálhatják a Daiinand község dolgozó paraszt­sága minden percet kihasználva vég­zik a tavaszi munkákat. Harcot indí­tottak azért, hogy a tavalyinál bősé­gesebb termést érjenek el A község dolgozó parasztjainak lelkes munká­ja után új élet sarjad, ami legjob­ban a tavaszi vetésnél -mutatkozik meg, mert március lő.e a tavaszi vetések határideje előtt. 50 hold olaj­lent, 50 hold mustárt, S0 hold rost­ién vetését végzik már. A község­ben azért megy ilyen szaporán a ve­tés, mert a tanács vezetői idejében ismertették a dolgozókkal -a vetésről hengerezés elhanyagolásával a növé­nyek fejlődését. A lemaradás tőképp abból adódott, hogy az állami gazdaság főagronó. musa nem ismerte fel a korai vetés és talajelőkészítés jelentőségét és 6 is abba a téves felfogásba esett, hogy ,-ráérünk még“. Ezt a téves né­zetet sürgősen fel keil számolni a. sárközi állami gazdaságban, hogy idejében elvégezzék a tavaszi vetést. De sürgősen pótolják a talajsixnitő. zást és a f»'fagyott vetések hengere- zését. Támaszkodjanak munkájukban az olyan élenjáró traktorosokra, mint Ki díonthy János, aki állandóan túl­teljesíti tervét, sőt április 4-Pe fel. ajánlotta, hogy feléri tervét teljesíti. Vannak még többen jó traktorosok, mint Csttrdi Invre és társai- akik ál. landóan becsületesen végzik munká­jukat és kemény harcot folytatnak a tcrvteljesítós maradéktalan teljesíti, sóért. szóló minisztertanácsi határozatot. A község példaképei Mónai János, Priger Ferenc, Szijártó István, akik ősszel is és tavasszal is élenjárnak a munkában. Párosversenvre hívták ki egymást a tavaszi munkák mielőb­bi elvégzése érdekében. Szép ered­mény mutatkozik a tartalékterületek hasznosításánál. A községben mint­egy COO hold tartalékterület van, ami­ből a fö álművésszé vetkezet 300 hol. dat elvetett tavaszi búzával. A meg­maradt földterületet a dolgozó pa. rasztok vetették el. Jól halad a tavaszi munka a szekszárdi járásban A tavaszt búza vetésének fontossá­gát a bogyiszlói tanács felismerte és. így a kezdeti lemaradást felszámolva sürgősen mozgósított a vetés mara­déktalan befejezésére. Ennek kds-aötr hető az, h-ogy március 5-án a község dolponó parasztjai befejezték a ta­vasz; búza vetését és ezzel egyide­jűi eg folyamatosan végzik a talaj slmiiózását, hengerezését, valamint • zab, borsó mák és egyéb apró mag­vak vetését. A decsi Biüákalász íermelőcaoport vezetői ég tagijai idéjében felismerték a tavaszi búza vetésének fontossá­gát. Amikor tneg lehetett kezdeni a tatajeíőkésizitést, azonnal munkáho. fogtak utána pedig hozzáfogtak a vetéshez. Ennek köszönhető, hogy a decsi Búzakalász határidő előtt fejez­te be a tavaszbúza vetését. Halad és rövidesen befejezést nyer » símitó- zás, fiengsrezée, s megkezdték már az őszi kalászosok fejtrágyázásál Padd községben a termelőszövetke­zetek péklát mutatnak a tavaszj ve­tésben a község egyénileg dolgozó parasztjainak, a Haladás és a Kos­suth termejöcso portok elvetettéit « tavaszi búzát, vetik a zabot, árpát és folyamatosan végzik a slmitózást, hengerezést és az őszi kalászosok fej- trágyázását, A terrnelőcsoportok tag­jai kemény harcot folytatnak to­vábbra Is, hogy minden vetőmagot 0 minisztertanács határozata által előirt határidő előtt elvessenek. A termelöcsopórt tagjai a korai vetés­sel és az élenjáró agrotechnika al­kalmazáséval; harcolnak a. magasabb terméshozam eléréséért. Dalimnál közséí? dolgozó parasztjai határidő előtt vetették el a tavasziakat Szakács Lajos, varsádí traktor ist a öt nap alatt SO holdat szántott fel A vursádi gépállomás udvara cze- előtt három héttel úgy nézett ki, mintha gépkiállítást rendeztek volna. A színek alatt egymás mellett álltak a fényesre tisztított, kijavított fris­sen olajozott gépek. Ezek a gépek arról adtak bizonyságot, hogy a gép­állomás dolgozói a félen nem henyél­tek, kihasználták a téli napokat, szór. galmasan dolgoztak. Ha valaki a gép állomás műhelyébe belépett, -azt hai. lotia a traktorosoktól, arról beszéltek, ki lesz a tavaszi munkák elvégzésé­nek gvőztose.-V tél folyamán elhangzott beszél, vetéseket most a tettek váltják fel. A gépállomáson nem lehet mást látni, mim az adminisztrátorokat. A trak toristák, szerelők, a körzeti mezőgaz dászok, de még maga Koznia Gyula elvtárs is, a gépállomás igazgatója, kora reggeltől késő e*tig kint van a határban, hogy győzelemre vigyék az ország kenyeréért vívott nagy csatát, a tavaszi munkák elvégzését. A gép­állomás traktoros brigádjai, ezen be­lül a traktorosok is egymá-skőzt ver­senyben végzik a tavaszi munkákat. A tavaszi munkák elvégzésében első a Táncsics brigád, melynek vezetője Krommer János elvtárs. A Táncsics, brigád február 21-én kezdte meg a tavaszi munkát, A brigád minden tag. ja azzal indult harcba, hogy a trak­torok dübörgő hangjával adnak vá. laszt az amerikai imperialisták népol- ’cnos politikájának; minden felszán­tott barázdával csapást mérnek az imperialistákra. A lendülettel, lelkesedéssel, meg. kezdett munka nem maradt eredmény nélkül. A Tánc sic s-brígdd 4 traktor. ral, 7 trakioristárul 5 verp dalt 120 holdat szántott fel. A brigádon belül legjobb eredményt ért el SzaJtdrs Lzjos elvtárs, aki 5 nap alatt 30 holdat szántott főt. A varsád! g5pá'- lomás trak torisi ál » szántáafcal egy idejüleg végezték a fogasolást és «!■ mítózást is. Ezzel hozzásegítették a termelő csoport okát a kora tavaszi ni* vényék elvetéséhez. A varsádi gép­állomás, körzetéhez tartozó összes tsz-ek és tszcs Je befejezték a tavaszi búza, árpa, zab és bowóvetésflkef. A gépállomás eddigi munkájának eredménye adjon lendületet vala­mennyi traktorosnak és vezetőnek ." tavaszi munkák sikeres befejezéséhez A eéi, amiért harcolni kell. minden traktoristának, termelőszövetkezet1 dolgozónak, de valamennyi egyéni’ej dolgozó parasztnak: egy kell, hogy legyen. Parlagon egy talpalatnyi föld se maradjon, és ,a mezőgazda ságban bekövetkező munkákat a mi­nisztertanács által kitűzött határidőé* fejezzük be,

Next

/
Thumbnails
Contents