Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-06 / 31. szám

1963 FEBRUAR ft

M K P f. O

a

PARI ÉS PÁRT ÉPÍTÉS *

Az agitáeiós munka megjavításával válhat az alsónyéki pártszervezet a község vezetőjévé

Pártszervezeteink politikai tömeg* munkájának hatalmas jelentősége van. Ezen kei'esztü.1 tudja mozgósítani, a dolgozókat, s bevonni őket a 1ársa.dalami munkába. Minél szélesebb aktivaháiózat veszi körül a pártszervezetet, annál sokrétűbb és sikeresebb lesz- növoiőmüJiKéja,' annál -helyesebben tud foglalkozni a dolgozók politikai hevei ésével.

EJnpok elérése érdskében - azonban pártszervezeteinknek elsősorban saját soraikat kell egyre erősebbé, cg-y- rc harcosabbá termi.1 Tehát rendkívül nagy jel entősége 1 van "az ági tüdős felvilágosító munkának' esősorban pártszervezeten belül, majd a széles dolgozó tömegek között,

,As alsónyéki alapszervezetnél elmondhatjuk, hogy hiba van e téren.

^íép.jevelő hálóval «sak papíron van,

népnevelőkét, akiket legfeljebb csak az egyes kampányfeladatok végrehajtására hívnak össze. Rendszeres felvilágosításuk jó agitációs érvekkel való segítségük' azonban ntiindezideig elmaradt. Néprreveiőértek-ezkíet is közel két hónapja nem tartottak,, E - felejtették a pártszervezet vezetői azt hogy ahol a mi ágitádónk és felvilágosító munkánk lazul, vagy éppen elmarad, ott annál könnyebben éel- üti a fejét, a siránko-zás, a uehézsc- gefckel szembeni megalkuvás, nőm utolsó sorban az ellenség hangja, tudatos kártevése.

Alsónyéken is ennek nyomna az volt a hangulat a vetés, a begyűjtés területén, hogy honi lehdt leküzdeni o. nehézségeket az aszály és fagykár miatt. A r-í •tsaerveaet, vezetői is a fejüket fogták, s mintegy;., várták, hogy valami csoda folytán a nehézségek megoldódnak, ahelyett, bogy gyökerében vizsgálták. .volna meg a nehézségek okát, s a működő népnevelő hálózaton keresztül harcot indítottak volna a begyűjtés és a vetés szabotáló! ellesi, a hibák gyökerét : megvizsgálva jó módszereket dolgozhattak volna ki a népnevelőknek, s elsősorban a pártszervezet tagjainak mutathatták volna meg a nehézségek okát, s a kijavítás módját. E módszer.k elterjesztése csapás lett volna az' ellenségire s a lemaradókra. így Alsónyék község a vetés, a begyűjtés terén gjz első helyre kerülhetett. volna nemcs,ak a járásban, hanem á megyében is míg így .a negyedik-ötödik helyen van.

Mi lehet az oka. liog> egyeseknek nincs vetőmagjuk ?

Minden hibát a fagy és aszálykárra lehel hárítani? Nem A pártszervezet vezetőségének ellenőriznie kcllett volna egv lót teljesítő és egy rosz- S*ul teljesítő gazda munkáját. Ter-, mészetesen e munkában is a pár!-, és kormányhatározatok lehetnek az irányadók számunkra. Nagy Lajos elvtár-4, a pártszervezet vezetőségi tagja például begyűjtési kötelezettségét is teljesítette, vetett is, de kenyere is van. Ha. Csötönyi elv társ, a párttitkár megnézte vohia Nagy elvtárs beadási könyvecskéjét, láthatta volna, hogy Nagy elv társ. az aszály és fagykár ellenére is azért tudott ' leget, tenni államunkkal szembeni kötelezettségének, azért nincs komolyabb problémája, mert a párlés kofniány határozat szeműiében az eg yes termény féleségeknél a /Örvénynek megfelelő területet vetette el. Hét holdja után két és fél hold -búzát vetett A kapott 17 mázsa búzából jutott a beadásra íúltel-jésíteni kötelezettségéi, jutott vetőmagra. , s jutott kenvérre is, ha n:m js az egész esztendőre.

Ezzel szemben Pesti elvtársi egyike azoknak, aki panaszkodik. 10

holdjából csak két hold búzát vetett, ami csak 20 százalék a törvény által megszabott 35 százalék helyett. Nyírván,, hogy e két hold termése még jó csé.te-ndőben !s n .Kézséget ad,

a kötelezettségeit és 'szüicségietek biztosítása terén.

Fejtogáshelyett tehát a pártszervezet vezetőségének ilyenformán kellett volna a hibái: gyökerét megvizsgálni, s mindjárt lett volna feladata az addig nem működő népnevelőknek. Ehhez azonban az kellett volna, hogy a párt .szervezi! vezetői

tanulmányozzák a pari

ég kormány határozatokat.

széles körlren terjesztették -volna., s ellenőrizték volna is, hogy az abban megjelölteket kint a földökén a dolgozók hogyan teljesítik.

Ez egyúttal mozgósító erő lelt volna a népnevelők, agitátorok kezében a párt- és kormányhatározatok széleskörű tanulmányozásán) és szí góró, pontos betartására. De elsősorban éles fegyver lett volna agitációs munkánkban ufs ellenséges 'hangulat kíméletlen lefegyverzésére. Ilyen módszerekké felszerelve a párttagok es a népnevelők is örömmel végezték volna' fcivüágoEÍtó munkájukat a .dolgozó parasztok kozott, A dolgosé parasztok is így értették volna meg, hogy a párt- és kormányhatározatok minden esetben az ő érd; küket szolgáljak, - ha reá hallgatnak, ha. annak szellemiben munkálkodnak, még Ilyen rossz esztendőben is aránylag jó eredménnyel zárhatják le a gazda- ■ ági évet.

Eiín-ak nyomán nagymértékben megerősödött volna n pártszervezet tekintélye, a párttagok aktivitása, s a dolgozó parasztok egyre nagyobb .erővel segítettük volna elő a gazdasági munkák sikeres teljesítésűt a közi-ég területe,n.

A következő fen ide: tehát az alsó- nyéki pártszervezet szamára, hogy' az ..•agitációs, propagandamunkát semmi- íven .körülmények között ne hagyják cviíanyhul-ni. Sóim ne képzeljenek lehetetlen feladatokat, hanem ha ne* nézség adódik, igyekezzenek rögtön a hibák okát megkeresni.

Szalai Endre

A minisztertanács határozata a gépállomások munkájának megjavításáról

Szabjon János, a zombai Béke tsz sertésgondozója elmondja, hogyan harcol a iöbbtermelésért

A. Tolnai Napló szerkesztősége, január 29-én ankétot hívott össze, melyén Tolna megye ;térmelöé»opopjjai- nek . legjobb- állattényésetői vettek részt. BeszámoAtakjúrr(il.,htfsry ibily'e.n módszerekkel érték el eddigi eredményeiket. Saabján János, a zombai Béke tez eertós:gondoz("a az alábbiak »zérint mondta. el pódszereif.

— A rámsbízott állatokat mindig -olyan e, .ölelte! .gondoztam, mint a Raját tulajdonomat ■ Mindig arra: törekedtem, bogy minél szebb és egészségesebb malacokat-választhassak el. A magasabb eredmény elérésének érdekében bevezettem az 'évenkénti kétszeri fiazlutást, melynek időpontját úgy választottam meg, hogy a fiá- lás ideje februárra és augusztusra essen. Az a tapasztalatom, hogy azok a malacok, melyek ebben az időben jönnek a világra, gyorsabban fejlődnek és a betegségekkel szemben el- teaáióbbak, mint azok. a malacok, melyek a íéli időben születnek. Februári malacok már megerősödnek, mire a friss zöld, legelő „beköszönt“. Az augusztusi malacoknak szintén módjuk van ahhoz, hogy szabadban a hideg őszi esők beállta előtt megerősödve menjenek a télnek. Már a? ivarzásnál nagy súlyt fektetek a sertéstenyésztés j terv teljesítésére. Az' ivarzást úgy állítom be, hogy az a fent említett időpontnak megfelelő legyen és az anyára egy ná.p kétszer ugyanazt a kant engedem rá, Igv biztosabb a fogamzás és jobb a meg- termékenyüiés. A gondjaimra bízott

,törzsállománnyal a kézből való födöz- tetóst alkalmazom. így jobban tudom ellenőrizni a malacok származását.

— Nagy gondot fordítok az anyáknál a búgatás előkészítésére is. A búgatás előtt néhány nappal takar-1 Hiányukba- az átlagon felül egy kis •ót, keverek, mindössze egy evőkanálnyit. Ez a módszer arra alkalmas, hogy' serkenti az anyákat az ivarzásra. Különösen ügyelek arra, hogy a kocák «ein kövérek, sem soványak ne tegyenek, hanem közepes kondícióban tartom őket. Abrakjukat lucerna liszttel pótolom, .h a tapasztalatom, bogy or. iám egészséges. A lucerna

lisztben- természetszerűbb tápanyagokat találnak az állatok és a magas tápóriék ruelli-ett sok vitamint i<s tartalmaz, Igen fontosnak látom a kismalacok legeltetését és mozgását' is, mert a; kismalacoknál a napfény nagyban segíti a fejlődést. T)e jobb az étvágyuk is, ha a szabadban mozognak. Már tíznapos korukban etetéshez. szoktatom őket. Első takarmányként /törkölt árpát használok, melybe kevés faszenet keverek. Tapasztaltam azt, hogy a darabos faszenei jobban fogyasztják a malacok, ■mintha :porrá törjük.. így tehát nem porrá, zúzva adom nekik a faszenet. Három-négyhetes koruk után már kevesebbet engedem az anyjukhoz. így könnyebb a leválasztás, mert a malacok önállóan táplálkoznak. Yáiaszlás után viszont nem dnylik meg a. ese

eset. A nagy -szaporulat eléréséhez nagyban hozzájárt)' a tisztaság, ami fő! esrC'SZ'SÚg.

Endittényeim dórc-t cl azonban nagyban hátráltatja terncelöszövctkc- zctü'nfi vezetősége azzal, hog/f nem vertei figyelembe- u miniszter tanács haiárosaiái. amely szerint u 13-as választási átlagon felül minden ő-i/i malac a serlősgondozóé. Mi ez1 nem kapjak meg. Tsz-ttok vezetősége ugyanis nőin veszi figyelembe a több- termeré*' után járó prémiumot. így adódóit elő az a/, esőt. • hogy az előlegként felvett malacokat 2u,50 forintos kilónkénti árban számolták el i- lúunkra.

(Foly tatás o ?■ oldalról)

díj beszámításával — 2.50—4.00 munkaegységről 8á0—ö.őü munkaegységre, a mumfkagépkezelők részére egy műszaknorma teljesítéséért megállapított munkaegységek számát 1.60—2.05 munkaegységről 2.2ő—3-25 munkaegységre kell felemelni. Egyidejűleg a gépállomás ákai fizetendő pénzből; biztosított minimumot nyolc forintra kell emelni.

5. A földművelésügyi miniszter a be lügy mim ászt erre! egyetértésben 1038 végéig oldja meg minden gépállomás területi elhelyezésének kérdését olymódon. hogy minden gépállomás csak egy járás területén dolgozzék. A gépállomások által kiszolgált termelőszövetkezetek körzetét tartósan ki feli alakítani és cl kell érni, hogy a trak- torbrigádok állandóan ugyanazon a területen dolgozzanak.

IV.

A gépállomások munkájáért é* e határozatban foglalták megvalósító sáért közvetlenül felelősek a megyei, illetve járási tanácsok is. Ezért erélyesen fel kell számolni a megyei és járási tanácsok és a gépállomások minden elszigetelőd ési törekvését.

1. A megyei tanácsoknak a megye gétyj.iiomá-saK,. mint 'mezőgazdasági irányító tevékenységük legfőbb ssz- közei-t, szorosan és közvetlenül kell irányítaniok és fejlesztésükre, oi'en- őrzésftkre. különösen pedig e határozatban foglaltak végrehajtására meg- kttiönbözteteti figyelmet kell furdíta- niok.

a) A megyei tanács végrehojtóbl- zottságánek irányító ca ellenőrző tevékenységét ki kell terjesztenie a gépáll orr.Ú3ok egész tevékenységére, a termelőszövetkezetek munkájára, főképpen a termelési tervek tcíjesí- t ősére.

b) A magye: tanács mezőgazda* i sági osztályának gépállomási csc- 1 portját. 1953. március 1.-ig igazgató- i taggá keil szervezni. A megyei gépállomási igazgatóság vezetője „ me- 1 »gazdasági osztály v:zefőjének e> | sö. helyettese, aki a 'vógrehajtóbi- zottság határozatai és o. inezőgazda- ! -úgj osztály vezetőjének utasításai alapján irányítja , a gépállomások működését. A mezőgazdaság: osztály fc- Úgronómusának különleges kötelessége a gépáilomások munkájának agrotechnikai irányítása és végzett munkájuk minőségének állandó ellenőrzésé.

c) A megyei tanács végrehajtób'zortságénak eiiiöke köteles a gépállomások munkáját rendszeresen a vógrehajtóbizotiság üléseinek napirendjére tűzni és ezekre az ülésekre a gépállomási igazgatóság vezetőjét, illetve a megvizsgált gépállomás igazgatóját minden esetben meghívni. ,

2. A járási tanács végrehajtó- bizotlságu felelős a gépállomások és , termelőszövetkezetek, szoros kapcsolatának kiépítéséért, a gépállomások állal végzett munka agróSznhiúu JAnns

Zomba, Béke tsz kkiinteiclt .set'tósgondozója.

Az elmúlt évben nagy építkezésed vo tak

Simontornyán

Lét'dem,'jcu arról szeretnék Írni,' hogy . iupnuylre fejlődik es épül Slmontomya község az ötéves terv keretén belül. Párt unja áimaiplásd ... határozata nyomán Slmonfoníya község is kiveszi részét abból a nagy tervből, melyet népgazdaságunk clö irányoz ás amelyet dolgozó ncpiUtk nagy ütemben végez, hogy hazánk minél szebbé, minél gazdagabbá váljon. Simontornya község az elmúlt évben, nagy építkezést folyU/loit., ki Simonlorhya-i Bőrgyár az ehnétlt évb cn korszer ásít ette át üzemét és végeztek el az új cseres-műhely és a talposziály éptfétél. Ezzel a Simon- tornyai Bőrgyár az ország legnagyobb . bőrgyárává IgU. Az új műhelyek kibővítésével több talpárut tudunk gyártani népgazdaságunknak, 'de nagyban elősegíti az egyes munkák könnyebben való clvCgaósóf is.

Az cih áit évben kezdték meg a közforgalmi híd építését is, mely a Sió vizét íveli keresztül, Ezt ,, munkát 'hamarosan befejezik és átadják a közforgalomnak, Es is egy hátqtmus: építkezés, tiszta vasbetonból vau és egy óriás} hídnak felel meg. In meg még említenem, hogy a dolgozók még télen is dolgoznak, hogy időben átadhassák a forgalomnak u hidat. Télen fagyban is dolgoznak■ amit ágy. ralúsUumk meg. hogy két gőzgép éikl-nap-pal szolgáltatja a gőzt, miáitid a lágy mm befolyásolja a beton, kötőképességét.

He megkezdték egy újabb híd építésül Is, rmi majd a vasúti for- ga!inat bonyolítja he Itt ;» serényen folyik: a.műnké, Mködrtck a szivaty. tyii gépek. Az új híd clkésziiósc. meg gyorsítja u vonatok menetrendszerinti közlekedései is. Ezekből a példákból is létthaijuk, hogy hazánkban békeópitkezésok folyunk, ötéves tervünk minden falunak, városunk biztosítja a felemelkedést, hatalmas épít kezesek folynak mindenütt, meri ezzel a dolgozó nép óletszínvomtMnéh kulturális fejlődésének növelését segíti elő.

HERCEG ISTVÁN levelező- Sipyomtornyui Bárgyú?

technikai minőségéért, valamim a termelőszövetkezetek és gépállomások között felmerült viták eldöntéséért. Ennek megfelelően a járási tanács vógreha j tóinzotiságá- uak jogai és kötelességei a gépállomások működé.évei kapcsolatban a következők:

aj A járási tanács végrehajtó- bizottsága minden termelési kampány előtt a járási mezőgazdasági osztály vezetőjén keresztül köteles meghatározni azokat az agrotechnikai előírásokat, amelyeket a gépállomások alkalmazni tartóznak.

b) A járási tanács végrehajtó- bizottsága illetékes a gépállomás é« a termelőszövetkezet között akár a végzett munka minősége, akár egyéb a termeléssel kapcsolatos viták eldöntésére. Ezért gépállomás) döntőbizottságot kell szervezni, amelynek elnöke u járási mezőgazdasági osztály vezetője, tagjai: a gépállomás igazgatója és az érdekelt termelőszövetkezet elnöke.

, e) A járási tanács végrehajtó- bizottsága köteles egyfelől a járási mezőgazdasági osztályon, másfelől a terv- és statisztikai osztályon keresztül biztosítani a termelőszövetkezetek és gépállomások tervének összhangját, mind cgv-egy gépállomás és termelőszövetkezet viszonyában, mind a járás egész tcrüíe- .tére vonatkozóan.

cl) A járási tanács végrehájtó- bizottsága a járási mezőgazdasági osztályvezetőn, a főagronóntuson, valamint a tervcsoport vezetőjén keresztül köteles ellenőrzést gyakorolni a gépállomáson. Emellett n gépállomás igazgatója köteles rend szeresen beszámolni a járási tanács végrehajtóbizottsága elnökének a gépállomás terveinek teljesítéséről és a nagyobb munkák megszervezéséről.

_e) A járási tanács végrehajtó- bizottságának nincs joga arra, hogv a gépállomás üzemi, műszaki és pénzügyi kérdéseiben rendelkezzék, vagy ellenőrzést gyakoroljon, sem pedig arra. hogy a gépállomás gépeit irányítsa, vagy azoktól * tervtől eltérő munkát követeljen meg.

*

A Minisztertanács utasítja a földművelésügyi minisztert és belügyminisztert. gondoskodjanak arról, hogy a megyei tanácsok elnökei, a megvei mezőgazdasági osztályok « gépállomás i igazgatóságok vezetői, továbbá a gépállomások igazgatói és politikai helyettesei a jelen határozatot alaposan áttanulmányoz zák. a gépállomások - ügyeivel foglalkozó tanácsi dolgozókkal a gépállomásokon pedig a gépállomások valamennyi dolgozójával megfeie löeh ismertessék. A határozatot a gépállomások igazgatói és politikai helyettesei a termelőszövetkezetek vezetőivel és tagságával külön ismertessék.

Budapest, 1935. január 3Ö

Rákosi Mátyás s. k. a Minisztertanács elnöke.

Az Üzemi bizotts&sr és a Társadalombiztosítási Taiiiíes többét törődjön a dolgozd* étkeztetésével

Megyéi k területén az címűit évben nagy javulás volt tapasztalható az üzemi konyhákon beiül a tisztaság ís az élelmiszer minősege terén. Frida erre ;-i Dombóvári FűtŐhúz üzemi konyhája, mely a múlt évben nagy .fejlődésen ment keresztül. A padlózat “fel- van eemcntlapozva, a falakat is bemeszelték, « az olelintazcr ellátás is nagy javulást eredményezel". Ez az dUbkuuW nagyban vonzotta a dolgozókat áz üzemi étkezésre « ma már a dolgozók nagy számban vesznek rüszt űzetni étkeztetésben.

Azonban még mindig vannak hiányosságok egyes üzemi konyháinknál.. tizem; bizottságaink a Társada- lombiztositási Tanáccsal karöltve, nem fordítanak kellő gondot, nem ellenőrzik kellőképpen a konyhákat tfeta- ságikig c.s gazdasági téreti. Példáid a szekszárdi Nvpbüffé konyhasze- mríyzct dolgozói egyáltalán nem is. merik az VB-clnököt, de a Társadalom- biztosítási Tantte elnökét sem. Pedig döntően a fcntomiítetl olvtápsak feladata enne. hogy többször látogassák az üzem; konyhát és foglalkozzanak az ott felmerülő problémákkal De ozideig még ez nem történt .még. Ebből ered az. bogy n konyhánál a tisztaság nem megfelelő, macskát tartanak konyha helyiségében, hivatkozva arra, hogy sok az egér. De hiba az is az üzemi bizottság részéről, hogy a személyzet dolgozói számára nincs biztoíiiiva öltöző, ahol rabijukat a munkaidő &í»tt elhslveehetnék. A konyhát naponta csak egyszer mossák fel, am; nem elegendő ahhoz, hogy, tiszta, megfelelő helyi - ségben főzzék meg a dolgozók részére az ennivalót De hiba az is, hogy d konyha helyisége rr,ár egy éve nem volt meszelve, pedig ,j miniszter tu- nácszi rendelet foglalkozik azzal is. hogy minden üzemi konyhát legalább k'éthavonkémt egyszer át kell meszelni. Súlyos hiba az is, hogy a kiszolgáló helyiségben elhelyezett panaszkönyvbe. — amikor a dolgozók megteszik észrevételüket, — az üzemi konyha dolgozói nem minden alkalommal adják meg a, megfelelő választ.

A folszerelésekné' hiányosságnak lehel felvetni a Megye; Tanács üzemi konyháját, ahol nincs biztosítva elegendő vizeskancsó fe ívópohár a dob gozók részére. A konyhaszemélyzet" egyenként hordja az asztalhoz az ételt, mert nincs biztosítva tálca- amivel könnyebben és gyorsabban folyna a kiszolgálás.

A fent említett hiányosságok figyelembevételével igyekezzék megjavítani munkáját a szekszárdi Népbüffé vezetősége és dolgozók valamint n megyei tanács üzemi bizottsága. De javítsák meg munkájúkat medvénk valamennyi üzemi konyhái is, mert csak ezen keresztül tudjuk elérni, hogy megyénk valóban biztosítja dolgozói számára a rendes (tremi étkez- tetésk