Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-30 / 25. szám

2

WRPIO

19X3 JANUÁR Sí

— —mrn m---- III. II, !■ I , TI,, ——1Mi I . -.1 , IIIIIHI I rmrir m r m Mwn———9—i

.4 SyovjHssiiió liüliiif.vminiNxférlnmánah emlék irata a dán kormányhoz

Moszkva. (TASZSZ) 0. B. Kraft, Ttá.nif, k il 1 iigvinin ie®tere 1952. október 29-ón emlékiratot nyújtott át a Shrovjetunió ideiglenes ügyvivőjének' Ei az emlékirat a dán kormány vá- aszát tájt állmait a a Szovjetunió kül- llgyniinieitériuTnának 1932. október t-t nyilatkozatára. A Szovjetunió kül- •ilgymi-uiéjtóriuma ebben a nyilatkozatában a dán kormánynak azzal a Szándékával foglalkozott, hogy meg: engedi idegen országoknak — az aereief,zív északatlanti szövetség lasr- ááuniainak *— hogy béke idején fegyveres erőket helyezzenek el dán területen.

A dán kormány válaszában azt állítja, hogy az atlanti szerződés védelmi célokat ézolgál és a dán kormány baráti kapcsolatokat kíván fenntartani a Szovjetunió kormányával,

A rlán kormány október 29-i emlékiratában' azt is állítja, hogy a dáu sajtó és Dánia társadalmi körei egységesen támogatják 'a kormánynak azt az álláspontját, hogy béke idején. külföldi fegyveres erők helyezhetők el Dánia területén.

A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere ez év január 28-án, Dánia ideiglenes ügyvivőjének nyilatkozatot adott át. amely többek között ezeket mondja:

nem ÓM érdekében maflának Dini rínak, minthogy ez a tény veszélybe dönti Dánia, biztonságát cs függetlenségét.

A jegyzék a továbbiakban rámutat: a kifiünböző dán társadalmi körök képviselőinek — politikai pártok, szakszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek' vezetőinek a dán sajtóban megjelent számos nyilatkozatából igen világosan következik, hogy a dán nép túlnyomó többségű ellenzi, hogy dán területet amerikai katonai támaszpontok céljaira bocsássanak rendelkezésre.

Befejezésül a jegyzék a következüket. szögez; le:

„A szovjet kormány Dánia kormányának 1932. október 29-i emlékiratává! kapcsolatban szükségesnek tartja kijelenteni, hogy nem lehet kielégítőnek tekinteni azt a választ, amelyet Dánia kormánya a dán területen idegen fegyveres érőknek nyújtott katonai támaszpontok kérdésében adott,

A dáu kormány említett emlékiratában azt állítja, hogy a atlanti szerződős védelmi célokat szolgál. Ez az ríÜilás azonban egy Általán nem felél meg a valóságnak. Számos tény bizonyíts, -hogy az északaiiami tömb szervezői védelmi feladatokra tett hivatkozásaikkal csak agresszív terveiket és elgondolásaikat leplezik. A .szovjet kormány már az északatlanti szerződésről szóló 1949. március 81-i emlékiratában felhívta erre a figyelmet 6» rámutatott, hogy az, északailamti ♦ömb zárt hatalmi csoportosulás Amelynek’célja: a Szovjetunió, és a né pi demokráciák elleni háború előkészítése és kirobban,tása.

Az Egyesült Államok kormánya. Ultit, létrehozott északatlanti katonai tömb' nincs összhangban a népek akaratival! A népek tartós békére török -zenek, viszont az ószakatlanti tömbnek az a célja, hogy az Amerikai Egyesült Államok ős más agresszív áhamok világhódító törekvéseit szolgálja. Az angol-amerikai hatalmi csoportosulás tudja, hogy ezeket az imperialista és népellene# célokat nem ''hét békés úton elérni, ezért mindenki szemcláttára folytatja az új háború »lőkészítését, arra készül, hogy kirobbantsa a harmadik világháborút Ezt a szenrmelláthat. tényt nem tagadhatja egyetlen kormány som, ha nem akarja tévedésbe ejteni népét.

A dán kormány 1932. október 29-i emlékiratában azt állítja, hogy ..jó és baráti kapcsolatokat kíván fenntartani a Szovjetunió kormányával" és hogy sohasem engedhetné meg- hogy dán területet valamely más állam allénj támadásra használnak, fel.

— A tények azonban azt bizonyítják, hogy a dán kormány csatlakozott az ószakatlanti tömbhöz,. részt- vcsz az, új háború előkészítését szolgáló intézkedések végrehajtásában és Dánia területért rendelkezésre bocsátja az agresszív célok érdekében tervezett angol és amerikai katonai támaszpontok számára, ellentétesen cselekszik . azokkal a kijelentéseivel, hogy nem vállalná a részvételt olyan egyezménybe«, amely a Szovjetunió eilen irányul.

— A din kormány megengedi- hogy terűié lén elhelyezzék az agreöz- sziv célokat követő, a Szovjetunió ellen irányuló tevékenységet folytató ószakatlanti tömb idegen csapatait

.V szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a dán kormány figyelmén arra, hogy Dánia területén fekvő katonai támaszpontok idegen fest/ne- rrs '.erők rendelkezésére bocsátása

— Világosan kell látni, hogy a dán kormány, amely 1949-ben bélépett az atlanti tömbbe„ agresszív katonai

csoportosulás részvevőjévé tette Dániát. E katonai csoportosulás nem védelmi célból, hrínem új világháború előkészítése céljából létesült.

A dán kormány most beleegyezik, hogy béke idején külföldi csapatokat helyezzenek el . Dánia területén. JEz- ze! a .Szovjetunió és a népj demokráciák ellen folyó háborús készülődés közvct'cn részvevőjévé .teszi Dali iát. *

A szovjet1 kormány nőm hagyhatja figyelmen kiviil a dán kormány, ilyen lépéseit.

Amint már a szovjet kormány 1952. október 1-i nyilatkozatában rámutatott, az ilyen lépések feltétlenül veszélyeztetik a Szovjetuniónálc és a Bakikim többi országának biztonságit. Az ilyen-faji a lépések esetleges következményeiért minden felelősség teliesni. a dán kormányra hárul.

Nyugai’Berlin gazdasági hanyatlása

Berlin (ADN): Adenau-r kancellár újabb nyugalberlini látogatása a kenyér és szén árának valamint a lakbérek, küszöbönálló emelésének je gyében . áh. Adenauer minden látogatása alkalmával demagóg frázisokkáSegítséget ígér Nyugat-'lerlin- nek. Ehelyett azonban mindig o,z iörténtf hogy a munkanélküliek száma emelkedett, cmelk-dtek az árak és súlyosbodtok a nyugat berlini lakosság gondjai

NyuggiBcrlin gazdasági hanyatlása a legvilágosabban a munkanélkii- 'iség fokozódásában jut kifejezésre. A keresétnélküliek száma ezév januárjának első leiében 2.338-cal emelkedett és ezzel elérte a Reuter, féle közigazgatás adatai szerint a 270.25 rjl A valóságban ez a szám sokkal magasabb, mert negyven-hatvanezer munkanélkülit az úgynevezett „karloték.rendezés” során törültek a nyilvántartásból. Nem számítják munkanélkülinek az iskolából kikerülök tízezreit sem, akiknek szintén nincs munkájuk.

Nyuga'-Bcilin lakosságának helyzetét súlyosbítják azok az óriási költségek Ás. amelyeket a rem’Htari- zálúsra és a fasiszta terror-szervezetek támogatására iorditanak. Reuter közigazgatása ebben a költségvetési évben nyolcvannyo.'c egész kéttized millió márkát tordil a készenléti rendőrségnek álcázott nyugatberlini csapatok költségeire.

Nyugcá-Berlin katasztrofális gaz. dasági helyzete Adenauer háborús politikájának és az imperialisták háborús készülőd őseinek következménye.

„Amerikáéi!enesséo; Franciaországba*»^

™ CT

í „New York Héráid Tribüné44 cikke

Newyork (MTI): Barret McGurn, a New York Héráid Tribüné tudósító ja hosszabb cikkben panaszkodik amiatt, hogy Franciaországban egv- ro érezhetőbb az ameriikaeilenes ham* gúlát. Gikkének címe: „Amerika,

ellencssdg Franciaországban.''

Az amerikai tudósító leírja, hogy különösén ellenszenve» a franciák szemében az az amerikai propaganda, amely állandóan „orosz támadás" veszélyéről fecseg. A franciák hangsúlyozzák, hogy. ilyen veszély nincs és hogy az amerikaiak — minit a tudósító írja, •— „teljesen, szükségtelenül ösztönzik Franciaország régi elenségeit, a németeket a fegyverkezésié.”

„Az, hogy egy olyan ártatlan komikustól, mént Charlie Chaplin,.meg* tagadhatják az Egyesült. Államokba^ való visszatérést, az öntudatos frage cia. tengerészeknek az amerikai kikötőkben történő erőszakos vallatása, a kommunisták elleni boszorkány- üldözés éa a faji üldözés, végül a Rosenberg-eset, — mindezek tápot ' adnak a lábrakapott amerikael'lenes hangulatnak...” — fejezd be 'beisme- résekkel telt cikkét a New ‘ York Héráid Tribün? tudósítója.

Az athéni monarchoías szta bírása? éleiíogyiig'ani börlönrs ítélte Elli loannidu, Beloiannisz özvegyet

Athén (TASZSZ): Az athéni katonai feÜebby ítéli bíróság befejezte Elli loannidu, Grammenosz, Dióm a. zősz, Mániáit és más hazafiak ügyének felülvizsgálását.

Görög sajtöfelentésck szerint a tárgyalásom csak rendőröket vonultattak fel tanúként A bíróság Elli loannidut, Beloiannisz özvegyét, Drc- mazoszt, Grammenoszt, Mániátit. továbbá Georgiádul. Papanikolaul élet_

logyiiglani börtönre ítélte. Ezenkívül a bíróság egyenként húsz évi bö.nön- ' re ítélte Nikolakopuloszt, Poddaraszt, Levandakiszt, Kassziolaszt, ConiKtt és Kalofoliaszl.

Mint a görög demokratikus, körök ■ kiemelik, Görögország uralkodókőro a per megrendezésével azokat a hazafiakat akarták megfélemlíteni, akik síkraszállnak a görög ■nép demokratikus, hazafias arcvonalának megteremtése mailen.

Az élelmiszeripari miniszter nyilatkozata az élelmiszeripar idei feladatairól

Az élelmiszeripar 1952-es tervét százhárom százalékra teljesítette. Ebben az évben fokozott feladatok várnak az élelmiszeriparra, mert tízegész öttized százalékkal kel! többet termelnie, .mint a múlt évben.

A komám Iván élelroiszeripári miniszter az MTI munkatársának, a múlt év tapasztalatairól és ezév terveiről a , többi között a következőket mondotta:

Az élelmiszeripar túlteljesítette tervéi. de egyes iparágak közölt nayy eltérések mutatkoztak. A legmagasabb tervteljcsítést a húsipar érte eV száztíz egész .négytized százalékot teljesített.

Az é’e’miszeripar dolgozói a múlt évben 1S2 millió forint értékű felajánlást lettek & ezt 897 millió forint értékben teljesítették.

Az eredmónvek melleit rá kell mutatnom a hibákra is. Hiányzott a termelés ütemessége. E’ihanvagolták

egyes üzemekben a megelőző karban-, tartást.

1953-ban fokozzuk a termelékenységet 7.3 százalékkal és több, jobb élelmiszert adunk a dolgozóknak. N’yoleegész héttized százalékkal több húst, 9.3 százalékkal több tejet, 28.7 •százalékkal több zsírt, 27 százalékkal több vajat, 02 százalékkal több .sajtot, 13.1 százalékkal több tésztái fogunk többek között termelni.

A minőség megjavítására és a.változatosság megnövelésére meg tel! teremteni a tudomány és a termelés szorosabb kapcsolatát.

Ebben az érvben a helyi ipa.r tereiében a tárca olyan feladatokat pld m*3g, mint az egész ország kenyérrel és a vidék hússal, zsírral,. húsáruval való ellátása.

1953-ban a vállalatvezetők gondot’"'- kodnak a minőségellenőrzés megerősítéséről és nagyobb gondot fordi'.a- ' na-k a hvsriénikus gyártásra.

Háromszázöl ven afrikait tartóztattak te a múlt héten Kenyában

London (MTI): LytteMon, angol gyarmatügyi Hranú&zter — mint az AFP jelenti, --- szerdán délután az alsóháziban közölte, hogy a múlt héten Kenyában végrehajtott nógv nagy „rendőrj akció” folyamin 350 bennszülöttet tartóztattak 1«.

A Tilo-kiikk a macedón nép szabadságharcának áruió'a

4 macedón nép évszázadokon-' át török elnyomás alatt élt. Az t. világháború után. a burzsoá nagyhatalmak az „oszd uug és uralkodj" imperialista elv alapján Ma* cedónia egy% részét Görögországnak, másik résiét Jugoszláviának és ogy kisebb részét a cári Bulgáriának íté-ték. A macedón nép ismét harciakéit és évtizedeken á.t arcolt azért, hogy szabadságát, kivívja.

A hőmet fasiszta megszállás idején a macedón nép fiait is ot; találhatjuk a jugosz'áv, bolgár és gö-ög partizánok között. A macedón nép harcolt azért, hogy a német fasizmus leverése után megszerezze füg. gedenségét

A Tito-kWtek aljas módon kihasználta a macedón nép szabadságszere* tatét. Macedónia egyesítésének jelszavával gyilkosságok, árulások so rozatát követte cl nemcsak a macedón, hanem a bolgár és görög nép ellen is.

Ti tóék ellenséges politikája már a népi szabadsági) arcok első évében megmutatkozott. T:t0 Macedóniába küldte ügynökeit, közöttük Vukma- novics Temno-t. az angol kémszol. gálát ügynökét. Temno iigynök'ársai' val együtt vad rágalmakat szórt a .bolgár kommunistákra és a bolgár népre. Azt „ szót. hogy bolgár, egyen' lőnek nyílvánították a fasiszta'' elnevezéssel. A bolgár—macedón né" pet a bolgár nép ellen igyekeztek uszítani, hogy a Bulgáriához tartozó Pirin vidéket majd Jugosz-áviához csatolják Kísérletet tettek bolgár te. rületen egy külön macedón briqád megszervezésére, a bolgár szabadságharc vezetésének megkaparintó Sára. A. bolgár kommunisták ébersége azonban mindkét titóista tervet moch'usítotla.

1944-ben megalakult a bolgár néphadsereg, és a szovjet csapatok _ céh dalán harqba indult a német fasiszták elleni Churchill kétségbeesetten ízt parancsolta Titonak hogy , a ju goszláv területen harcoló bolgár nép hadsereget mindenképpen akadályoz. 53 harcában Churchill abban reménykedett. hogy a visszavonuló né in<‘t csapatokat a titóisták segítségé, ve! míg,menti cs majd ezeket „ német ' csapatokat fel tudják használni Közép*Európában, a nyugat felé törő szovjet csapatok ellen, A titóisták készséggel teljesítették Churchill pa. rancsait. Megtiltották, hogy a bolgár néphadsereg csapatai jugoszláv területre lépjenek, követelték, hogy a bolgár néphadsereg vonja vissza csapatait „ jugoszláv területről. Végiül a szovjet parancsnokság nyoma, sára 1944 október 5-én Ti,t0 kény'-o- 'en volt olyan egyezményt aláírni, amely Jugoszlávia területén szabad mozgás, biztosít .A bolgár néphadseregnek. De a Tito-kliikk még ezután is akadályozta a bolgár népha-dsere* get harcában.

z egyezmény után alig két

nappal, Vukmanóvics Tempó levelet, irt az együc bolgár hadsereg parancsnokánál;, amelyben kijelentette, hogy a bolgár csapatok minden olyan határátlépését, amelyu, Tito előzetes jóváhagyása nélkül hajtanak végre, ellenséges cselekedetnek mi nősítenek és aszerint fognak eljárni. Később, pa bolgár néphadsereghez intézett ultimátumukban kérték a német fasiszta bandákat üldöző bolgár néphadsereget, hogy azonnal ypnu1- jón vissza a kijelölt útvonalakon mert ellenkező esetben „a macedón harcosok golyószóróival találják ma gubát szemben és a macedón katonai törvényszék álé” állítják • őket. A titóisták szabótálásának eredményeképpen a bo'g-ár néphadseregét öbb. mint 15 hapov át visszatartói* ák mögakadáiyoz'ák. hogy szétverjék az általuk üldözött német fa

siszí-a csapatokat- A német katonai parancsnokság a megmentett német csapatokból katonai csoportot „Szer* bia” nevű hadtestet alakított, amelyet később bevetett a Közép-Európában harcoló szovjet csapatok ellen.

Hasonló árulásokat követett el a Tito-kLitck a görög népi szabadság- harc ellen is. Az ügynökök százait helyezték el a Görög Kommunista tártban, az Égéi—Macedón Kommu* uis-td Szervezetben, a görög népi fel. szabadító szervekben A Tito-klikk egyiJfkplt több kommunista vezetőt, í Tito-kliikk megszervezte az ELASZ égéi-—>S'ZÍáv—macedón csapatainak Iá. ■adását a görög csapatok ellen, vad -racionalista politikái folytatott az égéi—sz’áv macedón lakosság között hogy megszerezhesse magának ÉgeL Macedóniát, hogy megbontsa a né- met fasiszta meqs,/állók ellen harcoló íörög nép egységét.

A felszabadulás után a Tito-kilkk a délsz'áv államszövetség jelszava, val ügynökök és kémek százait küld* t-s a bulgáriai macedon-iakta Pirin ddélire.

A délszláv államszövetség a. délszláv népek légi ólra ja voH. A II- zilágháború után úgy látszott, hogy 3Z az . annyira kívánatos testvéri egyesülés megvalósul. Az angol— amerikai ;mperiaiis':ák jól tudták hogy a délszláv népek testvéri egye üi’éiséve'. örökre elveszik számukra egész Balkán. De bármit is tettek az angol—lamerikai imperialisták, egye. dűl nem lett-:k volna képesek a dé'. la'áv „épek testvéri államszövetségének létrejöttét megakadályozni. Az angol—-amerikai imperialisták régi kipróbált ügynök társulatukat, a Tito. klikkéit bízták meg a délszláv népek egyesülésének megakadályozásával.

A bolgár nép és nagy vezetője.

** DimiiVÓv eívtárs, őszintén óhajtotta a délszláv népek testvéri állaac szöve;ségét. A többi között azért is hogy jugoszláv Macedónia és a bulgáriai Pirin vidék népe egyesülhessen: A Tito-kHkk. angol—amerikai

gazdáinak parancsára, a Délszláv- Ál.

lamszövetség jelsaava alatt aura törekedett hogy a bolgár népre is a TitoJdífck jármát rakja rá.

A bolgár kommunisták ébersége azonban megakadályozta a Tito- klikk újabb aljas tervét. Leleplezek a Piriin vidéJcre küldött ti-tóista „tanítókat” is, mint kémeket, titóista ügynököket, akik a bolgár nép ellen próbálták uszítani a Pirin*vidékl ma. cedónokat é? tömeges kivándorlásra szólították fel őket.

A Tito-kliikk egyiv legsúlyosabb és legaljasabb árulása, amelyet a h-i’káni népek szabadsága ellen elkövetett a görög nép hátbatámadás., ve,', é

1949-ben, a görög néphadsereg fel. szabadította már az ország ieiületé- nek több mint hét tizedét. A görög monarchofasLszta hadsereg bomlott, a rno ua rch oía siszta katonák ezrével >/ökdöstek meg. A görög reakciós aolitika súlyos válságba került és nem talál.; kiutat. Az amerikai gazdák sem találtak kiutat és arról beszéltek, hogy jobb lemre elhagyni Görögországot. A helyzet általános értékelése az volt, hogy a görög nép ’eljes győzelme küszöbön á!L

l Tito-blikk évek óta folytat, ta a görögországi égéi—mace* dón lakosok között az uszító politi kát. Az égéi—szláv macedónokat a görög népi kormány, a görög néphadsereg eit’en uszították, megszer. vezték az égéi—szláv macedón csapatok lázadását a görög néphadsereg ellen, paradicsomot ígérve íz égéi macedónoknak, többezer görög- országi macedónt telepítettek át. De még ez az áruló aknamunka sem lett volna képe® a görög nép győzelmét megakadályozni.

A londoni Times 1949 júliusában megírta: „Ha Tito lezárja a határt, kölcsönt kap. Ez lesz a legnagyobb szolgálat, amelyet a görög hadseregnek tesz.” (A Timc-s természetesen a monarchofasiszta hadseregre gondolt.) A Tiio*kIítek még a Times követelésénél is galádabb aljasságra volt képes. Nemcsak hogy lezárta $

jugoszláv—görög határt (a görög nép hadsereg ellenőrzése alatt álló görög határvidéket), hanem a moearcho- fasiszta csapatokat átengedte Jugo. szlávia területén, hátbatámadta n göiög néphadsereget. A Tito-klikk ízért az ígért kölcsönt megkapta gazdáitól.

I agoszláíiábaa a felszabadulá*

« után külön macedón köstárso*- ság jött létre. De a jugosKláviaj macedón nép önkómiányzata csak láb szat. A „macedón kormány” élén titóista ügynökök átírnak. Jugoszláv Macedóniára, min; Jugoszlávia másik öt .köztársaságára a Tito-íasiszta járom nehezedik. A lakosság nyomo rog. tüdővész pusztítja, kulákok szív. :áv a. nép vérét, mint egész. Jugoszláv)' ában.

A Tito-kliikk, folytatnia a szerb nagyburasoázia politikáját, Macedónia ol-szerbesítését tűzte ki célul. A titóisták a macedón helyesírást a szerb helyesírással tették azonossá, a macedón nyelvet több ezer szerb szóval ..gazdagítják”, a macedón népdatokAt, irodalmi művöket „átdolgozzák.”

A Jugoszláviába átvándorolt macedónokat terrorizálják, Jugoszlávia területén szétszórják, gyüjtőtáborok* ba zárják. A titóisták vad uszító hadjáratot folytatnak a Bolgár Népköz- ‘ársaság ellen, nyiltan és szemérme:, lenül hangoztatják, hogy ők a bolgár Pirin vidéket és, Égéi-Macedoni«* Jugoszláviához akarják csatolni.

Hasonló a helyzet a görögországi macedónok között is. A görög mon- archofasiszták 'gyilkolják, terrorizál» jálc és kíméletlenül kiszipolyozzák az égci-maqedon népet.

A jugoszláviai ős görögországi ma* cedonok közül egyre többen látják, és tudják, hogy függetlenségüket csak akkor szerezhetik meg, h;1 a jugoszláv és görög néppel vállvetve meg. döntik a fasiszta rendszert. A juqo- m’áviaii és görögországi" macedónok előtt példaképül áll a bulgáriai Piráj- vidiiki macedónok fnlsasibaduH ép. boldog élete-