Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-03 / 2. szám

NAPLÓ

3

PA rt r ÉS PA R TÉ PITÉS *

JWM JANLAR 3

PÁRTÉLET HÍRÉT

Miért becsülik le a politikai oktatást a Bonvliádi Zománca;Tárban?

9 5"^ V

Malcnkov elvtárs. a XIX. kon- gr'es'izueon azt mondotta az ideológia! munkával, az oktatással kapcsolatban: .-Az ideológiai munka lebecsülést! jelentős mértékben onnan ered. hogy vezető hűd ereink egy része nem fejleszti eléggé öntudatát, nem gyarapítja m-ar.rista-leninista ismereteit, nem használja fjtl ö párt történelmi tapasztalakéit. Éneikül pedig senki són lehet teljesértékű, érett vezető. Á:> uJt'i eszmei-politikai téren elmarad, aki betanult formulákból él, s nincs érzéke az új iránt, az nem tájékozódhat helyesen a bel- és külpolitikai helyzetben, nem állhat « moz. yalom. élén és. nem méltó arra. hogy u mozgalom élén 'díjon. Az élet előbb utóbb félrelöki. Csak az a vezető állhat pártunk feladatainak magaslatán, aki. állandóan képezi magái, alkotó modem elsajátítja a? marxiamust-leni- uizmust, kifejleszti és tökéletesíti magában a lenini-sztálini típusú vezető tulajdonságait:'

Malenikov elvtárs ezen szavait, bár ismerik a Zománcgyárban is az elv- társak, nem szívlelik meg. Kreit'z Erzsébet elvtársnő, aki a párt kiemelése folytául mint idöelcmzö dolgozik üzemünkben, úgy gondolja, hogy nem szükséges az ideológiai képzés. Láng Lajos, Bányai Gáspár, Braun Janka e.vtáivak ugyancsak Kreutz elv társnő nótáját fújják. De folytathatjuk még tovább a felsorolást, pártunk ideológiájának lebecsü lését. Ez annál .súlyosabb, meri többségében kiemelt elv táviaknál tapasztalható. Pál Gyula, mint kisegítő munkás dolgozott az üzemben, ma ezerszámbeá'.litó egy igen szép műből yr eszünkben. Varga Gáspár. Kovák Györgyim' sztahanovista. Losonci József csoportvezető a zománcmü- heiyben. Mindössze kétezer vetlek részt az oktatáson. Éppen a kongresz. szun-i anyag tanulmányozásából maradlak el. Ez meg is látszik munkájukon és a zomá.ncmühelyen, ahol nem a műszakok folyamatos munkája a cél, hanem egy-egy csoport kiugró teljesítménye. így- fordult elő. hog'V az utolsó müveidre kerülő és zománeozásra váró edények nyersen a sarokban hevertek, amikor ugyanebben a műszakban a drága szénnel fűtött kemencék két órán kérésziül kihasználatlanok voltak. A kommunisták ilyen ..példamutatása“ folytán aztán igen nehéz a pártookivfiliekel is az oktatásba bevonni.

Számtalan ilyen megnyilvánulás található az üzemben. Wiant Istvánná. Baude! Ádámáé. Tóth József műszaki. Ortinaun Péterné munkáskáder, Szeiitiványi József csoportvezető, Németh József szlahánovisla. Madarász Endrén é. Heidinger József es portvezető •sem vesznek részt, az oktatásban. Ezek pz elvtársik úgy látszik azt gondolják, hogy hatalmas feladatainkat meg tudjuk oldani ideológiai képzés nélkül. De nem csupán itt van a hiba, nem csupán bennünk kel! a hibát keresni. Ma.lenkov elvtárs a XIX. kongresszuson a káderek kiválasztásával kapcsolatban azt mondotta: ..A fő fogyatékosság az, hogy egyes vezetők• a kádereket nein, politikai és szakmai szempontok alapján, hanem sógor-koma alapon, földiekből választják. Nem ritka esel, hogy a becsületes és munkakörüket jól ismerő, de erélyesen fellépő, a fogyatékosságokkal szemben kérlelhetetlen, s ennél fogva a vezetőség számúm kényelmetlen funkcionáriusokat különböző ürügyekkel kiüldözik és helyüket kétes értékű, vagy az adott feladat megoldására teljesen alkalmut- kin. de bizonyos vezetők szempontjából megfelelő és alkalmas emberekkel töltik be. A kádere/,' !Aválasztásával és előléptetésével kapcsolatos

pártvonal ilyen elferdítése 'következtében egyes szervezetekben a kéz kezel mos elv alapján összemclegedett emberek meghitt családi köre ólukul ki, amely a klikk érdekeket a párt és az állam érdekei füle helyezi. Nein csodálkozunk', azon, hogy ilyen helyzet aztán rendszerint rothadásra és bomlásra vezet."

Ebben kell keresnünk a Bonyhádi Zománc-műveknél is a másik döntő okát a lemorzsolódásnak, mivel ránk is vonatkoznak Ma.lenkov elvtárs ezen szavai. Végül pedig éppen ezek az elvtársak, akik így kerüllek funkcióba, vagy az oktatást lebecsülik, az elmélettel el vannak maradva, a bírálat jelentőségét nem ismerik és egy- egy építő bírálat után -hosszú éves haraggal sújtják a bírálókat. Meg'fog javulni a Bonyhádi Zománc-gyárban is a párt-oktatás, ha az említett elv- társak a bírálatot megszívlelik és • társadalmunk komoly .vezető erői akarnak lenni, aminek döntő előfeltétele a politikai ós szakmai képzés állandó fokozása.

Küllő István Villányi JaUah p ropagamPslák.

lláliosi el vlárs beszéde nyomiín cm el ke (lett a bevetett terület nagysága Tolna megyében

Az őszi mezőgazdasági munkákban meglehetősen elmaradt Tolna megye, s Rákosi elvtárs legutóbbi parlamenti beszéde után több község és termelőszövetkezet okulhatott Rákosi elvtárs szavaiból. Az elmúlt napokban meggyorsult a vetés. Elsősorban a gyön- ki járás mutathat fel bizonyos eredményeket, ahol december 10-től hétfőig közel 400 holddal gyarapodott a vetés. Elsősorban a búzavetés nagysága növekedett meg, melyből az egyénileg dolgozó parasztok 281 holddal, a termelőszövetkezetek pedig 13 holddal igyekeztek pótolni lemaradásukat.

A .gyünk! .járás községei közül Hő- gyész 00 hold búzát és 40 hold rozsot vetett el Rákosi elvtárs beszéde óta. De volt mit behozni Diósberényben Is, ahol eddig 40 hold búzát és 10 hold rozsot vetetlek el.

A rosszul teljesítő községek mellett Tolna megye jó községei is okultak Rákosi elvtárs beszédéből. Az őszi munkákban .Németkér község áll változatlanul az élen, de Rákosi elvtárs legutóbbi beszéde. 10 százalékos emel. kedést hozott a falunak, amely vetéstervét 125, szántási tervét pedig 140 százalékra teljesítette.

Növekedik a termelőszövetkezetek öntözött területeinek nagysáqa

A/ öntözéses yazdál'kodás hazáink- hun évrul-évre nagyobb területre terjed ki, míg 1950-btn a terme őszön ct- kczelek gazdaságaiban hatezer, 11>-"> 1 ben 14.000. addig 1052-ben inár 21.000 hold löd területen gazdálkodtak öntő zéssel. Szolnok megyében pé din 1050 óta 2000 hó dról 10.500 holdra emelkedőt! a terimdöszövetkezeh-k

öntözött területe.

Jelentősen emeltkedell az öntözött terület nagysága a rizs fokozolta 1)1»

l e nn elésével.

Jövőre az ideihez képest szint megduplázódik a tenne lüs-z'ö vet kezetek öntözéssel müve t földterülete. Az új öntözőtelepek kijelölésé már megtörtént.

DEÁKFALVI ANDRÁ ÉLETE

keresztül ette az endrödi kulákok keserves kenyerét Deákfalvi And. rás. Apja szegény napszámos ember volt és így korán cselédnek kellett szegődnie. Az iskola padja;bői a.ig látszott ki. de máris fillérekért robotolt, {fogy szüleinek ezzel is könnyítse gondjait Deákfalvi András 18 éven keresztül állandóan cselédkedett. még meg'ett cm* bér korában is- Nőm tehetett mást. kényeden volt a kuliknak dolgozni, hogy saját. és családja életé; tengethesse. Sorsába nem nyugodott bele. de ha szólni mert, csendőrrel fenyegették. Tanulni nem tanulhatott, sőt ha könyvet, vagy újságot olvasott, gúnyos szavakkal illették a ku/ákok és nem egy esetben vágták a fejéhez: ,.minsk neked tanulni, nagyapád se tanult és mégis voll annyi esze, ha esett az eső. az eresz alá 1 állt.''

Sokat dolgozott a gyomai ku’ákokná! is. ahol lenézték. megvetették és állati módon dolgoztatták. Napi 15—16 órát dolgozóit azért, hogy a kulák az ő munkája nyomán zsírosodjon. A- fizetése azonban igen kevés volt.

A napi 15 1G órára 80 fillért, vagy esetleg 1 pengőt kapott. Nem volt könnyű dolog ebbű! a csekély keresetből a 9 tagú családot eltartani. Állandóan nehézségekkel és a nyomorral küszködött Mindig az járt az e-zében. hogvan tudja biztosítani családja számára az éiahnet és ruházatot. Szürke napjai állandóan és egyhangúan teltek. A keserűség többször elfogta, de álmodni sem mert arról, hogy valah-t is jobb sorsa lesz és gyerekeit legalább taníttatni tudja. De hogy is gondolt volna ilyesmire, amikor ákandóah azt hallotta, hogy a szegénység az törvényszerű, és úgy kerek a vi. lóg. ha szegény és gazdag is van henne. Sokat ’ud-na még b-szélni a gyomai Béres Mi-ka, K. .Nagy István, vagy K. Szilágyi Lajos kulákokról. akik még a bőrét is lenyúzták volna.

"jnincstekn aorárpioletárra is

_______________________) rásütött az éltető nap sugara.

1

45-ben. amikor a Szovjet Hadsereg felszabadította ha. mával ás szétzúz!fi a tőkés uralmat, a volt cselédből

Hosszú éveken

Deákfalvi András

földhöz juttatott paraszt lett. Tolna megyében Duna- köm.őd községben kapott 15 hold földet és házat Teljesült a vágya, saját maga gazdája lett. így gazdálkodóit néhány éven keresztül, amíg Rákos; elvtárs 1948- ban tartott kecskeméti beszédét nem hajlottá. Utána új gondo.afai támadtak, kü-zködö: magával, nem volna-; jobb számára, ha a közös gazdálkodás fiijára lépne. Ez az ingadozás hosszú ideig élt gondolataiban és végre 1951-ben eldöntötte, hogy véglegesen rálép a nagyüzem: 'gazdálkodás útjára. Látta, a tszcs eredményei- és számot vetett azíZ.: . hogy ami' a párt. é- Rákos; elvi ars mond. az valóra válik és az a dolgozó parasztságnak kedvező. Visszagondolt régi, nehéz napjaira és mérlegelte, mennyivel méy családja éleié napjainkban, mint az övé voü a kaoita'isfa társadalmi rendszerben.

jóvoltából tanult két fia és-egy lánya.* Ma már egyik fia egy új szovjet nyé-ögéppe! dolgozik, a lánya pedig az óvodában a gyermekeket gondozza, másik fia pedig esztergályosnak tanúi Budapesten. Ezek a gondolatok vérteztél.; fel a tszcs-ben arra. hogy becsületes ps jó munkát végezzen Erőt adott munkájához az is. hogy két éve fe've'ték a Magyar Dolgozók Pártja tagjainak soraiba. Tudta azt. hogy mint tagjelöltnek példamutató munkát k li végezni, hogy kiérdemelhes-c a párttagságot és ezért jó munkája nyomán napjainkban egvtke a dunaköm őd: Szabadság tsz legjobb dolgozóinak. Az idei évben is becsületesen dolgozod, nem hátrált meg a nehézségek -elől és így 356' munkaegységet teljesíteti. Állandóan Rákosi elvtár- szavai buzdították a munkában. Mindig azt tartotta szem előtt, hogy a mezőgazdasági munkák nem állhatnak meg mer; az ipar számára is biztositnni kell „ nyersanyagot. Most is dolgozik, ha kell: éjjel-nappal, hogy ezzel i- segítse a t-z megerősödését és csa'ád;;i boldog-ágát.

De bátran bírálja azokat- a tagokat, akik a tsz-ben hanyagul végzik munkáinkat -.róbálíák lazítani a

munkafegyelmet.

(Cseremyeez)

Pártunk és Rákosi e vtárs

Tamási község kommunistái készülnek a lagkönyvcserére

A Tamási községii pánl$«iprve*el már számos értekezleten, gyűlései: fog'a! kozott a tankönyvesére poltD- ka:i jelentőségével, ennek köszönhető, hogy a község kommunistái komoly politikai feladatnak tekintik a tagit önyvcserét. A púi tcsoportbizalmi

elvtársik szívós feil.viL-ágcsító munkát végeznek, hogy a tag.köuyvkiosztó tagsvtiléíre Tséatn-fíwn.yi kommunista, megjeleli és ót lile osftwVk. A község t, non - niunistái ezt a nagyjelentőségű munkát összekapcsolták a vetési feladatok elvégzésévé!, December öl re a Élteséit befejezte a vetést, hogy aVfg ünnepé- iy es ebbé tegyék e* ftwtns politikai cscményl.

Bonyháílvarasd koimmi ni,sitii élen a vetési munkákban

Bonyhádi arasd község kommunistái is szavukat adták, hogy december Síre befejezik a vetési munkákat, hogy a tervteljesítés terén is eleget legye, nek kötelességüknek. Ilar-majücad’kán már csak két Imid várt vetésre, anie. Ivet a következő nap korareggelt óráiban befejeztek. Ebben a munkában is

élenjártak a község kommunistái, akik becsületes munkával, iagdijuk rendezésével készülnek a lagkünj«- csere nagy ünnepére. Az alapszervezet vezetősége és a párttagok igyekeznek a taggyűlést mindenütt ünnepéi,vesse tenni a helyiségek rendheliozásáv»I, feldíszitcsévrt is.

a

A siinontornyai békeharcosok jó munkája termelésben gyümölcsözött jó eredményeket

..Fogadalmat leszünk, s e iogada. lom minden magyar hazafi szívéből iakad. Megiogadjuk, hogy nem lesz egyetlen olyan gyára, üzeme, műhelye hazánknak, amely ne követne el mindent- ötéves tervünk döntő évé. nek túlteljesítéséért, s a negyedik tervev diadaláért ..” — hangzott a III. Magyar' Békeköngiresszus határozata és a kongresszuson réesztve" vö 1200 küldött egetverö lelkesedéssel. a Sportcsarnok ablakait megremegtető éljenzéssel és tapsviharral fejezte ki, hogy valóban szívükből Fakad, hogy valóban az ö érzéseiket szólaltatta meg, rögzítette le a határozat. S azután a kongresszus befejeződött. A résztvevő tudósok, üze. mi. gyári dolgozó^ hazautaltak- hazautaztak azzal a tudattal, hogy a papír holt beiüit az élet valóságává: tetté váltsák át. Azóta több. mint egy hónap telt el.

És ez a hónap nem múlt el eredménytelenül. Az ország minden táján: Budapesttől a Mátra vidékéig, Baranyában és Somogybán, de Tolna megyében is egyre erőteljesebb' mértékben növekedett, a békeszerető em_ berek harcos békemozga.ma. Sok olyan falu és város, ahol régebben a békemozgalom csak papíron létezett — a kongresszus után a küldöttek munkája nyomán felszínre jutót és igen szép eredményeket éri el: így Simoniornyán is.

Gombai József tanárjelölt férni;A; t a III. Magyar Békekon.gres«zusoa látta, hallotta és érezte azt. hogy a kis magyar nép kilencmilliónyi dó • gozója békét akar. Hazatérve ő is hozzálátott a békeharcos munkáruqz Szervezett 'kisgyüléseket, békeesteket rendezett — és lett is erednie, nve munkájának. A Simontornyai Bőrgyár december 18-ra globálisan befejezte éves tervét. Ezt a jó ered. ményt úgy érték el. hogy először a békeblzott-sági tagok, aztán az ő példájuk nyomán a többi dolgozók is le'kés vállalásokat lettek és azokat telje;!,ették D. Az üzem hangos híradója mindennap közölte az eredményeket — így a dolgozókban egyre inkább tudatosodott az, hogy békeharcunk egyet jelent a még több, a még jobb, a még sikeresebb munkával.

A pár hónapja még alvó Sknontor^ nya felébredt! ■ és nem álmos pillantásokkal, hanem tiszta aggyal, harcos lélekkel csatlakozott a béke- harcosok nagy táborához. Megértette, hogy a békeharc célja az. hogy boA dog hazában békés életkorú.ménvv« között építhessük, szépíthessük hazánkat.

IRODALMI

ESTEK MEGYÉNKBEN

A lengveli földművesszövetkezet iroda'mi estet rendezett, amelyre Aba Iván fiatal írót hívták meg előadóul. Százhúszon jöttek össze a lengyelt irodalomszerető dolgozó parasztok a kultúrotthonban. Türelmesen várakoztak az íróra.xaki az autó. busztól egyenesen a kultúrotthon felé igyekezett, hogy megtartsa könyv- ismertető előadását. Aba elvtárs színes, végig lebilincselően érdekes e'ő adást tartott falusi tárgyú szépiro- da’mi művekről és beszédébe bele- szőtte egy-két újonnan megjelent mezőgazdasági szakkönyv ismerteié, séf is.

Az előadás után egymásután szólaltak fel a hallgatók. Elmondották egy-egy elolvasott könyvvel kapcsolatos-élményeiket. észrevételeiket. de rámutatlak arra is. hogy igen sokat lehet tanúin; akár szakmai, akár poiitikai téren egy-egy könyv elolvasása után.

Koncsál,' József iskolai igazgató a könyvkiadásban előforduló hiányos. Ságokra hívta fe; a ügyeimet, E.pa. naszolta, hogy nincs elegendő meny- oyiségü ifjúsági könyv sem a könyvesboltban, som a földművesszövetkezetben. (Az előadó válaszában rámutatott arra. hogy ez a hiány is egyike a fejlődés nehézségeinek. A rohamosan növekedő könyvszukség- letet könyvkiadóink átmenetileg nem tudják kielégíteni.)

Marva; Józset. n termelőszövetkezet dolgozója, a mezőgazdaság; szak. könyvek nagy gyakorlati segítségéről beszél:. E mondotta, hogy olvasta a ,.Kosztromái szarvasmarha k - tenyésztése’’ című szovjet szakkönyvet és a termelőszövetkezet gazdaságában eredményesen alkalmazni is tudta az olvasottakat. Egymásután emelkedtek szólásra a dolgozók. A mullbán még nem is álmodtak arról. hogv könyvet vásárolhass- n.ik maguknak. Az pedig az J ómnál is valószínűtlenebb volt. hogy írók jöjjenek el közéjük és előadást tartsanak számukra Mos; pedig doigo zóink a legszebb é» legértékesebb

akár szépirodalmi, vagy szakmai könyvek között válogathatnak és írók. költőik keresik fel őket, hogy •olvasó igényüket a helyes irányban •'fejlesszék. Dolgozóink élnek is a lehetőségekkel. Egyre sűrűbben fordulnak meg a' könyvesboltokban é# az irodalmi. ankétokon pedig tömegesen és aktivan vesznek részt. — Mint Keszler József tanácselnök is, arról búsáéit, hogy ez a jólsikerült előadó;, még fokozottabban fogja segíten; és szélesíteni a falu olvasó- mozgalmát.

Másnap Tevelen tartott előadást Aba Iván. Itt Ferencz József, a föld- mű vessző vetkezet ügyvezetője az előadás után pár szóban, de mégis érdekesen világította meg a résztvevő fiatalok előtt, hogy a múltban hogyan olvashattak, illetve nem olvashattak a dolgozók. Ferencz elvtárs Maros-Torda megyében é.t. Szülei cselédek voltak, és ő maga is a grófékná; dolgozott. Az uraségnem engedte meg, hogy újságot járassanak a parasztok. Tudták azt, hogy a kultúra fényének csak a megvillanása i- megbontja 'azt az évszázadok óta tarló sötétséget, ami-. ben az elnyomó osztályok n dolgozókat tartották. Ezért Siíto Ferencet, aki újságot mert rendelni, a grólnő magához r.ndeBe és a szó szoros éneimében megver:e. Ezután Luczkó István a- fiatalokat arra buzdította, hogy minél többet olvassanak.'— Ha már apáink nem tanulhattak, nem művelődhettek, legalább mi éljünk az alkotmány adta .művelődés jogával — mondotta Laczkó elvtárs.

Az előadó és sz ankéton felszólalók s/nvai núpnúl is fényesebb bizonyítékai annak, hogy mindkét községben ■ egvre inkább növekszik a könyvet, az irodalmat szerető dolgozók hatalma- lábora. De a dolgozók olvasni vágyását, olvasásszere- te:é. bizonyít;,: - az is. hogy könyves, boltjaink szinte alig tudjá^ póvftii a megvásárolt könyveket.