Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-15 / 39. szám
— 7 7— »imcgSTd 'A;• y'- V- — % w* ' a NRPT.Ó TOM FFrtWiUFS IS A Magyar-Szovjet TársaságII.országos kongresszusának tanácskozása Közel nyolc esztendeje hozta el a diadalmas Szovjet Hadsereg nér punkneff a szabadságot, amelyért hosszú évszázadokon ót harcoltak lég* jobbjaink. A szovjet és magyar nép testvéri barátságának hű harcosai, a Magyar- Szovjet. Társaság hatalmas táborába tömörült magyar dolgozók küldöttei szombaton c budapesti EPEDOSZ székház kongresszusi termében gyűl tek egybe, hogy a közeledő évfordulót is ünnepelve, az MSZT 11 orszá gOS kongresszusán megvitassák. hogyan értékesítenék a Szovjetuniótól kapott tanácsokat, mit terítek és mit kívánnak tenni a magyar-szovjet ba- válság további erősítése terén. A kongresszuson mintegy ötszáz szava z.ati és kétszáz tanácskozási joggal rendelkező küldött jelent meg. El- kilidt« képviselőit a hős szovjet nép, eljöttek a testvéri népi demokráciák több kapitalista ország dolgozói nak küldöttei is. A7 elnöki emelvényt és a termel köröskörü! virágok, jelmondatok distf'tették. Az emelvény hátterében, zászlóerdőktől övezte, Lenin. Sztár Hn és Rákosi elv társak hófehér melíszopra volt látható■ A küldöttek lel- kés hangulatban, énekszóval várták a kongresszus megnyílását. A kongresszus elsönap] tanácskozásán megjelent Révai József «ívtárs, népművelési miniszter, Kiss Károly elvtárs s. minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizottságának tagjai, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Rónai Sándor elv- társ, az MDP politikai bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Erdei Ferenc, földművelésügyi miniszter. Darvas József közoktatásügyi miniszter. Megjelent a kongresszus első napi tanácskozásán J. D. Kiszeljov. s Szovjetunió magyarországi nagykövete. Erdei Ferenc megnyitóbeszédé Kilenc óra előtt néhány perccel csendültek fel a teremben n magyar és » szovjet Himnusz hangijai, ma jd Erdei Ferenc, a Magyar-Szovjet Társasig elnöke, földművelésügyi miniszter üdvözölte a megjelenteket és meg* nyitotta 3 kongresszust Beszédében a többi között ezeket mondotta: Minél elkeseredettebben tör n dolgozó nép, a népek függetlensége és a béke ellen az imperialisták eszeveszett dühe, annál elszántáéban védjük mi a béke ügyét, kivívott szabadságunkat függetlenségünket, szocialista építésünk vívmányait éa annál erősebb és elszakíthat«kanabb hűségünk és barátságunk a nagy Szovjetunióhoz. ' Ezt a barátságot ápolta és erősítette a Magyar-Szovjet Társaság az I. kongresszus óta eltelt időben. Ennek a barátságnak újabb kifejezője, fejlesztője és erősítője mostani kongresszusunk, Amit azl kongresszuson kifejeztünk és magunk elé tűztünk, jórészt elértük. Most a Szovjet-Magyar Barátság újabb tartalma és újabb ereje bontakozik ki: e kongresszuson a szovjet-magyar barátság újabb feladatait kell kitűznünk azon az úton, amely népünket az elszakíthatatlan barátság szálaival összekapcsolva vezeti a nagy Szovjetunióvá! közős úton, a béke útján. Erdei Ferenc beszéde közben és végén a megjelentek több ízben helyükről felállva, lelkes tapssal ünnepelték a bóketálbor lángeszű vezérét, a nagy Sztálint, népünk forrón szeretett vezetőjét, Rákosi elvtársat s a széttéphetetlen magyar- szovjet barátságot. Ezután került sor a díszeinőkség és az elnökség megválasztására. Á küldöttek hatalmas lelkesedéssel, percekig tartó taps közben elsőnek J. V. Sztálin elvtársat választották meg a díszelnökség tagjai közé. Kelen Béla M8ZT főtitkár beszámolója A mandátum vizsgáló és a jelölő, b;- Bottságrs tett javaslatok elhangzása után Kelen Béla, a. Magyai-Szovjet Társaság főtitkára tartott beszámolót. Beszéde elején a főtitkár rámutatott arra, hogy a Magyar-Szovjet Társaság II. országos kongresszusa olyan időben ült össze, amikor a Szovjetunió dicső Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa után világosabbá váltak a feladatok minden békeszere' 5 ország, mimdenegyeá békeszerető ember számára. A békéért küzdő egyszerű' emberek százmilliói megtanulták, hogy a XIX. kongresszus óta eltelt idő eseményei miudenbgn igazolták Sztálin elvtár» és a XIX. kongresszus megállapítása: t. E négy hónap alatt az amerikai imperialisták fokozták az új háború kiirobbaníására tett erőfeszítéseikéi. E négy hónap nemzetközi eseményei azonban mást is igazoltak. Azt a sztálini megállapítást, hogy a kapitalista országok ellentétei ezek .,a mélyben ható erők“ „meg fogják szabni az események menetét.“ Dűlte* nyugatéurópai. Churchill amerikai látogatása azt mutatta, hogy nem* csak.» népek, hanem már a burasoá- kormányok is kezdenek szembekerülni az. amerikai diktátumpolitikával. A tőkés országokban nő és terjed az ellenállás a háborús politikával szemben. • Ennek a növekvő békeka mpányriak világraszóló tüntetése volt a népek bécsi kongresszusa. Ezután arra mu tel tobt rá Kelen Béla, hogy a, XIX. kongresszus meggyőzően mutatta be a soknemzetiségű szocialista szovjet állam megnövekedőit politikai, egységét, katonai erejét, » szocialista népgazdaság példa nélkül álló fejlődését és a szovjet nép anyagi és 'kulturális színvonalának szak:»dalian emelkedését. A kommunizmus építkezésének sztá- !%>.i útján járva a szovjet nép a tudomány és technika fejlődésének új korszakát nyitotta meg. A kommunizmus nagy építkezéseinek eredményeként megvalósul a világ első nagy feszültségű villamosenergia hálózata, amely átfogja a Szovjetunió óriási területét, összekapcsolja valamennyi hő- és vizierőmű- vét ' . A szovjet nép forró ezeretete hatója, pártja, Sztálin plvtáns iránt a biztosíték arra, hogy a XIX. kongresszus ragyogó célkitűzéseit, a kommunista társadalom felépítése a Szovjetunióban győzelmesen megvalósul. Mialatt a kapitalista világban a.z «gyes országok közt egyre' mély ülnek az ellentétek, azalatt a szocializmus és a demokrácia táborában a nemzetek között a történelemben eddig ismeretlen új viszony jött létre. Ujtípusú baráti kapcsolat ez, amely mindenegyes állam szuverén jogainak és függetlenségének megőrzésén), a kölcsönös együttműködésen és segély, nyújtáson alapszik. , Eli v társak! Ilyen új, 'baráti viszony köti össze a mi hazánkat is a Szovjetunióval Február 18-án ünnepeljük j a magyar-szovjet barátsági, együtt-1 működési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének ötödik évfordulóját. Ez a szerződés, népünk szabadságának és felemelkedésének biztosítéka. Kelen Béla ezután a Társaság propaganda- és agitéeióa munká járól számolt be. Blőadásos propagandánk sokat fejlődött az elmúlt évek alatt — mondotta a többi között. Míg 1901-ben 28.354' előadáson, egymillió STO.WO, hallgató vett részt. 1962-ben :1h.224 előadáson 2-814,000 hallgató jelent meg. n i Eredményes a kommunizmus építését, a szovjet, emberek életét ismertető szemléltető agitáciés tevékenységünk. A kis-, közép'-, és nagykiállí- •áeok. képhíradók és vitrinsorozatok szemléltetően mutatják dolgozóinknak a szocializmus hazáját. A szovjet példa követését ős a Szovjetunió konkrét megismerését az orosz nyelv elsajátításával lehet legjobban , meggyorsítani. Az eredeti orosznyelvű kiadványok iránti érdeklődést mutatja, hogy a szovjet újságok és folyóiratok megrendelése 1©4Í)- hez viszonyítva megötszöröződött, az orosz nyelvű szak- és irodalmi könyvek megrendelése, illetve vásárlása tízszeresére emelkedett 194'7-iől 1'9612-ig. Xépiink kulturális színvonalának emelését segíti az orosz nyelv tanufása. Jelenleg az MSZT orosz nyelvtanfolyamainak száma 3600, amelyeken 46.000 hallgató vesz részt. Az ipar területén agitáciés 'és propaganda munkánk legfőbb tartalmát a fejlett szovjet munkamódszerek ismertetése jelentette. Megállapíthatjuk, hogy a párt- és a szakszervezetek munkáját segítve, társaságunk is hozzájárult a szovjet sztahánovista módszerek népszerűsítéséhez és elterjesztéséhez s ezen keresztül népgazdasági tervünk teljesítéséhez is. A mezőgazdáság területéh az MSZT tevékenysége előeorban a termelőszövetkezetek fejlesztésére és megszi- 'árditására, a fejlett szovjet agrotechnikai és zoótechnikal módszerek bevezetésére irányul Nagy segítséget nyújtott ebben a munkában mindenekelőtt az, hogy három magyar p:t~ rasztküídöttség járt a Szovjetunióban és két szovjet koihozküldötteég látogatott el hatónkba. Az elmúlt évben a szárazság ás a fagykár ellenére kimagasló eredményeket, tudlak elérni azok a termelő- szövetkezetek, amelyek felhasználták a szovjet kolhozparasztok tapasztalatait. Beszámolt ezután arról, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében jó munkát végeztek az M.SZT- -zorvezetek. Kelen Béla ezután beszélt arról a segítségről, amelyet az élenjáró szovjet tudomány és művészet nálunk járt képviselői nyújtottak a magyar értelmiségnek, majd igv folytatta: Kötelességünk népünket a haza eze- retetére és védelmére nevelni, mert hazánk halárán leselkedik az amerikai imperializmus balkáni bérence, a fasiszta Tito elvetemült kómbandája, •amely kai a ti d o r terv e k e t eszelt ki hazánk kirablására, népünk hatalmának megdöntésére és a magyar-szovjet barátság meg mérgezésére. A továbbiakban ismertette az MSZT előtt álló feladatokat. Feladat: Elsősorban a Társaság társadalmi befolyásának szélesítése, tagságának növelése. 1 Másodsorban a Társaság tagságának tömegméretű aktivizálása a szovjet tapasztalatok terjesztésére, átvételére és alkalmazására. Befejezésül hangozhatta, hogy a magyar-szovjet barátság hónapja nagy, tehetőséget ad Társaságunknak •nunkája továbbfejlesztésére, dolgozó népünk Szovjetunió iránti ezereteté- nek és barátságának fokozására. Kelen Béla beszédét sűrűn szakította, meg a küldöttek lelkes tapsa. Szünet után megkezdődött a vita a főtitkári beszámoló fölött. Az első felszólaló Kreffly Gábor tatabányai főmérnök volt. Arról beszélt, hogy Tatabányán, az ország lég,jelentősebb szénterületén mennyire segítették és segítik munkájukat a kapott nagyszerű szovjet bányagépek. Ezután Bernáth József, a perkátai Alkotmány tsz elnöke elmondotta: 1051-ben panasztküldöttként a Szovjetunióban járt. Hazajőve termelőszövetkezetet alakított. Az 1952-es gazdasági évben alkalmazták a fejlett szovjet agrotechnikát. Az 1952-es évi zárszámadásnál a termelőszövetkezeti tagoknak egészen komoly jö- \ edelem jutott. Az elnök a megjelentek felzúgó lelkes tapsa közben jelentette be, hogy a Magyar Dolgozók Pártja. Központi Vezetősége és Politikai Bizottsága nevében Révai József népművelési miniszter kíván felszólalni. Révai József elvfár* beszéde Tiszte ' Kongresszus! Kedves E'v- társak! Engedjék meg, hogy az MDP Köz- Bont; Vezetősége .és a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevében üdvözöljem az MSZT ÍI. kongresszusé' és eredményes munkát kívánjak neki Az MSZT társadalmi szervezet, pártonkívüli tömegszervezet. De nem akármilyen társadalmi szervezet, nem akármilyen 1 ömeg.-vervczct. Az MSZT külön1 égésen tömogszervezet. külön lege - tehulatekk > Az MSZT külön* teoe- nagy és mégtisztelő feladata: a magya,'-:zovjer barátság ápolása népünk tegszé'esebb tömegeiben, a szovje1 kultúra gazda;: tapasztalatainak a lehető iegszélesebbkörű terjesztése.' szocialista építésünk minden területén Kétségtelen. hogy <- megtisztelő feladat megoldása terén az. MSZT komoly eredményeket ért ei az utolsó két esztendőben. Kétségtelen, hogy az MSZT mint tömegszervezet egyike azoknak a fontos transzmisszióknak, amelyek, pártunkat a dolgozó nép milliós tömegeivel összekapcsolják. Az MSZT komolyan segíti pártunkat és államunkat, dolgozó népünk szocialista nevelésének munkájában. Bár az MSZT szervező- és nevelő- munkája javult. nem mondhatjuk el. hogy megtettünk mindent, amit meg kellett és meg lehetett volna tenni. Az MSZT tömegszervezet, de még nagyobb még erősebb tömegszervezet* té kell tenni. Az MSZT nem rossz munkát végzett a szovjet tudomány; a szovjet művészet és irodalom, a szovjet technika megismertetése és eredményeinek közvetítése terén, a vezető magyar értelmiség felé, de a szovjet kultúra megismerésére való törekvés, a szovjet tapasztalatokból való tanulás-vágya még mindig nagyobb mint amennyit az MSZT ki tudott elégíteni. Még több. még jobb munkár„ van tehát szükség, hogy közelebb hozzuk nemcsak a vezető értelmiséget, hanem az. egész magyar értelmiséget a világ leghaladóbb k-ulDórájához, hogy még jobb feltété' leiket teremtsünk ahhoz, hogy tárulhassunk ettől a kultúrától. Még többet kell tennünk annak érdekében, hogy munkásaink, sztahanovistáink — elsősorban kohászaink és bányászaink — megtanuljanak szovjet mód" ra dolgozni, szovjet módra tervet és vállalást teljesíteni. Még többet kell termünk hogy dolgozó parasztságunk, elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának dolgozói, valóban elsajátítsák- és alkalmazzák a földművelés és állattenyésztés fejlett szovjet módszereit. Mire építhet, mire kell, hogy építsem az MSZT ebben a megtisztelő munkában? Mi legyem munkájának alapja és kiindulópontja? Az alapja és kiindulópontja ennek a munkának az, amit Sztálin eivtárs fejtett ki mélyem és tömören, az ő utolérhetetlenül világos és egyszerű módján. A SzKF-nak XIX. kongresz- szusáin ezt mondta: ..Fártunfcnav- és országunknak mindig szüksége volt és mindig szüksége is lesz a határon túli testvéri népek bizalmára, együttérzésére és támogatására. Énnek a támogatásnál-: a sajátossága abban rejlik, hogy bármely testvérpárt részéről, pártunk békeszerető törekvéseinek nyújtott minden támogatás egyben támogatja saját népünket is a béka megvédéséért vívott harcában ... a kölcsönös támogatásnak ez a sajátossága azzal magyarázható, hogy pártunk érdekei nemcsak hogy näncsenek ellentétben a békeszerető népek érdekeivel, hanem ellenkezőleg, eggyéforrn-ak azokkal. Ami a Szovjetuniót illeti —. annak érdekei egyáltalán nem különíthetők el az egész világ békéjének ügyétől.“ Mi következik ezekből a sztálini szavakból? Az, hogy a barátság a Szovjetunió iránt önnön érdekünk, hogy magunkat támogatjuk, ha a Szovjetuniót támogatjuk. Aki a Szovjetunió mellett ál!, az a magyar nép, a magyar nemzet, a magyar haja mellett áll. Az imperialista háborús uszítok azt kiabálják útón-útfélen, hogy a szocializmus építése nem magyar ügy. hanem orosz ügy, hogy az iparosítás nem olyan oél, amit mi tűztünk ki és mi valósi tűnik meg a magunk érdekében, hanem a Szovjetunió erőszakolta ránk, hogy az ötéves terv nem magyar érdek, hanem szovjet, érdek. Nos elvtársak, ezeknek az állításoknak egyik felével egyet lehet érteni. Azzal a felével ugyanis, hogy mindaz, amiért mi küzdünk és fáradozunk: szovjet érdek is. Az ostobák nem veszik észre, hogy rágalmaikkal önmagukat cáfolják meg. Ha a sztál invárosi vasmű, ha a budapesti földalatti, ha Tisza- lök és Inota, ha a veszprémi és a miskolci műegyetem, ha a négyszer több egyetemi hallgató és ötször több középiskolás Magyarorsizágon: szovjet érdek, ha az anyák védelme, a gyermekek támogatása: szovjet érdek, altkor ebből az következik, hogy szovjet érdek és magyar érdek egy és ugyanaz! (Taps) A Szovjetuniónak valóban érdeke, hogy a magyar nép erős, egészséges és boldog legyen, ura legyen saját sorsának. Mint ahogy a magyar népnek is érdeke, hogy a Szovjetunió viruljon, erősödjék, még hatalmasabb támasza legyen a népek szabadságának és békéjének. Sztálin szavaiból, a mi népünk és a szovjet nép érdekeinek 'azonosságából azonban más is következik. Az következik belőle, hogy csak az r/.ol- gálja igazán a szovjet-magyar barát-, Ságnak, a népek testvériségének, az internacionalizmusnak nagy ügyét, akj odaadóan, fegyelmezetten szol- gátja d magyar nép, a magyar haza ügyét. Köszönjük szépen az olyan ro- konszenvet a Szovjetunió iráni, amely megfér a hanyag munkával, a laza fegyelemmel, a terv nem teljesítésével, a szocialista versenyben vállalt frladat elmulasztásával, az adott szó be nem tartásával. Lehetsz barátja a Szovjetuniónak, ha nem vagy barátja Magyarországnak? Nem lehetsz! De vájjon milyen barátja saját hazájának az az ózdi, vagy diósgyőri kohász, martinász, mérnök vagy igazgató, aki lemarad a terv télejsitésében? Milyen barátja Magyarországnak az a tatai vagy pécsi bányász mérnök, párttitkár vagy akár miniszter, aki félvállról veszi. teljesítik-e a szénbányászati tervet vagy nem teljesítik? Milyen híve a békének — és ami ezzel egyet jelent: a szovjet-magyar barátságnak — az a traktoros vagy gép- cillomásvezető. aki elkésik a mélyszántással vagy a vetéssel? Nem mondom, talán az ilyen lusta és nemtörődöm emberek is lehetnek barátai — tisztesség ne essék szólván — a Szovjetuniónak. De az MSZT- nek legyen gondja rá, hogy a Szovjetuniónak Magyarországon né lusta és nemtörődöm barátai, hanym szór galma.s és lelkes barátai legyenek akik nem tessék-lássék módra, hanem odaadással szolgálják ügyüket a magyar nép ügyéi Sztálin elvtárs az SzKP XIX. kongresszusán arról is beszélt, hogy: „A SzKP nem maradhat a testvérpártok adósa és a maga részéről ja támoga;- nia keil őket, valamint népeiket a felszabadulásért vívott harcukban, a béke megőrzéséért vívott harcukban..“ Nos, elvtársak, van adósság ér adósság. Kétségtelen, hogy mi magyarok — és ez nemcsak ránk. magyarokra vonatkozik — sokkal, de sokkal többel tartozunk a Szovjetuniónak, mint amennyivel « Szovjet* unió tartozik nekünk. Sztálin szavalt a szovjet nép adósságáról nekünk, lehetetlen bizonyos szégyenérzés nélkül olvasni. Hiszen nekünk, magyaroknak, sokkal, de sokkal nagyobb a törleszteni valónk! Kétségtelen hogy egyet-mást törlesztettünk , az adósságunkból, a felszabadításért, a békénk megőrzése érdekében nyújtott segítségért, a szakadatlan gazdaság;: és kulturális segítségért, a szocialista építés terén nyújtott műszaki és egyéb támogatásért De nem jo magyar hazafi az, aki nem érd, bog , törlesztve adósságunk egy részét mié: mindig jócskán hátrál é&bán vagyunk'1 Legyünk rajta, hogy törlésiünk 'ebből a hátralékból. De Ht sajátságom tartozásokról é* követelésekről van síó. Non? kepe* kedök közötti adósság ez, hanem test vérek, barátok kölcsönös támogatása. Mindazt, amivel a Szovjetuniónak tar tozunk. önmagunknak kell vieezafi zetnünk. A Szovjetuniónak azzal kel törlesztenünk az adósságunkat, hogy jó! dolgozzunk sajátmagunkaak, hogy felépítsük a magunk szocialista orszá. gát, hogy megvéd,jük a magunk bóké jéf és függetlenségét, hogy teljesítsük a magúnk kötelességét saját népünkkel szemben, hogy a körmére üssünk a magunk ellenségeinek — külsőknek és belsőknek — hogy éberek legyünk a mi építésünk kártevőivel szemben És ha törlesztjük mindazt, amive sajátmagunknak tartozunk, akkor — (le osak akkor — mondhatjuk el, hogy törlesztettük a Szovjetunióval szemben fennálló adósságunkat! X*'1 nulj a Szovjetunió példájából, vedd át és alkalmazd a szovjet éplté® tapasztalatait, légy ugyanolyan szilárd és állhatatos, Jkitarló ós bátor, mint a. szovjet nép! Tanúd meg ugyanúgy leküzdeni a szocialista építés apróbb nagyobb nehézségeit, mint a szovjet dolgozó, tanulj meg ugyanúgy bar colni és helvtáSlni, mint a szovjet nép: ezzel törlesztőd a magyar adósságot a Szovjetunió iránt. Elvtársak! Az idén különleges kö rülmények között ünnepeljük meg * Magyar-Szovjet Barátság Hónapjál Amerikában új emberek kerültek kormányra Ó3 azt mondják, hogy ezek az új emberek — akik nwltesteg szólva egytől-egyik az amerikai milliárdos monopóliumoknak az emberei. — valamiféle „új politikát“ akarnak kezdeni, többek közt velünk kapcsol.»: bán is. Akármilyen furán hangzik, „fel akarnak szabadítani1' bennünket Ugyan mitől? Mióta hívják rJeJszaba difisnak’1 azt, hogy az amerikai WeÍBs Manfrédok vissza akarják szerezni Csepelt * magyar Weis« Man ■ frédoknak? Mióta hívják ,.felszaba dításnak“ art, hogy az amerikai milliárdosok barátaiknak, a volt magyat grófoknak és barátoknak, vissza akar jak szerezni azt a földet, ami a magyar paraszté tett? Ezekre a „fel -zabadításról“ szóló ostoba amerikai beszédekre a mi válaszunk osak egy tehet: Csepelt többé nem W, M.-nek. hanem visszavonhatatlanul é-s mind örökre Rákosi Mátyás Müveknek (nagy tapsi hívják, jeléül annak, hogy Csepel és vele együtt az egész magyar ipar, az egész magyar föld oem a grófoké és báróké többé, hanem a magyar dolgozó népé. (Taps) Mi tudjuk, hogy az amerikai háborús uszítok szélsőséges elemeivel jóué- hány kalandorpolitikus került kormányra. olyanok, akik szavaikban ós tetteikben sokszor beetóraíthataűlaüók. Azt a tanácsot, hogy ezek a kissé gőzfejű kalandorok legyenek jómuah- bak és gondolkodjanak néha ne a zsebükkel, hanem a fejükkel nem mi adjuk nekik, hanem — épp mostanában — az angol ós francia polgári sajtó. Mi persze helyeseljük ezeket a tanácsokat. A magunk részérő] folytatjuk azt a politikát, amit eddig foly tattunk: a nyugalomnak és a szilárdságnak a politikáját, az építésnek ós a. békének a politikáját és egyben az éberség politikáját. Támaszkodni ebben a politikában, elvtársak, úgy, mint eddig, továbbra is a Szovjetunióval való barátságunkra és szövetségünkre támaszkodunk. Az idén a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja egybeesik a Szovjef(Foly tatás a harmadik oldalo.
