Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-16 / 13. szám

1953 JANCAH 18 m a p !. o S PARI ÉS PARI ÉPÍTÉS A tagköny*kiosztó ünnepi taggyűlések tapasztalatai Szekszárdion A taggyűlések pártszervezeteink életében mindig nagyjelentőségű ese­ményeik voltaik, s lesznek ezután is. A mostaniak azonban különösen nagy jelentőségűek voltak, s lesznek ez­után is. A mostaniak, azonban külö­nösen nagy jelentőségűek, nemcsak azért, mart felemelt ötéves tervünk negyedik esztendejének jő" megkez­dését segítik 'ülő, hanem azért is, mert most osztják ki. pártszerveze­teink az új. tagsági könyveket. Az eddigi tapasztalatok azt. mutatják, hogy pártszervezeteink megértették e taggyűlések hatalmas mozgósító ere­jét nemosak a pártépítés és a párt­élet további megerősítése terén ha­nem ezzel párhuzamosan a termelő munkában is. í szekszárdi A VESZ pártszervezetében példamutatóan előkészültek, s jelen- tőségének nugjelelően ünnepélyessé tették a tagkönyvkiosztó taggyűlést. Kötetsz ■ elvtó r.«; a párttitkár, nem­csak saját magja, de a vezetőség tag­jai ős maguk a pártszervezet tag­jai'is lelkesen készültek erre a nagy ünnepre., Noteisz eVlárs beszámoló­jában foglalkozott a taggyűlés je. lontőségévpi,, a Szovjetunió Kommü nJsta Pártja XIX; .kongresszusa anya gával, de nemcsak altaláhosságokban hanem üzemükre vonatkoztatva. —- Bátran éh a bírálat—önbaírálat fegy­verével, nemcsak a termelés terü­letén . hanem a pártszervezet erősí­tésé,. az oktatás, az éberség terén is. A jó előkészítés eredményét itt most csak abból a résziből értékel­jük, hogy mennyire megnövelte a pártszervezet kapcsolatát a tömegek, kel, a partonJtíyuli dóigózókkak Mi­kor 'riasztották az új tagkönyveket, a pártonklvüli dolgozók, az ipari ta­nulói; virágcsokrokkal' köszöntötték a pártszervezet tagjait. Ezek a ked­ves, megható jelenetek pártonikiVüli dolgozóink harcos kiállása pártunk célkitűzéseinek sikeres megvalósí­tásáért) ígérték az ÁVESZ párton, kivüli dolgozó; - ipari tanulói, hogv ezután még' jobban harcosnak saját munkaterületükön is a Párt politi­kájának télKé-feá megvalósításáért. A szekszárdi Kórház pártszervezetében is szépen' feldíszített helyisét/ várta az ünnepi gyűlésen megjelenő párt­tagokat. Felajánlások is, történtek, s a hozzászólások is azt mutatták, hogy a kórházban dolgozó kommu­nisták: c napon még jobban érezték felelősségűket, mely őket az élcsa­pat tagjait, fejlődésünk további biz. hasításáért terhelik. Eredményekben azonban még gazdagabb, még sike.- resebb lefestett Volna a taggyűlés, ha Gabrtai elvtárs a; párttiífcár nemcsak a .rendezés, nemcsak a taggyűlés megszervezése terén lett volna olyan alapos, hanem a beszámolóm való felkészülés szempontjából is. Nagy vonalakban vázolta beszámolójában a taggyűlés jelentőségét,-a feladato­kat, de mikor azokat helyileg kellet), volna megmutatni, akkor csak eze­ket mondta: „ezek a szempontom vo­nat,koraiak a mi a Apszer vezetünk re is.” E taggyűlésnek a kórház párt­szervezetében is egyik feladata lett volna, hogy fokozódjon a párttagok. bán az az érzés, hogy felelősek az előttük álló megnő vek edett felada­tok sikeres magvalósításáért Ehhez azonban az, kellett volna, hogy Gabnai elytárs ne csak általánosság­ban foglalkozzon a feladatokkal s ami még rosszabb, ne a párttagok képzeletére bízza, hogy találják meg feladatukat, . A beszámolónak az általános fel­adatok megjelölése mellett részlete, sen kellett volna foglalkozni a kór­ház pártszervezete előtt álló helvi feladatok megjelölésével. így lehetett volna a megtartott ünnepi tag- gVű'és a pártszervezet további erő­södésének, ütőképessége növelésé­nek biztos fegyvere. Nem lehetünk ilyen .pozitív érié. kelést azonban a Textil-FŰSZERT prí rt szervezete nek taggyűléséről. Landauer elvtárs, a párttitikár iga.z, hogy jól felkészült a titkári beszá­molóra; igaz. hogy az egész tagság megjelent a gyűlésen, azonban ez a felejthetetlen est nem lett ünnepé­lyessé téve, nem tett igazán minden párttag számára felejthetetlenné té­ve. Ez annál is súlyosabb, mert mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy nagy ünnepeink ünnepélyessé tételé­re a dekorálás terén a Textiluagy. kereskedelmi Vállalat dolgozói min­dig derekasan kiveszik részüket, hát saját magukkal nem törődnek? A te­rem is hideg volt, természetes, hogy a megjelenítek asm érezték át. telje­sen a nagyszerű nap óriási jelentő­ségét. Türelmetlenem voltok s így hozzászólások sem voltuk, Általá­ban az egész taggyűlést nem a-forra­dalmi hangulat, a harcosság, s az egyre növekvő feladatok elé való bá­tor kiállás jellemezte. Ez a tapasz­talat legyen tanulság további mun­kájuk megjavítása, s a rájuk háruló feladatok sikeres megoldás-, terén. Azonban e tanaszjfalat többi pártszervezeteink számára is legyen tanulság. Az alapszervezeti taggyű­lések mindenkor a párttagság kom­munista nevelésének iskolája Külö­nösen jelentősek tehát ezek a mosta­niak, az eddigieknél még fokozottab­ban neveljék párttagjainkat, hogy még sűreréabben oldhassák meg az előttük álló feladatokat, még na­gyobb mértékben legyenek saját munkaterületükön dolgozó .népünk harcos nevelői, vezetői. FAL ÚJSÁG a Palánki Tangazdaság Technikumában A faliújság-mozgalom egyre jobban iejlődik megyénkben is. üzemek, ben, állami gazdaságokban és tszcsk-ben, valamint tanácsainknál olvashat juk dolgozóink bíráló cikkeit. Meg találjuk a- különböző iskolákon, tech­nikumokon is az elvtársias bírálatot a faliújságokon, ami segíti tanuló- inkát 0 tanulásban Az elmúlt hetem igen jó cikkek jelentek meg a Pa- lúnki Tangazdaság Technikumában, ahol a jövő káderei faliújság cikkei­ken keresztül mutattak rá egyes hiányosságokra. Krausz Irén I. növény- termesztési hallgató azért bírálja tanulótársait, mert ném akarnak többen legyelmezetten tanulni, ami meg is mutatkozott a tanulás, értékelésénél. Cikkébep rámutat azonban, hogy az utóbbi időben, amiót^ a versenyszel. lem kialakult az iskolában. -lényeges javulás mutatkozik a tanulás terén. Babits András ti. a növénytermesztési osztály tanulója ialiújságcikken ke­resztül hívja iel az elv társak figyelmét a folyóiratot- és az újságok ol­vasásának fontosságára és jelentőségére, rámutat arra. hogy az újság­ban megjelent cikkek nagy segítség et nyújtanak a fiataloknak a tanulás­hoz A faliújságok fejlődését bizonyítja,, hogy az iskola tanulói meglát­ják a hiányosságokat és bátram bírál ják a helytelen magoviseletűeket, valamint rámutatna^ a tanulásban felmerülő lazaságokra. Hiányosság azonban még a faliújságnál, hogy a cikkíró elvtársak sokszor általánosan vetik fel a hibákat és eredményeket, de nem mutatják meg névseerM, kik azok az elvtársak, akik elhanyagolták munkájukat, de nem mulatták meg azt sem. hogy kik azok akik jó eredményt értek el és milyen mód­szerekkel tudták eredményeiket megvalósítani. A technikum hallgatói a jövőben még sokkal nagyobb gondot fordítsanak faliújság-mozgalom fej lesztésére, bírálják bátran, névszerint azokat, az elvtársakat, okik hibát kö­vettek el. vagy dicsérjék meg azokat, akik megérdemlik. Ne■ feledkezzenek meg arról hociy a ló faljúi^ág feavver kezükben, m-rt ezen keresztül alkalmazhatják a bírálatot és az önbírálatot legjobban. A K eleit el való kereskedelmi kapcsolatok megszakítása nem vezetett, eredményre A szekszárdi járási propagandisták ta paszta talcseré.e Pártó A ^L'Humamiié*4, megállapít­ja, hogy a Churchill—Eis-enhower találkozó egyik legjobban vitatott problémája a Kelet-Nyugat kereske­delem kérdése volt. A párisi *L©s Echos" című lap szerint a Keletbe való kereskedelem előnyei lehetővé tennék a nyugati országok számába, hogy háború utáni nehézségeiket gyorsan leküzdjék és helyreállítsák országukat, továbbá rámutat árra. hogy a Keléttel való gazdasági kap­csolatok megszakítása — ideértve Kínát is .— rendkívül káros hátáén volt, mivel bezárta a világ legna­gyobb piacának kapuit a nyugati ex­port előtt Az angol uralkodó körök véleménye szerint — írja a .,Le* Echos”, az Egyesült Államok súlyos- hibát követett el, amikor, a jelen légi blokádot szövetségeseire kény­szerítette. A Szekszárdi Járási Pártbizottság január 11-én a propagandisták szá­mára értekezletet hívott össze, amely nek célja az lett volna, hogy a pro­pagandisták átadják egymásnak ta­pasztalataikat és a járási pártbizott­ságnak segítséget adjanak az oktatási munka további megjavításához. Az értekezlet azonban nőm értő e! a célját, a 140 propagandistából mindössze 4G-an jöttek öL ami azt bizonyítja, hogy párteseryeaeterak . lebecsülik még mindig az. oktatási munkát. Ez nemcsak a pártszerveze­tek, hanem a járási pártbizottság ré­széről is hiányosság. Tóth elvtársnö, a szekszárdi járási pártbizoftság ágit. prop. titkára a megjelent propagandistáknak értéke­lést adott arról, hogy a legutóbbi tapasztalatosere óta hogyan javult a propagandisták munkája. Mint leg­jobb propagandistát említette Csajbólt elvtársad, a medinai alapszervezet propagandistáját, aki összekötötte a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának akyagát a terme­lésre való mozgósítással. Munkájá­nak eredménye nagyban megmutat­kozott abban, hogy Medina község határidőre befeiez' e a vetésé* és elsők között van a járásban a beadás telje, öltésével is. A megjelent propagandisták közül Lukács elvtárs, a bátaszéki vasút propagandistája elmondotta, hogy az oktatás náluk 21 fővel ind,ült be és jelenleg 35 hallgató vesz azokon részt. Ezt úgy tudták elérni, hogy a pártüsoportbizalmiak, 6 a pártveze- töség tagjai beszélgettek az oktatás­ban résztvevő elvtársakkal, megma­gyarázták nekik a tanulás fontossá­gát és így a szemináriumon mindig pontosan 6s jól felkészülve jelennek meg. Timii elvtárs, a bátaszéki DISZ- szervezet propagandistája arról szá­molt be, hogy náluk az oktatásban nap mint nap lemorzsolódás tapasz­talható. Bírálatot gyakori a járási pártbizottság felé, ahol látva ezeket a súlyos hiányosságokat, e ennek megszüntetése érdekében a mai napig sem tettek semmit. Befejezésül Soltész Dezső elvtáiss a jár-ási pártbizottság titkára szólt hozzá. Hozzászólásában elmondotta: ,;A szekszárdi járás területén a leg­utóbbi tapasztalatcsere óta az okta­tásban nőm-javulás, hanem még több hiányosság mutatkozik. Ennek okú, az, hogy a járási pártbizottság mé§ mindig reszortfeladatnak tekinti ae oktatási munkát. Sem a pártszerve­zetek vezetőségei, sem a járási párt­bizottság nem vonta felelősségre azo­kat a propagandistákat; akik az ok­tatási munkát elhanyagolják, vala­mint azokat a párttagokat, akik egy­általán nem vesznek részt oktatásban. Ennek következménye az lett-, hogy olyan elvtáreak vannak a járásban, mint Vocsei elviárs, a sárköz) állami gazdaság pártszervezetének titkára, .ki egyálta'án nem vesz részt okta­tásban, vagy mint Szaiai elvtárs, a decsi fö’.dmüvesszövetkezet ügyveze­tője, aki a 16 oktatásból mindössze háromszor vett részt. Mint feladatot jelölte ,meg a pro­pagandisták számára, hogy a párt- szervezetek ágit. prop. titkárai és t pártcsoportbizalmiak a vezetőségnek számoljanak bo arról, hogy milyen, munkát végeztek az oktatásban. Be­szélgessenek el a hallgatókkal, ma­gyarázzák meg nekik azt, ha nőm fejlesztik elméleti tudásukat, nem tudják felvenni az ellenséggel a har­cot ideológiailag. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszu­sa által módosított Szervezeti Sza­bályzat tanulmányozásánál el kell ér­ni, hogy no legyen lemorzsolódás, mert csak ezen keresztül tudjuk el­érni, .hogy párttagjaink a növekvő feladatok megvalósításában meg tud­ják állni helyüket.“ A szekszárdi járási pártbizottság előtt komoly feladatok állnak, hogy az oktatásban mutatkozó hiányossá­gokat ki tudják küszöbölni. Ezt csak úgy tudják elérni, hogy elsősorban maga a járási pártbizottság számolja fel azt, hogy az oktatási munka ne reszort feladat legyen. A járási párt­bizottság tagjai ellenőrzésük során adjanak segítséget a propagandisták­nak a meglévő hiányosságok kikü- szöbö'ésében. A tanácsok részéről gyakori a ta­pasztalat, hogy a hozott határozató, kát nem hajtják végre. December hónapban a tanácsok határozatot hoz. tak arra, hogy a begyűjtést szorgal­mazzák, de ez mind idáig'csak hatá­rozat maradt. Ennek a gyakorlati megvalósítása érdekében nem tettek semmit. A dombóvári járási tanács begyűj­tési osztálya határozatot hozott ar­ra, hogy megszervezi községekben a begyűjtési albizottságokat. Ezt meg is szervezte, de a megszervezés ut4u elfeledkezett arról,, hegy ilyen is van. Munkájukat egyáltalán nem seg'tet. lék és nem is ellenőrizték, pedig dombóvári tanácsnak is volna elég munkája a begyűjtés szorgalmazása területén. Kukoricából harmadik, burgonyából hatodik. baromfiból ötödik, hízott sertésből hatodik, bor. bői hatodik helyen kullog a járások közötti begyűjtési versenyben A dombóvári járásban nem kielé­Üti rejlik az angol-amerikai „gazdasági egyiiHmíiködé.v‘ mögött? A ,,National Guardian“ című ame­rikai haladó lap írja: Abban a harcban, amelyet az egy re szűkülő kapitalista világ újrafel­osztásáért Amerika és Anglia folytat egymással a „gazdásági együttműkö­dés'' hamis jelszava alatt, az ango­lok elkeseredett küzdelmet vívnak dúllárhiányiik leküzdéséért. Érdé. mes megemlékezni ennek a „gazda­sági együttműködésnek“ 1945 óta hangoztatott jelszavairól. 1945-bea az Egyesült Államok — a kapitalista világ termelési és be­fektetési kapacitásának 60, illetve 70 százaléka birtokában — nagy kampányt indítottak kivitelének fo­kozására, elsősorban a Brit Biroda­lom piacainak megszerzéséért. Ang- iia, amely a háborúban rendkívül eladósodott és kénytelen volt eladni (iülföldi értékeinek mintegy negyed­részét, mégis felvette a harcot az amerikai versennyel, t946-h:»í Anglia kénytelen volt az Egyesült, Államoktól 3,7 milliárd coliáros kölesönt felvenni. Ennek lejében az angolokat kötelezték, hogy szüntessék meg az amerikai külkereskedelem terjeszkedése elle­ni intézkedéseiket és állítsák helyre a font átválthatóságát, amely lehe­lövé teszi, hogy az amerikai tőké­sek a sterling területen eszközölt befektetéseik hasznát dollárban kap­ják meg, Anglia minden erőfeszíté­se, amely a font átválthatósága el­len irányult, kudarccal járt, ezért kénytelen volt hozzányúlni arany, és dollártartalékaihoz. 1947 a Truman-elv esztendeje voll. Ekkor foglalták el az amerikaiak az angolok helyét Görögországban és a Közép-Kelet sok olajvállalatában. 1948 bán a Marsliall-tcrv út ján az amerikaiak elárasztották áruikkal az angol piacokat. Az amerikai finánetőkések ugyanakkor megkezd­ték- az angolok kiszorítását saját gyarmataikról és rövidesen óriási készleteket halmoztak fel a gyurma, tokon potom áron összeharácsolt nyersanyagokból. Ebben az évben kezdődött meg Nyugat-Németország megerősítése, ami azzal járt, hogy Anglia újabb versenytársat kapott hagyományos piacain. Minthogy az angol ipar a Nagy- Britauniára kényszerűéit fegyver­kezési bajszában nem volt képes egyidejűleg fegyvereket gyártón! és elegendő kiviteli cikket termelni, az angol kivitelt újabb csapás érle. Kiviteli piaeait ekkor már az ameri­kaiak mr”ett a nyugatnémet és japán cégek is kezdték elhódítani. 1949 az angol font leértékelésének éve volt. Az angol import keretében vásárolt élelmiszerek és nyersanya­gok árának emelkedése és az Egye­sült Államoknak az angol cikkek bevitelének korlátozására irányuló intézkedései miatt Anglia gazdasági válságba jutott és 1949 szeptembe­rében az angol kormány — Wa­shington nyomására — kénytelen volt leértékelni a fontot. 1950-ben ilz amerikai tőkések élet- xliivták az úgynevezett Európai Fizetési Uniót, amely azóta felfalta az angol arany, és dollártartalékok jelentős részét. 1951-ben a koreai háború ürügyé­vel az Amerikaiak felvásárolták a piacokon eladásra kerülő nyers­anyagokat, magasra szöktették az arakat, majd — amikor már meg­töltötték raktáraikat — hirtelen ab- hahagyták « vásárlást és az árakat a legmélyebb szintre nyomták ic. Ennek következtében az angol gyar­matok azóta csak rendkívül alacsony ár mellett kapnak vevőt a nyers- gumira, ólomra, gyapjúra és más nyersanyagokra. Anglia fizetési vi­szonyai a háború óta a legsúlyosab­bakká váltak, Winthrop Aldrieb, a Chaso Natio­nal Bank elnöke l.i.ndonbun kijelen, telte, hogy a sterüngtcriilcten eszkö. zölt amerikai befektetések „feltéte­lei“: pénzleértékeiés, a. dollárprofit garantálása, biztosíték a valutakor, látozásokról és az esetleges naeiona- j lizálásbót eredő károsodás ellen, j slb. Röviden: a Trnnt-an-elv 4, pont­jának célja a Brit B irodai».­gítő a községi albizottságok munká­ja. Ez ismét azt igazolja, hogy a já­rási tanács hanyagul végzi monká. ját. A legutóbbi ajbizottsági ülésen I a járási tanács egyáltalán nem vett | részt, ami azt eredményezte, hogy öt községben meg sem tartották az al- bizottsági ülést A határozatok végrehajtásának el- lenőrzésével n-emcsa^ a dombóvári járásiban van baj, hanem a bony­hádi járásban is. A tanács a legutób­bi jelentésben azt közli, hogy melyek azok a feladatok, amelyet el kellene végezni és milyen segítséget kellene adni az albizottságok munkájában, de hogy ezideig mit tett a járási tanács a hozott határozatok végrehajtása érdekében, hogyan eiielíőrizték. erről a jelentésben egyáltalán nem infor­máljak a megyei tanácsot. Pedig a bonyhádi járásnak is volna mit tón. m. Tejből ötödik, barotafiból hato­dik, tojásból ötödik, borból ötödik 1 elyen halad a járások közötti be­gyűjtési terv teljesítésében. Ott ahol a tanács nemcsak hatá­rozatot boz a begyűjtési munka meg­javítására, hanem azt végre hajtják, ott az eredmény f3 megmutatkozik. A tamási járásban a tanács az' albL 70tlságok munkáját ellenőrei és se. gitséget ad nekik s a járások közötti versenyben, vagyis a begyűjtési ter­vek teljesítésében első helyen áll. Kukoricából, tejből, hízott. sertésbői e-ö, baromfiból, napraforgóból má­sodik A határozatok jól megszerve­zett ellenőrzése elősegíti a párt- és aliamíeg-yeiem megszilárdítását, lebe, töve teszi, hogy idejében észrevegyék a mányosságokat és megtegyék a szükséges intézkedéseket a hiányos, sag ok kiküszöbölésére ífWIVUQK 0 ttA4*A«A nélkülözhetetlen »* sgífeieió* otunkőboA Sservessék meg a tanácsok a határosatok végrehajtását

Next

/
Thumbnails
Contents