Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-26 / 174. szám

I Bulgáriában a Szovjetunió példája nyomán nagy lendülettel fo.ynak a természetátalakíitó munkálatok. Szed­te az országiban duzzasztó ga baka t építőnek, víztárolókat létesítenek. A víztárolókból alagutakon és öntöző- csatornáko-n át juttatják a vizet a töltelékre, a sztyeppéken erdőket ül­tetnék. energetikai központok létesül. . nek A rodopei fia tárv i déken apev: a Beüliska és Kriva_ hegyi fo­lyók zúgó áradata egy beomlik már elkészült ■ á Vaszil Kolarov víztároló. Itt fém; a hegyek között. 1600 mé- térrel a tenger színe felett, hat kilo­meter szé.es . tó keletkezeit. Meg­nagyobbították a vicsá vizderőteilepet is. amely vi lamos árammal látja el Plovdiv és vidékének iparéit. A ter­mékeny kacsint völgybe a víztároló­ból csatornákon át vezetik el a vi­zet, amely 13 ezer hektár földet ön­töz. A dunamenti járások lakosságának igen sok nyomorúságot okozott a fo­lyó tavaszi áradása. Elpusztultak a verések, tönkrementek az épületek, amikor pedig szükség Lett volna a nedvességre, kiszáradt a föld, nem fejlődött a vetés. Most ezeken a vi­dékeken szerteágazó öntözőrendszert építettek, amely sokezer hektár föl­döt lát el vízzel. NikopoUól keletre üz^-m behelyez­ték a hatalmas brisijami öntözőrend­szert és a hozzá tartozó négy halai! - más . szivattyúállomást, A szivattyú­állomás gépei a Szovjetunióból ér­keztek és szovjet szakemberek sze­relték azokat fel. A szivattyúállomá­sok juttatják e. vasbeton csöveken át a Duna vizét a környező falvak földjeire. Tíz- és tízezer hektár tér mékeny föld szabadult meg a pusz­tító aszálytól. Ezen a vidéken azelőtt a legkedvezőbb időben sem takarítot­tak be hektáronként 13 mázsa ga­bonánál többet, tavaly pedig ez ön­tözőrendszer működésének első évé­ben a parasztok hektáronként 25 mázsa búzát, sőt még ennél is töb­bet arattak. Az ország számos más vidékén is hata’-mas öntözőrendszerek épültek • és épülnek. Befejeződött a szundim osztrovszki. karaboazi és más síkságok öntözését szo'.gáló rendszer felépítése. Az utób­bi években felépült öntözőrendsze­rek több, mint 200 ezer hektár földet látnak el vízzel. Jelenleg a, hegyvidékeken folynak hatalmas öntözőrendszer építkezések Szófiától 40 kilométerre délre épül Bulgária legnagyobb hidrotechnikai berendezése, a Szt ál tn-víz tároló. Itt építik a 75 méter magas és 208 mé­ter széles duzzasztógiáüat. Itt épül a 670 millió köbméter befogadóképes­ségű víztároló, Az építkezések mel­lett már egész kis városka emelke­dik. A mumikálatok a szovjet gépek segítségévei! gyors ütemben foly­nak, egy jó év múlva hatalmas tó lesz itt. Három falu kerül majd víz alá és ezek átköltöztetése, az új falvaik építése már folyik. Az új víztároló alap te miete 30 négyzetkilo méter lesz. A víztároló vizével a szó­fiai síkság 65 ezer hektárnyi földjét lehet majd öntözni. Az ezer méter magasan fekvő víztárolóból két öt kiiliométer hosszú acélai ag úton jut majd a víz a három vizierőtelep tur­bináihoz. Az a cél alagutak at most építik. A vizier ö t el e pék ró. majd to­vább áramlók a víz, öntözd a földe­ket és összeköti az Iszkir folyót egy 16 .kilométer hosszú hajózható csator. na segítségévei Szófiával. így lesz Szófiának folyami kikötője A festői szépségű víztároló partjain, ahol a hatalmas víz terület következ­tében a levegő is megjavul, szanató­riumokat, üdülőket emelnek. Befejezéséhez közeledik a másik hatalmas vízitároló építése is. A Ge orgi Dimitrov víztároló — így neve­zik majd —- a kazanliki, völgyben épül. A Tundzsa folyót itt a szimení középhegység sziklái szorítják ösz- sze, A duzzasztógát majdnem 40 mé­ter magas és 640 méter hosszú esz.. A víztároló vehetővé teszi a kazan- tiki és sztarazagorj síkság 50 ezer hektár kiterjedésű földjének öntözé­sét. A vidék gabonatermése kétsze­resére fog emelkedni. A víztárolókét vizier ötéi epet hajt majd, a két erő­mű évente 8 millió kilowattóra viü- lanvenergiát szó .gáltat. Átalakul a szuhindoli síkság is. A síkságon keresztül folyik a szeszélyes Roszica. Tavasszal elönti a szőlőfikőr­ieket és földeket, nyáron pedig ki­szárad. Itt egy 58 méter magias és 320 méter széles duzzasztógát épü:, amely egy hatalmas új víztárolót záT majd körük A víztárolóból 35 ezer hektárnyi földet, fognak öntözni. Megváltozik a. sztyeppés Dobrud­zsa, az ország magtárának arculata is. Dobrudzsa földje alapjában rend­kívül termékeny, de &z elmúlt évti­zedekben kivágtak itt minden erdőt és a letarolt, rosszul megművelt, nem trágyázott föld kimerült. Szá­raz szelek pusztították a vetéseket és a lakosság igen sokat szenvedett víz­hiány miatt. Egyes falvakba 15—20 kilométer távolságból hozták a vi­zet és a városoknak nem vö t víz­vezetéke. Most majd erdők borítják Dobrudzsát és az aszályos szelek út­jába erdősávok kerülnek, 1951 és 55 között 34 ezfir hektárnyi területen emelnek erdősávot. Dobrudzsa erdősítésében igen nagv segítséget ad a Szovjetunió, amely speciális gépeket küld Dobrudzsába. Szovjet tudósok is ellátogattak Dob­rudzsába és itt a helyszínen nyújtot­tak értékes segítséget. Nem sok idő telt el és az egykori sztyeppén máris széles fiatal erdősávok zöldelnek. Ed, dig több, mimt 30 nagy falni kapott vízvezetéket, A sztyeppéi síkságon különbőz» irányban 150 kilométer vízvezetéket fektettek le. De nemcsak Dobrudzsa sztyeppéin ültetnek erdőket. Erdők keletkeznek a víztárolók partjain, a begyek és szakadékok lejtőin is. 1945 óta 145 ezer hektár ' területien ü tettek fát. 1953 végére további 124.500 hektárt fásítanak. így alakítja át a természetet a Szovjetunió példája nyomán a bob gár nép. Valamikor a világ együk legelhagya- íottabb zuga volt a szlovákiai Árva megye. A gyönyörű vidéken igen sze-j gény emberek éltők. Árva megye sze­génysége közmondásos volt, A lakos­ság nagyrésze nem is maradt meg szűkőbb hazájában, hanem messze földekre vándorolt. Pedig rengeteg értéket rejtett magában ez a föld. Ércekben, ásványokban, fában gazdag vidék, amit azonban a múltban kiak­názatlanul hagytak. A felszabadulás, de különösen 1948 után a vidék gyors fejlődésnek indult. Megkezdődött ‘Szlovákig iparosítása, ami kitörjed Árva megyére is. Építik Szlovákia nagy vizienergeíikai rend­szerét, amelynek egyik legfontosabb tartozéka az árvái erőmű lesz. A me­gye egykor koHdusszegény lakosságá­nak egy része.a duzzasztógátak építé­sénél talált megélhetést. Jelentős a gyárépítkezés is. Ebben a tekintetben most fontos győzelmet ünnepeltek az árvamegyei építők. Istebneben felépült az első nagy árvamegyei kohó- és vas- iizem első része, A gyár építése Szolvákia iparosítá­sának egyik eredménye. Ahol a gyár épült, 1950-ben még nyoma sem csarnokok, kémények állnak egymás mellett, felépült a hatalmas pálya­udvar, a munkáslakónegyed, amely­ből hamarosan új szocialista város fejlődik. Ez az üzem időveti főbbezer embernek ad majd kenyeret, A felépüli gyárrészt június 29-én avatták fel. Az új gyár az egyik leg- modernebbül felszerelt csehszlovákiai gyár, amelyben — éppen az árvái energetikai lehetőségek kihasználása miatt — olyan fémeket fognak eSő- állítani. amelyek készítéséhez sok vil­lanyáram kell. Az istebnei gyár a cseh és szlovák' munkások közős erőfeszítéseként jött létre. Az üzemet jóval a határidő ellőtt adták át rendeltetésének. Az új gyárral Árva megye jelentős fejlődé* útjára lépett. Rövidesen még négy új gyár épül a megyében, 1953-ban pe­dig elkészül a hatalmas árvái vízi- erőmű is. Árva megye ma már nem «legény­ségéről és nyomorúságáról híres, ha­nem arról, hogy Csehszlovákiának eb­ben a megyéjében is egymásután szü­letnek az új, hatalmas létesítmények. Zenei fesztivál és színjátszó olimpia Albániában Albánia népi kormánya és a Munkapárt nagy gondot fordít a szocializmust építő nép kulturális fejlődésére. A felszabadulás után országszerte egymásután alakultak meg a kultúrcsoportok. Albániában ma nem találhatunk olyan helyet, ahol a dolgozóknak ne lenne szín­játszó , ének- vagy táncegyüttesük. Jelen1 eg az egész országban lelkesen készülnek az ez év augusz­tusában tartandó albán.*fesztiválra és színjátszó olimpiára. Ez a nagyméretű kulturális rendezvény azt a célt szolgálja, hogy a tö­megeket még szélesebb körben bevonják a kultúrcsoportok munkájába és hogv tehetséges művészeket találjanak a hivatásos énekkarok, szín­házi- és táncegyüttesek számára. A fesztiválon és az olimpián az előzetes adatok szerint 1800 kul~ túr együttes vesz részt, összesen huszonhétezer taggal. A műsortervben, — amelyet a múlt évben lezajlott fesztiválhoz képest lényegesen ki bővítenék, — népdalok és népi táncok, albán zeneszerzők müvei és a nemzeti 'színműirodalom alkotásai szerepelnek. De jelentős helyet fog­laltnak el a kultúregyüttesek műsortervében a Szovjetunió. Kína és a népi demokratikus országok népművészeinek alkotásai NAPLÓ 1«» JULIUS *7 AZ ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS ORSZÁGAIBÓL A bolgár nép átalakítja a természetet KOREA SZABAD LESZ! Irta: JEN SZÉN NEN, koreai költő Korea, drága hazám, ma A harc tüze, lángja gyötör, Mégse leszel soha gyáva; Az öklöd erős vasököl. Látom: a földeden árkok, Az árkokat éj lep!, vér, Bomba riasztja az álmot, A házak, akár a fekély. Asszony amott, anya — látom. Örül: fia karjaiban. S ott, ime, hogy belevájjon, A vész keselyűje suhan. Vér fát agyamra: — Te bcsle! „,. A rémre vetőm magamat. Szállna, de szárnya lény esve — Elásom a holt madarat... Korea! Fojtsd a habokba Newyork eszelős seregét! Véled a föld szíve, jobbja S a béke hatalma, a nép! Ezért vagy erős ma, te hős. Fizess nekik, Korea! Győzz! POLGÁR ISTVÁN fordítása. Árva-megye a felemelkedés útján 3z építkezésnek, ma pedig már gyár­volt i Ismerjük meg a föld országait A Lengyel Népköztársaság ]Y[ ÉH ANY NAPPAL EZELŐTT, jú ■ lius 22 én kettős ünnepet ült á baráti lengyel nép: felszabadulásá­nak 8. évfordu óját és új népi alkot­mányát ünnepelte. Mint Bierut elv- társ, a lengyel nép vezére mondot­ta, az új alkotmány a lengyel dol­gozó tömegele nyolc év alatt kivívott eredményein alapul. Ptövid cikkünk­ben ismertetjük a lengyel nép 8 év a afct kivívott eredményeit. Lengyel ország földrajzát, a Lengyel Népköz. társaságot. Lengyelország Közép-Európában, a Szovjetunió és a Német Demokrati­kus Köztársaság között terű. el. Dél ről Csehszlovákia határolja, észa­kon a Balti-tenger mossa partjait Lengyelország területé 312.000 négy­zetkilométer és Európa nagyság sze rint 3. országa. Természeti viszonyai. A Balti-ten­ger lengyel partvidéke sekély, nagy öblük nincsenek. Ettől délre hatalmas kiterjedésű síkságot, a lengyel tó- hátságot találhatjuk (Az ország nagy. része síkság). Ettől délre a lengyel középhegység helyezkedik ni, mey- nek magassága alig haladja meg a 600 métert. Még délebbre a Kárpá­tok erdővel borított 2500 méter ma­gas hegyei emelkednek, melyek tér mészetes határvonalat vonnak Cseh­szlovákia és Lengyelország között. — Lengyelország délnyugati részén az 1000 méteres Szudétúk húzódnak. Az. ország legnagyobb f oly ói a Visztula és az Odera Délről észak felé folynak és a Balti tengerbe öm­lőnek. A Visztula partján fekszik a ierigye nép fővárosa. Varsó, az Ode ra pedig átszeli Lengyelország nagy iparvidékét, Sziléziát és az ország egyik nagy kikötőjénél, Szczecinnél ömlik a tengerbe. Éghajlata. Átmeneti jellegű az óceáni és kontinentális klíma között. A tél hideg, de mégis jelentősen enyhébb, mint Ke et-Európában: Var­só januári középhőmérsék!ele mind. össze 3.5 fok. Ásványi kincsekben gazdag. Szi­léziában hatalmas mennyiségű, jó minőségi szenet bányásznak. Lengyel- ország széntermelése világviszonylat, ban a7 ötödik helyen áll. Az. ország belsejében gazdag vasérctolepi’k van- nak. Krakow közelében pedig gazda­gabb kősó telepeket találunk. Jelen­ték eb v mennyiségben bányásznak ezenkívül ólmot és horganyt. Lakossága 25 millió, ami Románia, Bulgária és Albánia együttes lakos­ságának fete], meg. A lakosság cse­kély kivételtől e tekintve lengyel. A Lengyel Népköztársaság fővárosa Varsó, 800.000 lakossal. Nagyobb városai még Lodz, Krakow, Poznan és Wroclaw. IV INCS A LENGYEL TÖRTENE ^ LEMNEK olyan évszázada, melyben nem harcoltak a németek el­len. A németek 1000 éven keresztül támadták, egy:k területet a másik után foglalták el és megkísérelték annak eluémetusilését. Lengyelország ezzel egyidejűleg oros7 és Irtván te­rületeket foglalt el. 1772 ben Len­gyelországot felosztották három rész­re. így Lengyelország függetlensége megszűnt, Függetlenségét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ad­ta vissza, a németek által elrabo lt o- rületeket a nyugati imperialistáik azonban nem adták vissza., Lengyelország két világháború kö­zötti politikáját a határozott szovjet- ellenesség jellemzi Az ország fa «úszta vezetői eladták az országot az imperialistáknak, különösen a német fasisztáknak. Állandóan a ..'lengyel nagyhata'lo.m“-mail kérkedtek, köz­ben az ország amúgyis alacsony ter_ roelése a7 1913 as színvonalait nem­hogy elérte volna, hanem állandóan csökkent, az országban annyi volt a munkanélküli, mint Magyarország Iáik ossága. Az ország áruló vezetői az utolsó pillanatokig, még akkor is, amikor már a német fasiszták Len­gyelország iránti támadó terve nyil­vánosságra került, még akkor is a Szovjetunió ellen léptek fel, nem fo­gadták e! annak segélyt nyújtó ke­zét, üldözték a kommunistákat és ba rétközt a k a hitleri as isz fákkal. így a német támadás 1939-ben egy magára hagyott, korhadt, ingatag, már előre megipuhított államot és félgyarmati elmaradt országot ért. A háború szörnyű pusztításokat vitt véghez. Majd hétmillió ember, a lakosság több mint egyötöde pusztult el (Ez hatvanszorosa áz USA embervesztesé gének), 14.000 ipari üzem helyén csak rpmok maradtak, a vasút 84 százaléka, az állatállomány több, mint hatvan százaléka elpusztult. — Varsó egyetlen romhalmaz volt. egy­millióké tszáze,z.er lakosából pedig 150 ezer maradt. A Lengyel Munkáspárt a lengyel nép elé azI újjáépítést a boldog népi Lengyelország megteremtését. tűzte ki célul. A Londonból hazatért áruló cnr/vel emigrációd kormány azonban továbbra is gyarmati, elmaradt Len gyeliországot akart. A háború alatt ez. a reakciós kormány siemmi kapcso­latot nem tartott a lengyel nénpei, akadályozta a lengyel nép harcát, a lengyel nép legjobb fiait, a szabad­ságért harcoló kommunistákat aj Gc-'noo kezére juttatta. ■p S EZ. A KORMÁNY az ango'- amerikai imperialistákkal aj háta mögött részt követelt a hatalom. ] bői. A lengyel munkásosztály azon­ban, a Lengyel Munkáspárt vezeté­sével bosszú, szívós harc után az imperialista ügynököket elkergette majd az osztá.yellenség a Lengyel Munkáspártba beférközötit elemeit is leleplezte. Gomulka, a párt akkori főtitkára, a kulákok és tőkések ba­rátja, Lengyelországgal is ugyanazt akarta csinálni, mint amit Tito Jugo­szláviával, . A lengyel, kommunisták azonban Bolestaw Bierut elvtárs ve­zet ésével leleplezték, szétzúzták és megsemmisítették az áruló trockista bandát. A lengyel nép a hatalomért, az osztálvelienség megsemmisítéséért ví­vott harc közepette nagy gondol ló­dított az ország újjáépítésére is. 1947. be-n elkezdte 3 éves tervét, amelyet határidő, előtt, 2 év és (íz hónap aliatt teljesített, Az ipari termelés a hároméves terv végén 75 százalékkal magasabb volt, a háború előttinél. Az összesített me­zőgazdasági termelésinek ogy-cgv la­kosra átszámított értéke a háború előtti 112 százaléka lett s a lengyel nép életszínvonal a lényegesen felül­múlt, már akkor a háború előtti élet- színvonalat. ]\TEM VOLT MEGÁLLÁS. A len- gyei nép, a Lengve! Munkás párt vezetésével megkezdte a hat­éves terv megvalósítását. A hatéves terv az egykor elmaradt Lengyelor- frágot fojilekit ipari országgá változ­ta íja, lerakja a népgazdaság minden ágában a szocializmus alapjait. 1955-re, a hatéves terv utolsó évé­re a lengyel ipar termelése az 1949. évihez viszonyítva 158 százalékkal emelkedik. A széntermelésben a há ború előtti 37 millió tonna szén he­lyett 1955 re évi 100 millió tonnát .termelnek, s ígv Lengvolors-zánban az egy főre jutó szén term? lés 3.7 tonna lesz, ami jóval■ több, mint az USA-! ban. ahol J9-19 ben 29 Ionná szén jutott egy lőre. Lengyelország meg I négyszerezi acéltermelését, a szén­bányászat után hatalmas mértékben kifejleszti vegyiiparát is, így Len­gyelország második ipara a vegyi- ipar lesz. Krakow mellett móri« üzem. ben van Nowa Huta, a lengyel Sztá- linváros, melynek már most 100.000 lakosa van. fV OWA HUTÁN annyi vasat é& ' acélt termelnek, amely felül­múlja a lengyel kohóipar háború- eőtti össztermelését, Lengyelország 1955 végén Európa egyik élenjáró állama tesz. A hatéves terv előírja a mezőgaz­dasági termelés 50 százalékos eme­lését- is az 1949 évi jó terméshez vi- szpnyítvA. Mind nagyobb tért hódit a Lengyel Népköztársaságban is a termelőszövetkezeti mozgalom. A lengyel falu a hatéves terv végén viola módivá lesz. A földet a hatéves tervtől kapott 61 ezer traktor szánt­ja. Hatalmas összegeket fordítanak a hatéves tervben a lakásépítkezé­sekre is, a lengyel dolgozók élet- ■színvonallá pedig 50—60 százaOékfcatl emelkedik ifj szocialista várossá, a lengyel munkásosztály támaszává épül, a Lengyel Népköztársaság fő­városa Varsó. A lengyel nép ezeket az eredmé­nyeket a Lengyel Munkáspárt, Bole- slam Bierut elvtárs vezetésével, a Szovjetunió állandó és felmérhetetlen segítségével érte el. A Szovjetunió szabadságot adott a lengyel népnek, visszaadta a lengyel nép jogos tulaj­doniát. az Oderán és Nysán inneni te­rületeket és állandóan segíti és tá­mogatja a lengyel népet. Varsóban például] a Szovjetunió saját költsé­gén foépíti a lengyel népnek a tíz­ezer embert befogadó 220 méter ma­gas Tudomány és kultúra palotáját. A népi Lengyelország (T. Szovjet­unió vezette béketáborban olyan erős ma, mint még sohasem volt ős velünk együtt építi a szocializmust. Magyar László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents