Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-03 / 28. szám

t«ä& FESHCAB S H AP hÖ 3 párimunka jó, vag'y rossz menetéért. Belenyugodtak abba, hogy ■ Godlna elvtárs, a volt párttitkár feléje 'se maiit a szervezetnek, s ennek tudják be, hogy az oktatási uiuiikd Sem in­dult be.' Régen tudjak pedig', hogy Győri Éva elv-társnő pártvezetösóg; tag beszól ugyan.. az elvtársaknak, hogy gyűlés lesz. ő maga azonban nem jelenik meg, habár erről-a ebe- szólásról“ is lehetne beszólni. Az új. tagsági könyvöket kiosztó taggyűlésekről, is tizen hiányoztak. Nyilván ilyen beszólásé1 hibából eredhet az is, hogy például iű, Bóro- mfesza István elvtárs is, csak másnap, hallott róla. Feíolősségrevonás azon­ban egyetlen esetben sem történt sem Godina el vtársttál, sem Győri elv társ­nőnél- sem. a többieknek Az a baj, hogy a'párt-vezetőség tagjai nem ön­tevékenyek. s bár látták, hogy Go- dina ervtárs, már a betakarítás el­végzése óta hiányosan látja el fel­adatát, csak most ebbon- a hónapban váltották le, « választották meg Szo­bányi János elv társat párttitkurnak. Saebény,’ elvtársra hagy föladat hárul. Elsősorban az oktatási' mun­kát keli gyökeresen megjavítania. Ezen keresztül a pártszervezet vózé- töségéhek tagjait kell aktivizálni. Csak így tudja azután a többi párt­tagokat is aktív munkába, állítani, Nagy gondót kell fordítania a párt- szervezet erősítésére, töúiegkape.-ula- tánaik elmélyít,ősére. A párt-építés egyik legdöntőbb területén, a tag- és tagjelölt!elvételnél is gyökeres javu­lást keil elérni. A tavalyi évben ta­lán 2 tagjelölteit vették fel, $ az idén is még csak egyel, de azt sem a ki­váló eredményeket elérő dolgozó pa­rasztok közül. A jövőben nagyobb segítséget kell. adnia a pártszervezetnek a tanács munkájához. Nem történhet meg. hogy a tanácséinöknö, K «erű Ist­vánná elvtársim 8 hete nem tudja a vb. ülésekre a vb tagokat összehozni. Éppen az 'oktatási munka megjavító sávul..-lehet olyan kommunista és, ki­váló eredményeket elérő pártonkívüli tanácstagokat nevelni, akik nemcsak a siker, a jó eredmények elérésekor iUin&k pártunk és államunk mögött, hanem a nehézségek láttán még foko­zódik háncs, erejük. Szobényi elvtárs nagyobb gondot fordítson most már az MXDSZ-rc- moly eddig bizony se­hogy sem. működött. A nők fokozott bevonása a közttgyek intézésébe Gor- jenbon új lendületet hoz a falu éle­iébe. Különösen lőnie» ez most,, ami­kor az aszály és fagykár súlyos ne­hézségéit -kel! keményen, határozotton leküzdeni. A pákái járási pártbizottságnak is nagyobb segítséget ■ keü adnia a ger- joni alapezervezet, munkájának meg­javításához. különösen az ellenőrzés területén. Súlyos felelősség terheli őkét azért, hogy a gerjeni alap-szer­vezetnél immár negyedik hónapja semmi Íven oktatás nem folyik. SZÁLAI ENDRE PARI ÉS PÁRJ ÉPÍTÉS * Az oktatási munka megjavításával válhat a falu vehetőjévé a gerjeni pártszervezet Még január 6-án közöltünk Fisch] Dezső gerjeni levelezőnk tollából egy íe vetet, melybe® közölte velünk, hogy a, községi pártszervezet vezetősége nem tölti be azt a szerepet, amit a községben be kellene töltenie. Be­számolt arról, hogy a pártszervezet vezetősége és a párttagok nem ve­szik'fel a harcot, a falu legádázabb ©BefiÉégisiveL a feuláko-kkal. sőt sok ««étben azoknak a, szekerét. 'Segítik total. A hiányosságok, amint irta, az Oktatási munka mélységes lebecsülé­séből erednek. Az imimár' 8 hete ölhangzotf bírá­lat nyomán elménlünli Gerjenbe meg­nézni, hogy a pártézorvezet vezető­sége mit- tett a hibák kijavítása érde­kében. . Sajnálattal - kell azt megálla­pítani, hogy bizony semmit. Még ma sem indult be az oktatás. De nemcsak az a baj. hogy a párt- szervekét vezetősége nem biztosítja a megfelelői helyiséget' a hallgatók szá­mára, a hogy a- hallgatók nem jár­nak pontosan a politikai oktatásra. A legnagyobb hiba az, hogy a pért- szerveset vezetősége megcsal; ki sem ■jelölte az oktatásiján résztvevő' Kati- gálákért­Minden párttag a párt egy-cgy ka­tonája-,'aki munkaterületén dolgozó Munkatársainak vezetője kell, hogy tegye®. Nagy' mértékben a párttag, magatartása határozza meg közvet­len munkatársainak- magatartását is. A jó példa mindig vonzó .és feltét­lenül •- követésreÖKüUtozi a pártonkí- Vüü dolgozókat is. A, gerjeni alap- ö&erveze: vezetőség; tagjai elfeledkez­tek arról, hogy a párttagok ezeknek x követélményeknek. j: melyeket a párthoz, való -tartozás támaszt velük MsembeJi, csak úgy tudnak megfelel­ni, ,ba állandóan képezik magukat, Jja rendszeresen tanulnak. Különösén hiányzik a pártszervezet tagjainak az., hogy az oktatási mun­ka szervezetlensége miatt nem tanul- 1 mányozták a Szovjetunió Kobímunis- la Pártja,XIX, .kongresszusának anya gát. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja, valamennyi .kommunista párt pél­daképe- és tanítója, ezért minden kommunista .pártnak és így a mi pár­tunknak is létérdeke, hogy rendsze­rese# felhasználja a.Szovjetunió Kom Mondata Pártja tanításait és tapasz- 1,alattit, Ezért nem ismerik Gerjen- ben Rákosi elvtárs tanítását: ,.A ma­gyar kommunisták Sztálin tanítvá­nyai- ... sikereik úgy nőnek, ahogy etsttjáiUjdb és alkalmazni tudják Sztálin tanításait“ Ezért nem ismerik Malenkov elv- tórs kongresszus! beszámolójából sem a következőket: .-. fokoznunk kell a kommunisták politikai aktivitását- minden párttagot a párt politikájá­nak és határozatainak ,megvalósító­éiért elszántan küzdő harcossá kell tennünk, akik kóiíelhetotlcnék a mun­ka fogyatékosságaival szemben cf alkalmasak árral hogy álhat-atosan harcoljanak a fogyatékosságok kikii- ezöböliéeéért.1' ' Ajb elméleti képzés hiánya mutatkozott meg a gerjeni alapszer­vezetnél, eddig abban is, hogy a ve­zetőségi tagok úgy; gondolták, hogy csak x párttitkár egyedül felelős a V „TÉGLA BKRC1“ LÁTTA ... | Aminek nem szabadna lennie.., A bálaszéki vasútállomás íminkaversenyszervezcsérőí Soh érdekességet és furcsaságot talál az ember, ha széliében-hosz. szóban járja a megyét. Egyes községekben terményraktárnak használják, a kukúrotthönt, s így a művelődésre és szórakozásra szomjas fiatalság a kocsmába szorul. Másait — ózsák-pu sztárt — szinte már megmdsUhatatla- ititl azt akarják, hogy járvány tizedelje a puszin lakóit, mert trágyával „kövezik ki“ a kúthoz vezető utal. Szóval vannak még hibák. De hogyne lennének, amikor még mindennek tetejében szervezik is azokat. A napokban Bát-aszékeu jártunk. — várni kelleti a vonatra, s hogy a várakozási idő ne teljen unalmasan, nézegetni kezdtük az állomásépületre kirakott faliújságokat és hirdetmény táblákat. Először csak csodálkoztunk, 'majd ekzépedtünk, s végül ceruzát ragadtunk, hogy az újság hasábjain tetemre hívjuk a, bátóazéki vasútállomás faliújság felelőséi. Emlékeztetőin és örök'figyelmeztetőül álljon itt hirdetményük szövege is, ami a munka, versenytábla, központjában uralja a teret: „Figyelem! Felkérjük úgy az állomási, mini az utazó összes női dolgozókat, hogy tegyék meg felaján­lásaikat április i-rc. Ezt kérjük 3 napon belül bejelenteni a segédhivatal­nál!" Eddig, a szöveg’. Már mindenki elölt világos és érthető, hogy hely­telen, nézzük meg, miről is beszélnek ezek a sorok. Felhívást bocsátónak ki azért, hogy a női állomási dolgozók tegyenek felajánlási, no meg ehhez járuljanak hozzá az utazó női. dolgozók is. Hál valóban igen szép cs fontos dolog a tv un k av e rsenysz ere ez és, de nem vi­lágos előttünk, hogy u vasúton naponta ezer számra utazó női dolgozó­kat vasút miért és milyen versenybe akarja beszervezni. Tegyenek fel­ajánlást arra. hogy nem. veszekszenek a kalauzokkal* De talán ne is boga­rásszuk annyira est a kérdést, az egy szerű, magyar parasztember soklcal világosabban ki tudná, fejezni, orról van szó, hogy a vonatokon szolgáló, tot teljesítő női. vasúti alkalmazottak tegyenek vállalást. Nem is ez a bök. kenn, sőt az sem, hogy nincs « felhíváson dátum, és egy 2 hetes szabad­ságról hazatérő vasutas dolgozó elvtársnő — mondjuk csak február köze­pén tenné ezt a vállalást, mert hazatérve csak azt látja a hirdetményen, hbgy 3 nap a határidő. A főhiba ott van, hogy ilyen módon nem lehet mint ka versengi szervezni, mert ez a verseny lebecsülése. Felhívást lohn arra kibocsátani, hogy az 1030-ben született fiatalok jelentkezzenek a be- }elemű hivatalban, vagy hogy mo^gó vonatról ne ugorjunk le, sőt ne is szálljunk fel. De felhívás ilyen eset ben súlyosan elítélendő. Ahelyett, hogy a termelési értekezleteken fő egyéni agtíációval, vagy népnevelő munkáim!, győznék meg n dolgozókat arról, hogy nemcsak kö­telességük, hanem érdekük is feléjén. Ultráikkal elősegíteni a tervek telje­sítését, illetve túlteljesítését, a háta széki állomás és segédhi vatal büro­kratikuson, gépszerűen kezeli a munknrerseny ügyét, s yent a tervek tel­jesítését, hanem csupán azt akar jak, hogy a dolgozói; tegyenek felaján­lásokét, amiket öl; felfelé jelenthet nck. A napokban Tolnán jártam a dom­bóvári útszakaszon, tí .betévedtem a 78/2. Építőipari Vállalat egyik mun­kahelyére, ahol húrom szákul ésat lát­tam melegedni hosszabb ideig. Kérdé­semre elmondták, hogy a .Betonút-' építő 'Vállalatnál dolgoznak, vagyis csak .szeretnének dolgozni, meri már 3/ órája fáznak, nem jött. egyetlen, kocsi ecm. amely számukra anyagot hozott volna. így megunták a vára­kozást és bejöttek melegedni az úpí- tövállalat irodájába. Ebben igazuk van a szak-társaknak, csak. azt nem tudom, elképzelni' tégla fejemmel, hogy ki a felelős azért-, hogy a bá­rom ez a kta rs részére nem volt mun­katerület biztosítva. Kom gondol arra a Betonútépítő Vállalat tolnai vezetősége; hogy a dolgozók részére munkaterületet kell biztosítani? Ezek a dolgozók feles­legesen álltak munkaidő alatt, roiköz- beh- többet termelhettek volna, és népgazdaságunk számára nagyobb eredményt tudtak volna felmutatni. Szeretné a Tégla Berci, ha a Beton­útépítő Vállalat felfigyelne ezekre a hibákra, s hamarosan kijavítaná eze­ket a hiányosságokat. Ezen a napon utaztam Tolna— Szekszárd közölt i« és az országúton haladva öröm volt számomra, hogy új és szép műúton járhatok. Láttam a dolgozók lelkes munkáját, ahogyan építették az összekötő utat ,dc emel­lett az öröm mellett elvörösödött tég- lafcjcju, amikor a -szép líidfeljáraton összetörve láttam a védő betongeren­dákat, majd továbbmenve a munká-s- szál'ó környékén, de a munkásszálló is elhanyagolt állapotban van. Sze­re máin, ha a Betonútépítő. Vállalat tolnai építésvezetősége több gondot fordítana erre is és a legközelebbi kintlétem alkalmával már megjavítja 'ezeket a nagyfokú hiányosságokat és akkor büszkén mondhatják cl, hogy y, dolgozók is magúkénak tekintik az űzőmet, mert vigyáznak a betonokra, de minden egyes használható tárgya­kat megőriznek a tervek sikeres meg; valósítása érdekében. Egymillió egyssúseser rubel megtakarítás Az anz-erc-'zudzsensztkí ..Fükul.tur ny;k’’- árán ifjúmunkásai még az e - múlt óv eleién takarékossági vr s©nyt kezdeményeztek. A ve-nse-ny se­réin. egy-év aiaít 1.100.000 rubelt ta­karítottak meg, mégpedig úgy, hogy a dúsító üztmbefo a nagykapacitású motorokat a. megterhelésnek megfe­lelő kisebb motorokkal cserélték fel, meghosszabbították u szállítószalag élettartamát, ismételten felhasználták a kábeleket, egyszerűsítették a szén* .szállítást és ezAt\ te’ézábadí'.rtttak hat Hatalmas kaparós®tagot, gyűjtötték a fémhulladékot, újból felhasználták a bányafát gondosan ellenőrizték a kenőanyag fal hasánál ősét c-s ügye­tek arra, hogy nappal egyetlen lám­pa se égjen feleslegesen aZ üzem te­rületén, A ,,F:zkuitua'ayikl‘"tár.na ifjúmunká­sai már részletesen összeállították 1953. évi megtakarítási tervüket U. ▼isír most kisüljünk fel a tavaszi sivnitozásra Az őszi mélyszántással igen nagymennyiségű csapadékot gyűj­töttünk össze növényeink számára. A bőséges őszi és téli esőzések kö­vetkeztében, ahol idejében elvégez­ték a mélyszántást, hosszú időre biztosítottuk növényeink számára a szükséges vízmennyiséget. Ahol helyesen gazdálkodnak a leesett csapadékkal, ott elegendő lesz a vízszükséglét növényeink egész évi fejlődéséhez. Ezért elengedhetetle­nül szükséges, hogy a meglévő csa­padékmennyiséget megőrizzük. He­lyes agrotechnikai eljárással biz­tosítani tudjuk azt, hogy a lehűl lóit csapadékmennyiséget kultúr­növényeink használhassák fel. Ezért fontos az. hogy a leesett csapadék­kal gazdaságosan és észszerűen bánjunk. Ismeretes minden szak­ember és dolgozó előtt, hogy a ta vaszi szelek gyorsan kiszárítják az őszi mélyszántást. Éppen ezért fontos és szükséges mindjárt, ahogy a földre rá lehet menni, azonnal simitózni kel! földterületünkét. A simiiózássa! a szántás felszínén vé­kony szigetelő réteget hoz un kiéire, ami megakadályozza az alsóbb ta­laj rétegek nedvességtartalmának elpárolgását. Miután'a simitózás munkája nem tűr halasztást és mulasztást. ’ már most minden termelőszövetkezet­ben. állami gazdaságban fel kell készülni és el kell készíteni a talajsimítókat. TAKARÓ ISTVÁN NÉPNEVELŐ MUTAT. . . Közel jár már a hatvanhoz Takaró István mlvíárs, ö párt népnevelője. Hajában már csí­kokat szántottak az ősz szálak, de tartása, moz­gása fiatalos energiára vall. Nincs Is hiba nála ■mén a korral, est népnevelő munkája bizonyít- ja legjobban, ötlctcjsscgben, akaratban túltesz ö ■még a fiatalokon is. ’ Még az össze! kezdődött, amikor a népne­velő értekezleten Varga párttitkár elvtárs fel­hívta a figyelmét — a maga munkájától különö­sen sokat. 'párunk Takaró. 'elvtárs. — Sokat töp­rengett, hogy' javühaliví meg munkáját, hogy tudná' a parasztsággal meg jobban megérttetni: a beadás, a vetés saját érdeke mindenkivel Aztán megkezdődött az oktatás, elsőnélr jelent­kezett, mert mini mondja — a tanulás elenged- kötetlen a népnevelő munkánál. — Tanult szór- aátáfasan. Még jobban, megértette pártunk he­lyes politikáját és munkája szinte áj lendületet kapott Húsz ház tartozik hozzá, húsz család ntpiidenmpi vendége a községben népszerű Ta­karó bácsi. Hói házanként látogatta meg a dol­gozó parasztokat^ hol csoportos megbeszélésen ismertette a tennivalókat. Fáradhatatlannak bű soriyidl. Elsőnek teljesítette beadását, elsőnek féfesKt bv g vetését. így már kíjnnyvbb vők a felvilágosító munka, hisz példát mutatott « töb­bieknek. Nem: is maradt munkája eredményte­len. Mind a huss család elvetett és csupán ’krt- tőnek van némi, tartozása a. beadás terén. Igen népszerű n községben, szeretik'mindétúlit. Nincs különösebb titka <i népszerűségnek, csapán ahogy ö mondja: — Foglalkozom az emberekkel, seajtem egyéni problémáik megoldását. — Hogy Dics község a. vetés terén Qő százalékos ered­ményi ért. pl, Takaró dvltirs és a több.; népne­ve!*) munkájának köszönheti. Különösen, soka! foglalkozott Mányoki Lőrinc li holdas dolgozó paraszttal, aki. ugyancsak példát mutatott a kö- tel.psségtoljesítcs Űrén. Szó nélkül adóit búzát vetőmagnak, kölcsön azoknak, akiknek nem ter­mett elég. Hat mázsa vetőmaggal segítette a terv teljesítését. 1 « Az ősszel aztán pártiskolára karült Takaró elvtárs. Azóta még határozottabb, meg cnorgikn- sabb munkája. Sok feladatot kell még megold rí­nia, de. u pártislioUíu tanultak segítségével vég- rtltajlja f dudát á.t. Újra a példám utalás fegyve­réhez .fordult.. Kifizette egész évi adójáét és ■most belépeti a hármas típusú Alkotmány tszcs.be. .1 téli időt alaposan kihasználja, beszélget apa- mátokkal, gyakran késő estéig ülitek ayy-egy házban. Ilyenkor aztán felmerül sokféle kérdés. Legutóbb az ötéves tervről esett szó. — Látjá­tok. lehel élni abból, hogy jól dolgozunk. Ab­ból, hogy te is, én is, meg a harmadik is többet termel. Jó így. Ks még jobb lesz: — A tervre gondolna/;, amelynél; régére, nagyüzemi módon doboznak-a mezőgazdaságban, hóit kell többet négyven-öt.ven kilométert gyalogolni naponta az eke után. Eddig becsületesen et-eget tettek köteles, végüknél;. Ajándékot is kaptak a tervtől:, egy nagyszerűen felszereli új egészségházai, fürdőt. De még többet kapnak.' — De többe&akarunk adni ;s — mondják szinte egyöntetűen. Másnap " dolgozó!; megváltozott éledéről esik szó. Itt u:- íttárt különösen sok a mondanivaló. Takaró < ívtárs szava meg er ed, mint a nyári eső. — fia n.mu jött volna « Szovjet Hadsereg, fiamból soha nem. lett volna katonatiszt — mondja. — A gye­rekem. és a tiétek is béresként dokjozjúrtn.a a k alá koknál akár csal; én, amikor fiatal voltam. — így beszélne!; a meleg kályha mellel! esténként, így készülne/; arra, hogy végkép mcgvállostas- sak a. község képét, ‘Itünjön még a nyoma is annak a világnál;, amikor a földcsttrak ültek a uén nyakán. Épül űz új élet a párt, a Takaró Istvánok munkája, nyomán Decsen is. PET BITS FERENC Tanácsainknak pedig oda kell hatni, hogy felvilágosító mun­kával elérjék azt, hogy minden egyes dolgozó paraszt alkál­in a//n n simítót koratavasszal az őszi mélyszántásnál. A simítok elkészítése házilag m könnyű. legjobb a Viljamsz-féle három tagú talajsimító, melyhez h darab 60—60 milliméteres vastag­ságú sarkos, 80—100 centiméter hosszú fagerenda is megfelel. A simító szélességének megfele-. lóén egy 2.5 méteres közös vonó- gerenda szükséges, melyhez három egyforma tkgot akasztunk. Egy- egy tag 5 darab szögletes, kemény- fa-gerendából áll. A gerendákat 15 centiméteres láncok fogják ösz- .szc. Helyes és szükséges, hogy a vonógerenda elé egy fogakkal el­látott szögvasat is tegyünk, mely a talajfelszínt a simító előtt la­zítja, A fogak száma 24 darab és egymástól 10.5 centiméterre van­nak. A fogak magassága 1» centi­méter. A simító részei: a vouógerenda 2.5 méter, ezt a fogásszélosség kö­veti, a három S0—1Ó0 centiméter fogásszélességű tag. A fnlajsimífó összsúlya mintegy 95—100 kilo­grammot tesz ki. Minden állami gazdaság, termelőszövetkezet, de az egyénileg dolgozó parasztok is fel­tétlenül kezdjék meg tó] idején a falajsimítók elkészítését. Tgv a ta­vaszi munkák megkezdésekor ren­delkezésünkre ál! a simító és nincs fennakadás az o£rófechnikai éljá­rások végzésében. Az elmúlt esz­tendőben a simiiózást eredménye- sen alkalmazták a rácegresi, bi rő­téi állami gazdaságok, a nein élkéri S’gvári Endre, a tamási Vörös Szikra, a zombai Béke tsz-ek, ahol jóval magasabb termésátlagot Ind­iák elérni ezzel az eljárással, mint a környező egyénileg, dolgozó pa­rasztok, vagy azok a tsz-ek és tszcs-k, ahol nem alkalmazták. A jól simítózoít talajba sokkal kön'y- nyebben tudták vetni négyzetesen kukoricájukat. Segítette azonban a talaj- és növényápolási munkák meggyorsítását is, mert egyenletes és sima talaj volt biztosítva ez­által

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents