Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-23 / 19. szám

- 1* H P T. © t«SS nVFln a VilájjMaierle nie^oinlékcKifk V. T. Lenin hai«4Eáimk 29. él fordulójáról BUKAREST Bukarestben és a Román Népküz- társiság va.amennvi nagyobb városa bar., ipari központjában emlékünnep- ségef rendeztek V. !. Lenin halálának 29 <■ 'fordulója alkalmából!. A bukaresti omúékiimiepélyen, tne- íy«r lAegjeléntek a román közélet ve­zeti-! valamint a R mániáiba akkre­ditált diplomáciai testület tágjai. Constiiiitiri Parvul-escu, a Román Mun­káspárt Központi Bizottság politika’ bízót!ságinak tagja mondott ünnep' beszéik t. Az ülés részvevői nagy lelkesedéssé' Üdvözlötáviratot intéztek -T. V. Sztá Mniho r WtFTA A Bolgár Kommunista Párt szófiai "áro>; bizottsága és a szófiai város' népi inács, valamint a Hazafias A re vonat szófiai városi bizottsága rendezésében a bolgár főváros dolgo­zói jaguár -1-én, V. I. Lenin h-a'álá nak 29. évfordulóján ünnepi emlék­ülést tartottak. Vz ülés részvevői hatn rnas lelke­sedéssé! válasz-lottá-k a diszelnökség be a Szovjetunió Kommunista Párt iának Közpcnti Bizottságát, él-én J V Sztálin elvtárssal V. I. Lenin halálának 29. évfor A inagya-r Rommutnista mozgalom, k magyar irodalom és újságírás nagv Mólóját, Gábor - Andort, csütörtö­kön délben a főváros dolgozói-natk és fiatalságának hatalmas tömege kísér­te utolsó útjára a Kerepesi-temető ha'oitashí riból. A kiváló író és pub. rtcista. a párt régi harcosa termié' »én a Magyar Dolgozók Pártja Poli­tikai Bizottsága. Központi Vezetősé­ge és a Magyar Népköztársaság Mi- riísztcrtanácía tagjai közül megjeleni Geró Ernő. Révai József. Házi Ár­pád, Horváth Márton, Rónai Sándor. Vas Zoltán- Darvas József. Szíjártó Lajos, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet több más kiválósága. A rádió énekkara a munkás gvász- fndulót énekelte el majd a Jókai. Verxvje! lebontott koporsó mellett Andics Erzsébet Kossu'ti’dilas aka- dénrkus mondott búcsúbeszédet a Megvár Do'-Tozók Pártja Központi Vezetőcége nevében — Mélyen megrendült szívvel áll- juk körül kiváló kommunis*a harcos. társunfcné.R a harcos forradalmárnak, pártunk egyik legrégibb tagjának a magyar és nemzetközi haladó iroda­lom .egyik büszkeségének Gábor Andor elvtársnak koporsóját — mondotta. — Elment közülünk bará- tűrik és harcostársunk, lezárult kö­zéi h’é'év tizedes, küzdelmekben gaz­dag. nitgv élete. A továbbiakban ismertette azt az utat. melyet Gábor Andor tett meg ahhoz, hogy harcos kommunistává váltók. . Az első világháború tiltakozásra kánys-zeríti az imperialista mészárlás ellen de a nagy fordulónont, a nagy útbaigazító, a hatalmas fák'vafénv az ö számára is a Nagy Októberi Szó* ciartsta Forradalom volt — mondot. tó Andics Erzsébet. — Gábor Andor olv‘árs tevékeny részes: volt az 1018 októberében gyözede'-meskedő magyar polgári demokratikus torra, dalomnak. de itt nem állt meg, tovább haladt -j megkezdett ú*on: a magyar tanácsköztársaság aktív harcosa, kuitúrpo'.itikájánaik egyik szervezője A? iránvítój-a ’ett De igázj és maradék nélküli össze­fonódása a magyar munkásosztállyá' nem ekkor, a győzelem han-rrn a rá. következő vereség és megoróbálta'ás bosszú, nehéz ide'-én következett be á magyar tanácsköztársaság veresé­gét követő időkben, am'-kor nemcsak az ellenforradalom dühödtsége. ha" ttem a kishitűség, a gyávaság és az árulás is tizedelte a sorokat. \i emiertádóban végleg ahhoz a táborhoz csatlakozik, amely tábor ú; értelmet adott é'elének. amely tá­bor, amely küzdelem segítette kivi. rágoziH tehetségét: csatlakozott a kommunisták, a proletárharcosok tá­borához. hogy azután soha többé ne hagyja el soraikat Ettől kezdve mint proletárharcos, mint egy' új világ dőbészitöjc kezelte tollát, azaz úgy kezdte. mint fegyvert. Az emigrációban Gábor Andor nagy tehetségét maradék nélkül a magyar munkásosztály, a Kommu­nista Párt szolgá'atába állította. Eb­ben a küzdelemben újjáéledt és te­hetsége soha nem látott erővel bon* lakozott ki. Munkássága az 1920-us év folya­mán a bécsi Magyar IBsácot első és ki-Váló antifasiszta orgánummá tette Éhnek ák úiságnaik ebben az időbér ö vaj; .éltető lelke. A kommunista sál tó és a bécsi Magyar Újság ha- sabjain nap mint nap megjelenő le­d-u lójáról Nacso Papazov, a Btílgár Kommunista Párt szófiai városi bi­zottságának tiikára mondóit emlék­beszédet. Az ünnepi ülés részvevői hatalmas alkese-déss-eC határozták el, hogy üd vözl-ö táviratot küldenek Joszif Visszá- rionovics Sztálininak, Lenin ügye nagy folytatójának. PHKNJAN Januar 21-én este Phenjanban VII. Lenin halárának 20. évfordulója alkál­in írből emlékütmepség volt, V. I. Lenin éleiéről és tevékenységéről Kap Csőn Dk, a Koreai Munkapárt Központ' Bizottságának titkára mondott ünnep' beszédet. A phen-jani rádió szovjet és koreai költők Leninről íróit műveit közve:i- 'elte. Ph.sn-.jan utcáin és terein sok embei gyűlt össze a dolgozók nagy vezéré nők életével és forradalmi tevékeny régévoi' foglalkozó fénvképkiáilitások élöt!. VI ÁMBÁTOR Január 21-én, Ulan-Bátorbnn, a uong-oi fővárosban gyásziiVnnyip-.é v volt V I. Lenin, a dolgozók vezér'* s tanítója, halálának 20. évfordulója a lka Imáiból. Az eln-ökségb, rí ott voltak a Mon­'epiezd írásn; a különítményes. ot- goványos horthysta ellenforradalmi Magyarországról felejthetetlenek lesz nek. De harci -tettek vpHak Gábor An­dor elvtársinak olya#'. versei is. min' a Proletárka. a Tiszt urak. Proletár" vak yossz napokra. Évfordulón, — írásait, verseit' idehaza a kommu­nisták illegálisan terjesztették Ezek i versek mindig emlékeztetni fognak bennünket nemcsak a hősökre és vértanukra, akik életüket áldozták a magyar nép ügyéért, hanem bizonyt, tálcái annak is. hogy mit jelen; a ‘o>M. mint fegyver, milyen roppant nagy a szónak, az igazi szónak az erője. Az emigráns Gábor Andor. m;nt íróietárforradalmár harcolt minde­nütt a reakció, a fasizmus. „ jobbol­dali szociáldemokrácia munkásám'é- *a ellen. Bécs Páris. Berlin ennek a harcnak az állomásai. míg végüils a nagv Szovjetunió nvújt testvéri me­nedéket, teszi szémárQ lehetővé a ‘ovábbi munkát és küzdelmet. Moszkvában a,z „Uj hang“ szer* kesziője lett. majd a nagy honvédő háború ideién ott volt azoknak a vezető kommunista elvtársiknak a -órában, akik Rákosi Mátyás elvtárs irányítása mellett nap mint nap küldték felvilágosító harcos ellen­állásra buzdító szózatukat és taní- 'ésukat. a magyar népnek. Mint a magyar nye'vim megjelenő magyar hadifogoly úiságnak. az Igaz Szó­nak szerkesztője, tevékenyén kivette részét abból a munkából is. amit a magyar kommunisták óbbon az idő­ben a hadifogolyként 3 Szovjetunió, ba került magvar munkások, pa- -aisztok do’gozó értelmiségiek kő* -'ölt végeztek 1945-ben Gábor Andor elvtárs megérte a legnagyobb boldogságot, megérte ? magyar nép felszabadítá­sát a dicsőséges Szövi?; Hadsereg ál- ’al. megérte a szocializmus építéséi hazánkban, megérte, hogy az a vetés írnél yet e kommunista vértanuk százainak és ezreinek vére öntözött dús kalásziba szökkent. Gábor Andor elvtars égett a Vágytól, hogy min© előbb hazajöhessen. Munkára és harcra jött haza. Harci front volt a .Szabadság” című lap szerkesztése Nem kevésbbé harcos szép munka volt.' amit Gábor Andor elvtárs hu­moros hetilapunknak a Ludas Matyi, pák főszerkesztőjeként kifejtett . Most. amikor küzdelmekben gaz­dag, szép élete lezárult, milliók áll* ■ák körül lélekben a ravatalát. Ki- ráló hűséges harcosát gyászol ja ben. ie pártunk, a Magyar Dolgozók °ártja nagy fiát gyászolja az égért’ magyar nép Élete példamutatás. Ne- re kitörőHtetétlen népünk emléke, tétéből, merf nem múlhat el nvom- álanul azok neve. akiknek munkás. ;ága a legnehezebb időkben növelte pártunk erejét, akiknek erőfeszítése készítették e’ö egész, népünk mai sza­bad, boldog életét. Gábor Andor elv­ára ezek közé tartozott Halála pó­tolhatatlan veszteség és mindegyt, künket arra kö+e'ez. hogy még foko. rottabb harccal vegyük ki részün­ket a békéért és a szocializmusért folyó nagy küzede'emböl. hazánk ős az egész emberiség boldogulásáért. Ezután Darvas József közoktatás- ügyi miniszter a Magyar írók Sző* vets-ége elnöke búcsúztatta Gábor Andort, á magyar írók és újságírók nevében. gtíl Népi Forradalmi Párt és a mon­gol kormánv vezetői, továbbá a Szov­jetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság diplomáciai képviselői. BERLIN A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és nagy berlini bizottsága V. I. Lenin halálának 29 évfordulója alkalmából szerdán em 'ékünnepséget tartott a Berlin demo­kratikus övezetében lévő Friedrich «taát-Patastban. Az ünnepségen a né­met főváros valamennyi övezetéből több, mint háromezer dolgozó vett részt. PARIS A francia főváros dolgozóinak Le­nin emlékűn,népségén mintegy négy­ezren vettek részt. Az emlék ünnepség elnökségében a Francia Kommunista Párt vezetői ér az ország demokratikus közvéleményé­nek képviselői foglaltaik helyet. Az emlékűi’ése»r a megnyitóbeszédet Marért Cliachin, a Francia Kommu­nista Párt Politikai Bizottságának tag- ia mordotta. Ezután Auguste Le- couer, a Francia Kommunista Párt tiikára tartóit beszámolót Vlagyimir Ujics Lenin életérül és munkásságá­ról. I \DÓRT A magyar írok ős újságírók a toli 'núukásai. harcosai mély megindult. ;ággal és a fáida-'mas veszteség ér­zésével búcsúznak Gábor Andor eiv- •ápstói. a kiváló tehetségű írótól, a harcos életű nagyhatású publicísfá- *ól, a baráttól és a baitárstól. Halé. ’a .-uiiyos és póto'halatfan vesztesé­ge a magvar irodalomnak, a magvar újsáiTírásnak: e bátor harcos kidő'" *é súlyos- vesz'eség azon a fronton ahol a toll, az írás fegyverével folyt és folyik a küzdelem -a hazugság, a beos'e'enség e'i’-en. az emberiséget egy úi háborúba taszítani akaró ira- nsriálista knlandorsáig el'en, az igax. ság és az élet győzelméért. Pé'da voit ő és példa marad a szá­munkra abban, hogy egy igaz forra­dalmár írónők hogyan lehet, hoqvan l-pll minden korban megalkuvás nél­kül. híven harcolni a szépség és igaz. ság fegyverével Mi ieüemozfn ezt az igaz embert a kommunistát, az írót? Mindenek* előtt a mély és a magával sodró szenvedálvrsség. Az irodalom, az új­ságírás sokféle területeit bejárta al­kotó és harcos hevületével. Pártos ;ró volt. a szó legiga-mbb értelmé­ben. A szó. az írás az ö -számára so­hasem volt öncél, attól a pillanattól kezdve hogy találkozott a párttal u mp-ncizmu-r.’oninizmus ' fgawűf’óval. K'vá'ó tehetségét, minden szaval a megtalált :-i=iz^ág szolgálatának szón. ‘ette. E keméov. lobogó harcos és szenvedélves emberrel kapcsolatban ‘elán különös hssznáini az- s szót hogy alázat, pedig én mindig ígv' árez'em ez munkált benne: az író! --»tázat amely nem lehúz, hanem fel* emel. ha az igaz ügv . az igaz esz­me odaadó. rnecA’kuvás nélkül; szol. ->013101 jelenti. Mint ahogy nála ezt 'eleatett e. Egyik utolsó versében így irt: .„Mentem, merre vitt a fény. így let; szavam: hit. reménv. hit. reménv és gyűlölet, riadó alvók felett.... Alkotó élete legnagyobb részé' »migrációban föltötte, de ezer szá' kötötte össze az itthoni valósággal t hagafisig és a pro'étár; internácio- i-alizmus az ő írói létében szerves Egységben forrt össze. Egyike voit n izufcpak. akik p magyar proielárfor ’-adiatem széttaposotl tüzet p parázs­ban ig tovább őrizték, élesztették akik tisztán őrizték a Tanácskoztál- saság emlékét, S amikor a dicső Szovjet Hadsereg valóban elhozta népünknek a sza badságot és hazánkban elikezdődbelef a nép, a nemzet megújulása, egy ú> 'i'szág feliépítése, a szocialista rend megvalósítása, Gábor Andor, ji író a publicista, a párt író katonája pél­daadó módon folytaita tovább a har­cot a tol’ fegyverével. ,,Ha ehnondtad a szót. mit szóin' kell. a nevedet már nept temetik ei.. Igaz, nagy és rendíthetetlen harcos Votf. nevét nem temetjük el, emléké* oéldáját megőrizzük, művét, alkctá '-iit örökre szivébe zárja népünk a hazugság ellen, az igazságért égő, el- »líhatatlan szenvedélye tovább táplál­ta harcosaink füzét. A búcsúbeszédek elhangzása után íz Internacionálé hangja,i roe«>l* eresztettük a sírba a koporsót. A sír’ -ovid-esen elboríiották b koszorúk c-s virágok, a magyar dolgozók hálájának és kegyeletének jelei E L T E M E T T É & G A 15 O II Paul Robesan, a béke ügyének bátor harcosa Paul Robesonnak odaítélték a „Né­pek közötti béke megszilárdít ásóért1' nemzetközi Sztálin-díjat... A földke­rekség minden részén áz emberek mlJ- liói a legnagyobb örömmel és őszin te megelégedéssel fogadták ezt a döntést, méltó értékelését és elisme­rését i'átták benne annak a kimagasló szerepnek, amelyet a tehetséges ame­rikai énekes és haladó szellemű köz­életi kis álóság tölt be a nemzetköz;; béke,mozgalomban, íf ibeson dalai a népek békéjének és barátságának dalai, amelyek harci kürtszóhoz hasonlóan szállnak át kontinensek és országok fölött, felébresztik az emberi szívekben a nemzeti büszkeség érzését, beléjük oltják a hatalma* békofront rnindc- ne.kfeilett diadalmaskodó erejébe ve­tett hitet. Az énekes Robeson hang­ját ismétli a szónok Robeson hangja: népgyűléseken, összejöveteleken, kon gresszusokou elhangzó szenvedélyes hangú felszólalásai leleplezik az em­beriség élete és jövője ellen áákáló dó háborús gyújtogatok bűnös terveit és mesterkedéseit, harcra szó’ítják a népekei jogaikért, szabadságukért és boldogságukért, a világ békéjéért. ■Robeson neve, —- írja D. Szkohelcin akadémikus, a Nemzetközi Sztálin-d'íj Hízoltság e'nök a „Pravda‘‘-ban, — az elnyomott néger nép zászlajává, minden becsületes amerikai zászlajá­vá vált az amerikai nép számára pusz­tító háborúra készülő imperialista reakció elleni harcban.“ Nehéz és dicsőséges utat lett meg életében Robeson. Apja néger pap volt, aki fiatal kóláiban rabszolga­munkál végzet az Egyesült Államok déli részének ültetvényein. Rebeson- nak rengeteg erőfeszítésébe és fárad­ságába került, míg hazájában főisko­lai végzettségei szerzett- A nyári szü­netekben farmokon kellett zsellércs- kednie. téglagyárban rakodóként, ven­déglőben pincérként kellett dolgoznia, hogy kollégiumban, majd a columbiai egyetem jogi iskoláján tanulhasson. És amikor végre kitűnő eredménnyel letelte a vizsgákat és megkapta azt az oklevelet, amely hivatalosan föl­jogosítja ,íjogsi tevékenységre az Ame­rikai Egyesült Államok egész tefüle- >éü”, mégsem talált szakmájába vágó munkát: a faji megkülönböztetésnek Amerikában uralkodó íratlan törvénye erősebbnek bizonyult a columbiai egyetem diplomájánál! Természetes színész- és énekestehet­sége a színpadra vezette Rcbesont. A művészetben találta meg azt, ami­ről jogi tanulmányai során álmodott. — annak lehetőségét, hogy aktívan beleavatkozhasson az életbe, harcol­hasson az amerikai négerek döbbene­tes elnyomása és jogfosztottsága el­len. Már első néger művekből összeállí­tóit hangversenyén, amelyet 192ő áp­rilisában tartott az egyik nevvyorki színházban, megmutatta Robeson, hogy vallóban a nép énekese. Azym az estén néger vallásos énekeket, spirituálékat adott elő, de hangijábó nem a keresztényi engedelmesség és nem a rabszolgái belenyugvás csen­dült ki. Kiese üdüli belőle az elnyo­mott néger nép elkeseredése és gyű- ölete, évszázados szabadságvágya, az elnyomókkal szemben táplált gyűlö­let^ .. ■ F *J '.&(> hangversenye óta több mint negyedszázad telt el és Robeson cso­dálatos művészete azóta is a népet, legnemesebb törekvéseit és eszményeit szolgálja. Maga az élet, mindaz, amit azóta hazájában és a távoli külföldön látott és átélt, végleg meggyőzte a művészt az általa választott út be- vességérő! és soha, semmiféle nehéz­ség és semmiféle fenyegetés nem tud­ói elbátortalanítani, kioltani páratóan energiáját, elfojtani az énekes és a szónok messzehangzó szavát. Paul Robeson szabadságszeretö da ai, nagvszprü közéleti szereplése inie'ly a faji megkülönböztetés, a fa­sizmus és a vilácuralm: törekvés-fk e!len irányul, kivívta számára az egy­szerű emberek millióinak forró Mére­tétét és széleskörű népszerűséget szer. zett számára a világ minden orszá­gában. Robeson hangversenyeit, lán­goló beszédeit hallgatták a harcoló köztársasági Spanyolország katonái, az algíri parasztok, a francia rakodó- muhikások, az angol szövömunkások. a svéd tengerészek ... Évről-évre. hangversenyröl-hangversenyre érett és erősödött a nagy énekes harcos mü vészete. Spanyolországi útja nyomán műsorában a néger és amerikai dalok mellett megijellennek a spanyol, szov­jet, angol, nemei és kínai da'ok. A lángoló spanyol földön énekelte Pa.nl Robeson először a „Drága föld, szülő­hazánknak földje“ kezdetű szovjet dalit, amelyet azután az egész világon mindenütt bemutatott, A hírneves énekes többi:ben járt a Szovjetunióban is és mindannyiszor saját szemével győződött meg arról: hogy a szovjet nép a legbőségesebben és legkövetkezetesebben harcol a béke ügyének diadaláért. „A Szovjetunió odaadó és őszinte barátja voltam, va­gyok és leszek mindig“ — mondja Robeson és a kapitalista államok dol­gozói számára tartott gyűléseken 'és hangversenyeken ieOkesen énekel szov­jet dalokat, szétzrizza azokat a hazug­ságokat és rágalmakat, amelyek se­gítségévei az amerikai reakciósok és 'á-nyérnyallóik igyekszenek eltitkolni népeik elől az igazságot a szocializ­mus nagy országáról. Az „igazi élet egyetemének“ nevezi Robeson azt az időt, amelyet a Szovjet unióban töltött A szovjetországban tett mindlen Iáto„ . Hatása valósággal szárnyat ad neki, újabb táv-latokat nyit meg előtte, üj ■rőt önt belé... Robeson óriási népszerűsége, hatá­rozott kiállása a háborús gyújtogatok ellen, tehetetlen dühöt kelt a béke ellenségeinek táborában. Utóbbiak minden rendelkezésükre álló eszkőzzíc, megpróbálják elfojtani az énekes és a szónok szavát. A nemzetközi íitle- vél megvonásától a tincselési kísérte • ékig mindennel megpróbál'koznak el­lene, ahogy azt 1949 nyarán a peaks- kitli eset is mutatta. I'l c erőfeszítéseik hiábavalók, A *^ politikai terror ellenére az Egyesült Államokban mind erőtelje sebben hangzanak feli Robeson ret- tentlvetetlen beszédei és dalai, ame 'vekből árad a nép erejébe vetett mély hit. Paul Robeson az elsők kö­zött tiltakozott a koreai háború ellen Számos alkatommal tötneggyűléseken • magyarázta meg, hogy ez a háború nein az amerikai népnek, hanem csak a milliárdosok és milliomosok marok­nyi csoportjának kell. Robeson vezére az afrikai ügyekkel foglalkozó orszá­gos tanácsnak, amely megszervezi. ti támogatást az afrikai népeknelk szu hadságérí és függetlenségért folyó har­cukban. Aleloöke a Haladó Pártnak, az egyetlen olyan amerikai pártnak amely a legutóbbi választásokon nem réti békeprogránwnal lépett fel.- D irányítja a ,.Freedon‘‘ című harcos néger kp munkáját, egyik vezére a c .Amerikai Békehadjárat“ nevű szerve, zetnet. ........... R obeson nein utazhat külföldre, *ck láthatatlanul olt van a béke híveinek minden nemzetközi kongresszusán: 'emezrevett hangja vízum nélkül ú- átkel tengereken és óceánokon, fel­hangzik a szabadságszeretö népek ha- 'a'mas kórusában. Az amerikai ható­ságok nem engedték meg Paul Robe- sonmaik, a Béke VilágtamTcs tagjának, hogy résztvegyen a Népek Békekor gresszusán. De a napúiéban különös erővel csendült fel szava Ameriká­ban a különböző békegyűléseken amelyeken szenvedélyesen buzdított az amerikai békeharcosok sorainak megsokszorozására. rM úgjon újult erővel Paul Robesos csodálatos, hatalmas hangja, a béke és a népek barátságának hang­ja, az a hang, amely szeretetet éb­reszt a békeharcosokban és gyűlöle­tet a háborús gyújtogatókba-n. Mihail Mazvanov uz OSZSZK érdemes művészé Szlálin-dijas. JuQoszíávi b’B, Sürögorszáabai) és Törökorsúglan a gyermekek százezrei nyomorognak Szófia (BT A): A „Zemcdelszkö Zname” című bolgár lap a jugoszláv görög és török gyermekek siralmas helyzetével foglalkozik. A lap a töb bi között rámutat arra. hogv a trió is* ‘a Jugosrtáviában äenki sem törő­dik a fasizmus elleni harcokban hősi bal-ált hart hazafiak gyérünkéivé' N'égyszázötvenezer árva pályaudva. *on vagy utcán alszik Csupán Szer­biában kétezer gyermek hal meg havon,kért'.. Ötszázezer jugoszláv gyermekei megfosztottak a; tanulás lehetőségétől. Az iskolákat kaszár- nyáktltá alakították át. A monarchofasiszta Görögország­ban a nyolcéves gyermekeket mát munkára kényszerítik, A gyermekek százai sínylődnek koncentrációs' *•>!. borokban és börtönökben Törökország-ban negyvenezer rpn* gyos, éhi's és mezítlábas gyermek kó. boroi. Csupán Isztambulban tízezer gyermek él Já-k-ás és minden gondo­zás nélkül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents