Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-07 / 32. szám
i äHMBMHMHHE V r-rnry HpMHpR Sf53 FEBBTJÁB 7 NAPLÓ S M nőségi gépjavítással készül a nagydorogi gépállomás a tavaszi munkára A n&gydorogi gépállomáson az ■utóbbi időben komoly javulás, mutatkozik a munkák elvégzésénél és a munkafegyelem megszilárdításánál. Reggel 7 órakor minden dolgozó a munkahelyén nagy .lendülettel fog munkájához. Azok a traktorosok pedig;, akik isko'.ába járnak, könyvvel a kezükben vitatkoznak egy-egy szakkérdésen, mielőtt megkezdenék a tanulást. A környező tszcsk-ből 17 fiatal traktoros tanulja és sajátítja el a géptechíiika alapfogalmait, hogy a tavaszi munkáiban már a. lehető legnagyobb .szakértéssel végezhessék munkájukat. A műhelyekben, a, szépen bérén* elesett munkásszállóban a legnagyobb rend és. tisztaság mutatja a gépállomás fejlődését. Az udvaron sorrendben, jól leápolva állnak a kijavított traktorok, tárcsák^ vetőgépek s folyamatosan halad a cséplő éa aratógépek javítása is. A nagydorogi gépállomás a böléskei gépállomással áll párosversenyben a javítási munkában. Mennyiségiig- a bölcskei gépállomás 95 százalékával lehagyta a nagydorogi gépállomást, de a gépek minőségi javításában, tisztogatásában és zsírozásában a nagydorogi gépállomás messze túlszárnyalta a. bölcskei gépállomást és egyike azoknak, a gépállomásoknak, ahol a tisztaságra és a gépek zsírozására a legnagyobb gondot lordítottak. A traktorosok elmondják, ezst a jó eredményt úgy tudták megvalósító ni, hogy nagy gondot fordítottak ,a politikai felvilágosító munkára, kemény harcot folytattak, hogy, a gépeket minőségileg javítsák ki. mert a tavalyi tapasztalatokon okulva tudják azt, hogy csak úgy lehet egész évben jó munkát végezni. A javítási munkában elért kiváló eredményekhez hozzájárult Tóth József íögépész segítsége és állandó ellenőrzése, aki reggel a munkaelosztásnál, majd a munkahelyen nyújt támogatást a Irak torosoknak. Munkáját megkönnyítették azok a traktorosok és szerelők, akik fáradságot nem ismerve dolgoztak és saját maguk is harcoltak a javítás ideje alatt, hogy minél előbb a minőség figyelembevételével megjavíthassak gépeikét, A traktorok javításánál Szegedi Latos szerelő és Juhász József traktoros irányították a munkát és mutattak példát traktoros társaiknak. Az ekejavításnál Tóth Ferenc kovács, Török János brigádvezető, Pho- Lom János traktoros tűntek ki becsületes munkájukkal, míg a vetőgépja- vitásnál Mókus János brigádvezetö és So ős Sándor traktorvezető. Ezek az elvtársaik -jó munkájuk mellett bírálták a lazaságokat harcot folytattak a. munkafegyelem megszilárdításáért. Bátran küzdöttek le azokat a nehézségeket, melyek a javítási munkáknál mutatkoztak, A hiányzó a - katrészeket' saját magük állították elő. A javítás inellett a gépállomás ve* zetősége és d-olgozój nem feledkeztek mog a környező tszcsk-nek segítséget nyújtani. Segítették a tervkészítésben és szorgalmazták a szerződéskötést Ennek eredménye, hogy a harmadik típusú tszcsik-nél 95 százalékban az I. és II, típusúaknál 50 százalékra, teljesítették szerződési tervüket. A körzeti mezőgazdászok és brigádvezietpk. segítséget nyújtanak az élenjáró technika alkalmazásához. Szaktanácsokkal látják el a ts. -két, megmutatják, mit jelent az öntözéses gazdálkodás, a fokozott gépi művelés, a keresztsoros vetés, négyzetes kukoricáültetés, pólbeporzás, ja- rovizálás és egyéb agro- és 2ootech- nikai eljárások alkalmazása. A nagydorogi gépállomás, ha továbbra is A Dombóvári Fémtömefcikkg.yártó Vállalat dolgozói az elmúlt évben nem tudták teljesíteni 'éves tervüket, alig 52 százalékos eredményt ériek el, Ennek oka, hogy a vállalatnak az 1952-es évre gé.pjavítási tervet dolgoztak ki, « ez.nem lett biztositv.a rész, iiikre. Igv a dolgozóknak kézi erővel kellett, dolgozni, ami nem tudta pótolni a gépi munkát. Hiányosság volt az anyagellátásnál is, ami részben a vezetőség hibája is. A dolgozók sem harcoltak az év elején következetesen a tervek megvalósításáért. így az év utolsó hónapjaiban már nem tudták tervelőirányzatukat megvalósítani. Az idei évben azonban inár többet törődnek a dolgozók is azzal, hogyan lehetne a te.net megvalósítani. Elhatározták. hogy felajánlási* megtételével, s azok sikeres megvalósításával igyekeznek fokozni relért eredményeiket. Huszonöt dolgozó tett felajánlást szeretett, vezérünk, Rákosi elvtárs, valamint hazánk felszabadulásának 8. évfordulóUi tiszteletére. akik mind azon vannak, hogy adott szavukat, minden részletében teljesítsék, sőt túl is teljesítsék. Srettner István időmérő és Geisz Ferenc műszaki vezető vállalták, hogy négj^ újítást és öt észszerűsítést vezetnek he, és 5000 darab tűzolióvödör legyártása után a további gyártást teljesen gépesítik. Az anyagtakarékosság terén vállalták, hogy 300 kiló kováesszenet és 50 kilowatt áramot, takarítanak meg. ígéretet tettek árra is, hpgy jó munkaszervezéssel, valamint a tapasztalatok átadásává,! biztosítják. hogy nem lesz 100 százalé■„Ö téves tervünk negyedik évében pártunk és államunk előtt hatalmas feladatok állnak, amelyek végrehajtásához MSZT szervezeteinknek is fokozottabb segítséget kell nyújtani azáltal, hogy minél székesebb körben ismer le tik a szovjet módszereket, valamint, a szovjet emberek bókeharcát. Pártunk és kormányunk előtt álló feladatok végrehajtása érdekében következőket javasoljuk: 1. Szervezeteink állandó feladatává tesszük, hogy komoly segítségei nyújtsanak minden esetben a pártós kormányhatározatok végrehajtásához. • 2. Április 4-ig minden járás területén, ahol két szocialista szektor van. MSZT alajwzervczetet hozunk létre. ,3. Aiapszervezeteink minden hóilyen lendületesen, viszi a munkát A? a pártszervezetre támaszkodva fokozza a politikai felvilágosító munkát, az 1953-as gazdasági évben 3z elsők közé zárkózhat fel. Emellett nagyobb gondot kel! fordítani a női munkaerők bevonására, ami bizony még elég hiányos, alig vttn női dolgozója a gépállomásnak. kon alul teljesítő dolgozó üzemükben. A műszaki vezetők its megértették a versenymozgalom jelentőségét ós azon vannak, hogy biztosítsák a dolgozók részére minden esetben a szükséges előfeltételeket, A vállalat az új munkák átszervezésével, valamint az új normák következtében csak 95—ICO százalékra tudták teljesíteni eddigi tervüket. De tudják a dolgozók, hogy a műszaki vezetők mindenben segítségükre lesznek, ezért vállaltak .kötelezettséget arra, hogy a 1Ö0 százalékot a továbbiakban túlteljesítik. Sárközi Lambert vállalta, hogy 8? százalékos - teljesítményét március 9-ig 100 százalékra emeli. De hasonló felajánlásokat tett még Kacsuk Géza, aki 94 százalékról 104 százaiélrra, valamint Szemes Mihály- nó. aki 101 százalékról 106 százalékra téMoidti tervét. A DISZ itiak is vállalták. hogy teljesítményüket 80 százalékról 100 százalékra emelik. Ifj. Nokk János DISZ fiadal már az eddigi eredményéből is kimutatja, hogy Rákosi elvtársnak tett ígéretéi be. tartja, mert 110 százalékos átlagot éri e.l ez ideig. A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat vezetőinek és dolgozóinak feladata, hogy közös erővel igyekezzenek megvalósítani vállalásaikat, « ezen keresztül az első negyedéves tervüket sikerre vinni. Igyekezzenek a dolgozók a vállalaton bellii minél több újítást, ée&szerősítést beveztni, melyeknek segítségével még, szebb, még nagyobb eredményeket lehet meg valósítani, s ezen keresztül a szocializmust mielőbb felépíteni. napban legalább egy Szovjetuniót ismertető előadást tartanak és az ülőadásokon felhasználják' kiállítási anyagainkat. 4. Állandóan emeljük tagságunk létszámát és megyénk területén az 1953- as évben tagságunk létszámát 17.000- ről_2S.OOO-ro emeljük. Az MSZT-szer- vézet tagjai sorába egyre több dolgozó parasztot vonunk be. 5. Alapszervezeteink havonta rendszeresen vezetőségi ülést tartanak, amelyről a jelentést megküldik a felsőbb MSZT szervezetek felé. 6. A feladatok végrehajtásához a megyei titkárság 0« a járási titkárság olymódon nyújtanak segítséget, hogv megjavítva az ellenőrzést, gyakorta látogatják meg alapszervezeteinket. A Dombóvári .Fómtömegcikkgyártó Vállalat harcban az első negyedéves terv megvalósításáért I Magyar-Szovjet Társaság megyei küldöttkonferenciájának határozata NEMZETKÖZI SZEMLE A íüim^biiülá« lonikoláKa Az amerikai kepvlselöház Ameri- kaeileues Tevékenységet Vizsgálói Bizottságának nemrég kinevezett elnöke, Harold Weide, a Hoover-féie FBI tanítványa kijelentette a sajtói képviselői előtt, hogy bizottsága 2.1 egyetemre szándékozik kiterjeszteni «vizsgálatát". A bizottság elsősorban a Harvard-egy etemet és a chicagói egyetemet, a mnssa- rliusettsi technológiai főiskolát és a John Hopkin'- ■ gyetemet, szándékozik megvizsgálni. A Wehle-bizottság nem az egyetlen, amely a haladó» nézetekkel gyaniisítható pedagógusok üldözésével foglalkozik. Különböző bizottságok döntése alapján sok olyan tanárt bocsátottak cl, akiknek nagy érdeme van az ifjúság nevelése lécé». Három hónappal ezelőtt például számos ncwyorhi tanárt bocsátottak el munkájából Mct'.arran politikai Ügynökeinek javaslatai alapján. A -vsenáins Mcílarrn,, vezetése «lati átló belbiztonsági albizottsága újból megfújja a csatok őrlőt. Nemrég közzétett jelentésében javasolja a kon- gressztisnak, folytassák az iskolák „kivizsgálását", hogy teljesen meg tisztítsák a „megbízhatatlan" tanároktól.-Még egy szenátusi szerv tart igényt a tanítók elleni hadjáratban való részvételre, bár elnevezését te. hintve semmi köze sincs ehhez az ügyhöz. Arról a szenátusi bizottságról! van szó, amely a végrehajtó szer. vek költségeit intézi. Élen McCarthy ■szenátor áll. Ez a név mindenné! többet mond! Amíg a különböző bizottságok újabb ,,vizsgálatok’- tervét dolgozzák ki, addig a „gondolatellenőrző’- gépezet működik. Amint a Daily News január 19-i számában közölte, már eddig 13 államban követetik meg az iskolai tanítóktól, hogy „lojalitás! esküt” legyenek. Amint a lap közli, Uibb államban bizottságok alakultak a tankönyvek —szabad gondolkodású helyeinek“ felkutatására. I.ázasan folyik a tankönyvek ellenőrzése Texas. Ohio, West-Virginia, Tennessee, New,York és más államokban, A haladó értelmiség tiltakozó) mozgalommal válaszol ., tömegbutítás tombolására. Jellemző ebbői a szempontból Cartlcy Műtér gcolii- gusnak, a Tudomány Fejlődését Előmozdító Társaság volt elnökének lii. 'atala átadásakor tett nyilatkozata, amely szerint a tudóisok nem tudnak eredményesen dolgozni a politikai hajsza észbontó légkörében, Edward Condon fizikus, aki a Társaságban átvette az elnök! tisztséget, nyilvá- nosság előtt kijelentette, hogy a Társaságnak harcolnia kell a tudósok megfélemlítése és a nyusbatai- laii kongresszusi ta«ok ellenük irányuló támadás«! ellen. A párt oktatás anyagához: Néiiánv szempont a poli ikai gazdaságiam alapfogaiméból lariandó kinlerenclák levezetéséhez i Az MDP Központi Vezetősége 1952 október 23*i határozata különösen a pártakitíva kötelességévé teszi, hogy m egkü lönfoo zX etet - gonddal és elmélyüléssel tanulmányozza az SZKP XIX. kongresszusa okmányait és Sztálin eivtársoak „A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovjetunióban" c. lángeszű művét, A sztálini mű tanulmányozás,; és tanítása felelősségteljes feladatot ró a propagandistáikra. A irarxista-leninista elmélet e kimagasló alkotásának gazdag eszmei tartalmát helyesein tanítva a propagandisták hozzájárulnak szocialista építésünk újabb sikereinek eléréséhez, elősegítik a páxtaktíva magasabb fokú öntudatának kifejlesztését. * A monopolkiipUalis/a termelés céljáról, a maxirnális profitról szóló tanítás — a sztálini mű egyik lő tanítása — megköveteli a marxista- leninista értéktöbblet-törvény ismeretét, amely „valóban eleve meghatározza a tőkés termelés alapvető vonásait” és, mert a maximális proliiról szóló sztálini tanítás az értéktöbblettörvény Iamely túl általános törvény) konkretizálása és továbbfejlesztése o monopolkapilalizmus viszonyaira. Az érték,többié'.-'örvény elemzésénél meg kell tárgyalni a tőke keret-, kezésóndk történelmi előfeltételeit és a tőke fogalmát. Ezen keresztül értté th éti ineg alaposan a propagandista azt a sztálini tanítást, hogy az árutermelés csak abban az esetben vezet kapitalizmusra, ha a termelési eszközök magánkézben összpontosulnak, a termeié®; eszközöktől megfosztott munkások pedig Jcénytele- nek munkaerejüket árúként eladni. Minthogy ezek a feltételek a szocializmusban nincsenek meg, ezért a szocializmusban a még fennálló árutermelés nem vezt kapitalizmusra, hanem a szocialista termelés- fejlesztését és megerősítését szolgálja. Azonban a löHgyelmet az érték- többlet-lőryény, ,.a tőkés prolit létrejöttének és növekedésének törvényére" kell lordítani, amely Sztálin elv- társ meghatározása szerint leginkább megközelíti a kapitalizmus gazdasági alaptörvényének fogaimátAz. értéktöbblet keletkezésévé!, forrásával kapcsolatban azt keli a propagandistának megértetnie, hogy az értéktöbblet lényegét csak úgy tudjuk feltárni, ha egyenlő értékek cseréjéből indulunk ki. Az értéktöbblet, a tőkés profij általában nem szármáz hat sem az arak felemeléséből sem becsapásból (bár az egyes tőkés nagyobb' vagy kisebb profitja gyakran ebből szármaók), mert az eladók és vevők kölcsönös veszteségei és nyereségei társadalmi méretekben kiegyenlítődnek. Ennek a kérdésnek tisztázása szükséges ahhoz, hogy a taníolyam résztvevői megértsék, hogy a tőkés haszon, az értéktöbblet egyetlen forrása a munkás kizsákmányolása. A munkás ugyanis egyetlen áruval reá delire zik, munkaerejével, ezért léte fenntartása érdekében kényszerül arra, hogy ezt eladja. A munkaereje azonban az áruvilág egyetlen olyan áruja, amelyet. ha elhasználnak új, sőt saját értékénél nagyobb értéket hoz létre. A tőkés viszonyok között a kizsákmányolok ezt a kincset megvásárolják a munkástól és a maguk gazdagodására, a munkások nyomorának fokozására használjuk fel azt. A vita vezetője győződjék meg arról, hogy a .hallgatók értik-e a kizsákmányolás lényegét. azt, hogy itt a tőkés „jogszerint’1 is járt él mégha meg is fizette a munkásnak áruja, munkaereje értékét, akkor is haszonra tett szert, idegen munkát sajátított el minden ellenszolgáltatás nélkül. A propagandistának arról kell tehát meggyőződnie, hogy hallgató; értik-s a változó tőke szerepét szemben az állandó tőkével, mely utóbbinak értéke változás nélkül átmegy a kész, az új, termékre, míg a változó tőke értéke, amelyet a munkaerő megvásárlására költenek el a munka folyamatában megváltozik, ez megnő, értéktöbbletet hoz létre. Szükséges, hogy a vita résztvevői világos különbséget tudjanak tenni a kPsák- mányoH munkások szükségeß és többletmunkaideje között. A szocializmus fölényét többéi; kö*öt; aszal Is illusztráljuk, hogy a felszabadult munkások munkaideje többé nem ns'.-’d, sói kién es és több!e!-.nunka:dö te. hiszen minden irtunkét a maguk és saját társadalmuk számára végeznek. Az értéktöbblet keletkezésének, forrásúnak elemzése során a propagandista tegye ludatosabbá, lokoZza hallgatói gyűlöletét a hazai tőkés, spekuláns. kulák elemek és az egész tőkés világ lakosságának többségét ki- zsákmányoló, nyomorbadöntö monopolistákkal szemben. Mélyítse el felszabadult hazánk, szocialista adtls- munik iránti hűségüket és st-eretefü- kel, fokozza rokonszenvüket és szó* lidaritásukat a tőkés sálág k;zsákmány oltja i iránt. A profit az értéktöbblet átalakult tormája. Ez az átalakulás azáltal következik be, hogy a tőkés előlegezett tőkéje megnövekedésének mértékét nemcsak a változó tőkéhez viszonyítva méri (amely pedig e növekedés egry etilen forrása), hanem egész előlegezett tőkéjéhez viszonyítva. Ez a folyamat fokozottabb mértékben elleplezi a tőkés kizsákmányolás lényegét. Ezért a propagandista követelje meg hallgatóitól az értéktöbblet és a profit közötti ősz- szefüggés elemzését. Bizonyitsák be a profit és az értéktöbblet mennyiségi azonosságát, tárják fel, hogy « profit fogalma és profitráta a kizsákmányolás valódi mértékét leplezi. Ez nagy segítséget nyújt majd a hallgatóknak ahhoz hogy megértsék » maximális profit legfőbb forrásait. ’* Sztálin elvtórs új művében megállapítja, hogy a nvonopolkapitaliz- muk főkolomposai ma már nem elégedhetnek meg az átlag prof itta), maximális profitot követelnék, mert ez elengedhetetlen ahhoz, hogy töb- bé-kevésbbé rendszeresen bővített újratermelést valósítsanak meg. — Sztálin eivtárs új műve tehát megköveteli. hogy világos különbsége tudjunk tenni a maximális profit és az átlagprofit között. Ehhez pedig értenünk kell az átlagprofit lényegét. Ezt a propagandista elsősorban a következő kérdések felvetésével segítse elő: A marxista-leninista politikai- gazdaságtan azt tanítja, hogy különböző tényezők gyakorolnak hatást a. profitráta nagyságára és e tényezők hatására egyenlő nagyságú tőkebefektetés különböző nagyságú profitrátákat eredményez. E tényezőik közöl a tőke szerves összetételében beálló változások hatását vizsgálják ame’.v különljségek leginkább érthetővé teszik a különböző iparága,^ töltései között dúló harcot. Másodszor: azt kell alaposan megvitatni, hogy mi az alapja az átlagprofit kialakításáért folyó tőíkés versenynek. Itt módja nyílik a propagandistának arra, hogy bemutassa a tőkések között folyó vadállaíi konkurreiiciaharcor amelynek az az alapja, hogy egyetlen tőkés sem nyugszik meg abban, hogy azonos tőkebefektetés után kevesebb haszonhoz jusson, mint bármelyik más kbnlkurrens tőkés. Ez annál is inkább fontos, mert elég gyakori hiba a kérdés elemzésénél, hogy a hallgatók nem egyszer úgy fogják fel az áűagprofif tondericá* jának érvényesülését, mintha az a tőkések békés megegyezéséből következne. Bár helyes ebben az esetben az úi- mutatóban idézett példát a hallgatókkal eljnondatni, a propagandista a föfigyehnet a tőkések közötti kon- kurrenciának szentelje, amelynek hatására a piacon utólagosan is mint korikurrencia jut érvényre az átlag- profitráta törvénye. Végűi: ki kell emelni, hogy az átlagprofit érvényesülésének feltétele a szabad verseny, a tőkék szabad áramlása a különböző iparágak között. Ez a tény két dologra ad választ. Először arra, hogy bár a monopolkapitalizmus előtti időszakban is minden tőkés a lehető legnagyobb profitra törekszik, de a szabad tőkeáramlás útját állja e törekvések érvényesülésének, kialakítva az átlagprofitot. Másodszor: a monopóliumok létrejötte — főleg a kapitalizmus általános válságának időszakában — nemcsak szükségessé teszi (a már említett okok miatt) a monopóliumok urai számára a »laximálís profit biztosítását, hanem a szabad versenynek végetvetve, a monopóliumok lehetőséget is nyomok arra, hogv gátat emeljenek az átlagprofit törvénye érvényesülésének, továbbá az. államhatalmat maguk aiá rendelik ós felhasználják arra, hogy a maximált» profitot valóban biztosítsál -»maguk számár«.
