Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-19 / 42. szám

> ' • ‘ 1 ! ’■ • - ■'' ' ;• 1 . ' 1 ' ' > ■ X, Í«S TCBTTOAR 1» n n p l 6 Az agitáció legjobb mód**érei: Tolna község legjobb népnevelőinek ankétja Már Jetekkel ezelőtt lázas készülődés volt tapasztalható Tolnán. Az szemek, az állami gazdaságok, a térmeiőcsoportok népnevelői készültek a 14-én .megtartott népnevelő ankétra. A községi pártszervezet vezetősége ;ó! szervező munkával biztosította, hogy az ankét a legjobb népnevelők megjelenésével valóban új lendületet adjon a Mvilágosltó munkának és széles körben elterjesszék a telvetett jó módszereket. Közel ötven nép nevelő — üzemek, ■állami • gazdaság, íennelőcsqiport, pe- ilagógusolt, földmű vesszövetkezeti dolgozók, egyéni parasztok — jelen- ■óiéban. színvonalas, ankét.on tát* 'lypHák mgg Tolnán a Központ:' Ve- .»■etöség. agitációs és propaganda osz­tálya’által kiadott „csoportos • agitá- ciö módszerei'“ című brosúra alapján, hogyan javították meg az. egyes te* •illetéken h po’itikai nevelőmunkát. Kiss Ferenc elvtárs a járási párlbiao“- -vág ágit. prop. titkára beszámolójá­ban rneg.é'lsp;:totfa: — A népneve­lők mindinkább a párt határozatai­nak szellemében, igyekeznek vége*? uii< munkájukat — Felhívta n figyul- met áj agitáció állandóságának fon- ioseAgárá, és ismerte: te az agitációs nyirkában. elért eredményeket, hiá­nyosságokat. — A Tolnai Textilgyár* bán Poiczer Katalin meós, arról pa­naszkodik. hogy ha elszalad a fonal visszaadják a csöveket, pedig még félig sein fogyott le róluk. Ez nem akaijékősság. ilyen' esetekre a nép" nevelőknek azonnal; fel keli figyel* ütök- - A továbbiakban példaként említette Imre Erzsébet. Szabó Anna, Bodri«. Jánosné a Selyemfonógyár népnevelőit, akik eredményes mun­kát végeztek a terv telje*.lése érdé* kában, —- A tolnaszigeti állami gaz­daság hatalmas eredményeiben nagy szerepük van a népnevelőknek — mondotta a továbbiakban., —- Priger elvtárs:, Kovács Mária, Molnár Ká­roly. Reményi Ferenc jó munkát vé­geztek. De dicséret illeti a Textil- gyár népnevelőit is, élükön Cseh Erzsébettel. Hogy az üzemekben ki- magasító eredmények születtek, hogy a termelés állandóan emelkedik, az. a pártsz:tvezctek, a népnevelők jó munkáját dicséri. A község is az elsők között • áli. a járásban. Ebben igen 'nagy szerepe van az olyan nép­nevelőknek. mint Potyondi Ádám 8 holdas, Zsigtmond Lajos dolgozó pa­raszt. akik példát mutattak a köte­lezettségek teljesítése, a szívós fel- világosító munka terén. De sorolhat­nánk tovább az eredményeket, ame­lyek az* bizonyítják, hogy agitációs munkáinkban lényeges, javulás mutat­kozik. —1 Utána ismertette, a csopor­tos agitáció megszervezésének fon­tosságát. az agitáció formáit, és a népnevelők előtt álló legdöntőbb fel* adatokat. Sok értékes felszólalás hangzott dl ezután. milyen fontos tényező azt példák­kal bizonyítottuk be a dolgozóknak. Megmutattuk, hegy az üzem három kiló selyemért, melynek minősége ki­fogásolható, nem kap annyit, mint egy kiló elsőrendű minőségi anya­gért. Bemutattuk, hogy mennyi nyers­anyag veszik kárba, mikor úgyis ke­vés van belőle, ha selejtet gyáriunk. A minőség javítása terén ezóta el­ért eredmény bizonyítja jó népneve­lő munkáikat, 95 százalékos minő­séggel! dolgozunk. . Népnevelőmül}" kánk egyilj fő fogyatékossága a kam- pányszerúség volt. Most átszerveztük a népnevelő-hálózatot és rendszeres állandó felvilágosító munka folyik üzemünkben,, az élenjárókra támasz­kodva. Mohácsi elvtárs, a Textilgyár mü* vezetője is elmondta módszerét, nép­neve lomunk ája eredményeit, — Az én módszerem — mondotta, — az egyszerűségen, a közvetlenségen alap szik. Nem kellenek nagy szavak az agátációs munkához, hanem meggyő­ző tények napi életünkből. — Az én brigádomba kerültek az üzemben a lógósok, nem tudom' szindékpsan-e. de ott voltak mind. S azóta szilárd a fegyelem, dolgozik múld becsű' lettel. — Biztosan teszi dt ad őket, — kérdezték többen is. — Nem szidtam én le egyet sem. Csupán azt történt, amikor kimentek beszélgetni és ott­hagyták a gépeiket, én álltám a gép­hez dolgozni. Mikor bejöttek, néz­tek egy nagyot, mert a gép ment és a termelésből nem volt kiesé*. Ki mondta, hogy dolgozzon helyettünk? — kérdezték. — Nem mondta senki, — feleltem. — de nem akartam, hagy maguk miatt lemaradjon a brigád s az üzem. Ezt egyszer-kétsaer csinál­tam, utána megváltozott a lógósok véleménye és azóta valamennyi be­csületesen dolgozik. — A koreai bé* lyeggyiijtósnél is előfordult. egy eset, amelyet szeretnék ismertetni. Az egyik szaktárs nem gitárt semmikép sem bélyeget vásárolni. Nem boldo­gulta^ vele a népnevelők. — No, majd én megpróbálom — mondtam­— Odamentem hozzá a géphez, ép­pen reggelizett — ízlik? —. kérdem. — Hát igen. — feleli.. — Milyen szép kenyér, hej, mikor Budapest ostro­ma volt, mit adtunk volna egy ilyen darab kenyérért... így , aztán las­san rávezettem a beszélgetés foly­tán, bogi/ a koreaiak harca is értünk folyik, azért hogy mindig' legyen kenyér. Vásárolt is »zó nélkül bé­lyeget. — A népnevelőnek harcos­nak, kitartónak keli lennie — mon­dotta a továbbiakban. '— Az egyik szaktársam, bár igái becsülete* em­ber, igen vallásos s eaen a téren még nem tudott eredményt, elérni egyetlen népnevelő sem. A múltko­riban ennek a szaktársnak a gyer­meke beteg lett. Szükség- lett volna cukorra, de éppen nem lehetett kap­ni. Gondoltam egy nagyot, nekem van otthon még eqy kilóra való. meg­feleztem és elvitíem hozzájuk. Beteg a gyerek — mondtam, — itt van egy kis cukor. A felesége nézett. ma)d megszólalt. Ilyen is létezik? Miért ne létezne? — feleltem. Úgy látszik, nem ismeri még a kommunistákat. Azóta rés nyílt a klérus bástyáján, és biztos vagyok benne, a követke­zőkben ha elmegyek hozzájuk, már más véleményen lesznek. — Szerel” fiém, ha a pártszervezet vezetőségé­nek tagjai is sokat' tartózkodnának az üzemben a dolgozók között. Ez még nagyobb lendületet adna a dolgozók munkájának és ez a legjobb nép­nevelő munka. Utána Scherer elvtárs, a megyei pártbizottság kiküldötte felszólalása következett — Ez az értekedet ha­talmas jelentőségű — mondotta. — Az itt elhangzottak bizonyítják, hogy vannak jó 'népnevelők. Most az a cél, hogy minden népnevelő az itt felvetett módszereket elsajátítsa. terjessze, hogy megtanulja az embe­rekhez való kőzetedé* t. A párt érté­keli a népnevelők munkáját és szá­mít az. Önök munkámra, akik a part katonái, és meg tudták' értetni, mi van amög’ött a szó mögött: hegyű’* ‘■és A párt megbecsüli Önökét, és számit munkájukra. A népnevelő mindenütt és minden esetből tanul. Legyen az sajtócikk, vagy egy ese­mény az életben, mind lehetővé te­szi a népnevelő fejlődését, A jő nép­nevelő olyan, mint a legfinomabb műszer- mindenre reagál. Önöknek az egyszerű emberek hangiára keH fír gyetniök és helyes útra kell teríteni a megtévesztettek^. Bátran ie kell BgdticS Jánosné elvtársnő a Selyem- gyár népnevelője ismertette, milyen ®redményéket ért el. népnevelő mun­kája során. — Mint népnevelő és ^függetlenített munkamódszerátadó, harcoló-^, a tervek, a vállalások ma­radéktalan teljesítése érdekében. Fel­világosító 'munkám során ismertetem »I dolgozókkal, mit. jelgnt minden dóka selyem, melyet, terven felül gyártsak, hogy térül az vissza a kü­lönböző juttatások fői-májában. Fzrenczi Károly elvtárs, a. Textilgyár népnevelője a kiagyúiések tapaszta­latairól beszéli. Komoly hiba, — mondotta,.— hogy az agitáció e fontos formáját nem állandósítottuk. A kiagyüléseken számos javaslat szü­letik, melynek hővezetését, vógxehaj- áaát, a népnevelőnek kell ellenőriz­nie. Jobban ki kell használni az élenjárók népszerűsítése' érdekében a községi hangoshírádót, — A továb­biakban áz üzemben folyó népnévelő- munkával foglalkozott. — Fontos té­nyező minden '(izemben, igy nálun^. is. a minőség.. Ezen a téren üzemünk­ben van még tennivaló. Népnevelő­nk megbeszél ték a tennivalókat és elhatározták, hogy az -egyéni és csoportos beszélgetés mellett szem­léltető eszközökkel is harcolnak a minőség megjavítása érdekében. An­nak a dolgozónak a gépére, — mely gyenge minőségű árut gyártott, — táblát tesznek, „ezen a gépen gyen­ge a minőség“ felirattal Ez ösztönzi az ott dolgozót a minőség inegjaví- ''.%sára, a népnevelő pedig naponta ellenőrzi, hogyan alakul a minőség. Tor kő József, a Seíyemgyár népne­velője az újítások felkarolásáról, az ezzel kapcsolatos megtakarításokról beszélt — En magam is többszörös újító vagyok. Az elmúlt évnegyedben SO ezer forintot takarítottunk meg az; újítások révén üzemünkben. Mint népnevelő, felhívom a dolgozók fi­gyelmét, gondolkozzanak munkájuk megkönnyitésén, a termelékenység emelésén, — Schmidt János népneve­lő, a Selyemgyár DISZ-titkára hozzá­szólásában elmondotta: — Fontos fel­adat állt előttünk, a fiatalok bevoná­sa a nepnevelíő munkába. Ennek el­ső feltétele a szervezet megerősítése volt.' Megérttettük a Hátatokkal, hogy ió népnevelő csak az lehel, aki tu- mai. A fiatalokat beszerveztük okta­tásba s az ott tanultak alapján jó népnevelőmunkát végeznék. Az ipari tanulók között is eredményes népire« velömunkát végeztem. Észrevettem, hogy romlik a fegyelem, csökken a tanulási átlag, összehívtam a tanu­lókat és elbeszélgettem velük Meg­magyaráztam nekik, hogy keli azt meghálálnia!^ hogy tanulhatnak, ho'gy kormányunk biztosítja számunk­ra a tanulás lehetőségét. Azóta ezen a térén lényeges javulásról beszél­hetünk. Énj. magam is állandóan ta­nulok. képzem magam, s a szeminá­riumon, melyet vessetek, ugyancsak érőimén yes népnevelő munkát fejte^ 'ki, mely a termelésben is megmutat­kozik. Molnár Károly, az állami gazdaság népnevelője felszólalásában elmondot­ta, — a népnevelőnek példát kell mu­tatnia. Nemcsak beszélni kelt, a telt a legjobb érv, amellyel meggyőzhet­tük a dolgozókat. ,£n az elmúlt félév­ben 150 százalékra teljesítettem ter­vemet Mint apaá 1 latgondozó, becsü­lettel végeztem munkámat és az el­múlt hetekben nyolc süldőt kaptam jutalmul. Ez } példa azóta követés­re talált,, s egyre több dolgozónak mutatom meg a gyakorlatban is, ho­gyan keli helyesen és észszerűen ta- karmányozni, hogyan keli az álla­tokat gondozni. — Zsigmond eivtárs. egyénileg dolgozó paraszt hozzászólá­sában a község eredményeivel foglal­kozott. * Községünk szép eredményt ért e! az elmúlt, évben. Bizonyítja ezt a vándorzászló is, melyet olnyertünk. De fogadalmunkat még mindig nem teljesítettük a bukoricabegyüjtés te- én. Ez a legfontosabb feladatok egyi­ke most a tavaszi vetésre való moz­gósítás mellett, hogy adósságunkat rendezzük, — Bírálta a községi ta­nács munkáját, mert ne*»* népszerű­síti az élenjárókat. — Én versenyre hívtam a község valamennyi gazdá­ját és a versenyt' még máig sem ér- téke'te a tanács. Agitációs munkánk egyik hiányossága, hogy nem előre­látó. A községben Igen nagymennyi­ségű búza maradt és mi, népneve­lők elfelejtettük megmondani a dol­gozó parasztoknak, hogy kihez lor­dul jónak vetőmagért. Ezután sokkal elörelátóbban kell dolgoznunk. Károtyiné elvtársnő a községi párt- szervezet népnevelője ismertette, mi­lyen módszerrel győzte meg a béke- köícsönjegyzés idején a dolgozó pa­rasztokat. — Szakadó esőben is el­mentem hozzájuk és megmagyaráz­tam, hogy mit jelont a kölcsönjegy- zés. Perity Ferenc középparaszt elő­ször húzódozott, aztán, mikor látta, hogy esőben is eljöttem, igen szívé­lyesen fogadott és nem js akart el­engedni. Négyszáz forintot jegyzett. Én_ mint özvegyasszony, akire fér­jem. halála után maradt a föld, igyek­szem becsülettel eleget tenni kötele­zettségemnek. Példát mutatok a dol­gozó parasztoknak Ezt tudják és igy sokkal -nagyobb súlya van szavam­nak. — Szabó Anna elvtársik) a Sr- iyerngyár népnevelő-felelőse ismertet­te a népnevelőkkel való' foglalkozást a pártszervezettől kapott segítséget és a rendszeresen megtartott népne­velő-értekezletek .jelentőségét. — Fel­világosító munkánk ma inár konkrét, mert üzemünk is sokat kapott az öt­éves tervtől. Oivan érvekkel győz­zük meg a dolgozókat mint a nap­közi otthon, ahol gyermekeiket gon­dozzák, a minőségi bérezés, mely ösztönzi a dolgozót. De megmagya­rázzuk azt is, hogy nem olyan régen a tőkés profitja volt az általunk gyártott selyem, ma pedig salát ma­gunknak termelünk. Hogy a minőség Két va^oa kender kint rothad az alöónyéki határ bán! Ar alsomyéki határban a legeltetési bizottságnak körülbelül 2 vagon kendere rothad kint a földön, A tanács még mindig nem tett annak érde­kében semmit, hogy a kintiévé kendert betakarítsák. Hanyagságukkal így megkárosítják népgazdaságunkat, mer* a kkitlcvö kevderből rengeteg textil, zsák, ponyva vagy egyéb szűk seglet! cikkeket készít bein ének fel­dolgozó Üzemeink. Bőven számítva, a két vagon kenderből 80 mázsa fo­nalat Lehetne készíteni, Ez a fonál, lia zsákot készítenénk belőle, elegendő volna 4800—500C zsák előállításához, ami lényegesen segítené az állom és szövetkezeti szektoraink zsáheltátá sát, valamint a dolgozó parasztokét is. Nem beszélve arról, mennyi tex tilanvagot lehetne ebből a nagy meny» nyiségü kenderből készíteni. Ezért a hatalmas kárért felelős a községi tanács, a mezttgBMiaságí allandnbizottság tagjai, de nem utolsósorban a Bostkikésritő NV, mely nem gondoskodott a kender tárolásáról, vagy elszállításáról idejében­Leleplezték a bonyhádi sorbanálSást szervező ku!ákokat Bouyüád község, de a környező köz. ségek dolgozó parasztjai előtt is le- foptezöd.'ek a kuiáikok. akik a sorban* állás: szervezték a községiben., A kira­katainkban saját szeműikkel győződ­hetnek meg dolgozó para&rtjainlí, kik azok, akik akadályozzák a dolgozó nép zavartalan ellátását és halmozzák fed a különböző étemlszer cikkféie- ségebet, A bonyhádi Népbolt kiraka- tábam clIíszeCieg 3—1 mázsa liszt, 2 zsák őr öleiden, rozs. Lil MJhálíymé és lánya nevével, akik állandóan sori áDiták és rendszeresen, napról-napra msáratlók a kenyeret és a lisztet a bolltalkffaan, annak ellenére, hogy 101 kiló n/ulüásliazit és 1A1 kiló kerfvörliszt, valamint még őröfelfen rozsot is tar" taóékoljak lakásukon. Vány« József, akinek a iimlllban „csak 70 hofd föld­je volt“ a felvidéken, most 60 káló nuilíáslíiisztefe, 90 kiló kenyér lisztet rej­tegetett lakásán. A sorbaná!iók között áiilanidóau siränäcoizoitt, hogy éhezik és ezért tolakodott na.p, mint nap fiá­val együtt * sortmnällok köz őri ar, első helyire. Ezek a kutóíkok,. akik a muitban a dolgozók munkája után zsirosodtalt és nő veszítetek pocak ji fkát, mo&t íj mint a hörest^, áliandóalii harácsol­ták a lisztet és a kenyeret, « ezt gyűj­tötték lakásukon. A dolgozók éberség® feleplfezte a Iköze’Jáíást veszélyez «tő kulákokiat, lelepleződtek az egész dől* gozó parasztság előtt, hogy kik azok» afkik a »orbanáHást készakarva szer* vezik és veszélyezfetik a közellátási Bonvliád községben is. A dolgozó nép ökle keményen sújt íe a Leleplez« * kulákokra, a náluik talált bŰTLjeleket máris elikicibozták, s a kiraUtaitlban el­helyezve mutatják meg a parasziság- nak, kik a doQgozó nép igazi ellensé­gei, akik mindan aljas eszközzel meg­próbálják akadály-ozni népgazdasá" gunk fejlődését és iparkodnak zavaTt. kelteni az élelmezés zavartalan ellá­tása 'erén. Kálovici II. György teve&ező, Bonyhád, A szekszárdi MÉH-telep a szakoktatásért Mai mind fejlettebb alkotásunk leg­nagyobb vívmánya az elmélet és a gyakorlat szoros összekapcsolása. Ez oktatásunk alapéivá is, melynek meg­valósításában igen fontos szerepe van aszemlőltetésnek. Szemléltető eszközzel azonban minden iskolát egyszerre el­látni lehetetlen, s a nevelők, 6 tanu­lók öntevékenységének ebben a mun­kában tág alkotó lehetőség van. Van­nak azonban olyan szemléltető esz­közök ís, amelyekhez nem elegendő egyedül a nevelői óe tanulói lelemé­nyesség és buzgalom, mert anyagi feltételek ís szükségesek. Például a gépesítés szemléltető oktatásához olyan gépelemek szükségesek, ame­lyek bonyolult gyári eljárással készít­hetők csak el. Valóban nem kíván­hatjuk, hogy e drága és szükséges elemeket a gyárak iparunktól elvon­va újonnan szállítsák eí az iskolák­nak. Azonban meg lehet találni ennek megoldását is. Egy kis leleményes­séggel és jóakarattal még a legnehe­zebbnek látszó helyzetekben is meg lehet ezt a feladatot valósítani. Ezt mutatja a Szekszárdi Mezőgazdasági Technikum példája is. Éhben az is­kolában is éppen a gépesítési szertár küzdött nehézségekkel a szemléltető eszközök hiánya miatt. Példáid <s differenciálmű működését nagyon ne­hezen ériik meg a tanulók, viszont egy kapott példányon könnyen ért­hetővé tehetjük. De a központi olajo­zó szivattyú szerkezete is nehezen érthető eredeti példa bemutatása nél­kül. A vetőgépek 6zóró szerkezetét is másképpen rögzítheti a tanuló akkor, ha 'látta, megfogta és dolgozott i-« vele. A szekszárdi MÉH hulladékanyag gyüjtőtelep vezetősége azonban át- érezte szakoktatásunk nehéz helyzetét és segítségünkre sietett: ócskavasért olyan géprészeket bocsátott a technír kum rendelkezésére, amelyekkel a kellő tisztogatás, átfestés és olajozás után 58 darab szendél'ető alkatrész­szel gyarapodott szertárunk. Ezzel a meglévő szemléltető eszközünk PO százalékkal gyarapodott, ami azt je­lenti, hogy a szemléltető okta'ás színvonala is 20 százalékkal emelke­dett. A MÉH ezzel példát mutatott a gépállomásoknak, a Szekszárdi Mező- gazdasági Gépjavítóműhelynek, hogy az eltörött, elkopott, használhatatlan géprészek is igen hasznos szolgálatot tehetnek ifjúságunk szakképzésében. Giczi Kálmán igazgató. leplezni az ellenséget, a feketézőket, fii.vásárlókat. Ez a népnev'elő egyik legfontosabb feladata, A népnevelő- munka nincs meghatározott időhöz kötve. Mindenütt és állandóa-j vé" gozni kell. Az eszközök változato­sak. Minden eszközzel keil a nép- nev-e-iö műnk át végezni és mégis a legmegfelelőbbel. Mindig arra keli válaszolni, ami a dolgozót érdekli. — .Az előttünk álló feladatok na­gyok — mondotta a továbbiakban.— Komoly munkát kívánnak a népne­velőktől, az iparban és mezőgazda- ságiban egyaránt. A népnevelőmun- kátóí függ. hogy hatalmas feladatain­kat megoldjuk, új országot építsünk. Az Önök munkájától függ a szocia­lizmus építésének sikere. Hasznosít­sák az itt elhangzottakat és akkor méq nagyobb eredményekről, .még jobb népnevelő munkáról beszélhe­tünk. * Utána még számos hozzászólás kö- "e*kezett. Az ankét igen tó műnké* végzett. Nagy értéke volt, hogy eió­segntette a jó módszerek széleskörű elterjedését. Megmutatta, hogy a csoportos agitáció milyen eredmé­nyeket szolgáltat, ha szívós munká­val alkalmazzuk. Megmutatta az an­két, hogy a legjobb népnevelő éur a példamutatás De rávilágított a n ep név el ő munka hiányosságaira is. Megmutatta, hogy a csoportos agitá- ciót még nem tudták mindenütt meg*, honosítani a gyárakban. Hogy a nép­nevelőknek tanul ni ok kell és a ta­nultak alapján kol'lő „muttidőt“ ér­veket kell feihalmozniok. A megje­lent népnevelők ismertessék haza* menve aiz elhangzottakat, vegyenek példát Mohácsi és a többi elvtársai** tói, hogy dolgozó társaikat minél na­gyobb eredmények elérésére serkent­sék. Különösen fontos most az ápri­lis 4 tiszteletére tett felajánlások te’jeri'ésére való mozgósítás. Alkal­mazzák munkájukban aa ankéten megismert módszereket, küzdjenek azért hogy a tolnai dolgozók teüe- sítsék kötelezettségűiket, valóra vált­sák fogadalmukat. 0 :v ' / a népnevelők ismert* Iték tapasztalataikat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents