Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

1353 JANUAR 18 7 NAPLÓ A Kőlesd—borjádi Haladás egész évi versenyre hívta a tengelici Petőfi tsz-t Kölesd-borjádl Haladás tszcs veze­tősége és tagsága magáévá tette a Központi Vezetőség november 29-i ülésén elhangzott Gerő elvtárs be­szédét, mely fő feladatként a termés­hozam. növelését tűzte ki mezőgazda, ságunk elé. Ezért a vezetőség és a tagság elhatározta hogy egész évi párosversenyre hívja ki a Kossuth- díjas tengerid Petőfi tszcs-1 a követ, kező szempontok -alapján. 1 Váraljuk, hogy az 1953-as gaj- * dasági évre a tszcs összes fér. fi és női tagjait 100 százalékosan bevonjuk a közös munkába. A női ta­gok legalább 120, a féfcfi tagok pedig 320 munkaegységet érnek el. Ezt úgy fogjuk végrehajtani, jól megszervez, xük a munkát és az alapszabály sze­rint működünk. O Vállaljuk, hogy betagositott *** tábláinkon mely a szántóte­rület 75 százalékát teszi ki- alkalmaz­zuk a szovjet agrotechnika alapján a keresztsoros és négyzetes vetést a kukoricánál, napraforgónál, emellett a pótbeporzást. Az őszi kalászosok­nál a lucernánál, gyapotnál alkalmaz­zuk a fejtrágyázást- kataszlróíis hol- danlkénit 40 kg-ot, gyapotnál pedig a vállalat utasítása szerint alkalmaz­zuk a fej trágyázást. Az összes mély­szántáson alkalmazzuk s-imit ózást, majd vetésre szükséges fogasolást, szükség esetén a kultivátorozást al- kuluiazzuk. Az őszi vetésnél vállal­juk. hogy kenyérgabonából a beüte­mezett 10.1 mázsa helyett 11 mázsát, őszi árpából 9 mázsa előirányzat he­lyett 10 5 mázsát,^ kukoricánál a beütemezett 20 mázsa helyett 25 mázsás átlagtermést érünk el. Az összes növény féleségeknél, be­leértve a kertészetet, vállaljuk, hogy 100 százalékos termés tervelőirányza­tunkat 110 százalékra teljesítjük. ß A kapálás elvégzésének meg­* javítása érdekében a kukori­cát, napraforgót háromszor kapál­juk. a gyapotot ötször, a burgonyát kétszer töltögetjük és a gyapot ka­csolását és fetejezését ;v miniszterta­nács által előírt határidő előtt két nappaf befejezzük. /j^ Az aratásnál vállaljuk » azt, hogy két százalékos szemvesz­teség mellett fejezzük be az aratási munkát. A tarlóhántást aratás után azonnal elvégezzük és 8 napon belül elvetjük másodnövényeinket. Cí Az őszi vetést és vetőszántást a minisztertanács átal megálla. pitott határidő elolt 2 nappal befe­jezzük. A kenyérgabona, valamint a takarmánygiabona vetéseinket 60 szá­zalékig keresztsorosan végezzük. Az őszi betakarítást pedig a mélyszán­tással együtt határidő előtt 3 nappal fejezzük be. Az állattenyésztés növelésének * érdekében'vállaljuk, hogy a te­heneknél 95 százalékos vemhességet, a borjúknál pedig 92 százalékos ne­velést érünk el. Tejtermelés terén a tervezett 2100 liter helyett, 2150 li­ter tejtermelést érünk el tehenenként. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy a zöldtakarmányok etetésének meg­kezdése után egyedi takarmányozás, sál. tőgymasszázással és a háromszo­ri fejéssel segítjük elő, *7 Vállaljuk továbbá azt, hogy a * tszcs beadási kötelezettségét határidő előtt teljesíti, gabonanemű- böl a cséplőgéptől azonnal, kapások, gél pedig a szedés színhelyéről, a tötybi beadási kötelez cl iségünk et a beütemezés szerint teljesítjük. Felkérjük a Petőfi.-tszcs vezetősé­gét és tagságát, amennyiben ver­senykihívásunkat elfogadják, úgy a járási mezőgazdasági osztály, gépál­lomás és tszcs-brigádvezetőjéhői 4 tagú versenybizottságot alakítsunk mindkét részről. A termelőszövetke­zetek havonta egyszer látogassák egymást 4 tagú küldöttséggel A bi­zottságok miniden kampányfeladat el. végzésénél végezzenek értékelést és a zárszámadás után pedig évi döntő értékelést, amely megmutatja a két szövetkezet között a döntő eredmé­nyeket. Kérjük a Petőfi tszcs veze­tőségéi. hogy a javaslatát, eziránv- han ő is tegye meg. A TSZCS dolgozói nevében; Markó István üzemi párttitkár. Patai József elnök, Boggáncs János növ. term. brigádvezeto. t'erenesi Béla állattenyésztési brigád vezető. Áz élen éró dolgozó parasztokra támaszkodva javítsa meg munkáját Sárpilis község tanácsa Rákosi elv társ és Gerő elvtárs leg­utóbbi bestédében foglalkozott a be. gyűjtés lemaradásával, és ezzel kap. csolatosan a terméshozam növelésé­nek kérdésével. A beszéd gtán egy­re több dolgozó paraszt ismert magá­ra és teljesítette begyűjtési kötele­zettségét. Sárpilis község dolgozó pa_ rasztsága is nagy lendülettel fogott hozzá a begyűjtés terén levő'lema­radásának helyrehozásához. A köz­ségi tanács, a begyűjtési és a mező­gazdasági állandó tagok megjavították munkájukat, .'aktivizálták a felada­tok végrehajtása érdekében az élen­járó dolgozó parasztokat. Ennek ered. menyeképpen burgonyából 106, to­jásból 127, baromfiból, sertésből 115, borbá! 130, tejből pedig 119 száza­lékra teljesítették beadásukat. Az elért jó eredmények mellett * még sok a javítanivaló, hogy *, többi begyűjtési cikkfélesé- geicből js teljesíteni tudják lemara­dásukat. Főleg napraforgó, széna, ku­korica és szarvasmarha begyűjtésben kell pótolni lemaradásukat, hogy székből is teljesíthessék tervüket, A begyűjtés mellett lényeges javu­lás mutatkozik a vetés és az őszi mélyszántás elvégzésében is. Eddig vetésüket 94, mélyszántást tervüket pedig 85 százalékra teljesítették. Nagy lemaradás mutatkozik a trá­gyázásnál. A tanács és a község dol­gozó parasztjai még mindig nem szívlelték meg a Központi Vezetőség november 29-i ülésén elhangzott Ge­rő Ernő elvtárs beszédét, mely dön­tő feladatként szabta meg mezőgaz. dóságunk számára a talajerő fokozá­sát. A talajerő fokozása elengedhe­tetlen ahhoz, hogy a terméshozamot növelni tudjuk és Sárpiiis község dolgozó parasztjainak is tudn. líeli azt, hogy a trágyázáson keresztel ér­het^. el a magasabb terméshozamot, ami megkönnyíti az állam ira.i'i kö­telezettség teljesítését, és több jut mindenkinek szabadpiacra a termé­nyekből. Nem folytattak következetes harcot a kulákokka! szemben. így ü kulákság szabotálta a tervtei- jesbíést, és nem egy dolgozó paraszt van, aki a kulákok példáját követte. Nem mozgósították időben a felada­tok végrehajtására, későn ébredtek tudatára annak, hogy a kuiákokkal szemben élni kell a törvényadta le­hetőségekkel. Az osztályharc fokozá­sához nzm nyújtott megfelelő'támo­gatást a tanácsnak a községi 'párt- szervezet sem. A tavalyi hibákon okulva már az" idei évben megkezd­ték a mozgósítást a tavaszi szántás­vetés és növényápolási munkák el­végzésére. Széleskörű agítációt fej. fenek ki, hogy a tavasszal a nehéz­ségeket könnyebben leküzdjék és feladataikat teljesíteni tudják. Emel­lett nem feledkeznek meg a hátralé­vő begyűjtés, vetés, valamint a mély. szántási munkák elvégzéséről sem. Munkájúik' közben támaszkodnak azokra, az élenjáró dolgozó parasz­tokra. akik a községben példát nju- tattak a begyűjtés szántás. ve;és és egyéb mezőgazdasági munkák elvég­zésében Ilyen élenjárók Gutái János, Pauk Sebestyén. Kovács Sándor, akik. az elmúlt évben mindenből teljesí­tették. sőt túlteljesítették beadásukat és elsőnek végezték el a mezőgazda, sági munkákat. Ezek a dolgozó pa­rasztok neütcsak az elmúlt évben mu­tattak példát, hanem most is példát mutatnak a begyűjtésben. Pauk Se­bestyén ■ férévi tojás- és baromfi be­adásának Gutái János félévi tojás és egész évi baromfi beadásának Ko­vács Sándor dolgozó paraszt pedig orész ovi tojás A negyedéri barom Ti beadásának már az 1953-as évre ele­get tett. örömmel fogadták áz új be­gyűjtési rendeletet és máris azon vannak, hogy határidő élőt* 'élesít­sék mindenből kötelezettségüket. Tisztában vannak azzal, hogy az ő munkájuktól függ, hogyan tudják tel. jesiteni beadásukat. Ha jól dolgoznak több terem, többet tudnak adni államunknak és több jut a szabadpiaci értékesítésre. Az. idei aszályos év ellenére is jó munkájukon keresztül igen szép ered« ményt értek e1 termésben és könnyen teljesítetté^, beadásukat. A jövő év­ben pedig még könnyebben tudják teljesíteni, mert Gerő elvtárs novem­ber 29-i beszéde komoly s<g,ítséget nyújtott munkájukhoz. A sárpiiisi dolgozó parasztok meg­vetik a dolgozó nép esküdt ellensé­gét és azokat, akik nem tolj esi tették beadásukat, adósai államunknak, mint B. Mózes János. K. Korsós Ist­ván és társai, akik minden beadási cikkfél eségbő! tartoznak államunk­nak A 14 kálókból csupán 2 telje­sítette beadását. Vannak azonban a dolgozó parasztok között is, akik a kulákokat követték és nem teljesí­tették állam iránti kötelezettségüket, mint, A. Korsós István, Földeaí Antal. Báthory János., ozv. Süveges István­ná. '.akik 'szégyent hoznak községük­re. Az agrotechnika helyes alkalmazása a bő termés biztosítéka Megyénk területén az 1952. évben igen gyenge termés volt állami gaz­daságaink, tszcs-ink. valamint az egyénileg dolgozó parasztok földjén. A gyenge termésátlagot okozta rész­ben az aszály és a fagykár. Ezt azon­ban nem említhetjük meg döntő té­nyezőként, amire Gerő Ernő elvtárs is rámutatott a Központi Vezetőség november 29-i ülésén. Nagyban hát­ráltatta a terméshozam emelkedését az. hogy néni tartották be az élen­járó agrotechnikai rendszabályokat, kevés gondot fordítottak a talajerő fokozására és az ős?.i mélyszántás idejében való elvégzésére. Lemaradás van a vetési terv teljesítésében is. A gyenge termés főképp sbból adó­dott’ hogy az állami gazdaságaink, tszcs-ink és egyénileg dolgozó pa­rasztjaink nem végezték el idejében a munkákat, nem használták ki az adott lehetőségeket. Nem vették fi­gyelembe azt, hogy a helyes talaj- műveléssel, trágyázással és a gépierő jó kihasználásával a leesett csapadé­kot megőrizhetik éa tárolhatják a növények számára. Mindenki előtt ismeretes az. hogy hazánkban igen szélsőséges időjárás van. ami kedve, zotlen a terméshozam emelésére, azonban, ha helyesen gazdálkodunk és a rendelkezésünkre ál$ó csapadék, mennyiséget megőrizzük komoly mértékben növelhetjük termésátla­gunkat. Semmi sein bizonyítja ezt jobban, mint a szemléltető példa, ami az ál­lami gazdaságainknál megmutatko­zott az 1952-es évben. Ha megnéz­zük a csapadékmegoszlást Szalcszárd környékén 3Q évre visszamenőleg, a január hónapban az átlag 32, február, bán 34. márciusban 41. áprilisban 63 májusban 62, júniusban 67, júliusban 58, augusztusban 56. szeptemberben 56, októberben 53, novemberben 48, decemberben 42 mm átlag jut havon­ként, vagyis egész éven keresztül a harminc éves átlag 612 mm csapadé­kot tesz ki. Az 1952-es gazdasági év csapadék mennyiségét nézve igen változó, me­gyei viszonylatban. ürgevár könyé- •kén'egéez évben 1257 mm, Sárközben 1078 mm, Alsóleperden 455 mim, Ger. jenben 462 min csapadék hullott te. Ezzel s példával fényesen, igazoló­dik be az. hogy ahol az agrotechnikai eljárásokat alkalmazták és idejében végeztéd el a talajmunkát és növény- ápolást ott a kevés csapadék elle­nére is nagyobb termésátlagot érték el. mint ahol a legtöbb csapadék le­esett. Egy közepes példát említve, a Leperd-pusztai állami gazdaság 637 nm-rs esőt kapott és 10 4 mázsa ku­koricatermést értek el májusi mor­zsolt kukoricára átszámítva, burgo­nyából 100 mázsás átlagtermést tér. mellek holdanként. Ezzel szemben ürgeváron, ahol 1257 mm csapadék esett te az 1952-es évben, kukoricá­ból 5.9 mázsa burgonyából pedig 39 mázsás átlagtermést érlek el. Gabo. naféléknél hasonló a helyzet a nagy­tormási állami gazdaságban. Az 57S mm-es csapadék mellett búzából 6.5 mázsa, árpából 10.2 mázsa, takar­mánygabonából 9.1 mázsa, takarmány, borsóból 10.55 mázsát takarítottak be. Ezzel szemben ürgeváron búzából 4.9 mázsa, őszi árpából 4 04 mázsa, tava­szi gabonából 5.1 mázsa, takarmány, borsóból pedig 6.17 roázsa volt a ter­mésátlag. A Leperd-pu-z'ai állam' gazdaság, bán a kevés csapadék mellett helye­sen alkalmazták az agrotechnikai el­járásokat és aratás előtt megkapál, ták háromszor kukoricájukat azon­ban az üregvári áll. gazdaságban ara­tás után végezték el a kapálást de ez is csak a második volt. Az őszi és a tavaszi gabonáit terméskillönbsége abból adódik, hogy a nagytormási állami gazdaság . elsőnek, végezte el az őszi kalászosok hengerezését, ío- gasolását és leitrágyázását. Amíg az ürgevári állami gazdaság a vetésápo­lást megkésve és azt is 50. százalék, bán hajtotta végre. Nem alkalmazták a vetőmagok jarovizálását és a ta­vasziak vetését ;s legutolsónak fe­jezték be az állami gazdaságok kö­zött. Ahhoz, hogy megfelelő termésátla­got tudjunk elérni, elengedheteti énül fontos az agrotechnika alkalmazása, az idejében végzett trágyázás s 0 pontos, jói előkészített talaj. Láthat­juk azt, hogy a 30 éves csapadékát. Lag 612 mm, ami elegendő ahhoz, hogy jó termést érjünk el és növelni tudjuk termésátlagunkat, ha jól gaz­dálkodunk. a leesett csapadékkal és az idejében végzett tatajmüveléssal biztosíthatjuk növényeink számára a nedvesség tárolását. Főleg az őszi mélyszántás az ami magába szívja a bő őszá csapadékokat és tárolni tudja az április, május hónapokra, amikor legkevesebb a csapadék és legnagyobb szüksége van a növény, nek a nedvességre a vegetációhoz. Még nagyban segíthetjük talajaink számára a nedvesség megőrzését, ha ugyanúgy, mint a Szovjetunióban, mi is megvalósítjuk a mezővédő' erdő­sávoka t, ami védi a talajt a szárító szelektől és elősegíti a csapadék ki­csapódását. mivel állandóan páradús­sá teszi a levegőt. Szemléltető példa erre ott. ahol erdős részek vannak, sokkal nagyobb volt a csapadék az 1952. évben is. Pé!da erre Urgevár, ahol 1257 mm-t mértek, vagy Nagy­tormás. ahol kevósbbé erdős részes vannak és csak 573 mm-es volt az 1952-es évben a csapadék. Ezért ál­lami gazdaságaink, tszcs-ink iparkod. janak minél előbb megvalósítani a mezővédő erdősávokat és alkalmaz­zák az agxotechnikát és idejében v - gezzék el a trágyázást, szántást á* egyéb növényápolási munkák 4 halászati termelőszövetkezetekben alakul ki a magyar halász új típusa A beporzás elősegítésére méhcsaládokat telepítenek az állami gazdaságokba Méhészettel eddig a méhészek és « gazdaságok méztermelés szempont, jából foglalkoztak. A szovjet, tapasz­talatok azonban kimagaslóan bizo­nyítják, hogy a méhek a mézh^sznon felül milyen eredményes beporzáA is végeznek. A növénytermesztésben a méhek, temmésfokozó hatása külö­nösen a takarmánynövényeknél mu­tatkozott: a lucerna, a baltacím, a vöröshere. a napraforgó terméshoza­ma 50, 100. sőt 200 százalékkal is emelkedett, de emellett kimagasló gvümölestermoszitési eredmények is születtek. Az eredmények nálunk is hasonlóak. 1952-ben 13 gyümölcster­melő állami gazdaságban voltak méh. családok. Ezek a gazdaságok az aszá­lyos esztendő ellenére is kimagasló eredményeket értek el: gyümötcster- me.-ztési tervüket 140—150 százalék­ra teljesítették. A za las zen tgró ti ál­lami gazdaság gyümölcstermelői 1952. ben 160 százalékra teljesítették tér. melési tervüket. Az eredmények alapján ebben az évben 45 állami gazdaságban helyez­nek el méheket. Minden gyümölcs­termelő gazdaság holdanként egy méhcsaládot kap. A növénytermelő gazdaságban is létesítenek méhésze­teket a későbbi idők folyamán. A méhcsaládok szállítását március vé­gén kezdik meg. Ezt megelőzően a gazdaságok méhészei 3 hetes szak­tanfolyamon vesznek részt. A felszabadulás után az addig ki- uzsorázott .kapitalista elnyomatás alatt sínylődő kishalászok bérlő-szö­vetkezeteket alakítottak. Ezek a bér­lőszövetkezetek a közelmúltban ön­álló tenhe'őszővetíke'zetekké alakú’- tak át. Ezzel megnyílt az út a halá­szat nagyüzemi fejlődése félé is. A halászati termelőszövetkezetek használatra kapják a nép államától a vizeket és enn.k ellenében beadás­sal fizetnek. A termelőszövetkezetek megalakulása és fejlődése lehetővé teszi a fejlett technika alkalmazását, a jobb munkamódszerek bevezetését, áz újítómozgaiom és a versenyszel­lem kibontakozását. Az új szellem a szövetkezés nyo­mán a maguk gazdáivá lett halászok .életében is érezteti hatását Ä mo­hácsi halászok a halászházba rádiót sí '.elte"<-i. Most már motoros ba­kákon jutnak el távoli munkahelyeik­re, sok időt és erőt takarítva meg. A bajai halászok szépen rmdbehözott halászházában vUlamoslámpák vál­tották tel a régi mécseseket. A ha­lászok pihenőidejükben rádióznak, folyóiratokat, könyveket olvasnak, művelődnek, szórakoznak. Az esztergomi „Úszó falu’’ halásza­ti termelőszövetkezet Zakrutykin is­mert regényétől vette nevét. Ez a szövetkezet a szovjet folyami halá­szat példája nyomán egészen mo­dem berendezést készül megvalósíta­ni. Ez egy tanyahajó — valóságos úszó falu — lesz. A hajón lesz a ha­lászok szállása ott történik a háló kiterítést*. Gépi erővel emelik majd be a bárkákba a kifogott halaka*. ■\z elgondolás igen nagyjelentőségű. A ranyahajó ugyanis hosszú fo:yo szakaszokat tud bejárni és ezzel e- retfbte teszi az élővizek fokozottabb kihasználását Kormányzatunk lehetővé tette^ hogy a halászati szövetíezeUk kisegítő melléküzemágakat, segédüzemeket is létesítsenek. A termelőszövetkezetek megalakulása óta nyolc újabb halász­csárda nyílt meg. A nagybaracskai „Szabadság” halászati termelőszövet­kezet mezőgazdasági melléküzemágat szervezett. Az ősszol 47 holdat vetet, telt be kenyérgabonával. Más szö­vetkezetek feldolgozó melléküzemek létesítésével foglalkoznak. A hódme­zővásárhelyi „Adi” termelőszövetke. zet már meg is kezdte a különböző halkonzervek gyártását. A tolnai „Béke’’ tsz a faddi holt Dunaágon ka. csalarmot létesít. A halászati termelőszövetkezetek fejlődésével a halelosztás és értéke­sítés is megjavul. Az. ipari vidékeket és a nagyobb centrumokat szerve­zetten látják ez ízletes halakkal. így alakul ki a magyar halász új típusa, aki túlnéz a csónak Orrán ós minden lehetőséget megragad, hogy több és jobb termeléssel járuljon hozzá szocialista építésünk sikeréhez és ezen belül a saját szociális és. kulturális színvonalának emeléséhez Kétévesek a nyereménykötvények Január 27 én vidéken és január 30-án Budapestén hatodszor húzzák a nyereménybetétkönyveket ötszáz forinton felüli összegeket nyert, de sok egy-, két-, három-, négyezer forintos nyeremény is ta. Iáit boldog gazdára. A nyereménybetétkönyvek kibo­csátásának .második évfordulója al­kalmából január 27-én Egerben. Szék szárdon és Hódmezővásárhelyen is­mét megtartják a betétkönyveik hű- zását. A vidéki húzások után, január 30-án Budapesten is megrendezik m OTP a sorsolást. Az Országos Takarékpénztár két évvel ezelőtt bocsátotta ki a takaré­kosság: nyeremény betétkönyveket. Az elmúlt év alatt a betétkönyvek száma közel megnégyszereződött. Az eddig lezajlott öt húzáson sok be- t étk ön w tu la j dono s kétszáz száz. vagy öt ver. százalékos ny ©remény- nyel gyarapította megtakarított ősz." szsgét. A legutóbbi, októberi húzáson j>éi- dául a nyerőknek több, mint fele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents