Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-10 / 8. szám

N R p L O 1963 JAALAB -1« 2 Kíxárfdk az Angol Munkáspárt tizenhét tagját, mert részlvetteka béke mozgalomban London (MTI): A Yorkshire.msgyei Spenborougb kerület munkapárti szervezete ki­zárta tizenhét tagját, mert csatlakoz­tak a helyi bókecsuporthoz. A kizár tak között van három városi tana' Bernül tanár a népe Bemal tanár, a világhírű atomtudós « Daily Worker-bPn a népek fca si békekongresszusáról írt cikkében ki- cme'ie: a kongresszuson sokféle irányzat találkozott cs sikere abban nviivánul meg leginkább. hogy rnég jobban kiszélesedik a megegyezés ezen irányzatok között. — Ez Angliára is áll —• írja Ber- na’ tanár. — Semmi sincs a kon­gresszus határozataiban, amit a pc- cHista vagy munkáspárti közvéle_ esős, és a párt helyi végrebajtóbi. zottságának három tagja. A kizártak­nak nem. adtak módot a védekezésre, meg sem hívták őket arra a gyűlésre. m,vy kizárta őket bél. eliongressznsáról mény ellenezhetne. Mindég jel arra mutat hogy például a Koreára vo­natkozó megoldást tartalmazó javas­latot “ nép túlnyomó többsége párt­különbség nélkül örömmel üdvözö- né. Ezt a javaslatot most népszerű- illeni kell. mzg kell győzni mindcn sóházi képviselőt, hogy a nép békét akar Koncában s véget akar vetni a hidegháborúnak öthatalmi tárgya, lások útján. Ham lr tábornok tiltakozott az újabb haditooolygyilkosság miatt Amerikai repülőgépek isméi K aszón (Uj KSna): Nam ír tábornok, a koreai—kinai fegyverszüneti küldöttség vezetője, erélyesen tiltakozott az amerikaiak­nál' amiatt hogy január 6-án Kocse- do szigetén meggyilkoltak egv hadi­foglyot. Hangsúlyozta, hogy az amerikaiak nem bújhatnak ki a hadifoglyok .-gr raibnn rendezett vérfürdőkkel járó felelősség aló). I>*“iej)iiltek Pamnirul/son fölé A koreai kínai fegyverszüneti kü’. döttség rangidős összekötőtisztje ugyancsak tiltakozott amiatt., hogy amerikai katonai repülőgépeik január 7-én 16 óra 15 perc és 16 óra 30 perc körül behatoltak Panmíndzson tér­ségéből Követelte: Az amerikaiak te­gyenek hatásos intézkedéseké“ ha­sonló incidensek jövőbeni megismét­lődésének elkerülésére. A/ an*íol dolgozók a koreai hadműveletek haladéktalan 0 beszüntetését követelik London (TASZSZ): A Daily Wor. kér jelentése szerint a gépgyári munkások egyesült szakszervezeté­nek sheffieidi körzeti bizottsága ha­tározatot hozott, ameyben követeli a haladéktalan tűzszünetet Koreában és a hadifogoly-kérdés rendezését az 1949. évi genfi egyezmény alapján. A Dailv Worker cgv másik jelen­tése szerint a választók kollektív ,e_ velőket küldenek a parlamenti kép­viselőknek amelyekben a koreai hadműveletei- haladéktalan beszünte­tését köv éviik. Lalin-Amerika dolgozóinál, harca fogaikért Moszkva: A Pravda január 8-i szá- ma ..Lattn-Amerika dolgozóinai. bar ca jogaikért" címmel V. C-icskov cikkét közli. Az amerikai monopóliiunok garáz' dál'kodása a latiname.rikai országok. ban pusztító hatást gyakorolt ezek- nő^ az országoknak gazdasági életé­re. Igen sok állami vállalat csőin­ken’i a tgrmelé-t, egyes vállalatok beszüntetik működésüket. Az ország- bán ezrek vannak munka nélkül. Latln-Ainerika dolgozói szervezett' harccal felelne,, az amerikai gyar­matosítók garázdálkodására. Növe­kedik és szélesedik n sztrájkmozgá' lom. Brazíliában például, ahó!' 19pl első felében ötvennégy sztrájk volt. a! múlt év hasonló időszakában’ a sztrájkok száma kétszázra emelkedett és n sztrájkoló,.- száma többször c'- érto a százezret. Latin-Ameriku , dolgozói mind ak. sívabban lépnek tel az ellen, hogy az amerikai monopóliumok bevonják ;iatin-Amerlkát az , új háború clökc- szilésébe. A'z Egyesült Államokkal kötött katonai szerződése,., elleni ül" takqzáa. például arra kényszerítene Uruguay és Brazillá kormányát, hogy elhalássza ezeknek a szerződé- lseknek ratifikálásé’ . •Vz akcióegvség újabb győzelme N v ugat-INémetországbuu Berlin (MTI): A nyugatnémet szo­ciáldemokrata párt tagjai a jobbot' dali pártvezetőség tilalma ellenére sokhelyütt kiépítik akcióegységükot a Német Kommunista Párt tagjaival. Dreieichenhainban a szociáldemokra­ta párt és a Német Kommunista Párt szavazataival a kommunista Georg Leonhard-ot választották meg a városi képviselőtestület elnökévé. Az Ade- nauer-párti elnökjelölt a munkásosz­tály' képviselőinek akcióegységével szemben csúfos vereséget szenve. dett. ' Földalatti német fasiszta szervezet működik Európában és Oél-Ámerikában , Berlin (MTI): A „Trouw” című keresztény irányzatú holland lap megírta, hogy a német fasiszták föld. alatti szervezete ma már egész Nyu" gat-Európára és Dé'-Amorikára is ki­terjesztette tevékenységét. Ez a föld- alatti fasiszta mozgalom szervezte meg legutóbb liét holland fasiszta há. borús bűnös szökését a breda; fegv" házból. A lap azt írja. hogy a fasiszta tit­kos szervezet központja a Rajna vi­dékén Inűködik. A szervezet összegyűjtötte a há­borúban elesett katonák személyi ok­mányai’ és ezek alapján hamis út­leveleket állít ki a körözött fasiszta banditái- részére. Az Amszterdamban. ! megjelenő ..Volkskrant’1 arról számol be. hogy a földalatti náci szervizet vezetője Ramckc r. német fasiszta hadsereg ejtőernyős csapatainak „volt tábor­noka. íz „I. G. Farben“ megkezdi a napaímbombákhoz szükséges ioszfor nagybani e oá.litását • Berlin (MTI): A Köln kőze'ébe.n lévő Knapsack-Clri-senheiii) A. G.“ igazgatósága közölte, hogv az üzem, amely aZ „I. G. Farben”, helyébe lé­pett csócskonszerr. fiókváila’ata. a közeljövőben megkezdi a foszfor nagybani előállítását. Az amerikai imperialisták á-.tal Koreában alkalmazott napalmbóm" búkhoz nagymennyiségű foszforra van szükség. A gy'ár igazgatóságá­nak közlése újra megerősíti azokat a híreket, hogy Nyugat-Némcvtország vegyipara a nyugati megszálló, hatal­mak tudtával és engedélyével tömeg­irtásra szolgáló hadieszközöket állít elő. FALI UJ .4 VII. kerületi púrlbi- zattsáij háromtermes fali- újság’kiáUUüst rendezett be a Rákóczi át 16. ■ szám ai<iM. A termekben, a ke­rület tizeméiből, hivatalai hol összegyűjtőit szemlél­tető faliújságokat, tanul­ságos karikatúrákat he­lyezlek el. melyek nagy segítséget, adnak a kerület népnevelőinek. A fővárosi villamos vas­úi f-ets (ilupszcrvezetcrieh ..Villám" újságja rendsze­resen (hotei,kénl i .értékeli u pár tök tatás eredményeit. hiányosságait. Xcm fukar- ltotlik a dicsérettel. d< ugyanakkor keményeit bi­li CK I ÁLLÍTÁS rálja például Tóth László elv társat, mert hallgatagon .evégigüli" a. foglalkozáso­kat, rendszertelenül tanúi < készük licitül jár cl u politikai iskolára. így az­után vi hallgatók majdnem valamennyien pont osan megjelennek, s mivel a ..Villám" is flgyclmezfeli őket, igyekeznek gondo­san felkészülni az előadd '■■okra. Igen sokan megállnak „ kö zleked ésiigyi mi nis zb. rium karikatijru-tííblá, elölt, ahol számtalan öt­letes rajz. bírálat, javaslat található Ezekben a ka­rikatúrákban bátran ki­ES NÉPNÉV EL pellengérein; u hibákul Péíddul szellemes képsor hívja fel a figyelmét a párttagoknak arra, hogy a bírálótól cs az Unbirálától nem a folyosói> szokás elmondani. Itt tuláljuJ; a népnevelő szobát, melynek teljes anyagát a Vili IS. körzet pártmunkásai gyüjtöÜél; össze, már több. mini egy esztendeje segíti, a körzet és a kerület népnevelői­nél; felvilágosító munká­ját. .1 körzet pártszerveze­te. nagyrészt ennek kö­szönheti, hogy elnyerhet­te a koreai gyűjtésben és a második békekölcsön- jegyzésben legjobb arad­(ASZÓBA mányi, elért kerületi alap- szervezetnek kitűzött vári- dór zászlót. A népnevelő- szoba ékessége az ,,Ezzel érvelj" album, amely ki­váló képekkel eleveníti mag a múltút, a jelent, nagyszerű jövőnket. ;lz al­bum mellett az asztalon számos- folyóirat, újság várja a népnevelőket. Es­ténként s •munka után ti termek, de különösen a nép ne. velős zoba m og t élik vlUV kozó népnevelőkkel, akik a kiállítás anyagá­ból tanulva felkészülnek a holnap harcaira. (Megjelent az ,,Esti Budapest' 'január S-i, számában) A bolgár fehér kötiwbö : (jéj»|)i>zloJy é- kézigránát: a lilóista ..k ült1 ni ifi ka" eszközei A Boly ár Xépköztársa- ság külügyminisztériuma nemrég Fehér Könyvben teilte közzé a jugoszláv ■kormánynál; a Bolgár Xép- köztársasággal szemben el­lenséges és agresszív poli­tikájáról rendelkezésére álló dokumentuma ka t A Fehér Könyv megdöb­bentő bizonyítékokkal, mu­tatja be, hogyan i'ij;<írták Titoék Trajcso Kosztor. féle ügynökségül; felhasz­nálásával‘ megdönteni Bul­gáriában a népi hatalmat. S Bulgáriát beolvasztani ah imperial ista ásóidban (dió Tito dugoszlá viájóiba 'Trajcso Kosztár így. val­lott erről: •,Tito és a töb­bi jugoszláv Vezető véle­ménye szerint Bulgáriának hetedik köz társa.»igkénl csatlakozni kelt Jugoszlá­viához. T.ito tervébel meg­értettem. hogy a jugositii- rok egyszerűen be okul­ják kebelezni Bulgáriát, hogy így megkönnyítsék a Szovjetunió,101 való ciszu- kílásút cs u nyug itt álla­mok blokkjótltoi váló csat­lakozását." Amikor , a bolgár nép szétzúzta a Kosztol-ban­dát, Titoék puli tikéi, emig­ránsnak álcázvai Bulgáriá­ba csempészül; Briinko Z vier ui FDB ügynököt. 7. viertle több feladatot ka­pottá' Többek között meg­bíztál; azzal, hogy a bol­gár nép felszabadulási ün­nepén szervezzen bomba­merényletet u Szovjet unió fis- a népi denpokrntikus or­szágok vemldgkütlöltéi, a Bolgár Kommiiiti itu Párt is az állam. vezetői ellen. Megbízó ju azt mondta 7.vieraata./;: „így cyycsá- pássul meg lehet semmist, b iti a bolgár kormányt és a szovjet küldöttek! t. Eb­ből.' majd megér ti a Szűr­je! tudó, hogy Bulgária a Szovjcinnió ellenség'-". Titoék mindent elkövet­lek, hogy Bulgáriában megzavarják a békés épí­tő munkát. Becsempésztél; az országba Aszcn Mudov Milanov UUtí ügynököt és azzal bízták meg, hogy hajtson végre szabotázs-, cst-Ickményvkef „ bolgár nép tulajdonúban lévő üzemekben. Miluuov 16.Ti augusztusában bombám,. renyletet szervezett u szó­fiai Jieu Milev" nevű üzemben. .) robbanás kö­vetkeztében li bolgár munkás vesztette életéi. A könyv szó;mos aduitól bizonyítja, hogy a Bolgár A é.pköztiirsiiság '.i.riilcU.ii működi, ralainennyi fito- isla ügynököt köz vet lenül Jugoszlávia szófiai követ­ségének diplomatái irányi- luftul;. A könyv még szá­mos téliül és eseményt so. iof fel. Elmondja, hogyan rabolták el </: L ilit ügy nókök n határ közelében dolgozó békés bolgár pa­rasztokul. hogy általi mó­dón meg ki no zzál:, okai. Képeket is közöl a könyv. Ezeken u képeken puska/;, géppisztolyok, ké­zigránátok láthatói;. Akti. ratlanul is eszünkbe jut róluk a jugoszláv ember- rablók budapesti bvnpere. I bírósóig asztalán nálunk is ott feküdlek az ■ember­rablók eszközei: in enne- ■lkai gyártmányú gép­pisztoly. a kézigránát és i ,‘Mailé in l'F i" jelzésű /umicsónak. Ima, ezek u titoiita „kül­politika" eszközei. Diplo. matafrakkba bújtatott, hun- dlták kezében amerikai géppisztoly: így törnek a titofasiszla banditái; a bé­késen építő - népek életére. ■ I népi demokratikus országok, népei azonban nem, tévesztik szem. Mód n iiJoisták gyilóizato's provo­kációit. VAszacci iiof; min­ien húsért etet, omily bé­kés építő inunkájuk meg• zavarására irányul. „Tiéd az ország, magadunk építed !*’ Január 10-én öt éve, hogy a Ma­gyar Kommunista Párt tunkcionáriu- sainak harmadik országos értekezle­tén népünk Szeretett, bölcs vezetője, Rákosi Mátyás elvtárs., nagyjelen­tőségű beszédet mondott. Ebben a beszédében tudatára ébresztette or­szágunk dolgozóit: elérkeztünk ah­hoz a fordulathoz, amelyet leghiveb. ben ez a jelszó fejez k’: ..Tiécl az or­szág. magadnak építed!” ,.A magyar demokrácia sorozatos gyözelmci"-röi számolt be beszédé” ben Rákosi elvtárs. Ezeket a soroza­tos győzelmeket a dicsőséges Szovjet Hadsereg diadala tette lehetővé, azért születhettem, meg e győzelmek, írtért a Magyar Kommunista Pár: részese tolt az államhatalomnak — és törhetetlen erőve. vitte harcba a párt zászlajával a magyar dolgozók — a proletárok, dolgozó parasztok — ezreit, százezreit, akiknek zöme ’ — amint Rákos; elvtárs az értekezleten elhangzott társzavában mondott;, — élelem és fizetés nélkül, rongyosan és életveszélyek között példátlan lel. kesedéssel fogott neki az újjáépítés­nek. S a lelkesedésnek hajtóereje ’ volt: .......a munkásoknak az a meg győzó'dése. hogy maguknak építik az ■ országot, az újgazdáknak az a tu­data, hogy végre kezükbe került az évsziizadok óta áhított föld, az a tu­dat, hogy magunknak építjük az or. siágot.” „A sorozatos győzelmekben” — ott van’ mindaz a gazdasági győze­lem. amely hozzájárult demokrácián:!^ politikai megerősödéséhez, s mindaz a politikai harc, amely elősegítette gazdasági 'Herén "a népi demokrácia megszilárdulását. Vegyük sorra csak a legfontosab­bakat: a földosztás. Ez volt az egyik legdöntőbb ténykedés, ami az addig nincstelen földr.élküli dolgozó pa­rasztokat a párt mellé állította, ami­vel megnyerte az új ország építése számára; őket; S a párt nemcsak ki­osztotta a földet, de öreg is védte a visszaözönlö reakció által szoronga­tott szövetségesét, Kiadtn a jelszót: ..Földet vissza nem adunk!" A 'tőke elleni harc is megkezdő­dött: az' államosításokkal az ipar jó­részét társadairoasiiottáfc. Az ipar kulcspozíciói 1948 január 10-én már* már száz százalékig állami kézben vannak. ,A forint értékálló, jó pénz — hiába jósoltak korai halálát a fia­tal ■ magyar demokrácia „jóakarói’’! A hároméves iervve! kezdetét vette a tervgazdálkodás. Az alig öthóna­pos tervgazdálkodás — ,,mdr gazda­sági életünk minden területén meg­gyorsítja a termelést, gondoskodik, a .beruházások tcgrnegielelöbb elosz­tásától és gazdásági é1 etünk döntő erőit összefogva, sietteti hazánk talp. ráállítását'■ — szögez; le Rákosi elv­társ. Az iparhoz hasonlóan, a mező- gazdaságban is érezteti már hatását a tervszerűség — a példátlan száraz, ság ellenére javult és egyenleteseb­bé vál; az ellátás. Az államháztartás mérlege rendben van. 5 az 1947— 48" as előirányzat deficitmentes. A reakció, a töke védelmezői el. Ien: hitre is megkezdődött: harc a Független Kisgazdapártba tömörült, nyugatról visszaszivárgott. búvóhe­lyéről kimerészkedett reakció elísn: a Donáthok. Nagyferencek eíien, a Szociáldemokrata Párt munkásáruló vezető: ellen. Mindazok ellen, akik vissza akarták állítani a kapitaliz­must ..jogaiba”, mindazok ellen, akik minden eszközzel, alattomosan megbújva demagóg, álba’oldaii - frá­zisokkal. szabotázzsal akartál, meg­hiúsítani. a párt munkáját, megakadd lyozni. hogy a dolgozók felépítsék új országukat. A Magyar Kommunista Párt har­colt. Következetesen, keményen A pártban tömörültek a proletariátus, a dolgozó parasztság leg öntudaté, .sabbjai. A párt köré tömörül*, ezer- kilencszáznegvvendétben mar az ipari munkásság többsége s kezdett mö­géje fe.l-orakozni a dolgozó i«raszt- ság is, A Kommunista Párt lett az ország legnagyobb pártja. A magyar nép szeretett, hős barátja, a Szovjet, unió önzetlen segítsége, támogatása mellett pu-z.ta létével i- megfé­kezi* a külső és beiső reakció pusz­tító törekvéseit. Óriási erőforrása volt országunknak a kommunista és. munkáspártok irodájának meg alakú iá;a is 1947-ben. S a dolgozók mindjobban kezdték és kezdik felismerni mit jelent az, hogy a magunk gazdái vagyunk, hogy a szocializmust építjük, hogy.a magunk boldog jövőjéért munkáiké, dunk. Bizonyítják ezt s hároméves terv határidő előtti befejezése, öt­éves tervünk — béketervünk — al­kotásai: -Sztái inváros, — a ^stáliir- városi önműködő vasmű óriás. a budapesti földalatti gyorsvasút-épít- kazései, a Novomber 7 Erőmű, a diós­győri nagykohó. a bányászok mind eredményesebb széncsatái, munka" hőstettei, — a tiszalö’ki vizierőmű mindjobban kiteljesedő gátrendsze­re, az egyre nagyobb területen dol­gozó traktorok, a mezőgazdaság 'vas hadosziopai”, a most már több, mint ötezer termelőszövetkezetben és csoportban dolgozó és n mezőgazda- sági munka területén mind nagyobb termelékenységet elérő parasztok új élete. Az egész dolgozó n.éo alkotóerejét gyűjti egybe s irányítja a munkás, egység megtestesítője a Magyar Dől. gozófc Pártja. A párt erejével lelep­leztük az áruló jobboldali szociálde­mokrata vezetőiket, Mindszentyékel. Rákosi elvtárs éber szeme meglátta Rajkban az országvesztő árulót — s a Tito-banditák ereje megtört, az. országépltő nép erején. A tanácsok megalakulásával közvetlenül vesz részt az állam vezetésében a dolgo­zó nép. A tanácstagok száma két. százezer, de sokszorosára tehető azop- száma, akik — mint aktívák, vagv akár csak javasxttevök — ~ az államhatalom közvetlen részesei. ..Népi demokráciánk gazdasági és politikai megerősödésével párhuza­mosan nőtt nemzetközi tekintélye“ — állapítja meg Rákosi givtárs, az MDP pártföiskoiáján 1952. febr. 29-én el­mondott előadásában. A. kölcsönös barátsági szerződések még. szorosabb ra vonják kapcsolatainkat barátaink­kal. elsősorban a nagy Szovjetunió­val. ..A magyar demokrácia megerő­södése modern történelmünk loiya.- mán először nyújt módot arra, hogy a szomszéd népekkel .gyűlölködés és acsarkodói nélkül, testvér/ barátság, bap éljünk cs kölcsönösen segítsük egymást a béke megőrzésében s a háborúütötlc -sebek gyógyításában” — mondtn Rákosi elvtárs 1948 janu­ár 10-én, S a .móddal, lehetőséggel cl. tünk A sztálini nemzetiségi politika vezet bennünket is, a dunamenti né­pi demokráciák családjába. vezeti a nagy népi Kínát, a Koreái Népi Demokratikus KöztÉfcsaságot, a Né­met . Demokratikus Köztársaságot a proletárnemzetköziség útján, össze­fűz barátainkkal minden politikai, gazdasági sikerünk, egyre teljeseb­ben kibontakozó kuitúrforradaimunk. A kapitalista körülményeit közt élő. vagy gyarmati függőségben síny­lődő országok munkássága rokon- sz.envvel. vágyakozással, figyelem­mé' ki-ér; fejlődésünket. Elnyomóik, kizsákmúnyolóik — az imperia’iata kormányok, s azok kiszolgálói, a Wall Street talpnyalói fogcsikorgató dühvei kénytelenek tudomásulvenni eredményeinket. Soha nem szűnő éberséggel kell őrködnünk eredmé­nyeinken. Fokoznunk keli munkaié, gyelmünket, műnk asik ereinket — védenünk függetlenségünket. Nagy nemzotj egységfrontba tömörülve, po­litikai. gazdasági és kulturális téren egyaránt, végre kell hajtanunk öl" évze- tervünket, erősítenünk népgaz­daságunkat. méltónak kell lennünk arra. hogy Sztálin elvtárs bennünket is „rohambrigádként’1 említett Igazi gazdái akarunk maradni és mva­dunk is országunknak. A Szovjetunió va!. a kommunizmust építő dicső országgal s a testvéri népi demo­kráciákká! eltépheteden barátságban, pártunk s annak élén a mi szeretett Rákosi elvtársunk vezetésével, almi­juk tovább építeni országunkban a 'szocializmust Meg e ént Rákosi Mályas eivlársnak az országgyűlésen elhangzón beszámolója ..A kül- és belpolitikai helyzet és feladataink“ címmel a Szikra kiadá­sában megjelent Rákosi Mátyás ’elv- társnak, a. Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének az or­szággyűlés 1952. december 15-i ülé­sén elhangzott beszámolója füzet­alakban. * A, Szikra adta k; a ,.Vita irodal­munk helyzetéről” című kötetet, mely az M®P központ előadó: iroda kultúr­politika: munkaközössége által 1952. .szeptemberéb"ii és októberében meg­rendezett vita jegyzőkönyve alapján készült A könyv teljes egészében közli Glrnes Mikló- • vitaindító tézi­seit és Révai József zárszavát va­lamint rövidített tonnában a hozzá, szólásokat. ..Szovjet filmmel a békéért, a sz.o. ciaiizmusért’’ -- ezzel a jelszóval in­dul meg februárban a szovjet film ünnepe, Ezévben Budapesten február 13-án. vidéken február 18-án ke?.- dődnek meg az ünnepségek, melvek április 4-ig. felszabadulásunk ünne­péig tartanak. A szovjet film ünne­pe • 6 eredében bemutatásra kerülnek a szovjet filmművészet legújabb ki­váló alkotásai., köztük a ..Feledhetet­len 1913“ című film valamint több zenei, ifjúsági, mese. és bábfilm, A szovjet film ünnepével egy időben új magyar filmeket is bemutatnak Február 13. és április t. Főzött rendezik meg a szovjet film ünnepéi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents