Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-20 / 43. szám
1968 FEBRUÁR 20 VAPIO Elméleti tnnóc^acfrís Peyerék szerepe a Megvár TüDscsközíársaság bukásában, támogatásuk az eiieníorradalmi kormánynak A' doijibovári minta politikai iskc* !a kérdésére, mélyet a Megyei Elméleti Tanácshoz küldtek be, a következőkben adjuk még a választ: * ,\z 1918—18-as forradalom bukásával Magyarországon a végi uralkodó osztály került hatalomra és igyekezett ott folytatni ténykedését, ahol !9tg-bdn abbahagyta. Tehát nem á szociáldemokrata párt kerül: hatalomra. j Araikor a regi uralkodó osztály 1919 augusztusában hatalomra került, nem felejtett, nem tanúit: be - és külpolitikája még reakciósabb volt, mint 1918 'fel&t. A forradalom bukása után Ppjd! Gyula vezetésével a szakszer* vezetek jobboldali vezetői kerültek hatalomra. Ebben a kormányban résztvoríRi. a jobboldali szociáldemokraták,- élükön Peyerret. EZ a kormány rövid életű volt, alig hat napig volt hatalmon, de ez alatt az Idő alatt is sok gaztettet, követett el a munkásosztály ellen. Ekkor gyilkolták m>sg Peyer utasítására Szamuelly Tibor elvtársat 1919 augusztus 7-én Fridrich István vezetésével megalakult a nyílt ellent- forradalmi kormány. 1919 októberében Clark, angol diplomata javaslatára megalakították a Huszár-kormányt, ebben Peyer a népjóléti j és munkaügyi minisztériumi tárcát kap- ta. Bethlen István gróf hatalprpr4jutása titán megszüntette a kisgazda- pártot ős megteremtette az egységes pártot, amelynél? élén a nagybirtokosok állottak. Igyekezett a szociáldemokrata pártot is politikai befolyása a’á vonni. r ' t Mi coli nz ellenforradalmi mozgalmat irányító nagybirtokos és nagytőkés vezetők terve? Ez • világosan kitűnik gróf Bethlen Istvánnak a bécsi ellenforradalmi Magyar Kojnlté vezetőjének az Antanthoz még 1019 áprilisában küldött mc- moiandumábók Eszerint az Antantra '.^maszkodva, az ő segítségükkel leélt magdönteni a Tanácsköztársaságot. Mialatt az Antant csapatok az országban. tartózkodnak „a megszállás deje alatt Budapesten olyan magyar kormány alakuljon, mely az elíenfor- rfedalom érdekeinek megfelel“, ebbe felveendő lenne aztán egykét szocialista is.“ Erre .való hajlandóságukat fjaramiyai az élen a szociátdemokin- a legmérsékeltebb vezetők bejelentették. Úgy,-hogy a szocialisták együtt . működéséről máris biztosítva vagyunk -r— írja Bethlen memorandumában. Emellett szükségesnek tartja, hogy erős rendőri, csendőri és katonai erő alakuljon. Budapest. megszállását az Ahtant-csapatok segítségével-hajtsák végre és ugyanakkor 'nyujttassék titokban mód arra, hogy a Becsben időző magyar politikusok 20—30 millió kölcsönhöz jutván, Nyu- i íöt-Magyarországon néhány ezer emberből haderőt szervezhessenek — áll a -memorandumban. ( 021 - ben írta alá Peyer a titkos paktumot, amely a munkásosztály elárulnát szolgálta E? c paktum, nagy felhcr trorodási keltett, mind a magyar, mind a nemzetközi .munkásosztályban, Peyer áruló, társaival együtt készségesen felajánlotta támogatását az. eilen- forra da Imi: rendszernek. A paktumban a szociáldemokrata párt lemondott a mezőgazdasági . dolgozók szer* vezéséről, de ismondott a közalkalmazottak, postások, vasutasok és az ifjúság közt végzendő szervező munkáról is. A Bethien-kormány cserébe a munkásosztály elárulásáért biztosította néhány „megbízható“ szociáldemokrata szab adonbo csá tá sá t, az SZDP törvényes működését, a paris* m ént ben képviseletét, a pártsajtó megjelenésének lehetőségét, természetesen a jobboldali szociáldemokraták szellemében, a kormány szigorú ellenőrzése mellett. A jobboldali szociáldemokraták és Peyer ezzel az árulással hozzásegítették a magyar tőkés és földbirtokos osztályt ahhoz hogy Bethlen vezetésével konszolidálják az ellenforradalom rendszerét, A paktumról, — melyet az SZDP vezetősége éveken keresztül nem mert nyilvánosságra hozni, —- még as áruló opportunista II. Internacionálé által 1925-ben kiküldött vizsgálóbizottság is kénytelen volt megállapítani, hogy „ellentétben áll a nemzetközi munkásmozgalom hagyományaival és erkölcsi alupel- veivel.“ Peyerék arra ígéretet tettek, hogy a nemzetközi összeköttet seiket fel 'fogják használni a Horthy- rendszer védelmében és az „osztály- béküiékenység" szellemében fognak dolgozni. A munkásmozgalom erőteljes fejlődésének már fcekdsti szakaszán a burzsoázia célul tűzte ki, begy belülről is bomlassza a proletariátus forradalmi harcát. Nyilván elsősorban az extra-profit morzsáin felnevelt munkáí-arisztokrácia volt hivatva ezt a'feladatot teljesíteni. Peyer minden cse'ekedeíe a munkásosztály elárulását szolsálla. Nfcvef a, magyai- korona értéké rohamosan csökkent, és ez akadályozta a gazdasági élet rendbehozását, a Bethien-kormány -ok külföldi kölcsönt vett'fel. Áz ellenforradalmi kormány qz ország gazdasági életének rérsdbehozása szempontjából az egyetlen célravezető, igazságos és a magyar nép érdekeinek megfelelő módszert, a nagy vagyonok kellő mértékű megadóztatását, eleve kizárta terveiből. .Sőt. éppen ellenkezőleg, a nagybirtokok és á nagytőke szanálását tűzte ki főfcladatul. Nem volt tehát más útja mint a nagyarányú külföldi kölcsönök felvétele bármely áldozatta!, bármily áron. 1924-től t92ÍKg a következő külföldi kölcsönöket vették fel: 1924-ben 53 millió pengőt, 1925-ben 75. 1926-ban 147, 1927-ben 480 millió. 1928-ban 502, 1929-ben pedig 208 millió pengőt. A felvett kölcsönök nagy. részét felesleges ' luxusépítkezésekre használták fel A sok-millió, magas kamatért kapott kölcsönt,, lelkiismeretlenül herdálták eL (A lillafüredi palotaszálló építése, vagy mint vitéz Vendel István, az aklcori szekszárdi polgármester a kölcsönből saját szőlőjéhez, borHálószoba iköOO.— Ft-tól Konyha 2.748.— Ft-tól nagy választékban kapható a boltjában Szék,szárd, -Szent István-tér Péos, Deák-utca, 3. pincéjéhez köveztette ki. az utal, vezettette be ti villanyt, stb.) A magyar ura/kodó osztályok a fasizmus előfutárainak bizonyultak. Erre Igen gyakran büszkén hivatkoztak is. (Szegedi gondolat). A szociáldemokrácia története az első világháború után is a munkásosztály sorozatos elárulásának, a burzsoá érdekek védelmének története. Bábáskodtak a fasizmus megszületésénél, segítették daj- kál-ásót, élenjártak a Szovjetunió rágalmazásában, a kommunisták üldözésében « sztrájkok, forradamü megmozdulások elfojtásában. Resztvettek a II. világháború el ökéssi í ésében, majd a háború alatt minden erővel akadályozták a ’ fasiszta-ellenes népi egységfront létrejöttét. Szerepük, tevékenységük a másodig világháború után sem változott, csak módosult. Most már nem egyszerűen saját burzsoáziájuk, hanem elsősorban a vi- lágreakció vezetőjének, az Amerikai Egyesült Államok imperialistáinak ügynökségeivé, kémkörpontjávé váltak. Ezért nevezij. őket joggal az öntudatra ébredő angol, francia, nyugatnémet munkások .,.amerikai pár- to!k“-'.iák. Nálunk az MKP es »z SZDP egyesülésével a szociáldemokrata párt szervezetileg megszűnt, a jobboldali szociáldemoiijaták lei lettek szorítva a nyílt politikai porondról. De nem tűntem el, nem szűntek meg ártani és nem tűnt el a szociá'demokrácia ideológiája: a szociáldemokratizmu». A szocirddemokratizmus olyan ellenséges ideológia, amelynek tudatos képviselői, terjesztői nálunk a jobboldali szociáldemokrdtq eleinek, a tőkés országokban a még szervezetszerűen is meglévő szociáldemokrácia, a szociáldemokrata. pártok. Meg kell- különböztetni e pártok áruló vezetőit, és félrevezetett, működő -tagságát, A szociáldemr>(iratízmus veszélyességét„ különösen az adja. hogy a proletárdiktatúra bázisának, a munkásosztálynak soraiban feiíöz. Főcélja: a szocialista építés akadályozása, meggátolása, a tőkés rendszer visszaállítása. A szociáld írnokra‘izmus az üzemekben, mezőgazdaságban egyaránt, elsősorban a termelés növelése, a munkaverseny ellen irányul. Gátolja a kevésbbé öntudatos dolgozóknál az államhatalomhoz, a termeléshez való megváltozott viszonyuk felismerését. Szocialista fejlődésünk távlatainak és ezzel kapcsolatban az áldozatvállalás szükségességének megértését. Nyomában elburjánziik a. munkafegyelem lazulása, a bér- és norma elleni elégedetlenség, a normacsalás. Emellett a kétkulacsosság, a. demagógia, a munkások becsapása. A szociáldemokrata párt sokéves „nevelésének“ hatása, a volt szociáldemokrata munkások egyrészénél, az elmaradottabb dolgozók, különösen a az üzembe nagyszámban beáramló falusi munkások gondolkodáséban mutatkozik meg. A gondolkozásban még meglévő kapitalista maradvány táptalaja a szociáldemokratizmusnak. A szociákk-mokratizmus megnyilvánuló sai nem utolsó sorban a pártok- tatás gyengeségével függnek össze. Az ellenséges ideológia lényegében a tudatlanságra épít. Ahhoz, hogy a szociáldemokratizmus' meg-nyilván.u ,é- eait végleg megsemmisítsük, nepr csak leleplezni kell őket, hanem a marxizmus-lerünizmu- tanításaival ki keli szorítanunk a burzsoá gondolkodás maradványait a dolgozók tudatából. Megyei Elméleti Tanács A Tanácstagi beszámolók iő eíokcszltésáve! erosrsiiX a tanács és a tömegé kapcsolatát . Pártunk II. kongresszusán, amely irányt mutatott a szocializmus építésére. a tanácsok fejlődésére és munkájára, határozatban mondotta ki. hogy tovább kell erősíteni a népi demokratikus államhatalmat. Rákosi elvtárs kongresszusi bőszedében arra tanít bennünket, hogy: „Uj ötéves tervünk végrehajtásában, de különösen a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében óriási, feladat hárul as államapparátusra, elsősorban, a községi, járási és megyei tanácsokra. — Ezért minden módon erősíteni kell az államapparátust. — Fokozni kell fegyelmét, szaktudását, fokozni kell az éberséget, az ellenőrzést, a harcot az államgépezetben megbúvó ellenség, a bürokrácia, a szabotázs ellen A továbbiakban Rákosi elvtárs azt mondja: „A tanácsokat a falun, a járásban, a megyében, de még Budapesten is száz szál fűzi a mezőgazdasághoz, benne a fejlődő termelőszövetkezetekhez, állami gazdaságok«• hoz, gépállomásokhoz. Túlzás nélkül d lehet mondani, hogy jó tanácsok nélkül nemcsak jó közigazgatás, de jó termelő szövetkéz éti fejlődés. sem lesz.“ A tanácsok az államhatalom helyi megtestesítői, a proletárdiktatúra államának helyi szervei. — Feladataikat úgy tudják ellátni, ha egyszersmind a legszélesebb tömegszervezetek is, ha nagy példaképünk,- a szovjetek nyomán haladva a dolgozó tömegekre támaszkodnak, bevonják a tömegeket a feladatok elvégzésébe, ha a tömegekkel együtt, azokká! öé-z. szeforrva gyakorolják helyileg az államhatalmat. A tanácsok és a tömegek kapcsolatának elmélyítése terén komoly szerepük van a tanácstagok beszámolóinak. Alkotmányunk előírja, hogy a tanácstagok évenként legalább kétszer kötelesek beszámolni választóik előtt a saját maguk és a tanács munkájáról. A beszámoló a tanácstagok és ' a választók kapcsolatának alapvető formája. Itt van alkalmuk a tanácstagoknak arra, hogy ismertessék pártunk és kormányunk célkitűzéseit, beszámoljanak a közösségért végzett munkájukról és annak eredményeiről. A beszámolókon ugyanakkor széles tere nyílik a dolgozó tömegek kezdeményezésének, kritikájának, önkritikájának. Amikor a tanácstag a beszámoló ab, kalmával szorosabbra fűzi a maga kapcsolatát választóival, egyben erősíti, megszilárdítja a tanácsnak a tömegekkel való kapcsolatát. E hónap 20-án megyénkben megkezdődnek a tanácstagok beszámolói. Ebben komoly feladat hárul járási és községi, tanácsainkra, azok végrehajtó bizottságaira, mert e beszámolók jó, alapos előkészítése egyet jelent azzal, hogy tovább erősítik tanácsaink kapcsolatukat a dolgozó tömegekkel és így erősödik a tanács, erősödik a proletárdiktatúra. Tanácsaink feladata az, hogy mozgósítsák a tömegeket a beszámolókkor: való részvételre. Elsősorban is azt kell elérni, hogy minden tanácstag aktívan kivegye ebből a részét, példamutatóan megjelenjen a tanácstagi beszámolókon és ott javaslataival segítse a tanács munkáját. Tanácsaink a tömegeket a beszámolókon való részvételre csak akkor tudják sikerrel mozgósítani, ha a dolgozók látni fogják, hogy a tanács foglalkozik a dolgpzók ügyes- bajos-problémáival és elintézik azokat a problémákat, kéréseket, melyek a beszámolókon felmerülnek. 1— Azér- nagyon fontos, hogy a tett intézkedésekről a dolgozókat minden oáeíben értesítsék. Igv megnövekszik a dolgozók bizalma a tanács munkája iránt és ez nagymértékben .eiösegiti a tanács és a tömegek kapcsolatának kiszélesítését. Az elkövetkező «napokban és hetekben, amikor a tanácstagok beszámolnak választóik előtt arról, hogy milyen munkát végezték a tanácsban, milyen tevékenységet fejtettek ki az állandóbizottságban a dolgozo nép érdekeiért, az ötéves terv teljesítéséért, a szocializmus építőséért, — a dolgozóknak ismét alkalmuk lesz észrevételeikkel, bírálatukkal és javaslataikká. segíteni a tanácstag ét az egész tanács munkáját. — Ismét veinek majd fel a dolgozók problémákat. kéréseket, melyeknek elintézése a tanácstagra, a tanácsra vár. Ha a dolgozók látni fogják á. beszámolóból azt., hogy a tanács eddig is elintézte a dolgozók ■ jogos kéréséi, akkor a tömegek fokozottabban fogják támogatni a tanács munkáját. Ezért kell tanácsainknak mindent elkövetni a tanácstagi beszámolók sikere érdekében, — mozgósít,ani erre a község valamennyi dolgozóját. így azután a tanáos mozgósítani tudja n, tömegeket a soronlevö feladatokra: a tavaszi munkák, a begyűjtés sikeres végrehajtására, — az ellenség ellent szakadatlan harcra, — a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére. így tudjuk fejleszteni, megerősíteni tanácsainkat. „Ha a termelőszövetkezetet győzelem re visszüli, — mondotta, Rákosi elvtárs, -— akkor győzött a szocializmus a városban és a falun egyaránt. A tanácsok kifejlődése és megerősítése a szocialista állam alapjait szilárdítja meg. Ha ez ét két feladat sikerül, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy leraktuk a szocializmus alapjait hazánkban.“ Ebben nagy szerepük van a tanácstagok beszámolóinak is, mely a tanáos és a tömegek kapcsolata ki-szélesítésének igen fontos formája, módszere. Ezért kell alaposan előkészíteni a tanácstagi beszámolókat, erre mozgósítani a dolgozó tömegeket. GYULAI LÁSZLÓ MT előadó ti izraeli kormány a „iazfp’c'cii parancsnok" rendelkezésére akarja bocsa ani a halfai kildtöt Beirut (TASZSZ): Az „Am-Nnhar“ című libanoni -lap telavivi jelentésre hivatkozva közli, hogy az izraeli kormány tárgva’-ásokat szándékszik kezdeni a nyugati hatalmakkal abban a kérdésben, hogy Haifa kikötőiét aV,,középkeletí. parancsnokság“ megteremtését kezdeményező országok rendelkezésére bocsátja. A haifai kikötőt a terv szerint Földközi-tengeri tengeral^U*w>éá- muszponttá változtatnál-,. . íz elten őrző és felvilágosító munka hiánya okossá Dunaföldvár lemaradását a begyűjtésben és a vetésben Uunaföidvár község munkájában javulás mutatkozik, amióta az új. .vezetőség átvette a, vezetést.a tanátis-l. házán. Rendeztek az elhanyagolt gk. tákat .és összegyűjtötték, a dolgozói- parasztok vételjegyeit, hogy világé sau láthassák, hogyan ál! a. község a begyűjtési terv teljesítésével. :Az elért eredmények azért még kofcjfflt-; sem kielégítők, mert nagy lemaradás, van még mindig az őszi vetés, szántás. trágyázás és a siiózási terv teljesítésében. Nem könnyű dolog egy elhanyagolt község hibáinak helyrehozása, de azért ha továbbra iá .fokozzák lendületes munkájukat, az íí'őS-us évben a kóz-ség pótolhatja lemaradását a mezőgazdasági munkák elvégzésében és a begyűjtés terén. Fokozni kell a községben az osztályellenség elleni harcot, s jól még kell szervezni az ellenőrzést, így tudják kiküszöbölni azt a lehetetlen, állapotot, ami még megmutatkozik, fö- ieg a kulákok terv teljesítésénél. As állat sűrűségi tervet a kulákok clsza- bolták és csupán 25 százalékos terv- telejsítést értek vl. Hiányosság van a dolgozó parasztság részéről is, mer itt is attak 05 százalékos az előírt állatsürííségi terv teljesítése. Az ál- ’ateürűeégi terv be nem tártává megmutatkozik a sertésb&adási kötelezettjéig elmulasztásánál, is. Legnagyobb lazaságok tapasztalhatók Jak!:' Mihály, Puskás András és még 25 ku- áktáreuknái, akik nemcsak állatsü- ríjségi tervüket szabotálták el. Ija- nem egyéb bead isi cikkek- tejesítését sem hajtották végre; elmaradtak az eszi mezőgazdasági munkákban. Szabotál iák a község terviéi,jesijését lés szégyent hoztak az egész község dolgozó paraszt -ágúra. Azok a dolgozó parasztok, akik a fculák á,savára hallgatva nem tetjési- .ették tervüket, kövessék a jövőben az olyan élenjáró dolgozó parasztokat. mint Főgii János. Dubiéz Pál, Pasker Mihály, Vida Andor és Vasa István dolgozó parasztokat és társait akik minden vonalon teljesítették. Rőt túlteljesítették kötelezettségeiket A községi tanács a pártszervezet titkárával karöltve megvitatták a feladatokat, már jó előre felkészülnek a ■ tavaszi vetési és begyűjtési terv maradéktalan teljesítésére Megerősí Hk a mezőgazdasági és a begyűjtő“' állandó bizottságok sorait, b'ovobiák abba az élenjáró dolgozó parasztokat és így tudatosítják, hogy mindenkinek saját magának kell gondoskodni a tavaszi ve őmagról. Ismertetik azt is, hogy az őszi vetés pótlása tavasz- szai történik, és a tavaszi vetésterv teljesítésétől függ az, hogyan tudjak teljesíteni beadási kötelezettségüket és epől függ az. is, hogy minél több termény: vihessenek szabadpiacra. ./Íz atjiiációs munkában, és a személyes póhlamuta ’ósban élenjárnak Dubicz Pál né 13 holdas, Pasker Mihály 7 holdas dolgozó parasztok akik óz dUandóbizottság tagjai. Példamutatóan teljesítették még beadásukat Princz Jáuoínó és Ferenci Sándor akik . mindenből 100' százalékra, sőt 100 százalékon felüt teljesítetlek kötelezettségüket. Ezektől a begyűjtési áiiandóbizottsági tagoktól és dolgozó parasztoktól tanulhatnak Bpncelk -Iá- nos. Borbély Gyula, Kovács János ‘anácstagok is, akik népszerűtlen föladatnak tartották az cAzánio'ás* és nem vették ki részüket a muhkábó' áz egyes tanácstagok hanyag mun kajából laposodott e! az ellenőrzés íz elmúlt övben is mert ők maguk i* együtt siránkoztak a kulákokkal Ebből eredt aztán az az általánossá vált hangulat, hogy nincs, vetőmag, pem tudnak vetni, de nem tudják tel- iesíteni beadásukat sem. A szabadpiac pedig az ellenkezőjét bizonyítja. Az elmúlt hetekben a járási miniszteri begyűjtési megbízott kiment a piacra és ott körülnézett. Bognár János és Nemes Tamás Imre, akiknek napraforgó hátralékuk van, szabadon árulhatták terményféleségeikót és amikor megkérdezte tőlük' a miniszteri biztos, hogy mennyi kukoricát tudnának neki eladni, Bognár dános, aki a, József.hegyi utcáiban la. kik, azt felelte, körülbelül 15 mázsái Hasonló példa van erre a búza é? egyéb termény árusításánál is, mert. havonta 2 vagon termény cserél gazdát Dunaföldváron. A búza 8—'9W; •i Kukorica 7—800 forintos szabad piaci áron. A begyűjtési állandó- bizottság tagjainak és aktíváinak TZéK után tudni kell azt, hogy nem ■i .vetőmag hiánya miatt nincs telje- •u’íve a beadás és az őszi vetési terv. hanem az ellenőrzés és a felvitágoeáló munka hiányában*
