Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-25 / 21. szám
1958 JÄNTTÄTt 25 NAPLÓ Hogyan értem él 28.1 flalási átlagot a műit esztendőben? Tiaetmyolcéves korom óta foglaiko, zom sertésteny észt őssel. Nagyon megszerettem ezt a munkát. Sok-sok írvi c®eléd©slkedésem alatt szerzettta. paszta latomat most szövetkezetünk »lőtiyére. használom fel. A tennelőcsoportuníkban az első evekben még kevés volt a sertés. A kocáik évenkirtt csak egyszer fialtak, úgy, mint régen az üradaLntabban és az egyéni gazdaságokban, 1951-ben azonban már kétszeri fialással 27 kocától átlagosan. 17 malacot választottam le egy év alatt. Persze sok nehézségünk volt míg idáig eljutot- ttielk,. Harcolni kellett’a régi, maradi felfogás ellen. Sokan nem hitték és nem is tartották jónak az évi kétszeri fialtatást. De én nem elégedtem meg aa 1951-ben elért eredményemmel séma.' Nagy segítség volt mimikámban, hogy sertést enycsztésl szakkönyveket olvastam, megismertem a szovjet kolhozok állattenyésztőinek tapasztalatait. Olvastam, hogy a szovjet kolhozokban Uocánikint évi 28 niala- cozási átlagot értek el az évi háromszori fialtatással. Arra gondoltam, hogy ezt én is megpróbálom. 1951-ben a másodszori maiazocás után a húsz anyakocát úgy párosítót, lám. hogy 1952 január' első hetében fialjanak ismét. Ekkor mindén koca tizenegyet fialt: s hogy ezenkívül még kétezer malacozzanak abban az évben, meg kellett rövidítenem a szoptatás idejét és elő kellett készíteném a kocákat a következő péroz- tatásra. A malacok már második hetes korukban szemas árpát ettek, s mind kevesebb anyaiejot kaptak. A hatodik héten naponta már csak egy. szer — este — szoptak a malacok. Éjjelre mindiig elvettem őket az anyjuktól. Hathetes korukra elválasz. tqttam okét. így jobban fejlődtek, s az anyjukat sem gyengítették le. A jobb erőben lévő kocák hamarabb ivarzottak, s ezt az is elősegítette, hogy napos időben gyakran kihajtót, tam őket a szabadba, hadd mozogja, nak minél többet. Az eldetést úgy sü. rítettem, hogy a kocákat nem a választás után, hanem már a szoptatás ideje alatt pározlattam. Ettől még nyugodtan táplálhatták két három hétig malacaikat, ez nem vált ártal. mára sem egészségüknek, sem a jövő szaporulatinak. A szoptatás idején pároztatott kocáknak több takarmányt adtam. Ami. kor kéthónapos vemhesek voltak, másfél kiló abrak takarmány helyett két kilót, majd két és felet, végül hármat kaptak, s ezenkívül két kiló takarmányrépát. Sokan azt mondják, hogy ennél több abrak szükséges a vemhes kocáiknak, Én tapasztalatból tudom, hogy a közepes tápláltság a legjobb. A szoptatás idején pérozta- fobt. kocáknak egy darabig jó a több takarmány, piszén az elválasztásig szoptatnak is és a következő szapora, latot is nevelik- Ezért valóban szükséges, hogy jó erőben legyenek. Ké. sőbb azonban a túltápláltség káros, mert a kocák meghíznak, elzsírosod- nak tejmirígyeik, kevesebb lesz a tejük. Az elhízott kocák malacai 2 3 kilóval is könnyebbek a választáskor, fin közvetlenül az elles előtt fokoza. fosán csökkentettem a kocák takar- mányadagját. Ilyen táplálás mellett is jó erőben voltak és június 10-én másodszor Is fialtak: a 20 koca, 105 malacot. A második malacozás után ugyanúgy, minit az első után, megrövidített tem a szoptatás idejét, hamarabb pá. rozitaWam a kocákat, A kocák december utolsó napjaiban — egy esztendő, ben immár harnjpdszor — átlagosan 10 malacot fialtak. A sertésszaporulatot úgy is növel" tem, hogy a kocákat egy ivarzási időszakban kétszer pároztattam, még. pedig másodjára nem fehérhússertés, sei, hanem cornwcll apaállattal. így biatosabb volt a megtermékenyülés. több lett a szaporulat. A keresztezés, sei pedig életrevalóbbak és nehezebbek lettek a malacok. Ezenkívül az állatokat mindig nagyon óvtam a megbetegedésektől. Ar" ra törekedtem, hogy megelőzzem a betegségeket, lleienktnt háromszor friss almot hordtam alájuk. elles előtt és után fertőtlenítettem és rend. szeresen szellőztettem a kutricákat. Vigyáztam, hogy szoptatás és fialás idején semmi ne zavarja a kocákat. Sok fejtörést okos most, hogyan teleltetjük át az átlótokat Mi ezt úgy oldjuk meg, hogy takarékoskodunk, gazdaságosan takar, mányozunk. A sertésekkel eddig is elsősorban répaféléket, répaszeletet, melaszt és szénalisztet etettünk. Siló. takarmányt is adunk nekik, így kevesebb abraktakarmányra van szűk" ség. De kihasználunk minden lehető, séget: akáchüvelyt is gyűjtöttünk, s ez -igen jó tápértékű, pótoljuk vele az abrakot. , Az új módszerek alkalmazása nem boszorkányság. Igaz az állatok lelki, ismeretes gondozása sok munkái ki-, ván. de megéri a fáradtságot, mert nagy jövedelmet hoz a csoportnak. A januárban és júniusban ellett 20 kocától 382 malacot választottam le, 18 koca harmadszorra száznyolcvanat fiáit, egy évben tehát összesen 1 562 volt a szaporulat 350 malaccal j több, mint más eszt indőbem az egy- 1 szeri fialássa!. A 20 anyaikoca után igy értem el 28.1 fialási átlagot a múlt esztendőben. Kiszámítottam már, hogyha öthónapos korban adjuk el őket, 220.000 forinttal növekszik a csoport jövedelme. Ezt a külön jövedelmei minden má" sodik évben elérhetjük, mert kocáink két év alatt ötször fialnak. Csoportunk jövedelmét az idén túl. nyomórészt ?.?. állattenyésztésnek kő. szőribe tjük. Az aszály miatt a növénytermelés hozama gyöngébb volt. mint más esztendőben, mégis a természetbeni juttatáson kívül 16 forint készpénzt osztottunk ki munkaegysé. géniként. Én hárma dm a gamm a! dolgoz* m a csoportban, hárman 1050 munkaegységet teljesítettünk. Készpénzben több mint 10.000 forint jutott, ezenkívül 10 malacot és 5 süldőt kaptam prémiumként, A harmadik fialás után is legalább még 8 malacot kapok. Koi’mányunk pedig Munkaérdemrcnddo! jutalmazta' munka ipát. Csoportún': példája mutatja, hogy ahol nz állattenyésztés fejlesztésére törekszenek és szakítanak a maradi felfogással, ott busás a jövedelem, bőven van mit osztani a .tagoknak. Mi már visszafizettük az államnak a kölcsönadott kocákat, a sertésbeadás, nak ás eleget tettünk, más termelő" csoportoknak is sok tenyészállatot adtunk, s jelentőn csaknem 800 serlésünk van. Most továbbfejlesztjük' állatállomá. nyunikat. továbbra is bátran alkalmazzuk az új módszereket és arra törekszünk, hogy jó munkánk után még több legyen a jövedelmünk, s több húst, zsírt juttassunk a dolgozók asztalára. Csécsi Gáspár murJkaórdemrendos állattenyésztő Tengette, Petőfi tsz MIKLÓS MARTON KÉT ÉLETE . . . A székelység sorsa felszabadulás ©lőtt fgen nehéz volt. Saját bőrükön tapasztalták a mindenfajta kizsákmányolást, bárhová kerültek, de a nemzetiségi elnyomás miatt is igen sokat szenvedtek. Miklós Márton somiba! székely dolgozó paraszt sokat mesél a második világháború előtti időikről, s szenvedéseikről. Ap. ja szegény kis,paraszt volt. Ö Bukó- villában született. Heten voltak testvérek. Nyolc éves korában cseléin kellett, szegődnie az uraséghoz. Látás" tói vakulásig dolgozott, hónapokon keresztül csak puliszka és túró volt az eledele. A nehéz munkáért felnőtt korában is csak 16 pengőt kapott ha. vonta, magyar pénzre átszámítva. 1918-ban kitört a forradalom. Je- •antkezett vörös katonának, érezte, hogy most mód és lehetőség nyílik arra. hogy változtasson eddigi élet- körülményein. Küzdött az intervenciós csapatok és a tőkések ellen. Ek" kor ismerté meg Rákosi Mátyás elvtársat, a Tanácsköztársaság népbiztosát. A salgótarjáni harcokban Rákosi elvtárs lelkesítő szavai serkentették harcra, és küzdött fáradhatatlanul. A forradalom bukása után azonban kénytelen volt újra Romá" piába menekülni. Ott rövidesen nyíl. vánosságra került, hogy vörös kato. aa volt, elfogták, bebörtönözték, meg. kínozták. Kiszabadulása után felesé, gével együtt Szerbiába menekült és ott mint mozdonyfűtő dolgozott. Ott sem volt nyugta és maradása, sztrájkokat szerveztek és tüntetést rendez" tek a kormány ellen, azért mert betuuíkiú MÍPNÍVÍlO* ESPÁRItlZAlMIAK SZÁMARA nélkülözhetetlen az agitáció* ■wnkááaa fogadta az Oroszországból oda menekülő cári fehérbanditákat; Újra letartóztatták, börtönbe vetették, ahol éheztették, kínozták és embereim módon ütlegelték. Helyzeté; még súlyosbította az a körülmény, hogy feleségét megk in ózták, s így megtudták, nogy férje vörös katona volt. Hosszú idő; töltött börtönben; majd kikerülve onnan újra menekülnie kellett. Romániába szökött át újra, ahol továbbra is üldözésnek és kínzá" soknak volt kitéve. Kétszeresen érez. te a kapitalista társadalom béklyóit, egyrészt a kiszákmányoláy másrészt pedig a nemzeti gyűlöleten keresztül. A Vörös Hadsereg felszabadította Romániát és Magyarországot, ekkor változott meg a székelység élete is. Miklós Márton letelepült Magyarországon, Zomba községben ahol mindjárt belépett a Magyar Kommunista Pártba. Mint párttag azóta is példát mutat a termelésben és az állam iránti kötelezettség teljesítésében, és ezzel is bebizonyította hűségét és sízeretetét a párthoz. Szívesen hallgatta Rákosi elvtárs beszédét a rá" dióban és olvasta újságban, do szívesen hallgatott pártunk szavára és fogadta el annak útmutatását. A es agrotechnikai eljárások alkalmazása mennyire . növeli a terméshozamot. Ennek nyomán, alkalmazta a négyzetes kukoricavetést és a pótbeporzáet egy hold kukoricájánál. Szomszédjai gúnyolták és kinevették, hogy miért dolgozik feleslegesen, de bezzeg ő nevetett utoljára, mert az aszály ésu megérti a fagykár ellenére 30 mázsás átlag- g termést ért el holdanként. Ekkor kezdett gondolkodni a2 agrö. technikai eljárások' jelentőségéről, és meggyőződött arról, hogy ő a kis n.adrágszíj parcelláján nem tud eredményes munkát végezni, nem tudja kihasználni azokat az adottságokat. melyek adva vannak a szövet, kezeli gazdálkodássá... Az eddigi ké" telyei szétoszlottak . és világosan lát. ta a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a ki# üzemmel sztóiban. Ez bebizonyosodott a környező tsz-vknél és tszcsk-néi, hol igen szép jövedelem jutóit a tagságnak. Elhatározta, hogy minden beadási kötelezettségét telje" siti és utána belép a Béke tsz-be. Fo,. gadalmá; valóra váltotta és , ma már mint' tsz tag boldogan mondja • el, hogy csak azt sajnálja, hogy nem hamarabb ismerte fel ezt a lehetőséget, melyet a nagyüzem: gazdálkodás pártban tanulta meg, hogy a fejlett nyújt a dolgozó parasztságnak. Amerikai segítsegirel korszereit k Fraiíco hadseregét Newyork (TASZSZJ: Amerikai lap" jelentés szerint- Coittas tábornok, az amerikai szárazföldi .hadsereg vezérkari főnöke Madridban tett látogatása során felvetette spanyol katonák Koreába szállításainak kérdését. Franco — röviddel Cotlins elutazása után — egy sajtónyilatkozatában hajlandónak mutatkozott arra, hogy spanyo; csapatokat küldjön Ko. reába. A tudósító - az; ís megírja hogy — amint aláírják u spanyol—amerikai katonai egyezményt —- amerikai— spany.oi tárgyalások indulnak meg a spanyol hadseregnek amerikai se" i'hséggei történő korszerűsítés- cé'- jából. Idejében készüljünk fel a tavaszi munkálatok jó végrehajtására Az őszi búza- és árpavetés terv" teljesítésében még mindig nagy a le. maradás megyénkben. A lemaradás abból adódott, hogy tanácsaink az állami gazdaságok, gépállomások és a tszcs-k vezetői lebecsülték a nehéz- ségeket. Nem egy helyen felültek a kulák hírverésének és csoda.tétettkrc vártaié, hogy majd az állam biztosítja a vetőmagot. Ez a téves nézet még sok funkcionáriusunkat is még* tévesztett és együtt siránkoztak a dolgozó parasztsággal. Azokban a községekben, ahol idejében felismer, ték a nehézségeket és mindent elkövettek annak érdekében, hogy a község dolgozó parasztságát, vagy a tszcs tagságát felvilágosítsák arról, hogy a vetőmagról mindenkinek saját magának kell gondoskodnia! ezek. ben a községekben, tsz"ekben és tszcsk-ben elvégezték határidőre a vetést, A tavalyi őszi munkák- elmaradásából már levonhatják a következte, test tszcs-imk, állami gazdaságaink, gép ál o másaink és tanácsaink vezetői. A téli hónapokat úgy használják fel, hog^r gondoskodjanak már most idejében a tavaszi munkák elvégzéséről és vetőmag biztosításáról. Minden dolgozó parasztnak tudnia kell azt, hogy a vetőmagot mindenki saját maga köteles beszerezni. Nagy gon" dót kell fordítani a vetőmag iisztiíá- sáira. hogy gyommentes magot vessenek a földbe, hogy ezáltal is biz- tosíthassák a növények zavartalan fejlődését. Idejében el kell végezni a tavaszi szántást, tárcsázást, boroná- jäst és .simítózást, hogy az apró mag. vak kora tavasszal jól. előkészített ta" fajiba kerüljenek, hogy a számukra szükséges életfeltételek biztosítva le. gyeinek. A gépállomások: pedig járul, járnak hozzá a jól kijavított gépekkel a tavaszi talaj előkészítő é® növényápolás: munkákhoz. Folytassanak harcot azért, hogy a gépjavítást mara- dékta'anul és minőségileg elvégez" zék s ezzel egyben megkönnyítsék saját tervük teljesítését. Az állami gazdaságok és tszcs-k javítsák ki a vető-, talajápoló és művelő gépeiket még a tél idején, hogy a tavasszal zavartalanul foghassanak hozzá a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez. Gondoskodjanak a szerszámok és szerszámnyelek rendbehozásáról, bí, hogy akikor keljen kapkodni, amikor munkacsúcsok .keletkeznek már a munkák elvégzésénél. Készítsenek jó tervet, a dolgozók javaslatai alapján. szélesítsék a verseirrymozgalmat, szervezzék meg a brigádokat, munka, csapatokat, és térkép szerint osszák ki felelősségre mindenki számára a területet. Az állami gazdaságok közül a ger- jeni, a tolnaszigeti és a sárközi állami gazdaságok már gondoskodtak ezeknek a feladatoknak a végrehajtásáról. és a tervkészítésnél figyelem. be veszik azokat a lehetőségeket, melyek elengedhetetlenül szükségesek a terméshozam növeléséhez. A böl-cskei gépállomáson jó gépjavítással készül. r.*k fel a. tavaszi munkákra. A tava" lyi hibákon okulva az idén támaszkodtak a dolgozók tömegeire, kikér, ték azok véleményét és ennek alapján fogtak hozzá a fegyelem megszilárdításához, valamint a gépjavításhoz* Lemaradás van a gépjavítás terén gépállomásainknál, de lógna" gyobb a hőgvészi. dalmandi és s bonyhádi gépállomásoknál, nhoi az erőgépek kijavítása, még igen kis mértékben történt meg. Állami gazdaságainknál legtöbb javítanivaló van még az ürgovúri. nagytormási, a fornád'i és az attó'epcrdi állami gazdaságoknál, ahol az elmúlt évben is a szervezetlenség folytán állandóan lemaradás, volt. Termelőszövetkezeteink is hozzáfogtak a tervkészítéshez a zárszámadás után, iparkodtak eleget tenni vetési tervüknek és most ott is nagy ütemben indult meg a tavaszi vetés talajelőkészitése és növényápo" lásd munkákra való felkészülés.. A tamási Vörös Szikra, a lengelici Petőfi. a borjádi Ha'adás tsz-eknél már jó előre gondoskodtak arról, hogy a tavaszra szervezett formában kezdek meg a munkát és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a tavaszi munkákat határidőre, sőt hntánctó előtt teljesíthessék. A vezetőség tudatában va,n annak .hogy a tavaszi tervfeladatok végrehajtása még na* gyobb feladat elé állítja ókat mint az őszi tervteljesítés során. A községek közül legjobb eredményt értek el a mözsi, a németkéri és a tolnai tanácsok, valamint Zom. ba község, ahol az őszi vetést túlnyomó részben elvetették, de máris készülnek a tavaszi vetés jó előkészítésére. Megszervezik az állandó bizottság tagjait és azok mozgósítják legjobb aktíváikat, akik az élenjáró dolgozó párást,zokból tevődnek össze. A vetés, a szántás és. az egyéb ta* laj- és növényápolási munka mellett gondolm; kell tanácsainknak arra, hogy népszerűsítsék az élenjáró agro. technikát, hogy minél több 'termelő, csoport és egyénileg dolgozó paraszt alkalmazza azokat a módszereket, mely 'egyik döntő tényezője a terméshozam növekedésének. Emellett azonban máris tervbe kell venni azokat a területeket; amit öntözéses gazdálkodással lehet művelni, és oda kell hatni, hogy ezt niár kora tavasz, szál úgy készíthessék el, hogy az ön. tözóst jól kihasználva, minél nagyobb területet öntözhessünk. Qntö- zéssel kiküszöböljük a’ szárazság következményeit és lényegesen tudjuk növelni a gabona és a takarmány, valamint kertészeti növényein^ ‘er. méshozamát. Jól niííködnok.a mözsi, mi^vdoro^i a dombóvári MAY 1 Ijúaágunk napnól-napra jobban Magyar Szabadságharca» zövetség kiképzésének jelentőségét. Tudatában vannak annak, hogy a sportkörök kiképzési anyaga ma csu. pán a dolgozó nép gyermekei számára van biztosítva a szövetségben. Mözs. Naijydorog községek és a dombóvári MÁV 1933-ban született fiataljai jól megértették szövetségünk jelentősé- gét és nagy örömmel várják a körök beindítását, és ,a kiképzést, amely szórakoztatva tanít, növel és oktat. Ezekben a községek!).n meglátszik, hogy a DISZ szervezetek helyesen é3 jól együttműködnek az MSZHSZ szer. vezette! azért, ami’ mindkét szerve" zet közös célja: az ifjúság nevclésziibadságliarcos körök séért. Viszont fiataljaink is tudják azt, hogy köreink munkájában való részvétellel az ott leadott anyag jó elsajátításával nagy lépést teszhek annak érdekében, hogy az imperialisták mesterkedései csődöt valljanak. Vegyenek példát megyénk fiataljai a mözsi. a nagydorogi, a dombóvári fiatalokról, készüljenek fel jól a kiképzésükre és azután a legjobb tudásuk szerint sajátítsák el az anya. got, hogy kiképzéseink necsak minő" sági. hanem mennyiségi szempontból is megfeleljenek a pártunk áltai ránkbízott feladatok végrehajtására. Berta János MSZHSZ megyei nevelési lel. Görög szobrász készíti el Be'oiannisz budapesti emléktábláját , Szerle az országban üzemeket, utcákat neveztek el Beloiannisziról. a görög muukásmozga'om mártírjáról és a budapesti Beloiannisz utcában emléktáblát is állítottak fel tiszteletére, v • • emléktábla azonban csak elideiglenes. A végleges emlékiábúa készítésével Mnkrisz AganVuhnont, a hazánkba menekült görög szobrász- művészt bízták meg, aki a munkához már hozzá is kezdett. Az Országos Filharmónia szólistái és osztóndíjasai 1953. január l-lö! az Országos Filharmónia — a moszkvai filharmónia példája nyomán —• szólistákat és ösztöndíjasokat szerződtetett. A hangversenyek legkiválóbb szólistái Így minden hónapban határozott számú hangversenyen vesznek részi a fővárosban és vidéken. Az ösztöndíjasok fiatal művészek, ikiknek fejlődését a - műsorválasztásban nyújtott segítséggel az Orszásw* Fifhartnnónia irányítja.
