Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-27 / 49. szám

tws. FEBBUÄB 27 N P P L Q 3 PÁR'I ÉS PARI ÉPÍTÉS ♦ Az éfenjárók példája nyomán Induljon meg a harc a gyulaji párlszervezelhcn is az idei bő lermésc'rt Az idő rendkívül kedvezően főt-' dúlt a tavaszi szám tás-ve‘és számára, tehát teljes erővel neki lehet fogni. Ahol pártszervezeteiník jó politikai munkával segítették az elűkészülete- ket niég a rossz idő aj-att, olt már d jó idő beköszöntésével meg is in­án;: a. munka, mégpedig teljes erc­Zombán :s a pártszervezet. jó rmmkájának' köszönhető, hogy aköz- -ág dolgozó parasztjai jólsikerüií fa­lugyűlésein. megtárgyalva az előttük ülő feladatokat, versenyt is indítot­tak. Csillag Ferenc és Mocsári Mi­hály egyéni dolgozó parasztok páros- '■erecuyz nyomárt mintegy 30 gazda csat1 akozott a mozgalomhoz Ezt kő­vetően tő klsgyülést tartottak, ahol megák'apSíótták, hogy a község vetc- mags.7JÜkségIete 95 százalékban biz­tosítva van. A pártszervezet felvilágosító mun­kája nyomán ezek a kJsgy ülések a versenymozgaom. további kiszélese­dését eredményezték. Az egyént ver- iénykthíváeokat az utcák versenyki­hívása követte. S mindjárt az ellen­őrzést is megszervezték. Az ered­mény nem Js maradt e-!, mert a dolgozó parasztok szinte lesték az időt és a - földeket. .A legelső napon,. amikor a község keleti, részén annyira ..megpirkadt“ o föld, hogy rá. lehetett menni. 22 gazda mintegy tO hold területen végezte el a szán­tást. Megindulhat most már a vetés is-, a harc az idei bő termésért. De sorolhatnánk io>í több községet is. melyek, mind azt bizonyítanák, hegy ott nincs fennakadás a tavaszi mun­kák szinte rohamszerű megkezdésé bén, ahol a pártszervezet jól felhasz­nálta az időt. a pár‘- és kormányba" t árosatok tudatosítására, a dolgozó parasztok, s elsősorban a párttagok nevelésére. Az ilyen helyeken ál­landóan erősödik a pártszervezet, te­kintélye nő, vezetése, mozgósítása hatékony és sikerre viszik az or­szág kenyeréért- vívott harcot. Ugyan ezok a feüéteiek megvoltak Gvu'aon is. «4 azonban nem használták ki a le" hotőségeket, s ténylegesen csak vá> rakozási időnek vették a drága teli napokat Az oktatási munka papíron egyre javuló formát mutat. Az alap­fokú. politika; ’sleola hallgatóinak «tárna 13-ról 28-r-a emelkedett, csak a megjelenéssel van baj, mindössze 2—3 jelenik meg a hallgatók közül. Amint Tiles elv társnő mondja, még 10—12-riél többen nem voltaik,- ez is rjt&a, mint a fehér" holló. Ennek okát senki sem tudja, illet­ve nagyon sokféleképpen igyekez­nek megmagyarázni. — Sok gyűlés van, minden nauna akad néha kettő is — mondja Cs-aplárös elvtárs, az atapsaervíaot titkára. — Fáradtak az emberek — mondja Tiles eivtársnő, a. szeminárium vezetője — s nincs kpdvtiik jönni, a napi munka után. A hiba ott van, hogy 1 Csapiáros elv* firs nem eJJenórizte a szeminárium muri^gját. így nem is magyarázhat­ta meg Ti! es elvtársőnek, mennyire helytelen a véleménye. Ugyanis úgy gondolja, hogy mindenki tudja, mi­kor van a szeminárium tartsa tehát kötelességének megjelenni. Megláto­gatni az elmaradókat, beszélgetni ve­lük, ilyenről hallani sem akar Tiles eivtársnő. Itt beit keresni a lemor zsolódás okait. De ott is, hogy Ju­hász József elviére, a pártvezetőség tagja, ágit. prop. felelős nem tud be­osztásáról, s így nem is végzi azt. Ennek tudható be az is, hogy a egiutóbbi falugyűlés sem sikerül# ügy, mint ahogy keltett volna. — Ahogy például. Zombán. ahol sz‘nte motorjává vált a falugyűlés a tava­szi szántás-vetés elvégzéséért vívott küzdelemnek, Gyulajon összevont pártvezetőségi ülésen. megtárgyalták előbb a problémákat, csak az ellen­őrzés maradt el. Van pedig még- az őszi. vetésekből js vissza, de a mély­szántás sincs rendben. Az idő már jó, de még mindig nem vetnek a ha tárban, csak trágyát hordanak. A ta- nácshássa előtt álió versenytábla is azt mutatja, hogy a vetés nem in* dúlt .meg, mert még mindig az őszi munkákban élenjárókat hirdeti. Úgy látsz,ík, jó krétával írták ki. h-ogv az ősz óta le nem kopott. — Nincs idő ezekkel foglalkozni — mondja Csapiáros elv-társ. — Itt sú­lyos felelősség terheli a járási párt bizottságot is. Csapiáros elvtársat ja­nuár elején .választották meg az a-la.p- szervczet titkárává, mivel már az előtt két hónapig- nem volt titkár. — Egyúttal azonban az iskolán lévő függetlenített titkárt is helyettesíti, s ugyanakkor a tanács mezőgazdásági osztályának is előadója. Alárendeltje tehát annak a szervnek, melyet el­lenőriznie kellene, de eltemetkezve a tanács mnukájába, jóformán azt sem tudja, mi történik a faluban . Tűrhetetlen állapot, ez, 6 éppen ezért most -a tavaszi munkálatok meg indulásánál nagyobb Segítséget kell adni a gyuíaji pártszervezetnek a járási pártbizottság részéről. Arra minden esetre nem lehet várni, mire Molnár B. István elvtárs, a függet­lenített titkár hazajön az iskoláról. Gyökeres javulásnak kell beállni a gyulaji pártszervezet munkájában, mégpedig sürgősen. Ha most nem használnak ki minden percet, akkor később a munkáik még jobban ö.ssze- torlódnak. Több gondot fordítsanak a DISZ szervezetre i®, hogy kultúr­műsorukkal segítsék a falu harcát a bó termésért. Érmek hiányában má­sok használják fel a DISZ fiatalokat. Legutóbb is Nagy Sándor katolikus pap, akinek fizetése, s két és fél hóid földje is van, Kurdi Jenő és Bodó Lajos Dl SZ~f iáiul okát vette rá, hogy 10 százalékos részesedésért jár­ják végig a falut az egyházi adót be­szedni. A pártszervezet fokozódó munka" j,a nyomán ef kell érni. hogy Gyű' jón is minden dolgozó paraszt tudja, hogy kötelességei vannak az ország­gal sínemben. Erezzék azt, hogy az egyéni érdekük az ország ügye is, s ezért minden perc késedé’em nem csak nekik, de az egész országnak is káros. Szilárd munhsszervezetekkel harca janak ts.-eink a magasabb lermcsbozamért „ígérem, lio^ry a ,jövében még“ eredményesebben végzem munkámat, . — mondta Kovács elvtársnő, a srabszervezetek XVIII. kongresszusának küldötte Február elején c Szakszervezet ek Országos Tanácsa határozati ja vaslatot bocsátott ki az ország vala mennyi üzeme felé, amely ismertette dolgozóinkkal a Szakszervezetek XVIII. Kongresszusának jelentőségét és annak fontosságát Szakszervezeteink legjobbjai, sztahánovistáí, újítói, a munka hőssi magukévá tették a SZ OT határozati javaslatát. Építőmun- kásaink. sztahánovistáink, műszaki értelmiségeink összefogva most azon dolgosnak, hogy munkájúidon kérész tü! a nehézségek leküzdésével• való­sítsák meg a kongresszusra tett vállalásaikat. Megyénk területén dolgozó építő munkásaink a kongresszus elé ter­jesztették, hogy a megye területén többezer épílőmunkás számára bizto­sítsanak kultúrotthont, ahol épitőtnu nkásaink fejleszthetik tudásúidat és kielégíthetik kulturális igényeiket. A 73/2. sz. Építőipari Vállalatnál, több, mint negyven kultúr tag van és nincs kultúrotthonuk, sőt még he­lyiségük sem, ahol tanulhatnának. Az építőmunkások több, mint 90 százaléka szervezett dolgozó. Olyan szakmunkások. akiknek a mull rendszerben csak az elnyomás, a kizsák­mányolás jutott.Ma pedig megbecsülés illeti meg őket js, mint valamennyi becsületes dolgozónkat, Öle a jövő építői, a munka hősei, akik nem isrjier- nek akadályokat és a nehézségek ellenére is harcolnak az építkezéseken azért, hogy hazánknak minél több gyárait, üzemet, Lakóházat és beton­utakat adjanak. A február 27-én tartandó kongresszus erőt ad a mi számunkra is a további munkánkban. Érről beszél Kovács Józselné a 73/2 Építőipari Vállalat egyik legjobb dolgozója, akj résztvesz a szakszervezetek XVIII. kongresszusán és képviseli Tolna megye összes építőmunkásait Ko­vács elvtársnő jó és becsületes munkájáért érdemelte ki ezt a bizalmat dolgozó társaitól — Büszke vagyok arra, — mondja Kovácsáé, — hogy képviselhetem az építőmunkásokat. Én a megyében, mint nőíelelős dol­gozom, s ígérem, hogy a továbbiakban még eredményesebben végzem munkámat, hogy ezzel viszonozzam dolgozó társaim bizalmát. Ilyen nagy megtiszteltetés csak akkor ért engem, amikor a párttól megkaptam a tag­sági könyvemet és most másodszor, amikor Budapestgn résztvehetek a Szakszervezetek XVIII. Kongresszusán. Ígérem, hogy megyénkre nem hozok szégyent a kongresszuson, és ha majd visszajövök, mesélni logok áz ott elhangzottakról, melyek’ biztos; hogy jobb munkára serkentik dol­gozóinkat. . . TÉGLA BERCI A fejlett termelőszövetkezeti nagyüzem megteremtésének, a helyes vezetés és az egyéni felelősség megteremtésének' alapvető feltétele a közös munkáSt helyes megszervezése, szociaSista munkaszötvezet. Vala­mennyi tmn elősző vetkezeti gazda­ságban olyan munkaszervezetei; kell kiiaJakitani, amely elősegíti és bizto- itja a termelési tervek teljesítését és búfteljesítését, valamint a -munka fr- gye-tem megszilárdítását. A termetö- ezövetkezeti gazdaságokban folyó munkát a termelőszövetkezet elnökei az alapszabály, a fennálló törvények és rendietetek betartásával, a közgyű­lés határozatai szerint az éves terme­lési terv efőirásának megfelelően egyéni felelősséggel irányítják. A munkák tervszerű irányítása ér dékében a termelőszövetkezeti elnö­kök a növénytermelés szakirányítá- sálban közvetlenül az agronómusra és a brigádvezetőkre, az állattenyésztési munkák irányításában közvetlenül függetlenített állattenyésztőre, fnrm- vezetökre támaszkodnak. Helyes az is, ha a termel őözövetkezeti elnökök a munkák ellenőrzésében bevonják az elnökhelyettest, az igazgatóság tag jait és felelőssé teszik őket az üzem ágakban folyó munkákért, amelyek­ben egyébként is dolgoznak. Erről az igazgatósági üléseken rendszeresen számoljanak is be. Feltétlen be hell vezetni minden termelőszövetkezeiben, ami a Szovjetunió kolhozaiban már le van vezetve, hogy a brigád vezetők mindennap beszámoljanak este a ter­melőszövetkezet elnökének a végzett munkáról. Megvitatják az esetleges j hiányosságokat és meghatározzák aj termelési terv -és a brigád-tervek fi­gyelőmbe v ételével a további tennivaló­kat, Az elmúlt óv tapasztafatai azt bi­zonyítják, hogy a tennelő&zövetfee- zeteink nagy részben magukévá tet­ték a termelőszövetkezetek és gép­állomások országos tanácskozásán ho­zott határozatot és Rákosi elvtárs által meghatározott útmutatást, hogy a termelőszövetkezetek, rendezzék so­raikat, tartsanak ícgyeSmeb -szilár­dítsák meg a munkaszervezeteiket Az eredményeikkdl és pél'damutatá- eaiikkaíl vonzzák magukhoz a kívül­álló dolgozó parasztokat: így volt ez a kölesdi Haladás termelőszövet­kezetben, ahal a vezetőség a tavaszi munkáié megkezdése előtt a brigád ve­zetőknek jegyzőkönyvileg átadta a földterületet, termelőeszközöket, állat­állományt stb. A munkacsapatokon belül felosztották egyénekre a terü­letet és így érték el azt, hogy min­den munkát a minisztertanács hatá­rozatában megjelölt határidő előtt vé­geztek dl. Így a tagságnak is nagyobb lett a jövedelme, pontosan eleget tud­tak tenni állam iránti kötelezettsé­güknek is. Ennek eredményeként Markó István és családja, akiknek 737 munkaegységilk volt, 10 mázsa kenyérgabonát, 12.25 mázsa takar­mányt, kultoricáU árpát, zabot,-44 kg olajat, 49 kg cukrot, 4.42 mázsa bur­gonyát és 0.773 forintot kaptak. i t gyanez megmutatkozik a ta- máéi Vörös Szikra termelőszö­vetkezetnél, ahol időben megalakí­tották a brigádokat, munkacsapatokat és a munkacsapatokon belül egyénék­re bontották fel a területet. A szaka­dat! Aranykalász termelőszövetkezet bon is hasonlóan jártak el, aminek eredménye nem maradt el, s a fagy­kár ellenére is 42 mázsás kukorica­termést értek eL A kraszőhidcg'kuti Uj Élet tsz-ben ezzel a helyes szer­vezéssel ős az élenjáró módszerek al­kalmazásával 6 mázsával termeltek többet az egyénileg dolgozó parasz­toknál. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol nem szervezték meg a brigádo­kat, munkacsapatokat és nem adták át a területet egyéneknek, ennek az tett a következménye, hogy minden munkában lemaradtak. Példa erre a mórágy! Szabadság, ahol az aratási munkálatok komoly szempergési vesz­teségekkel fejeződtek be. A gyönkí Vörös Csillag tsz-b.e,n pedig, ahol minden munkában lemaradtak, ez is a szervezetlenségből és a terüjci fel nem osztásából adódott főleg. Ennek tudható be, hogy kukoricájukat és a burgonyájukat csak januáron taka­rították be és így kopoly kárt szen­vedett a tsz és annak tagsága. Az idei évben az legyen a feladata minden termelőszöyetkezeí vezetőjé­nek és az egész tagságnak, hogy ala­kítsanak szilárd munkaszervezeteket (brigádokat, munkacsapatokat, farmo­kat'!. Adják át a területet, termelő* eszközöket, állatokat, vetőmagot, mű­trágyát stb. a brigádvezetőiknek- Mm. den brigádvezető a ionmelésí. terv alapján készítse el brigád tagvét, azt bontsa fel* 10 napos tervre és ennek alapján végezzék egész évben mun­kájukat.. A munkacsapatokon belül határozzák meg a területeket egyének­re. ''egyék figyelembe a termelőszö­vetkezeti tagok rátermettségét, korái, « annak megfelelően adják át ré­szükre megművelésre. A tormo'őszö- vetkezeiek elnökei és vezetőségi tag­jai legyenek ebben a munkáiban bát­rak, harcosaik, minden ellenséges tevé­kenységgel- szemben lépjenek fel ha­tározottan. riv er meló szővetkezeti vezetőink * adjanak segítséget a DISZ szervezeteinknek, és hassanak oda, hogy a Fárt iránymutatása mellett, a komszomolistáJihoz hasonló rohan:- csapatokká váljanak. Legyenek pél­damutatók fiataljaink a munkában, indítsanak harcot a tervek teljesíté­séért, illetve annak túlteljesítéséért. Állattenyésztés terén a Szovjetunió kolhozainak példája nyomán alakítsák ki lemeföszövetkez-eteink vezetői farmjukat, ahova egy-egy állatfajba tartozó állomány tartozik. Legyen szarvasmarha, sertés, juh, baromfi- farmja ttirmeloszövetkezeteioíknek. A farm teljes ^á.Uom ányforgóvaI anya, növendék, hizóállománnya! rendelke­zik és lehetővé teszi az állattenyész­tői munka epeoializáláeát. Segíti to­vábbá a tenyésztési munka min fiségi fejlesztését. A termel cfszöveijkez-et ál­latfaj o nk é nt el öi-r ányzott áll att en y ész - téö-i terve az egyes farmok terve is, és a terv teljesítésért az egyes farmok vezetői fetelösck. Ha a farmon belül több brigádot szerveznek, a tervet brigádokra kel-! bontani. A brigádter­vet. illetve ha farm#! belül nincs több brigád, a tervet, egyénekre is fel kell bontani. A szarvasmarha farm brigád­jait meg kei! szervezni. Ha például az állatát'omány száma eléri a tehenészetben a 30—-lO-eí, ba pél­dául 100 tehén van a tehenészetben, már' több brigádot lehet szervezni, külön lehet növendék-gondozó brigií dót, borjúgondozó brigádot-, szarva- marha nevelő-brigádot stb. Termelő- szövetkezeteink vezetői harcoljanak a jó munkaszervezetek kialakításával' a növényiem ekésben a tervek túltelje­sítéséért, az állattenyésztésbe vonják be a nőket az eddiginél szélesebb kör­ben, indítsanak harcot a hozam nőve- * lésére.. Alkalmazzák növény tértnél és" ’ bein a fejtett agrotechnikát, nz állat- tenyésztésben a fejlett, áliattenyész- tési módszereket. A fejtett módszere­ket már számos termelőszövetkeze­tünkbe bevezették, például «'három­szori fejőst, az egyedi takarmányo­zást, «értéseknél az egy ivarzás -dalt a 'kétszeri búgatást, két évben a ser­tés anyakocák ötszöri fialtatását, így tudják csak biztosítani pártunk irány- mutatása alapján a hozam növekedé­sét, melyet Rákosi elvtárs már szám­talan esetben vetett, fel terme! ősz övei. kezet cink dolgozóinak. Ki$ß Anial MTVB szöv. ceop. vei. iiiMiiszterfanncs fiafá rovatában megadott Telesi hatáv*i(lő előtt barom nappal a Tetemeket befefezsciik!66 .1 gerjeni állami gazdaság dolgozóinak vállalása április 4-rc A gerjeni állami gazdaság dolgozói értekezleten beszélték meg az 1953"as évi növénytermesztést, állattenyész­tési és gépesítési. feladatokat, Miután Bari-ez elvtára, a gazdaság igazgatója ismertette a termelési tervfeladatokat, a dolgozók március Ü-e és április 4-e tiszteletére a következő felajánlásokat tették. | A mi-ntszíertanácö határozaté- bán megadott vetési határ­idők előtt 3 nappal a vetéseket be­fejezzük. A vetések minőségét kifo- giástalanul végezzük el ,y Az önköltségcsökkentés érde- kében az előirányzott, szuper- foszfát; 30 százalékát szemesézve szór­juk ki, erre a célra házilag készítünk üiűtrágva sz-omesóző gépet. Műtrágya kiszórást 35 százalékban kombinált vetőgóppo! végezzük, melynek alapján 4-á.tKM ÍYiriiíi mva takarítást érünk el. *> Az üzem terv ben előirt termés" ^•átlagok túlteljesítés« érdekében széleskörben valamennyi növényié!«, eégnél alkalmazzuk a fejlett szovjet ag­rotechnikát. Az őszi kalászosoknál pótbeporzáson keresztül a termésátla. got 20 százalékkal növeljük, hüvelye­seknél 25 százalékkal,- kapásoknál TO százalékkal. Az üzem vállalásának . teljesítése érdekében a dolgozók egymást páros- versenyre hívták ki ós egyénileg tet­tek felajánlást. Sitkey József vontató vezető az összes KeletduMntúli Ál­lami Gazdaságok igazgatóságához tar­tozó állami gazdaságok vontató vez-e. tőit 10.000 kilométeres mozgalomra és 8 százalékos üzemanyag megtakarí• fásra hívja ki, Timií Zoltán gépóso* portvezető vállalta, hogy az igazgató által felsorolt versenyszempontokban a gépcsoportra eső részt túlteljesítik, ós 1053-bán IS újítást vezetnek be. Petróczky István í'ogatos csoportve­zető a 3. sz. farm fogatosai nevében versenyre hívja ki az 1. és S-es szá­mú farm fogatosait. A‘ tavaszi vetés­nél napi normáját minden fogatos 50 százalékkal tiVTelj-esiti és a vetést a határidő előtt 5 nappal befejezik. Szabó János traktoros vállalta, hogy tervét miniden munkáiban 15 száza- lókkal túlteljesíti -és 6 százalékos üzemaayagmegtaikarít-ást ér el. Ba­logh István kovács vállalta, hogy a kéziszerszámokat a többi munkájukon, kívül úgy rendbeliozzák, hogy azok­kal munkakiesés nélkül tudjanak dől gozni. Kiss Ferenc MDP-tilkár. Gödör István ÜB-elnök. Bar!ez József igazgató. 4 régi Német Ifiúsági Szövetség új köntösben • München (ADN): A fasiszta Német Ifjúsági; Szövetség bajorországi és frankóndai tartományi szervezete vasárnap Mtuichenben a fonna ked­véért felosztott 6 végiül Bajorország Demokratikus Ifjúságának Szövetsé­ge“ név alatt ismét megalakult. Nem véletlen, hogy Dehler, bonni igazságügyininiszter még „ múlt -év végén szerencsekívánó táviratot kül­dött a Német Ifjúsági Szövetségnek ezad a szöveggel: „Jövöév: muniká- ’ukhoz sok sikert kívánok. Hívük: d.r. Dehler.“ ÉükA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents