Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-19 / 42. szám
I01NAI VtLÁO PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MA! SZAMBÁN: J. Y. Satúlúi elv-társ távirata Rákosi Mátyás elvtársin»/ (2. o.) — A Szovjetunió barátsága és segítsége szá- inunkra az életet jelenti, Ilidus István elvtárs beszéde a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap megnyitó ünnepségén i2. o.) — A német imperialisták felvetették Elzász- LoUiariagf« bekebelezésének gondolatát (2. o.) — Tolna község legjobb népnevelőinek ankétja (3. o.i — Leleplez- ték a Ironvhávli sorbauáilüst szervező kulákpkat (3. o.i LNAMECYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA Ét FOLYAM, 42. SZÁM ARA SO FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1ÍV53 FKBRl AB 1« Versennyel az első negyedéves terv időe!őtti megvalósításáért A munkaverueny, melyet Sztálin elvtárs a dolgozók „forradalmi önkritikájának" nevez, dicsőséges múltra tekint vissza hazánkban. Felszabadult népünknek az elmúlt esztendőkben a munkához új szocialista viszonya alakult ki, amely alapja volt a szocialista munkaverseny kialakulásának. Pártunk nagy erőfeszítéseket tesz és tett a szocialista munkaver- sény kiszélesítése, a Sztahánov- inozgalom fejlesztése érdekében. A Központi Vezetőség június 27— 28-i ülésén Horváth Marton elvtárs, a versenyagitáció kérdésével toglalkozva, feladatként Ezabta meg: „Az agitáció céljává a felajánlások válogatás nélküli gyűjtése helyett a vállalások teljesítését kell tenni. Az egyéni vállalások alapja a teljesítményszázalék legyen, kibővítve a minőség megjavítására, a takarékosságra, a munkafegyelem megszilárdítására vonatkozó vállalásokkal. Fel kell karolnunk a területi vállalások új, eredményes versenyformáját, amelyben nemcsak egy- egy üzem, hanem egész iparág és vierület dolgozói egyesítik felaján- vraikat. A verseny megjavításának legdöntőbb feltételeként a műszakiak jobb bekapcsolódásának- feladatát szabta meg. Az elmúlt esztendőkben gyökeret vert szocialista munkaverseny terén értünk el eredményeket me. gyünkben is. De gyakori jelenség még a munkaverseny elbürokrati- zálára, a dolgozók alulról jövő kezdeményezésének a semmibevevése. Szakszervezeteink még csak kismértékben, hiányosan töltik be a munkaverseny gazdájának szerepét. S ez elsősorban a hiányai ellenőrzésből adódik. A szakszervezeti vezetőség keveset tartózkodik az üzemben és ahelyett, hogy megszabadítanák a munkaversenyt a bürokratikus kinövésektől, elnéznek az olyan hibák felett, mint például a munkaverseny és a felajánlások felülről történő kezdeményezése. Több üzem van megyénkben, ahol a vezetők a dolgozók tudta nélkül, a dolgozók nevében tesznek versenyfelajánlást. Erre példa a Bonyhádi Zománcgyár, ahol tettek üzemi vállalást és azt a dolgozók előtt nem ismertették. Az ilyen szervezésnek és az ilyen segítésnek eredménye, hogy az üzemben alig voltak egyéni vállalások a terv túlteljesítésére, a többiek pedig csak általánosságban a munkafegyelem megjavítására, a minőség emelésére, s a ‘ isztaságra tettek felajánlást. — Mindez „azt mutatja, hogy nem karolják fel, nem támogatják, nem segítenek valóraváltani az újítók javaslatait. Az ilyen és hasonló felajánlásoknak az az eredménye, hogy a dolgozók azt az elhatározást vonják magukra: ha teljesítjük a felajánlást, úgyis jó, — ha nem, úgy is, hiszen senki sem kéri és nem is kérheti számon, tel- jesíti-ék azok, akik a felajánlást megtették. A verseny életrekeltette és pö- vei te az alkotás vágyát dplgozó- inkban, az újítók százait hozta felszínre megyénkben is. A Bonyhádi Cipőgyárban az elmúlt évben 150 újítást nyújtottak be, ebből 80-at a bírálóbizottság elfogadott, s a vállalat 70-et alkalmazott is munkájuk közben. Ez megmutatkozott az utolró negyedév, majd az évi tervteljesitésben is, túlteljesítették évi tervüket. Más a helyzet a Bonyhádi Zománcmű- véknél, ahol az újításokat egyszerűen nem bírálják el, s azok szinte eltűnnek. Ez nagyban gátolta az évi tervteljésitési százalékukat is, 84.8 százalékra teljesítették mull évi tervüket. Vállalatok vállalatokkal, brigádok brigádokkal, dolgozók dolgozókkal vannak párosversenyben, hogy ezen keresztül meggyorsítsák, magasabb színvonalra emeljék az 1953-as év tervteljesítését, így van ez a Tolnai Selyemgyárban, a Bonyhádi Cipőgyárban. a Tolnai Textilgyárban, a Dombóvári Fűtőházban és még több üzemünkben. De a versenymozgalom fiem elég .még, legtöbb esetben felszínes, formális, a munkaversenyre a karnpányszerüség jellemző. Pártszervezeteink, üzemi bizottságaink és DISZ szervezeteink túlnyomó részt még úgv foglalkoznak a ven ennvel, hogy amikor egy nagyobb ünnep jön, akkor latba vetnek minden erőt, utána pedig elhanyagolják a verseny szervezésének, kiszélesítésé: nek feladatait. Nagyon sok helyen nincsenek biztosítva a műszaki feltételek a versenyhez, pedig a dolgozók is megkövetelik a vezetőségtől, hogy biztosítsák részükre a nyersanya got, szerszámot, rajzot és mindazokat a feltételeket, ámelyék a versenyhez és a tervteljojítéshez elengedhetetlenül szükségesek. Ezeket a lazaságokat igyekezzenek a legrövidebb időn belül megjavítani, a tervek megvalósítása érdekében. „ Súlyos hibák vannak a verseny nyilváno sága biztosításában is. A szakszervezetek és a pártszervezetek több üzemben a Központi Vezetőség határozatának ismerete hiányában még ma sem látják tisztán, hogy a verseny nyilvánosságra hozása a szakszervezet feladata. Ezen a téren nagy hiányosság tapasztalható a Simon, tornyai Bőrgyárban, ahol a dolgozók joggal követelhetik, hogy a szakszervezetek állandóan biztosítsák a verseny nyilvános .ágát, hogy a versenyzők lássák, hol tartanak vállalásaik teljesítésében. Pártszervezeteink a meglévő hibák felszámolása érdekében az eddiginél sokkal nagyobb mértékben biztosítsák a versenyagitációt, hangolják össze munkájukat a műszakiakkal, a szakszervezetekkel. Ne feledkezzenek meg arról, hogy a verseny politikai kérdés és a pártszervezet feladata politikai tartalmat adni a versenynek. Mozgósítsanak a hosszúlejáratú versenyszerződések megkötőére, azok állandósítására. Vegyék figyelembe, hogy alapvető forma az egyéni verseny, amelyet tömegméretűvé kell tenni. Szervezni kell a területi vállalásokat is, de ügyelni kell arrg, hogy a vállalások a terv alapján, ne pedig attól elszakadva történjenek meg. Szervezzék, segítsék a szociális, ta munkaverseny magasabb íoKá- nak, a Sztahánov-moZgaiomuúk; éltéi ledéstl. Tegyék eleven valósággá a Gazda- a Röder-, a Deák. és a Loy-mozgalmakat. Emeljék az élenjárók szintjére az elmaradókat. Ez pá-tervezeteink és szgk- szeivezeieinK fontos kötelessége az 1953-as tervevünk idő elő .ti meqyalós'fása érdekében. Az üze mek dolgozói is kövessenek el mindent annak érdekében, hogy Rákosi elvtámnak, a magyar dolgozó népnek adott ígéretüket minden részletében teljesíteni tudT ják a fent említett módszerek alkalmazásával. A nagyobb terméshozamért! A kajdacsi November 7 tszcs egész évi versenyre hívta a József Alfíla és a Március 9 tszcs-ict A kajdacsi November 7 tszcs vezetősége és tagsága közösen vitatta meg a minisztertanács határozatát. mely a tavaszi nüvényápo* bist munkák ét-végzését megszabta mezőgazdaságunk szántára. ,4 minisztertanács határozatának meg- vitatdsg után elhatároztak azt, hogy versenyre hív iák Kajducs községben <t József Attila és a Március V tszcs-kei. A verseny az 1953-as gazdasági évre szól. Ezzel a versenykihívássá] óhajtják a kajdacsi ■November 7 tszcs tagjai fokozni <: terméshozam/ melyre a Központi Vezetőség ülésén G erő elvtárs felhívta figyelmüket. A kajdacsi Noronbei 7 tszcs reze őségé és tagsága vállalja azt, fogy a tavaszi munkákat a minisztertanács határozata által előírt határidő előtt 2 nappal befejezi a vetéssel cqyii.t. 'Csikónevelés, sertés- és szarvasmarha- tenyésztésben pedig tefríi- két. tiíltelfcsítik és vállalják azt, hogy a két versenyre hívott Uzcs-nél előbb teljesítik tervüket. A trágyahordási munkálatokat 5 nappal előbb fejezik be, mint a József Attila és ti Március 9 tsecs-ék tagjai. A növényápolási Munkákat 3 nappal előbb, tiz aratás! 5 nappal előbb, a betakarítást és a cséy- lést 6 nappal előbb, a beadási kötelezettség teljesítését 4 nappal előbb teljesítik, mint a versenyre hívott kél tszcs tagjai. I '(Málták továbbá, hogy a termelés terén, áss ipari növények termesztésénél a dohány és a gyapot termésből 100 kilogrammal többet termelnek holdanként és a betakarítási munkálatokat ezeknél a növény féleségeknél 4 nappal fejezik be hamarabb» mint a József Attila és a Március 9 tszcs tagjai. Tengeriből holdanként 200 kilogrammal magasabb termést érnek el s a betakarítási. munkákat is idejében elvégzik. Burgonyából pedig holtanként 400 kilóval Ürmeinek többet, mint versenytársad;, a betakarítás munkáját pedig 10 nappal hamarabb fejezik be. A kukoricaszár betakarítást mindjdft törés után zölden takarítják be, s öt nappal előbb fejezik be a bet (d;ar tiás i munkákat, mint a kéj versenytársuk. Az őszi vetéseket a. minisztertanács határozata előtt elvetik, s így megelőzik a két tszcs í ’ságá-t 7 nappal e íéiv,* is. Ezzel segítik a tszcs megerősödését, növelik a tagság egyéni jövedelmét és hozzájárulnák ötéves népgazdasági tervünk maradéktalan teljesítéséhez. A tszcs tagsága és vezetősége kéri a József Attila és a Március 9 tszcs-ék vezetőségét és tagságát, hogy n versenyt fogadják cl és hetenként közösen cseréljék ki egymás közö t a munkák elvégzésének értékelését. A KAJDACSI NOVEMBER 7 TSZCS VEZETŐSÉGE ÉS TAGSÁGA Szedres község késsrisl a tavaszi in un kálira A Tolnai Napló január ÚU i «/.rimában cikket közölt ezzel a címmel: .,Az élenjáró dolgozó parasztokra támaszkodva pótolja lemaradását a szedre«! tanács." A cikk tartalma az volt, hogy Szedres község az lPőd-e-3 beatingek teljesítésében, és az őszi veté-sj tervek teljesítésében messze elmaradt a követelményektől. A mun. -ka január 8t>. óta Szedres -községbe« megváltozott. Javulás mutatkozik az első negyedéves beadási tervek teljesítésében. Vágómarhából .1 Fii százalékra, tejből S7.2 százalékra, baromfiból 47 százalékra teljesítenék az első negyedéves tervüket. A ezedresi dolgozó parasztok la- vaszi munkák előkészítésére is le kosen készülnek. Gazdagvülésen beszélték meg a minisztertanács tavaszi munkák elvégzéséről szóló határozatát és 68 dolgozó paraszt tett felajánlás! n tavaszi munkák 8 nappal a batáridő "előtti elvégzésére. Az élenjáró dolgozó parasztok egymást páros versenyre hívták, aminek az eredménye máris megmutatkozik. Szabó Mihály, aki Galág Józseffel ált párosversenyben. tavaszi vetőmaghoz szükséges vetőmagját már beszerezte. A tavaszi munkák és a begyűjtési tervek tel jesé őse érdekében a tanács a pártra és a tömegszervezetekre támaszkodva, átszervezte az ál'andó- bizottságok.'it. azokkal rendszeresen megbeszélték a közvetlen előttünk álló feladatokat. A mezőgazda-sági ái- iandóbizottság elnöke, Szabó elvtárs hetenként megbeszélést tart az álian- dóbizottsig tagjaival, ahol átadják egymásnak jó módszereiket. Szemé- Ívesen kero*ik fel azokat a dolgozó parasztokat, akiknél elmaradás mutatkozik a tavaszi munkákra való felkészülésben. A *zedrt»i tanácsnak még sok •» tennivalója, hogy biztosítva legyen i tavaszi munkák határidőre való elvégzése. Elsősorban az szükséges- hogy a dolgozó parasztok verseny- lendületét és kezdeményezéseiket tovább fokozzák és állandóan felszínen tartsák. Ennek érdekében a. tanács ne bent a tanácshizán tartsa a ver. senytáblát ■ „és ne üresen“> hanem olyan helyre függesszék ki. ahol a dcT. gozó parasztok mindennap cl tudják olvasni. Ne nyugodjanak bele abba a tanács vezetői, hogy a gépállomás azért nem tisztítja a dolgozók vetőmagjait, mert még nem minden gazda biztosította. A gépállomás vezetőségétől követeljék meg. hogy a dolgozó parasztok meglévő vetőmagjait haladéktalanul tisztítsa ki. MÁI KAI GYÖRGY SZÁMVETÉST TETT A zombai tar ács gazüagyüléseii és ki gyűléseken isnv rtette az új begyypesi líiweV*. es es.ci cgy.igt- jüi-g a tavaszi vetésre való íelkészülést. A megjelent dolgozó parasztok figyelmesen hallgatták 'és nem egy volt. aki szorgalmasan jegyzetelte a hallottakat. A gyűlésen, mint rendszeresen mindig, most is jelen volt Mátrai György dolgozó paraszt akit élenjáró dolgozó parasztnak ismernek Zomba községben, hmerik jó munkája után, de mindenei ismeri arról is. hogy qz állammal szembeni kötelezettségét mindig maradéktalanul teljesítette. amiért többször dicséretbejj részesítette 0 tar társ. Mátrai György nyolc és télholdas dolgozó paraszt a gyűlésről hazatérve előszedte jegyzetéi, papírt. és ceruzát vett. kezébe és újra tgnulménvozla r begy irtási rendeletét Számolni kezdett. - Van nyolc és fél hotd löktem, holdanként tiszta jövedelme ennek tizennyolc aranykorona, tehát így a 3-as csoportba tartozom. IJakianként 512 búzakligoramm beadási kötelezett- sépe,ti van ezután, vagyis az össze.- íöJdem után 1352 búzákilaqramm. Egy és fél hóid földet ipari növényre szerződtettem, ez n terület mentesítve lesz a beadástól, így levonom a 768 búzakilogrammot, a beadásom 3584 l.'úzakilogramm — számolja nagy buzgalommal 'tátrai György. Kenyérgabonából az összes beadás 1684 kilogramm, takarmánygabonából. ha kukoricát számolom is, 638 kg, májusi morzsolt kukoricára számítva. A számadás után kiderül, hogy nem is olyan túl sok ez a beadás és könnyen tudja teljesíteni. Az c- múlf évben lágy és aszálykár ért — mondja Mátrai György és mégis tudtam a beadást maradéktalanul teljesíteni. Az idén pedig az agrotechnikai eljárások szélesebb körű alkalmazásával még sokkal könnyebben teljesítem az állam iránti kötelezettségem. A löld el van készítve minden növényféleség alá. a tavaszi vetőmagom biztosítva van Amikor a magágyat el lehet készíteni a növények vetéséhez, azonnal vetek. Azután redig a tignagvobb gondossággal végzem a növényápolást munkát hoay az ősz folyamán leesett csapadékkal helyesen gazdálkodva biztosítsam a magasabb termésátlagomat. Az idei évben végzett vetéssel és a jó talajmunkák biztosításával annyit termelek, hogy bőven jut a szabadpiacra is, és elég takarmányom marad a hizlalásra — lejezi be számadását Mátrai György és boldog megelégedéssel tér nyugovóra. LEVELEZÜNK JHJ4 : Javít«» ineg munkáját a munkategvelem terén a juliéi állami gazdaság ötéves tervünk J9B8 a* gazdasági éve az eddiginél sokkal nagyobb feladatok elé dilit bennünket. Az lfföS-es gazdasági óv arra ösztönöz bennünket, hogy minden erőnket megfeszítve a lavaszi mezőgazdasági munkák tökéletes előkószitéttére, a gépek időbeni jó kijavítására fordítsuk. A jó munkának meg van az eredménye, mert az lföá-es gazdasági évben gazdaságunk elérte az ólílzem jelvényt, AzoBban a vezetőség ós a «dolgozók nem fokozták az eredményeket tovább és megpihenve babéraikon, terét adtak az ellenségnek. A gazdaság dolgozói nem éltek tömegazervezeti életet, laza a munkafegyelem, a dolgozók saját kezdeményezéséből ere do munkaverseny is ismeretlen a gazdaság területén. Ezekért a hibákért elsősorban az üze mi párttitkárt tesszük felelőssé, mert nem harcol következetesen a párt- ós a kormányhatározat végrehajtásáért. Belenyugszik abba, hogy a gazdaságban lazán működjék a J)ISZ-ezerve- zet. Szép könyvek díízslcgnek » gazdaság könyvtárában, de sajnos az* senkinek ki nem adják, mert a szekrény zárai már régen berozsdásodtak. Gazdaságunk a tervek teljesítése terén nagyon szép eredményeket én el, csak a munkafegyelem lazult meg. De mi, becsületea dolgozók vállaljuk, és ígérjük, hogy a gazdaságunk a IV. negyedévre a mezőgazdasági munkák elvégzése terén újra élíizein lesz, ami azt jelenti, hogy megvívjuk a harcot lOüö-han és kötelességeinknek becsülettel eleget teszünk. • ZENTAI KAROLY Juhéi L G. dolgozója.
