Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-27 / 22. szám
V/LAC PROLETÁRJAI EOV&Ul JETEK! f A MAI SZAMBÁN: Mas Heimaun elvtárs nagy beszéde a hamburgi dolgozók tömeggyüléíéii (2. o.l — Jugoszláviában 1952-bón több üzemi baleset történt, mint 1951-ben Í2. o.) --A marokkói függetlenségi mozgalom (2. o.'i — A felvilágosító munka fontos formája: a csoportos agitáció (3. o.) — L Népí demokráciák hírei (3. o.) — \z érték törvény működése a kapitalizniiisban és a szocializmusban 1. oe £ ö »Ti TOLNAMEGYEI PÄRTBf ZOTT5ÄGANAK LAPJA 'ff ' \. Évfolyam, 22. szám *i?a 011 f ii í.r ií kt-.nn, • ■> v >i m ■*. ... —■■■■■......... .......................... ■ ■ .....................—- ............................................................... ...... ' ............ Á gépállomások és a termelőszövetkezetek közötti szerződéskötésről Gépállomásainknál e hónapban indult meg a termelőszövetkezetekkel kötendő szerződés. A szerződéskötéseket egész- évi munkákra kötik meg a gépállomások é> a termelőszövetkezetek közösen. A kölcsönös szerződéskötésnek törvényereje van, melynek pontos és feltétlen teljesítése, mindkét félre egyaránt kötelező. AJ szerződéskötés igen fontos okmány, ez állapítja meg a helyes és kölcsönös viszonyt a termelő- szövetkezetek és gépállomások között az egész évi mezőgazdasági munkák elvéozésére. Az elmúlt évben a gépállomások és a termelőszövetkezetek szerződéskötése nem volt kielégítő, sőt ahol szerződést kötöttek, ott sem tartották be több esetben kötelezettségeiket. Ez megmutatkozott a gépállomások és a tszcs-k részéről is. A tamási gépállomás igazgatója nem tartotta fontosnak, a tszcs földterületének, fel'-zántását a tavaszi kapások alá, és amikor a tszcs vezetősége és tagsága követelőleg lépett fel, azt a kijelentést tette, hogy neki előbbre való az egyéb munka, majd holnap megbeszélik. Kiderült azonban az, hogy ez az előbbrevaló munka a röplabdázás volt az igazgató szamara, ami akadályozta abban, hogy a tsz-szel megbeszélést folytasson a feladat végrehajtására. Elmondhatjuk ezt a hőgyészi gépállomásról, ahol ugyan a szereződést megkötötték a termelőcsoportokkal, dg az igazgató maga oftls azt a kijelentést tette, hogy ..amit tudnak“ majd elvégeznek belőle. Nemcsak az igazgatók résiéről, hanem körzeti mezőgazdászok részéről is hanyagságok voltak tapasztalhatók az 1952-es évben. Ennek következtében elharapózott a hibák megtörésének szelleme, kialakult az olyan káros nézet ,,én se bántalak, de te se bánts engem" és igy nem éltek azokkal a kötbérigényekkel, ami nagyban fokozta volna a szerződéskötés betartását és gondolkodásra késztette volna a ts-z-ek és tszcs-k, valamint a gépállomás vezetőit. Nyilvánvaló, hogy ez a helytelen elv elharapódzása veszélyeztette a tervek teljesítését, mert nem egyszer rúgták fel a szerződésben foqlalt kötelezettségek betartását. Ez nagyban hozzájárult a szövetkezetek termelésének alacsony voltához. A tszcs-k , és gépállomások viszonya megromlott, ami természetesen megbosszulta magát az egész évi munkák elvégzésénél. Most újra itt van a szerződéskötések ideje. A termelőszövetkezetben a tervkészítéssel egyidejűleg meg kell kötni a szerződéseket, legkésőbb február 2-ig kell megküldeni a gépállomásoknak a szerződéskötésre támaszkodó terveiket a megyei tanács gép állomási csoportjához jóváhagyás végett. Ezért iparkodjanak gépállomásaink és termelőszövetkezeteink a kölcsönös sznrződóikö- lé.s mielőbbi megkötésére. Feltétlenül szükséges, hogy most küszöböljék ki és vegyék elejét azoknak a hibáknak, melyek a múlt esztendőben gátolták a terméshozam emelkedését. A tapasztalat bizonyltja, hogy ott, ahol alapos tervet készítettek és a tervre támaszkodó szerződéseket kötöttek a gépállomásokkal, nem maradt el ennek az eredménye. Ezen a téren jó munkát végzett a mözsi gépállomás. Munkájuk eredménye nem maradt el, mert az Úttörő tsz jó eredményt ért el a termelés terén és teljesítette idejében silózási tervét. Ezt úgy érték el, hogy a gépállomás betartotta a tervet és minden munkát kellő időben elvégzett a mözsi Úttörő tsz-nék Ez eredményezte azt, hogy a gépállomás és a termelőszövetkezet közötti viszony igen jó. Hiányosság még az is, hogy a termelöcsoportok nem adtak elegendő traktorost a gépállomásnak, vagy nem gondoskodtak a gépállomás traktorosainak megfelelő ellátásáról és szállásáról, valamint az üzemanyag idejében való szállításáról. A gépállomásoknál pedig szintén igen gyakori hiányosságként kell megemlítenünk, hogy nem végeztek megfelelő minőségi munkát, amit a tszcs-k elnökei több esetben átvettek, anélkül, hoav meggyőződtek volna annak minőségéről. Nem követelték meg a gépállomásoktól. hociv a fejlett agrotechnikát alkalmazták. Fontos, 'hogv mindenkorra megszüntessük ezeket a lazaságokat, melyek nagy általánosságban mutatkoztak mén a -gépállomások és tszcs-k vonalán. A körzeti agrö- nómusok feladata, hogy felmérjék az agrotechnikai eljárások követelményeit és ennek megfelelően bírálják el, hol milyen talajmunkára és mekkora területre hány gépet tudnak biztosítani. A termelőszövetkezetekkel egyöntetűen győződjenek meg arról, hoqv mennyi növénvápolási és egyéb talajmunkát tudnak géppel elvégezni. Vagyis vegyék bele gépállomásaink a szerződésükbe ugyanazokat a gépi munkákat, melveket a termelőszövetkezet termelési tervében felvett. A magas termésért vívott harc már most kezdetét veszi, a jó fel- készültségtől függ az, hoqvan tudják biztoüí'ani kint a szántóföldeken és valóra váltani mindazokat a feladatokat, melyeket tervbe vettek. Éppen ezért a szerződéseknek alaposaknak kell lenniök, hogv valóban törvényerővel bírjanak mindkét fél számára. A szerződésben a . minőségi munka, az agrotechnikai követelményeknek megfelelően minden egyes munkánál külön legyen ieltüntetve. Súlyos tévedés az, ha valaki még olyan maradi gondolkozással bír, hogy únv vélekedik, hogy majd minden rendben lesz és ahogy esik, úgy puffan. Egyes termelőszövetkezetekben még mindig nem látják az agrotechnika alkalmazásának jelentőségét és így tápot adnak g maradisáqnak, a szájtátj- ságnak. Nem látják a terméshozam emelkedésének jelentőségét és még mindig az elérhető termésen alul akarnak termelni. A gépállomások hivatottak arra, hogy meggyőzzék a tsz-ek és tszcs-k vezetőit és tagságát a helyes agrotechnikai eljárások jelentőségéről. Jó példát mutat ezen a téren a bölcskei gépállomás, ahol a körzeti mezőgazdászok és az agronómusok rámutatnak a tervkészítés alkalmával az öntözéses gazdálkodás bevezeté-. sének jelentőségére. Kössék össze gépállomásaink a tervkészítést a szerződéskötéssel és folytassanak széleskörű politikai felvlilágositó munkát, hogy be fordulhasson elő az, ami még az elmúlt évben megmutatkozott, hogy egyes termelőcsoportok féltek a gépi műveléstől és nem lát-’ ták meg azt, hogy amíg a gépi művelés kataszteri holdanként 75 forint körül van egész évben, midig az igaerővel végzett munka sok, zorosát kiteszi ennek a költségnek. A szerződéskötést termelési értekezleteken ismertessék a gépállomások dolgozóival és a Nzcsk-riél a csoDortqvűlésen mert ez komoly okmány mindkét fél dolgozóinak és ennek betartásával tudnak elérni magasabb termésátlagot és ez mutatja meg azt, hoqyan váltották valóra a Központi Vezetőség november 29- én megtartott ülésének határozatát. ÁPRILIS 4 TISZTELETÉRE! A Tolnai Selyem fonó versenyre hívja a menve összes üzemeit A Tolnai Selyemfonóiiyár »/ elamvh évben kimagasló eredményeket ért el. Évi tervét határidő előtt teljesítette, jelentős eredménnyé' büszke’- kedhet a takarékosság ás minőség terén is. A-/, idői évben méz jobb eredmények elérését tűzte ki célul az üzem valamennyi dolgozója. Ennek megvalósítási érdekében hazánk fei- ■szabadifásának 8. évfordulójára szocialista munka versenyre hívják ki a megye' valamennyi üzemét, vállalatát. ..Vállalatunk a múlt évi tervét lQß.9 ■százalékra telje-ítette. — Írják levess a 'versenykihíváson keresztül a megye össze* üzemeiben a fejlődés motorja legyen. A munka versenyt havonta értékeljük és felkérjük a Szakszervezet Megyei Tanácsát, hogy a legjobb vállalat jutalmazására ván- dorzá-zlól adjon." A verseny pontjai a, következők: I Az 1953. éves műszaki intéz- * kedési tervben előírt műszyki- szorv0zé*i intézkedéseket liatáridőre megva.ósitjuk. vy Készáru termelési tervünket —*’ változatlan áron 100.5 százalékban fogjuk teljesíteni. r- Tc-rví/.príiséíiink 99 fzúzáiéhoz teljesítését vállaljuk. 6 A 100 forint összes.béralapra • eAő teljes termelési értékicr- viinket 101.5 százalékra teljesítjük. n Vállaljuk, hogy a munkaver- * • «enyben minden munkás t-s műszaki állományba tartozó dolgozó részt vesz. Kérjük megyénk üzemeit, hogy ver. snnykihivasunkat fogadják el <> használják - fel ezt a nemes párosyor- sonyt arra. hogy az üzemek jobb munkáján keresztül gyorsabban építsük a szocializmust, teljesítsük túl lükben. — Ennek :i ' ersenvkihjvás’ nak a célja, hoav az új. feszített tervet mind“ii részlc’/ben teljesítsük, sőt ti'rteljcsivük. Tervünk béketerv és annak teljesítése vállalatunk minden dolgozójának érdeke. Ez a ínu.ti- k;tv.cwny arra hivatott, hogy saját válla a:unkuak — a Tolnai Selyem- fonógyárnak — munkáját megjavítsa •» Az önköltségcsökkentés voná- ián v állaljuk, hogy az U 33. évi búzással szemben havonta 95.003 forintot takarítunk meg a munkaerő jó megszervezés-éve’, a munkaversenymozgalotuma], a Gazda-mozgalommal. t .U í. osztályú gyártmányaink •• ^ zúzalék a. 01.'8 lösz. béketervünket. (torsi Ferenené párttitkár b. budai Jánosné szakszerv, elnök Deák Margit igazgató. A biiíCMltei «i‘jiíiIlóinál vezet 23 gé|» juv ÍIíÍSÍ A gépállomásuk közötti gépjavítás; verseny több gépállomáson megjavította a gépek kijavításának Utómét Az elmúlt Imién a megtartott üzemi értekezleten a dolgozók újabb válla iá-t lettek: -O ifi pék • jobb kijnví'á- sávnl tudják segíteni a tszrs-k maga sabb terméshozamának elér és é t. Lelkes etfüulá.sok szitfétték a nag!/- - dorogi géjtállomdson. Eddig tárcsái- kút '100 százalékú/ kijavították, '10 velőgépből 24-et, 11 cséplőgépből 10-ct, u- ctőjépeknek pedig 50 százalékát pirították ki. A nagydprog: gépállomást a lelkes vállalások és azok teljesülése segítette oda, hogy a megye gépállomásai között folyó versenyben a harmadik helyre kerültek. A vctseiiijjbe.il még mindig a bölcs- \ l'i’i gépállomás jár az élen. Elláig az összeg kijaüitüsi fércét 01 százalékra teljesítette. Ha azonban a böle- kei dolgozók meg akarják tartani az első helyet,-jobban kel! fokozni a munka ütemét. Az utóbbi napokban gyen- ! gült a javítás üteme. No bízjeák .el magukat a bö'.c-skei vezetők és dolgozók, mert nyomukban van az ireg- szemc-sei gé-pállomá-s. .Mindössze két százalékkal maradtak el- Az /regszemcséi dolgozok j/4 versenjjestek az verse« v ben utóbbi tíz napban. Ita tovább így fokozzák unt libájukat, rövidesen az ehe kerülnek, bebizonyítják, hogy nemcsak az őszi munkákban tudnak élen,járni, hanem ,r gépjavításban is E'marad.'.ak .r vorseny-bwi a kóréh- bán e’eh Járó pincehelyi és teve'; gép, ■i lomások. Ez -tzt»irnuu.ja. hogy senki nini'* In ebÍzt,is •i; a a a rra. h otry élen um rai 1 ion i t','i a k * e:i bízz a ni:A2 ■át. megpihen babé ■rain. ■ annak ne ni halad előre a géprk k 5P rí La súnak Ü!« eme, K íj ti Iliiéi mi nap :y írón dől k eil f órűítani azo! i ra ;i ni ii nkn i gépek re. ám 0Ívé ke t táv, 1, ü-/uir fc ig’na k lias/.T, á'ni. í-v p 6;<i á 111 •sinn'!« ók. tárrsák. kifli válón) K, fog as-ok. ve ’tögé pék. Ezek mell p tt na'j :y áűi vt koll íeklelni az. erőgépek kijavítására. A- jó és gyors kijavítás nélkül nem tudják az agrotechnikai eljárásokat biztosítani. A magasabb terméshozamot elsősorban ezeknek a gépeknek a jó és időben való alkalmazásával tudjuk biztosítani. A gépállomások igyekezzenek minél előbb Vitijiunsz-lé' é simító*. készíteni, hogy az őszi mélyszántásokat idejében el tudják simítani. Ezenkívül igyekezzeiek minél több munkagép összekapcsoló szerkezetet létesíteni, hogy ezzel is meggyorsít-' eák a tavaszi munkák elvégzését. Nagyobb gondot a silósásra A silózás terv teljesítésében általános lemaradás van u járásoknál. Ennek oka az, hogy a járási tanácsok nem tekintik döntő feladatnak a .silózást, mely állatállományunk átteloltetésé- nrk biztosítását szolgálja. A silózásban a szekszárdi járás az első amely csak 73 százalékra teljesítette tervét, míg a gyünki járás B9 százalékhan teljesítette. A 'többi járásoknál komoly lemaradás mutatkozik ezen a téren, főleg a bonyhádi járásnál, amely a legutolsók között foglal helyet, A bonyhádi járásnak és a többi járásoknak is jobban kellene fokozniuk a silózás ütemét, hogy az utolsó helyről a* elsők közé kiizdjék fel. magukat. Járási tanácsaink sokkal nagyobb gondot fordítsanak a silózásra, hogy kétéves állattenyésztési tervünk teljesítése biztosítva legyen. Járási tanácsaink tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy silózási tervüket minél előbb teljesíteni tudják. Ezért tanácsainknak nagyobb lendülettel kell végezni a silózást. Ha nem silóznak, veszélyeztetve van állataik téli áttrlel- tetése, ami pedig jelentős mértékben csökkenti a jövő évi állatállomány kondícióját. után 20 /vsaIsid )p|ukÜ l*c H'£ iregsxeiursci l j Klet t$%es-l»e Az iregszemcsei Uj Elet tszcs 1951-ben alakult, mint I. típusú csoport. A csoport tagi3* felismer' ték a nagyüzemi gazdálkodás jelentősegét, s 1952 márciusában az I. típusiről III. típusra alakultak út. A zárszámadási közgyűlést december 11-én tartották meg, ahol Tóti Mihály e’vtárs, a termelőcsoport elnöke beszámolt arról, hogy milyen eredményeket értek el, mik voltak azok a hiányosságok, amit az új terv évben ki kell küszöbű'- ni, s mik azok a feladatok, amit 1953"ban a csoport tagjainak el kell végezni.A termelőszövetkezeti csoport tagjai annak ellenére, hogy az idő. járás kedvezőtlen volt, olyan termésátlagot értek el. amihez a do gozó parasztok nem juthattak vol. na. Bizonyítja ezt az, hogy Kollár Lajos elvtárs tehenész teleségével 360 munkaegység után a termelő- csoportba kapott 21 mázsa kukc- ricát, 15 múzsa búzát, 65 kg cukrot, 26 lijer olajat, 16 kg diót. 10 múzsa szalmát, 630 kg szénát és 1600 forintot. De Kollár elvtárs nőm maga van a termelőszövetkezetben, aki munkaegysége után ilyen szép jövedelemben részesült, Iranern a termelőcsoport tagjai ki. vétel nélkül. Ahhoz, hogy a termelőcsoport ilyen szép eredményeket tudottéi, érni, nagyban hozzájárult az. hogy a csoport tagsága kivette részét minden munka elvégzéséből, család- tagjaikat mozgósították a mező' gázdasági munkák elvégzésére Ma. gyár Janosné, akinek csak a férje termelőszövetkezeti tag, 95 munkaegységet dolgozott, s kapott a csoporttól 570 kg búzát. 8 mázsa kukoricát, 4.5 kg cukrot 17 kg olajat, 50 kg árpát és 450 forintot. Az iregszemcsei Uj Élet termelőszövetkezeti csoport jó munkáját bizonyítja az is, hogy a meg" lévő állatállományuk részére biztosítva van a téli takarmányszük. seglet. Háromszáz köbméter diójuk és emellett elegendő réti széna takarmányuk van. Azért a csoport tagsága a téli hónapokban sem tétlenkedik. Tavaszi vetőmagjukat kitisztították és munkagépeiket kijavították, hogy a tavaszi munkák megkezdésekor határidőre tud" ják teljesíteni a vetési munkájukat. Az iregszemcsei Uj Élet terme, löszövetkezel; eredményeit a dolgozó parasztok figyelemmel kísérték, látták azt, hogy közösen, többet és jobbat lehet termelni, a zárszámadás ütem 29 egyénileg dolgozó kc- zepparaszt igavonó jószágával, bevetett; területévé!, és tavaszi vetőmagjával, együtt kérte felvételét a termelocsoporba. Ott, ahol a termelőszövetkezet tagjai jól dolgoznak s munkájukkal bebizonyítják, hogy közösen többet és jobbat lehet termelni, nem kell a dolgozó parasztokat sokat agitálni, a jó példa magától agitál.t * í
