Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-23 / 19. szám

V» ».JG PKO&mRJAl EGY£SÜU£Tk„ / ^ A MAI SZAMBÁN: Világszerte m»gem'ékez*ek V. I. lenln halálának 29. év­fordulójáról. (2. o.) — Eltemef*ék Gábor Andort. (2. o) — Jugoszláviában, Görögországban és Törökországban a gyermekek százezrei nyomorodnak. (2. o.) — Január havi taggyűlések elé. (3. o.) — Több figyelmet a dolgozók esti Iskoláira. (3. o.) — Jegyzetek a lárésl kultúrverseny rőt. (4. o.) — Az osztálveiienség nem alszik még a gyu- laji tszcs ben sem. (4. o.) N, _________________________________________________-— AZ M DP X. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM LNAMEGYEI PÄRTBIZOTT JÄG AN AK LAPJA %is V ,>o 1 ILLEK FENTEK, !!>».. JANIJA Hz élenjáró agrotechnikai módszerek alkalmazásával harco'pk az 1S53-as gazdasági év tel esi éséérl! A* elmúlt aszályos év nehézsé­gek elé állította tszcs-inket és dol­gozó parasztságunkat az állam iránti kötelezettségek teljesítésé­nél. Az elmúlt évek már nem egv alkalommal tanúbizonyságai voltak annak, hogv ahol az élen­járó szovjet agrotechnikát alkal­mazták, ott az aszályom év ellené­re is jóval magasabb termésered­ményt takarítottak be, mint, ahol elhanyagolták. Rákosi elvtárs a járási titkárok országos értekezletén mondotta. „A mezőgazdaságban minden kü­lönösebb befektetés nélkül 50 százalékkal magasabb termésered­ményt érhetünk el, ha azokat az alapvető agrotechnikai eljáráso­kat jól elvégeznénk, amit már ed­dig is végeztünk de nem meg­felelően, ígv mélyszántás, simí­tózás, trágyázás, kereszlsoros ve­tés." A fejlett agrotechnika alkalma­zását ioazolja a szakadáti Arany­kalász tszcs 42 mázsa kataszteri holdankénti kukorica átlagtermése is, amit úgy tudott elérni, hogv az előző évben a gépállomás 28 centiméter mélyen szántotta föld­iét, nénvzetesen vetett, négyszer kapált és pótbeporzást alkalma­zott. A keszőhidegkuti Uj Élet tszcs a fedett agrotechnikai eljárások alkalmazásával 18 mázsás átlag­termést takarított be, ugyanakkor az egyéniek 8—9 mázsa hol dán­ként; termésátlagot takarítottak be kukoricából. Az őszi mezőgazdasági munka fskolané'.dája volt tanácsainknak, tsz-nek és dolgozó parasztságunk­nak, hogv a tavaszi mezőgazda- sági munkálatokra már most kell, hogy felkészüljünk és biztosítsuk a terv maradéktalan teljesítését. Ahhoz, hogv a tavaszi mező­gazdasági munkákat idejében tud­juk elvégezni, járási és községi ta­nácsainknak egv mindenre kiter­jedő ütemtervet kell készíteni. A ió ütemterv felméri a megoldandó feladatokat, művelési áganként, növényféleségenként Számba- veszi a rendelkezésre álló gépi, iga- és munkaerőt, vetőmag biz­tosítást és vetőmagtisztítást. Tszcs-inknek és dolgozó pa­rasztjainknak már most kell gon­doskodni megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmagról. Csak tiszta és jó csíraképességű vető­magot vethetnek, mert ezen ke­resztül tudjuk biztosítani a maga­sabb terméseredményt. Ne szá­mítson egy tszcs sem, de egy dol­gozó paraszt sem, hogy központ' készletből lesz biztosítva a vető­mag, mindenkinek saját magá.ia* kell, hogv biztosítsa a szükséges vetőmagot A járási és községi tanácsaink már most nézzenek utána m'nden vonalon, hogy rendben van-e a vetőmag ügye, biztosítva van-e. ki van-e tisztítva, mert később kapkodás lehet belőle, mikor a vetés ideje elérkezik. Pártszervezeteink és tanácsa­ink előtt az a cél lebegjen, hogy a tavaszi munkák sikeres befeje­zése érdekében szívós harcot kell folytatni az ellenség minden leg­kisebb megnyilvánulása ellen. — Nem lehet meaenaedni az olyan lazaságokat, mint volt a kétyi ta­nácselnöknél az őszi mezőgazda- sági munka idején, aki Pista bá­tyámnak és János bátyámnak szó­lította a kulákokat, és nem tu­dott velük elvettetni. Ezzel szemben Csiki elvtárs a zombai tanácselnök kövefkezete- sen vitte a harcot az osztályellen­ség ellen, az őszi vetési munká­latokat 100 százalékban befejezte Ezen a példán keresztül járási és községi tanácsaink leszűrték a ta­pasztalatokat és tudták azt, hogv a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzése még nagyobb követel­ményeket és szívósabb harcot kö­vetel meg, mint az őszi munka. A tavaszi mezőgazdasági munkák ellenőrzésére vonják be tanácsa­ink a mezőgazdasáqi állandóbi­zottság tagjait és az élenjáró dol­gozókat. Ellenőrzésükkel biztosít­sák azt, hocrv minden termelő­szövetkezet, dolgozó paraszt, de kivétel nélkül a kulákok is mara­déktalanul teljesítsék tervfelada­taikat. Lépjenek fel erélyesen ta­nácsaink minden olyan helytelen nézettel szemben, ami a tavaszi mezőgazdasági munkákra való fel­készülést akadályozná. Jól fel kell készülni tanácsaink­nak a tavaszi munkára, mozgósít­sák gépállomásainkat az erő- és munkagéoek kijavítására. Nem megengedhető az, ami a múlt év­ben is előfordult, hogy a gépállo­másaink munkagépei a munka- időszakok közepén estek ki a ter­melésből, ami természetesen terv- szerűtlenséget, kapkodást és le­maradást eredményezett. Különö­sen meg kell gyorsítani az erő­gépek kijavítását a bonyhádi, dal- mandi és a nagvkónyi gépállo­másokon, ahol a traktorok javítá­sához hozzá sem kezdtek. Ezek­nek a gépállomásoknak az igaz­gatói, főoéoészei ébredjenek fel mély álmaikból, jó szervező és el­lenőrző munkával pótolják lema­radásukat. Vegyenek példát a bölcskei, iregszemcsei géoállomá- soktó), ahol a jó munkamódszer- átadással már több, mint 60 szá­zalékra vannak kijavítva az erő­gépek. Gerő Ernő elvtárs, a Központi Vezetőség november 29-i ülésén fő feladatként tűzte ki a mező- gazdaságban dolgozók elé, a ter­mésátlag emelését. Ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha jól kijavít­juk a géneket és alkalmazzuk a fejlett, élenjáró módszereket. Az ő~zi mélyszántás tavaszi simító­zását, a négyzetes vetést, pótbe­porzást, stb. Ezekkel a módsze­rekkel, melyeket a Szovjetunió ,,kincsestára“' számunkra nyújt, éljünk és használ luk ki az adott lehetőségeket. Eddig egy-egy fej­lett módszer különböző területe­ken a különböző mértékben való slkalmazása iqen komoly eredmé­nyeket mutat megyei viszonylat­ban, annak ellenére, hoov még ez nem tervszerűen lett alkalmazva. Most tehát ragadjuk meg az al­kalmat és használjuk ki a lehető­ségeket, alkalmazzuk mindenhol az úi anroteebutkai eljárásokat, hogy biztosítsuk ezzel is termés­átlagaink további növekedését. Tanácsainknak fő feladatuk, hogy a terv készítésénél a terme­lés irányításával, ellenőrzésével segítsék és biztosítsák mindenhol a fejlett módszerek bevezetését és alkalmazását. Nem közömbös az, hogv megvénkben milyen terüle­ten végezzük el a tavaszi simító- zást, a néovzetes kukoricavetést a keresztbe-hosszába való vetést a különböző arra alkalmas növé­nyeknél a pótbeporzást, vagy a vetőmag jarovizálását. Minél na­gyobb területen alkalmazzuk a fejlett agrotechnikai eljárásokat, annál nagyobb területen van biz- risítva a termésátlag emelkedése. Ez azonban nem megy magától, járási tanácsaink mezőgazdasági osztályainak és a gépállomások agroncmusainak a szervező és iránvító munka mellett propaoan- distának kell lenni az új módsze­rek alkalmazásánál. Fel kell hívni a termelőszövet­kezetek és dolgozó parasztok fi­gyelmét arra, hogv az új módsze­rek bevezetése a termésátlagok növelésének egyik legdöntőbb té­nyezői. Györov József oszt. vez. megyei tanács VII, mező­gazd. osztály. JERMELŐSZfiVETKEZETFINK ÉLETÉBŐL A fengehci Petőfi tsz tagjai té eo sem tétlenkednek A tengelyei Petőfi tsznek tavaly még nem volt öntözéses kerlészete. Erezték is ennek a hiányát, érért még az ősz elején elhatározták, hogy 1953-ban 7 holdat öntöznek. Gerö Ernő elvtárs, a Központi Ve­zetőség ülésén elhangzott beszédét megvitatta a tsz intézőbizottsága, s úgy döntöttek, hogy a tervezett hét hold helyett az idén húsz holdon folytatnak ön­tözéses gazdálkodást. Ebből ezer ölön öntözéses gvanotlal kísérleteznek. Az öntözésre felhasz­nálják a tsz területén lévő három forrás vizét, melyet nagy beton me­dencékben gyűjtenek össze. Még a tél folyamán megásnak 500 méter hosszú öratözöcsa tornát. Jelen­leg is 30 tagú brigád dolgozik rajta és eddig 200 métert készítettek eL A termelőszövetkezet többi tagjai eem tétlenkednek. Ugyancsak 30 tagú brigád vágja a nádat, hogy növekvő állatállományuk áljainak, istállóinak építéséhez nádpallót készíthessenek belőle. A mai napon Mészáros József az építési brigád vezetője másodin agá­val ellátogat az al&őhidvégi állami gazdaságba, hogy tanú mányozza a nádpaléó készítésének a módját, Szer­dán meg is kezdik az eddig levágott 1500 kéve nád feldolgozását. A termelőszövetkezet fiataljai, ^lü­kön a DlSZ-esekkel, a csatornáiból és a medencéből kiásott földet egvhehre kubikolják, hogy majd szénporos tég­lát égethessenek belőle. Az idősebbek is megtalálták a ma­guk munkáját: eddig 128 darab vesz. szőkosarat fontak. A zombai Bébe termelőszövetkezet tagjai 8000 forint jutalmat kaptak Megyénk termelőszövetkezeteiben lassan befejeződnek a zárszámadá­sok. Dolgozó parasztságunk érdeklődései figyeli azt, hogy melyik termelő- szövetkezet milyen jövedelemmel zárt a az elmúlt évet. Megyénk három legjobb termelő szövetkezete az elmúlt héten 8000 forint jutalmat kapott a FöMmővetés figyi Minisztérium tói, az elmúlt év jó munkájáért A három közül az egyik jutalmat a zombai Béke tsz kapta meg. Jannár 15-án a termclőszövetke zet tagjai termelési értekezleten vitat­ták meg az elmúlt évben elért ered «lényeiket és azt, hogy a tagság közül ki vette ki legjobban részét a csoport munkájából. A pénzjutalmat ünnepélyes kere tek között Knrik elvtárs, a járási párt­bizottság mezőgazdasági osztályának a vezetője és Cínkon elvtárs. a járási tanács vb. elnöke adta át a tsz tag] a inak. A jutalomból 4000 forintot a közös vagyon növelésére fordítottak, 4000 forintot pedig kiosztottak azok között a tagok között, akik az chn útt évben a legjobb munkát végez­ték. Bíró Lajos fogatna 400, Tóth Gy örgy sertésgondozó 400 forintot ka­pott, mert tervét 130 százalékra teljesítette és 477 munkaegységet ért eL Männer Erzsébet 300 forint jutái mát kapott, mert mint legjobb nő- dolgozó 224 munkaegységet ért el és a népnevelő munkából is példamu­tatóin kivette a részét. Ezenkívül még sok olyan dolgozót jutalmaztak meg, akik következetes harcot folytat uak pártunk célkitűzéseinek a meg­valósításáért. A zombai Béke tsz-nek újabb erő t és lendületet adott a jutalom az új tervév feladatainak a megvalósftásáh oz. Az asrótcchnika alkalmazása nyomán jó eredményeket értei a tamási Vörös Szikra tsz A növénytermelésben az 1952-es évben a tamási Vörös Szikra tsz a megye legjobb t3z-e leírt, A betago. sított területen búzábál 12 mázsás át­lagtermést, az összes búza-vetés terü­letén 9.44 mázsa átlagtermést ért el. Zabnál 3.30 mázsa, tavaszi árpánál 10 kataszteri holdon, ahoi a jarovi- sélf vetőmagot keresztsorosen vetet­ték, holdanként: 11.29, a nem jarovi- zált árpánál pedig 8.35 mázsás átlag, termést értek el. Az agrotechnika helyes és időben va’ó alkalmazása lehetővé tette, hogy gabo»abeadásu- kat 100 százalékban teljesítsék. — Nemcsak a növénytermesztésben, hanem állattenyésztésben is, jó ered­ményeké); mutatnak fel a tamási Vö­rös Szikra tsz tagjai. Az állati tér- mékek beadását is 100 százalékra A Népköztársaság Elnöki Tanácsa förvényer«jü rendeletét adott ki a Kossuth-díj adományozására vonat, kozó egyes rendelkezések módosítá­sáról. E módosítások közé tartozik teljesít ették, de túlteljesítettéit emel­lett állattenyésztési tervüket is. A jó eredményeiket úgy érték el, hogy a vezetőség felismerte az agro. technikai eljárások jelentőségét, fel. világosította a tagságot ennek al­kalmazásáról. Ennek eredménye megmutatkozott a növénytermesztés és gz állattenyésztés?, valamint a dől. goaók áldozatvállalásában. A tagság közül igen sokan komoly munkahös* tetteket hajtottak végre a tavasszal, amikor újságpapírral csomagolták be a diunyetövoket. hogy megment­sél; a fagytól. Az eredmények el­éréséhez nagyban hozzájárult a párt. szervezet jó munkája is. A pártszer­vezet vezetősége mindenütt példát mutatott, és a jó népneveiőmunká- val állandóan segítette a tsz veze­tőinek irányítását. — az eddigi ötvenezer, továbbá húsz­ezer és tízezer forintos Koeeuth-dijon kívül — harmincezer forintos Kos- sutb-dí j létesítése A gerjeni Vörös Nap tss sertésgondozói túlteljesítették tervüket A gerjeni Vörös Nap tszTbem Pc« recsi Sebestyén kitüntetett sertés- gondozó és társa Kertész Károly jó munkájukkal elérték azt, hogy a gondjaikra bízott anyakocákat rend­szeresen maJacoitatták. Etetési tér. vüket túlteljesítették. Jó munkájuk­nak köszönhető, hogy a rájuk bízott kocáknál 20 malaccal többet válasz­tottak el. mint amit a terv előírt. A követelményeknek megfelelő súlyú­ak voltak a malacok. Ezt az eredményt úgy tudták el* érni, hogy állandóan és pontosan ta- karmánvozlák és gondozták a rájuk bízott állatokat Segítette azonban munkájukat az is, hogy állandóan pirosversenybOft -vannak cgvmásssj és mindent elkövetnek annak érde­kében, hogy a rájuk bízott, sertésállív mányt a legjobban gondozzák és a tervüket túJteiiesítheasék, Mindez lehetővé tette az állattenyésztési fér. vük túlteljesítését valamint a be­adási kötelezettségük maradéktalan teljesítését. Markovié» Gvörgy sertésgondozó 10-e« fia last átlagot éri el Markovira György, a nafci „Ut a szocializmus felé‘‘ tszcs serlésgoudo- zója alkalmazta a szovjet tapasztala­tok nyomán szerzett fejlett zoótcch- nikát, elérte, hogy egy ivarzási idő­szak alatt kétszeri búgatással, az ál­latok állandó tisztántartásával és jár- tatásával biztosítani tudta anyakocán, ként a 10-es Hatást átlagot, s ebből kilencet fel is nevelt. A felnevelt m« !ároknál 15—17 kilogrammos válasz­tási súlyt ért el. Markovié* György emellett szem előtt tartotta a takarmány takarékos­ság fontosságát is. Állandóan zöld lu­cernát etetett, még éjjel is felkelt ellenőrizni a rábízott serléaállományt. A jő munkának eredménye nem is maradt eL A tszcs ennek eredménye­képpen tudta teljesíteni tervét, és ez tette lehetővé azt Is, hogy beadási kötelezettségüket 190 százalékban tel­jesíthették. A sertésgoudoző jó mun­kájának tudható be az is, hogy a be­adást terv teljesítése mellett szabad­piacon is 111 .serlest értékesíthettek. Mimii rendelet a RossuíMíí adományozására vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról Jó eredményt órfc el a dimaszentgyörgyi Szabadság tsz a tavalyi évbon A dimaszentgyörgyi Szabadság termelőszövetkezet január 13Jín tartotta az évvégi zárszámadási taggyűlését. A rossz termés elle­nére az állam iránti kötelezettsé­güket tel lesilették és emellett a termelőszövetkezel tagjai is szép jövedelemhez jutottak Győré Jó­zsef elvtárs állatgondozó 8 mázsa kenyérgabonát, 3 mázsa takar­mányt. 5 mázsa burgonyát, ezen­kívül szépen kapott pénzt is az évvégi zárszámadásnál. De Győré elv*árs nem erryedül van a ter­melőszövetkezetben. aki ilyen szép jövedelmet kapott. Azok, akik munkahelyükön pontosan megje­lennek. kivették a részüket a ter­melőszövetkezet munkájából, meg vannak elégedve azzal, amit az el­végzett munSia után kaptak. Azonban a termelőszövetkezet­ben akadnak olyan tagok is. mint Kaszás Gyorgyné. aki a termelő- szövetkezet munkáidból nem vet­te ki a részét, hanem az állami gazdaságba ment dolgozni. Az ilyen termelőszövetkezeti tagok nincse­nek megelégedve azzal amit az év­végi zárszámadásnál kaptak. A dunaszentffyörgyi Szabadság termelőszövetkezet jószágállomá­nya az előző évhez viszonyítva szép számmal megnövekedett Je­lenleg 94 darab szarvasmarhájuk, 34 darab disznójuk, 10 darab igás- lovuk és 3 darab csikója van a termelőszövetkezetnek. Á jó ered. ményeknél még sokkal jobbat is tudott volna elérni a termelőszö­vetkezet, ha szilárdabb lett volna a munkafegyelem A brigádon be­lül nem voltak munkacsapatok, nem írták be rendszeresen a mun­kaegységeket. ami nem kis mér­tékben befolyásolta a munkai egye­lem lazaságát. A dunaszentgyörgyi Szabadság termelőszövetkezetnek most a.r új évben feladata lesz. hogy a tava­lyinál sokkal jobban szervezze meg munkáját, vonják felelősség­re azokat a tagokat akik nem ve­szik ki részüket a termelőszövet­kezet munkájából Ha a termelő­szövetkezet a tavalyi hiányossá­gokon okulva megjavítja a mun­káját, akkor 1953-ban sokkal jobb eredményeket tudnak dérrd. ■> T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents