Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-07-03 / 154. szám
TOLNAI NAPLÓ VilAo ppoirrÁRJA! ECVesPuFreKt A MAI SZAMBÁN: A magyar Jegyzék leleplezi a Tito fasls-zták hazugságait. (2. o.) — Jacques Duclos elvtárs szabad. (2. o ) - Az Angol Kommunisla Párt felhívás» a Munkáspárt londoni szervezetéhez (2. o.) — Példamutatóan végzik a munkákat a f»ddi termelőszövetkezetek, (3. o.) Súlyos hűn tetésl kap'ak a sertésbeadást kötelezettségüket ncmtelic sitö kulákok. (3. o.) — Állami gazdaságaink aratási ér tékelése. (4. 0.) 1 AZ M DP TOL NAMEGYEI PÄRTB (20 TT fiitAN A K LA P J A ÉVFOLYAM, 154. SZÁM aKA 50 HU.ÉR USLY0HT0K, l»58 JULIUS 5 BÁJÉT ÉV Sxekssárd dolgosói szocialista kot ide set t seg vállalássá l ünnepelték meg Duclos elvtárs ssakadonboesátását A francia reakció és a Wall Street urai örökre el akarták bénítani a francia nép hős fiát, Duclos elvtársat. Ezek az urak elszámították magukat, olyan hatalmas tömegekkel falóitok magukat szemben, hogy megrettenve hőköltek vissz«,. Nemcsak a kommunisták, ha. nem más pártállásúak, pártonkíviUiek, haladó írók, művészek ítélték el a francia kormány aljas cselekedetét, amikor Duclos elvtársat letartóztatták. Megmozdult egész Franciaország dolgozó népe. Megmozdult a világ valamennyi haladó szellemű dolgozója, valamennyien követelték Jacques Duclos elvtárs szabadonbocsátásál. Mindannyian megértették, hogy az igazságot, a becsületet, a jogot, a haza érdekét Duclos elvtárs képviseli, a kommunista párt képviseli. A hatalmas népi megmozdulások Franciaországban és a nemzetközi béketábor hatalmas erejű tiltakozó akciója meghátrálásra kényszerítette a francia kormányt. hogy az amerikai agresszorok lasisz. la politikája ismét kudarcot vallott. A párisi vádtanács semmisnek mondotta ki a Jacques Duclos ellen indított eljárási, valamint az ellene kiadott elfogató parancsot és elrendelte szabadonbocsátását. Szakszótd üzemeiben, mikor a dolgozók meghallották ezt a nagy örömhírt, szinte egyszerre lélegzettek fel, tiltakozásuk, a világ dolgozóinak tiltakozása eredményre vezetett, a francia kormány szabadlábra helyezte a francia nép hős fiáit, Duclos elvtársat. A Tolnainegyei Népbolt Vállalat és a szekszárdi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói táviratukkal, amit az Országos Béke- tanácshoz intéztek, üdvözlik Duclos elv társat, és újabb szocialista kötelezettséget vállaltak. Alább közöljük a két vállalat dolgozóinak táviratát. A Tolnamegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói revében torró szeretettel köszörüljük? Duclos elvtársait ozab&dpnboc&átásámak alkalmával!. Kérjük Duclo*s elvtársit, hogy a továbbiakban, mint eddig is. folytasson következetes harcot a francia nép szabadságáért, a világ- béke megteremtéséért. Mi lámogiakni fogjuk a francia nép harcát, tervei túlteljesítésévé, segítjük hős francia dolgozó társainkat. Szocialista kötelezett«éget vállalunk, hogy a koreai műszak alatt három százalékkal többet termelünk, mint az elűző dekád tíz napján. A vállalat dolgozói nevében: IFJ. NUSZPL FERENC igazgató. KARAJ KÓ JÁNOS üzemi párttitkár, SIMON LÁSZLÓ ÜB-titkár. A Népbolft Vállalat dolgozóinak távirata a következőképpen szól: A Tolnamegyei Népbolt Vállalat dolgozói n övében forró ssereteiltel köszön tjük Duclos e!v társai! a francia nép nagy fiát szabadonbocsátása alkalmából. További munkájához harcos kommunista fűkért kívánunk. Ebből az alkatomból megfogadjuk, hogy alkotmányunk ünnepének tászteóeténe a III. negyedéves tervünket túl- tel'jeaítjüík. hogy ezzel is növeljük a béketábor erejét. Elhatároztuk, hogy a hős koreai nép megisegilésére vállalatunk val'ameminyi dolgozója egy napi keresetével segíti a szabadságáért harcodé hős koreai népet. A To namegyöi Népbo'.it VáHígigl dolgozói nevében: WEISZ SÁNDOR BENEDEK ELEK v.á lii'ailatvez e tőhe Ily értés p á rttitikár KLÉZLI JÁNOS SZB-elmök Megyénk dolgozói a koreai műszak sikeréért Megyénk üzemeiben a dolgozók megbeszélték azokat a feladatokat, hogyan tudnák még jobban erősíteni hazánkat, a béke tábort a termelés új, kimagasló eredményeivel a koreai műszak alatt. Június utolsó napjaiban a ■ munkások és a műszaki értelmiség kettőzött gonddal készült a koreai műszakra. Felkészüllek, hogy sikeresen meg tudják oldani feladatukat. A Simon tornyai Bőrgyárban szombaton műszaki értekezletet tartottak Ezen megvitatták azokat a feladatokai, amelyeket a koreai műszak megszervezése, zavartalan anyagellátása állított a műszaki dolgozók elé. Ugyan ezen a napon a pártcsoportbizalmiak értekezletei tartottak, ahol a kommunisták feladatait tűzték ki. Június 30- án, hétfőn és július 1-én, kedden üz,em részenként röpgyűléseket tartottak, melyen ismertették a dolgozókkal az előadók a koreai műszak jelentőségét. Július 1-én, a reggeli műszak kezdésekor hatalmas lelkesedéssel fogtak hozzá a dolgozók vállalásaik teljesítéséhez. Vállalásukat minden bizonnyal teljesíteni fogják. Ez g vélemény alakult ki az üzemrészenként megtartott röpgyüléseken is. Uzinkon György üzemi párttitkár. A Tolnai Selyemgyárban a fonoda üzemrész július 1-én reggel kezdte meg működését A dolgozók ezt az ünnepélyes pillanatot újabb szocialista kötelezettségvállalással teszik még emlékezetesebbé. A koreai műszak beindítását az üzemi pártszervezet, a szakszervezet és a műszaki dolgozók közösen készítették elő. Ennek az lelt az eredménye, hogy anyagellátásban nem fordulnak elő kiesések. Az üzem dolgozóinak 88 százaléka vállalt szocialista kötelezettséget a koreai műszak alatt. Vállalásaikat azokon a röpgyüléseken lelték meg, melyeket üzemrészenként tartottak július 1-én. 'A műszaki dolgozók felkészültek erre a nagyjelentőségű műszakra. Szocialisla kötelezettségiet vállallak, hogy a termeléshez szükséges anyagot a dolgozók rendelkezésére bocsátják. Ennek eredménye már az első napi műszakon megmutatko- zolt. Aanyaghiány miatt üzemkiesés nem fordult elő. ifj. Takler .János üzemi pár Ilit kár. A Dombóvári Fatelítő Vállalatnál minden dolgozó vállalt szocialista kötelezettséget a koreai műszak alatt A röpgyüléseken a dolgozók annak a reményüknek hu ' tejezést. hogy újabb kimagasló eredményeikkel mélték éppen akari-V; - -j hős koreai nép szabadságharcát. A műszaki dolgozók is felkészültek erre a műszakra. Biztosítottak minden előfeltételt, mely a vállalások teljesítéséhez szükséges. A pártcsoportbizalmiak és a szakszervezeti bizalmiak az előző napokban a dolgozókkal tudatosították a koreai műszak jelen tőségéi. Ennek erechnénve a szocialista köteLezeltségválHa'.ásokban megmutatkozol l. ifj. Pálkovics Ferenc üzemvezető. A Paksi Téglagyárban a dolgozók szocialista kötelezettséget vállaltak augusztus 20-ra. A Duclos Bányagépgyár kezdeményezéséhez csat lakoztak és elhatároz!ák ők is, hogy július 1-től 10-ig koreai műszakot tar- lanak. A pártszervezet felvilágosító munkájának eredménye az lelt, hogy az üzem dolgozói valamennyien vállallak szocialista köteuezeltségcl a koreai műszakra is. A műszaki dolgozók vállalták, hogy az új téglasajtoló házat július 10-re üzembehelyezik. Palla József gyárvezető. A Dunaföldvári Kendergyárban a koreai műszakra vállalt- szociális!* kötelezettségek megléteiénél az üzem kommunista dolgozói járták az élen. Puha Iászlóiié és Piroska Tamásáé 30 kilós napi tervtúlteljesítést vállallak. Az üzem dolgozói Alkotmányunk évfordulójának tiszteletére mintegy 140- eu vállallak szocialista kötelezettséget. Vállalásuk teljesítésénél nagy lendületet ad a Duclos Bányagépgyár kezdeményezése. Az üzem dolgozói elhatározták. hogy ehhez a felhíváshoz csatlakoznak és ők is július 1—10-ig koreai műszakot tartanak. Július 1-én a reggeli műszak beindulásakor megtartott röpgyülésen több dolgozó újabb szocialista kötelez-eltséget sállal!. Halász Imre te Iepvezelö. 1950 június 25-én, a 38. szélességi fog közelében lakó koreaiakat ágyudórgés, bombarobbanás és gépfegyverpárbaj riasztotta fél. Li Szín Man csapatai az amerikaiak biztatására megindították kihívó támadásukat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Június 27-én a törvénytelen ösz- szetételü Biztonsági Tanács szentesítette az amerikaiak koreai intervencióját. üres formaság! A Biztonsági Tanács a szovjet delegátus és Kína törvényes képviselőjének távollétében jóváhagyta az amerikai kormány javaslatát, amely helyesli ugyanennek a kormánynak. támadó műveleteit. Az Egyesült Államok kormánya tehát befejezett tények, a béke megbontása elé állította az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Az intervenciósok a háború ekső napjaitól szórták a koreai városokra és falvakra a rovpbolóbom- bákal, a repeszbombákat és a napalmmal megtöltött tartályokat. Lölybajlásos repülőgépekről lőtték a rizsföldeken dolgozó parasztokat, kínozták a koreai hadifoglyokat, lefürészelték fejüket és közszemlére tették ki a városok ás falvak utcáin. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népe, hazája védelmére kelt, honvédő, felszabadító háborúba indult. A koreaiak ezrei és tízezrei léptek a néphadseregbe. Éjszakánként Korea nem aludt. Harcolt, őrt állt- a számtalan hídnál és átkelésnél. A koreaiak őrizték közlekedési vonalaikat, egész családok települtek le éjszakára a hidaknál nádsátrakban vagy egyszerűen az útszélen. Az ellenség első próbálkozását meghiúsították. Sőt, a néphadsereg csapásai alatt a betolakodók kötelékei délre kotródtak. MacAr- thúrnak csak két és fél hónap múlva sikerült támadást, indítania, amikor már felvonultatta Korea partjaihoz a csendesóceáni flottát, amikor erre a kis félszigetre több, mint 1000 repülőgépet összpontosított és óriási számbeli fölényre tett szert a néphadsereg csapataival szemben. A jenkik győzelmi álmokba ringatták magukat. Győzelmet ünnepelni azonban nem volt alkalmuk. Az amerikaiak mindössze másfél hónapig rendezhették véres orgiáikat. A néphadsereg összeszedte erejét s a testvéri koreai nép segítségére siető és saját hazája védelmére kelő kínai önkéntesek támogatásával olyan csapást mért az amerikai hadseregre, hogy siralmas gyászzene volt a visszhangja a Fehér Házban és a Wall Streetben .. . A kimerítő harcok hosszú hónapjai következtek. A bukott Mac- Arthurt Ridgway tábornok váltotta fel. Az volt a feladata, hogy bármilyen áron törje meg a koreaiak ellenállását. De hiába. Ridgway lé'gikalózai hiába terítettek újból ás újból bombaszőnyegeket a már lerombolt városokra és falvakra, •Hiába szántották fel újra és újra romboló- és repeszbombáikkal a vértől áztatott koreai földet. Hiába égették fel átkozott napalmjukkal a már több méter mélyen át- éuet.ett koreai földet. A koreai néphadsereg és a kínai önkénterek hősiesen visszaverték az ellenség támadásait, nem adták fel állásaikat. NapróTnapra, hónap- ról-hónapra erősebbek lettek, tábornokaik és tisztjeik mind gazdagabb hadászati tapasztalatokra tettek szert. A koreai nép meg- győződöt»arról, hogy az intervenciósok elleni harc az egész nép élet-halál kérdése. Szabadság és függetlenség, vagv rabszolgaság és halál — ez a kérdés állt és áÚ a koreai nép előtt. Az amerikai intervenciósok akkor újabb hallatlan gaztettet követtek el az emberiség ellen. Megkezdték a baktériumháborút. Repülőgépeikről hullottak a baktérumokkal megrakott tartályok. Az amerikaiak minden emberi törvény megszegésével, a nemzetközi megállapodások lábbaltiprásával tervszerűen kezdték megfertőzni a koreai népet kolerával, pestissel, tífusszal. Azt hitték, hogy most már biztos a győzelem, hogy az a nép, amelyet nem rettentettek meg a lökhajtásos repülőgépek, a napalm, a vasút alagutakban rendezett véres öldöklések és a lefűré- zelt fejek, megremeg az amerikai csapatok újabb méltó szövetségese — a pesitises bolha előtt.. . A koreaiak becsületes és egyenes fegyverszüneti javaslataira a jenkik .a hazugságok, árulások, provokációk, „finoman" kidolgozott rendszerével válaszoltak. Megbontották, halogatták a tárgyalásokat, elutasították a koreaiak jogos követeléseit, igyekeztek időt nyerni. Az idő azonban a betolakodók ellen dolgozott, Meghökkenve látták, hogy a pestis es bolhákkal semmire sem mennek, hogy a kínai és koreai nép ezt a számításukat is porrá zúzta. Ekkor védtelen embereken kezdték kitölteni dühüket és tehetetlenségüket. Az amerikaiak még elvadultabb terrorrendszert vezettek be a koreai és kínai hadifoglyok táborában. Az embereket halálra éhezhették, kínozták és agyonlőtték. Az amerikai hóhérok vérrel és vassal akarták elállni a koreaiak hazavezető útját, liszinmanista zubbonyba, akarták bujtatni őket. Hiába voltak a koreai hazafiak fegyvertelenek, bátorságukat nem vesztették el. A kocsedoi haláltáborban felkeltek, fogságbaejtették az amerikai tábornokot. Ami ezután történt, arról az egész világ tuck Az amerikai táborparancsnok megerősítette, hogy embertelen, vadállati rendszer uralkodik az amerikai hadifogolytáborokban. És Panmindzsonban az amerikai képviselők mindezek után iis kitartanak amellett a hazug állítás mellett, hogy a hadifoglyok „nem óhajtanak" hazatérni! Hát ennyit érnek az úgynevezett „önkéntes hazatelepítésről" szóló frázisok, amelyekhez az amerikai intervenciósok csak azért folyamodnak, hogy meghiúsítsák a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat. Koreában folytatódik a háború. Felvetődik egy kézenfekvő kérdés: hogyan lehet az, hogy a fiatal néphadsereg immár két éve ellenáll az állig felfegyverzett intervenciósoknak. Erre nem nehéz felelni. A néphadsereget maguk a koreaiak alakították annak védelmére, mi számukra a legkedvesebb: életük, szabadságuk, alkotásaik megoltal- mazására. Ez a hadsereg mindhalálig kitart, mert a nép ügyét védi. Mi áll szemben ezzel a hadsereggel? Az eszmék nélküli intervenciós hadsereg. Az amerikai és angol tábornokok és tisztek a katonáikból hiányzó eszményeket embertelenséggel, kíméletlenséggel akarják helyettesíteni. De a galádság még soha nem győzte le a tiszta eszméket. A háború éveiben a koreai néphadsereg megerősödött, megférfiasodott, harci tapasztalatokra tett szert. Nem lehet megfélemlíteni, nem lehet térd- rekényszeríteni — a nép legyőzhetetlen! S e legyőzhetetlenséget igazolják azok a nagyszerű munkahőstettek, amelyeket a szabad országok dolgozói hoznak a békéért. Tolna megye dolgozói csatlakozva a Duclos Bányagépgyár dolgozóinak kezdeményezéséhez, egymásután jelentik be, hogy július 1—10-ig „koreai műszakot'1 tartanak. A Bonyhádi Zománcgyár és a 73/2. Építőipari Vállalat kanacsi építkezésének dolgozói, alig hangzott el a Szakszervezetek Országos Tanácsának felhívása, máris lelkes hangulatú gyűlésen tárgyalták meg a fejhívást.s elhatározták, hogy a Dudos-gyár példáját követve ,.koreai műszakot" tartva új, nagyszerű termelési eredményekkel erősítsék a béke ügyét. . A ma kezdődő „koreai gyűjtés" sikere a mi hazánk békéjét is biztosítja. Korea harca a mi harcunk is. A mi boldog, felszabadult életünk kötelez bennünket, hogy minden erőnkkel segítsük azokat, akiket legközvetlenebbül tájnad meg az imperializmus.
