Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-07 / 32. szám

\/ TOLNAI lm fű PfíOlZTÁfcjAt EGYESÜLJETEK! f* ” A MA! SZAMBÁN: Kommentárok Eítanhowcr kongresszusi Üzenetéhez. (2. o.) — Az angol ipar helyzete. (2. o.) — Külpolitikái híreit — sorokban. (2. o.) — A Magyar-Szovjet Társaság megyei kiildöttkonferenciájának határozata. (3. o.) — Minőségi gépjavítással készül a nagydorogi gépállomás a tavaszi munkára. (3. o.) — Vonjuk be a dolgozó parasztfiatalokat a lövészkörökbe (4. o.) — Jól sikerült a bonyhádi já­rási kultúrverseny. (4. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÁCANAK LA PA Kgif'­X. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM ÁRA SO F1I.I..ÉR SZOMBAT, 1953 FEBRUÁR 7 A páriaktíra — a pártvezeíőség legfontosabb támasza Ha a pártot hadsereghez ha­sonlítják — mint ezt Lenin és Sztálin elvtárs sokszor tette, — akkor ennek a hadseregnek alsó tisztikarát az alapszervezeti tit­károk és vezetőségi tagok alkot­ják, tisztesei és egyben élharco* sai pedig — az aktivisták. Aktivis. iák alatt természetesen nemcsak a pártbizalmiakat, népnevelőket s mindazokat a kommunistákat ért­jük, akik a párton belül kaptak állandó jellegű pártmegbizatást és tevékenyen, lelkesen fáradoznak e megbízatásuk teljesítésén. Az ak­tivisták közé tartoznak a kommu­nista tanácstagok, tömegszervezeti funkcionáriusok, gazdasáqi, mű­szaki, tudományos és kulturális vezetők is, akik elsősorban * nem a pártszervezeten belül, hanem a pártonkívüli dolgozik között, a termelésben, az államigazgatás­ban, a kultúréletben harcolnak a párt irányvonalának maradékta­lan érvényesítéséért. Az aktivisták olyanok, mint a hajszálgyökerek, amelyekkel a te­rebélyes fa mélyen szétáqazik a földben, s amelyeken keresztül felszívja a talaj éltető nedvét. Az aktivisták is mélyen gyökerez nek a párttagság és a dolgozó nén széles tömegeiben: összekötik őket a párttal, eljuttatják hozzá- iuk a párt útmutatásait s a párt­hoz a párttagság és a nép hangját, mozgósítják a kommunistákat és pártonkívülieket az időszerű fel­adatok megoldására. Az aktivis­táknak ezt az egész «zétáqazó há. lózatáíwA különböző területeken dolgozó aktivisták összességét ne­vezzük pártaktívának. A pártak­tívának rendkívül fontos szerepe van a pártszervezetek életében. Az aktivisták p párt határozatai­nak és egész politikájának köz­vetlen megvalósítói, amelyeknek nem csak a maguk kis területé­nek problémáit kell látni, hanem mint azt Rákosi elvtárs a járási titkárok országos értekezletén mondotta: „Az elvtársaknak szé­lesebben kell nézni a pártmun­kát, a járás minden kérdésével kapcsolatba kell hozni” — s ez természetesen nemcsak q járások­ra vonatkozik. Pártszervezeteink időnként ak­tívaértekezletre híviák össze eqy- egy terület aktivistáit, s ez feltét­lenül helyes és szükséges. Akár­mennyire szükségesek is azonban az aktivisták eqyes csoportjainak külön értekezletei — ezek mellett, ezeken kívül feltétlenül fontos, hogy az eqész pártaktíva rend­szeres időközönként együttesen is ülésezzen. A iárási titkárok or­szágos értekezlete óta ezen a té­ren mutatkozik javulás. Tolnán a terület valamennyi aktívájával kö­zösen határozták el a begyűjtés befejezésének határidejét, s vala­mennyi aktivista harcolt annak végrehajtásáért. Dalmandon a gépállomáson az összes aktíva részvételével beszélték meg a gép javítások, a munkafegyelem terén szükséges tennivalókat. A közös megbeszélés, az aktíva ülés ha­tározata nyomán, javult a munka- fegyelem, fokozódott a gépjavítás, nagyobb figyelmet fordítanak a minőségre. A pártaktivát, a pártéletnek ezt a nagyionto fságú tényezőjét sem­miféle más szerv nem képes he­lyettesíteni. Ezért elengedhetet­lenül fontos, hoqy a pártaktíva értekezletein szélesen nyilvánul­jon meg az aktivisták alkotó kez- deménvezése, építő bírálata és őnbírálata. A pártaktíva nem fe­csegő, hanem dolgozó testület. Nem szabad tehát túlságosan sok párttagot meghívni az aktívaülés­re. rnert különben ez valósággal népgyűléssé válik, ahol. egyes ak­tivistáknak nincs módjuk arra, hogy kifejtsék álláspontjukat. A pártaktíva a párt közvéleményé­nek kifejezője. Tanácsai és észre­vételei éppen olyan segítséget je. lentenek a pártvezetöség számára, mint kemény, bolsevik bírálata. Sztálin elvtárs azt mondja: „A pártbeli tömegek ellenőrzik ve­zetőiket a pártaktívákon, konfe­renciákon, a kongresszusokon ügv, hogy meghallgatják beszá­molóikat, megbírálják fogyatékos­ságaikat, végül pedig úgy, hoqy ezeket vagy azokat a vezető elv- tarsakat megválasztják, vaqy nem választják meg a vezető szer­vekbe.” Fontos tehát, hogy'ä párt veze­tőség minden jelentős feladat (mint például most a tavasz.! ve­tés, begyűjtés, vagy később az aratás, cséolés) meqoldása eln+t tanácskozzék az aktívával, hall- cassa meg annak bírálatát, ma­gyarázza meg előtte alaposan az elérendő célt, vele együtt dol­gozza ki a végrehajtás haditer­vét. az erők elosztását, az egyes területek együttműködését, hívja fel figyelmét a várható zökke­nőkre és nehézségekre, s adjon útmutatást ezek leküzdésére. A pártaktíva tanácskozásai — a szo­cializmus építéséért folyó harc fontos taktikai tanácskozásai — a szocializmus énítfcéért folyó harc fontos taktikai megbeszélé­sei, .amelyek még szilárdabbá és egységesebbé kovácsolják a párt sorait. Pártbizottságainknak és párt- szervezeteinknek tehát az a fel­adatuk — meqva’ósítva a járási titkárok országos értekezletének útmutatásait —, építsék ki min­denütt a pártaktívát, neveljék qondosan, s használják fel úgv hoqv hatalmas ereje, amelyről Sztálin elvtárs azt tanítia: — ,.Ez az aktíva észszerű felhasználás mellett hatalmas erővé válhat és csodákat képes végrehajtani”, — valóban nagv tetteket hajtson végre szocialista építésünk érde­kében. A simontornyai békenagygyűlés tiltakozása a Rosenberg-házaspár érdekében Január 31-én bókenagyg-yülóst tar­tottak Simontornyán, melyen mint­egy 1300 dolgozó vett részt, amire még Simontornyán példa nem volt. Virág és dekoráció borította a ter­met Az ünnepi beszédet Cinkon György elvtárs tartotta, aki arról be­szélt, bogv munkánkkal kell megvé­denünk a bekét és meg is fogjuk vé­dfeni az imperialisták minden hábo­rús acsarkodása ellenére. Az ünnepi beszédet gazdag műsor követte, ahoi többek között fellépett az általános iskola 90 tagú úttörő énekkara. Meg­érdemelten kapott nagy tapsot a DISZ újonnan alakult tánccsoportja is. A helyi DISZ és MNDSZ szerve­zetek színjátszó csoportjai is fellép­tek egyfelvonásos jelenetekkel. Az ünnepi nagygyűlés egyben tiltakozó táviratot küldött az Országos Béke- tanácshoz a Rosenberar-házaapá.r ér­dekében. A távirat szövege a követ­kező: „Mi, a «imontorayai hékenagygyű- lés résztvevői a leghatározottabban tiltakozunk a koreai háború ollen és követeljük annak azonnali beszün­tetését. Érvben tiltakozunk a Ro­senberg-házaspár vérpadra hurcolása ellen, amely az amerikai imperializ­mus legújabb merénylete a becsületes amerikai dolgozók ellen. Ezért köve- telitik a Posenberg-házaspár azon­nali szabadlábrahclyczósét. A békenagysrvülés nevében: A községi és üzemi titkárok.** A Tolnai Texülgyár dolgozói elfogadták a Tolnai Selyemgyár versenyfelhívását Megyénk üzemeinek dolgozói egy­másután jelentik * Tolnai Selyem­fonógyár dolgozói felé, hogy az áp­rilis 4 tiszteletére indított versenyül* két Örömmel fogadták és azt áttanul­mányozva, magukévá tették. De, hogy a verseny még színvonalasabb legyen, a versenyszempontokat még szélesebb­re terjesztik ki, melynek segítségév öl minden munkaterületen hatalmas eredményeket lehet felmutatni. A Tolnai Textilgyár dolgozói is őrömmel fogadták a Tolnai Selyem­gyár versenykihívását és Ígéretet tet­tek arra, hogy mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a versenyben jó eredményeket érjenek el. Szerkesz­tős egünkhöz küldött 'levelűikben a kő­vetkezőket írták: „Örömmel vettük tudomásul a Tolnai Selyem fonógyár versenykihívását, melyhez mi, a Tol­nai Textilgyár dolgozói is csatlako­zunk. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a szocialista munka- versenyt üzemünkben a lehető tleg- jobban kiszélesítsük, s ezáltal bebizo­nyítjuk azt, hogy mi is helytállunk a béke frontján. Ezt azzal akarjuk kifejezni, hogy harcolunk minden egyes vetésért és minden méterért, melynek sikerévei idő elölt teljesíteni tudjuk I. negyedévi tervünket. Ezzel az igyekezetüqk'keű, akarjuk bebizo­nyítani, a haza és a párt iránti hűsé­günket, szere: etünkét és sikerre vin­ni ötéves tervünk céikilűzéseit. Versenyünket az alábbi verseny­szempontokkal akarjuk elérni: 1. Az 1953-as évi műszaki tervünket határ- ’ időre megvalósítjuk. 2, Készáru tér" vünket 103 százalékban teljesítjük. 3. A 100 forint összes béralapra eső j teljes termelési értéktervünket löt százalékra teljesítjük. 4. A minőséget 50 százalékról 72 százalékra emel­jük. ö. Az önköltségcsökkentés, a mi­nőség és a termelés vonalán vállaljuk, hogy az 19Ö3, év I. negyedében 32.472 négyzetméter árut, valamint 220 ezer forint tötobtcrmelést érünk el. A verseny eredményét havonként értékeljük, amit minden dolgozó előtt ismertetünk. Ezzet elérjük, hogy dol­gozóink látják, hogyan állnak válla­lásaik, illetve az I. negyedéves tor. vük teljesítésével. A Tolnai Textil gyár dolgozói nevé­ben: Rolvárí József né üzemi párttitkár Sipőcz Ferenc ÜB-elnök. Eger József igazgató gozó parasztok között politikai felvi­lágosító munkát végeztek, melynek alapján elérték azt, hogy a‘ dolgozo parasztok magukévá tették az új be­gyűjtési rendeletet és 'harcolnak an­nak maradéktalan teljesítéséért. Miért, folyik gyengén a begyűjtés Faddon ?! Begyűjtési terveink teljesítésének első elengedhetetlen feltétele, hogy a dolgozó parasztok ismerjék a rende­letét. Azonbart sok olyan község vau, ahol még eddig sémiül intézkedést nem teltek ennek érdekében. F'adJ községben a tanács nem ismertette a dolgozó parasztokkal, hogy mennyi beadási kötelezettségűk van az új be­gyűjtési rendelet alapján. „Ildi, hogy ismertette volna a tanács, amikor maga sincs V*ele tisztában!'' Ez nagy­ban érezteti hatását a begyűjtési ter­vek teljesítésében. Fadd község a ja­nuár havi tej, tojás, baromfi beadási terv teljesítésével messze elmaradt a követelményeké öl. A tervek nem teljesítését nem kis­mértékben befolyásolja az is, hogy a községben nem működnek a begyűj­tési albizottságok, igy nincs a tanács­nak segítsége a begyűjtési munkák folyamatos menetében. A faddi köz­ségi tanácsnak esst a súlyos mulasz­tását haladéktalanul pótolni kolL A községi pártszervezetre és a tömeg- szervezetekro támaszkodva, szervez­zék meg a begyűjtési albizottságokat és adjanak «segítséget munkájuk el­végzéséhez. A begyűjtési állandó bi­zottságokat pedig használja fel arra, hogy a dolgozó parasztokkal kiegyü- lóséken ismertessék az új begyűjtési rendeletet,' magyarázzák .meg annak jelentőségét. Ezen keresztül cl tudja érni Fadd község, hogy a1» eddigi mulasztásait pótolja. Na^ydoroy lözség a tavaszi, munkák időbeni elvégzéséért, a begyűjtési hátralékok pótlásáért versenyre hívta Kajdacsofc ben a tavalyi baromfi- és tojásbe­Nagydorog község tanácsának vég­rehajtó bizottsága a dolgozó paraszt­ság kezdeményezésére a mezőgazda- sági begyűjtési állandó bizottsággal karöltve versenyre hívja Kajdacs köz­ség dolgozó parasztjait az alábbi ver* senyszempontok szerint: Yáüa.jjuk .azt, hogy az ősszel fel nem szántott területet február 2S-:g 100 százalékban elvégezzük, hogy ez­által a talajnedvességet fenntartsuk, megőrizzük és biztosítsuk a szükséges nedvességet és tápanyagot ezáltal, «nö­vényeink számára. Az őszi vetésű gabonát fagy után azonnal lehengerezzük és a megkez­dés után 5 napon beiül befejezzük. Ennek szorgalmazására a községi ál­latidé,bizottság aktivahá:óz-a!át 20 fő­vel kibővítjü'k, fogy minél szélesebb körű agiitációs munkát fejthessünk ki ,a tavaszi növényápolás és vetés határidő előtt való elvégzésére. A mi­nisztertanács haíározafa által előirt határidők előtt a vetési munkákat 5 nappal előbb végezzük cl!. Vállaljuk továbbá, hogy a község­gyűjtésnél mutatkozó hátralékokat március 31-ig teljesítjük és tervünket így 100 százalékra befejezzük. A dézs" oiazsiraáj mutatkozó hátralékokat agitációs munkával 3 napon belül teljesítjük. Ennek érdekében azoknál, akik a népnevelő munkára nem rea­gálnak, a szükséges intézkedéseket megtesszük. __. . Kérjü k Ivájdaes község tanácsát, hogy a vers. ny’klhívásuniknt Ismertes­sék és tudatosítsák községük dől gőzé, parasztjaival és a versenykihívás el­fogadása után kölcsönösen beszóljuk meg azokat a szempontokat, melyek­kel Kajdacs község módosítani óhajt­ja kihívásunkat. Bízunk abban, hogy Kajdacs község dolgozó parasztjai ma­gukévá teszik a verseny fontosságát és boldog jövőnk építésének érdeké­ben kihívásunkat elfogadják. A dolgozó parasztság megbízásából: Matusek György MDP-titkár Kiss Frigyes vb. tilkár Kocsis István elnök ti. 3ó munkát végeznek Szakadáson a begyűjtési aílandób'zotfsági tagok Szakadás község a. január havi baromfi- és tojásbeadá=>í tervét 1(58.0 százalékra telejsítette. A begyűjtési tervek teljesítése érdekében ;>z á:!an- dóbizottság tagjai felosztották maguk között a községet és ki-ki a maga te­rületén felelt« a tervek teljesítéséért. Az állandó bizottsági tagok figyelem­mel kiférik á tsz-o--k tervteljesiíéséí is, és ahol lemaradás tapasztalható, ott megnézik a hiányosságok okát é-s segítséget adnak azok felszámolá­sában. Az áJlahdóbizotföág tagjai munká­jukat versenyben végzik, és egyre jobban szélesítik a dolgozó parasz­tok .közötti versenyt. Hetenként érté­kelik a begyűjtési munka eredményét, ahol a a legjobb eredményt elért al. bizottsági tag ismerteti munkamódsze­rét az állandóbizottság többi tagjai­val. Az elért eredményekhez nagyban hozzájárult a községi pártszervezet munkája ist A párt népnevelői a dol­íís családdal, 24 taggal megalakult a medinai Béke tszcs Medina községben az ú jonnan ala­kul,t III. típusú termelőcsoportnak Béke tszrs a neve. Kilencvenhdrom hohl földdel, 10 családdal, 24 taggal alakultak meg. A termelőcsoport el­nöke Varga Lahm elvtárs. Mielőtt a csoportba belépet* volna, elhatá­rozta, hogy megnéz* a szedres? Pe­tőfi és a inngelici Petőfi termelő- szövetkezeteket. — Amikor meglát, tnm — mondotta Varga elv'árs, — hogy ezeknek a csoportoknak, mi­lyen szép jószág állomány tűi van és a tcrmetőszövetkezeit elnökei elme­sélték, hogy nagyüzemi gazdálkodás milyen lehetőségeket biztosit maguk- nnk cs családiaknak, n szebb és boldogabb élethez, elhatároz'gm, hogy magam is a nagyüzemi gazdál­kodás útját választom. Varga Lajos elvtárs, IG holdon gazdálkodó középnárnsztot Medina községben mindenki ismeri, bátrai'. cl, lehet, mondana hogy a község élenjáró gazdái közé tartozik. Azt a. dolgozó parasztot, aki élenjár a köz ségben, mindenki szereti és munká­járól példát vesznek. Ilyen Varga elvtars is, akinek példája nyomán egy hét ólait 10 középparaszt lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A medinai Béke termelőcsoport január 20-án kapta meg a működési engedélyé'. A termeiőcsoport- tagsá­ga megfogadta, úgy gazdálkodnak, hogy a község valamennyi dolgozó parasztja meggyőződhessen arról, hogy közösön többet és jobbat lelte* termelni. Hogy a termeiőcsoport tagjai, fogadalmukat valóraváltsák, már niost példát mutatnak. Első ne­gyedévi tej-, tojás., baromfi-, vala­mint sertésbeadási kötelezettségükéi már 100 százalékig teljesítették. A tavaszi munkák jó ég határidőre való elvégzése érdekében már biz­tosították minden földjükre a vető­magot. A A iermdőcsoport tagjai — mint ahogy az alapszabály előírja- — jó­szágállományaikat teljes egészé-ben bevitték a csoportba. Négy pár fo­gattal, 16 tehénnel, 10 sertéssel kezd­ték meg n nagyüzemi gazdálkodást. Gazdasági felszerelésekben sem less hiányuk — mondotta Takács elv. társ tszcs-tag — mert minden tag bevitte ve őgépét, fogasát, boroná­ját és egyéb gazdasági felszerelését, amivel rendelkezett. Ahhoz, hogy a, medinai Béke tszcs tagjai fogadalmukat valóra váltsák, példát mutassanak a kívül­álló dolgozó parasztoknak, a lehe­tőség megvan, csupán az szülésén es, hogy a towSbbiakban is olyan len­dületesen végezzék munkájukat n csoport tagjai, mint ahogyan meg­kezdték.

Next

/
Thumbnails
Contents