Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

SÄiS FEBRUAR IS n » p t o 7 A tavalyi hibákon okulva az élenjárd módszerek alkalmazásával Javítsa meg munkáját a paksi járási tanács harcol a dunaföldvári Alkotmány tszcs a hozam növeléséért a begyűjtési tervek teljesítése érdekében A duMíöldvéri Alkotmány tszcs* ben 3 samska fegyelem lazaság^ és az alapszabály be nem tartása hátrál­tatta az elmúlt évben a betakarítási munkákat, ami természetes, hogy ki­hatott a tagság részesedésére is. Nem tartották be az alapszabályzatot, ami Títjácf .jellemző most is a tszcs-re. A tit$es' elnöke Jáklj elvtárs, a bevitt földterülete mellett még mindig 3 holdon, gazdálkodik egyénileg is. De nemcsak Jáikli tszcs elnöknél mutat* kbsijs meg ez. hanem Bognár István tszcs tagnál, de általában, jellemző ez az egéaz. tagságra. Több földet művel­nek egyénileg, mint amit az alap* szabályzat megenged és több álhatót tartanak a megengedettnél. Ebből adódott aztán az ősz folyamán, hogy egyes tagok a közös jóstzágállománY- tél elvitték a takarmányt haza és saját jószágaikkal etették- meg. A munkafegyelem lazasága is aiz alapszabály be nem tartásából adó­dott, mert nem egy tag volt, aki a tszcs területén, elhanyagolta a mun­kát, rendszertelenül járt dolgozni és sok esetben odaírsz a maradt, hogy pwjáit földjét művelje. Főleg meganu- taÄosott ez Takács Mihály, Bányai György és Csíiiki Ferenc tagoknál, akik legtöbbet hiányoztak a munka- bed. Voitak azonban még többen is a tagófe közül, akiik ezeket követték és csak a zárszámadás után siránkoz­tak, hogy kevés jutott természetbeni juttatásiként számukra. De azt mond- /ált el, hogy az őszi betakarítás az 6 hanyagságul.' miatt húzódott el és a , későn betakarított kukoricájukat meglopták. Voltak a tszcs-ben olya­nok is, akik a közös vagyon megibe* aiüléisét és a munkák elvégzését tar­tották szem előtt és állandóan reszt­vettek a munkában, mint Takács Lász­ló, Juhancsik Mihály, Takács István, Takács Is tv ári né. Tamás Istvánmé tszcs tagok, akilí példát mutattak az egész tagságinak. A jó eredmények elérését akadá­lyozta még az is. hogy nem alkalmaz­ták úgy, ahogy kellett volna az élen­járó agro és zootechnikai eljárásokat. A tavalyi hibákon okulva az idei év­ben már nagy gondot fordítanak az 'élenjáró technikai eljárások bevezeté­sére, a munkafegyelem megszilárdítá­sára. Az ősszé! 40 hold árpát, 50 hold búzát keresztsorosan vetettek. Ta­vaszra az árpát, zabot keresztsoro­san, a kukoricájuk 50 százalékát négyzetesen vetik és alkalmazzák a pótbeporzást, 5 múzsa árpánál ja.ro- vizálást alkalmaznak és úgy vetik el tavaszra. Az állattenyésztésben még nem alkalmazták a tőgymasszázást, az egyedi takarmányozást és a mes­terséges borjúnevelésit. Az idei év­ben azonban ezeket a hiányosságo­kat pótolva, bevezetik a zootechni­kai eljárások alkalmazását, A fejlet; módszerek alkalmazásáért kemény harcot folytat Vártig János elnökhelyettes, aki most 'jött meg egy hónapos pártiskol'áról, valamint Lin- ger .István állattenyésztési brigádve­A posta ügyi minisztérium' közli, hogy a Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja éö a sztálingrádi győzelem 10. évfordulója alkalmiból február 18-án 40 ós GO filléres bélyegeket bocsát forgalomba. A kibocsátás napján a Budapest 4 (volt főpoeta), a Budapest 78 (volt zető, aki szintén most végezte el az ö'hónapos iskolát Lengyelen. Komoly vitát folytatnak a tagsággal, mert még az állattenyésztők sem értik a fejlett módszerek bevezetésének je­lentőségét. L:nger István briigádvezető magyarázza szakszerűen a tőgymasz* százás és az egyedi takarmányozás jelentőségét 3 vele vitatkozó Takács Istvámnénak, aki az elavult, régi mód-szerhez ragaszkodott, Juhancsik Mihálytné és Kovács Lajosné lejönök­kel együtt. Rámutatott arra, hogy a tőgymassrzázással a vérerek a tőgyben kitágulnak, nagyobb lese a vérkerin­gés, ezáltal nagyobb tej termelési-e késztetik a tejelő tehenek :t. Az áttelel'tetés biztosítva van a tszcs-ben. Állandóan sitóznak, a ki­ürült gödröket újra töltik és így biz­tosítják a jószágok zavartalan átte- lelfetését. Az abraknál van némi hiá­nyosság, de ezt helyes gazdálkodás­sal, a munkafegyelem betartásával ki­küszöbölhették volna, ha minden tag becsületesen veszi ki egész évben részét ú munkából, nem loptak volna el nagymennyiségű kukoricát a tszcs földjéről. * Budapest 72) és a Budapest Fiiatélia postaihivatal ,.öt éves a Magyar-Szov­jet Barátsági Szerződés" ezöveyű, szovjet As magyar zászlót ábrázoló alkalmi bélyegzőt és elsönaps bélyeg­zőt basznál. Ugyancsak eteönapi bé­lyegzőt használ Debrecen 1, Miskolc 1, Pécs L Sopron 1, Szeged 1 és. Sztá’inváros 1. es. postahivatal is. Uj bélyegek kerülnek forgalomba a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából Harcoljanak a munkafegyelem megszilárdításáért a sárszent lőrinci Kossuth tszcs kommunistái Köezt három esztendeje, hogy megettük írJt a sár- seentlőrinci Kossuth tér. melőcsop&rt. A múltban ki­semmizett cselédek elindul­tak a szebb jövő felé ve­zető úton. Példás munká­jukkal már az első évben jó hírnevet vívtak ki ma­guknak, amit a, második évben még jobban megala. posták. A termelőcsoport tagjai lelkes örömmel dol­goznak, hiszen már az el­múlt esztendő is bebi- eonyitotta számúiéra, hogy jól választottak, amikor a szövetkezés útjára léptek. Paróczi Imre, aki 1052 má­jusában lépett be a terme­lőcsoportba, először idegen, kedvé fogott a munkához, később megszerette a cső. portot. A legjobb ered­ményt ő érte el, mert 1052 májusától októberig 200 munkaegységet teljesített o,z állattenyésztésben. De nemcsak Daróczi Imre ért el jó eredményt, hanem a többi dolgozók is mint pél­dául Horváth Lajos, Föl- dcsi János, Borbély Sán­dor, akik szívügyüknek te­kintették a csoport mun­káját. Ez megmutatkozott a beadás és a mezőgazda- sági munkák elvégzése te­rén is, mert a beadást 105 százalékra, őszi szántás- vetést. pedig 100 százalék­ra teljesítették. Az idén azonban meglazult a mun. kafegyelem, ami megmutat­kozik a tavaszi munkák előkészítésében, mert szer­vezetlenség és kapkodás jellemzi munkájukat. Ez azért van, mert a politi­kai és gazdasági nevelő- munka hiányos a termelő- csoportban. Zilált a briyá. doh munkája, laza a mun­kafegyelem, a tagság egy- része elégedetlen. A népnevelő csoportok tapasztalatai azt bizonyít­ják. hogy cikkor a legered ményesebb a népnevelő munka, ha az agitációs cső portokat a tszcs-ékben bri­gádonként szervezik meg. A népnevelő csoportokba természetesen a legöntuda. tosabb kommunistákat és pártonkíviUieket kell be­szervezni. A politikai ne- velőntunka egyik döntő fel tétele annak, hogy a fer- melőcsoportok terméshoza ma emelkedjék. Rákosi elv. társ december 15-án mon­dott parlamenti beszédében elmondotta hogy a poliii. hal nevelő munka megjaví­tása egyik legfontosabb fel tétele annak, hogy terme­lőcsoportjaink a Szovjet­unió kolhozai példáján vi­rágzó, gazdag termelőcso- portokká fejlődjenek, pél­dájukon mind több és több ma még kívülálló dolgozó paraszt lépjen n kollektív nagyüzemi gazdálkodás út­jára. A paksi járás az őszi begyűjtés folyamán mindig az utolsók között, sőt legtöbb esetben 3Z utolsó helyen kullogott a járások közötti begyűj­tési tervek teljesítésében, de ez nem is csoda. A begyűjtést elősegítő be­gyűjtési állandó bizottságok csak né­hány községben voltak meg, de a já­rási tanács begyűjtési osztálya ezek munkájához sem adott segítséget, ma­gukra hagyták őket, A tömegszerve­zeteket sem vonták be népnevelő és agitációs munkába, így a dolgozó pa­rasztok úgy teljesítették beadásukat, ahogy akarták. Nem megfelelő időben és sok esetben a minőség sóm felelt meg. A járási tanács és a községi ta­nácsok nem gondoskodtak arról, hogy vannak olyan dolgozó parasztok, akik az ellepség uszályába kerültek, nem látják tisztán a beadási kötele­zettségük teljesítésének jelentőségét, így sok esetben nem teljesítettek úgy ahogy az állam megköveteli. Most az KfőB-as év kezdetén semmi­vel sem különb a helyzet a paksi já­rásiban, a baromfi, tojás, sertés és tej begyüjlés v-onalán. Már most hátra­lékosok varrnak, mert n tanácsok nem fogják keményen a begyűjtés kérdé. sét. Nem mozgósítanak annak folya­matossá tétele érdekében, nem bizto­sítják a begyűjtési tervek feltételeit. A rossz, eredmények nem véletlenek. Ha megnézzük a járási tanács mun­káját, megállapítható, hogy a nem teljesítéseknek a legnagyobb okozója az, hogy a paksi járás 14 községe kö­zül mindössze három községben mű­ködik a begyűjtési állandó bizottság. A járási tanács ezidáJg semmit sem tett, hogy az e téren megmutatkozó hiányosságokat kiküszöbölje, annak ellenére, hogy a megyei tanács szá­mos esetben feladatává tette az állan­dó bizottságok megszervezését és azok munkájának irányítását. ■ Az őszi begyűjtés folyamán a pák-1 sí járás volt az. ahol a verseny leg-1 jobban el volt laposodva. De semmi - vei sem különb a helyzet jelenleg sem A paksi járás az, ahol legkevesebb dolgozó és község áll egymással, ver­senyben. A járási tanács, majd a köz­ségi tanácsok lebecsülik a versény- mozgalom jelentőségét, nem népsze­rűsítik az élenjáró dolgozó paraszt« kát, melynek eredménye az, hogy az eddigi verseny-kezdeményezések, mint a dunaszentgyörgyi MNDSZ asszo nyok kezdeményezése nem szélső­dé tt tömegmozgalommá. Lássa be végre a paksi járási fa. nács, annak begyűjtési osztálya ts, hogy a tömegek bevonása nélkül jó munkát végezni nem lehet'. Pártunk ós kormányzatunk intézkedéseit dol­gozóink helyeslik, amelyet számos kezdeményezés, versenyváMalás iga­zol megyénkben és az egész ország területén. Feladata tehát a paksi já­rási tanácsnak is, hogy ,a munkája el. végzésében bátran ós szilárdan tá­maszkodjon a dolgozó tömegekre, karolja fel kezdeményezéseiket. HalL gassák meg az élenjáró dolgozó pa­rasztok véleményét, bírálatát, ós hasz­nálják fel az így szerzett tapasztala­tokat munkájuk megjavításában. A paksi járás, ha begyűjtési mun­káját meg akarja javítani —• amit a tervek teljesítése érdekében feltétjeit végre kell hajtani — elsősorban a be­gyűjtési állandó bizottságok munkád ját javítsa meg. Az eddiginél sokkal többet törődjön ezek munkájával. A tanács valamennyi dolgozója külszol­gálata alkalmával keresse fel az ál­landó bizottság elnökeit és tagjait, beszéljék át velük, a legíonto* eaibb feladatokat, vegyenek részt üléseiken, hogy ezen keresztül is se­gítsék őket a jobb eredmények eléré­sében. A helyes tömegkapcsolat kiépí. tése, a jól működő állandó bizottsá­gok munkája biztos záloga a begyűj­tési tervek maradéktalan teljesít ősé­nek. Gyorsítsuk meg a silózást megyénkben A silózási terv teljesítésében még mindig nagy lemaradás mutatkozik megyénk területén. Eninek oka az, hogy a járási ós községi tanácsok nem tanulmányozták a minisztertanács- ha* tározaitát, mely a silózás kérdésevet foglalkozott. így nem foglalkoztak a dolgozó parasztsággal, teret adlak az ellenség megnyilvánulásának ahelyett, lic.gy rendszeres felvilágosító munka meggyőzésével mutatták volna meg a doCigoizó parasztságnak, hogy mit jelent számukra, ha idejében végzik el a silózást. Ez az oka annak, hogy Tolna me- gvo lemaradt a silózási munkák telje* s’tésében és eddig egyetlenegy já­rás sem fejezte be a silózást. A gyön- k járás az első, amely 84 'százalékra, szekszárdi járás 73 százalékra, dom­bóvári járás 50 százalékra teljesítette a adózási érvét. A többi járásobknál komoly leiparadás mutatkozik ezen a terén, mert még a 40 százalékot sem érték el. Ezek a számok azt bizonyít­ják, hogy a tanácsok nem végeztek olyan munkát, amelyet pártunk és kormányzatunk elvár a tanácsoktól. Sürgősen meg kell javítani a járási tan'csóknak oz eddigi lemaradásai, kát, hogy a siló zást minél előbb be­fejezhessék. Kőgyészsn néfsncvs'őér’eleziefeii ismer ették a min szterfanács begyűjtési rendeletét A Bonyhádi Mezőgazdasági Szakiskola életéből Bonyhádi;n az állomás közelében van a modernül felszerelt mezőgaz­dasági szakiskola, ahol a napokban tett tanúsa got 82 traktorista — Tolna és ' Zala megye gépállomásainak dol­gozói — arról, hogy az 5 hónapos tanfolyam alatt mit tanultak. A vi­lágos és tágas tantermekben folyik e vizsga. Az egyik tanteremben Föl­mér elvtárs áll, a gépeket ábrázoló képek előtt és felszólítja egyikét «soknak az elv társaknak, akik ő hó­napon keresztül ismerkedtek a kii- Wnbözó talajmiegimunkálö gépekkel: megismerkedtek a négyütemű és Diesel-motorok működésével és elsa­játították annak kezelését. A felszól!' tolt hallgató tömören válaszol a fel­tett kérdésekre, látszik rajta az ala­pos felkészültség és az ember szinte ól sem Kininé, hogy ez a fiatalember nem is olyan régen még egyáltalán «.un is ismerte a gépekeit. Es ahogy végigmegyünk az osztályokon, min­denütt ugyanezt tapasztalhatjuk. Dobi ♦Mára, az iskola igazgatója éppen ideológiából vizsgáztatja a hallgató kot. Kozári elvtiár.s áll fel. Az aszta* lop lévő dobozból kihúzza .a vizsga­tételt. A kérdés a következő, — „me­lyek a gépáiUomásokicin előforduló hiányosságok és mik a gépá llomások dolgozóinak feladata az Il0ő3*a$ évre“. Néhány percig gondolkodik és máris ®zaiba.losan adja meg a választ. Igen gépállomásnál komoly hibák mu­tatkoznak a .géllel; karban,tartásánál, az •ívKusisk nem vsasgáznak kelőképpen a szocialista tulajdonra, nem takar'* koskodnaík öléggé a.z .üzemanyaggá I és hibák vannak a munka megszer­vezése körül Néhol laza a munkafe­gyelem. Mindennek okát abban lá­tom, hogy gépállomásainkon elhanya­golják a gépállomás dolgozói eszmei* politikád továbbképzését. Mikor én idejöttem az iskolába, magiam is azt hittem, hogy politika nélkül is megy a traktor, de minél többet tartózkod­tam Hí, erősödött meg bennem az a meggyőződés, lvogv ahhoz, hogy jó traktorista legyek, elengedhetetlenül I szükség» politikai továbbképzés. Az j iskola mellett elterülő szánt ótfö Időn folyik a gyakorlati vizsga. Fiataß. ke­zes-lábas munkaruháiba öltözött trak­torista lányok hihetetlen ügyességgel kezelik a gépeket, látszik rajtuk, hogy ismerik a traktor mindé,n csűnjárbrn- ját. Toppler Erzsébet a zalanvegyei snen't’Lászilöi ÄMG dcCgozój«. büszke ■arra, hogy trafeterlsta lány lobi. Mint ahogy ő nxiiidja, majd otthon meg­mutatja a többieknek is, hogyan kel' fegyelmezetten, a munka jó megszer­vezésével előbbre vinni a gépaAomás tervének túlteljesítéséit. Az isikoOán .17 éréstől 44 évesig minden korban t,a- láhm% dolgozókat. Itt van példau, Horváth István, az orosztonvi gépállo­más ír« klór istája,. aki 44 éves korát meghazudtolva . túlszárnyalva a fiat®“ lokál, jeöe.sen végezte az iskolát. Akik ezen az Iskolán tanultak, elnyerik a technikai minimum II.. és III. fokoza­tú'. Ez magasabb képesítést, több fi­zetést. jelent. Élvezet ennek az isko* Iának a hrJ'«utójának lenni. Amel­lett, hogy minden lehetőség megvan ii gondtalan zavartalan tanulásra, a hettgatóik kitűnő dEátásáróO gondos­kodik az iskola vezetőség. Az a 82 hallgató, akik most elhagyták az iskolát, élharcosaivá válnak mezőgaz­daságunk szocialista áitaónikufásának. Harcosává lesznek a párt- és a kormán yh atáro za* v ég re-ih j tó sá nak. Szaktudásukat átadva tanítói, neve­lői, szervezőivé válnak & gépállomá­soknak & öle lesznek azok, mint j képzett ' é-> fejlett traktoristák, akik 1 kiépítik n legszorosabb kapcsolatot a tszcs-k.-.t. Az iskolát még alig hngv- tók. eO gz 5 hónap ,s tswiifjövani hall­gatói, máris újra benépesedett és a tantermekben már újból szorgalmas tanulás folyik. Úja Uh fiatalok öntu­datos dolgozói a gépállomásoknak, foglalták ©1 a régiek helyei az isko- lapdokban, hogy eüméfeti, majd gya­korlati tudásukat gyarapítva szak­képzett építőivé legyének szocialista 1 nmzőgAadaságusxknaik. Február 6-án jól sikerül! népnevelő értekezlet voilt Hőgyószen, írja leve­lében Major Mátyás, a hősgyészi népművebési ügyvezető. A Magyar Dolgozók Pártjának helyisége meg­tel Az értekezleten Tamás András, a községi pártszervezet titkára isméi- tette a Minisztertanács begyűjtési ren­deletét. A rendelet ismertetése után sok hozzászólás volt. Kótai Márton szövetkezeti ügyvezető rámutatott az ellenség akinainunlkájá r,u, el akarja hi­tetni a dolgozókkal, hogy nincs elég kenyér és niég a sdrhnáílást is szer­vezi. Kotai elvtárs rámutatott, hagy van kenyér elegendő, a pékek ugyan­annyit sütnek, mint régebben, ami­kor' n m volt sojrbanáliás. És a mosta­ni sorbanáillások is csak az ellenség szavainak hatására történnek. Példá­nak hózta fel, hogy Job!ágy Zoltán, aki annak ellenére, hogy kenyérgalzo. máját- egész évre b(‘őröltette, mégis sr.rbaáll kenyérért. Mint mondotta, a népnevelőknek le kell leplezni az iihv-n egyéneket, s fel kell- őket világosíta­ni, hogy nincs szükség aggodalom ra, jmeri k enyérali lát ásunk biztosítva van az aszály ellenére is. Az értekezleten 1 olyan hozzászólás Is hangzott el mely 1 javasolta, hogy Hőgyész község hívja k, Gyón,köt párosversenyre. A javas­latot a népnevelők örömmel fogad­ták, majd kérelmükre Friedruanu eiv. társ ismerteit? azokat a versenyszem­pontokat, melyben Hőgyész község vállai! a tavaszi munkáik mielőbbi el­végzése érdekében. Amint a levélből kitűnik. Hőgyész község vállalja, hogy a tavasai munkálatokat a határidő előtt négy 'nappal elvégzi, beadási kö­telezettségét ugyancsak három nap­pal határidő élőt! teljesíti

Next

/
Thumbnails
Contents