Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-29 / 24. szám

ÜKS JANUÁR S* N R P T. Ó Átadták a Nemzetközi Sztálin-békedíjat Hja Erenburgoak Moszkva (TASZSZ): Január 2T-én átadták „A -népek közötti béke meg. saCárcb'láséért” elnevezésű nemzet­közi SatáJin-dijai Hja Ereaburgnak, a kiváló szovjet írónak, az ismert 'jiSkefeaícospa.k. A Kreml Szverditov- termébon ismert szovjet írók, tudó" sók művészek, továbbá a szakszer* vezetek képviselői és a szovjet sajtó, dolgozói jelentek meg. Az ünnep ségen D, V. Szkoh elein. akadémikus., a Nemzetközi SztáKn- békedtj bizottság elnöke meleg sza­vakkal jellemezte Úja Erenburgnak * népek békeharcában vitt, szerepét, átnyújtotta neki az oklevelet ú- a J. V. Sztár,in elvtár* képét ábrázoló aranyérmet. A kitüntetettet a szovjet békebi- zat'ság nevében N. Sz. TyiJionov, a Hja Erenbt Az üdvözlésekre Úja Erenburg vá* 'fldíaölt. • „A népek közötti béke roegsziiár- áításAért“ elnevezésű nemzetközi Sztáiin-dijat odaítélő bizottság tagjai — azzal, hogy nékem juttatták é magas kitüntetést, .kétségtelenül nem antiyLra azt a szerény hozzájárulást akarták jutalmazni, amellyel a béke védelmének ügyöt szolgáltam, hanem inkább valamennyi szovjet ember munkáját. hőstetteit és jóakaratát élenjáró. mélységesen humanista kul. fúrájiífc szerepét, népünk önfeláldozó barcát1 -- mondotta a többi között — Nincs a világon nép, amely lobban becsüli a békét, mint a rni népünk. A mi népünk kiáltotta 3 há- ború minden .szenvedését, vérével fi­zette meg az emberiség szabadságát Ebben a számomra nagy pillanatban ‘•jeléit elv-társaimra és barátaimra gondolok, azokra, akik életüket ad-. tak, hogy megmentsék' a haza föld* ‘ét és valamennyi becsületes ember jogát, a békére és az/ emberi méltó-' ságira.. \ szovjet nép nemcsak azért szol gátja odasdóan a békét, mert ismeri a háború borzalmait. A szovjet nép hisz eszményéinek igazságában és életerejében. A Szovjet Köztársaság' ■ Beikét a világnak!" Jelszóval szüle- lőtt', és nincs nálunk' olyan ember, e.kiit vonzana a vak gyűlölet hirde­tése. a bombák, vagy baktériumok rjí.cíx&ése, a rombolás, gyilkolás pro. pc-tandája. Népünk nem,azért szolgálja oda­szovjet írók nevében A. A Szurkov, a szovjet nők nevében Z. P. Maradu. gykna, az L. M. Kagunovics 1. mosz­kvai állami csapágyüzem mérnöke a szovjet ifjúság nevében V. N. K ricsenko, az M. V. Lomonoszov mosz­kvai áltatni '.egyetem hallgatója üd­vözölte. Lóim; Aragon francia író lelkes beszédét mondott. Szólott a szovjet és-.a - francia nép barátságáról, amely egyik feltétele az egész világ béké­jén ék, Németország kulturális élet? kép­viselőinek nevében Anna Seghers üdvözölte a Kitüntetettet. üdvözli »beszédet mondott. Jorge Se. lamea, a Szovjetunióban vendéges­kedő .columbiai író is. rg beszéde • adóan a béke ügyét, mert fél a há­borútól. Népünk gyűlöli a háborút A nékünik osztályrészül jutott meg­próbáltatások után nem lebst ben­nünket megrémíteni. Mindössze 10 esztendő választ el bennünket Sztá­lingrád hősi eposzától. Amerika urai talán már elfeledték ezt. De mi em­lékezünk rá >és nem rettentenek meg bennünket a fenyegetések. Azért ál" lünk' a béke oldalán, mert eszméink és -eményelmk diadala elszakíthatatlan 1 béke diadalától Amerika urai ké“- vzek mindent és mindenkit mégsem . násitefti, csakhogy megállíthassak a őríénélem menetét, Mi pedig meg- ✓éd'émíezümk minden gyermeket, bár. hol él 'is. Tudjuk, hogy berátpitek v/ázmiilióin kívül van még egy szö­vetségesünk:, az^ emberiség jövője. Bárminő legyen is a szovjet em­ber nemzeti származása, mindenek­előtt hazafi és igaz internacionalista, e’íenüége a faji vagy nemzeti meg különbőz telesnek, a testvériség baj­noka, a bélre rettenthetstiék védel­mezője. Hp a szovjet ember a kezét nyújt, ja. é? a kéz nem parancsol, nem is. segítséget kér, támogató kéz, a ba­rát Ipezé ez. A béke híveinek gyű" léseit« és kongresszusain valamennyi ország küldöttei .nagy ’ figyelemmel hallgatják a Szovjetunió képviselői" tíek szavát. Azért van az így, mert szavaik mögött egy nagy nép mun kája, biztonsága, ereje • rejlik. Nemrégiben a korszak élenjáró MÚberei voltak béke harco-sai. Most, a bécsii kongresszus után joggal elmondhatjuk, hogy a népek válttá,k u béke harcosaivá. Igen, a népek crfitvá értek. Megerősödtek, védel­mezik a szülői házat, a becsületet, a nemzeti Kultúrát, a' függetlenséget, a biztonságot. Amerika urai nem akarnak az ér­elem szavára hallgatni. Jó! halijuk vésztijósió varázs-igéiket, szemünkbe tűnik gonosz sü-gölödésük. Nem un­dorodnál, semmiféle aljasságtól sem. neon. torpannak meg semmiféle bűn­cselekmény előtt sem. J;éjüket el­vesztik, mert reményüket vesztették. A béke tért nyer és győz. Nagy megtiszteltetés jut- osztály, részemül Mellemen viselhetem an­nak az embernek képét, akinek alakja állandóan ott él mindét) szov­jet ember, korunk minden békeszere, tő «ftibörünek szívében. Midőn erről a nagy éleslátásé és igazságos cm-, benői beszélők, népünkre gondolok: barát a baráttól elválaszthatatlan Nem választható eí népünk .a világ. :öbbi népétől sem. Boldogság, hogy a béke nagy hadseregének katonája lehetek. Míg szívem dobog, minden­kivel együttharcolok a népek test- vétségéért, a kultúráért, n jövőért, a sötétség, az aljasság és. a háború c!h>n (Viharos taps.) Washinglpn (MTI): A Reuter waeb- tagton; .jelentésében beszámol Geor­ge Mennyinek, az AFL amerikai szakszervezeti szövetség muntkásáru- ló eüiÖkifeieic ■ a szövetség folyóíratá­bán meg Jeleni estekéről. Menny eb­ben a cikkben leplezetlenül az ame­rikai 'militarista körök háborús poli­tikája mellett' fogta! állást és kije­lenti,', hogy támogatja Eisenhower „srőfészitéseit." Az AFL jminliásárultf elnöke támogatja Kisenhower háborús politikáját KÉM ES GYILKOS AZ ELJXÜKI SZÉKBE* ’J Hó, a belgrádi fasiszta ként- és gyilkosbamjc • vezére, az amerikai-angol 'imperialisták rég’ ügyr&ka és provokátora, fölvette a „Jugoszlávia elnöke" c’ftiel. Mielőtt Tito *JeormányfőbőV' ,,államfővé." válto- nytti mielőtt „elnöki“ pávatoliakkal ..ékesítették föl ezt ••-.yíreskezü bohócot, ez év január T34ín szégyenletes ko/ltedia játszódott le a jugoszláv fasiszta szkupstinában: 'ifogiultdk Jugoszlávia úgynevezett „vj alkotniányáT'­Tito kámarillúja most nyíltan és hivatalosan. meg­szüntette az 1946. évi alkotmányi. Ezt dz aüiotínámfi a nép. egyhangúlag jóváhagyta és elfogadta, alig, hogy •i Szovjet Hadsereg féteZabadilolta ■Jugoszláviát JlUhr önkényuralma (dől. A szkupsHna a,z ml-amrend áUitóUi- gQH rjovábbi tökéletesítéséről" szóló frázisok Hangozta­tása közben hagyta jóvá gz ríj. jellegzetesen fasiszta ■ytlkatraáirA'. Ez az alkotmány az óceánontúti impi- riatiqtdk anieJtében a tegkegyeüenebb rendőri önkényt es'ttz erőszak'uralmát iktatja a jugoszláv törvénykönyv- bei ■ Nem nehéz elképzelni ennek az -alkotmány nah“ a r ártalmát, hiszen — mint a nyugat európai sajtó is be­ismeri — a gyalázatos okirat szövegé! George Allen, a. hírhedt amerikai kém, « Watt Street Tito-Jugoszlávia; helytartója mondta tóJTba. Az új jugoszláv ..alkotmány“ hivatalosan is áttér- ic-ssti. gz „amerikai életforma“ kultuszál. Ennék az ,telet- jármának“ a meghonosításában a títoistú gyilkosok már ez ú) .Alkotmány“ életbelépése előtt' is nem kis ,,hal-a­dást" értek él! Á jugoszláv hazafiak ellőni éjszakai haj- tóvadászatok régóta folynak., mégpedig, amerikai rendőr- /bitók felhasználáséval-. Amerikái gumibotokkál ütlegelik és amerikai acóibüincsekbe-verik az elfogott hazafiakat, amerikai börtönökben szokásos kínzásokkal vallatják, » amerikai villamosszékben végzik ki őkel. A jugoszláv *$P r<gtóía ismeri az ,,amerikai életforma“ e fontos kel. tätet?, Most pedig mindezt „törvényerőre“ emelik. Az amerikai monopolisták érdekében a belgrádi percemberkék már régen lomtárba lökték az ipar átl-a- mn-vít(ísáról szóló törvényt. Jugoszlávia gazdasági éleié- ri-ek minden kulcspozíciója az amerikai rgblók közvet- ’-en ellenőrzése alá került, Az 1946. évi, alkotmány el­törölte a tnagánmonopölmmokat, tehát karteUíke-t, a szindikátusuké, a trösztöket és az ehhez Hasonló szerve- seteket, amelyeket azért alakítottak, hogy diktálják <tz árak-gi, monopolizálják a píegot, és sértsék a népgazda­ság érdekeit'' Az Í946. évi alkotmánynak ee'a rendel­kezése, mely akkor védte az ország gazdasági függet­lenségét, már régen nem felel meg a jugoszláviai hely­zetnek, ahol az amerikai trösztök tényleges urai vala­mennyi vezető iparágnak és minden természeti, kincs­nek. Ezért most ezt a rendelkezést minden, Jeketória nél­kül, a sutba hajították. Á TÜo-rendszer eltiporja a dolgozók Minden poli­■ ■* tikai és polgári szabadságjogát. Teljesen meg­szűnt rí sajtó-, a szólás-, az egyesülési, és gyülekezési szabadság. Az országát, börtönök és gyüjtotaborok sűrű h'tíózato borítja. Jugoszlávia 250.000 Icatöbb fin és Iá- nyg börtönökben sínylődik. A fasiszta Tit.b-bnnda eltö­kélte, hogy megbontja Jugoszlávia népeinek egységét, -s megerősíti uralmát,> ezért mktdenltéppen szítja faji gyűlöletet és a sovinizmust. A Titó-k-jikk. nemzetiségi poétikája jellegzetes nációndl-soviniszta pőUtika, amely a nemzeti kisebbségek áltállá# elnyomásán és irtásán alapul. Teljesen érthető, hogy az új ,,alkotmányban" egy szemernyi utalás sincs a Pépeknek az államtól való IviilöAvMsig terjedhátö önrendelkezési jogira. Az új .alkotmány“ ugyanénak megszünteti >,a nemzetiségek házát", amely a szkupstim egyik hás-a. voh. . íz új ,.alkotmány“ formájában a legaíj’usalrb politt. kai hazugságot tolulják föl a jugoszláv népnek. Az or­szágban az elnök gyakorolja a főhataímat — mondja az .alkotmány“. Az elnököt a szkupstim- képviselői vá­laszt jálc. Az elnöknek joga van törvényerejű elnöki ren­delet ek kibocsátására. /íz elnök egyúttal a fegyveres erők legfőbb parancsnoka: tábornokokéit, tengernagyo­kat és más magasrangú katonai vezetőket nevethet Jci és bocsáthat el, elnököl az úgynevezett „védelmi tanács“ ütésein, elfogadja a külföldi követek Megbízóleveleit stb. stb. Jugoszlávia amerikai íMperfalista gazdái már régen kiszemelték a judás Tttot erre a tisztségre. Ezért a leg­aljasabb, Icyrayadosóbb imperialista sajtó, nJtit például az amerikai Life, vagy o francia Figaro mostanában kü­lönösen nagy buzgalommal népszerűsítette a belgrádi fő- hóhér ,teleiét, és munkásságát“, sőt harcát a csakis n szocializmus Icgmcgdt-alkodotiabb ellenségei által dicsőí­tett ,,szoci-al-izrwsártS ezért az amerikai háborús gyúj­togatok jobboldali, szocialista cselédei mind gyakrabban látogatnak d Bdgrádba. flto belgrádi „Fehér Háza." központtá váll: az amerikai, török, görög és jugoszláv katonai klikk szőri benne összeesküvéseit a békcszerc-tö népek ellen. Mint az UpüeU Press hírügynökség jelenlette, Flood szenátor már 1952 májusában kijelentette az Egyesült Államok Kongresszusában: „Tito báránybőrbe bujt far­kas, de a mi farkasunk, s. mgg kell tartanunk a mi olda­lunkon." Ugyan ki foglalta volna ol az „cinöld“ széket, ha nem Tito, az imperialista, kémszolgálatok fizetett pro. vokátom, aki már a jugoszláv királyi rendőrségnél vég­zett talpnyaló szolgálata idején is a hitleri Gestapót és az angol Inteuigence Service-t szolgálta, s már akkor ai amerikai imperialisták leghívebb és legalávalóbb balkáni bérence volt. Ugyan kik lehetnének az ,,alelnökökha nem Jugoszlávia népeinek olyan megrögzött hóhérai, mint Raúltomcs. Gyílasz, Kvraelj, Pijade, Vttfomanovics- Tempo ? S ha már kínálkozott az alkalom, ni tért is ne ragadták .volna meg, s miért ne kar ácsolnának?! 'T'üó sietett. Mihelyt u szkupstinúba.n kihirdették az * új „alkotmányi“, már másnap elfoglalta az elnöki széket. Miért várta volna nieg, hogy az új szkup- stina a most készülő „új választási törvény“ alapján ősz- szeüljönt A burzsoá ,alkotmány reformok“ a hamisító. sok és a szélhámosságok tömény kivonata. Be ez mind­egyiknél galád-abb. A belgrádi fasiszta bandavezér látszat-,-.,alkotmány" leplébe burkolózott, $ ’á nép csúfjára, a nép arcátlan becsapása árán, amerikai gazdáitól ösztönözve, fölka­paszkodón az elnöki székbe. S a vérczktzA bohóc na elnöki székben trónol!-IÁN MARÉK ü szovje kormány jegyzéke az Egyesült államok, Nagy-Britaania és Franc auiszág korín nyátioz az osztrák államszerződés kérdésében Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió külügyminisztériuma ez év január 12-án az osztrák, államszerződés kér­désével foglalkozó jegyzá’k0t kapott az Egyesült Államok Nagy-Britamita és Franciaország kormányától. A három hatalom kormánya az említőit jegyzékben az ENSZ-közgyűlés 1952. december 20-í határozatáig hivatkoz" va javasolja, hogy mielőbb hívják össze a külügymiuiisízterhel.yettesek- riek az osztrák szerződéssel foglatko. zó tanácskozását; A Szovjetunió .külügyminisztériu­ma jaúuár 27-én eljuttatta az Egve- sült Államok, Nagy*Britarmi,a és Fran-. ciaország moszkvai nagykövetségé­hez a szovjet kormánynak az Egye­sült .Államok, Nagy-Britannia és Franciaország említett jegyzékére vonatkozó válasz jegyzékét. A szovjet kormánynak az Egyesült Államok kormányához intézett vá- ' aszjegyzéke hangsúlyozza: — Ä szovjet kormány szükséges­nek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy az osztrák kérdésnek az ENSZ- ben történt felvetése —. valamint az e kérdésben hozott határozat —jog" sértő, minthogy az osztrák kérdés az ENSZ alapokmánya 107. cikkelyé­nek értelmében nem tartozik az ENSZ hatáskörébe, hanem kizárólag a négy hatalom, ;— a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Anglia és Fran­ciaország — hatáskörébe. Ami az Egyesült Államok kormá­nyának jegyzékében foglalt azon javaslatot illeti, hogy hívják össze a Iriilügymimsztcrhelyetteseknek az osztrák kérdéssel foglalkozó tanács­kozását, a szovjet kormány, mint ismeretes, már több ízben javasolta az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország kormányának. hogy a négy hálálom kormányai között már korábban megegyezéssel megál­lapított elvek alapján gyorsítsák meg az osztrák államszerződés előkészítő, sén-ek befejezését. Az Egyesült Államok kormánya azonban — folytatja a jegyzék, — őpúgy, mint Anglia és Franciaország kormánya — kitért a szovjet kor" mány javaslatának elfogadása elől, igyekezett az osztrák államszerződést ■íz úgynevezett „rövidített szerső- dés”-s.sl helyettesíteni. A „rövidített szerződés“’ nem fér ö?sz£ a potsdami értekezlet határo­zataival. sém pedig a Szovjetunio- wak, az Egyesült Államoknak ÁjDíi­liának és Franciaországnak Ausztria, rúl szóló egyéb egyezményeivel A „rövidített szerződés" nem ír elő semmiféle olyan határozatot, amely elősegíthetné a valóban független és demokratikus osztrák állam megite" rendesét. Nem biztosít az osztrák népnek demokratikus jogoka; és sza­badságot, széles teret nyit a-fa­siszta rendszer újjáteremtésére Ausz­triában és arra. hogy Ausztriát az óspaksatJanti tömb agresszív t«rvci végrehajtásának érdekében használ-- hassák fél. A jegyzék a továbbiakban hang-’ súlyozza: nem lebet eíhailgafcrii azt. p tényt, hogy az osztrák kormány e’- ienzi az Ausztriával kötendő állam*, szerződés -1 tervezetét, az úgynevezett ..rövidített szerződés"-ért küzd. pe­dig; az nem felel meg az osatrák inén nemzeti érdekeinek. A szovjet-kormány az osztrák szer-' ződés megkötésének meggyorsítása érdekében kétízben :— 1.952, augusz­tus 14-4 és szeptember 27-i jegyzéké" ben —■> leszögezte, begy kész részt- venni a négy hatalom képviselőirtév az osztrák kérdéssel foglalkozó ta­nácskozásán.. A szovjet kormány mimd&zideig sem az Egyesült Államok kormányá­tól, serrt Anglia és Franciaország kormányától nőm kapott választ erre a kérdésre. Az Egyesüli Államok. Anglia és Franciaország kormánya január 12-1 jegyzékében újból 'ei* hallgatja a szovjet kormány által folytatok, febtemlített kérdést. A szovjet kormány újból, kijelenti, hogy kész résztvenni a négy hatal-caf) képviselőinek az osztrák kérdéssé' foglalkozó tanácskozásán. A szovjet, kormány ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy előzetesen válásit kap-' jón az Egyesült Államok kormányá­tól, továbbá Anglia és Franciaország kormányétól arra a fentemütett kér­désre, készek-e visszavonni a rövi­dített szárződés”"ről szóló javaslatu­kat, befejezni az osztrák áilarijszer. ződés megtárgyalását, hogy ílymó- dón elősegítsék a szabad ás függet­len Ausztria megteremtését — feje­ződne be a jegyzete Ugyanilyen tartalmú jegyzéket in­tézett a szovjet kormány AtÉgífá : ős Franciaország kormányához te. „ Ve végessetek ki ártatlanokat** — Tiliakozások a Rosenberg-házaspár elleni ítélet miatt NéwyoTiir (MTI): A newyorki Daily Worker írja: A „Les Temps Modemes” című fo­lyóirat januári számában Ren-é Gu- yownaí követeti: nyilvánítsák sem­misnek a Rosenberg-bázaspárra ki­mondott ’ ítéletet. „...az 1715.oldal terjedelmű íté­let tanulmányozása után nem marad kétség afelől, — írja Guyóimet cik­kében.— hogy Julius és Bthei Ro- sonibcrg ártatlan —,. ártatlanokat vé­geznek ki.... ha az amerikai elnök ‘nem ; gyakoro-1 kégvelmet...” A newyorki Daily Woiker eg.v másik hírében azról tudósít, hogy a kaliforniai Santa Rosa rádióáMomá- sa-legutóbbi esti adásában felolvasta két helybeli napilap nyílt levőiét az amerikai elnökhöz. Az újságok ol­vasóik nevében kegyelmet követel­nek az ártatlanul elitéit Rosenberg - házaspár számára. A Rosenberg"hé- zaspár élete megmentésének • szentöh adás keretén belül Sánta Rosaegyjk lelkésze is arról beszélt, hogy hívei­vel együtt az igazságtalan ítélet megsemmisít ését követeli. fifÖTid külföldi hírek Kairo (TASZSZ): Badevi, egyipto" mi kereskedelmi és iparügyi minisz­ter január . 25-én kijelentette, hogy a kormány új törvényjavaslatot ta­nulmányoz, amely „nagyobb biztosí- tékoicat’“ nyújt a külföldi tőkések­nek és arra buzdítja őket, hogy tő­két helyezzenek e! az egyiptomi gaz" dsságban. Azt is közölte, hogy Egyiptom és az Egyesült Államok előreláthatólag hamarosan aláírják az amerikai szakértők” Egyiptomban való a:!kai. utazásáról szóló egyezményt. Az „A! Ahram” című lap jelenté­se szerint egy amerikai pénz. és iparmágnás felajánlotta az- egyiptomi kormánynak hogy ipari tervek 6i- nanszíroáá3ára bármilyen nagy ősz- • szeget is hajlandó az egyiptomi kor­mány rendelkezéséi? bocsátani gya* [xittermésben n^nijtott biztosíték ei- ’enében. Szófia (MTI): A Tiito-fasisztáK meghívására Isztambulból tizenhattá, gú törők parlamenti küldöttség uta­zott Béig iádba. Newyork (TASZSZ): A New York Times kommentálja a katonai tör - vényszók ítéletét kilencvenkét por- töíicoi Icatonai felett. Ezek a ka.to" nák Koreában nőm voltak hajlandók harcolni, A lap beszámol Koreából San Jüanba érkezett, levelekről, ame- yek atró! tanúskodnak, hogy a por. toricoi katonák között igen nagy az elégedetlenség. Páris (MTI): A francia nemzet­gyűlés kedden délután megkezdte a oénzügyi törvény vitáját. A vita első részében Paul Reynaud. a kör mány egyik leqfobb pénzügyi szak­értője a frank devalválásának lehe­tőségéről basÄ, Ennek a pénzügyi mű veti. fenek « megvalósítása újabb hatalma*• profír forrást jelentene a francia1 kapitálist ták egy csoportja számára. Peking (Uj Kína): A Kínai Béke- bizottság állandó bizottsága hétfői kibővített ülésén Szun Csin-Lin. a népet béfeekongresszusán résztv&tt kínai küldöttség vezetője ég Kuo Mo-Zs-o, a Kínai Békebizottság elnö­ke és a Becsben járt kínai küldött­ség helyettes vezetője beszámóltak a ' békskongiresszus munkájáról és jelentőségéről. Az ülésen határozatot hoztak, hogv mozgósítják az egész ország: lakossá* gát a népep békekongresszussa hatá­rozatai megvalósításának bistósitá- íára. Phenjan (Uj Kína): Dél-Koreában, az ellenség mögöttes területein foko­zódik a partizántevókenység. A „Mihcsu Csoezon” jelentése sze­rint délkoreai partizánok az, etemit három hónapban ellenséges utánpót. jási vonalakat, raktárakat és erődít­ményeket támadtak azon a hatalmas területen, amely Szöul külvárosaitól a Korea déli csücskénél lévő Csezs« szigetéig terjed. . . Kiongki tartományban decemberei, sején a partizánok meglepetésszerfi •áinadással beliatoitak egy Szöultól mintegy 24 kilométerre északnyugat, ra lévő körzetbe. Dél-Kanvon tartományban a par­tizánok ismételten támadták az el- 'enségnek Tegu éa az arcvonal kö" l.rtt húzódó utánpótlási vonalait Az Észak-Kioagszang és Dél-Kiony. szarig tartományban működd parii iánok december végén több táma­dást intéztek lisziamanista. Votótó.- kak eüat. J

Next

/
Thumbnails
Contents