Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-24 / 20. szám

S#S* JANUAR 24 PARI ÉS PAm ÉPÍTÉS * 1 tagköiiyvkioszltf íag^íilósebrol Január 9-én tartolta az MDP nagymányoki falusi aiapszervezete az ünnepi tagkőnvvkiosztó taggyűlést. A taggyűlésen a község kommunistái csaknem telje® számban megjelentek, osirpáti a szolgálatban lévők és be­tegek hiányoztak. Ez annál is örven- (li'loSetb jelenség Xagvmányokon.. mivel az utóbbi időben a pártélet el- .'■.■i-nyhulf. A jó előkészítő munka folytán a tagság ráeszmélt arra, bogy az új tagkönyvek kiosztása je­lentős politikai esemény, ö egybeesik ‘ötéves tervünk negyedik évének meg­kezdésével. ­A mindvégig ünnepi hangulatban lezajlott taggyűlés színvonalát emel­te Wlrtli János elvtárs párttitkár Pl megalapozott, beszámolója, amely­ben a bel- és külpolitikái helyzet is­mertetése mellett' a tagság kimerítő tájékoztatást nyert a nagymányoki dolgozó "parasztok mezőgazdasági munkájáról, a pártszervezet eredmé­nyeiről és hiányosságairól, a begyiij- tés terén végzett munkáról- A párt­titkár beszámolója több felszólalást érdemelt volna, annál is inkább, mert a gyér hozzászólásokból is hiányzott a veztőség felé annyira szüksége« bírálat. Egy biztató jelenségről azon­ban mindenesetre meg kell emclékez'- útink, s ez Sziklai elv-társnak felszó­lalása, amellyel a bánya üzemi párt- szervezetének üdvözletét tolmácsolta. Ez ugyanis kedvező közeledést jelent a bánya-üzem részéről, amely eddig 'érthetetlen passzivitással viseltetett a falusi szervezettel szemben. Az ünnepi, taggyűlést köszöntötte az. MXDSZ küldöttsége, Ígérve, hogy. az általuk kijelölt utcarészén még fo­kozottabban végzik népnevelő mun­kájukat • ós. ehhez kérték a pártszer­vezet további támogatását. Ugyancsak üdvözölte a taggyűlést távirati úton a falusi DISZ-szcrvezet is. sf A. dombóvári járásban van IN ősz- tán y-púszta. Pártszervezete mindössze öt tagból áll. E kicsiny pártszervezet kommunistái is megtartották taggyű­lésüket, átvették új tagsági könyvü­ket. Juhász elvtárs párttitkár be­számolójában mérlegre tette a párt- szervezet végzett munkáját, majd kii- lön-külön minden egyes tagét. Meg­dicsérte a munkájukat jó! végző elv­társakat, megbírálta a hanyagokat és megszabta a további tennivalót. A hozzászólások során különösen nagy hatással voltak az elvtársakra Ju­hász Istvánná szavai, aki azt mon­dotta: — A mi kis pártszervezetünk­re vár az a feladat, hogy betültsük a motor szerepét, neveljük pártonkí- viili társainkat. Ez azt jelenti, hogy még. fokozottabb munkát kell végez­nünk. Ehhez a munkához ad új erőt, lendületet a most át vett párttagsági könyv. A taggyűlés lelkes hangulatban ért végek Harcosságra, áldozatkészségre, helytállásra nevelte az elvtáreakat. Az öt kommunista, amikor átvette tagkönyvét, s kezetszorítolt, a párt- f-itkárral, újra fogadalmat tett; úgy dolgozik továbbra is, hogy méltó le­gyen a párttag megtisztelő címre. iaronómumk tapasztalatcseréié: Kocsis Sándor, a tamási Vörös Szikra agronómusa beszámol a fejlett agrotechnika alkalmazásáról A tamási Vörös Szikra tagságának legnagyobb része kis" és középpa- sasztokbói tevődik össze. Vannak nincstelen agrárproléfárökból került tágok is, sőt találkoztam még „lum- pen‘*-pr«l©(árokkai is. Amikor a tsz" hez kerültem, óppun taggyűlés volt, megkérdeztem « tagságtól.- hogyan áll a tsz a vetéssel és- a betakarítás­sal. A tsz ezzel igen rosszul állt, nem tartották szívügyüknek a szö­vetkezét érdekeit és ahelyett, hogy a tervfeladátokkal törődték volna, állandóan oénzt jöveteitek. Nem lát­táik azt. hogy a périzlcosztás attól függ, hogyan ismerik és teljesíti^ a tagok a tervfeladatokat, A betakarí. tás hiányosságai legfőképp abból adódtak, hogy a tagságnak hiányzott az öntudata, és nem egy tagunk volt ak^ a kutakhoz járt dolgozni. .A munkás-megjavítása érdekében felelősöket jelöltünk ki a tszTbcn. A vetésért és a betakarí­tásért én és Péti elvtárs voltunk te" lelősek. A betakarítási munkákat géppel oldottuk meg és ennek ered- ■ ménveként tudtuj- 70 óra alatt elvé­gezni a cukorrépaszedésünket. An­nakidején még maga a párttitkár élvtárs se látta a. fejlett agrotechni­ka alkalmazásának jelentőségét, ko* moly harcot kellett folytatni vele, hogy minden vonalon bevezessük a fejlett' agro- és zootechnika a'kalma- zásái. Ez igen komoly kihatással volt a tagság felé és. saját felelősségem­re vetettem el a ketesztsoros gabo­nát. Az eredmény nem maradi el, mert amikor az egyénileg dolgozó parasztok 7-mí mázsás termést arat­tak le, mi ezzel szemben 12 mázsás termést ártunk el. Ekkor kezdte megismerni a tagság a lejlett mód- szerek alkalmazásúnak jelentőségét. Az eredmények láttán megváltozott a tagság ha.ngu!ata is. A növénytermesztés mellett gondot fordítottunk a stabil állattenyésztés megvalósítására. Adorján-pusztán 50 családot szerveztünk ba a termelőszö­vetkezetbe és ott állítottuk lel ser­téstenyésztésünket A brigádvezető- ket 10 napos tanfolyamra küldtük és ez évben elértük, bogy 5 brigád dől. gozott. Az állattenyésztésiben -ezek után megváltozott a helyzet és fel" felé ívelő volt állattenyésztésünk. — Gondoskodtunk a kertészeti növé­nyek termesztéséről is, s egy 24 fő­ből álló brigád 50 holdon dolgozott' kertészetben. Értünk el eredménye­ket ezen a téren, de még nem azt, amit cl keleltt volna érni. A sa ját lehetőségeinket nem úgy hasz­náltuk ki. ahogy kellett volna. Emiatt a paprika termesztésünk nem is sikerült megfelelően és nem is tudtuk kiállításra vinni, mint ahogy terveztük. Az elért eredményeke még tovább fokozhattuk volna, ha a járás minket is megkérdezett vol" na és nem csupáh a tagságtól kér: volna véleményt. Voltak olyan tag­jaink. akik rosszul viszonyultak a termelőszövetkezethez és azon vol­A jÓYÓtételi kötelezettség teljesítése Az 1945 január 20-i fegyverszüneti egyezmény, illetve az 1947 február lOén aláírt békeszerződés értelmében a Szovjetunió részére teljesítendő jóvátételt, amelynek összegét időközben a Szovjetunió kormánya jelentős mértekben csökkentette és teljesítésének idejét hat évről nyolc évre hosz- szabbította meg, — a Magyar Népköztársaság kormánya 1959. január Apával teljesítette. V KÉTÉVES ÁLLATTENYÉSZTÉSI TERVÉRT! tak, hogyan tudnák lejáratni a veze. tőséget. Ez az ellenség munkája vol*t, aminek leküzdésében a járás kevés segítséget nyújtott a tsz-nck. A tavalyi hibákon okulva. most célunk az, bogy sokkal nagyobb mértékben növeljük az élenjáró zoo- és agrotechnikai eljárásokat és főcél- kitűzésként állattenyésztésünk za­vartalan átteleltetésút biztosítsuk. Má­sodik fő feladatunk a termelési terv jó elkészítése. A megemlített szempontokat úgy érjük el. hogy a jövőben .sokkal job­ban támaszkodunk a pártszervezet segítségére. Párt titkárunkkal mindent megbeszéltünk. aki- igen jó munká,t Végez, főleg amió. “ta a pártiskolát elvégezte. A brigád- vezetőket hetenként összehívjuk és ott köz-ősén vitatjuk meg az elvég" zett munkákat és a következő fel­adatokat. ezenkívül bevonjuk őket a fegyelmi'ügyek tárgyalásába is. A megemlített szempontok figyelembe­vételével bízunk abban. hogy az ,1953-as évet még eredményesebben fejezzük be mint az 1952-es gazda­sági évet, ehhez a munkához azon" bán az eddiginél sokkal nagyobb tá. mogatást várunk a járási és a me­gyei szervektől. Az elmúlt évben nagyon hiányzott ez a támogatás, én Péti elnök elvtársnak köszönhetem, hogy sok esetben erőt adott további munkámhoz, elvtársia- bírálattal mu­tatott rá hibáimra és segített a fel­adatok megoldásában. Kocsis Sándor a tamási Vötös Szikra tsz agronómusa. A báfaszélil Bú/alíalász tsz a tavalyi hiányosságokon okulva az idén jobban szervezi meg a munkát A bátaszéki Búzakalász tsz a ta­valyi hiányosságokon okulva jó mun" kaszervezésse! kezd hozzá az 1953-as esztendőben a termelés fokozásához. Már az üzemterv készítésnél olyan tervet dolgoz ki a tagság ami a tavalyinál jóval magasabb termést biztosit a termelőszövetkezetnek. — Alkalmazzák az élenjáró technikát, sokkal nagyobb mértékben, mint a tavalyi évben. Az elmúlt évben ta* oasztalták azt, hogy a 30 kataszteri hold négyzetesen vetett kukoricá­juk kétszer aiinvi termést hozott, mint az a tábla, ahol nem négyzetesen vé. g-ezték el a vetést. Ezért az 1953-as évben már 120 holdon vetnek kc- rcsztsorosan kukoricát — mondotta Pécsi elvtárs, — a csoport elnöke. — Tavasszal keresztsoros?m vetít,, el az árpát, mert . meggyőződtek, hogy ez is sokkal magasabb termést bizto­sit mint a hosszirányban végzett vetés. A zárszámadási közgyűlésen közö­sen megbeszélték, mik voltak az eredmények, valamint azok a hiá­nyosságok, amelyek hátráltatták a tsz eredményeit, és az idei évben ho­gyan javítják ki ezeket. A fő hiá­nyosságok abban mutatkoztak meg, hogy nem voltak megszervezve a brigádok és a munkacsapatok. Rend- szertelen és fegyelmezetlen volt a munka, mindenki utasításokat oszT fogatott és a munka mégis elmaradt. Kém ismerte senki feladatait, és ez az oka annak, hogy a csoport, elmaradt az őszi betakarítási mun­kák elvégzésében. A vezetőség a hi­bák fölött eltekintett és belenyugo­dott abba hogy a munka a szerve­zetlenség miatt nem halad. Az 1953 as évre. azért hoztak határozatot, hogy minden brigádnak, munkacsa­patnak és egyéneknek kimérik a te­rületet, ahol egész éven keresztül dolgoznak. A hibák természetesen a munka­fegyelem meg.lazulásához vezettek s a tagság közül . sokan igazolatlanul távolmaradtak, amiért nem is von­ták felelősségre . őket. Ez az oka anmak, hogy a termelőszövetkezetben .még mindig szedésen a kelkáposzta karalábé és' zeller. A zárszámadási közgyűlésen Pécsi e!vtár.-r a tsz elnökének beszámolója számvetést adott a tagságnak arról, hogy kik azok, akik rendszeresen járnak dolgozni és kik azók, ak.k több esetben elmaradtak a mun­kából és rendszertelenül jártai dói- gozni. Tamás János sertésgo-ndozó, aki így szer sem hiányzott 519. Illés György pedig 498 munkaegységet tu­dott elérni. Számtalan tagot sorol­hatnánk még, akik példamutatóan dolgoztak és mutattak példát a ter­melő munkában. Vannak azonban olyan tagok is, mint Hegyi Jánosáé, "aki csak 100 munkaegységet, Far­kas Gézáné pedig csak 118 munka- egységeí^ tudtak elérni égész éven keresztül. Ezeket a hiányosságokat az 1953-as esztendőben kiküszöbölik és megszilárdítják a munkafegyelmet a tsz'bon. Minden tag személyesen győződött meg arról, hogy a hiányosságok és a kedvezőtlen időiárás eüenére is szép eredményt érlek el, ami megmutatkozik a munkaegység arányában kiosztott járandóságnál és a termelőszövetkezet gyarapodásá­nál. Munkaegységenként 1.5 kg bú- zát, 0.5 kg árpát, 1 kg kukoricát, 1.5 kg burgonyát, 1 liter bort, 20 dkg sárgarépát, 20 dkg zöldséget és ff forint pénzt osztottak ki a tagok között munkaegységemként. Ez meg­mutatta aztt hogy érdemes jól dol­gozni, mert akik lelkiismeretesen dolgoztak. nem panaszkodtak, meg­elégedéssel végzik továbbra is mun" kájukat, azok azonban, akik hanya­gul és rendszertelenül jártak dol­gozni. irigykedve nézik azokat a becsületes tagokat, akik az 1952-es aszályos év ellenére is megelégedve és boldogan tekintenek a jövőbe. Az elmúlt év hiányosságain okulva a termelőszövetkezet tagja; meg­győződték arról,, hogy a hanyag dói. gozók munkája kihat a becsületes tagok jó munkájára is, valamint az egész tsz fejlődésére. Ezért eíhatá* rozták hogy az idei évben. sokkal jobb munkát végeznek a tavalyinál, bebizonyítják az egyénileg dolgozó parasztságnak, hogy mennyivel könv. nyebben lehet termelni, a tsz-ben, mint egyénileg. A vegyipari minisztérium hathóna­pos felsőfokú gumiipari tanfolyamot indít, a természettudományi karon, műszaki egyetemen, műszaki főisko­lán végzett vegyészek, vagy vegyész- mérnökök részére. A tanfolyam részt­vevői az átképzés időtartamára is gumiipari vállalatoknál nyernek al­kalmazási’ Munkaidejük napi nyolc óra, ezen felül kh. öt órát kell tanul­mányaikkal (előadás, konzultáció, egyéni tanulás) foglalkozniok megha­Pályúzati felhívás tározóit ta«terv szerint, Munkaviszo­nyuk folyamatos, tanulmányaik ide­jére utolsó báróim havi átlagkerese­tüket . kapják. A tanfolyamra jelent­kezést írásiban kell benyújtani a vegy­ipari minisztérium személyzeti főosz­tályára (Bp. I. Iskola u. US.) 1953. január 27-ig a következő adatok fel­tüntetésével: születési év, hely, anyja * neve, munkahelye és beosztása- felea* lÍ6£Í havi összes jövedelme. 4 Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazda sági egyii 11 m üköd ése %y segíti Terenyei János a miniszterianáes Határozatának megvalósítását ■ Terenyei János, a kistormást Dózsa tsz sertésgondozója lti.il január­tól kezdve, dolgozik a tsz-ben, mint áUaigondozó. Amikor átvette a 02 anyakocát, a 3 apaállatot és u 230 malacot, igen sok baj volt a nevelés körül. Nem volt' megelégedve, lccvcscUe a szaporulatot. Sokat gondolko , zott azon, vájjon hogyan tudná, a szaporulatot fokozni és magasabb malucozást elérni. Gondolta, sokkal eredményesebb lesz a nialacoztatás, ha egyszerre fialtatják- le az anyakocákat. Gondolatát közölte-az állal- orvossal ás javasolta azt, hogy vezessék be a tss-bc az irányított páro- t>ításl és fiazt-atást. Az állatorvos Terenyei János javaslatit elfogadta és 1951 október elején kezdték meg as anyakocák búgalását. 1952 január végén kezdődött meg a malacozás. Három hét alatt 49 anyakoca lefialt és 190 malaca lett a tsz.nek. Igen komoly kezdeti nehézségek l;cl kellett megküzdeni, mert kevés volt a férőhely, nem tudtak megfelelő meleg helyet biztosítani a malacok szántani. Mivel az ríj istállót sertések számára később tudtál: felépíteni, 30 elhullott belőlük. Halasztás után. 1952. márciusában megint megkezdték rtz anyakocák búgaiúsúl. Ekkor már 91 darab anyakocája volt a -tsz-nck. ebből 10 meddő maradt, 9 pedig rosszul fialt. A további cél Terenyei János cl-vtársnál, hogy az eddigi tu pusztaiatokon okulva, még sókkal jobb v) edmenyt érjenek cl az 1953-as évben. Azért hurcol, hogy minél több és több malacot nevelhessen fel a kistormás!. Dózsa tsz-ben. Ezt úgy akarja elérni, hogy a szovjet tapasztalatok nyomán felhasznál­ja ^azokat a Zootechnika; eljárásokat, melyek elősegítik a sertéstenyésztés fejlesztését. Ezt kibővíti saját gyakorlati tapasztalataival és „ion Usz- hogy minél több -javaslattal segíthesse még a minisztertanács kétéves állattenyésztési tervénél: végrehajtás át. A Szovjetunió ép a népi demokra­tikus országok átfogóbb gazdasági cgy ü 11 műk öd ésé n elf megszelve zésére négy évvel ezelőtt, 19-19 januárjában megszervezték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A KGST-be el­küldték képviselőiket' a Szovjetunió, Lengyelország. Csehszlovákia. -Ma­gyarország’, Románia, Bulgária, Al- . bánia és a Kémet Demokratikus Köz­társaság. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsába az alapelveket el­ismerő más ország is bármikor be­léphet. A Tanács feladata a gazdasági ' tapasztalatcsere, kölcsönös technikai, nyersanyag, élelmiszer, gép, stb. se­gítség nyújtása. A Tanács a szocia­lista tábor országainak tervszerű gaz­dasági együttműködése évdekébep idu tos feladatokat oldott meg. Tevé­kenysége biztosítja és fokozza a szo­cialista iparosítás útjára lépett népi demokratikus országok független, szabad gazdasági fejlődésiét.-I Szovjetunióban és a népi demo­kratikus országokban nem a haszon- hajszázás, a nyersanyagforrások és a piacok monopol birtoklására irány il­lő törekvés, hanem a, népgazdaság bé­kés fejlesztése, a dolgozói: növekvő .szükségleteinek maximális kielégítése ösztönzi elsősorban a termelés és d kereskedelem kiszélesítését. Ezen az alapon fejlődött ki és erősödött meg a szocialista tábor .országain^ .keres­kedelmi együttműködése. A Szovjetunió és a nép; demo­kratikus országok kereskedelmi meg­állapodásai egyenjogúságon alapuló szerződések, egymást valamennyi nép gazdasági ág fejlesztésében. A Szov­jetunió a kereskedelmi megállapodá­sok értelmében fontos ipari nyers­anyagokat. és gépeket szállít a népi demokratikus országoknak — ércet, fémeket, gyapotot. kaüesukot, fa­anyagot. vegyianyagot, kiváló építő- ipari gépeket, darukat, szállítószala­gokat. talajgyglukat. valamint, sok­szor egész vállalatok komplett tech­nika! ’ felszerelését. A népi demokratikus országok olyan cikkeket szállítanak, a Szovjet­unióba, amelyből fcb'slegiik van. Ezek a cikkek jórészt készáruk, ami szintén biztosítja az ipar fejlődését. A Kölcsönös .Gazdasági Segítség Tanácsa a megalakulása óta. eltelt négy év alatt hatalmas tényezővé fejlődött a szocialista tábor gazda­sági és kuit urális felvirágoztatásá­ban. A népi demokratikus országok a Kölcsönös gazdasági segítségre tá maszkodva, eredményesen teljesítik állami népgazda«ágíejlesztési tervei­ket. G. M. Materikor elvtárs, asSZKl‘ XIX. kongresszusán hangsúlyosul, hogy az európai népi demokratikus országokban az ipari termelés mar 1951-ben a következő arányban ha­ladta meg a háborúdőéti színvonalat: Lengyelországban 2.9-szercsre, Cseh- Szlovákiában , 1.7-szeresre. Magyar- országon 2.5-szercsre, llomárüábáu, 1.9-szercsrc, Bulgáriában 4.9-ssorosra, Albániában pedig több, mint 5-szö- riisre emelkedett az 'ipari termelése. A szocializmus táborának országai között kiépített gazdasági együttmű­ködés emeli ,e népek életszínvonalát, szilárdabbá teszi politikai független­ségüket és gazdasági önállóságukat, hozzájárul a világ békéjének meg­szilárdításához. Ez az együttműködés eleven megtestesülése Marx, Entrelsv Lenin, Sztálin zászlajára írt proletár- in t e rn a cio n ál i zm us el veinek, <M. Paromov. á gazdaság, ! adományok kandidátusa cikke nyomán)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents