Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-31 / 76. szám

19óS MÁRCIUS 31 NAPLÓ 3 A iaddi Kossuth tszcs korai vetéssel és az agrotechnikai eljárások alkalmazásával harcol a bő termésért karmányszóikségdetei és úgy állították A fadcíi Kossuth tszcs 1951 őszén »lakúit. Azóta a termelőcsoport éje­iében hatalmas fejlődés állott be. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az elért eredmény, amely az aszályos év ellenére is megmutatko­zott a termelőcsoportnál. A jó ter­mést úgy tudták elérni, hogy idejé­ben végezték el a talaj-előkészítő munkát, korán. végezték el a szántást* vetést, növényápolást, betakarítást, a.kalmazták a szovjet élenjáró agro­technikai eljárásokat Nem csoda ezek után, hogy lényegesen túlszár­nyalták a községi egyéni dolgozó pa" rasztjainak, sőt a környező íszcsk-nek termésátlagát. Jó munkájuk gyümölcse nem maradt el megmutatkozott a termelöcsoport vagyonának gyarapodásánál és az egyéni jövedelem osztásnál egyaránt. Vtimdenböl teljesítették beadási kö­i.eleasttségUket, A meglévő takar, mánygabonával takarékoskodtak, nyáron zöldtakarmányt etettek. ki­használták az alkalmi 'egelőket. Az eredmények eléréséhez nagy segítsé­get nyújtott, az üzemi pártszervezet és a tszcs vezetősége. Állandóan el­lenőrizték a munkák végrehajtását, felvilágosító munkává, és elvtársiam bírálattá! segítették a tagok munká­ját. A tszcs tagsága a politikai felvilá­gosító munka és a bírálat nyomán állandóan erősödött és.az eredménye­ket a zárszámadások után látták csak igzán, Meggyőződtek arról, hogy «.Tervezett munkával és taka.rékosság- gai nemcsak a termeiőcsoport vá­gyónál; hanem egyéni, jövedelmüket L» lényeg,esen növelni tudják. Rájöt* teli arra zárszámadás után hogy ér­demes becsületesen dolgozni, -ezért határozták ei a csoportgvülésen, hogy a fegyelmezetleneket, az igazo­latlan mulasztókat munkaegység le. v óriássá.!’ keli büntetni. Ebben az év. ben még nem váll szükségessé, meri minden' tag becsületesen kiveszi ré­széi a munkából' A családtagok és ■t, nők minden munkában helytállnak is kemény harcot folytatnak a tér- m c lócsppő^'feivirágoz tatás déri. V felszabadulási héten ti - bebizonyították, hazaszeretetüket a tagok. Határidő előtt végezték ei a ialajelőkészítést a tavaszi árpa. zab, borsó ég tákarmányrépa. vetését. Az őszi kalászosoknál alkalmazták a fej- trágyázást,- hengerezést és rövidesen megkezdik a iogasolást. Ezek után jogosan büszke lehet a csoport tag­sága arra hogy a felszabadulás meg­ünneplésére befejezték határidő előtt (t koratavaszi vetéseket. A termelőcsoport tagsága nem pi­llén meg babérnál mert máris ipar­kodik a soronkövetkező munkákat el végezni, a tavaszi munkában kiemel* kedő munkát végzett Bitter György akinek m&r most 184, Szoksz Sebes­tyén 100, Pasinszky Jánosné 76, Blei. eher Jánosáénak pedig 84 munkaegy­sége van. Ezek a dolgozók vezetnek minden munkában, ennek köszönhe­tik, hogy legtöbb munkaegységet tud­tak elérni az ősz óta. Elmondják, hogy munkájukat serkenti az is, hogy szervezetten végzik a munkát. Min­denki ismeri feladatát a tervek fel vannak bontva egyénekre. A veze­tőség Gaszler Bálint elnök kezdemé­nyezésére feltérképezte a term-el-ö- őzövetkezet területét ahol miniden a tervelőirányzat szerint áttekinthe­tően, van megjelölve. Ebben a mun" kában Budai Antal könyvelő vette ki legjobban a részét. A tszcs vezetősége a növényter­mesztés mellett nagy gondot fordít a jószágállomány gyarapítására, főleg a vízi-szárnyas baromfi tenyésztésre fektetnek nagy súlyt. Az idei terv- fcészitásn-éj figyelem-bevették n ta-, A hét elején 174 népnevelő indult el- Bonyhádon, hogy hozzá járuljon a kenyérc-sata sikeréhez és győzelmé­hez, 174 népnevelő gyűlt össze a ■bonyhádi pártszervezet helyiségé­ben ahol Bodajkí László titkár elv- társ beszámolóját hallgatták meg, mely az időszerű és soronlévő fel­adatokat tárgyalta. A beszámolót lel­kes felszólalások követték. Elsőnek Országh Mártonná szólalt fel. aki versenyre hívta az összes jelen­lévő népnevelőket a népnevelőmun­ka megjavítása érdekében. Verseny- felhívása visszhangra talált. mert több népnevelő tett fogadalmat, hogv a felszabadulási hét alatt a néprte- velőmunkát még fokozottabb 1-endü* tettel viszik előre. Barátih József elvtárs beszámolt, hogy milyen mód­szereket alkalmaz népnevelőmunká­ja során. Ilyen előzmények után in­dultak cl a népnevelők, hogy megke­ressék a személyes kapcsolatot Bcny- -hád dolgozóival-. A dolgozók mindenütt szívesen fo­gadták a népnevelőket és aimajj a véleménynek adtak kifejezést, hogy minél gyakrabban jöjjenek el, Lel­kes felajánlások is történtek. Dol­gozó parasztjaink az ipari munkás­ság példája nyomán felajánlásokat A tiaiL&jjavitsáiS-t a hároméves tervben kezdte meg a nép állítania, aiz ötéves terviben pedig 30.000 -hold szikes és 7-0.000 hold iSiava-nyut-aliaj javításét kell elvégezni. A talajjavítás jelrmtőségé'i mutatja az, hogy például lOSl-bem az előző évben megjavított földieken or­szágos átlagban -két in-ázsával több búza, 3.0 mázsával több rozs, 13.44 mázsával -több kukorica -és 48 máz-só ­Konyhád népnevelői harcban a bő termésért! Magasabb terméshozam érhető el talajjavítással tettek, hogy március 25-ig elvégzik az összes határidős munkákat. így például Miklós Antal Jónás Zoltán dolgozó parasztok a felszabadulási hét tiszteletére vállalták, hogy nem­csak a búza, árpa és zab, hanem a napraforgó burgonya és miniden ko* ratavaszi veteményt elvetnek. Pál Ferenc dolgozó paraszt a ta­nácsot bírálta meg a népnevelők előtt, hogy nem viselteinek kellő figyelemmel a détóutak karbantartá­sára és így nagyon <~o-jc termőföld esik ki a termelés-bői. Várszeghy Im­re azt javasolta, hogy már most gon­doskodjanak a később elvetésre ke­rülő vetőmagvakról. Vánjc-sa Istvánná még vasárnap is kim-egy szántani, hogy kötelességének eleget tegyen. A népnevelők meghallgatták a dolgo­zóikat, újabb sikerekre serkentették, szocialista munkavállalásokra buzdí­tották és a népnevelők lelkesedése átragadt ,n dolgozókra -s, A bonyhádi népnevelők nem állnak meg, folytatni akarják a most lendülettel beindult népnevei őmunkái, annál’ i-s inkább, mert -azt tapasztalhatták hogy a dolgozók szívesen látják őket és jólesik nekik, hogy közvetlenül istö. rődnek ügyes-bajos dolgaikkal. Lőwy Ernő B-onylhád val- több őszi z-öiditiá-k'StiMiiáiijk-ev-cr-ák termett , -minit a h-asonílló jnmőaésgű, de meg nem jav-ítpiíít földekén) Az idén mér művelésire jk-erüi a.z a 15.918 höld savanyú és 38-jö hold szi­kes talilaj, amelyet tavaly javítottak meg. Ezekem a földeké» a -alaijmunka gyorsabban, és könnyebben listád, mert ,a talaj szerkezete megjavul, m o rzsa lako ssá válik. i munkában is példát mutat a sárpilisi népi együttes Ez a hetyke frissen beköszöntő tavasz mindent megbabonázott, üde -zöld csipkeruhát öltött magá­ra a fagyosan összehúzódó föld, vidám kis rügyek és bimbók fa­kadlak a száraz ágakon, az embe­rek ledobták magukról téli, ruhá. jukat, s a földeken megkezdődött a. tavaszi nagy csata, az ember küz­delme' a földdel - az új kenyérért. Ez a harc minden esztendőben új­ra kezdődik és minden esztendő­ben — .különösen .most a szovjet agrotechnikával is felvértezve. — újabb -sikereket hoz. A szántás, a vetés, majd az aratás és végül a cséplés — és már ott* is van a dolgozók asztalán- ar üj. friss, ropo. gós kenyér. Persze ez nem megy ilyen gyorsán, ahogy leírjuk, de az új szocialista ember keze nyo­mán, munkáin nyomán a viüámgyor »an száguldó napok órákká lesz­nek. Az akarat a tett szülöanyja s a lett' az elvégzett munka mindig • redményeket szül az eredmények ' pedig szép. új életünk bázisai, alap­pillérei• rájuk épül sziklaszilárdan és ■ megdönthetetlenül népünk jele­ne és tovább dolgozó népünk, szo­cialista Magyarországunk jövője. Sok szó esik manapság arról, hogy hultúrmunkánk nem lehet ön­célú, kultúra a kultúráért érték, telemül elpocsékolt idő de az is elsőrendű követelmény, hogy l;ul­túrmunkásaink járjanak élen a ter­melésben. Csaj. ígv értékes, érté­kelhető és megbecsülhető munká­juk. Megyénk művészeti csoport­jai a versenyek srán megmutat­ták mit tudnak a színpadon ezer meg ezer dolgozó tapsa kísérte mű­sorszámaikat , megbecsülést hírt és nevet vívtak ki maguknak, s közü­lük a sárpilisiek nemcsak a me­gyében de az országban is közis­mertek. Lassan befejeződtek a versenyek, végetérlek a bemutatók. Művészeti csoportjaink tagjai termelőszövet kezeti dolgozóic és egyéni dolgo- zó parasztok. Nézzük most meg ta­vaszi munkájuk tükrében u sár- pilisi együttes tagjai mit érnek akkor, ha traktorra ülnek, ha ka­mt vesznek kezükbe, ha munka­helyükön találkozunk velük. A sár pilisi .Morei tszcs tagságának közel nyolcvan százalékát a népi együttes tagjai alkotják. Férfiak és nők fiatalok és öregek. Büszke js rájuk a tszcs, Steller János, elnök ■ elmondja, hogv ők a legjobb dolgozók. Vidám nótájuk mindig jókedvet varázsol a szántóföldekre, s jókedvű nóta­szóval szaporán megy a legnehe­zebb munka is. Sokkal lejlettebbek és fegyelmezettebbek is azok, akik bent vannak a csoportban. Rend­szeresen járnak dolgozni, nem tar-, nek semmi lazaságot. Gungel Ist­ván kocsisnak a férfikar éneke­sének már eddig 124 munkaegysé- ge var.. Schmittgál János traktoros pedig íebruárban 53 munkaegysé get szerzett magának, pedig csak akkoj- jött meg a traktoros iskola rúi. Hát még Kovács bácsi a szóló- láncos, az ám a jó munkás — fűzi tovább a beszélgetést Steller elv- társ. Fiatalokkal dolgozik együtt s megy is a munka, ahol ö ott van. Egy kis Íréig., vidámság, s már a szinte megoldhatatlannak látszó munkák is pillanatok alatt elkészülnek munkájuk nyomán. Az eredmény sem maradt el. Pén-teken beíejezlék a szántást s áprili8 el­sejére a kukorica kivételével min­dent elvetnek. — A tavaszi bűzött — nevet — azt már el is felejtettük. A Március Ébredése tszcs ver­senyben áll az Uj Élet tszcs-vel, amelynek elnöke Zsifü József is tagja a népi együttesnek. Barátian működnek együtt, segítenek egy­másnak ha kell, közös erővel küz­denek — építik szebb, boldogabb jövőnket. Munkájuk tükre lisz’a, nincs raj­ta. beárnyékolt felület. És így is van ez rendjén! Aki táncolni, da­lolni tud annak érteni kei! ahhoz is, hogy jól megmarkolja az eke szarvát, vagy a kapa nyelét. És a sárpilisi népi együttes tagjai mind a két téren példát mutatnak, s az ő példájuk követésre vár! Megmozdult Pálfa dolgozó parasztsága április 4 tiszteltére Március 2S-én, a nagy agitéciós napon 28 népnevelő kereste fel Pál­fa dolgozó parasztságát, hogy eObe- szélgessen velük a soronlwő felada­tokról. A 23 népnevelő száma Páífát, mint elég nagy községet nézve kevés! So-kkal többnek kellett volna -kimen­ni., ha, minden tömegszervezet szív­ügyének ‘és kö; élességének tekintette volna tagságának aktivizálását! Pél­dául a nagy létszámmal rendelkező Tűzoltó Egyesületből ogy népnevelő som vett részt. Hibás a pártszervezet is, hogy- nem -tudtuk kellő, alapo« ér­vekkel mozgósítani az egyébként jól dolgozó tűzoltókat. Ezt a hibánkat sürgősen ki i-s javítjuk. A SZÖVOSZ iskola i-s többet segítsen. A vasárnap délután megtartott nyil­vános tanácsülése« megj-elent 200— 250 dolgozó paraszt, 42 tanácstag, akik alapos és jó hozzászólásaikban a vetés elvégzéséről, vetőmag beszer­zéséről számoltak be. (Az eddigi ta­nácsüléseken 8—10 tanácstag. 60— 80 dolgozó paraszt vett részt.) A leg­több dolgozó paraszt azt mondotta, hogy „délelőtt jártak nálunk á nép­nevelőik, megmondták,, hogy délután tanácsülés tesz. Elmegyünk, ha már elvetettünk, kíváncsiak vagyunk rá., hogy akinek még nincs meg a vető­magja, hogyan szerzi be!" A tanácsülés-, ktegyítiések követték. Tizenhárom feiegyüílés volt a, faluban. Tekintettel arra, hogy községünk alaposan 1c van maradva a tojás- és baromfijoegyüjtűsben, a vetéssel sem ál-lünk nagyon jók szükségesek voltak ezek a kiisgyű-iések. Amire Pál fán még igen ritkán került sor. a kregyűlé. ?u az is bekövetkezett. Egymásután je. lentkezték a dolgozó -parasztok, s április 4-re, felszabadulásunk 8. év­fordulójára 61 dolgozó -paraszt teil felajánlási. Felajánlották, hogy tojás, baromfi, tej, adófizetési kötelezettsé­güknek április 4.re eleget tesznek; mint Csajág % István, Bóka Mihály, Mérd István, Hadi István, Porteleid György ö—3 holdas dolgozó parasz­t-ok. Hétfőn, a begyűjtés meggyorsult. Ezen a napon 2160 tojást vittek be á begyüj főhelyre. Csütörtökön reggel 8-tól fel 9-ig több, mint 800 tojás gyűlt össze. Hét dolgozó paraszt, má­jus 1-re tett felajánlást, tekintettel arra. hogy- ők már tavaszi vetéster­vüket teljesítették, beadásukat, -adó­jukat az -első -negyedévre rendezték. É'eniArna-k a tanácstagok is, mint Sza­bó János. Szóbek József, Szőke Lajos vállalták, hogy beadásukat, adójukat félévre réndezik. A csemetekert dolgozói elfogadták Sztálinváros versenyfelhívását és vál­lalást tettek a felszabadulási hétre.' Sibenger Rózsa munkacsapata HO százalékot vállalt. Már eddigi telje­sítményük 118 százalék. Mankgniber Júlia csapata 120 százalékra vállal­kozott. Eddig ISO százalékra telje­sítik tervüket. Fehér Júlia csapata is 120 százalékos teljesítményt vállalt. Eddigi teljesítményük 180 százalék. Minden munkacsapatban csak leá­nyok. dolgoznak. A férfi csapat. Nász István csapata 130 százalékot vállait. Elért teljesítményük K50 százalék. A csapatokon bélül párosversenyek folynak. Keresztes János elvtár-s, üzemvezető mindem segítséget megad a verseny lendületének fokozására, nyilvánossá tételére, tudatosítására. A munka befejezése után negyedóra múlva már a dicsőség táblán oívás­hatják a dolgozók napi te’jesitmé- nyü-k-et. Hogyan érte el Pálfa község azt, hogy dolgozó parasztsága ilyen szé­les körben, lendületesen készül ápri­lis 4 r-e? A járási pártbizottság nagy segít­séget nyújt a helyi pártszervezetnek Az adminisztratív irányítást felváltot­ta a helyszínen történő elv tárol támo» gclás. Maga a -járási pártbizottság titkára, Hoffmann elvtárs is az -Utóbbi időben többször kint -járt és konkrét a munkát helyes irányba terelő segít­séget adott. A politikai iskolán, ame­lyen harmincnál több dolgozó paraszt vett teszt, ismertette pártunk által kijelölt feladatok sürgős végrehajtá­sát, s azt a pálfai dolgozó parasztok megfogadták, s azóta a munka te meg javult. A politikai iskolán ten értettük Pálfa felemelkedését, járásunk, me gyénk, hazánk soha nem látott fej' lödését az utóbbi négy év alatt. ‘A roskatag c&dédlakások'ból emberhez méltó házat épített 114 család. Ma. olyan ruhában, felöltőben jár a volt cselédgyerek, amit felszabadulásunk élőt; osak a grófi faityuk viselhettek' Lakos Gyula népnevelő elmondotta hogy amikor kint járt a Kossuth La­jos utcában, a 'középparasztok lakó­helyén, bizony egy-,két helyen panasz • k-od-tak. hogy elhullott a baromfi, nem tudták teljesíteni a tojásbeadásí. Beszéigettek négy-öt percet: — Hát csak könnyebb a2 életünk, mint vált a múltban, hát i-gaza van. Április 4-re beadom azt a 89 tojást — mon­dotta az egyik középparaszt. — Ked­den már be is adta! — fejezte béííei- rzólaiáaát Lakos elvtárs. Móréi János DISZ fiatal is ezen a környéken vég. zeit jó népnevelő munkát. Nála a.ve- tomaghiányra panaszkodtak. Méret elvtárs elmondta: — Aki nem ve., nem i-. arathat! — * erre megint Csak ■ — ve'.! a vá’-asz. hogy igaza, van. Hé! főn a kocsija húzta itiaga után-a \s- tőgépot: a panaszkodó gazda nsui várt az elten-aíg által „ígért“ veié magra. Persze az eúiemség dühöng, elkeseredetten támad Pákán is. Ré­gebben a ruhahiány volt piszkos »ug- dc-'ózá.-vi. Most mér van bőven ruha, a fcanyérCronton áskál. Pálfán vau ke­nyér elegendő, a jó elosztás révén; tehát v etömagkövetéíéssei úszik * Agitáeiős munkám legfontosabb módszere: eleven, konkrét adatok, a dolgozó parasztok életének niegvák to,zásának bemutatására. Békénk meg­védése, amely a pá’jfai dolgozóknak egyöntetű akarata egységbe kovácsol­ja a községet. Eladásaimban feldol­gozom a községre vonatkozó összas adatokat, érveket a fele,melkedés be. mutatására. Pálfa dolgozó népe bízik a pártban, tudják, hogy amit ígéri, teljesíti is: a villany, iskola, kul’tú— ház tervei ma még tervek, de a kő zeljövőben valósággá válnak. Páifa dolgozó népe ismeri állandó segítőnk, támogatónk, védelmezőnk: a Szovjet, unió erejét, pártunk segítségét. Ezért mozdult meg Pálfa dolgozó népe április 4-e tiszteletére és a má­jus 1-re tett felajánlások mögött ott áll a jövőbe vetett törhetetlen hit! Ahogy április 4-i énekünk mondja: „Indulj az útra és vissza ne nézz, múltad a fájó bús ezer év, Rád ra­gyog végre a f-ényteJi nap“... A pártszervezet vezetés-e, a tömegsz-er- vezetek munkájának megjavu-tása in­dított^ d Pálfa dolgozó parasztságát „az útra'-, amely harcokon, küzdel­meken, a dolgozók teljes összefogásé; keresztül vezet nagy céljaink: a «20- oiaüz-mus, a kommunizmus felé!. .. Az úttörőcsapat is kiveszi rész-ét a nagy munkából Megszervezték a je- I-entőszalgáiatoL A községet, feltérké­pezték, házakra osztották egymás között és falírják a vetéssel végzett gazdákat, ki hány mégyszüglön vé­gezte el a tavaszi munkát. „Csosztus- ka“-brigádok alakultak és a vetésben, beg3riijí-és-ben élenjáró gazdákat fog­ják köszöntem. Rohamosan emelke­dik a vetésterv végrehajtása. A népművelés is segíti a falu nagy harcát április 4-e megünneplésére. Március 29-én könyvankét, volt Ve­res Péter: „Próbatétel-“ c. művéből. Négy színjátszó csoport készül ápri­lis 4-re. Előkészületek történtek a Szabad Föld Tavaszi Vasárnapok be­indítására. Szász József propagandista, Pálfa. 1 tonna vasból (Ö0P ií. ásét tuáufifc gyártani*

Next

/
Thumbnails
Contents