Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-07 / 184. szám

4 NAPLÓ IMS AUGUSZTUS f Jé eredmények dicsérik a majosi Kossuth tagjainak nagyszerű munkáját Nagyobb gondot fordítsanak az állatok férőhelyének biztosítására Majös község szélső házai között «gy épületet találunk, mely messziről kiválik a falu Lakóházai közül. A tá­gas udvaron gazdaságú felszerelések láthatók, a kapu feleit pedig nagy „ tábla hirdeti hogy a hármas típusú termelőcsoport épületeihez tartozik. Az udvaron nagy a forgalom, a ko­csisok befogáshoz készülődnek-, már éppen ideje, hiszen a nap jó magasan van az égen. A kocsisok .sabhordáshoz készülnek, a kenyér- gabona, valamint az árpa cséplését már befejezték a zabhordással .azon­ban még vissza vannak. Fábián Jó­zsef a tszcs elnökhelyettese elmon­dotta, hogy a csépiést elsőnek fejez- ' ték hs a községben és az állammal ‘szembeni .kötelezetiségüket is. teljesí tették. Árpatermésük közel 11 mázsás volt holdanként, búzájuk is jó val felülmúl« az egyéni dolgo­zók holdanként! termésátlagát. Nagy segítséget nyújtott számukra a gépállomás, 2 taíajmunkálatokat nagy .részben a gépállomás segítségéveit vé­gezték. Az aratás után rövidesen be- j végezték a tarlóbuktatást is. A má- eodnö vén veket teljes egészében el­vetették:, vetettek muhart, kölest, síi ■jókukoricát, napraforgót tarló répát, augusztus hónapban pedig 20 hold bíborherét fognak vetni. Megmöveke- j dett á-Haitállományunk számára szük­séges a takarmány. A takarmány féle­ségek mellett vetettek még nyári burgonyát is, ezzel a jövőévi burgo­nya vetőmagot fogják biztosítani. A csoport szarvasmarhaállormánya az iroda közelében van elhelyezve. Példás tisztaság fogad bennünket, meglepő azonban, hogy ilyen gyö­nyörű állomány olyan kis helyre van zsúfolva, —■ a szopósborjakból még a disznóólakba is jutott. Az istállóban 14 tehenet találunk és 5™6 hasas üszőt, egy másik he'yen pedig 20 növendéküsző!. Az álhatók tisztasága és jóltápláltsé- gta a jó gondozást mutatja. Seríésáiilományuk is szépen fej­lődésnek indult, 20 anyakocájuk mel­leit van 30 ötventeiLós süldőjük, ezen-1 kívül 3? darab kisebb süldő, ame­lyekből jövőévi beadásukat fogják biztosítani. Kisebb süldők és malacok is szép számmal növelik sertésállo­mányukat. Sertés- és szarvasmarha- éiLlományuk mellett van egy juhtörz-s- állományuk is, mely több, mám 100 darabból áll. A csoport tagsága, nem hanyagolja el a növény ápolási műnk álatok at sem. ÍH hold heteróziskukoricájukou július 27 re elvégezték a pólbe- porzást és a iejezés!. Amikor pedig észrevették hogy gya­potjukat megtámadta a takácsaikéi, azonnal megpennetezfék. Rendszere seas tartanak kotorádóbogérkér esést ía ezt g munkálatot az asszonyok vég zik. Szendi Horváth Mihélytté most is biztatja munkacsapatét:. „Siessünk asszonyok, sok a munka, aki pedig nem jött eút annak levonunk a meg­lévő munkaegységéből.“ Hogy ki és mennyire veszi ki részét a munkából, azt könnyű megtudni: az irodában grafikonok jelzik, az elért munka­egységeket. A munkacsapatuk versenyében a legjobb eredményt Szén diné mun­kacsapata érte el: 120 százalékos munkaátlagot teljesített. | Legjobban Lemaradt a Krámli Mihály ' munkacsapata, mindössze 35 száza­lékot ért el. Maga a munka csapat ve. zetö pedig szép eredményt ért el, mert, közel 230 munkaegysége van. A legtöbb munkaegységet Balogh j József érte el június elsejéig 260 munkaegysége van beírva. Az asszo­nyok közül Maracz Lajosnéntak van legtöbb;. 192 munkaegységet teljesí­tett. Fábián elv társ elmondottá, hogy a csoport versenyben van a váraljai ALkotmánv fermelőcsöpo ittál és a bonyhádi Szabad Földdel, de a helyi I. típusú B űzakutász termelőcsoport­tál ős hosszúle járatú szerződést kö­töttek. A váraljai termelőcsoport az aratási munkál®tokád hamarabb elvé ­gezte, mint a Kossuth tszcs,.a másod, vetésekben azonban lemaradt. A bonyhádi Szabad Földnél július 15-én értékelték a versenyt. A* értékelés szerint a m*josi Kgsstrth vezet minden munkálat­ban. a Szabad Föld pedig lemaradt. A ma- josi Búzakatásztól a begyűjtés térén ért el jobb eredményt a Kossuth. A rendszeres verseftiyértékelés azonban mór régebb idő óta nem történt meg, így nem .is tudják pontosan, hogy az utóbbi hetekben hogyan alakult a verseny állás«. A versenyben lévő csoportok, mint a máj ősi Kossuth termelőcsoport ver senyákása mutatja, nem fektetnek toeiLÍŐ súlyt a verseny értékelésére, el­hanyagolják azt, pedig eredményeik fokozásához elengedhetetlenül szük­séges, hogy egymás versenyének ál­lasát nyilvántartsák rendszeresen ér_ téikeljék a versenyt, rámutassanak egymás hibájára, a jő módszereket pedig egymástól átvéve igyekezze­nek tovább fejleszteni. Á ^Borba” beismerései a jugoszláv ifjúmunkások nyomorúságos helyzetéről Szófia. (BTA) Még a titoisía sajtó is be ismeri a jugoszláv ifjúmunkások nehéz helyzetét. Tito Jugoszláviájában a dolgozó ifjúság egyáltalában nesn részesül egészségvédelemben. A TLto-kMkk kapja, a „Borba“ jú­lius 23-i számában megállapítja-, hogy az eltmiúli év üzemi baleseteinek mint­egy négyén százaléka a 14—25 év közötti ifjúmunkásokat érte. Sok vál­lalat egyetlen dinárt sem fordít a munkások egészségvédelmére: nincse- r.e.k rendszeré« orvosi vizsgálatok az ifjúmunkások körében, nem építenek niamktásltakásokat, stb, A „Borba“ beismeri továbbá, hogy : nagy a tnuaikaxbéíkü 1 i s é ff az ifjúmun­kások «óraiban- így például a jugo­szláv államvasutak zágrábi igazgató­sága, legutóbb 696 fémmunkás-tanon cot bocsátott el, Nisben 500 ,,feles­legessé vált“ tanoncivak mondtak fel, a szerbiai textilipari igazgatóság egyik ‘.anonoiskolájántak valamentnyi tanuló­ját elbocsátott e. A ti to ista sajtó hivatalos adatai sze­rint Horvátországban mintegy 25.CK5Ö ifjú munkanélküli van. aki szakmát akar tanulni és szakmai iskolába akar iratkozni. Ezzel szemben a szakmai iskolák ervnek csak e.enyésző f"üdé­két képesek befogadni. Számos nyei>gyártó és égnto brigád teljesítette augusz us 20-ra -e f íeiajárdává a tolnamegyei téglagyárakban A Tolna-megyei Téglagyári Egyesü­léshez tartozó üzemekben számos nyersgyártó és égető brigád teljesítet­te, illetve túlteljesítette augusztus 20, alkotmányunk ünnepe tiszteletére írJf felajánlását. A számos jő eredmények közül is kiemelkedik a Dombóvár III- as üzem dolgozóinak teljesítménye. Július elején a nyersgyá-rtó brigád azt vállalta, hogy naponta terven felül 3.055 téglát gyári. A munkaidő jobb kihasznlásával. a vallatást túlteljesítve. 4.415 téglái termelnek napi tervükön felül. Az. elmúlt negyedévben az üzem égető brigádja 36.000 téglával maradt adós. A kemencemunkásúík vállalták, hogy ezt a lemaradást behozzák, A vállalás teljesítése érdekében bevezet­ték a Duvanov égetési módszert, s ez lehetővé tette, hogy július 30-ig ter­vüket 116 százalékra teljesíthessék. A Tamási Téglagyárban •— amely Tolna megye téglagyárai közül a leg­egye mi eíesebben termel, -— ugyancsak túlteljesítették vállalásaikat. Rákosi elvtársihoz küldött íevelükben vállal­ták, hogy naponta 3.200 darab téglá­val teljesítik túl tervüket. A 3.200 vál­lalt darabbal szemben 4.765 darabot gyártottak. A munka folyamatossá tételével biztosították a felajánlások teljesíté­sének előfeltételét a Szekszárdi Tég- lagj'árbaa. Még júniusban is előfor­dult, hogy a behordás rendszertelen­sége miatt többízben túzállást kellett alkalmazni. A munkaerő hefyes átcso­portosításával sikerült a ki- és be- hordást egyenletessé, gyorsabbá ten­ni. A gyorsabb munka következtében kevésbbé hül le a kamra, kevesebb szén kell a tégla égetéséhez. Ezek se­gítségével a vállallt 110 százalék he­lyett 132 százalékos teljesítményt ér­tek el. ÚTI JEGYZETEK Amíg a dolgozó paraszt teljesíti beadását, a kulák siránkozik Ba az ember sokat uta­zik, sokfelé jár, akkor sík. féle emberrel találkozik. Sokat lát, sokat tanul egy- egy ilyen út, alkalmából. Csak nyitott szemmel kell járni az embereknek, hogy észrevegye azt a nagy át­alakulást, amely hazánk­ban minden vonálon tör­ténik. Vonatkozik ez az emberek gondolkodás mód­jának átalakulására is. Ha tszcs-ink dolgozó paraszt, faival beszélgetünk el, ak­kor könnyen tapasztalhat­juk azt, hogy a fejlődés során, hogyan válnak ön­tudatossá. hogyan kovácso lódik belőlük az újtípusú ember. De így van ez azoknál az egyénileg dol­gozó kis. és középparasz. toknál is, akik kézzelfog­hatóan érzi.k és tapasztal­hat jdk pártunk szerető gondoskodását, mind azok­kal szemben, akik munká­jukkal és szorgalmukkal segítik elő hazánkban a szóri.aliztmis építését. V' ndenki megváltozott, csak az ellenség az, mély következetes és hű, marad önmagához. Ha szembeál­lítjuk Morovijc József bölcs kei 4 holdas dolgozó na. räsztot. Szekeres Sándor 40 holdas madncsal kulák. kaf, akkor világosan hizo- ívod ha n fenti megálle r>í- tá.s. Nézzük csak meg Mo­rovik Józsefet., ő nem sír, hogy elfagyott minden, aztán meg a szárazság kárt okozott, hogy nincs mii enni, hogy a jószág el fog pusztulni, hanem mivel sze­reti hazáját, kenyérgabona beadását 120 százalékra, takarmánygabona beadásál 230 százalékra teljesítette. Józan, szorgalmas életű ember és ezért tudta ba­romfi. és tojásbeadását a harmadik negyedévben is 100 százalékra teljesíteni. ..Pin tudom, mi a kötelessé­gem, — mondja Mór ovik József. — mert a régi vi­lágban megkóstoltam a gazdasági cseléd sanyarú kenyerét. Tudom, mivel tartozom, hazámnak, a pártnak, hogu már ma a magam. embere vagyok. Szorgalmas munkám gyü­mölcseként rr.a már házat tudtam venni, amire az­előtt sohasem, gnndolhg.f- tam. Vmdenh: teljesítheti beadását, akiben akarat van és csak az marad el. aki nem akarja tel. ír sí feni legelemibb kötelességét. Nekem sem vök több ter­mésem. mint másnak, de én. tudom hogy mi. n kö*e_ Jesséqpm “ így beszél Mo- rovík József. Most hallgassuk Szekeres Sándor lnJ<’kot. Vájjon ő is rag a.. nyen van-e Mór ovik Jó­zseffel. Koránt sem. Ő máskép látja ezt a „cudar világot." Szegények, min­dene elfogyott, és ami meg metrad-t. azt az aszály pusztította el. „Mit kí­vánnak szegény embertől, hát ha egyszer az isten se adott, miből adjunk mi le. Meglássák éhezni fog mindenki, az állatok fel­fordulnak és mindenki szí­vesen adja majd. oda in­gyen is a szegény jószá­got, csak ne kelljen végig­nézni annak pusztulását.“ Igen, így beszél a kulák az éhezésről, ugyanakkor a földművesszövetkezet: II. számú verseny tábláján a következők et ol vessük : , Nagy Ferenc péküzem­vezető félnapi kenyértel­jesít mémje 550 M'ö.“ Nagy Ferenc fáradtságot nem ism.erve g termelést, úgy végzi, hogy a dolgozó par asz tság kenyérellátása biztosítva legyen. Felesé, aét is bevonja, a, terme­lésbe. A boltvezető elmond ja. hoáy aznap 7 mázsa kanvete.t adtak el. és kor­látlan mennetiségbén áll liszt rendelkezésre min­denki. számáré, aki .csak venni akar. * Találka Ztam Bölcskén egy elv társnővel. r>évs*e- r< "* OfCrendd.H AftdráSné"nJ. ar-i C'íftú vb-tert v>l,U VNDSZ ügyvezető, mint pártaktíva egyaránt agilis munkát fejt ki. Aktivizál­ja a begyűjtésnél a bölcs, kei asszonytársait. Ott van mindenütt, ahol népnevelő és pártmunkáról van sző. Kilenc tagú családja van, de számára nem kifogás, hogy mentesítse magát a társadalmi munkáktól, sőt e 9 tagú családnak meg­változott élete serkenti őt, hogy még fokozottabban dolgozzon a szocializmus megvalósításáért. * Most pedig kevésbbé épületes ,és példamutató dologról szeretnék megem­lékezni. A bölcskei DISZ- ről van szó. A DISZ fia­talság nagy lelkesedéssel ajánlotta fel, hogy meg­szervezi. az arató-cséplő, brigádot, hogy meggyor­sítja a. mezőgazdasági mun hál. De mire arra kerültg volna a sor, hogy vállalá­sát valóra váltsa, inkább biciklizni mentek, az utcán sétálgattak — mondja a tanácselnök elvtárs. 'mini hang becsületbeli ígéretük­nek eleget tegyenek. Min­den vállalásnak csak any- nui értéke Van. amennyit abból teljesítünk. Erre a mondásra, gondol ínnak a hole skel DISZ fiatalok ak­kor amikor szocialista, munka váll ni-ás l teSvnc k. Ahrahétufson Frigyes levelező . i Terjed Belgiumban a tiltakozás a katonai szolgálati idő menko-szabbí á*a ellen Hága (TASZSZ) A „De Waarhaid“ tudósítója jelenti Brüsszelből, hogy terjed a népi tiltakozó mozgalom Belgiumban a ha tana i szolgálati idő mé ghos szabbítáellen. A tiltakozás haszá rn yá ról-k ais ztá r n vára terj ed. A katonák elsősorban, a katonai szolgálati idő meghosszabbít ásóról szóló törvény eltörlését követelik, de más követeléseik is vannak, így a zsold felemelés-e és az élelmezés meg­javítása. Antwerpeniben a 8. gyalogzászlóalj 3. százada megtagadta az engedelmes­séget a tiszteknek. A katonai rendőr­ség letartóztatja a katonai szolgálati idő meghosszabbítása ellen H’táVozó katonákat. ­A helsinki olimpia után A sport nem mai keletű. Nem a mai kultúránknak a velejárója csupán. Hiszen már 2000 esztendővel ezelőtt is ismert volt az akkor élő népek előtt. Már akkor fel­ismerték a sport jelentőségét, test és lélek formáló erejét, — nem is beszélve honvé­delmi jelei tőségéről. A mai értelemben vett sport természetesen egészen más, mint az antik világnak a sportja. Példátlanul kivirágzott az elmúlt ötven esztendő alatt. Ma már milliók és milliók kedvenc szórakozása, akár azt néz­zük, hogy hányán űznek 1—1 sportágat, a,kár pedig azt, hogy hányán nézik azt ked­venc szórakozás képpen. Különösen megnőtt a sport jelentősége a szocialista társadalom ban, amikor a sport állami feladattá lett- Az MHK testnevelési rendszer, mely a szov­jet GTÓ testnevelési rendszeren alapul és annak eredményein épül fel, éppen azt cé­lozza, hogy mennél több dolgozó legyen egy- egv sportág kedvenc hódolója, Ez a testne­velési rendszer a2t akarja, hogy egriormán fejlett, egészséges embernemzedék éipítse a szocializmust és no egvoidalúan fejlett em­bertípusokat neveljen ki. Bármennyire írunk is azonban 1952-őt, és bármennyire, is nyilvánul meg hatalmas ér­deklődés a sport iránt, hiszen 1—l nagy vá­logatott mérkőzésen az utolsó évek tanúsága szerint neű ritka a 100—150.000-es nézőszám sem, mégis az a helyzet, hogy a társada­lom egyik fele még mindig nem érdeklődik kellőképpen a versenysportok iránt. Olim­piai Játékok kellenek ahhoz, hogy a nép széles rétegeinek a figyelmét ráirányítsuk a. versenysportok ra és az MHK testnevelési rendszer jelentőségéről. Népünk széles rétegei által várt helsinki olimpiai játékok két heti küzdelem után vasárnap befejeződtek. Utoljára szólaltak meg a harsonák, utoljára húzták fel az árbocokra a zászlókat és a versenyek bezá­rása után kioltották az olimpiai lángot. A sportolók és a sportrajongók már C5;ak 1 szemmel tekintenek Helsinki felé, másik sze­mük már a világ másik táján lévő Melboürn vámsát keresi, amely az 1956-os olimpiai játékoknak lesz a színhelye. Számos sportoló a helsinki olimpiai bajnokság megnyerése után úgy nyilatkozott, hogy szeretne a mel- hourni olimpiai játékokon is résztvenni. Hát még hány Csermák Jóska reménykedik ab­ban. hogy tagja lehet a Melbournbe utazó válogatott együttesnek. önként adódik a kérdés, hogv miben volt cs van a helsinki olimpiai játékoknak az a nagy nagy jelentőségei1 Miért van az, hogy az egész világ érdeklődése olyan mohó vággyal fordult Helsinki felé? Miért vart az, hogy nemcsak a sportlapok, de a politikai lapok is oldalas cikkekben foglalkoztak olimpiai eredményekkel és az ott lezajlott epizódokkal? Az idei Helsinki Olimpia kétségkívül a legnagyobb volt az Olimpiák történetében. Íti96-ban újították fel az antik olimpiai já­tékokat és az azóta eltelt, idő alapján Xv. sorszámmal illették a helsinki játékokat anélkül, hogy valóban 15 került volna eddig megrendezésre. A verseny nagy, de csak egyik jelentősége abban állt, hogy azon 70 ország 6.000 sportolója vett részt és a négy évvel ezelőtt Londonban megrendezett ver­senyt ebben a vonatkozásban is lényegesen felülmúlta. De. felülmúlta az eredményekben is. Hogy mennyire rohamlépésekkel fejlődik a sport, ezt bizonyítják az eredmények is. A világ majdnem valamennyi nemzeti állan­dó és ugrásszerű fejlődésről tett tanúbizony­ságot és bizony nem egy sportágban már óriási harcok közepette küzdöttek meg a 'versenyzők a győzelemért és csuk a pilla­natnyi jobb forma döntött bizonyos esetek- ben; Lnnék tudható be, hogy óriási megle­petések születtek. Nagy a jelentősége a helsinki olimpiai játékoknak abban is, hogy azon először vett részt a Szovjetunió hatalmas csapa­ta és nemcsak, ho-gy résztveíf, hanem részvételével emelte a versenyek szín­vonalát és teljesen egyenrangú ellenfele voit a régebb sportmulttnl rendelkező kapitalista országoknak, sőt egyes ver- senyszuniokban már felül is ninlta azo­kat. A versenyek legnagyobb jelentősége azon­ban abban volt, hogy éppen most, amikor egyesek újabb világháború kirobban tásájn fáradoznak, igen alkalmas volt árra, hogy a békegondoiatát eljuttassa a világnak mind a négy sarkára. A sportolók az egymás meg­becsülése, szeretető jegyében cllenlelekkéut és nem ellenségekként találkoztak ezen o világversenyen és nem egy szép példáját adták békét ágyuknak, az egymás megbecsü­lésének, szeretetteknek. Elég ha arra gondo Inuk., hogy n szovjet Deiiiszenko a riígugró- verseny befejezése után megölelte az ame­rikai Kicliardszt, aki j5 címei jobbnak bi­zonyult nála. Vagv elég arra gondolnunk, pArtépités Úfrnufatdsl nyújt a mindennapi parim un Ica ban amikor a «zovjet csapat hajót adott az ame­rikai evezősökül k, akiknek a hajója a vi­haros tengeri úton összetörött. Vagy elég arra gondolnunk, hogy az amerikai spor­tolók egy csoportja látogatást tett az ots- nierai táborban, ahol a szovjet versenyzők vacsorán látták őket vendégül. Ha most az egész verseny eredményeit ta­nulmányozzuk, azt kel! megálla'v tanunk, hogy a szovjet versenyzők, akik ezúttal elő­ször vettek részt az olimpiai játékokon é* akiknek tudásáról már számtalan esetben meggyőződhettünk, de igazi képet a tudá­sukról összehasonlítási alap hiányában még sem kaphattunk, fényesen megálltak he­lyüket. Az összevont pont versenyben telje­sen egyenrangú ellenfelei voltak az UsA csapatának, egyes versenyszámokba'n pedig máris kiütközött a szovjet versenyzők na­gyobb tudása és tapasztaltsága. Ilyen ver- senyszám volt például a birkózás, a szét torna, vagy a női atlétika. A Szovjetunió csapata végeredményben közel 22 aranyér­met szerzett, azonban ereje még sem a győzelmek számában volt, hanem a csapat kiegyensúlyozottságában. Majdnem minden versenyszámban ot.t voltak a szovjet ver­senyzők. Minden számban helyezést értek ei bizonyságául annak, ho-gy ez a sportág sem ismeretlen a Szovjetunióban és t—2 éren belül ebben is elsők között lesznek. És most nézzük meg azt, hogy az 1932-es olimpiai játékok a nti szempontunkból mi­lyen eredménnyel zárultak? Mindnnnyionk előtt ismeretes már, bogy a magyar csapat még ilyen sikereket nem ért el olimpián, mint az idein. 16 aranyérem mellett számtalan jő he­lyezés tanúskodik arról, hogy a ma gyár sportolok megálltak a helyüket « világ legjobbjainak a vetélkedésében és a kivívott 3. helynek ma sokkal nagyobb az értéke és a jelentősége, mint ht. 1936-os berlini, vagy az 1918-as londoni olimpián elért 3. helynek. Egyes versenyzőink átlagon felüli eredményt értek el ezen a világversenyen, amely ered menyeket csak az ilyen világversenyek lég. köre tud kihozni a versenyzőkből. A spor tolók eredményessége mellett meg kel) azonban emlékeznünk még versenyzőink pél­dás viselkedéséről is, amellyel ismét meg­becsülést szereztek a magyar névnek. Két­ségtelen. hogy ezekben a napokban az egé*r világ sport közvéleménye a kis Magyarország felé fordult. Az olimpiai bemondó, a táv- irógépek zakatolása, a telefonok berregése estéről,estére azt hirdette, hogy a magyar sportolók kitűnően szerepelnek. És ebben a kitűnő szereplésben nagy része van a már említett MHK testnevelési rendszernek, amely azt akarja, hogy minden dólgo/ó sportoljon rugalmas és nem elernyedt test­tel végezze a maga mindennapi munkáját. Az ilyen dolgozó könnyebben bírja a munka fáradalmait és nagyobb teljesítményekre ké­pes. De része van ebben a sikerben az egész dolgozó nép támogatásának, melynek révén versenyzőink a legnyugodtabb környe­zetben készülhettek fel a világversenyre Emellett győzelemre cs a jó eredmények elérésére ösztönözte sportolóinkat a h a zu I ról kapóit rengeteg távirat, amelyben lelte teilen volt meg nem látni & magyar nép szeretetét. A helsinki olimpiai játékoknak vége.. I.r azonban nem jelenti azt. hogy ülhetünk n habárainkon, mert amint az." egvjk nyilat­kozat is mondotta vasárnap, sokkal nehe­zebb lesz megtartani az elsőséget, mint meg­szerezni. Már a melbourni olmpia felé kell fordulnunk. Fiatalságunknak már erre kell irányozni tekintetét és ha már most tgaz szívvel-lélekkel megkezdjük az előkészülete- kei. Melbournben is olyan sikereket érhe­tünk el. amilyenek most megmelegítették « szívünket valamennyiszer a Himnuszt hal lőttük felcsendülni. híre CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS 7 ÜGYELE t e s gyógyszertar.* 11/1. sz. All. gyógyszer'ár. NÉVNAP: Donát. — IDŐ JÁRÁSJELENTÉS: — Várható kkőjárás csütörtök estig: Dé'i- délutáni felhőképződés, néhánv bel ven zá'poreső. zivatar leltet. Mérsékelt, változó irányú szél. A me’eg tovább (art. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére csütörtök reggel 16—19, dé'ben 32—35. TOLNA! NAPLÓ Felelős sz.erke.sz’ő- SOVff'GVI I iS/| o. Felelős kiadó: K 1 RU V USZLŐ Szerkesztőség telefons/áma: 22-10 Kindóhivaial Mefon.szánt»: 20 tO Szekszárd. «/érbenvi útra 05 M. N..B. egysizámlassúm 00 878065-38 Előfizetési ffí(. havi ti — forin« B» rs n v# [«lefvti 'zik"-» Nivnmós Férs. Munkáesv Vihálv-ntea <0 ** telefon: 20 27 A nyomdáért felel-. MtU.ES RLZ><*>

Next

/
Thumbnails
Contents