Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

4 NAPLÓ n»R» Mi«rttis 1 Az ellenség garázdálkodása a kiskőrösi járásban en mindennapos ellenséges kártevésre derült fény Bác© mentve kiskőrösi járásában. A járási tanács­ba ellenséges elemek furakodtak be. s hosszú ideig végezték romboló mun­kájukat, a bűnök egész sorozatát kő* vették el a falu dolgozói ellen. A kiskőrösi járást a megyei tanács­házán és a belügyminisztériumban Bács megye legjobb járásának ismer­ték és diesérgotték. A jelentések, a papírok igazolni látszottak a járás jóbírót: a gabonabeadás tavalyi ter­vé* és a sertésbeadás második félévi tervét' ős a sertésbeadás második fél­évi tervét túlteljesítette. A jelentések mögé, a számok mögé pedig senki sem nézett. Pedig más kép alakult volna ki a járási tanácsról és sokat dicsért elnökéről. Később már a szá" mok is riadót jelezhettek volna. A járás a kukoricabeadás tervét már csak mintegy öl százalékra, a tojás- beadásét csupán 12.5 százalékra tel­jesítette, s az ősszel az előirt búza. és rozsterületnek ősapán háromnegyed részét vetette be. Ezek a 'sötét számok azonban különösképpen nőm tűntek fel, továbbra is a járás korábbi ered­ményei vakították el a felettesek sze* Kiét.. A járási tanácsban így zavarta­lanul garázdálkodhatott az ellenség, s a tanács nevében a gyalázatos tör­vényszegések egész sorozatát követ­hette el. A járási tanács elnöke Fülöp Gyula kuíftk volt, sötétmultú horthysta tiszt, ilyen volt vezetése alatt a járási ta­nács politikája is: védte, pártfogolta ■i kalikókat — viszont ott ártott a dolgozó parasztoknak, ahol csak tu­dott. A kulik ok Báos megyének ebben í, jininta‘'-járásában szabotálhatták leginkább az adófizetést és a beadást, a bojukszá.la sem görbült meg érte. Sokhelyütt befurakodtak a termelő- «zövotkezetéklbe. A járási tanács se­gítségéved a tázlári Bajtárs és Arany, kalász, a császártöltési Kossuth és a csengődi Lenin tszcs'ben és máshol a vezető tisztségek egy részét is a kulá- kok kerítették a markukba. Belülről, aiaUn,mosan,min> a fában a szú, rom­bolták a szövetkezetét. Több község­ben ..eltűntek1' a kulákok a tanács nyilvántartásának egyik lapjáról, s megjelentek a másik lapon, mint új­donsült ..dolgozó parasztok". Kaskan* t', ún például mindenki ismeri Brada József és Brada Pál kulákokat, min­denki gyűlöli őket, tudják, hogyan szívták a múltban a dolgozó parasz­tok vérét. A két kulik a járási és a községi tanács jóvoltából mégis „dol­gozó para>szt‘'-tá vedlett át. Ugyan­akkor ebben a községben az egész falu nagy felháborodására mintegy tíz dolgozó parasztot kulék! istára tet­tek. A kuiákoknak elengedték adóju­kat. s a beadást — a dolgozó parasz­tokra hárítottak mindent. VI * ikőzben a kukkokat, „jános- hácsizfá'k“ „pistabácsizták“ — a ta­nácsban gyalázatosán durva hangot használtak a dolgozó parasztokkal sz: miben. A járási tanács egyik sok­szorosított körlevelében utasította a községi tanácsokat, hogy a dolgozó parasztokkal, akik elmaradtak a be* adással, adófizetéssel, „mini a nép ellenségeivel szemben, a legnagyobb szigorral“ ketl eljárni. Ezt Késeien és több más községiben ki is dobolták. Természetesen ez nem nevelt egyet* len' dolgozó parasztot sem állampol­gári hűségre, adójának, beadásának pontos teljesítésére — ellenkezőleg, elkeseredést szült, törvényeinknek, államunknak tekintélyét rombolta. Ez is volt a cé!, Ezért vált rendszerré az is, hogy n kiskörös! járásban, a tanácsok sok­helyütt feleslegese!» beidézhették, zaklatták a dolgozó parasztokat, vagy éppen jogtalanul1 megbüntették őket, Kiskőrösön egyszerre 600—700 dolgoz» parasztot idéztek be. várakoz­tatták őket, elvonták a munkától. Ke* célén’ sok dolgozó parasztot egyik nap a mezőgazdasági csoport, más­nap r. begyűjtési csoport, harmadnap a pénzügyi csoport, negyednap a ta­nácsén öp parancsolt fel a tanácshá­zéra. Kecelen összesen 3585 termelő van. a község 90 százalékra teljesí­tette a baroniifibeadás és 69 száza* lókra a tojásibadás tervét. A tanács mégis több, mint 3000 termelőre vé­réit ki kártérítést. Néhány nap alatt 130 dolgozó paraszt tiltakozott a jog­talan büntetés ellen, s igazolta, hogy pontosan teljesítette az állam iránti kötelezettségét. A keceli tanácsháza embertelen bürokratáinak erre csu­pán annyi volt a szavuk: ,,Ha a do ­gozó parasztnak sérelmss valami, úgyis bejön.“ Sokhelyütt felelőtlenül, vagy sefrogyge-m intéztél,. el a do­gozók kérelmét, panaszát. Kiskőrösön a pénzügyi csoport íróasztalain 300 olyan kérvény porosodik, melynek zömét még 1949-ben adták be: hely­telenül - kivetett házadé, vagy más­féle adó felülvizsgál áeát kérték a dolgozók. De mintha csak a pénzügyi csoport íróasztal® mögött nem is em­berek, hanem érzésnélkülti fabábok ül­nének! Begyepesedett fejű bürokra­ták, kiknek mit sem számítanak az emberek s látókörük csak az akta­hegyek alsó szélétől a felső széléig terjed. Ezért volt az a véleményük erről az esetről, hogy a kérvények elintézése „várhat, mert nem segíti elő a pénzügyi terv teljesítését“. — Csengődön Szépéné és Kovácsné, a községi tanács alkalmazottai szégyen Leteeen goromba hangon, arcátlanul aziitkozódVf, támadtak a dolgozó pa raszitofcra. A Horthy fasizmus min­denható főjegyző urai ripakodtak rá így a parasztra. Még gyalázatosabban, bántak a dolgozó parasztokkal az elszámolta­tó bizottságokba becsempészett ellen­séges figurák: el csapott régi tisztvi­selők. különböző lecsúszott, foglalko­zása: őlkü!i naplopók. Ezek aztán nap mint nap részegeskedtek, loptak, zsa­roltak, megvásároltatták magukat* Az egyik züllött csirkefogó Kecelen. nagy rántottás-ebédet csapott a begyűjtött tojásokból. A tanácsalkalmazottak egy része együtt dorbézolt ezzel a söpredékkel, együtt itták el a tör­vénytelenül szerzett forintokat. Ke- oelen maga a tanácselnök is eljárt dinom-dánomokra ezekkel a züllött alakokkal a kofáitokhoz. Mindezt lát­ták, tudták a dolgozó parasztok. — Császártöltésen például arról beszél­tek, ha valaki el akarja intézni adós­ságét az elszámoltató bizottsággal, a községi vagy a járási tanáccsal, vigyen bütyköst magával, ékesebben beszél az minden szónál. S míg a fe­leslegesen zaklatott, jogtalanul meg büntetett dolgozó parasztok a tanács ellen méltatlankodtak, addig a sen­kiházi, ellenséges elemek, a markuk­ba nevette: hadd szidják csak a dol­gozó parasztok a tanácsot 4 ‘ * dolgozó parasztok felhábo­rító zaklatása, az embertelen bánás­mód, az ellenséges politikáinak csu­pán az egyik oldala volt A kiskőrö­si járási tanács a termelőszövetke­zeti mozgalmat is fondorlatos mó­don igyekezett támadni. Fondorlatos módon, hiszen a járási • tanácsházán mostanában éppen a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztéséről esett a legtöbb szó. Olyannyira, hogy köz­ben ,,megfő le dkezitek “ az égető fel­adatokról, például a tavaszi munká­ról. De a járási tanács tsz-'ej'leselési terve: körmönfont provokáció volt, amelynek az volt a célja, hogy az egyénileg dolgozó .parasztom jóidőre meggyűlötjék a szövetkezeti moz­galmat. Noha a járás szántóföldjei­nek csupán 12 százaléka volt szövet­kezetben, a járás: tanácson nemrég kiadták a jelszót: „Néhány hét múl­va tsz-járássá kell lennünk.“ A szö­vetkezeteket ugyanakkor ^rvánhagy­ták, nem segítették. A osászántöitési termelőcsoportok például hiába kér tek, vártak segítséget a járási ta­nácstól. az év első ö* hetében seniki sem látogatott el hozzájuk. Ahelyett, hogy* a szövetkezeteket erősítették volna' és ezek példájá­val győzték volna meg az egyénileg dolgozó parasztokat — aljas fenvr- getésekkel vagy elvtelen ígérgeté­sekkel, jogtalan engedményekkel igyekeztek a tennelő,szövetkezetbe kényszeríteni, vagy csábítani őket. Kaskantyun a tanácstitkár fenyege­tőzni kezdett. Azzal ..érvelt“: aki nem lép be a szövetkezetbe annak fel­emeli az adóját. Többhelyütt elárve­rezéssel ijesztgették a dolgozó pa­rasztokat. Kecelen pedig a hangos- híradóban a következő ,,jó hírt“ hoz­ták a falu tudomására: „Felhívjuk a dolgozó parasztok figyelmét, hogy minél többen lépjenek be, ezzel meg­szabadulnak a terhektől (az adófize léstől, a beadástól, stb.)“ A kisgyű- léseken, amelyiket a , tanács rende­zett, hasonló módon „érveltek“ az előadók. S hogy az alávaló provoká­ció teljes legyen, az ellenség mind­ezt „Rákosi elvtárs születésnapja tisz­teletére“ jelszóval végezte. A járási tanácsházán és a községi tanácsoknál természetesen sok be ősiül etes ember dolgozik, akinek fel­tűnt, hogy valahol hiba van a tanács munkájában, Már nem egyezer éle­sen megbíráltál, a járási tanácselnö­köt és az operatív csoportot, ahol a tanácse.nöknek több cinkosa volt. Ezek azonban durván elfojtották, visszaverték a bírálatot. A járási ta­nács elnökhelyettesét — mert bírálta őket, — megrágalmazták, üldözték A járási tanács több munkatársát bí­ráló fellépésük után elhelyezték a járási tanácstól, alacsonyabb beosz fásba tették. A tanácselnök és cim­borái úgy féltek a pártszervezettől, minit a tűzitőll, meg akarták bénítani a pártszervezet működését. Azon mesterkedtek, hogy a járási tanács pártszervezetében soha ne < legyen párttitkár, vagy olyan emberre bíz­zák az alapszervezet vezetését, áld az ő bandájukból kerül ki. S a bí­rálat elfojtása a községi tanácsoknál is mind gyakoribbá vált. üldözték mindazokat akik „rosszat mertek szólni“ róluk. A császártöltés: Búza- kalász termelőszövetkezet elnöke nyíltan meg is mondta: mindenről hajlandó beszélni, csaj, a tanács hi­báiról nem, mert abból előbb utóbb baja lenne. A dolgozó parasztok a járásban sokhelyütt ezt vallják: „Ne szólj szám, nem fáj fejem.“ Nem merik bírálni a tanácsot, bár saját bőrükön érzik a zaklatásokat, a tör­vénysértéseket, Ff * *ogyan fajulhatott idáig a do­log? Miért csúszhatott a kiskőrösi járá­si. tanács vezetése az ellenség ke­zére? Mintha csak vattát äugten, volna a megyei tanács vezetői fülükbe, hogy ne hallják meg a becsületes tanács­alkalmazottak és dolgozó parasztok hangját. Mintha csak arra rendez­kedtek volna be a bácsmegyei ta­nácsú,ázán hogy csupán a különböző számok és jelentések alapján bírálják cl n tanácsok munkáját! Az utóbbi időben mór az is gyakori volt, hogy a kiskőrösi járási tanácselnök hamis jelentésekkel árasztotta el a megyei tanácsot. Bács megye járásai közül például elsőnek jelentette, hogy járása teljesítette az őszi vetéster­vét — holott „ föld ogynegyedrésze vetetten maradt. Ezek a hamis jelen tések azonban csak megerősítették a megyében az ellenség hadállásait. A megyei tanács nem ellenőrizte az adatokat, hanem agyba-föbe dicsér­te a járási tanácselnököt, s így száj- tátásával támogatta a kártevést. A megyei tanácsházán állandó a pá­nik. A kapkodó munka sorozatos túl­kapásokhoz, hibákhoz is vezet. Ilyen légkörben kiválóan érzi magát az elfenség. jobban álcázhatja magát, hu zamosabb ideig folytathatja gyaláza­tos. népellenes tevékenységét. A kiskőrösi kártevés ügyében sú* lyos felelősség terheli a beiügyminisz. tóriumot is, amely elhanyagolta a bácsmegyei tanács munkájának az el­lenőrzését. De emellett a minisztérium Fülöp Gyulát, a kiskőrösi járási ta­nács volt elnökét — akit azóta már sikkasztás és más bűncselekmények miatt letartóztattak — az egekig ma­gasztalta: „jó közigazgatása gya" korlat« van, a járás területén a mun­ka is jól megy... kemény, határo­zott ... úgy politikai, mint szakmai téren jól fejlődik". Pedig a miniszté­rium személyzeti osztályának adata1' is félreérthetetlenül bizonyították, fiogy kicsoda Fü'öip: kulák, volt hor­thysta tiszt A belügyminisztériumban az egyik irattartó mélységes fenekére süllyesztették azt a levelet is. amely­ben a tanácse'mökhelyettes bejelentet, te Fülöp kártevéseit — eleresztették fülük mellett a figyelmeztetést. Igen nagy felelősség terheli a já­rási pártbizottságot és a megyei párt­bizottságot is, mert nem őrködött ébe­ren» harcosan a párt politikája felett. Sőt, a járási pártbizottság még segít* séget is adott az ellenségnek, maga is támogatta, a járási tanács provoká. ciós ísz-fejlesztési jervét. Oa.k a tá­ráéi és a megyei pártbizottság politi­kai vaksága, passzivitása tette teke* tövé, hogy a befurakodott ellenség durván megsértse a párt politikáját, nyíltan feihaszná'hassa a tanácsot gaz céljaira, elfojtsa a bírálatot, szembeállítsa a. dolgozó parasztok egy részót a párttal és az állammal. Ami a kiskőrösi járásban történt, nem mindennapos eset. De nem is egyedülálló. A kiskőrösi járás nem az egyetlen hely az országban, ahol a kommunisták, a pártszervezetek és a pártbizottságok ezájtátisága, politi­kai vaksága akadályozza az ellenség ’elep-lezését, s ahol bürokrácia uralko­dott el a tanácsban, elszakítva azt a dolgozó parasztok tömegeitől. Az ál- ’a.mi és pártszerveknek okulniok kell a kiskőrösi esetből: éberen kell őr­ködniük mindenütt a párt politikája felett; be kell vonniok mindenütt a tanácsok ellenőrzésének munkájába a dolgozók legszélesebb tömegeit. Ránt* sák le a leplet kímé’etlenül azekrót az ellenséges vagy e1faluit elemekről, akik méltatlanul viselik' a tanácsban betöltött tisztségüket, visszaélnék a nép bizalmával, az állam bizalmával. (Megjelent a ...Szabad Nép“ 1953 február 27-1 »zárnábau) 4 pártellenőrsps és az egyszemélyi vezetés Irta: V. TRl'SZENKO. az NZK1* kujbisevi városi bizottságának titkára Az üzemi pértbizottságokn.ak teljes mértékben élni kell a joggal, amelyet a Szervezeti Szabályzat rájuk ruhá­zott. és ellenőrizniük kell a vállalat- vezetőség tevékenységét. A pártbizottságok anélkül, hogy helyettesítenék az üzeni munká­jáért közvetlenül felelős gazda­sági vezetőt, kötelesek ellenőrizni az egyes műhelyek és részlegek eredményeit, tudniiok kell, hogy mi történik a ter­melés különböző területein, idejében fel kell fárniok a gazdasági vezetés hibáit és mulasztásait, bórán ki kell fejlleszteniök a bírálatot és az önbí­rálatot. A kujbisevi üzemek és építkezések pártszervezetei jelentős tapaszlala'o- kat gyűjtöttek a vállalati vezetés munkájának ellenőrzése terén. A mechanikai üzem egyidősen egyenlőtlenül dolgozott, Legfontosabb műhelyei a havi terv 50 százalékét a harmadik dekádban teljesítették. A gazdasági vezetők indokolni próbálták a hóvégi rohammunkát. Az üzem pártbizottsága foglalko­zott a kérdéssel. Kitűnt, hogy a termelés iiieipe azért vált egyen­lőtlenné, mert a gazdasági veze­tők felhagytak a termelés meg­javításáért, a jobb munkaszerve­zéséért. az élenjáró mikíszerek be­vezetéséért vívott harccal. Az üzemellátási osztály elszakadt a termeléstől, nem ismerte a műhelyek szükségletét. Egyes nyersanyagokból felesleg, másokból hiány mutatkozott A pár bizottság, miután megvizs­gálta a rohammunka okait, egy sor intézkedést foganatosított: A szerelő­műhely kommunistái szocialista mun­kaversenyt kezdeményeztek és ennek keretében minden részlegen bevezet­ek a ciklusos grafikont. A pártbizott­ság és a váüalatnpzetőség felkarolta az értékes kezdeményezést. A terme­lés egyenletességének biztosítására hozott intézkedéseket megtárgyal ók a műhely-pártszervezetek taggyűlé­sein. A politikai felvilágosító munkál is a rohammunka felszámolásának szolgálatába állították. A pártszervezet szorosan együtt működve a gazdasági vezetéssel. jó eredményt ért el. 1952 decem­berében már egyenletesen dolgo­zott az özem. A pártszervezet figyelemmel kíséri a termelés minden fontos kérdését: az új technika alkalmazását, az élen­járó munkamódszerek bevezetését, az észszerűsítéseket és újításokat. Az ellenőrzés akkor lehet csak hatásos, ha a tömegek gyakorol ják. A pártszervezeteknek a gazdasági vezetés ellenőrzése terén is a kommu­nistákra és az öntudatos dolgozókra kell támaszkodnia. A pártellenőrzés módszereit úgy kell megjavítani, hogy a pártszer­vezet ismerje a termelő munka minden részletét, gondoskodjék az állami fegyelem be­tartásáról, a*z állami tervek pontos teljesítéséről, a rejtett tartalékok fel- '• árásáról és mozgósításáról, A pártellenőrzés nem mond ellent ■:z egyszemélyi vezetés elvének, süt megerősíti a fegyelmet az üzemben V vállalatvezető a szocialista üzeni vezetője, akinek azonban a pártszer­vezetre. az aktívákra, -az üzem minden dolgozójára kell támaszkodnia, hogy orodiiiénves. i<> munka1 végezzen. ■ Kopernikus barátai és ellenségei Négyszáznyolcvan évvel ezelőtt, 1473 február 19-én született Torun lengyel városkában Kopernikus, a vi­lághírű tudós, a lengyel nép büszke­sége. A középkor sötétségiében messze fénylő fáklyaként lobogtak halhatat­lan eszméi, hogy megvilágítsák az emberek előtt a világegyetem való­ban tudományos, materialista értel­mezéséhez vezető utat. Kopernikus egyedülálló csillagászati felfedezést tett, kíméletlenül megcáfolta a közép­kor minden dogmáját. Kimutatta, hogy a Föld forog saját tengelye kö­rül' "és a többi bolygóval együtt ke­ring a Nap körül. Engels kifejezése szerint Kopernikus tanítása „nyuga­lomba küldte a teológiát", hiszen az egyházfők éppen azt hirdették, hogy a Fö’d a világmindenség központja. Súlyos csapás érte az egyház tekin­télyét, ugyanakkor magasra emelke­dett a tudomány tekintélye és Koper* nikus neve csakhamar a tudományos világnézetért küzdők zászlaja lett, ­Ágiikor Kopernikus élt, a katoli­kus egyháznak még igen nagy volt a hatalma.. Kíméletlenül o'bánl azok­kal, akik bírálni merészelték ideoló­giai alapjait. Dühödt rikácsolással fogadta az egyház az új elméletet. Ko pernikus nevét elátkozták, könyveit e1,évették, tanítványait és követőit üldözték. De Kopernikusnak nemcsak a rég­múltban voltak ellenségei. A háború előtt Varsóban,a Nowv* Swiat-utcán állj Kopernikus emlék­műve. Amikor 1946 januárjában az utolsó hitlerista katona is kitakaro­dott Varsóból, csak a tönkretett vá­ros üszkös romhalmazai maradtak utána. A Nowy-Swiatutcán téglahul- ladéfc között meredezett a márvánv- a'anza.t. Az emlékmű sehol sem volt. Elvitték fémhulladéknak. Majdanek As Auschwitz hóhérának, a sötétség éj a halál apostolának keze bemocs- kolíta a nagy gondolkodó em'ék-ét, aki mindig az értetem diadalát hir­dette a tömegbutítás és a barbárság fűlött. Kopernikus halála után négy évszázaddal akadtak követői egykori üldözőinek. Akadnak ma is. A reak­ció fekete zászlaját kézrőhkézre ad­ják. Ma azok viszik, akik romhalmaz. z,á tették a phenjani Kim ír Szén egyetemet, A haladással és a kultúrá­val szemben táplált vadállati gyűlö­let egységbe fogja a mai amerikai tömegbutítökat, Giordano Bruno gyil­kosaival és Vársó hitlerista ieromho- lóival. Nemi-ég zajlott le Varsóban ma­gas egyházi személyiségiek egy cso­portjának pere. Ezek a főpapok ame­rikai kémek voltak és súlyos bűn­tetteket követitev el a Lengyel Nód* koziársaság ellen. Ugyanabban a vá­rosban követnék el sötét tetteiket, ahp! néhányszáz évszázaddal ezelőtt a krakkói akadémia fiatal halloatóia. Kopernikus tanult. Ezek a reveren­dáig gazemberek az amerikaiak vi­lágháborús terveilbe,n reménykedtek. Kések voltak: újból a földdel egyen­lővé tenni a varsói egyetemet, tel* perzselni az obszervatóriumoka!, be­záratni az iskolát, csakhogy kedvébe járhassanak amerikai uraiknak. De vanraav ellenségei Kopemikus- nak a diplomás, „tudósnak“ minősí­tett reakciósok között is akik igyek­szenek elhomályosítani érdemeit, ér­téktelennek minősíteni felfedezését. A relativitás-Vméfettel spekulálva azt monöiák, hogy teljesen mindég: — a Földet vagy „ Napot tartjuk-1 mozdulatlannak, mivel csupán s naprendszerünk mozgását leíró ma­tematikai egyenletek formájában le**.- különbség. De Kopernikusnak sokmíMáó barát­ja van. Mindenesetre több mint el­lensége. És barátainak száma évrő - évre növekszik. A halhatatlan tudói* nagy neve szent mindazok szemé­ben, akiv a haladásért, a szabadsá­gért és a békéért harcolnak. A szabad lengyel nép híven őrzi. nagy fiának emlékét. Sohía azelőtt nem szenteltek annvi figyelmet Len­gyelországban Kopernikus emlékének minit ma. Jellem*®, hogy mdaelyt Varsó fel­szabadul) a megszállók uralma alól..' alte kezdett kialakulni a város nef- máii® élete, a márvánvalapzatcm is­mét. megje'eint Kopernikus bronzszob­ra. Úgy emelkedett ki a halott romok közül, mint az élet és az újjászületés szimbóluma, mint a barbár&áq fölött diadalmaskodó értelem jelképe. ■ Ugyanabban az évben pedig, amikor a legyőzött Berlinben a Reichstag fö­lött feilobbanit a gv őz ölem vörös zászlaja, a. tudós szülővárosában. Tb- runban megnyitották a város első fő­iskoláját, a Kópém ikur-sgyetomet Ma ezt n; vezik Lengyelország ,tey- népibb egyetemének“, mivel hallga­tóinak túlnyomó többsége munkások és parasztoí? gyermeke. . . ' VI A szabad lengyel nép diadas* másán üíjfiepli kiváló liának emlékét.. Ebben az évben van Kopernikus szü­letésének 480. és halálának 410 évfordulója. A köztársaság tudomá­nyos körei a Lengyel Tudománvos Akadémia kezdeményezésére úgy dönr ‘öttek, hogy az 1953. évet Kopenr- küs „jubileumi évnek“ nyilvááftjáK. Jelentős ünnepi pro grammot készí­tettek elő. Krakkóban nemzetköz1 csillagász kongresszus ül össze. A Jageillo-egyetem régi épületének ter­meiben,, amelyekben valamikor az ifjú Kopernikus hallgatta az előadá­sokat. gazdag kiállítás nvílik meg éle*, ‘érői és munkásságáról. Uj kiadásban látnak napvilágot művei, De a „jubi­leumi év“ legnagyobb essménye a Központi Egyetemi Obszervatórium megnyitása lesz Varsó közelében. A nagy tudós évforduló járól nem­csak a lengyel nép emlékezik meg. bánom áz errész haladó emberiség,. A bétkeharcosok milliói védelmezik ma azt a nagy ügyet, amelynek Koperai- kus egész életét szinteke —az érte­lem, a kultúra és a haladás ügyét. I» Passiv oh»*,

Next

/
Thumbnails
Contents