Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-27 / 49. szám

Víláo proletárjai egyesülj etem A MAI SZAMBÁN: A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megalakítását tárgyalta meg a Magyar Tudorná nyos Akadémián tartott értelmiségi ankét (2. o.) —• A Szovjetunió társadalmi szervezeteinek "segítsége az árrtz- sujtotta angol lakosságnak 12. o.) — Szilárd munkaszer­vezetekkel harcoljanak tsz-elnk a magasabb termésho­zamért. (3. o.) — Tapasztaltatok a »árpilist gépállomás gé­pelitek seregszemléjén (1. o.) Msmit'ä DP TI DL N AMEGYEI PÄRTBIZOTTJAGANAK LAPJA“ X, ÉVFOLYAM, 49. SZÁM ARA SO FILLéR péntek. 1953. február 27 Levdezoiiak feladata a Iaq termésért folyó harcban HARCBAN AZ IDEI BO TERMESÉRT! Á jó idő beálltával kedden reggel 22 zembai dolgozó paraszt kezdte meg a szántást A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsának az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról »zóló határozata előirja, hogy az t953. évi tavaszi szántás-vetési munkák sorád egyetlen talpalatnyi földnek sem szabad megművelet- iennek maradni. Ennek érdekében ; megszab ja a ha tározat az erő- és munkagépek kijavításának, vala­mint a vetési munkálatok befeje­zésének végső határidejét. A ha­tározat 'Szerint február hónapban a gazdasági népek és gazdasági felszerelések kijavítási határideje lejár és kezdetét veszi a tavaszi vetések megkezdése. Ahhoz azon­ban, hogy ezeket a munkálato­kat sikeresen el tud luk végezni, szükséges az, hogy levelezőink is bekapcsolódjanak a felvilágosító munkába, példát mutassanak a termelésben és leveleikben bátran alkalmazzák a bírálatot. Levelezőink állandóan az ese­mények között élnek, ezért példa- mutatásukkal és birá'atukkal a termelés hajtóerőivé kell, hocry váljanak. Nagyban függ tőlük, hony tavaszi munkálatok határ­idő előtt lesznek-e elvégezve, vagy sem. Levelezőink már eddig is több alkalommal harcos kiállá­sukkal segítették a párt- és kor­mányhatározatok betartását, moz­gósították. dolgozó tárnáikat enyes re adatok menoldására, személyes- példamutatásukkal versenyt indí­tottak a terv maradéktalan telje­sítésének érdekében. Ezt bizonvít- m az is, homr a minisztertanács határozatának meaíelenére óta több olvan levél érkezett szer- kes"»? ősegünkhöz, melynek íróia arról számolt be. hogy a község­ben vagy termelőcsonortban ho­gyan készültek fel a tavaszi mun- ká’atokra. Többen pedig arról ír­tak, hony a oépállomás és az álla­mi gazdaság honvan 'szervezte meg a tavaszi munkálatok megkezdé­sét. hogyan javították ki a gaz­dasági gépeket, melytől nagyban ftioq a tavaszi munkálatok határ­idő előtti elvégzése. Boda Gvula levelezőnk legutóbbi levelében arról számol be, hogv náluk a kís- székelyi Felszabadulás termelő- osQportban már felkészültek a ta­vaszi munkálatokra, kijavították a gazdasági gépeket, a vetőmagot is iOQ százalékig biztosították. Ha sonlóan ír Ludas András teveli levelezőnk is, aki mindezek mel­lett még beszámol arról is, hogy a tavaszi vetés sikere érdekében árpa- és zabfel es1 e-nüket az egyé­ni dolgozó parasztok rendelkezé­sére bocsátják csere formájában, hony azok a dolgozó parasztok, akiknek nincs biztosítva a vető­magszükségletük, ne maradjanak vetőmag nélkül, hanem ők is a termelőcsoporttól beszerzett ve­tőmaggal mielőbb teljesíteni tud­ják tavaszi vetési tervüket. Lász­ló Károlyné kalaznói levelezőnk is örömmel írja, hogy a tavaszi vetőmagvakat 100 százalékig biz­tosította a község dolgozó pa­rasztsága. Láposi Gyula levelezőnk a mő- zsi Úttörő termelőcsoport jó munkájáról számolt be levelé­ben. Rámutatott, hogy a csoport tagsága taggyűlésen vitatta meg a tavaszi munkálatok során rá­juk háruló feladatokat és elhatá­rozták, hogy Rákosi elvtárs 6L születésnapjának tiszteletére a ta­vaszi vetési munkálatokat azon­nal megkezdik, mihelyt az idő engedi. A növénytermesztési bri­gád jó munkája nyomán már feb­ruár 2-án elvetettek 5 hold má­kot és 3 hold hagymát. Láposi elvtárs rámutat arra is, hogy a termelőcsoport már az ősz folya­mán alaposan felkészült az állat- állomány átteleltetésére és így most nincsenek komolyabb gond. jai az állatok takarmányszükség­letének biztosításában, sőt, amint írja, 100 mázsa szalmával, segíteni tudták az alsóhídvégi állami gaz­daságot is. Az eredmények mellett azonban a hiányosságokra is rámutatnak levelezőink és ez igen helyes, mert csak a bírálat segítségével válik lehetségessé a hiányosságok kiküszöbölése. Kolb József háta- széki levelezőnk a Mtaszéki Bú­zakalász termelőcsoport hiányos­ságaira mutatott rá. amikor meg­írta szerkesztőségünknek, hogy a termelőszövetkezet vezetősége és tagsága a múlt évben elhanyagol­ta a növényápolási munkálatokat, mindezek mellett a szőlő ápolá-át is, amely nemcsak a csöport tag­ságának okozott kárt, de népgaz­daságunknak is. így sorolhatnánk tovább azokat a példákat, melyek, ben levelezőink rámutatnak az eredményekre és hiányosságokra, bebizonyítják Sztálin elvtársnak azt a tanítását, hogy a falusi leve­lezőknek müyen nagy szerepe van a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséért folytatott harcban. Bírálják a fogyatékosságokat, le­leplezik az ellenség mesterkedé­seit, melyek szebb és boldogabb jövőnk felépítése ellen irányul­nak. Most, amikor a tavaszi munká­latok megkezdésének küszöbén ál­lunk és már meqvénk több közsé. gében megkezdődtek^*. tava«*: ve­tések. az eddiginél még sokkal komolyabb feladatok hárulnak le­velezőinkre. Még sokkal komo­lyabban kell, hogy kivegyék ré­szüket a termelőmunkából, pél­dát kell, hogy mutassanak egy- egv munkafolyamat elvégzésében, lelkesíteniük kell dolgozó társai­kat és fel kell őket világosítani arról, hogy a mást folyó tavaszi munkálatok sikeres elvégzésétől függ az, hogy milyen termésered­ményeket fogunk elérni és hogy a jövő gazdasáqi évben meqköny- nyítsük állatállományunk áttelel- tetését. Az eddiginél sokkal bát­rabban kell beszámolniok az ered. ményekről és bírálni a fogyaté­kosságokat, különösen komoly harcot kell folytatniok az ellen­séges megnyilvánulások ellen, fő. leg a klerikális reakció és a ku- lákok aljas mesterkedései ellen. Leveleikben bátran bírálják azo­kat a fogyatékosságokat, melyek akadályozóivá válnak a mezőgaz. dasági munkálatok megkezdésé­nek és a tavaszi vetések, majd a növényápolási munkák sikeres el­végzésének. Nem szabad szem elől téveszteniük egv percig sem, hogy igazságos bírálatukért min­dig mellettük van a párt és azt a levelezőt, akit igazságos bírála. táért bármilyen bántódás ér, a pártsajtó megvédi azok ellen. Megyénk valamennyi községében és termelőcsoportjában történtek szocialista kötelezettségvállalások, melynek keretén belül egyre job­ban szélesedik a versenymozga­lom is. Levelezőinknek rendkívül nagy szerepe van ezen a téren is, mivel állandóan az események között élnek, állandóan látják a verseny állását, s a szocialista kö­telezettségvállalások teljesítését, így a pártsajtónak pontosan be tudnak számolni arról, hogy mi ee. gítette, vagy mi akadályozta a ver­seny kiszélesedését és a vállalá­sok teljesítését. Az ilyen irányú levelek közlése még nagyobb mér tékben fogja segíteni a verseny- mozgalom kiszélesítését és a fenn álló hiányosságok kiküszöbölését. Éppen ezért fontos az, hogy a már eddig működő levelezők táborá­ba minél szélesebben kapcsolód­janak be azok a becsületes dol­gozók, akik munkájukkal .példát mutatnak a termelésben és látják, hoov a hiányosságok feltárása a bírá'at és önbirálat helyes alkal­mazása miiven nagy segítséget nyújt a párt- és kormányhatáro­zatok maradéktalan teljesítéséhez. A* elmúlt héten falugyűlést tar­tottak Zom ha község dolgozó pa­rasztjai, melye« megtárgyalták az őszről visszamaradt told területeik felszáatá.sának, valamint a tavaszi munkák előkészületeinek kérdését. A falugyűlés után Mocsári Mihály 7 holdas dolgozó paraszt versenyre hívta ki szomszédját, Csillag Fe­renc ugyancsak 7 holdas dolgozó parasztot, akivel már az elmúlt év folyamán is versenybe« állt. Tavaly Csillag Ferenc szerezte meg az első­séget, aki jó terméséből könnyen túl tudta teljesíteni begyűjtési kö­telezettségét a* idén azonban a ver­senykihívás időpontjában Mocsári Termelószövetkezeti csoportjaink a tavaszi növények elvetésében, mint más munkák elvégzésében példát mu­tatnak a még egyénileg dolgozó pa­rasztoknak. Megyénk területén a ter­melőszövetkezetek legtöbbje meg­kezdte a vatést. A harci TJj Élet tszcs 24 hold bor­só vetését befejezte, 8 hold mákot vetett el és 2 hoki zabot. A lolna- néinedi Meggyőződés tszcs 3 hold borsót, a szakadáti Aranykalász tszcs 2 hold borsót, a kölesdi Ha. Indás tszcs 4 hold mákot és 4 hold zabot, a paksi Vörös Hajnal tszcs 4 hold mákot, 2 hold borsót, 4 hold árpát, a nagydorogi Felkelő Nak községöín na már több olyun dolgozó paraszt van a faluban, mint Nagy József, Kaposi János, Kelemen Vendel, akik már megkezdték a ta­vaszi munkákat. De mág sok olyan dolgozó párását is van a faiul)an, mint Kapimya József, Takács Mi hály, Horváth Imre, akik még az' őszi vetési tervüket sem, teljesítet­ték. A naki Ut a Szocializmus Felé ter­melőszövetkezet, példamutatásával és a munkafegyelem megszilárdításával elérte azt hogy az őszi vetési mun­kálatokat 100 százalékig befejezte. A. fejlett szovjet agrotechnikai eljá" jósokat alkalmazták; keresztsejo^an vetették 0l az ősz; gabonaféléket, — Moe,t igyekszenek hogy a tavaszia­kat ja Jceresiztsorosan végezzék el. Mihály előnnyel Indult a verseny­ben, mert egész ért baromfibeadá­sát eddig 50 százalékba?!, ekéi ne­gyedévi tojásbeadását pedig 180 százalékban teljesítette. A két élen­járó gazda versenykihívását további 30 gazda kihívása követte, akik a falugyűlés után 15 kisgyűlé.st tar­tottak a községben. A kisgyölésekeu megállapították, hogy a falu vető­magszükséglete 95 százalékban már biztosítva van. amit nagymértékben elősegített az, hogy a község már november hónapban megkapta a szabadpiaci értékesítés jogát, s így a dolgozó parasztság esere, illetve vásárlás útján időben beszerezhette a tavaszi magvakat. A dolgozó parasztok egyéni ver­Nap 2 hold mákot, és 2 hold za­bot vetettek cl. A (ennelőszöyetkezeli csoportok példamutatása nyomán már több egyé­nileg dolgozó paraszt is megkezdte Vétését. Ott, ahol a községi tanács mozgósítja az állandó bizottságokat, megmagyarázzak a dolgozó parasz­toknak a korai ve és jelentőségét, ott xz eredmény í® megniulátkozik. A paksi járásban lévő Dunaföldvár községben február 23-ig az egyénileg dolgozó parasz­tok 70 hold borsót vetettek el. De nemcsak .a diinaföldvári dolgozó parasziok kezdtek meg a vetést, hanem más, számos község is. Toliianéniediben 12 hold árpát, 7 Ezen eredmények mellett a föltí- müvesszövettkezet vezetőségének és äikaimaaoftainak látni kellene a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét, példát kellene mutatni 8 termelőszö vetlíezet-eicnetk s a dolgozó parasztok­nak, hogy őfc egy fejlettebb mező- ga^das-ágot alkarnak. A . do'gozó parasztság köziül is már többszőr fölhívták figyelmű* 'két, hogy alaki iparnak termelőcsopor­tot, de Balogh Antal é« társai nem hajlandók erre. De miért is, mikor otthon terem a föld és megkapják havi fizetésüket is. A földművesszö­vetkezet földfelelőse. Farkas Gábor, a szövetkezet kocsmájában tölti. a nup jó részét és nem egyezer ittas állapotban jelenik meg hivatalában. Varga Lajos MDP-tilkár, seny kihívását a kisgyűlésekeu az utcák versenykihívása követte, s egyben megválaszt-''ak azokat a dolgozó parasztokat, akik az utcák versenyét állandóan szemmel tartják és értékelik. Az elmúlt hét végén Zomba hatá­rában általában elolvadt a hó, majd két-három napi szeles idő a község keleti részének talaját annyira fel­szárította, hogy kedden a reggeli órákban 22 dolgozó paraszt indul hatott ki földjére, hogy az őszről elmaradt szántását befejezze. A deli órákban Zoliiba mezőőrei már azt jelenthették a községi tanácson, hogy a 22 gazda mintegy 10 hold területen végezte el a szántást. A harci Uj Élet tszcs 24 hold borsót, nyolc hold mákot és két hold zabot vetett el eddig Megyeszerte nagy lendülettel folynak a tavasziak vetése árpáját, zabját. Nak ón az élenjáró dolgozó parasztok megkezdték a tavaszi munkákat Szabály István sajtófelelős. Nak. Hftszaka is vetnek a biritói állami gazdaságban a meleg tavaszi rnpok beálltával a hét elején'Tolnamegye mele­gebb fekvésű vidékem megkezdődtek a tavaszi munkák, s kedden reg­gel az általában homokos talajú paksi járásban_ ahol legkorábban vált művelésre alkalmassá c talaj, hozzáfogta^ a vetéshez is. A paksi Vörös Sugár tszcs kedden reggel kezdte meg a tavasziak vetését 6 emberrel, 4 fogattal, ás 1 velőgéppel. A délutáni órákig 4 hold mák és 2 hold borsó vetését fejezte be, míg a nagydorogí Felkelő Nap tszcs 5 tagja, 4 fogattal és egy 16 soros velőgéppel 2 hold mák vetésé- vei végzett A paksi-járás minden termMcsoportjában és szövetkezetében kedden megkezdték a szántást, s ugyanakkor az egyénileg dolgozó parasztok is munkához fogtak: a keddi nap loiy amán egyedül DunaJötdváron 70 hold expressz borsó vetését fejezték be, Az állami gazdaságok közül ked Jen reggel 0 biritói állami gazdaság elsőnek kezdte meg a tavaszi-búza vetését. Az állami gazdaság dolgozói már napokkal előbb felkészültek a vetésre: a vetőmag csávázva várta a kedvező időjárást. Kedden reggel egy 25-ös Zetor'traktor vontató sóval 3 vetőgép kezdte meg a munkát, s délután 5 óráig 36 hold veté­sével végeztek, öt órakor új műszak folytatta a vetést, mely egész éjt- szaka dolgozott. A biritói állami gazdaság éjjel nappali munkája lehetővé teszi, hony a gazdaság 300 hold tavaszi-búza vetését március lébe he­lyeit, március 5-re, S nappal a határidő előtt befejezze. I liold zabot és 3 hold borsót ve. lettek el az egyénileg dolgozó pa- raszlok. Dolgozó parasztjaink használják ki a kedvező időjárást, s ahol még nem kezdték meg a vetéseket, haladéktala­nul kezdjék el. A tanács ennek érde­kében mozgósítsa a mezőgazdasági ál­landó bizottságokat, majd rajluk ke­resztül népszerűéi se a Iavaszi vetés­iben élenjáró dolgozóikat. Ne fordul­jon elő olyan,, mint Szedresen, ahol a tanácsbáz irodájában tartják a ver­senytáblát. Pedig Szedres község,ben több olyan dolgozó paraszt van, mint Szabó János, aki már elvetette Iavaszi U;abb eredményese! ér ek el az iregszemcse: lu alólt a szója nemesist se térin Az Iregszemcsci Kísérleti Gazda­ságban 1949. óta foglalkoznak a szója nemesítésével s ez idő alatt több olyan új fajtát sikerült létre­hozni, mely nagyobb és jobbnúnö- ségű termést ad, min-t az eddigiek. Ezzel egyidőben olyan irányú kísér, letek is folytak, melyek annak meg­állapítására irányultak, hogy a szó­jababnak milyen ültetés felel meg legjobban. Az ilyenirányú kísérletek első eredménye a sávos ve lés volt, melyet az elmúlt évben már or. szág.szerte alkalmazlak. A sávos vetés erősen növelte a szója termés­hozamát, hátránya azonban az volt. hogy csak egy irányú művelést tett lehetővé. Az Ireg.szemesej Kísérlett (íazdaság az elmúit évbe« kísérlete­ket végzett a fészkes ültetéssel, melynél IeJietővé válik a hossz, é# keresztirányú gépi, illetve fogatos művelés, A kísérletek eredményesek voltak, mert a művelési munka megkönnyítése mellett a szója ter­mésében újabb 20—30 százalékú* termésnüvekedést sikerült elérni. Az eddigi szója nemesítések mel­lett az elmúlt évben sikeres kísérle­teket végeztek az iregszemcséi ku­tatók a takarmány-szója nemesítés« terén is. Az elmúlt év folyamán sikerült olyan fajtákat előállítani, melyek holdanként 50 mázsa legszáraz szé­nát adtak, s fehérjetartalmuk 8—12 százalék közölt van. Ez gyakorlati­lag azt jelenti, hogy egyforma terű- leiről közel kétszer annyi fehérje­tartalmú takarmányt ad a szója, mint a lucerna.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents