Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-28 / 50. szám
y 1953 FERIM AR & A Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusa Pénteken délelőtt Budapesten az EFEDOSZ nagytermében megkezdődött a Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusa. A kongresszuson több mint haiszáz küldött vesz részt. A megnyitó ülésen megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Apró Antal, építőanyagipari. miniszter, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. a Magyar Dolgozók Pártja Poli.Őcai Bizottságának tagjai és a minisztertanács több tagja.. Ott voltak a Szakszervezeti Világ szövetség nek, a szov jet szakszervezeteknek és a többi külföldi szakszervizeteknek, a .magyar, szakszervezetek XVIII. kongresszusára érkezet küldöttei. A . kongresszust, Harustyák József elvtárs, a SZOT elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Rlzofteá- gának tagja nyitotta meg. A XVJII. kongresszusnak az a fel' adata — mondotta — hogy összegezze azokat az eredményeket, amelyeke a szakszervezetek munkájukban elértek, a kritika és az önkritika alkalma zásával feltárja a. szakszervezeti munka hiányosságait és mégha' tározza azokat a feladatokat, melyeknek sikeres megvalósításával a szak- szervezetek fokozottabb mértékben járulhatnak hozzá ötéves tervünk győzelmes teljesítéséhes« a szocializmus építésének meggyorsításához, a béke megvédéséihez. * Ezután megválasztották a kongresz- szus elnökségét. IMszelnökül hatalmas lelkesedéssel, népünk szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat választották meg a küldöttek s helyükről felállva perceke-n át ünnepelték népünk bölcs tanítóját. Kristóf István elviár« beszámolója A kongresszus a továbbiakban napirend; jávasla'ot fogadott el. majd Kristóf István elvtárs, a SZOT főtitkára, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja tartotta meg beszámolóját a magyar szakszervezeteknek a XVII. kongresszus óta végzett munkájáról és további feladatáról Kristóf elvtárs beszéde elején arról beszélt, hogy a .kongresszus olyan nemzetközi helyzetben iil össze, any;- ■-lyet egyfelől az imperialisták fokozódó háborús aknamunkája, másfelől a béke -hívei világmozgalniának erősödése jellemez, . A mi hazánk a békés építőmunka országa. — folytatta. — Népünk őszintén óhajtja a békét. Dolgozó népünk minden erejével táradhatatlan-ul védelmezi a béke nagy ügyét a háborús provokátorokkal szemben, akiknek gazdája a Világtörténelem legvé- resébbkerü kalandora: az amerikai nagy löké. Soha egy pillanatra ■ Sem feOedkezfietünk meg arról, hogy dél: határainkon ott ólálkodik az, amerikai Imperialisták legelve'emiiltebb csatlósa,. a hóhér Tito bandája. A magyar dolgozó nép tudja, világosan látja, hogy van hazája, van mit megvédenie. A bélre védelme mindenekelőtt, éberséget, . fokozott -éberséget követel meg tőlünk. A továbbiakban az elért eredményeket vázolta Kristóf István, rámutatva, hogy a szakszerveze'i munka eredményeinek legfőbb forrása az a segítség, • melyet a Magyar Dolgozók Pártja nyújt- a szakszervezeteknek. Ezután így folytatta: A magyar szakszervezetek a XVII. kongresszus óta jelentős fejlődésen mentek keresztül. A X\ll. kongresz- vzus határozatainak megvalósításában — mind az ipari szervezkedés, az önkéntes tagság, mind a társadalom- biztosítási hálóza- egységesítése, szak szervezeti, kézbe adása terén, mind pedig a szakszervezetek üzemi és területi, hálózatának, kiépítésében 'értünk el eredményeket. Minden fejlődés ellenére^meg . kel1! azonban állapítani, hogy szakszervezeti mozgalmunk elmaradt a népi demokrácia általános fejlődése mögött, fjrre az elmaradásra igen határozottan rámuta otl pártunk s nem egy Ízben személyesen Rákosi elvtárs, ,A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának 1950 július 34-1 „A szakszervezeti munka egyes kérdéseiről'1 hozott határozata a szakszervezeti vezetés hibáinak gyökérét a szó c'iáldemokratiimushan jelölte meg. A yiociáldeJfaokratizmus elsősorban abban mutatkozott meg, hogy „a SZOT és szakszervezetek felső vezetésében d'tilgpzó kommunisták nem harcoltak a párt szilárd veze'ősének biztosításáért, a párt politikájának következetes végre-hajásáért a szakszervezetekben“ továbbá: ,A SZOTbsn . és a szakszervezetekben dolgozó kommunista vezetők többsége elszakadt a tömegek'öl és elhíirokratizálódott“ — állapította meg » határozat. Hogy ezeket a kétség!e- terui,! ma is fennálló hibákat minél gyorsabban megszüntessük, meg kell szilárdítani a szakszervezeti szervek párt-Tiiápcsolátáit és a szakszervezet: munka' központjába az üzemi, szoksz,efvezeti munka 'megerősítését kell helyeznünk. ; A ■ koiigiresszus-unk előkészítése Ic- lyatniáíi, januar 2.1-in nyilvánosságra hozott határozati . javas-l-at-tervezatlfel kapcsolatban. a dolgozók, szakszer vezet; funkcionáriusok sokez.er javaslatot1-’t ettek. A javallatok tömegéből kiemelkedik a szakszervezetek termelési munkájának megjavítására irányuló javaslatok nagy száma. , Kfisjóf elvtárs ezután arról beszéli, hogy a szakszervezetek még nem eléggé' gazdái a műn ka versenynek. A v’ersenymozga'.om fö hibája n bürokratizmus. a tömegektől- való el-sza- kadottság a verseny formális szervezései' Ma az összdo’gozók 75—80 szá zaléka munka versenyben dolgozik. Ezt a hatalmas erőt a verseny gazdáiként kell iránvítaniok a szakszervezeteknek. ■ A szovjet szakszérvezetsk tapasztalata' — mulatott rá Kristóf eivtárs. — azt mutatja, hogy a versenymozgalom feladatait iparáganként, üzemenként és üzem-részlegenként dolga zzák ki konkréten és ezzel teszik ..a versenyt valóban hatékonnyá. A mi. számunkra ez a' kérdés mo«i és az ötéves tervünk - befejezéséig- ter jedő egész időszakban elsősorban a bányászatban és kohászatban jelentkezik égető formában. Ezekben az iparágaidban is, mint mindenütt ~ szakszervezeteknek küz- deniök kell a munkafegyelem meqv szilárdlitásáért, mert ez, állandó feladat. Ä kohászatba^, és a bányásza'- ban is állahdóarl napirenden lévő feladat a tervfegyelem betartása, a termelés állandó, egyenletes emelése. Itt is mint mindenütt harcolnunk kell az önköltség csökkentéséért, a selejt ellen, takarékosságot kell kő vetelnün-k minden dolgozótól, minden' munkádtól, technikustól és mérnöktől. A szénbányászat területén különösön nacjyfontbsságú a' bányagépeik helyes kihasználása, a feitá.ási, szállítási és fenntartási munkálatok egyenletes és ütemes elvégzése a ciklusos grafikon szerinti termelés biztosítása. A bányászatban’ éles harcot .kell folytatnunk egyes gazdasági vezetők túlóráztatást tendenciája ellen. Ha mindenütt teljesen kihasználnák a 480 percet, úgy ez széntermelésünket 15 -százalékkal emelné. Ezzel szemben például Konl ló és Tatabánya egyes üzemeiben csak hat- és félórát dolgoznak és emiatt a teljesítmények 10—15 százalékkal elmaradnak a követeim é- nyelctől. A szocialista verseny a szakma Sajátossága iból induljon ki a kohászat terén is. Szükséges’és az. egész kohászatra érvényes .feladat-a. szovjet kohászati - módszerek elterjesztése, . a kohászati berendezések jó .karban, tartásáért és észszerű legmagasabb* fokú kihasználásáért folyó harc. Az egyes munka területek -köziig még külön meg kell említenünk a mezőgazdasági és erdészeti ezakszer- vezet dolgozóinak munkaterületét, mert ez a szakszervezet most kezdi fe karolni a. szocialista nagyüzemi versenymozgaimak tapasztalatait és, azokat elterjeszteni. Az ipari szak-’ szervezeteknek a maguk tapasztalataival segíteniük kell ezt a munka. • területet. If-en fontos a gépállomások versenve. a gépek- jó karbantartásáért javításáért.. és maximális kihasználásáért. A beszámoló ezután a Sztahánov- és újitömozga’om helyzetével foglalkozott. Míg 1949 ben alig 5000 sztahanovista volt. addig ma számuk meghaladja a..63. Qzret. A műszaki., értelmiségi sztahanovisták száma az -iparban 1952» végén 6620 volt, Foglalkozott, ezután a Szlahánov-.nozg-a- lomba,, ■ meglévő, bürokratikus hibákká’. Hangsúlyozta, hogy a Sztahánov- mozge'.om. min: a munkaversenyma g-asabb formája, nem képzelhető el a munkások éh a műszaki értelmiség, valamint az egész népgazdasági vezetés legszélesebb együttműködése nélkül. Kifejtette, hogy -a minisztériumoknak és a- . szakszervezeteknek sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok az újító, észszerűsítő mozgalomra, amely az eddigiek 6örán is igen nagy megtakarításokat eredményezett. Kristóf István ezután rámutatott: A szakszervezetek verseny-szervező munkájában igieli nagy figyelmet kel] fordítani a takarékosság kérdésére. Majd összegezte azokat a feladato- katl amelyek a szakszervezetekre várnak a verscsnvszervezés és annak ellenőrzése terén. — Szakszervezeteink a verseny- szervezés feladatainak csak akkor tudnak eleget tenni ha következetesen harco.im;, az opportunizmus, a szociá-ldemokratizmus minden jelensége ,-eilen, az.új szocialista munka erkölcs, a miih-kához való új szocialista viszony megerősítéséért — hangoztatta Kristóf elvtárs. — A munkafegyelem lazulása, a s-elejt, a pazarlás. nem ritkán a formális verseny- szervezés. mint a verseny lejáratásé nak egyik módja, a bécdgmagógiia a száz más jelenségben a szociáldemo- kratizmus üti fel- a fejét. A beszámoló a következőkben a termelési értekezletekkel fogV.fco- zott, amelyek szovjet példára — hazánk,bon is az üzemek -legfontosabb tömeg-gyűléseivé váltak, A termelési értekezletek azonban még • közeiről sem töltik be funkciójukat. A szakszervezeteknek további fontos feladata, hogy többet foglalkozzanak az iparba (kerülő új munkásokkal, a női munkásokkal és a fialta* lókkal. Kristóf István elvüárs beszámolója következő részében a szocialista -bérpolitika kidolgozásával és alkalmazásával foglalkozott. Elmondotta, hogy e téren, számos hiba van még a szakszervezetek munkájában. Még nem használunk ki minden lehetőséget, hogy munkásainknak nagyobb százaléka dolgozzon darabbérben. A műszaki normáira; mé<j nem-tudtuk kellően elterjeszteni, különösen a nehéziparban. A prémiumrendszer bevezetése még nem történt • meg minden iparágban és helyenként — ahol már bevezették — a prémiumfeltételek helytelen megalapítása lazasága miatt nem segítik e’o a kitűzött feladatok elérését., ; * Üzemeinkben még elég, gyako- ríak a normacsalások, a bérekkel való, különböző visszaélések. Meg kelj mondani, hogy egyes szakszervezeti funkcionáriusok nem egyes esetben száj-táti módon tűrik az ellenség effajta tevékenységét. — Szakszervezeteinknek a bérkérdésekkel való foglalkozás terén két alapvető feladatuk van: aktív részvétel a szocialista bérpolitika kialakításában és az érvényben lévő rendetetok végrehajtásának ellenőrzése, segítése. A SZOT és a szakszervezetek kötelesek több segítséget nyújtani a kollektív szerződések megkötéséhez és végrehajtáséihoz — hangsúlyozta a továbbiakban Kristóf elv-társ. Az üzemekben arra kell törekedni, hogy ne csak az üzemi bizottságok, hanem a különböző munkabizottságok munkatervei is tartalmazzák a kollektív szerződések ellenőrzéséi. A munkavédelemről szólva a beszámoló hangsúlyozta, hogy a munkavédelmét a szakszervezeti szervek egyik legfontosabb feladatává kell tenni , A társadalombiztosítással »kapcsolatban elmondotta, hogy' pártunk és a kormány gondoskodása folytán a társadaíombiztosíSás mn már .ötmillió ötszázezer emberre,. országunk lakosságának csaknem hatvan százalékára terjed ki. vagyis az 1938-ban biztosítottak kétszeresére. 1952-ben a szakszervezetek hegyed- uiülió dolgozót és gyermeket része sítettek ingy en te vagy kedvezményes üdültetésben. A munkások és alkalmazottak életviszonyainak javításában igen je- len’ős szerepük van az állami támo{Itatással létesített üzemi szociális intézményeknek. Sok szakszervezeti vezető szerv azonban nem fejglalkc- zit megfelelően az üzem; szociális intézményekkel. Beszámolója kővetkező részében Kristóf elvtárs hangsúly ózta. hogy a Inul túrforradalom nagy munkájában szakszervezeteink komoly segítői a párt- és állami szervek munkájának. Ma már körülbelül 500 üzemi kultúrotthon biztosítja a művelődés, a pihenés, a szórakozás gazdag, sokrétű eszközeit a dolgozók és hozzátartozóik számára. Újító- és sztahanovista köreink, tapasztalatcserék, kiállítások, sztahanovista -j^lut-napok rendezésével, műszaki továbbképző tanfolyamokkal segítik a termelést. — A szakszervezetek kulturális tömegmunkája sokat javult, a kulturális igények azonban nagyobbak, mint amennyit eddig ki tudtunk elégíteni. .— Felvilágosító munkánk lényegbe- vágfö hibája, hogy elhanyagolja a szociákiemokratizmus és a klerikális reakció, valamint az egyéb ellenséges nézetek és elemek leleplezését mondotta Kristóf elvtára. A beszámoló a továbbiaikban a szakszervezetek sportszervezési munkájával foglakozott. Tizennégy szak- szervezet; eportegyesüle tr*ek ma már több, mint Í790 üzemi hivatali sport- köre van, 264 000 szakosztályokban működő sportolóval. A szakszervezeti sportegyesületek az elmúl*- évben 18S százalékra teljesítették MHK-'ervii- ket. A beszámoló ezután rátért szakszer vezeteink belső helyre‘ének ismertetésére. , Rámutatott, hogy szakszervezeteink nemzetköz; tevékenységüket elsősorban a Szakszervezeti Világiszö vétség keretében végzik. A Szakszervezet; Világszövetség kezdettől fog- ' a a :egmesf»zebbmenően támogatja a Béke Viiágifanácsot, a béke vi'lác- mozgaiimat. A magyar munkásosztályban — miundenekelőfit a Szovjetunióval való kapcsolatok kiszélesítése következtében elmélyüli; a Szovjetunió fojtott szeretet és uágyrabecsüCés. Szinte felmérhetetlen az a segítség, ameryet az -elmúlt kongresszus óta is a Szovjetuniótól. a szovjet szakszervezetektől kaptunk. Tizennyolc szakszervezeti küldöttség járt hazánkban a^ Szovjetunióból és ezek minden alkalommal bő tapasztalatokat, útmutatás; adtak nekünk a szak- szervezeti munka területén. Jelentősen^ megszilárdultak kapcsolataink a népi demokratikus országok szakszervezeti mozgalmaival is. Munkásosztályunk azt is egyre jobban megérti, hogy a szakszervezeteknek a kapita lista és gyarmati országok dolgozóinak harcát támogatniok kell, • Kristóf István a következőkben foglalta össze a -legfontosabb feladatokat: 1; Első és legfontosabb feladatunk kiküszöbölni a Tcrsenymozgaloin hiányosságait. Kíméletlen harcot folytassunk e mozgalom bürokratikus kinövései és ukadályui ellen s minden erőnkkel juttassuk érvényre dolgozóinknak azt a szilárd elhatározottságát, hogy teljesítik tervüket. Irányítsa a kongresszus a dolgozók figyelmét a terv teljesítésére, a lemaradás behozására és lángoljon fel verseny- szervező munkánk során az április 4. tiszteletére tett felajánlások megvalósításáért folyó hare. 2. A szakszervezeti munka soron lévő legfontosabb láncszeme az üzemi szakszervezeti munka megerősítése, rímeljük üzemi szakszervezeti munkánkkal a szakszervezeti munka megbecsülését, Segítsük jó szakszervezeti munkával a kohászat és bányászat tervteljesítését, a verseny mozgalom fejlesztését, érdemeljük ki jó szakGerő Ernő elvtárs beszéde K normalazítás.- Tiszteit kongresszus! Elvtársak I A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nevében har. cos kommunista üdvözlettel -köszöntőm a. magyar szakszervezetek XVIII, kongresszusát, s a szákszervezetek kongress-zu-sa útján, a magyar szervezett dolgozók több, min-t inásfélmi!- liós hadseregét! Elvtársik! Népg-azdaságunk. hazánk ipara és mezőgazdasága, országunk közlekedése, szociális és kulturális intézményeink hatalmas fejlődésen mentek -keresztel , azóta, amióta szabad, ország lettünk, amióta — a pagy Sztálin parancsát megváló sítVj, ~b.a dicsőséges Szovjet Hadsereg leverte népünk kezéről a fasiszta reakció bilincseit. Az elmúlt évben, 1952-ben hazánk egész ipari termelésének érték-e 253 százaléka volt az 1938. évinek, gyáriparunk pedig háromszor annyit termelt, mint a második világháború előtt. 1952 ben, kereken kétszer volt nagyobb’’- , .. iparunk termelésének értéke mint mindezekben és 1948-ben, a sSkéreseh megvalósított hároméves terv utolsó esztendejében. Ezek szerint; iparunk termelése rövid három esztendő leforgása alatt megduplázódott. Szédületes iramú fejlődés ez, melyhez foghatót nemcsak Magyarország nem ismert egész történelme folyamán. de nem ismert, nem ismerhetett semmiféle- tőkés ország gazdasága sem. Ez a rendkívül gyors fejlődés — ipari termelésünk értékének megduplázódása három év leforgása alatt — mindennél kézzelfoghatóbban bizonyltja szociűl izmust ÓDÍtö népi demokratikus rendünk fölényét a tőkés gazdasági rend felett. Bizonyítja, milyen grandiózus 'teljesítményekre képes egy szabad ország népe, amelyet forradalmi pártja Marx—Engelsr—Lenin—Sztálin útján vezet, s amely ország a kommuniz must diadalmasan építő Szovjetunió önzetlen baráti segítségére támaszkodik és a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus országokkal való tervszerű együttműködés és kőiszervezeti in unkánkkal azt a bizalmat amelyet a párt, Rákosi Mátyás elvbjr» belénk helyezett. 3. A dolgozók mindennapi kérdéseivel V aló foglalkozás terén taopstf síink nagyobb figyelmet és odaadást, A munkavédelem kérdéseivel való foglalkozás a szakszervezet állandó, szakadatlan feladata legyen. Ezt a feladatot jól kell ismernünk, a munkavédelem követelményeit pedig mindenütt pontosan meg kell határozni és végrehajtások feleit szilárdan kell őrködni. 4. A szakszervezetek a kommunizmus Iskolái, s ezért egész tevékenységük. de különösen fel világosi ló é* nevelő munkájuk legfontosabb feladata az új. szocialista mnokaviszons erősítése, a szocialista munkafegyelem megszilárdítása. A szakszervezetek, kulturális felvilágosító munkájában <w a legfonlttsabli, hogy mtnsb'ii téren hozzájáruljon a szocialista öntudat fejlesztéséhez, a dolgozók önfegyelmének és az állami fegyelemnek erő sítéséhez, az. új szociálist« ember kialakításához. 5. Szakszerv rweteink alapvető fél adata a Szovjetunió tapasztalatainak legszélesebb körű elterjesztése és tlép szerfisítése. Legyen a szakszervezeti aktíva a szovjet tapasztalatok eredményes elterjesztésének élharcosa. S. \ szakszervezetek a nemzetközi proletárszolidaritás szellemében >ic\c Ük a dolgozókat és tcvékejiységükke! kifejezésre juttatják a magyar n»tm; kásósztály mély testvéri és elvtársi együttérzését a tőkés orszaaok, a füg gö és gyarmati urszágok dolgozóinak szabadsághareávaL Hassa át egész munkánkat a prolrtárncm/.elközlsé* gondolata, \ szakszervez.'ti munka fejiesaiésié» név szilárd alapja murikásoszlálymiv forró szocialista hazaszeretete, léffcás crszágépííő tevékenyeége, kiapadhatatlan kezdeményező ereje és -; szilárd atosata arra, hogy tettekre váltsa fogadalmait, vállalt feladatait. — Fogadjuk meg a pártnak, fogadjuk meg: Rákosi elvtársnak, vezérünk nek és tanftóraegterünJsraelc, hogv megfelelően fogunk élni: az elöttítek álHó szinte korlátlan lehetőségekké'. Jó szakszervezeti munkával, ha’rcc- san és fáradhatatlanul segítjük 'a párt történelmi jelentőségű küzde!-. miét az ötéves terv vég rejiajtósáért, a szocializmus alapjainak lerakásáért, hazánk felvárágoztatásáért. a béke megvédéséért — fejest* he Krisióf István eh-társ beszámolóját. Kristóf István elv társ beszéde köbben érkezett meg Kiss Árpád kőny- nvüipari miniszter, Friss István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja. A szünet utáni ülésen résztvett dolgozó népünk: szeretett vezetője. Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára, a minisztertanács elnöke, valamint Gerö Ernő elvtárs, a minisztertanács ehlök helyettese. A kongresszus részvevői hatalmas lelkesedéssel fogadták dogozó népünk bölcs vezérét. Az él nők- tő Harusityák József elvtárs a kOE- greeszus nevében köszöntötte- az - oökséffben helyet foglaló RáJrosi' Mátyás és. .Gerö Ernő eívtáfsákai, -s a kongresszus részvevői újból hosszasan ünnepelték a magyai : nép szeretett vezetőjét. . ' ; ; Eljöttek a kongresszusra Zsof - nyecz Mihály, a kohászati minisztérium vezetésével megbízott közép- gépipari miniszter és Gaottner ; Sándor. bánya- és energiaügyi minisz. tér is. . " ilarustyák József ... ezután bejeien- totte, hogy Gerö Ernő kívánja üdvözölni a kongresszust. Gérő Ernő beszédében -a kővetkezőket mondotta: csönös segítés politikáját . valóskia meg! ’ » . Fényes bizonyítéka ez a szédhtete.- iramú fejlődés a Szovjetunió álta' a népi demokráciáknak nyújtott gazdasági—műszaki segítség rendkívüli hathatósságáról' szóló sztálini léte: igazának: egyetlen kapitálist.-) ország sem tudna a népi. demokratikus országoknak olyan igazi és magas műszaki színvonalú segítséget .nvujta ni — mondja^Sztáiin elvtárs —. amilyet a Szovjetunió nyújt nekik. Nemcsak arról van szó, hogy ez a segítség a lehető legolcsóbb és műszakilag elsőrendű. Elsősorban arról van szó. hogy ennek az. együttműködés nek alapja á kölcsönös segítésnek é* a közős gazdasági fellendülés elérésének őszinte vágya. Az eredmény az, hogy ezekben az országokban az ipar igen gyors ütemben fejlődik.11 A mi országunk fényesen bizonyít ja ennek a tételnek az igazságát. A? ipar gvorsütemű fejlődése (Folytatás a 3. abdalcmj I
