Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-04 / 29. szám

MtóS FEBHLAH 4 NAPLÓ s Ünnepélyes nagygyűlés keretében választották meg a járások küldötfeit, az HSZT új megyei vezetőségét, választmányát és a Magyar-Szovjet Társaság második kongresszusának küldötteit .A KULÁK IGAZI ARCA« Közel 9Ö dolgozó jött eí. hogy-részí- vegycn. őzen zz ünnepségen. Ajándé­kokat is hoztak magukkal: a'pince* helyt szervezőt egv MSZT je’vény- myel ki varrt, díszpánnát kiHdött, a gVönkiek két faforgácsból .kifaragott bédtegalambot hozták, a sárszen-ti ő- flnci úttörők oedáct env albumot ké­szítettek. amibe a sok-ok sérszsntic- rinci pajtás beleírta, hogy mit kap* tak eddig a Szovjetuniótó; és hogy méitnyire szeretik a szovjet népet. A. magyar és szovjet Ilimnasz fel­emelő • akkordjaival kezdődőt!, meg az ünnepség, a Magyar-Szovje: Tár­saság megyei küldöttgyűlése. am.it a küldöttek egyhangú lelkese­déssé! fogadtak el. Tesater elvtár-s megnyitó szavaiban elmondotta, högv a felszabadulás óta hatalma* segítséget kaptunk a Szovjetuniótól. Elküldte hozzánk ipűirés-zeít, tudó­sait, sztahanovistáit, akii: gazdasági, politikai éa kulturális téren, hatalmas segítséget adtak népüsknek. Magyai- országtróí is menték ki küldöttek a Szovjetunióba, akik saját szemükkel .győződhettek meg a fejlett szovjet életről. A magyar-szovjet barátság hónapjában ismét jönnek küldöttek R Szovjetunióból. Fiífsos elv'árs megyei titkár tieszémeióje A Msgyár-Szóvjet Társaság orszá­gos vezetősége határozatot hozott, hogy MSZT aiapszervezeleink járási és megyei szervei alulról föleié, egé­szen a?, országos vezetőségig válasz- szák, meg -új Msáctőiket. Az új vez.- í.ösógválásítás azt cél szolgálja, hogy megjavíteuk a szerveret- mun­káját és még. jobban elmélyítsük do - gOzóínkban s szérotétóí a Szovj-2 - unió iránt, Farkas elvtársi ezután ró! a barátságról beszélt, amellyel a szovjet állam fennállása első napjai­tól fordult a magyar nép felé. Béke- dekrétum, Szamuei-li elvtársijuk nyuj- -tótt közvetlen segítség, Rákosi elv- társ megnueníéséórt indított akció, SBtélin elvt&rs közvetlen parancsa Budapest épségének' megőrzéséért, s azóta pedig az a 'réngetóg tapaszU- 1 átátadé* mind-mind a szovjet nép testvéri segítő, kezét bizonyítja. Megyénk területéről is több dol­gozó paraszt járt személyesen a Szovjetunióban: Tamásiból Péti Já­nos, Kertész András Fadd község­ből. Ezek a dolgozók hazajővet el­sőn ék léptek be a .. tofittélőszövetke­zőibe és példájuk nyomán mindkét községben sok egyéni dolgozó pr- ■^jfeszt választotta - társasga.zdál ko­dást. 1 Sztálin elvtársnak az SZKP XIX. kprigircssízusa előtt megjelent műve ..A szocializmus közgazdasági prob­lémái a Szovjeturiiióban1’ megmutatja a. kommunista társada'om* felépítésé­nek alapját. A kongresszus is e mű a'apján vitatta meg a Szqvjottmió külső és belső helyzetének állását és, agyúttál megszabta- "feladatait a be­kéért vívott harcban. 8 béfíeharc lovábbvifeSéné! nekünk is szélesíteni kel1! az aktív béke-harcosok számát és népünket a Szovjetunió iránti igaz szeretetne kell nevelni, mert a békéhárc és a Szov­jetunió iránti szeretet teljesen együ­vé tartozik A békevéde-. m egyik alapvető feladata, hogy pártunk és áü'.arriunk áltál elénk állított felada­tokat .végrehajtsuk,, Sokloal jobb műi­két Icelleít volna vóggzni az MSZT szervezeteinek, mert bizony. temare- dásoh mutabkozpak ez őszi munkáik befejezésénél. Szervezeteink sokkal lobban készüljenek fel a t-vaazi munkák elvégzésének elősegítésére, vegyék figyelembe azt, hogy a tm- vet és a munkák időbeni befejezését legsikeresebben a fejlett szovjet ipa­ri és mezőgazdaságii módszereik u ap­ján tuöf tk elvégezni! Mór az ősz folya­mán sokholyiit1 qlkúlmad-t&k a szov­jet módszere!.. A tamási Várd» Szikra tsz-bc-i, tavaly a tavaszi ár­pát keresztsorosan vetették, és így aratásnál 294 kg-mal több termeit Holdanként. Hasonló volt a helyzet a györkönyi Béke tsz-uél* és a Han­ia és a szerszámok javítására mozgó­sítanak. Ezenkívül beszélt «arról is, hegy az MSZT-tagok 70 százaléka politikai oktatásban vesz részt. Bakk Lajos « szekszárdi MOKÉP do’ge- zója hozzászólásában azt fejtegette, hogy a fiiatok Js hatalmas segítséget livujtanajr a nagyüzemi gazdálkodás megfeodveltetésére. Egy iihnmel egy­bekötött, Szabad Föld Téli, Ente utón alakult meg Köleseién is ajt elmúlt hetekben egy tszcs Nagy -Ignác, Kaj- mäd-puÄztai küldött elmondotta, hogy a mesterséges béijúnevelés 200 darab botjánál -92 dór liter tej megtakar'- tósíi vonja maga utón egyikben. — Egyben felajánlotta, hogy a II. kon­gresszus tiszteleiére 10C-;a emeli a tagságuk ■ lótsz imát. Gpndöcs ■ Fe- renoiié r. megye.' MNDSZ, képviselő­je arról beszélt, hogy a tömocjszir- vezotek falun gyakorta versenyoznek egymással. Pedig ha összefognak és vállvetve küzdenek, sokkal nagyobb ős jelentősebb eredményeket tudnák elérni, Demeter Sándor clvtársl az. MSZT központ kiküldött« rövid Hozzászólá­sában' megállapította’, hogy an MSZT számszerűm igen "nagy . mértéiben gyarapodott. De javulás' mutatkozik munkájában is. Beszólt ezután arról, hogy a Magyar-Szovjet Barátsági Híj- nap alatt aktiváltnak kei lenni az NíSZT szervezőt: Írnek, jó felvilágosí­tó, ismertető munkát IcoM végezni s- az MSZT vezetői és aktívái ne csak hir­dető! legyenek a hős szovjet példák­nak. bantun rTkalmazói kell, .hogy le­gyenek. Kovács László elvtárs. a megyei pártbizottság képviselői1 Rá­kosi elviárs parlamenti beesődet idéz­te. ahol világosan meghatározta a ieladóiunkat: a gazdasági élei minden terén fokozni kell a termelékenysé­get. Ezt pedig csak a fejlett szovjet mezőgazdaság és ipari technika al­kalmazásával érhetjük d. Ezután Farkas' elvtárs. a régi ve­zetőség nevébon lemondott. ’ Tcszlcr elvtársi felkérte a jelölőbizottság - el­nökét,’ tegye meg javaslatát hz új vezető régire. Vörös elvtárs a köve .- Kereke; javasolja:, , elnök Tcszlcr Vcr.d:il. megveti tsaács plnökhe'yeíile- -e. titkár Farkas István, gazdasági foíc'ős Gyűrűi Imro. kuftúrproóagaf.- <fi«ía Gölöncsér Sándor acyronómus. szervező Bodó István, a Kéményseprő Václaia*; vezetője, orosz, nvo.v felelős Csele Lajos, a megye5 tanács okié­iért osztályának dolgozója, dc-kumon-. lációs • felelőn Bakit Laj-ds MOKÉP, szemlúkető ' agfiádóa fololőá G'-cáő György, Tolnai Napló Kterlóliivala, értelmiség; felelős Nyéki-- József u - gyei tanács, sujiófrtolő.-. Tiimás Ist­vánná Ssza- ag. Ezután javaslatot tett az országos küldöttekre, akik megyénk MSZT szervezetül; képvi­selik, majd az MSZT II. koegfosí-v.- •ún. Következüket javasolta: Farkas István MSZT rpagve; titkár. Kovád •András MSZT paksi Járási ■ tliisár, ónody György újságíi,-óf Gutlu Gyű a gyón,!;.! MSZT titkár. Fekete Margit dombóvári MÁV sztahánovlükij i. Fin­tor András,né dobd tszdr-tog, Raliéi Nándor bonyhádi . cipőgyár! dolgozó, Keserű Lajos ró felsőnyék: tswártag. Takács Mihály harci , tszcs tag. Az új vt./.'órái; részéről Gelencsér Sándor . v áró köszönte meg a meg­tisztel 3 nv'g.jizafás és az új vezető­ség nevében főgadalmat tett arra, hogy mdrikttjukot 'úgy fogjál: véte-,- nii hogy póldaimkatóak tegyenek. Tcszlcr eivíúe* zsróbe»ódévé! éri véget' a megyéi küldÖJÍgyrűl'ós. Tcs.«- ier eh-táró elmondotta. ho gy ez az órtokez.e; soka: adott a tovább; mun­kához. Csupán ott mutatkozik hiba, hogy .kellő múdszírbeli 'útmutatást nem adott. Nem mandtáfe el á kíV- döttek . hogyan őr:ék cl jó ‘ erednie- nyeiket Az MSZT nem öncélú mun­kát végez, bánom népünk felemel- kódésőt. javát, békéjét szolgálja .Igjűz-lc be szavalt Az íntc:nacicyií-ié eióneklcsáv.-. ér*% véget az MSZT megyei küldötteinek nagygyűlése. Isméiét! szfnvonolunk emelését segíti elő az «G­emzoéiÁs go-.-pusataí Haladás tsz-.rél, ahol a kukoricát négyzetesen vétették. s , hoidan,kén; 4—"5 mázsával több kuko­rica termett. ■ Az I. kongresszus óta jelentik,an megerősödött az MSZT megyénk te­rületén. Két év e őt; még csak 5—ti ezer tagja volt. ma már 17 ezsr-. Fc- kozöttan kell dolgozni az,ért, hogy j a mezőgazdasági szektorokban is; megerősödjenek -zervezeteink. El kell érni azt, hogy a 40—5fl tagot számláló tsz-akben mindenütt Tegyen ' MSZT szervezet. Az 'elmúlt évben 1100 1203 kisgyü- I'ést .tartót-fcunk megyénkben. A kú- gyd'ésck n napi kérdés ékkel fogtel- •koztok. hiba csupán az. hogy nem konikiréüzáiták község,ükre vagy üzemükre a kisgyűl esek anyagát. — Oroazpysivű tanfolyam 40 Indult be. Dolgozóink felismertek ért orosz , nyelv jelentőségét és magé:;ették.' hogy. az-orosz szakkönyvskot . saját; munkájukban 'nagyszerűen. tutijuk 1 hasznosítani. A-' kuV.ú'rrtlunk-.i terük- j tón végzet* munkát vizsgálva Farkas tTvíárs megáTa,píio:ía. hogy bizohv nagyon keveset tettek. A nugydórőg.’. • MSZT kultúrcsöportja működik csak erőteljesen és Szeks/g-rdóh tartottak egy kuitúrhet&t. de arunk fpecren­dezésében is sok hiba mutatkozott, Az egész szervezeti életet Össze­foglalva azt kel» megállapítanunk, hogy, szervezeteink fejlődtek. meg­nőtt. a tekintélyük és vo’e együtt i dolgozóink követelése is nagyobb ; szervezeteinkké! . «aatóe-g. Sokhoiyűii ; a: vez a t öság váiaszt á soko rt szerveze­tén kívüiákó dolgozók is rósz íveltek ami azt jelenti, hogy a dolgozók szet- véz&rüafct&i várják azt.- hogy megis­merhessék a Szovjetuniót. A titkári beszámoló után T&szí-.-r tív társ felolvasta azokat az üdvözlő táviratokat, amelyeket r különféle tömegszervezetek, MSZT alapszervc- zei-,«k és tanácsok küldtek a küldőit- gvüiiéató. A DISZ megvebizöttság ré­széről két fiatal üdvözölte a küldő- leket és virágot nyújtót iák ál Fai­kas elvtársnak. A küldőnek felszíUlássi Szász József olvtárs, pálíai küldött elmondotta, hogy a járási gyűlésen 20 dolgozó beszervezését, vá llalta. — Vállalásit már jócskán', túllclje.ntet- te. mert 50 tagot szervezett be. mell­ből 40 dolgozó paraszt. 'Most kul­túr csoportot ala,kitört • mag ' amely március C-in, Rákosi elvtárs szüle­tésnapján már be is mutatja műse- ráit. Cseke Főrunc elvtárs, Bor.yháéi Malom küldötte arról beszél, hogy üzemükben a Nazarovc.- és Vorosit- mozgalinak bevezetésével lehetővé' vált az, hogy zökkenőmentes legyen a termelés, lehetővé vált a' tervek túlteljesítése .és' javul. a. minőség. — Szilágyi Ferrucné, ?. trage!ici Petői: tsz küldötlo arró' beszélt, hogy tei- meiőszóvctkozetÜHben mind c wö- vényteniielés, müut piciig az tíllatie- nyosztás terük'tón sikeresen alkalmaz­ták a szovjet módszereket. A mun­kák gépesítése, a kérész,tlofos vetés,, négyzetes vetés, a fejőgépek alku- mazása, a háromszori fejé,- és :i .tőgyma,íszúzs sclckal nagyobb ered­mény okot hozott, mint ami akkor volt, amikor raág nem vezottek be özeket a fejlett módszereket. Pán ezé 1 Jií.ia zombai küldött felszólalásában elmondotta, hogy hetenként 5 bis- gyúlést • tartanak, amelyeken a tava­szi vetőmag beszerzésére, iiaztításá­Hogyan zsákmányolja ki a kulák a dolgozókat? UJjahb lázadás a szuezi angol kaiosiui táborokká» Kairo (TASZSZJ Az „Ál Mi--zp” c. egyiptomi, lap tudósítója 4 .'Szuez'-' csatorna övezetéből jelvuíi. hogy. q-z aagwl katonai' táboroítbuo tévő. és Éa­za=-zái!iítís'ii-ka't követelő, Mpuritius- szi-gc-tóről száv-nazó kutoi;.ní. íNiúzád- tál<, tü-takóz-ís-u.' lö-i.'b társuk biróséc; elé állitás-a mién.. Az MDP Központi. Vojietüsőjc Ajitá- ííóü ts Propaganda osztályának kiadá­sában megjelent füzet iímertefóset el pártunk puruaztpolitikáján.ik részletes Megmagyarázásához, a kulúk elleni ,lo- kozotl harclio/ kívánunk se-ít-éget nyújtani. A -munkás-paraszt «zövoteég kérdé­séiben a marxiz-mus-leninizmus egyik earkalaioef tanítása, hogy ti munkás- osztálynak a szooiulizniu-s 'építésében., nevezetesen a mezőgazdaság szocia- iista álízei'vezóséfi.ek munkájában a dolgozó parasztsággal nem akármi­lyen szövetségre van szüksége, ha­nem olyan szövetségre, amely a pa­rasztság kapitalista eleméi, tehát'- ,a kizsákmányoló kulákság elleni Uar- can alapszik. I munkásosztály és a parasztság szüvkiségt csal; akkor lőhet tartós, ha ugyanolyan kaplta. lista elemek elleni harcon alapszik, amelyeket a parasztság soraiban ki­termel“ — tanítja Sztálin elvtár«. A munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségének állandó erősí­tése és a mezőgazdaság szocialista íUulakítá-sa, egyet jeleni a szociális- nius ádáz ellenségei, a kuiákok elleni szívós, soha meg nem alkuvó, könyör­telen harccal. Pártunk falusi munkájának hárma», de egységes feladatát a lenini hár­mas jelszó szabja meg: ••Támaszkodj a szeg-ényparaszfcsAgra, építs tartós ízövrtséget a k-özépparaszteágga-l. egy piTianatig se szün-tead meg a harcot a kulák elien.'' Ebből kővötke-ziik, hogy a közép,parasztsággal való szö­vetség kiópitése is vsak akkor lehet .szilárd és tartós, ha ez a knlákiság politikai elszigotolóeérc, gazdasági ha­talmának erőtei j*‘s korli’rtozására é végső soron pedig ínint kizsákmá- iiyoló oszíáiynak a felszámolására irá nyúl és önnek a harcnak a vezető ereje, irányítója a burzsoázia elleni küzdelmekben megedzert, erős mun­kásosztály. A kulák — zsirósparaszt. Bár a pa­rasztság különböző rétege; közt lélek- számban a kulákság a legkisebb, a muiliban ő bírta a.lattárbán a földek jelentő# részét, mégpedig éppen a légióiké, zsíros, jó fekete földeket. A faluban a felvéget, a főutcát a. nagygazdúk. gangos házai foglalták cl. Persze a ganghoz rang i,s járult: :i község- k óp vis e 1 őtostii let be n a dön­tő #zó az övéké, a „jobb gazdáké" volt, úgysziláién a bírói bot is. A hegyközség, a Hangya-szövetkezet az ő «zabad rabló i-adis-zteriUetük volt: a linsosfazék mell ott ogvíUí ültek és osziozkoÜtaíi a lioiybcií uribirtokos- sak fő#.zo!ga!di‘óva!. intézővé; ós. a pappal. S az’már tormészotes. hogy a templo-mbaii az első pad őket illet­te meg-,s a prosbiter; egyházközség­ben - - a lelkek fele-tó uralomban i-.s — övékó volt az első szó. A kulák mások munkájából, ki- zsákmányo!ás,lió: él. A kizsákmányol lásruvk nagyon sokféle, válíozaios módja van. Leggyakoribb az., hogy földjét lúlnyomórLczt éve# cselédok- kcl, harmadé*,kk-a 1. rész >..aralókkal műi c.ltuti. A kuiákok méz ma Is több- ezer csői édes tartanak .Magyarorszá­gon. A kizsákmúnyólústuili másik fő formája volt a Kuliban és r.Ug a fél­sz hadidé* óidul első néhány ■ óvjon is: az olcsó rubotnrrnka. \ kulák, akinek -.ok jószága volt. •.•szívesen'' odaadta 'gaerejét -az ig, . rövej nem rendelkező törpebirtokosok na k, vagy újgazdákuató* meguzántatta földjét, •mogiókapázta kukoricáját, d.e 'borsos árat követelt fejében: ti—8 napi gya- logimuvkát ogy hold föld fo .-záruásá. •ért -• íunollott herekaszáláít, ■ kazalo- zást . egyéb potyamunkéí. Addig, amíg a népi demokráciák kormánya rendeletben nem keíTároztu az igiterő kölcsOnzéiéért feT-zámílha ló munka- díjat míg a gépállomások olcsó traktormnnkája sy-'t nmn zúzia az al­ias kizíákmányo ási lehelő^igcí: a kulák robotnm'nkúval va!ósággal gú*§ bakötötte, szinte örökös cselédjévé, rabszolgájává tette az Igaerővel neru bíró, vagy kevés igaerővel rendéHeí- -V zö szegóny parasztot. A/, igauzsora mellett kedvelt fos- lalközása és gyors 'meggazdagodás; forrósa volt a kukáiknak az uzsora- k-öícsön. Sok vidéken elterjedt uzsora ■volt nr. ,i«gy véka- búzáért egy zsá'e búza, azaz télvízi idején, vagy a iá- '■ vá.szi hónapokban megszorult nagy-v családit; munkásentberek: zsellérek úgy kaptuk a kuldktól kölcsönbúc-ál, hogy egy ró/:« húz* helyett újkor ' agy zsák búzát kellett vísszaadniokt tehát kétszeresét, azaz százszázalékos uzsoraknmatot kellett törl-cszteuiök u lelketlen zsirosgázd-a részére. De nem vetette meg a kulák' a ga­bona- és élelmiszerspekiilációt som. A háborúnak s a feísmibaduiás utáni' inflációs . helyzetnek a faluban a a külákság. volt a fő vámszedöje. Nemcsak kegyetlenül megsarcolta a városi dolgozókat -és a falusi sze­génységet, hanem., egyre-másra váaá- - rólt lovat, felszerelést, földet, házat -stb. Itó'T-ben, az inflációs, gyors meg­gazdagodás eredmény óként az ország tenyés-ziméh állományának több, mint egyhannáda, ,a tenyészbika- éa te­nyészkan-állománynak többi, mint a foíe a kulák-ság kezén volt, amely mellesleg a zúgblkák. zúgesődörők el- szaporodzí-ával, a fedeztetés; uzsora­dijak révén busáé különhtieznot biz­tosított, fiiként ,a ki-sobb falvakban. A kniákság gyors megto'lasodásár* jellemző, hogy 1©I8 civő tfk hónap,já- bon Hajdú megyéiben 093 főid' adás­vételi ügyből SC8 esetben kulák volt a- vevő. Baranya megyében 2Ö3' e-se-tr hol 360-ban kulák volt a vásárló. Nyilvánvaló, hogy pártunk s mun- ká-sosztályunk ezt a folyamatot, * kulák-ság meggazdagodását a dolgozó parasztság hátrányára, tehát a falu ka­pitalista elemeinek gazdálkodásit nem nézhette tétlenül, mert kiilön-bcö e-z újból & dolgozó parasztság szó Iga­sorba való visszazuhanáíát, a kulák igájába vailó hajtását eredményezte volna. Ahogy Rákosi elv-tór« mon­dotta: ,,Ugyanazzal' -a törvényszerű-, ség gél, amellyel a nagy krumpli felül keríti, a kicsi alul, ha- a zsákot ráz. ■suli, a dolgozd parasztság és kuUikság 1 özöttí szabad-versenyben feltétlenül « kidák győz és n dolgozó paraszt na. rád alul." Nyilvánvaló) hogy pártunk s mun­kásosztályunk akikor, amikor az ipar­ban a gyárak, bányák, btfnkok álla- mosításávial már teljes erővel építetáe a kissákmányolástól mentés szabad- új életet, a -äBociaMzmU-st, nem tör­hette tovább a faluban a- kiv.sákmá- nyoló elemek féktelen garázdálkodá­sát: .égető szükség volt arra, hogy; a falu szocialista átszervezésének eb kezdése érdekében áttérjen a kulák- :-ág gazdasági, politikai hatalminak erőteljes korlátozásira. Mttnlr.t50szliilyu-Mk.nak sziik-róge volt erre az elhatározásra azért, „j,.mert rt-ent lehet irányt vermi a szociátiznuls építésére a mezőgazdaságban anél­kül, hogy ne vennénk Irányt. „ leg­nagyobb számú, tj’izdaság'dog és po- tilikoilag legerosébb Mzsúh-mányoló osztály elleni, kövefíeesetes hetreru, amely a legfőbb ellenségként lép fél ct szocializmus építésével szemben a mezőgazdaságban" — fogalmazta meg Gerő elvtár.« pártunk Központi Veze­tőségének politikáját a kulíikség kor­látozásává; k a-pcéolatban. Mire voze-tne,' ha a kksákmáaiyoió kuláksággal szemben, nem lonne ker- iátozá-c-i politikánk? Arra vezetueu hogy a „nagy ital elnyúl; a kis halat“ könyörtelen kapitalista törvénye''alap. ján./a kulákok újra össá-evásá;pinák a'kisparaszl-i földeket. visszaáintaPák a vetőmag- ess, igauzsorát, ismét- já­romba kény-szerítenók a'falusi özo- génységel — újra a baíapara-ziok ül­nének a falu nyakára! Sztrájk a newyorki kikötőben Nc-wyork (TASZSZ): Sűjfójielen.'.c-' s% szerint amerikai vontató- ' ás uszályhajók háróniesorötszáz munká- t'-a február 1-én sztrájkot i-ndótot-í. A j jó o-'ók béromelést követelnek, A sztrájk eldrá átható lat to-moly nfértókben csőkként: á tüze ól saéí lá­tást és a gyorsan romló élpítttísz^re-k száJ'iitásót Ncwyorkba és meg akadá­lyozza 2 vottta-tógőzösökét i '-éíiylti- vevő óceánjáról! befutását ,. rev;- yorki kikötőbe. iiiiiftiÉttí Tesz.er eívtárs üdvozöiifí a meüielenielol és javasiaíoi len a diszelnöiíssgre’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents