Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-17 / 40. szám

1M53 FEBKTTAK 17 N Ä P 1,0 3 A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói harcoljanak következetesebben a tervek teljesítéséért A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói az elmúlt évben sikeresen valósították meg tervüket,. Jó' munkájuknak meg is lett, az erdménye: a cipőgyár; üze­mek közötj folyó versenyben az fi - üzem II. címer, nyerték el. Az elműt; év hatalmas eredményeit úgy tudták elérni, hogy az üzemvezetőség jól szervezte meg ti. munkákat, alku - mázták mindazt, smi a termelés meg­javítására történt. Az idei évb.ft is igyekeztek a dol­gozók jó munkát kifejteni .Már az év első napjaiban kiváló, eredménye­ket értek el. A futószalagon dolgo­zók teljesítették tervüket, mert tud­ták, ha az. év első napjaiban, első hónapjában sikerre viszik a terme­lést, akkor már folyamatosan tudnak a . tavalyinál még szebb eredménye­ket felmutatni. Január havi tervü­ket azonban még sem teljesítették 100 százalékra, csak 99.4 százalékot értek 'el. 'Bűnek oka, hogy az üzem­ben 40 dolgozó állandóan betegállo­mány-bán volt, s' így a tartalék üzem­rész. dolgozóit -a futószalagokba kel* lett beállítani De ezt a lemaradást a február hónap folyamán pótolják, •s igy az. április 4 tiszteletére tett fel­ajánlása lkat is -dk ■■ résen valósítják meg. 1 minőséit terén jut utas mutatkozik. Ü5 százalékos eisöosztályú árut gyám lőttek. Az. üzemben béralaptól iép,és nem volt. Az önköltségicsökkentés U-■ reu némi visszaesés mutatkozik, amit szintén sürgősen meg kell javítani az üzemben. A kör dolgozói az el­múlt hónapba^ szep eredményt ér­tek eh Az alja !. kör dolgozói janu­ár havi tervüket 102.2 százalékra, a minősége; -pedig 95,9 százalékra tel­jesítették Az alja II. kör dolgozói már ném’ értek el ilyen- szép ered­ményt: havi tervüket 101.2 százalék­ra, a minő-ég terén pedig 95.3 száza­lékot értek eb Az üzemben több dolgozó van. mini Landher Mária, alti jelenleg augusztus 15-i tervén dolgozik, Sző­ke J&nosné szintén augusztus 15-i tervét teljesíti. Horváth Miklós má­jus.' 22*1 terven. Altfáter Mihály pe­dig május -H tervén dolgozik. Ezek a dolgozók tudják., hogy' érdemes dol­gozni. mért ezzel nemcsaj. m üzem terv lelj e;»i lését segf'ik cö, de saját inag.uk életszínvonalát is emelik. A brigádok közölt folyó versenyben az etniCiii hónapban a csákozó Vörös Csillag brigád jár elül 129 száza’-é- líos teljesítésével. Második a siabá- azáti Szabadság brigád, mely 126 szír zalékra, harmadik a t űződé Béke-bri­gádja mely január havi tervét 123 százalékra teljesítette. . Az üzemben egyetlen brigád vám mely' nem tudta teljesíteni tervét. A tervek teljesítését nagyban sc- yitijj az üzem kommunistái és DISZ- fiátaljai, akik megállják helyüket a többi dolgozó mellett és példamuta­tásukkal járnak elől, Ambrusits -Mi­hály orcvi'kkoló is kommunistához méltóan végzi, munkáját Jelvénycs sztahanovista. De nemcsak a ternv- 1 ősben, hanem egyéb munkákban is igyekszik megállm helyét. Nemes Gyula elvtárs is igyekszik a terme­lésben. de más munkákban is példát mutatni a többi dolgozó fársa felé. I DISZ-fiatalok közül Hesz Adóm jelvényen sztahanovista jár elöl jó példával. Állandóan 120 1 százalék telelt teljesíti tervét. De több ilyen fiatal van az üzemben, akik mind igyekeznek példát mutatni a hanyagul dolgozók leié. j Mindezek melhtt az eredmények mellett az.onbaa vannak hiányossá­gom is az üzem területén. Egyik fő hiba, hogy a dolgozók érdeklődése nem nagy, Nem érzik magukénak az üzemet, úgy dolgoznak, mintha még mindig a gyárosnak a malátát 'haj­tanák a prolit kibővítése érdekében.' A dolgozók nem adnak be javaslato­kig nem .járna;,. • el értekezletekre, i gyűlésekre és igyekeznek a becsfi- !’ letes dolgozókat is félrevezetni. I.yc- j nek például Schwarcz Lajosné. Kin­cses József. Kiss Ferenc és íg.v 'to­vább ■ ■■ ' Iz oktatás terén is lunxhulás van. ' 1 Több do'gozó van az üzemben, akik j még m.a sem érezték át .az oktatás jelentőségét, nem gondolnak arra, hogy a múltban erre még gondolni sem lehetet; volna, ma pedig álla­munk biztosítja a továbbképzés; mil ­den dolgozó számára. Tamás Éva, Eíiinger Anna, Vékonyi Erzsébet és Stól Ete is ezek közé tartoznak, pe­dig az oktatás nagy segítségükre len­ne munkájuk közben. Hiba az. js az üzemben, hogy egye­sek - amikor a felajánlások voltak — kigúnyolják azokat a becsületes dolgozókat, akik szocialista kötele­zettségvállalásokat tesznek a terme­lés fokozása érdekében, ilyen pél­dául Galambos Albert rámázó, aki saját, maga nsm érzi .hazafias köte­lességének a vállalási, s emellett, a- becsületes dolgozókat, mint például Hegedűs István gépkai apid ót, akarja kigúnyolni ezen a téren. A vezető­ség igyekezzen az ilyen és hasonló dolgozókat a legsürgősebben eltávo­lítani üzemükbp. vagy méltó bünte­tésben részesíteni, m-;r; csak így lő­het igazán megjavítani az üzemben a munkafegyelmet és ezen keresztül si­kerre vinni az 1953-as tervevünk e só negyedévének mielőbbi megvalósí­tását. V Paksi Lrz. Téglagyár dolgozói nagyobb tromlot fordítsanak a balesetek elkerülésére I A vezetői ég i-smcrteSáé a dolgozók - j ka: a balesetek e.kérü lsének fon-to-s j szempontjait, hogy ezzel elérhessék , üzeműkben a baleset nélkül való fo­lyamatos termelés!. Xt-m lehet -azt megengedni a téglagyár dolgozóinál, hogy <«yo< dolgozók a nemtörődöm I «cégükkel úgy járjanak, mint Tlber- . Ing Ferenc, aki a Jaüinka-bri&ádban 1 do gozott. Kellő rgyeimez-tetás és ok­tatás ellenére nem törődött munkája- i közben a baloséi el-kcrtUcsére. Így -adódott elő az. hogy faíazn-. köz­ben leesett és *ú!vos zúzódást szen- , vedet. i I-egyen ez minden szaktár-.-nak egy. szer és mindenkorra figyelmeztető j példa, s kérjük az üzem vezetőségét, | uogv erre a, fontos kérdésre több fr- ■ gyeimet fordítson, hogy ezáltal ilyen, ! vagy ehhez hasonló eset ne forduihas- , són elő. Hasson oda a. vezetőség. hogy a dolgozóknak -minden védőesz­köz biztosítva legyen, s aki ezek után. sem tesz eleget a törvényes rendelke­zéseknek. a balesetelháritássa' kap­csolatban, úgy azt haladéktalanul vállsák le munkahelyéről. Nem enged hetü meg az, hogy olyan ember dol­gozzon ennél a munkánál, aki nem úrija megállni a helyét. A vezetőség igyekezzen megmagyarázni minden egyes dolgozónak, hogy a szükséges vedö.-'zcreket vegyék igénybe, meri csak így tudjuk megvalósítani ötéves tervünk negyedik évének hatalmas célkitűzéseit. A vezetőségnek még fel­adata, hogy ellenőrizze a. dolgozókat munkájuk közben, mert csak ezzel lehet üzemünkben a balesetet a leg­rövidebb időn bolti.’ kiküszöbölni, •losinku György n Paksi I. sz.. Téglagyár do’igjzója. Á tolnai elsőéves i<áderképző fanfo'yafft eredményei és hiányosságai Tanfolyamunkat az ♦elmúlt év no­vemberben kezdtük meg, Komáromi elvtárs község? párltitkár és Tóth Anna elvtársnő, p, járási pártbizott­ság előadójának segítségével. A tan­folyam lemorzsolódással kezdődött. Sok elvtár» nem lartotüt érdemesnek, hogy megjelenjen. Meg kell azonban említeni, hogy akik megjelentek a második előadáson, illetve szeminá­riumon és megfelelő jegyzetet készí­tettek, jól megértették, az anyagot és hozzászólásaikkal tisztázták az elvi kérdéseket. A szeminárium létszáma a második előadástól kezdve meg­tartotta a 14-cs- létszámjáfc 'és a hall­gatók fokozatosán fejlődték.. Átvettük az SZKP XIX. kongresz- szusa anyagát, melyhez kezdetben nem a legjobb felkészültséggel lát­tunk neki. Ezért felelősek vagyunk mi hallgatók, do felelősek a szeminá­rium vezetői is. Ugyanis a bongresz- , ázns anyagának első részéből kap­tunk előadást és a* végén Esküdt elv- társ tartott előadást a Szervezeti Sza­bályzatról. Az előadás után szeminá- riutrt volt, 'melyen dicséretet kaptak a hallgatók jó félkész ük s égükért. Gondolom, ha több előadást kaptunk volna a közbeeső szemináriumokon, még' jobb eredménnyel tárgyaltuk volna ezt a nagyjelentőségű-anyagot.-Vem feledkeztünk meg a hallgatók hiányosságairól sem. Előfordult .olyan eseti is, amikor egy-eg'y szemináriu­mon csupán 4—3-en jelentünk meg. Ezt a súlyos1 mulasztást már a tan­folyam kezdetekor felvetettem és most a sajtón keresztül is felhívom a hallgatók figyelmét arra, hogy egy kommunista a vállalt kő, élességeit mindig becsületesen teljesiti. Pártunk és kormányzatunk biztosította ré­szünkre a tanulást, az elméleti fejlő­dést, — amelynek hasznát' minden munkánkban tapasztaljuk — feltétle­nül kell, hogy legyen bennünk any- nvi öntudat, hogy a szemináriumokon pontosan és jól felkészülve jelenjünk meg. A fentieken kívül nagy hiányos­ságnak mondható még az is, hogy a 'hallgatók késnek, gyakrah egy órát, másfél érát is. Ez zavarja a foglal­kozást és a kósőnjövő elmarad a már letárgyalt anyaggal. Nem beszélve ar­ról, hogy gyakran emiatt kezdődik későn a foglalkozás és húzódik el a késői órákig. A tanfolyam hallgatói egy-egv.vál­lalatnak, vagy szövetkezetnek dolgo­zói', valamennyien tettünk vállalást Rákosi elvtárs születésnapjára és fel- szabadulásunk évfordulójára. Vállal­tuk, hogy munkánkat megjavítjuk, eredményeinket megsokszorozzuk, .hiá nyosságainkat kiküszöböljük. Mint a tanfolyam hallgatói vállaljuk azt is, hogy kommunista becsülettel járunk a foglalkozásokra, előadásokra, szor­galmasan jegyzetelünk és minden esetben becsületesén felkészülünk, hogy emeljük- a tanfolyam színvona­lát. Tesszük ezt' azért is/mert ezzal magunknak és államunknak még na­gyobb hasznára tudunk válni. Kürti Károly 1. éves Párttörténet kon­ferencia hallgató, Tolius LEVELEZŐNK ÍRJA: Miért nem küldenek a járási pártbizottság nőket a bonyhádi pártiskolára? A norvég kill ügy miniszter elutasfotta .Norvégiának az „európai véde'rni közösségben” való részvételét Ml 1. A . Kl'.V' oslói felen ésében Miül a „DPA ' ím­a norvég: kü ügy­közli, hogy Lange norvc g k fi iigy in i­rn i n i# zter leszögezi ■: „Xórvógia serji­ui-sztr r kije öntette a íftort ívgban: mi fél e nemze ek fc ’etti jellegű küzös Xorv< gia, ne m -vesz részi az úr yneve­európai védr Imi 'rendízerben nem zott urópa védői mi íüzü*-légben. vesz részt-.41 (Jsoportgyűlés a dunaszmtg völgyi Szabadság Iszcs-ben .. Jelenleg a bonyhádi egyhóáapos páríiskoián vagyok. Örömmel tanu­lunk üt az iskolán, s ezt a pártunk adta lehetőséget alaposan ki is hasz­náljuk. A múl; rendszerben be sem tehettük. volna a lábunkat ebbe a kastélyba nekünk csak az elnyomás jutott osztályrészül, ma azonban a dolgozók és gyermekeik'tanulhatnak itt.' . ...... . '. Itt még jobban elmélyül bennünk, hogy további jó munkánk végzésé­vel feltétlenül szükséges a niarxistü- leninista elméjét elsajátítása. Ne* künk. kommunistáknak -kell példá­val elöljárói mind a termelésben, mind az’ e!méle( elsajátításában, hogy ha hazamegyünk, az iskolából, tovább tudjuk a szemináriumok hall­gatóit képezni ­Tudatában vágyunk annak, hogy mi’.yen nagy jelentőségű feladatok előtt állunk a tavaszi munkák vég* rehajtásá-ban. Ha jól elsajátítjuk » marxista-leninista elméletet, mun­kán!; megjavul s ezzel előbbre visz* szűk a szocializmus építését, terme­lőszövetkezeti csoportjaink megerő­sítését. Bírálatot kell azonban gyakorolnom a járási pártbizottságok leié, hogy az elviársnőket nem küldik el párt- iskolára. Egyedül vagyok női hallga­tó kérdezem én azt, hogy hol van itt az egyenjogúság? Pártunk és kor­mányunk pedig ezt biztosítja szá­munkra, s nekünk fe ugyanolyan har­cosan kell küzdeni országunk felvi­rágoztatásáért mint a férfiaknak. Bppen ezért hassanak ona a járá­si pártbizottságok, hogy a követke­ző tanfolyamon több elvtársnö vegye ki részét a tanulásból. Kasza Luca hallgató, Bonyhéd. Heszámoló egy konferenciáról A vihar, akkor kezdő­dött, amikor az álmos b< • számoló ultin valaki az ah a szabályt emlegette. Mai, hogy a .csoport fupetüxéye nem gondoskodóit arról, hogy a ingok m hagyja­nak kint több földet, nihil a háztáji 800—1200 négy-- szögöl. Akadtak, akik ..Okósók" voltuk es másról kezdtek bcsíéliii. mint Bö­rtönét amikor a. bor árát kérdezték föle. Ezek rsak féüumgon.- mondogattál:: -.nincs henger, gondoskod­jon rj, vezetőség kenyér­ről, mert anélkül nem le­hel dolgozni". Mások szórt!, — éppen. ások. akikről 'I. „mese" szólt — hangosabban kezdtek be. szelni orrúi, hogy a cso­port nőm gondoskodott a csoport tagok megfelelő re szesedéséről. „K'érrs- n )<>• vedelem" — hangoz főt­ték. De hogy a lényegre tér- iánki a dXnuszeiitgi/örgyi Szabadság icrmctöcxoport gyűlésen arról roll szó, hogyan fogjanak hozzá a ínra.' A hinnki’ előkészíti, véhez. ■ Erről keltőit eol/io beszelni JlajpiV. elolársnal:. a csoport elnökének is. De nem erről beszélt, liánéin itikább arról, hogy tavaly ■Srilgai jó eredményeket érted,; cl. Kein rajta midi. hogy n továbbiakbau Hi­ntán nem visszafelé ka csínt gat tűk, hanem maisról is szií esett. Es man is ke­vés szó. Mindjárt az első felszó­laló arról kezdeti beszélni, hogy baj van az állatuk­kal. Mégpedig az a baj, hogy eifni kinn/;. De Idd. bit, mert , akarmány nincs, a silót rossz gl készítették el, megrohadt ■ benne a ta­karmány. A' kórót most rágjál,-' az atár vsat; lä’i lésre lesz jó. De baj -van az áltatok gondozásával ->s, niegtidvcsedctt, a bika, megdöglött egy üsző. igy nem lehel tovább gazdál­kodni! ■ i l/unguskodók egy !;l- esd halkabbak lettel:, de ezután éj tröv;! motul'ti];: •dia h-sz ki nyár dolgo­zunk, hu néni írsz-, nein •lolgozuhkEkkor történi az, hogy -valakinek eszébi jutott az a'ap.szabály, meg az. hogy i't lehet miami­iéit- gyökere, a. hibánál:. Ki. is mond'a: u baj, hogy sok a szidó a csopor­ton. kiviXL. Kecskemét; tűi vsának is 1000 öl, Durva1 U Sándor bácsinál; is 1000 öl, l'idy bácsinak meg az 1000 öl szőlő mellen 2.Ü hold szántója is vau. Olyan <mint a kotla ki­súg." Csendesebb leli a Ierein, rsak Horváth Sándor bú- esi, aki a t.i hektón ter­méséből felbujtott néhány pohárral a gyűlés előtt, Innigoskodolt: „A szőlőt nem adom!" Ili• hangját tálkiabállák ázol:, akik a csoport fejlődését akar- ' • /• A v'ze'öség munkájá­ról folyt ezii.áii a vita. Egyhangúlag- elfogadtál, .Haj/iái elvtárs lemondd sál s egyilcrtüen ine.grá- lm: lutláé Hartmanu elv- társát elnöknek, aki most végezte el </: -i hónapos < II u' i n geszt esi hm folya­mot. S hogy jó cserét esi- ráfiak azt ott helybt it be- igazoltak az események. I j könyvelői válási "Ital: es mindjárt szóba kerülj a tavaszi munka clőkészi'ése is. De szObüLcriUi a mtiu- Ircszcrvczctck meg szilárd i ■ lásip meg « terület kiosz­tása- egyénekre, az egyéni ■ H-lelóssrg l:i/eUesitési ér­ir,',e'jen. Ott heluln-H rag. Jut Uroifi'd: a fi-ládátokul, jc az á'iorróxodoft terem­ben II.' gin dali a versengés. Röpködtek a rsániok, „vál- l'.r'o-m ét tjijtj munh'-neqi/ség elérését", ,,én < 10U-ai", ..akkor cm 420-at", Az dl- ialtcnyésztök versengésébe ■untán beleszóltál,* g nö­vény. ennesitök is és el­futó/.'-uk a 350 mitiik'iegy- ségig. Senki sein maradi ki a v< menyből, s a végén (lka,iáfóztál;, hogy verseny re hívjál; a gór jeni. I 'őrös Kap termelőszövetkezet tag iáit. Hartmami elv-társ ivedig h1 jegyezte a füzeibe: „Rendezni a kintlevő föld­területek ügyét, befejezni US őszi mélyszántás1, bi- • '-ott,súgót szervezni a tava. szí vetés előkészítésére, lue.gáUupHcuvi a takarmány normái, hogy biztosit!'va le­jyen a csoport áUatálto- n. á nyúltak áltelcltctcse." Mi meg annyit teszünk lekhez n jel jegyzései,-, bel: Uurjmann. elvtársi Uarcoijon a munkafr gye- ’ ni m vgszilárdi ásóért, ne ■nyelje, hogy egyik-másik csoport’-ag helyett napszá­mos dolgozzon, alkalma: sn a n unkargyst g levonást, ’íáróji Ibiyi pedig még any­agit: mégis vsak meg hol- len- in:'-ni azt a in/ílt éri köunceféx'. október-legte, kilng, hogy kiderül bc'őle. miéi“ nem kapták meg többen, a föUlhírűdé- kot, meg '« részesedést. íso—lő) Szeretnék beszámolni arról, hogyan tanul a mi politikai iskolánk- kollek­tívája Tekintettel arra. hogy a. ko'- iektiva tagja; a légkülönbözőbb fog­lalkozás; ágakhoz tartoznak és fontos gazdasági pozíciókat töltenek be. — Igen fontos, hogy elsajátítsak- az el­méletet és azt a gyakorlatban tudják alkalmazni. Még:s vanna;. közöttünk olyanok, akik nem így gondolkoznak. Fel­mer elvtárs, aki ugyan tanít a trak­toros iskolán, de ő maga többször hiányzik a konferenciáról,. s ha ott is van, jobban felkészülhetne, Kurcz elviársnő például a komolyabb ta­nú. ástól megijedve, aisóbb fokú ok­tatásra tért vissza. ' A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyagát ta­nulmányozzuk melyhttk tanulságait minden .elvtárs gyakorlatban is Uasz- uosethatja. \ konferencia- mai anya­ga a, párt. és annak módosított szer­vezeti szabályzata. Berkovics e.vtárs, a konferenciavezetö kérdése; után megindulnak a hozzászólások.. Óvári elvtárs kifejtette, hogy m!vi:t volt. szükség a Szovjetunióban a pártnak új szervezeti szabályzatra, valamint beszólt az új szervezeti szabályzat nem ze tl-c öz i • jelentőségéről. Nagy Béla elvtárs a demokratikus centralizmus lényegéről és a pártta­gok fokozott lcnelössógóiú beszéli az úi szerverei; szabá.yzuif kapcsán. Varsányi VLmos unnál a kérdésnél, hogy ki a kizsákmányoló, „melléfo­gott.“ Több elvtárs rögtön ki is ja­vította. Elmondották,- hogy olyan esetekben, amikor valaki úgy ét el magas teljesítményszázalékot, hogv a melléje beosztott segédmunkások miinkáját is elszámolja, ez nem ki- zsákmányolás, hanem, közönséges csalás. Vannak közöttünk olyanok is, mint Nagy László elytárs-, aki csak .felszó­lításra volt hajlandó, bekapcsolódni a vitába. Meglátszott; Szabq Béla elv- .társon is, hogy ritkán jár a konfe­renciára, mert a párt nevének meg­határozásánál csak Berkovics elvtárs újabb kisegítő kérdéseivel tudott megtelelő feleletet adni. A konferencia értékelésénél' egy­másután mondták <■’, az elvtársak, hogy ki mit tanult s különösen mif jegyzett meg az anyagból. Péterbenc*1 elvtárs például elmondotta, hogy :a bírálat és önbírálat fegyverét a kö­vetkezőkben máskéjipen togja basz- - nálni. Valamennyien megállapítot­tuk, hogy az anyag Uinnimányozásu során erősebbek' lettünk, gyakorlat- 'ag még jobban lel tudjuk haszná 'ni » tanultakat munkaterületünkön. . Komoly javaslatot is fogadott el kobrktivánk Árpá.si Ferenc elvtnrssa! apcsoiatban. Többszöri ügyeim ezt- - tés dacara sem járt c| a konferenciá­vá. s ezért Árpás! elvtarsat a konft -. -enciárói 'kizártuk. Befejezésül Bei- ;uv:cs elv társ a fegyelem tovább: megszilárdítására hívta tel - f'ig-ye- műnket. Mindenkinek éreznie kell - mondom.,. - hogy a maga posztján k úgy állja meg jól a helyét, ha lel vértezi mügét az élenjáró lenini- szt'áini elmélettel. t A konferencia háHóató; nevében: Vagy Béla Bonvhád

Next

/
Thumbnails
Contents