Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-04 / 29. szám

1 A / TOXJBA1 NAPLÓ íttlÁO PPOÍETAtojAl EGYESŰLJE7BKI —--------------------------------v A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió iráni nagykövetének levele Moszadik mi­niszterelnökhöz. {2. o.) —-A Vatikán az amerikai imperia­lizmus szolgálatában. (2. o.) — A titóista fegyverkezési hajsza. (2. o.) — Ünnepélyes nagygyűlés keretében vá­lasztották meg a járások küldötteit, az MSZT új megyei vezetőségét, választmányát. (3. o.) — „A kulák igazi arca". (3. o) — Erélyesebben lépjen fel a decsi tanács a megalkuvók ellen. (4. o.) K ’ *<> LN A MEGYEI PA'RTBIZOTT JÁ'GA'N AK L AP J A ' \, ÉVFOLYAM. 20. SZÁM AlíA 50 FILLÉR SZÉKI»V, (»53 FEBHUAK •» • Tn • Az amerikai imperializmus aem tanult Két világháború tapasztalatából sok mindent megtanulhattak, akik tudnak tanulni. A tanulság egy­szerű: a háború — az imperializ­mus fegyvere, nemzetközt politi­kájának legfőbb módszere minde­nekelőtt magára az imperializ­musra mérnek megsemmisítő csa­pásokat. Az első világháború után létrejött az chő szocialista állam. A második világháborúval az im­perializmus helyre akarta hozni a dolgait, ki akarta terjeszteni ha­talmát, meg akarta semmisíteni a kommunizmust, de a második vi­lágháború az európai és ázsiai országok egész sorában a népi de­mokratikus rendszer létrejöttéhez vezetett, összeomlott a hitlerista rablóállam; a háború aláásta a kapitalista Európa gazdasági ere­jét, kiütötte Olaszországot, Fran­ciaországot és Japánt a nagyha­talmak sorából, sietteti a világ- imperializmus egyik legfontosabb alkotó részének, a brit birodalom­nak széthullását. E jelenségekben nem nehéz fel­fedezni a szigorú törvényszerűsé­get. Az imperializmus háborúval, agresszióval akarja menteni a helyzetét, s közben mindenek­előtt önmagának árt, függetlenül attól, hogy melyik imperialista ál­lam győzött, vagy melyiket győz­ték le. Pontosan ugyanígy elképzelhet­jük, hova vezetne a harmadik vi­lágháború, ha az Egyesült Álla­mok mérhetetlen aljasságával ki­robbantaná, s ha csatlósai rászán­nák magukat, hogy támogassák benne. Egy ilyen háború nem egyes kapitalista államok, hanem az egész világkapitalizmus pusziu lásához vezetne. Az imperialistákat megtéveszti saját látható tevékenységük ak­tivitása. 1952-ben különösen so­kat sürögtek-forogtak. Miniszte­rek, diplomaták és tábornokok washingtoni utasításra szüntelenül nyüzsögtek Nyugat-Európábao, , különböző sarkokban súgdolóztak, konferenciákat és értekezleteket rendeztek, egyik „tanácsot” a má­sik után hívták össze. Csikorogtak a tollak a szerződéseken, ülésez­tek a kormányok, hogy megtár­gyalják a szerződéseket. Zsibong­tak a parlamentek, amelyek jóvá. hagytak... Egyszóval a nemzet­közi háborús egyezmények gépe­zete — az amerikai gépészek irá­nyításával — teljes gőzzel műkö­dött és a kapitalista sajtó 1952 elején „elért sikerekről" irt. — „Marshall-terv'* 1 2 * 4 5 — siker. „Schu- raan-terv" — siker. „Európai Ta­nács" — siker. „Európai hadsereg" — siker. „Bonni szerződés” —- si­ker. Az amerikai diplomaták ön­elégülten mosolyogtak, ügy vél­ték, hogy a dollár-vetés a végén • busás bevételeket teremt. A leg- lontosabb, hogy megalakították az „európai hadsereg" vezérkarát és Ridgway, a főparancsnok, az qsz- szes nyugateurópai országokban végigszemlélhette a törzstiszteket, és Nyugat-Németországban a meg­vert hitlerista v hadsereg táborno­kai előszedték régi „Wehrmacht"- egyenruhájukat, s tisztelettudóan vetették fejüket amerikai főnökük felé. Az év folyamán azonban Ame­rika és Nyugat-Európa fölött sű­rű felhők tornyosultak az imperia­listák egén. Év végén pedig a po. litikai időjárás végérvényesen el­romlott. Még a burzsoá sajtónak is be kellett ismernie, ami a de­mokratikus sajtó számára már régóta nem titok. Kiderült, hogy az amerikai diplomácia legna­gyobb eredménye — az északat- íanti paktum — nem készült rozs­damentes acélból; igaz, elég új még, de máris ráqja a politikai rozsda, s egy miniszter aláírása, — ha nem áll mögötte a pép — nem sokat ér. Nem lehet eltitkolni. a népek előtt, hogy a „Marshall-terv" sem siker, hanem kudarc. 1952. év végére a „Marshall-terv" jótéte­ményeiben részesített államok gazdasági helyzete nemcsak nem javult, hanem világosan abban az irányban haladt, hogy a gazdasági válság örvényébe zuhanjon. A polgári szükségletekre való ter­melés az Egyesült Államokban is összezsugorodott.: Lázas ütemben fejlesztik a hadiipart. A nyugateurópai vazallus kor­mányokat egyre jobban nyomják: vállalt kötelezettségeik; egyre gyakrabban ül ki a rémület az arcukra, amikor az ínségtől, mun­kanélküliségtől, a drágaság nőve. kedésétől, egy új háború veszé­lyétől felháborodott népükre néz­nek. Angliában még a burzsoázia is elszörnved attól, hogy „szövet­ségese” milyen nyíltan avatkozik bele a brit birtokok „közösségé­be” és egymás után hasogatja le az egykor büszke birodalom ré­szeit Már nehéz Volna megmon­dani, kinek a „közösségébe” tar­tozik Ausztrália, Uj-Zéland és Ka­nada: amerikaiba-e, vagy angolba. Az angol burzsoáziának ez látha­tóan nem tetszik, zsémbel, tilta­kozik és igyekszik kihúzni ma­gát az amerikai politikai és kato­nai vá'tók kifizetése alól. Az árulónál is árulóbb francia burz-názia, — amikor eszébe jut hogyan uralkodtak a hitlerista helytartók Franciaországban és visszaemlékszik a francia nép hősi ellenállására a német-fa-Jszta meg­szállókkal és francia lakájaikkal szemben, —« nem a Wl'KSN'SWf Wfirda újabb betörésétől fél, hanem attól az ellenállástól, amit az igazi fran­ciák fejtenének ki nemzeti íügget. lenségük védelmére. Az új petai- nisták szoronganak. Hűtlenek, mint a macska éc gyávák, mint a nyúl. Mikor kezük a tollat fogja, hogy aláírják az áruló bonni szer­ződést, inukba száll a bátorsá­guk, a francia nép haragos tilta­kozásának hallatára. Az amerikai politikusok és pub­licisták felháborodtak, elégedet­lenkednek és nem értik: hogy le­het az, hogy a múlt év elején si­mán ment a dolog és aztán minden „elronüott.*' Egyes amerikai pub­licistáknak néha egy-egy pilla­natra kinyílik a szeme. Rájönnek, hogy miről is van szó. Simms, a „Scripps—Howard” lapkonszern külügyi osztályának szerkesztője októberben cikksorozatot közölt „Levelek a jövendő elnökhöz" címmel. Simms többek között azt írta: „A februárban tett lisszaboni ígéretek ellenére az atlanti tömb fegyveres erőivel kapcsolatban ki. tűzött célokat nem érjük el sem ebben az esztendőben, sem a kö­vetkezőben. Az egész védelmi el­képzelés lényegileg papiroson ma­rad, beleértve a valóban egyesült Európa megteremtésének ábránd­ját." Simms kételkedik abban, hogy „dollárokért lehet vásárolni barátokat, vagy győzelmet... A mi barátaink egyre rosszabbak, s dollárjainkat szórjuk." Guderian, ismert hitlerista tá­bornok tevékenyen résztvesz a népek megtévesztésére „európai­nak" nevezett amerikai hadsereg felállításában. A „Megvódhetjük-e Nyugat-Európat?" című brosúrá­ban Guderian határozottan harc- képtelennek tartja ezt a hadsere­get, amely lényegileg amerikai idegenlégió lesz. Azt követeli, hogy öná’ló német nemzeti had­sereget állítsanak fel, német tá­bornokok parancsnoksáqa alatt. Guderian brosúráját Bradley ame­rikai tábornok szavaival végzi: ‘ „A fegyvertelen katonák tehetet­lenek a mai» háborúban, de a fegy­verek katona nélkül semmit sem mnek." • Ez az egyszerű igazság az egyik A PR TUS 4 TISZTELETÉRE! A Bonyiindt Zománcul tívek dolgozni elfogafllák a Tolnai Selyemgrár versenyfelhívását A Tolnai Sclyeirdonógyár dolgozói az elmúlt hónapban versenyre hívták ki a megye összes üzemeinek dolgo­zóit az 1. negyedéves terv sikeres megvalósítása érdekében. Ez a ver­senykihívás nagy visszhangra talált megyénk területén, az üzemek dolgo­zói egymásután jelenítik, hogy elfo­gadják a totoaiak versenykihívását, éö azok versenyszempontjait kibővít­ve'végzik további .munkájukat, hogy a versenyből győztesként kerüljenek ki. Mindent elkövetnek annak érde­kében, hogy adott szavuk mogva’ó- sításáv-al segítsék elő ötéves tér rönk negyedik esztendejének első negyed­évi hatalmas célkitűzéseit. A Bonyhádi Zömé nemű vek dolgozói levélben ért ősi lettek a Tolnai .Selyem- fonógyár dolgozóit, hogy átérezve a munka verseny jelentőségé*, elfogad­ják versenykihívásukat. Tudják az üzem dolgozói, hogy mivel tartoznak szeretett vezérünk. Rákosi elvtárs, valamint a Szovjetuniónak mindazok­ért a támogatásokért, melyekkel üze­mük, ifietve saját életszínvonaluk emelését elérték. Levelükben többek között ezeket írják: >,Rákosi elvtárs születésnapja, illetve április 4-o tisz­teletére -indított vereenykiihívástok fontosságát üzemünk dolgozói átérez- téfc és elhatározták, hogy elfogadják a versenykihívást az alább; szempon­tok figyelembevételével. 1. Üzemünk az I. negyedéve* tel­je* termelési tervét 10Ö százalékra teljesíti. 2. A tervszerűséget a múlt negyed­évi ág százalék helyett 8& százalék­ban teljesítjük. 8. Az egy munkásra eső 1 napi. ter­melési értéket a tervhez viszonyít­va 5 százalékkal, vagyis 5 forinttal túlteljesítjük. 4. A felejtet a mú-l-t negyedévhez viszonyítva 5 százalékkal csökkent­jük. 5. A Gazda-mozgalom terén a mezanyag megtakarná« 1A.Q00 forin­tot ícaz ki, míg a zománcanyag meg­takarításunk 50.000 forint, les;v 6. Az igazolatlanul mulasztod mun­kanapok számát a múlt negyedévhez viszonyítva 16-ról 6-ra, a későn jö­vők keséid idejét t*v'g 14 óráról 5.5 órára csökkentjük. 7. A 100 százalékon a’ul teljesítők számát a darabbérben dolgozók szá­mához viszonyítva a múlt negyedévi 47 százalékról 3 százalékra csökkent­jük. ígérjük, hogy a fent említett ver­senyszempontjaink alapján teljesíteni fogjuk le-rvüniket és azon iparkodunk, hogy üzemünk ebbon az évben min­denben eleget tegyen az év; terv megvalósítása terén. Tanultunk tava­lyi hibáinkból, így biztosak vagyunk abban, hogy adott szavunkat minden r ős®] etében teljesítjük. A Bonyhádi Zománc-müvek dolgozói nevében: Gyimesi Ferenc Gyopár Ferenc párttitkár főmérnök ÖvSzi Ilezsö Dér Mátyás igazgató Ü'B-elnök Napközi Oitbont és 76 új "épet kap a tervtől a Tolnai Textilgyár A tolnám egyel üzemek közül az ötéves tervtől legtöbb beruházási a Tolnai Textilgyár kap, a két új üzemrésszel bővült, s mintegy 50 szá­zalékkal emelték a termelést az ötéves terv első 3 évében beállított géppel. Az üzem területén bizlonsü gossá tette a közlekedést az új betonút. Befejezéshez közeledik Mintegy 2.5 millió forintos beruházás- só! épülő kultúrpalota, amely Tolna megye egyik legnagyobb kultúr, intézménye Írsz. Mozid »adó terem és 500 személyi befogadó színházi terme Is lesz. Az iizem dolgozói közül Iti családnak nyújt kényelmes ott­hont a felépült korszerű műnk áslak ás, amelyben 2 szoba, konyha, fürdő, szoba és egyéb mellékhelyiségek .iuiíiak egy-egy családnak. Az ötéves terv negyedik évének első 3 hónapjában további beruházá­sokat kap az üzem. Az új üzemrésze khrn újabb 7(1 gép kezdi meg a tor. meiést. A gépek átcsoportosításával egyforma anyagólt szövésével lehető­vé válik, hogy 50 új gépen, 20 25 százalékkal fokozzák a sebességei és ezzel rg; időben a termelést is. Ezeken a gépeken az üzem legjobb dolgozói, többségben fiatalok fognak dolgozni, közöttük lesz Virág Anna sztahanovista szövő és brigádja ts. A Tolnai Textilgyás* az I. negyedévben 30.000 forintos beruházással bölcsődét, napköziotthont is kap, ahol 50 gyermek részesül teljes ellátás, bán, míg szüleik az üzemben dolgoz nah. A Háté sztaháuo vis la-brigád ebben az évben is 250 százalékra teljesíti tervét A 73 2. Építőipari Vállalat legjobb brigádjai, sztahanovista; te újítói Is meglőtték «zociaitsfa köt&ltjzeftség- válíalábaikat Rákosi -clvbit-s «születés­napja, valamint - április 4-e- U«&léle­tére. A dolgozók harcba indul'k, hogy vállalásaikat minden részleté- ben teljesítsék, s ezzel I. negyedéves tervüket sikeresen megvalósítsák. Fruzsina. Herbsonamer te Tóth kő­műves ezafctámk, akik az előregyár­tó üzemnél dolgoznak. válla’fák, hogy minden egyes törött téglát fel­használnak. Ezzel n fel-ajánlásaikkal elérik, hogy 500 köbmétert falaznak be, ahol 5.500 darab téglát takarita- nak meg. A brigád összes tagjai csat­lakoztak a cement-takarékossági mozgalomhoz, amit a Máthé «sztaha­novista- é*s a Dömötör betonozó-bri- gádok kezdeményeztek. Vállalásuk, hogy az eddigi 3 százalékos cement elszórá-sát 0.5 százalékra csökkentik, amivel 1-5 mázsa cementet takarítanak meg.. Továbbá vállalják, hogy a ka­vics olezóródását a múlt negyedévi t.5 százalékról 0.5 százalékra csök­kentik a gondos tárolással és szállí­tással. Az előregyártó és beíoúozó brigád lelkes munkája és harca nyomán ma­gas százalékot érnek el a 'Máthé sztnhúno-vista brigót! tagjai, akik már kéiízben kapták meg # szlaltá- Hovista jelvényt, teljesítményük pe­dig düandgan 220, illetve 250 száza­lék között van. Felajánlásukban vál­lalták, hogy a cementzsákok gondo-s felbontásával elérik, hogy népgazda­ságunk szamára 60 dara-b használha­tó cementes zsákot adnak vissza. Ezek az eredmények jó képet mutat­nak a 73/2. Építőipari Vállalat I. nc- n-egyedávi terv-teljesítésének megvaló­sításáról. Igyekezzenek a dolgozók ezt a versenylendületet a továbbiak­ban is alkalmazni, hogy adott szavu­kat minden részletében teljesítsék. Sztrájk IiuVában DeR! (TA.S7.SZ): Uttar Prades ál­amban éZirálko nak a köz-üzem: vál­lalatok munkásai. A rendőrség kímé­letlenül bántalmaz*» a szitrá (kólókat. Allahab-’dban harminc munkást le­tartóztattak. Több. niint 125 e2er delhi építő- munkás memorandumot intézett az 1 indiai kormány munkaügyi mini«?- ! tőréhez ós beje'entette. hogy szíré*-* kot indít, tiltakozásul az építőmun- j kasok alacsony bére miatt. i fiz év eleje éle 368 Ionná sTsnel termeltek terven te íii a nagyraagyoki bányászok A Xagymányoki Szénbánya Vállalat dolgozói az elmúlt évben adósai ma­radtak a nép államának, Elhatározták: idén k/köszörülik a csorbák A Köz­ponti Vezetőség útmutatásai nyomán jelszavuk lett: „Minden nap, minden műszakban, teljesítjük a tervet.*’ Áp­rilis 4-e, hazánk felszabadulása ünoe. pének tiszteletébe kötelezettséget vál­laltak, hogy az első negyedévben 20Ü0 tonnával teljesítik túl tervükéi. Sza­vukat becsülettel állják. Eddig az ér minden napján túlteljesítették elő­irányzatukat és január 23-ig 366 ton- na szenet termeltek terven felül. Tö'na megyében a zárszámadások óla 117 csalja*, több, m ul 500 'aggal erősöd ek a lermeiöszcvjikezelek Tolna megyében a zárszámadások óta cgvre több dolgozó paraszt lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A tavally jól dolgozó termelőszövetkeze­tek az aszály ellenére is magasabb termést takarítottak be, mint az egyé­niek. Az -regszemcséi „Uj Elet'1 tszcs kukoricából 20 mázsás holdanként! átlagtermést ért el, a község, egyéni, leg dolgozóinak 15—16 mázsás átlagá­val szemben. Az „Uj Élet’* tszcs mun­káját egész évben nagy figyelemmel kísérték az egyénileg dolgozó parasz­tok, s a zárszámadás óta közülük harmincán írták alá a belépési nyi­latkozatot. A meglévő termelőszövetkezetek m A- lett 5 új csoport is alakult a megyé­ben. Az elmúlt héten Kő!esd község­ben IQ közdpparaszí család „Kossuth“ néven III. típusú termelőcs-oporiot alakítóik A csoporttagok 109 hold földjükkel együtt bevitték állataikat, gazdasági felszerelésüket. Az új cso­port 35 szarvasmarhával, 8 iga állat tál, közös sertés, és baronvfitörzzsel, 14 ekével, 4 vetögéppel kezdi meg » munkát. oka, hogy az imperializmus polí- i Az amerikai imperializmus a likusai é; d'olomatái körében tej-1 történelmi fejődéssel szembefor- vesziettséget. bomlást ellentmon- | dúlva világuralomra törekszik dósokat láthatunk. A nvuatteuró- ' 'Iá országokat akar ieigázni és “ai országok már rsm menői ható i mav’ir*”- Drofito* hajszolva új ágyutöltelékszáUííok. 1 háborúkat „zervez. De ezzel még jobban kiélezi a kapitalista rend­szer belső ellentmondásait egyre mélvebben belekeveredik ezekbe az ellentmondásokba é= elkerül­hetetlenül vereséget szenved 4 «Bi

Next

/
Thumbnails
Contents