Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-06 / 4. szám

11*53 JAM LAK 6

&

NAP LÓ

A tamási járásban 340 gazda ái! párosversenyben az állattenyésztési terv megvalósításáért

A tamási járási tanács az óllaté!, ’ouiány tej-esztésének és sikeres át- teiei'etcs-ínek érdekében a itgnu- (jv'obb támogatás: nyújtja a községeknek. tsz-ekaiek ős :szcsk"nek. A járási tanács elhatározta, hogy az állatállomány áttétel telesének bit. tositásciru az előirányzott 89G8 lröb- méler silói 10 Százalékkal in* * 1 emeli és azt. 1953 január 10-re befejezi. A sertésállomány részére 300 köbmé’ ter sertéssi'ó: készít.

A dolgozó parasztság állal begyüj. tölt abraktakarmánnyal a nyár folyamán úgy takarékoskodnak, hogy a sertések részére pillangós virágú xöjdl.ikarmányoka.t biztosítanak, ami" vei az abraktakarmány 60 százáéivá! meg tudják takarítani, A begyűjtött takarmányokat, mint például a répa. az apró és vágott burgonya leggondosabban tárolják, hogy abban a legkisebb veszteség se forduljon elő.

A termelőszövetkezeteknél és egyé ni' gazdáknál, Malmaiéit órással se" gíük azokat, akiknek széna,« vagy pillangósvirágú takarmány féleség állatállományának nincs biztosítva. A termelőszövetkezetekben a takarni/, nyozás; brigádokat még a meglévőnél is jobban fogják fejleszteni és az . áUaiá'.omány etetéséhez beosztó;* tagtársakat kioktatják az etetés helyes kezelésére és megszervezik, hogy az állatállománnyal etetettta* karmányfélsség mindig kimért állapotban legyen adagolva.

Az állattenyésztési terv teljesítése érdekében minden üres anyaállatot befedeztetnek és alkalmazzák a kétszeri búgatást. A ma i-aco zásnál előforduló elhullások százalékát 3 százalékra csökkentik. A szarvasmarháknál minden felnevelésre aika más borjút felnevelnek, ezzel elérik, hogv 1953, első félévi állattenyésztés: ter vei egyéni vonalon 103 százalékra emelik, tszcs vonalon pedig az előirányzott terve! 105 százalékra teljesítik.

A termelékenység érdekében tsz.es- inknél. ahol a háromszori fej és még nincs bevezetve, ott, a háromszori íe_ jést. tőgymasszázás; és utócsepegtétéit bevezeti^ népszerűsítik. Ezen keresztül e:érik aztl hogy termelő"

szövetkezeteink teheneinek termelő- képességét fokozzuk és a rej zsírtar. (almát emelik

.4 járás területén 341) gazda áll egymással, párosversenyben az állat. tenyésztési terv megvalósítása érdekében. Ezt a párosversenyt a járás területén havonta értékeljük. A községi tanácsok vállalják, hogy ha" vonta 10—15 gazdánál a sza.r vasmar. ha és koca nyilvántartást ellenőrzik, a feketevágókkal szemben pedig a legszigorúbb eljárás; indítanak.

A járás területére e'őirányzótt fásítást. amit, a legelőkön hajtunk végre 1953. március 15"re befejezzük. A legelőn lévő fákat és cserjéket le- nyesjük és a hiányokat azonnal pótoljuk. A járás területén lévő köz- lege'őkön a hidakat, utakat megjavítjuk és mihelyt az idő megengedi, megfogasoljuk. Kivesszük részünket a versenyből és ebből a harcból, amit a partunk vív a béke érdekében.

Csapó János

járási VB elnökhelyeites,

Tamási.

víi /u /»• ff# un bán Int í,

hogy még nagyobb eredményeket érjünk el

Elvtársak! Először is köszönetét keli, hogy mondjak az elvtársaknak, a pártnak azéri, hogy kérésünket teljesítették és leváltották a párttitkárt. Most már látja a falu dolgozó népe. hogy a párt nem tűr meg soraiban olyan eleineket, akik lejáratják a pártot, és minden erejükkel arra törekszenek. hogy az ellenség malmára hajtsák a vizet.

I.llvtársa.kl Mi ni st azon leszünk, hogy Mözsön egy új élet kezdődjön. Un úgy látom jónak, ha a tömegszer- vezeti vezetőkkel együtt megbeszéljük a tennivalókat és sürgősen hozzálátunk a hibák kijavításához. Termelőszövetkezetünkben a nők a munkába jól bekapcsolódtak, példát vehetnek róluk u férfiak is,

A vezetőségnek mindent el kell követnie, hogy szervezettebb legyen a férfiak munkája is.

Csak jé) szervező munkával, felvilágosító munkával tudjuk e érni, hogy csoportúmban megszilárduljon a mini kafegve'em. Termésünk az időjáráshoz képest élég jó volt. Az az elvtárs, aki szorgalmasan dolgozott, szépen kapott terményt Minden munkaegységre 2 kiló búza. !H) deka morzsolt tengeri. I kiló burgonya, 1 kiló árpa. lé: kiló zab és olaj, 8 deka cukor jutott. Megem'itek egy pár jó és rossz dolgozót: Szeged: József tíz hónap alatt 100 munkaegységei teljesített. Ö nem is sír. meri munkája után megkapta a jutalmai. De vannak rossz munkáé:,pik is, mint Ha'ész János»«-, ak: csak 30 munkaegységet teljes,tett. Kvamduk Erzsébet 210 munkaegységei teljesített, nem is panaszkodik'. jutott neki bőven mindenből.

A múlt évben a vezetőség gyengén

dolgozott, sok liibát követtünk einem voll szervezett a munka. Ez most gyökeresen meg fog változni.

Az elnök elv társ minden tagot bevont az oktatásba.

Megír, ’u

Jta.k a szemináriumok

CS Ä

gazdasági szaktanfolyam ■ is.

Jaiks a

él'vtár»

jól megái.

Íja helyét azon a

poszton.

ahová a

párt és a dolgozó

nép ála

tolta. Nemhiába tanult.

taaitani is

tud. Segít

az elvtársiakr;

ak és

mi nő an!

meglesz

azért, hogy a

csoportban

szi'árd legyen a munka

legyelem. A

csoport

tagsága vú

l'n’ta.

hogy de

cember 21-re. Sztálin e

ívtárs

szüle' esi

lapjára ba

rornITbeadási

kölelezettség

ii üknek e

dogét tesziir.,1;

. Ezt

ha iáridő

elolt, 18■ án 100 száza

ókban

teljesítet

;tü:k, s a

mai napig

112.1

százait"!«

ra túítc'-je

vitettük,

.

Eápos

i Gyula

szerv.

>ző titkár

Lecelezönl) Irin

A grerjeni inirtazervezet- vezetősége nem veszi fel a harcot íi falu ellenségeivel, a k alakok kai

Físhl Dezső, gerjení levelezőnk ar_ mi számol be, hogy a községi pártszervezet vezetősége nem tölti be az- a szerepet, amit egy községben a pártszervezetnek be kell tölteni. E'- •türik azt. hogy a kulákok és azok" Ud.k szekértolói nyugodtan végezht--- sók aknamunkájuké;. Ezt a község- hen az ellenség kihasználja és minden erejével azon igyekszik, hogy a község dolgozóit a pári- és kormányhatározatok végrehajtása ellen uszítsa. Nem kismértékben ennek

i u elható be. az. hegy a községben sok olyan dolgozó paraszt van. aki az állam- iránti kötelezettségének csak •é-s'zben ieit eleget, mert az ellenség jobban agitált, mint a pártszervezet, vagy annak vezetősége. így a község

dolgozói részben az ellenség befő* lyása a'alt: állnak. A dolgozó parasztoknak egy része igyekszik földjétől megszabadulni, és az utóbbi idő. ben az állami gazdaság felé valóságos vándorlás mutatkozik meg a dolgozó parasztok részéről.

A pártszervezet vezetősége és a párttagok n.m veszik fei a harcot a falu legádázabb ellenségeivel a kulá- kokkai. hanem nvílt teret hagynak az ellenségnek, még sok esetben azoknak a szekerét sagitik tolni.

Hogy a gerjeni pártszervezetnél ezek a .hiányosságok fennállnak, az nem kismértékben annak köszönhe" tő hogy a párttagok- egyáltalán nem járnak politikai oktatásra. A községben nem folyik pártoktatás. Pedig

a gerjeni párttagoknak is tisztában keli ',enniük azzal, hogy aki nem fejleszti politikai képzettségét. az nein tudja megoldani azokat a feladatokat. amelyeket naorói-napra a párt' a párttagok elé állít.

Ahhoz., hogy a gerjeni pártszervezet ezeket a hiányosságokat megszüntesse. minden lehetőség megvan. Fontos az. hogy minden párttag pon tosan járjon politikai oktatásra, hogy Ideológiaiig felvértezve bátran T- * vegye a harcot az ellenséggel s/mr- ben. A pártszervezet vezetősége biz. tosítsu. hogy megfelelő helyiség legyen • a 'hallgatók számára. Aktivizáljanak minden párttagot és becsületes dolgozót az ellenség elleni harcira. Físhl Dezső Gorjen

Az építőipari szakszervizetek feladatai az 1953-as évben

z 1952'es -évben a megye építőipari üzemeiben 2 tervteljesítések terén a tavalyi évhez viszonyítva .jelentős eredményeket ér- tünjj- el. Ezt elősegítették a december 21-re lett vers; nyvál la! ások és a do> gozók hatalmas alkotókészsége. Megmutatkozik abban, hogy a 73:2 Építőipari Vállalat 1952-1$ évi tervéi december lé-én teljesítette, a Szék. szárúi Útfenntartó Vállalat pedig december 12 én, a Bonyhádi Betonútépítő Vállalat december hl-in fejezte be év;s tervét. Ezen eredmények e’. érését elősegítette a dolgozók ver- seny'.endüiete,- az üzemi pártszervezet. a?.’ üzem; bizottság és a műszaki dolgozók helyes együttműködése. Műszaki dolgozóink igyekeztek biztosítani a íervteljesíié-hez szüksé’ ges feltételeket.

Hiba azonban az. hogy üzemi bizottságaink a' dolgozók alulról jövő versenykezdeményezéset nem tudják helyesen irányítani, szervezni. Hiányos volt a munkaverseny szerveré, sénéi az agitáció, üzemi bizottságaink nem magyarázták meg. hogy a munkaverseny mennyire fontos ötéves tervünk teljesítése szempontjából. a szocializmus épitése enéÜkttJ nem képzelhető el. Az üzemek dől. gozói a béke megvédésében csak akkor tudnak jó munkát végezni, ha az előirányzói} tervet határidő előtt teljesítik.

l yzem: bizottságaink többsége nem nagy gondot fordított 3 verseny nyilvánosságára, az egyes brigádok vers ínyének naponkénti értékelésére és az itt elért eredmények.' tapasztalatok és az. cgyas jó eredményt elért brigádok műnk a módszerének ismertetésére. Nem minden esetben biztosították a dolgozók ver. senyéhez szükséges műszaki Nöte!, tételeksl sem, ami ma is tapasztalható _ 73:2 Építőipari Vállalatnál, ahol a dolgozók joggal elmondják, hogy ..versenyeznénk, de ehhez a vállalat biztosítsa a műszaki előfeltételeket. a munka terül elet. anyagól és egyéb szükséges dolgokat.” Ezen hiányosságok takarására a dolgozókat elküldik fizetés nélküli szabadságra e« a nagyfokú szervezetlenségei ezzel igyekeznek palástolni.

Az 19á2-e.s év tapa&rtakrtafbó: a?

1953-as évben üzemi bizottságaink előtt az a feladat áll, hogy bizalmi- hálózatukat erősítsék meg és a hozzájuk tartozó bizalmiakkal feltétlenül ismertessék meg, hogy mi a lei- adata a bizalmiaknak a munkaverseny szervezésében. - - A bizalmiak feladata, hogy a dolgozók versenyének eredményeit az üzem gazdasági vezetőivel értékeltessék ki és ezt lehetőleg naponként tudassák a brigád többi tagjaival, hogy állandóan tájékozottak legyenek az eredményekről. ugyanakkor a versenyüket veszélyeztető lazaságokat is közösen a brigád tagjaival tudják ki küszöbölni. Ehhez üzrrrii bizottságaink gondoskodjanak, hogy a bizalmiaknak meg legyen a versenyt«', ajánlási füzetük, ahova a bizalmiak beírják a brigád egyes tagjainak vállalását és a versenyének menetközben! eredményeit,

L

’*jzemi bizottságaink a.kadályoZzulc ' meg az eddig fennálló munka- erőhullámzást, a brigádok szétszdg- gátasát, ne tűrjék meg munkahelyükön a fegyehmlazitó kisbrigádokat. harcoljanak a minisztertanács által kötelezővé teli brigád megszervezésé, ért. Érjék e! üzemi bizottságaink, hogy a műszaki dolgozók pontos v> minden hónapban előre bontsák fel a terveket. E felbontott terveket, bri, gádvezetö; értekezleteken i átmért üssék a brigádvezetőkkel, bizalmiakloál, ehhez biztosítsák a megfelelő munkaterületei. anyagszükségletét, és ezek biztosítására tegyenek verseny, vállalásokat a műszaki dogozók, mert csak ezek biztosításává: érhetjük el azt, hogy az előttünk álló 1953-as évi tervünket teljesíteni tud- juk, sőt túl is teljesíthessük. Az. 1953 as évi sikeres tervtőljesítésünik meg, követeli, hogy -üzemi bizottságaink fokozottabban forduljanak üzemi pártszervezetetekhez, kérjék azok segítségét, mert. pártunk segítsége és irányítása nélkül az előttünk álló feladatokat teljesíteni Tiern tudjuk. Varga György Építők Szaksz. MB-elnőke.

Uh ínség és nyomor a jugoszláv faluban

Méh»ny hónap óta szüntelenül ismétlődik a jugoszláv lapokban a ,..sulisa'' sxo, amely szerb nyelven -aszály”-! jelent. Tito és csatlósai beszédeikben folyvást azokat a károkat emlegetik, amelyeket állítólag az aszály okozott Jugoszláviának. E kárt eleinte 330 millió dollárra becsülték, azután önkényesen felemelték közel 500 millió dollárra.

Ülőik az aszály körüli lármával akarják elvonni a jugoszláv dolgozók figyelmét a jugoszláv mezőgazdaság hanyatlásának igazi okairól.

A jugoszláv mezőgazdaság v issza- esésének igazi oka a Tito-klikk falusi politikája. Ez a népellenes politika vezetett oda, hogy Jugoszlávia amelynek 10 milliónyi lakosságához, mintegy hétmillió hektár szántóföldje van, és olyan termékeny vidékekkel rendelkezik, mint a Vajdaság, Dél-Baranyai Szlavónia, Bácska, „th. ma nem képes ellátni magát mező- gazdasági térni ékekkel.

Amikor kilo és klikkje hatalomra került, aranyhegyekéi ígért a dolgozó parasztságnak. Megígérték, hogy földet adnak a földnélkiilicknr k, biztosítják a mezüga/öa.sagi gépeket és a műtrágyát a lalu számára, hitelt bocsátanak a rászorulók rendelkezésére, ltérdamagóg Ígéretek üres szólamnak bizonyultak. A föld- nélküliek nem kaptak földet: a földreformot olymódon bonyolították le, hogy a kulákok érdekei a legcsekélyebb liánlódást se szenvedjék, hiszen ok a Tito-rendszer szociális támaszai a falun.

Mezőgazdasági gépeket és műtrágyát szintén nem kapott a dolgozó parasztság. Azt a néhány gyárat, amely gépeket és műtrágyát gyé) lőtt, haditermelésre állították át. Jugoszláviában a legfőbb földművelő eszköz továbbra is a faeke. Macedóniában például a parasztgazdaságuk 37 százaléka műveli meg földjét vasekékkel, 43 százaléka fa- ckékkcli a gazdaságok 20 százalékának pedig sem ez, sem az nincs.

Ami pedig a hiteleket illeti, TT- toék nemcsak hogy nem adtak a parasztoknak bitéit hanem ellenkezőleg, hihetetlen adókat sóztak a dolgozó parasztok nyakába. A Titnklikk a fegyverkezési bajsza és a háborús előkészületek céljára pé'iz után kutat, ezért évröl-évre jobban megszorítja az adóprést. Kíméietir- nül leszámolnak szókkal, akik nem fizetik az adót. A dolgozó parasztok vagyonának elárverezése megszokott jelenség lelt a. jugoszláv faluban. Szlovéniában a hihetetlen!!' magas adók fedezésére 1051-brn 4000 szegény- é-s középparaszi vagyonát verték dobra.

Az egyenes adók terhel fokozzák a magas közvetett adók. Titoék szándékosan felsrófolüik a közszükségleti cikkek arát. Egy kilogramm szög ugyanannyiba kerül, mirft 50 kilogramm búza. egy pár csizma megvételéhez 500 kilogramm búzát kell eladni. Egy durva posztómba általában 120» kilogramm búzájába kerül a parasztnak.

A dolgozó parasztság hallatlan kirablása következtében egyre több szegény- és középparasztgazdaság megy tönkre. Földjeik átkerülnek a falusi gazdagok birtokába. 1048-tól 1051-ig Jugoszláv iában 324.000 paraszt ment tönkre. A hivatalul ti-, loista képviselők beismerik. hogy az idén ez a szám több, mint 200.000-rel növekedett.

A Koldusbotra jutott, földjüket elvesztett parasztok vagy a városba mennek, ahol a munkanélküliek amúgy»* hatalmas hadseregét töltik fel, vagy elszegődnek zsellérnek a hutáinkhoz, lípgy e zsellérek sorsa milyen, az a következő jellemző pel- íiiol is megítélhető- Joszíf Sztiper- szki tönkrement paraszt feleségével együtt beállt zsellérnek Viktor Tiska hutákhoz, a Zágrábhoz közei tevő Remete községben. Amikor azonban Sztipcrszki feleségének gyereke született, Tiska utcára tette a zsellér- családot, mivet Sztipcrszki felesége már nem tudati olyan sokat dolgozni. mint azelőtt. Tiska egyetlen dinárt sem fizetett Sziiperszkinek és feleségének, egész keresetüket vlsz- szatartotta a koszt és lakás fejében. Ugyanígy tett azzal az öt magyar zsellérrel is, akik nála dolgoztak.

Kíméletlen kizsákmányolásba?» van részük a parasztoknak, akiket Títoék félrevezetéssel és erőszakkal a „zad- rngáknak“ nevezett „szövetkezetekbe" hajtotta. A szegény- és közép- parasztok e kuiákvezelcs alatt álló „/adrngákhao“ kénytelenek hajnaltól napestig dolgozni és munkájukért majdnem semmit sem kapnak. Míg azelőtt a „züdrugákban'' a természetbeni díjazás rendszerét követték, «ml mégis lehetővé tette a parasztoknak, hogy valamilyen mezőgazdasági termékekhez hozzájussanak, addig ma már ezt a rendszeri elvetették. Helyette bevezették » pénzbeli díjazást, amely még elviselhetetlenebbé (ette a „szövetkezett“ tagok helyzetét, mivel az elértéktelenedett dinárért semmit sem lehet vásárolni. A „zadruga” tagja egy munkaegységért 15—20 dinárt kap. s csak rendkívüli esetekben keres 40—50 dinárt- Ugyanakkor Jugoszláviában egy kilogramm rizs ára ma 400 dinár. Elképzelhető, milyen ne. béz viszonyok között él az a 450.00» szegény, és középparaszt, akiket Titoék „zadrugákba” hajszoltak, Ezekben ki/arolag a kulákok gazdagodnak, hiszen övék a föld züror. Munka nélkül megélhetnek a föld béréből. A kulákok egyedül a dal- márial ..zadrugákban-’ több, mint 200 millió dinárt zsebeltek be, mint földjáradékot,

Jugoszlávia mezőgazdasági termelése a parasztok könyörtelen ki/Sók mán volása ellenére szakadni hinni csökken és titoék beismerése ríni Is 00 százalékkal van a háború előtti színvonala alatt

EZT OLVASSUK

Az Országos Béketanács legújabb ké pes kiadványa a III. Magyar BékekorT

gresszus egész népünket megmozgató eseményeit mutatja be, Wz érdekes fényképek, az egyes felszólalásokból vett -részletek híven megörökítik a nagy béketalálkozó egységtől, béke- akarattól áifű'öH pillanatait, melyek bizonyítják, hogy a magyar dolgozók az ötéves terv sikeres teljesítésével fokozott erővel védelmezik. a békét. A. kiadvány megmutat- ja: min’ készük népünk a legjobb békéit arcosok megválasztásával, hé* ketarisznyák-ban szaporodó levele^ tízezreivel t kongresszusra. Végigkíséri a küldötteket megérkezésüktől addig az ünnepi percig, arcig magasra emelve küldöUigazolványu. kar, elfogadják a békekongresszus határozatát, majd hazatérve, hozzálátnak u határozat valóravállásához. Az új kiadvány számot ad arról is, hogy a külföld] vendégek mint tol- mácsolták országuk békeharcosainalí forró baráti üdvözletét.

Ez a kiadvány is meggyőz ben" nőnket arról: a Ili. Magyár Béke- kongresszus méltó előkészítője volt a népek bécsi békekongresszusáoa-k. s ezért méltán tarthat számot min.' den olvasó érdeklődésére,