Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-01 / 51. szám
2 »APLO tn*s MíRcrrrs i PÁR 7 ÉS P ÁRT ÉP 17 ÉS Emefjfik a pártok tatás sz>n vonalát A pártszervezet jó munkája nyomán nem érte készületlenül a tavasz a deoi Alkotmány tsz tagjait Szerte u inegyében termelőszövet- kőzeteink tagjai, az állami gazdaságok dolgozói egyéni dolgozó parasz- jaink rohamra indultak a jóidő be illlával a tavaszi szántásfi-vetési munkálatok sikeres végrehajtásáért. 1 árt szer vezetőink, ahol élére álltak ennek a harcnak, ott inár most, a/ első napokban is jó eredmények születtek. . decsi Alkotmány tsz. pártszer* > ezetének Felvilágosító munkája nyomán a tsz tagságát nem érte felkészületlenül i hirtelen beköszöntött jóidő. Amint a földekre rálehetett menni, a tsz tagsága egy i mborként mozdult meg, hogy íz idei még bővebb termésért vívott harcot győzelemre vigyék -Megkezdték a lucernaföldek fogasolásái, n borsó és mák vetését Erőteljesen megindult a fogasolás a tavasziak alá is. Ugyanis az őszi mélyszántási földekért meg kellett fogasol-ni. iimítózui, hogy már holnap hozzákezdhessenek a tavaszi á ipa. ma jd később a zab vetéséhez. A tsz vezetői éppen a párt tanításainak és útmutatásainak figyelembevételével nagy gondot fordítottak arra. hogy a brigád vezetők és a brigád tagjai valóban gazdái legyenek a területeknek. s jegyzőkönyvileg is átadták már a brigád- vezetőknek a földeket. A pártoktatás egyre javuló munkája is segíti a termelőszövetkezet dolgozóit abban, hogy megértsék a most előttük álló feladatok sürgősségét és nagyságát. A pártszervezet tagjai példamutatásukkal a munkában, s áldozat- vállalásukkal segítik a szövetkezei tagságának harcát az idei még bőségesebb termésért. Cseh Ferenc eivfárs például mindenütt ott van, ahol segíteni kell. ahol hiány mutatkozik, bátor kezdeményező munkaerőben. Legutóbb az állattenyésztés területén végzett kiváló munkát, most pedig a növénytermelő brigád munkájában vesz részt. Az ő kezdeményezésére takarítottak ki például a legutóbb is egy kutat, mely az állatok egészséges friss \ ízzel való rlláíását segíti elő. Helyesen, azt tartják, hogy a legdöntőbb munka most a földeken van, de emellett az állattenyésztést sem hanyagolják el. Döményi András elvtáps a sertéstenyésztés terén változtatta meg elődje rossz munkáját. Azóta, amióta ó dolgozik ott, nap, mini nap a rendelkezésére álló takarmányok frissen, gondosan kezelve kerülnek az állatok elé, s megszűnt az elhullás. A kommunisták példamutatása természetesen magáival! ragadja 'a pártonkivüli szövetkezeti tagokat is. László József Dömötör István Nyuli [mvűii. Lak Mátyás és a többiek egyre fokozottabban harcolnak azért, hogy a tavaszi vetőmagvak minél előbb a földbe körűjének, s a betakarítás után ne csak árpa és búza.-.zalmával tudják segíteni az egyes termelőcsoportokat, de még az egyénieket is, hanem beadási kötelezettségük tejesítése, szükségle tűk biztosítása mellett még gabonanem flekkel is. Az alsónánai Yilág- r./fibadság, az alsónyéki Világszu- L ad súg, a fácánkerti Yörüs Hajnal teunelőszövctkezetek 100—150 mázsa búza és árpaszalmát kaptak a decsi Alkotmány termelőszövetkezettől. Most az a feladat, hogy Cseh Fe- t'Vncné párttitkár elvtársnő vezeti- -éved a pártszervezet meg jobb n Fokozza r. felvilágosító és nevelő munkát. Az egyre javuló oktatási munkát még jobban fokozzák, hogy ne csak a párttagság, hanem a pár- tonkivüu tszcs tagok iá még jobban mcgér,t«ék. h így -k> tanulás elvúbi'zt- halatlan a gyakorlati munkától. Erezzék azt, hogy a tavaszi szántásvetés munkáin keresztül indított harcuk a bő termésért csali akkor lesz igazán eredményes ha n nagv munkák alatt sem szűnnek meg -zorgalmasan. tanulni. A pártszervezetnek megvan a lehetősége arra, hogy ez okét a feladatokat a tavalyinál jóval ered mén vesebbc-n, a követein énveknek megfelelően tudják végrehajtani. Erősítést is kapott a pártezerve/el, az olyan párttagokkal, mint Plé/cr l'ál elvtárs. vagy Takaró elvtárs akik már most a kezdet kezdetén megmutatják, hogy rájuk a termelőszövetkezet tagsága minden körül menyek között, minden helyzetben .Uztoran számíthat. Propagandisták tapaszta’atcseré:e A járási pártbizottság a Púrttör- tenet I. évfolyamú tani:1 várnának vezetésével bízott meg. Ezt a megbízatást részeidről igen m 'gilszíciő feladatnak tekintettem Még nagyobb súllyal éreztem, bog,- rajtam is itfigy felelősség nyugszik a hallgatok nevelése terén. Hogy az oktatást sikerre vigyük, aktívákat szervest cm, akik egyenként tóbeszé'g'-t- t' í, a párttagokkal és az. élen járó dolgozókkal. Ezen keres 51■'11 elértem ahogy a párttagok telj", számban résztves/nek az oktatásban. kivéve azokat, akik felsőbb oktatásban részesülnek. A szeminiriutnon ki! r.c párttag, hat tagjeb'tó és tizenegy pártonkivüli élenjáró dol- goző vesz részt. Az anyag feldolgozására ntigv súlyt fektettem. A szemináriumokon po.-iman. felkészülve jelentőm meg A felkészülésnél az anyagiad fi 1- énitetíem az előadás vázlatát és azt kibővítettem a napi sah óból, gazdaságunk 'napi munkájának eredményeiből és az élenjáró dolgozók jó módszereiből, teljesítményeiből. Ezen keresztül elértük azt, hogy a I árfoktatásiban résztvevő elvtársik munkahelyükön vezetői a hozzájuk beosztott dolgozóknak. ilyen például ötvös Ferenc traktoros af,i versenyre hívta ki a többi trakto-j rost a tavaszi mezőgazdasági munkák jő minőségű elvégzésére é-' két nappal a határidő előtt vili i■ -fe- jozésére. ötvös Ferenc nem csa^ vállalta, hanem gyakorlatban is be- j bizonyította, hogy szavát vauira-! vált ja, és ehhez nagy segítséget j nyújt neki a tanulás. Zetorjávalj két műszakban dolgozik, eddig még beosztott munkatársa sem volt, napi teljesítménye mégis elérte a tó" -zázulékot. A tanulás eredménye megmutatkozik Yincze Pál fejőgulyásuál is, aki a gazdaság legjobb fejöstehené- s2e. Látja munkájának fontosságát, s munkatársait állandóan figyelmeztet: az állatok tisztántartására. ö végzi a leglelkiiismeretesebbeu e tőgvmasszázst, az u tócsepeg intést és mindent elkövet azért, hogy az ál- ’aiáüományt veszteségmentesen tud ják úttelcltetni. Tanfolyamunk inuu kaja 'gvre javul, a tanulmányi színvonal emelkedik. Arra törekszünk, lió'gv az alaposabb elmélyültebb tanulás útján munkánk még eredményesebb legyen. Most a következő szemináriumi anyagnál, amelyben pártunknak a Horthy-fa- sízmus elleni harcát ismerjük meg. az anyag tárgyalását összekötöm a tavaszi vetések és mezőgazdasági munkák elvégzésével. Gyakorlati példákkal fogom alátámasztani, hogy a párt milyen helytállást kö vetet tagjaitól és példaképpen fel hozom Rákosi elvtárs harcos életét, munkáját. Ennek szellemében nevelem párttagjainkat és a pártonkí- vüli dolgozókat. A.: oktatás terén értünk cl eredményeket. azonban még sok a, lapulni valónk. De úg) élezzük, ha 3/ iskola anyagát eredményesen 'átvettük, ez hozzásegít bennünket ahhoz, begy még szilárdabban helytálltunk a termelésben, a békéért. Andirkó Sándor propagandista Tornádi állami gazdaság Satál'in elvtárs korszakalkotó műve, „A szocializmus közgazdasági problémái z Szovjetunióban“, mélyreható elemzés tárgyává teszi a politikai gazdaságtan törvényeinek 'kérdéseit. alapvető jelentőségű új tételekkel gazdagítja a marxranais-leniniz- mus éltnél ötét a gazdasági törvényekről', bírálatot gyakorol a helytelen nézetek felett, amelyek e kérdéssel kapcsolatban a politikai gazdaságtan oktatásában és irodalmában a Szovjetunióban elterjedtek. Sztálin elvtárs művében központi helyét foglalnak el a gazdasági törvények és általában a tudományos '.örvények objektív jellegét hangsúlyozó megállapítások. Maga Sztálin eivtárs müvének egy helyén kiemeli ,,a tudomány nem élhet és nem íej- lödhet az objektív törvényszerűségek elismerése, c törvények tanulmánya• zása nélkül.“ (Id. mű 84. 1.) Mit értsünk objektív gazdasági törvények a általában a társadalom objektív törvénye; alatt? A tudomány törvényeit nem szabad összetéveszteni a kormányok által kiadott, az országgyűlés által elfogadott törvényekkel, amelyek a kormányok, a népképviselet, az uralkodó társadalmi osztály akaratától függenek. Ilyen törvényekről azt mondhatjuk. hogy az emberek megteremtik, majd megváltoztatják, vagy eltöri ik ezeket és új törvényeket hoznak. Az ilyen törvénye^ a szó jogi értelmében törvények. Mindezt nem mondhatjuk a tudomány törvényeiről. Itt a törvény szó egészen más értelemmel bír. Mit jelentenek például a természettörvények, a természettudomány törvényei? Azt jelentik, hogy a természet je'ensécjöit tanulmányozva a tudomány felismeri a jelenségek, az események között fennálló állandó jellegű, ismétlődő lényeges összefüggéseket: pl. a szabad esés törvényét a vonzás törvényét, az élőlények fejlődésének törvényeit, vagy földünk keletkezésének és kialakulásának iöi- vónyszerűségeit.. A természet-tudó- mán*, ezeket az összefüggéseiket tudományos törvényéiben megfogalmazza. Ezeket gyakran felfedezőikről nevezzük el, pl, Galilei, Kepler. Newton törvényeinek. Világos azonban, hogy e törvények hatása teljesen független volt és független marad Kepler vagy Newton és általában az emberek akaratától, vagyis az emberi, szubjektív, tudati tényezőtől . Ezért a materializmus objektív természettörvényekről vagy a termesze '.'törvények objektív jellegéről beszél. A természettörvények objektív jellegé: a régi Marx előtti materializmus felismerte. A marxizmus egyik legnagyobb forradalmi jelentőségű felfedezése abban áll, hogy megállapította: —- a társadalmi fejlődés törveí pártoh'tulás anyagúhoz: A gazdasági nyei szántón objektív, akaratunktól független jellegűek, Marx a lörtémel- mí materializmus alaptételeinek híres összefoglaló jellemzésében ezt írja: ,,Életük társadalmi termelésében az emberek meghatározott, szükségszerű, saját, akaratuktól független viszonyokba, termelési viszonyokba/ lépnek egymással.“ (Marx: „Előszó a politikai gazdaságtan kritikájához.“) Marx főművében, „A Tőké“-ben részletesen kimutatta, hogy a tőkés termelés törvényei kivétel nélkül objektív, akaratunktól független, szükségszerű összefüggéséke: fejeznek ki. Hogy csak egy példát hozzunk fel, a tőkés termelés válságai szigorú törvényszerűséggel megismétlődnek akár akarják ezt a tőkések, akár nem. Az első világháború időszakában és után,a a tőkések akaratától függetlenül kifejlődött a kapitalista rendszer általános válsága, a második világháború következtében ugyancs®]. a tőkések akaratától függetlenül és annak ellenére hallatlanul kiéleződött és elmélyült a kapitalizmus általános válsága, ez a válság második szakaszába lépett Világos tehát, hogy a gazdasági törvények szintén objektív jellegűek. Sokan az: hiszik azonban, hogy a marxizmus ezen alapvető megállapításai érvényesek ugyan a kapitalizmusra és az azt megelőző társadalmi- gazdaságí alakulatokra, de nem érvényesek a szocializmusra. Azt hiszik, hogy a szocializmusban a gazdasági törvények hasonlítanak a kormányok által kiadott törvényekre, vagyis azt hiszik, hogy ezeket a törvényeket a Szovjethatalom létrehozhatja, ..megteremtheti'' vagy pedig megszüntetheti élteti“ heti a gazdasági törvényeket. átalakíthatja azokat, újakat te- rvmlhet A gazdasági törvényeknek, nevezetesen a szocializmus gazdasági törvényeinek ezt a felfogását nemcsak a Szovjetunió egyes közgazdász teoretikusainak és előadóinak elképzelésében találjuk meg, hanem a mi propagandistáinknak, előadóinknak elképzeléséiben is megtaláljuk. Ezt a hamis felfogást cáfolja meg művében Sztálin elvtáirs. Félreérthetetlen világossággal és szabatossággal for- mulázza meg a szocializmus gazdasági törvényeinek jellegére vonatkozó döntő megállapításokat. Kifejd, hogy a gazdasági fejlődés törvényei objektív törvények akár a kapitalizmus, akár a szocializmus időszakáról van szó. Objektív törvények: tehát akaratunktól független törvények. Ilyen akaratunktól független gazdasági törvényszerűség az, hogv ..a termelési viszonyoknak fel/étlenül összhangban törvények objektív jellegéről juk, hogy gazdasági törvényeket ..teremteni“ lehet, ez arra vezetne, hogy „a káosz és véletlenek birodalmába kerülnénk ezektől a véletlenektől szolgai iüggőségbe jutnánk . . ■" (84. lap.) Hogyan keli értelmezni Sztálin elvtárs szavait? Ha a gazdasági életben objektív törvény fennállását nem ismerjük el, akkor mi a gazdasági élet? Nem egyéb, mint összefüggéstelen tények, események halmaza — vagyis káosz és véletlen. És ha a gazdasági építésben, vezetésben nem az ali iratunktól függedienül fennálló objektív törvényekre támaszkodunk, akkor, bár azt képzelhetjük, hogy azt csináljuk,amit akarunk, ténylegesen mindig a véletlentől függne, hogy mit értünk el, hiszen nem volnánk képesek cselekvésünk következményeit előrelátni. Ha például a szocializmus építésében nem azokra az objektív törvényekre kellene támaszkodnunk, amelyek a Szocializmus építésének fettételeit, ütemét, a cél és az eszköz viszonyát megszabják, akkor a tervezést is úgy képzelnénk el, hogy az csak akaratunktól függ, a hatalom birtokában úgy tervezhetünk és azt tervezhetjük, amit akarunk. De mi volna az ilyen „tervezés“ eredménye? Hibás tervek, káosz és összevisszaság. a gazdasági élet csődje. Sztálin elvtárs klasszikus müvében nagy figyelmet szentel a tervezés kérdésének is és eloszlatja azt a zűrzavart. amely a gazdasági törvényeit: és a tervek egymáshoz való viszonyának kérdésében uralkodott. Sztálin elvtárs arra tanét, hogy a helye? tervezésnek szántén objektív gazdasági törvényre kell támaszkodnia. Ez a törvény a népgazdaság tervszerű fejlődésének törvénye, amely a szocializmusban mint a népgazdaság szükségszerűsége jött létre. Ezt az. objektív gazdasági törvényi felismerve, azt felhasználjuk a gazdasági tervek összeállításánál. Helytelen volt tehát azt állítani, amit tankönyvekben és füzetekben olvasunk, hogy n szocializmusban a terv maga a gazdasági élet (örvénye, Sztálin elytáns szerint a tervezést, a terveket, pl. az ötéves terveket az objektív gazdaságii törvény mélyreható tanulmányozás« alapján egvre magasabb színvonalra keli emelni, hogy a tervek megfeleljenek a tervszerű országos népgazdasági fejlődés objektív törvényének. A gazdasági törvények nevezetesen a szocializmus gazdaságii törvényeinek objektív j'.ellegére vonatkozó sztálini megállapítások alapvető jelentőségűek és feltétlenül érvényesek, nemcsak a Szovjetunió szocialista gazdaság; rendszerében, hanem a s«o- cializmuet építő népi demokratikus országok, tehát Magyarország gazdasági fejlődésében is. A szocializmust csak akkor és csak abban a mértékben tudjuk sikeresen felépíteni, ha egész építő munkánkban állandóan szem előtt tartjuk a gazdasági törvények objektív jellegét és Sztálin elvtárs iránymutató utasításainak értelmében igyekszünk e törvényeket megismerni, elsajátítani, megtanulni, teljes hozzáértéssel alka'- mazni és a társadalom érdekében feli aszná! ni azokat, Fogarasi Béla a „Propagandista'' januári számában 'megjelent cikke. A duriaföldvári asszonyok felhívása Mi, a dunaföldvári asszonyok magunkévá tettük pártunk és kormányzatunk felhívását a begyűjtési terv maradéktalan teljesítésével kapcsolatosan. Megértettük azt, hogy hazafias kötelességünk, hogy teljesítsük tej-, tojás- és baromfibeadási kötele- zetíségünket. Megértettük azt is hogy ez döntően nekünk, asszonyoknak a feladata, és ezért április 4_re, hazánk felszabadulásának tiszteletére vállaljuk, hogy az lÖBS-as év első negyedévi begyűjtési tervét tejből, tojásból és baromfiból mar&déktalanul teljesítjük. Ennek érdekében állandóan politikai munkát folytatunk, ® elérjük azt, hogy naponta tudjuk teljesíteni a tervet, vállaljuk azt, hogy március 2'S-ra tejbeadási kötelezettségünket 110, tojásbeadási kötelezettségünket 101, ba- romfibeádásunkat ped:g 120 százalék, ra teljesítjük. A megye asszonyaihoz azzal a kérésMÜ fordulunk, hogy kö vessék ők is példánkat és fogadják el versenykihívásunkat a begyűjtés maradéktalan teljesítése, .-őt túlteljesítése érdekében. Dunufii'ilvár asszon vai *jr’ Szjnyjt/ FíHYKÍPfíöGÉP EliSSfGBEAUfTÁSSAl t ■ óxó RÄGVSÄG Á fítmRöM.5 ImÉ*L Kapható az OFOTÉRT-boltban Szekszárd, Szent István-tér 2. Pécs, Kossuth Lajos u. 3. és 41.
