Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
TOX.MAI VilinPfíOl ETARJAt EGYESÜL JET*KI NAPLÓ r A MAI SZAMBÁN: Eredményes munkát végzett a megye propagandistáinak tap&sztalatcserc-értekezlete (2. o.) — A Magyar Népköz társaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végre» hajtásáról (3. o.) — Tanuljunk a szovjet bányászok éle. léből '(!■ o.) — „Halászélet Hátán * (6. o.) — A megyei tanács ülése megtárgyalta a soron lé vő feladatokat (7. o.) — Mit tett a békéért Forró l eretiené.,, (8. o.)---------------------------------------------------1--------------------DP TOLNAMEOYEI PÄRTBIZOTTJAGANAK lapja X. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1953 FEBKUAK i A MAGYAR SAJTÓ NAPJA Ma, február 1-én ünnepli másodízben népünk a magyar sajtó napját. Azért február elsején, mert 11 évvel ezelőtt ezen a napon jelent meg először az akkor még illegalitásban, ezernyi veszély és ádáz üldözés közepette harcoló kommu. nii.-ta párt lapja, a Szabad Nép. Leirhatatlam.il nehéz volt akkor a nemzet helyzete, halálos kockázatot jelentett kommunistának lenni, a nemzet megmentéséért harcolni. A Horthy-banda rettenetes terrorral igyekezett a pártot megsem- ' misíteni, a néptől elszigetelni. De a párt hangja, az illegális Szabad Nép segítségével áttört az elnyomás falán és eljutott a tömegekhez. A Szabad Nép megjelenésétől kezdve harcolt a békéért a háború ellen, hirdette a párt fő jelszavait, szereíetre nevelte a magyar népet a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt. Bátran harcolt a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeiért, mozgósított a fasizmus ellen. Éppen ezért akadálytjzták meg a Horthy-reakció pribékjei a lap további terjeisztését. A csendőr pribékek kínzása következtében halt meg Rózsa Ferenc elvtárs, a Szabad Nép első szerkesztője. A Szabad Nép a magyar hírlapirodalom történetében új típust képvisel. Voltak Magyarországon újságok, melyek politikai irányzatok fegyverei voltak, eszmékért küzdöttek, tábort gyűjtöttek, — írta Révai elv tár 3 „Százezrek Kenyere'1 című cikkében.-Aztán vol. t-ak olyanok, amelyek kapitalisták vagy politikai szerepet játszó oligarchák magánvállalkozárai voltak. Eszmék képviselőjeként és egyben szervezett tömegek harci fegyvereként csak a munkássajtó lépett fel a magyar hírlapirodalomban. De valóban forradalmi, elméletében következetes, ideológiájában egységes munkásnapilap csak egy volt Magyarországon, a „Szabad Nép."' A Szabad Nép hirdette a párt igazságát, harcra hívta, szervezte, nevelte a magyar munkásosztályt a fasizmus ellen, a dolgozók fel- szabadulásáért és a békéért vívott küzdelemre, A felszabadulás előtt és azóta is naponta buzdít, lelkesít, tanít és mozgósítja dolgozó népünket. A Szabad Nép elévülhetetlen érdemeket szerzett abban a küzdelemben, amelyet pártunk hazánk fügqetlenségéért, boldogulásáért és szocialista építéséért folytatott. A Szabad Nép aiéft lett az egész dolgozó magyar nép lapja, mert a bolsevik sajtó, a Pravda példáját követve, minden erővel igyekezett szélesíteni és szorosabbá tenni kapcsolatát a dolgozó tömegekkel: azzal is, hogy minden sorával a haza, a nép ügyét szolgálta; azzal is, hogy a sztálini tanítás szellemében, egyre nagyobb teret adott a lapban a levelezők írásainak. A Szabad Nép ma nem egyedül harcol. A minisztertanács határozata a maqyar sajtó napjának megünnepléséről kifejezése annak a szeretetnek, megbecsülésnek, elismerésnek, amelyet dolgozó népünk, pártunk és államunk, a népi demokrácia haladó sajtója iránt tanúsít. Elismerése annak, hogy népi demokráciánk sajtója egész- benvéve követte azt az útmutatást, amelyet Rákosi elvtárs csaknem öt esztendőver ezelőtt adott: ,,a tömegnevelés, a nemzetnevelés egyik legfontosabb eszközévé vált.'4 Ennek a fejlődésnek egyik fontos tényezője az, hogy a mi sajtónk szabad. A háborús uszítok propagandistái gyakran hangoztatják, hogy Magyarországon „nincs sajtószabadság." De mit tudnak az imperialisták fizetett tollforoj- tói a szabadságról? A mi sajtónk szabad mindenféle reakciós korlátozástól, üzleti szemponttól: szabadon szolgálhatja a nép ügyét, szabadon hirdetheti az igazságot a természetről és a társadalomról, barátainkról és ellenségeinkről a magyar dolgozóknak. A mi sajtónk szabadon bírálhat, szabadon taníthat. A sajtó és annak munkatársai szabadok az anyagi gondoktól; a nép kezében vannak a nyomdák és papírgyárak. Szabad a mi sajtónk, mert minden múltbeli sajtónál hasonUthatatlanul közelebb került a néphez: az országos napilapok, hetilapok és folyóiratok, a megyei napilapok mellett az üzemi és tömegszervezeti lapok százai jelennek meg és fogla’koznak egy-egy üzem vagy társadalmi réteg legsajátosabb problémájával. Ma az egész magyar sajtó előtt hatalmas feladatok állnak. Pártunk vezetésével a magyar nép lerakja a szocializmus alapjait, végrehajtja az ötéves tervet, amely szemünk láttára formálja át az országot és az embereket. Elképzelhető-e, megtisztelőbb feladat újságíró számára, mint a párt szavát a tömegekhez közvetíteni, a természet és embert pt^lakjtó munka sikeréiről hírt adni, a munka hőseit példaként állítani egész népünk elé, harcolni az új világ megszületéséért, a 'régi ellen? Elképzelhető-e szentebb kötelesséq újságíró számára, mint védelmezni ennek az alkotó munkának a békéjét, az imperiajislákai és azpk ügynökeit leieplezve harcolni a haza függetlenségéért, éberséget»» nevelni a dolgozókat, a magyar népet, minden eszközzel erősíteni hazánk örök barátságát a szovjet néppel, a testvéri népi demokráciákkal, a szabadságért és békéért küzdő népekkel. Az újságíró tolla ma fegyver és szerszám egyszerre- Az újságíró az építés munkása és a béke katonája. A sajtónak szerveznie és mozgósítania kell népünket az előttünk álló feladatok megoldására és emellett nevelnie kell népünket, szakadatlanul munkálkodnia kell a dolgozók öntudatának emelésén. Hogy a feladatok sokaságát megoldhassa, a sajtó munkásainak még jobban meg kell ismerniök új életünket, a termelés, a munka- verseny, a munkafegyelemért vívott harc, a szövetkezeti mozgalom, az új kultúra problémáit. Még jobban el kell sajátítaniok a sajtó munkatársainak az élenjáró elméletet, a marxizmust-leniniz- mu;t, még többet kell tanulniok a szovjet sajtótól, még magasabbra kell emelniük munkájuk irodalmi és szakmai színvonalát — s még jobban meg kell ismerniök az ellenséget, különösen az ellenséges sajtót is, hogy annál nagyobb erő. vei tudják visszaverni támadásait. A maqyar sajtó napja egész dolgozó népünk ünnepe. Dolqozóink az elmúlt évek alatt megszerették a sajtót és mint nélkülözhetetlen segítséget használták mindennapi munkájuk során. Eddigi feladataink megoldását, az ötéves terv döntő, harmadik évének befejezését, teljesítését, mezőgazdaságunk terén a hatalmas fejlődés elérését a sajtó munkája is segítette. S, hogy a sajtó feladatát a békéért vívott harccal összekapcsolva eredményesen valósította meg, azt annak köszönheti, hogy nőtt a kapcsolata a tömegekkel. Lenin és Sztálin elvtárs sokszor figyelmeztettek arra: „A lap első. rendű kötelessége, hogy mennél közelebb álljon a munkások, a dolgozók tömeqéhez, hoqy állandóan hatással lehes=en a tömegekre; hogv annak tudatos és vezető közDontja leqven-“ S a mi 1 sajtónk egyre inkább azzá válik. Hazánk felszabadulásának tiszteletére Terven feláll 2 ezer loitraa szenet adunk népgazdaságunknak A nagymányoki bányászok levele Szuhakállóra A Szabad Nép január 11-én közölte a szuhafcáüói bányászok levelét, amely arra irányul, hogy bányász élvtársalnk tnóg nagyobb ütemben segítsék elő szénbányászatunk fej* lődését. Ezt a levelet a Nagymányoki Szénbányák Vállalat dolgozói is magukénak érezték, amikor olvasták. Elhatározták, hogy a megyei sajtón keresztül értesítik a szuhakáHói bányászokat a hősi erőfeszítésekről és felajánlásokról „Kedves s^uhaká^lci bányász elv- társak! Büszke örömmel o'vastuk a Szabad Nép január 11-i számában közölt felhivástofcat amely — úgy érezzük, — hozzánk, aügymáryoki vállalat dolgozóihoz is szól. Féltő aggodalommal figyeltük megmentésetek hősi erőfeszítéseit, és hozzátartozóitokkal, a bányászok nagy családjával együtt örvendezitünk, amikor életeteket a párt és Rákosi elvtárs közvetlen irányításával rt* gmentették hős mentő elvtársaink. Vállalati’dolgozói, hogy meg* hálálják az,. a szeretetet és gondoskodást, amelyben népköztársaságunk a bányászokat részesíti, az alábbi vál. látásokat tesszük április 4, hazánk felszabadulásának 8. évfordulója tiszteletére. Úgy érezzük_ hogy ezzel tar tózunk pártunknak és dolgozó népünknek, de nektek, szuhakáűói elv* társaknak is. * Az 1953-as tervér első negyedében az operatív terven felül 2.000 tonna szenet adunk nép* gazdaságunknak. í) A munka fegyelem megeeilár- dítása érdekében az 1952. évi átlag igazolatlan létszámot 10 százalékkal csökkentjük. O A minőség terén szérefajtáimk **• 1952. évi átlagkalória értékét 3 százalékkal magj,avüju3c, 4 A boy-mozgalom kiszélesítése -*•’ érdekében vállaljuk, hogy a vállalaton belül 16 csapatot vonunk be a „Terméj ma többet, mint tegnap’ ’-mozgai ómba. *> A norma alatt teljesítők szó* f>* mát az 1952. évhez visrzonyl.- va 10 százalékkal csökkentjük, í* A termelés jobb és egyenlete- "* sebb megszervezése érdekében a műszaki vezetők minden műszaki előfeltételt biztosítanak. A műszaki dolgozók vállalják, hogy a következő havi operatív terv dekádokra való bontását minden hónap 26--.iig 100 százalékban elvégzik. Ígérjük nektek kedves szsuhakállói elvtársak, hogy vállalásainkat kommunista becsülettel teljesítjük, hogy ezzel is elősegítsük szocialista hazánk építését és a több, jobb szén termelésével elősegítjük iparunk lendületes fejlődését. A Nagymányoki Szénbányák Vállalat dolgozói nevében: Lakatos József párttitkár, Móka István igazgató, Sovány Ferenc UB-aknök. Í . ladomány község az idén is példái a kar mutatni a bonyhádi járásban La.domá.ny község már régebb óta élenjár e- mezőgazdasági munkák ,- . j vegzssóben. Az állam iránti kötele zéttsegeiket maradéktalartui teljesité- ték annak ellenére, hogy az elmúlt évben súlyosan érte az aszály a község területét is. Minden dolgozó paraszt eleget tett beadási kötelezettségeinek. eat úgy tudták elérni hogy előző év őszén idejében elvégezték a mélyszántást, a trágyázást és a szükséges talajmiuikákat, Vetési tér. vüket 1952-ben elsőnek lejes'.ék be a bonyhádi járásban. Munkájuk eredménye után elélték, hogy Ladománv község a bonyhádi járás büszkesége lett. A dolgozó párásatok ■- legutóbbi gazdagvü- lés:in megfogadták, hogy minden ere. jüket morf.szítve harcolnak tovább. azért, hogy méltók legyenek a do'- gozil ,;op m-gbecsülésáre. A község- ben minden dolgozó paraszt idejében gondoskodott arról, hogy tavasz: véiömagszükságileiét biztosítsa.. A párttagoknak, de velük együtt mind a 28 családnak az a véleménye, hogy 1953-ban még jobb munkával kell harca ni á magasabb terméshozam növe’éséért. Ezzel akarják meghálálni pártunk, államunk ajándékát, azt a szép kuHúrházat, amit 1952-ben kaptak. A 'község dolgozó parasztjai ki* használják azokat a lehetőségeket, amely-': részükre biztosítva vannak. Húsz do,gozó paraszt vesz részt rendszeresen politikai oktatásban, ezenkívül a hetedikért megtartott Szabad Föld Téli Estéjén ott van tudomány község aprajd-nagyja. A község dolgozó parasztjai tisztán Játják azt, hogy az edd.’ginél mennyiségi.ect és minőségileg is többet és jobbat ke.I termelni, amihez elengedhetetlenül szükséges az élenjáró tudomány eV sajátüása .és annak gyakorlatban való megvalósítása. Bonyhád község dolgozó parasztjai példát vehetnek Ladomány község dolgozóitól, nekik is úgy kell harcol* niuk a magasabb terméseredmények eléréséért, mint ahogy harcolnak a ladományi dolgozó parasztok, hogy kivegyék részüket a békéért, a seebb és boldogabb életet jelentő szocializmus megvalósításáért folyó küzdelemből. Lovak András VB cinük. A Tolnai Napló ankétja a megye legjobb termelőszövetkezeti állal gondozói részére A Tolnai Napló szerkesztőségének megír, vására megyénk termelő-zö- v-etkezetelnek legjobb állatgondozói értekezletre jöttek össze január 29- én Szekgzárdon. a megyei tanács kistermében. hogy megtárgyalják aze- kat a feladatokat, meiyaket a in* nisztertanács kétéves aMat-tenyévetéséről szóló határozata meg.cövc'.el áMatgondozóinktól. Az értekezjetev Csőké János elvtárs, a megye; tanács agroprop&gandistája ismerteti, hogy milyen nagy jelentősége van mg állatállományunk áttefil tetősénél annak, hogy állatgondozóink mennyiben tekintik szívügyüknek az áltatok pontos takarmányozását. Csőké elvtárs különösen fölhívta az állatgondozók figyelmét a takarékosság kérdésére és arra, hogyan lehet egyszerű eljárással jó minőségű takarmányt biztosítani az átlátok számára, amely átsegíti termetócsoportjainkat a nehéz téli takarmányozások ideje alatt. Különösen hangsúlyozta g szal- nrafeVtárást és a gyors silózést. amelyet minden termelőcsoportná' egyformán lehet alkalmazni. Amint mondotta Csőke elvtárs, az áttekUe- tés egyik fontos lel tétele az, hogy bátran alkalmazzuk az új agrotechnikai eljárásokat. Minden tenne'facsoportnál megvan a lehetősége a szalui a f e 1 * á rásna k és a gyors siló- zásnak egyaránt A gyors silózásnak az is az előnye, hogy 36 órai ‘árolás után már lehet ete'n-" az á'latokka). A takarmány b‘rt»sf‘á=n me'V az állatok gondozásáról részletesen beszólt Csőke elvtárs. Rámutatott a beteg állatok elküiönítéséncx jelenti ségé.'e, ml-' mondotta, — hacsak egy új álla: .3 kerül a már meglévők mellé, ne kössük azokat össze, hanem legalább 30 napig tartsuk külön megiíigye és alatt, — Az áiiat- egészcégügyi védelem megköveteli a il-atántartást is, főleg a teriőtlc- nítést. Éppen ezért fontos, hogy á - latgondozóink az állatok tisztántartása mellett rendszeresen takarítsák, meszeljék az istá’lókat. az ajtóba pedig klórmeszes ládát rakjanak, ami a lába;, fertőtlenítésére szo’gál. Hangsúlyozta, hogy igen nagy jelentősége van takarékosság szempontjából az itatásos borjúnevelésnak, melynek előnye amellett, hogy tej- megtakurirást eredményez az is, hogy az anyát hamarabb lehet pároz- tatuii. Csőke elvtárs beszédében még rámutatott arra is, hogy a sertéstenyésztés terén milyen fejlett módszereket lehet alkalmazni. Például azt. hogy a két-három napos malacokat már a.rra szoktatjuk, hogy a szalma- rágás helyett pörkölt árpát és darált borsót szórunk eléjük, melyeknek igen magas tápértékük van. Ez az eljárás nemcsak az elhullás tehetőségét csökkenti, de nagyban elősegíti az állatok fejlődését is. — Arra azonban — mini mondotta nagyon kell vigyázni, hogy a kismalacok moslékot és híg takarmányt ne kapjanak, mert igv K,koszosodnak Négyhetes koruk után tiszta vizet lehet T-kik ;dn; és így könnven elérhető 18 -20 kilós választási átlag. A beszámoló Klán Csécsi Gáspár elvtárs, a tengelici Petőfi tsz kitüntetett sertésgondozója mondotta el. hogy hogyan tudott felneveltetni 20 anyakocától 731 malacot, 1952-ben már úgy állította be ezt a lörzsáilo* mányt, hogy év vegére háromszor íiaztatta le őket. Hogy ezt az eredményt elérhess*1, ahhoz szükséges volt, hogy a malacokat hathetes ko* iában elválassza és naponta egyszeri szoptatást elmulasszon. így az anyát hamarabb, már az elles után négy héttel br lehet búgatni. Csécsi elvtárs után Markovics György elvtárs. a naki lennel5csoport sertésgondozója mondotta el, hogy náluk milyen komoly hiányosságok vannak a termelőcsoportban, nincsen a sertéseik számára megfeVö férőhely, így komoly nehézségekkel kellett megküzdenie, hogy elérje e tizes Malási átlagot. Azért mégis 15— 17 kilogramm közötti választási át" lagot ért el a malacokkal. Szál dán János, a zombai Béke tér* melószövetkezet kitüntetett sertésgondozója is elmondotta, hogy milyen, módszereket alkalmaz a sertés! e- nyésztésben, de elmondotta azt is. hogy ezeket a módszereket még jobban tudná fokozni, ha a tsz vezető* sége támogatná öt munkájában De amint mondotta, a vezetőség nem biztosítja számára azokat a kedvezményeket .amelyeket a minisztertanács határozata biztosi: a sertésgondozók számára így példán1 méo a prémiumkén* esedékes malacaiét sem kapta meg. %
