Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-30 / 305. szám

WÄ3 L o m2 DECEMBER 3« J. V. Szialíii; nyilatkozatit mi le tiémctors/á^i sajtóvisszlia n gja Bér in MTI' A X ómét -Demokrati­kus Köz Pirsa-ág és N\ uea Inémelor- szág .síijtója vezető' helyen közli' és kom-’.iien'tá ja V. Sztálin válaszát a . Xe'v-Vürk Times'' diplomáciai muri- k ít í á i' s á a a k k é r < l é s c i r e. A ..Neues 1)eiiísell 1 íin<1 , a Német Szocialista Egység-párt központi lau ja vezér cikk ében. 1% *! t <" /. i a kérdési: líng.y a ka rják az agresszorok Sztá­lin szavai lilán fenn'ária ni azt az állításukat, liog.v a -Szovjetunióval ..Írem lehet megegyezni" ilogv akar­ják Ten a hfrtn n i azt az á Mílá s ii 1< aj, hogy .,kényíel’enek'‘ légyverkezési ver senyt iS a Irdvg'háb-rú- polilikáj ál' fo'y a'ni. mive! a Szovjet un: í „nem mulat érdeklődést" a nemzetközi le­sz'ills é a enyhítését célzó 'követe r? iránt. Világos, hogy Sztálin nyilatko­zatának óriás.': gyakór!n!i jelen-! tősége van ;( jövő év eges.z k tilpo i il ika ja *z. mpoivljálnVb A párton kívüli ■ Der'n er Zeitung a több: között ezeket írja: Sztá In nyila tk-oz-afa út a nem-/el közi feszültség ényhilése lein. lía 1" -over valóban Íréke el nők akar lenni ami! .a vájaszlás: kampány alatt, oly gyakran hangoztatott, - ni sl mindkét kezével még kellene ra­gadnia a lehetőséget és elő ks.Trne mozdítania, hogy az emberiség könv- nyebbiÜt szívvel lenje ál az. újév k iiu ö bél.-V ny uga'riéaio-tországi sa jtó na gy- része arra az álláspontra helyezkedik, hogy Kisriiihowarnrk mielőbb Ta’á'l- koznia kel! Sztálinnal, A ..Neue Zeitung'1, az amerikai inegs-zá 1 hí hatóságok nyug-n 1 néniefnr- •;s/ági lapja, a Sz !á ’ in-nvi lat ko za I ha­laim as visszhangjára célozva kény.Je­len beismerni. Iingv ..Sztá 'in minden nyila tkoza'á t feszült figyelemm A fo­géul ja az egész világ.1' A lap h zzá- fíizi: E: -enbosvern ek és Ikillestmk szá­molnia ke l ez/o! a helyzetle1!. \ ..brink ful ler Nene Presse'' című polgári lap Xzofini a világ, békeváreyii ólvari erős. hogv az amerikai poii- t:kuso'k ..alléba Térhetnek ki'; a Sztá. Unná! folytatandó komoly megíir„y,é- iések elöl. fl /aü-SIreel mindínkáltb vezelőszerepe! látszik a francia gyarmatosítók indokínai agresszíós kiorniáiian Peking (Uj Kína): Pekingi megfi­gyelők a vietnami helyzettel fog­lalkozva nae'cpá’lapítják: az utóbbi be­lekben sok jel mutat arra, hogv 1953-ban fokozódik a szennye- há" ború Vietnamban. Az agresszív é-szakatlanti lomb •apacsának nemrég Parisban tartc11 ülésén a francia gyarmati háború kérdésében hozott határozat és a me. rikai hi.vata.los körökből ismételten elhangzott nyKat-kg-zatok egyarani r-rra mutatnak, hogy ciz indokínai francia agresszió m indinkább ..nem­zetközi” jelleget ölt. magára és ezen belül vezetőszerepet játszik az ame­rikai beavatkozás. Az a tény. hogy a franciái,- rnec- nyilják a vietnami háborúi imperia­lista partnereik számára, nagyon jól beleillik a Wall Street-nek az Ázsiá­ban- folyó agresszió kitérj zsztésére irányuló terveibe A ,.linked .Press" iricjig^ftpjvsig, jelen' Aye, szerint, mu.. u a- rang ú • em e n kas kai o na i s z can 5“ lviségek teljes mértékben támogalják Eisenhower írek azt a tervét, h- ■..■• ..meg kel! ragadni a kezdeményezést a, Távol keld1: n fo'.vó inelegháborúk- ban.’1" ' . Az amerikai sajtó a francia oyar- me.lositók • ; elnyomó .háborúját Ame- tik.i távo'keleti ..új és dinamikus s- rak érj 1 á ja” fontos résziének tekinti. Pekingi meg figyelők a továbbiak­ban emiékezéditak arra a nemrégen elhangzott bejelentésre, amely sze­rint a francia gyarmnio-ítók s-zeo- tem-ber közép;, óta- újabb rendkívüli ? "-gélyhcn részesülnek. A: gz ói. nagvobbniéretü segítség, amelyet a Wall Street a francia gyur­ma.tok lóknak nyújt -- ál' a rútjaik meg • végül a pekingi megfigyelő1; —. nem menti meg a francia gyurmatosítókat a végső 'vereségtől.. mjnt ahogy az midig nyújtott 2.200 millió dollár ér­tékű amerikai segítség sent mentette ni g őket az 1050-ben cs legutgbh. Xghui, L( - ál elszenvedett meg* ■ i- u/isítö vereség lök a Távirányítás } olga - Don csatom án át. . Moszkva. A ..KoirisziHTio-Iszikáj'd Pravda" jelenti,, hogy állami ó-an f'»j- ödik az, au-.toni'ifi/álús é.s távirányítás a T-t‘11 i n-csato i-ji-á ; • A csa tornáná' a • zs: 1 í ps.z-élyála t 've- z.e'öj.. I igyál e mini el kísérheti, a zsili­peké menőjét., anél'kü*. hogy látná .a esti törnéd: k-.ipc'.su'ól.-i.bhijának- külön­leges miiszere:vei. ellenőrzi a c síi torna zsilipjeinek egész munkáját. A csatorna luvta inas ’ sz.iva.tíyiíál'o- ni á síi it is m imd-ös :ze. eg-y-e-yv ember, irányi" ja. Azelőtt Íven szóvallyúá IIn- más gépicrmében 1.(5 einher dolgozott. A szi va ttyúálb'-m ások -aut-nvatizá- lása. Feleslegessé tette azl is. hogy ügyeletes szolgálatot tartsanak a gép- 'ermokhen, A szivattyúkat, távirányí­tássá! in lí .j.ik nme és állítják le egy d:s-zpécs-ér-'kö/.-ponnnie'y -l.j kilo- m ét erre van ;.i szíva ttvú állomás.; ól. Fsyanes.-iU elvből a diszpécser-központ fiúi irányítják a csatorna vizierőmíí vel-t is. P. Ö n v'ilékén haíalmps önibzöberemlezések épülnek Moszkva iTASZSZ A Don vidékén nagy öntözöcsatornákal é-píl én-ek. A Ha-gajevszki-kerii’el .,M dotov1' ko.ho- za jövő -év tavaszán újabb kétezer iu'ikiár földet kezd öntözni. A kolhoz már befejezte a/- öníözőcsaíormVk -épí- fés'él és 1'zenöt hidrotechnikai beren- d -z 'st is üzemije helyezőn. A Veszjoiovszki keiület önfözőhú ó- zatámik földműnk',: befejeződtek. A -z-mikara.kovsz.ki. marti novszki és proleíars/k:-kerületek éj) ü i ő önt ö z ő ­reiVl-szere miut-egv százezer bekiámyi !erii 1 ele! lesz öntözhetiivé. \ most épülő öntöző ren-'Dzei'ek el- ké-ziilte után a Dou-v'deki kolliozok kapás- és évi-lő-ternvése kétszeresére meikedlk. HARMINC ÉVES A SZOCIALISTA SZOVJET KÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE-,1922 decemberében gyűlt össze a Szovjetek I. Összszövetsé«! %'on- i’re.s-zusa. üzen a kongréss/usoii Lenin é.s Sztálin javaslatára inegaía. pítcitíák a .szovjet népeit önkéntes állami egyesülését — a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségét ... A Szocialista Szovjet Köztársa, ságok Szövetségének megteremtése a szovjelhatalom megerősödését és a ltols'ev’k Párt lenini-sztálini nemzetiségi politikájának nagy «vő- zetmét jelentette“. (A SZK(b)P Története: Rövid tanfolyam.) 1922 december ,%-án mdmloü-,j ki a Szovjetek T. öfsz-szövflséii Ko-n- gr ‘S-sz-usa a -Sziwia'ísta . Szovjet Közt úrsnsások Szöv-etséeénék megalakulá­sát. Azóta három .évtized • te.lt;'-' cl. Hariiiinc év, több mint egv negvexl század tapasztala!ai bizonyították be. hogy a szovjet népek esvsé^e niég- bonlbatatlan. A Szovjehmió népeinek barátsága az egymásnak nyújtott önzelien st- gjt'égeai alapul, A cári Oroszországban gyarmati iga alatt tartott írének a légidősebb testvér. '» nagy orosz nép segu’:ségével a Szocialista. Szovjet Közt-í.rvasvvgo.k;Szövetségében virágzó szocialista nemzetekké fej ődteh. Az SZKP XIX. kongresszusán Be ríja élv társ következőkben foglalta össze a Sz.nvje'.uiiié) né.pelitvk •><) éves fejlődését: ,-. A -enl ni-sztálini uemzelivégi politika következetes m egv a • ósí t á s á-n a.k ere dm én veként országunkban megsziin.t . az' a cárizimi-tól örökölt léiivle.ges egyen ötlen «ég, amey a gazdasági és iku Murái; s fejlődés térén Közép-Orosz ország e.ó-reha adott népei és a liatai'v.'dékeknek a mul'ban tőlük elm^a'- d >tt népei között lapa-zfa'ható volt. AÍOM már nl-nc-scnek többé nálunk el­maradott népek. Országunk új, sz.oc'a.isla nemzeteinek arculata a szo- cia!;sta építés évei fed várnán gyökeresen megváltozott és élenjáró, modern nemzetekké fejlőditek.'1 Az első az egyenlők között A ioblioiiiaii szociá^deiíiökrpiák be ép e> Hocni^nn saerv déki vabt A iic]»(‘l hkiios H ÍN jeleit 1 kezfóív a lenin él i Varsó (TASZ.SZ): A lapok közoV ték a Lengyel Távirati Iroda közié. • menyét, amely elmondja, hogy .K Kowa:s<ki és S Siencko. az am.er.ka1 és angol hírszerző szolgálat a.la fcnnf-arto'tr népellenes WIN (..Szabad­ság és legyőzhetetlenség'’) vezetői jelenik:z*.ek az dl'amvedelmi szervek né1. Kowalski és: Siencko elmondta, hogy a WIN-szervczel maradványa: u. n. külföldi ..képviselettel'’ ál!isik örv-!;ö'f'ef'é-ben. és 1949 kezdetéig a? angol - hírszerző szolg-á'a-f felada“ iáit tel)csí‘e;lék. 1949. fc-bruárjábrih a .képvis-el-el’’ kapcsolatot tefem-tcf' az amerikai hírszerző szoáfá’attcil é- a köve-k.ző évben cqyezrnény; kö- ícV'f vele.' Ai egyezmény szerint a WIN.-nek felforgató- és kém4.évé-.-Á/UTVrwí vezetői íIliitnve<le!it;i szerveknél ken''-éget' kellett kifeji c-n ie Lcrayal- Ö-r-zág területén A, WIN pénzbeli és- jecfyéb segítsége: kgnott az amerikai ■ ’ h í e j z ő szolgalattól. Kowalski és Siencko dokumentu­mokat. valamint rádióké-züékel. f-gy-vert é.s több. mint. egv mi'üó dol­lár ös-Zi-ge! adlak á-t az* áilamvé* d'elmi szerveknek. Kowalski és Sien-ckö kijei---nte té. hogy. rjecqvőződ'ek a népi hn'Fom és . a len,övei rén ellőni harc ki'-á'és- tplcir-ágáról, fe'i&merlék z WIN és a külföldi ..képviselet" népellenes lényegét c>s i-lha'árpzlák.' hogy lé­legezik a viiáo- közv-é'. mén ve e’őtt • az amerikai, és angol hírszerző szol­gáéit' lengyelországi mesterkedéseit.­Berlin (Ml! i 11 ff maiim ..saarviilék: minisztere jiök'1 a napokban átalakí­totta j.ze-parali$!a l>áibkor-mán,yát. A kurmúnxban must a saárvidé.ki szó­ivá 'fmokra.ta párt kőt jobbolda M vek y •: .Richard Kirn- és Heinz Br-ami i-i bei vet foglal. íz Országos /ív ^irúc, nagygyíUése a Sportosarnoliban Az Országos Héketanágs december :;í)-;án, kedden délofán hat. órakor nagvgvíi1 est rendez a hndape.sii Spoi'l- csíírnokbun. A népek )>écsi- hékekon- gresszusárói beszámolót, mond Aikí.cs !•; rzs .'bet Kossu th-di jas a ka de mi kus, a Hé ke Yilágkuuícs tagja, az Orszá­gos Béke tan ács elnöke. A népek bé­csi hékeknngresszusán részt vett ma­gyar küldöttség tagjai közül liozzá- -z'í'nak Mér.ay Tibor újság-író, a- Sza­biul Nép munkatársa. Puskás T éréire, a T,p Honvéd válogatott labdarúgója, S z á d e c z.k y - lé arc! oss El c-,n eér kelsz e i'.e s KosMith-díjas akadémikus. Mithé .l i­nos veszprémi: rom. kall pústpŐKi hely- iw»k és '1' Has Sándorné debreceni, tszcs-ta g. A szovjet nép iosr-craj mondja, hogy az Orpszor.szdig'i- .Szöveiteégcs Szot'ki- '■•s-t'a Szovjet. Kö7.társ-a-5ág az első a Szovjetunió ■ Ifi egyenlő rácvetséges k ö z t a ’j p - ú ír a közölt. Az OSz-SzíSzK lerii'ete a Szovjet­unió egész területének több. mint há­romnegyed vésze. De. nemcsak terű’e- t-ére. liánéin gozda-sá-gi. politikai és államj jelentő-bégére nézve i-'s ki-nia- va-sló szerepet tölt ót. Vezető erő a Szovjetunió népei között A Román JNépKö/társa-sá«; kikiáltásán ik ötödik évfordulója A Román Népköztársaság dol­gozó népe 1952 december 3CTún a Monarchia megdöntésének és a Ro­mán Nép köz t á rsc a ág kik i á 11 ásá na k ötödik évfoidulóját ünnep!;,'' Miután a dicsőséges Szovjet Had­sereg 1944 augusztus 23-án fo'.-'/n- bt-iditot'.a Romániát, a monarchia meg dön'ése és a itomán .Nép.köztár-a-ág k.kiállása megkoszorúzta azt a har­col. amelyet a román nép folytatott é én munkásosztállyal s a Roméin Munkáspárt vozo'.é-éve! az .ország ti omokra't ízű I dauert. Romániában a monarchia fennál­lásának egész Idején a reakció bás­tyája, a nép elnyomásának eszköze volt. A román nen a monarch'!., megdem térével és ;1 Népköztársaság kikiál­tásával. — mclvnee- polirikai a apja a munkásosztály é.s a dolgozó pa­rasztság -züvelséqo. teljesen ke­zébe., vette saját sorsának irányítását. A román nép a Román Munkáspárt­tól az élén egy boldog étet ki.a okí­tásának. a szociaü/niu- énítés-ének útjára lépett. A Román Népköztár­saság kik:A tú-a a. román nép -zá­rnám a legmesszebbmenő szabadság- jogok. a nemzeti fürgeticn.séq szen- tes!té-ét jelenti, továbbá ,-rzt a jo­got. hogy a néo szabad lehet saját or-zúgóbon -ri-iátmagn v.zoti az or­szágot. a többség érdekelnek megfő* le'öe-n.. önmaga rendelkezik az or­szág kinei-r-i vol. iriunká Mac !< erí-rlmé nye;vek A Román Népköztársuháy ój ajko'má.nya. ame'ye-t a Nagy. Nem­zet ej y ülés ez év sz;: p'.emberében s-z-a vázolt meg. visszatükrözi a román népnek ezeket n vívmányait. A román nép hűségét év mély ragaszkodáséi fejezi ki a; népi demo­kratikus' rendszer iránt, mini aho­gy un ezt kifejezési*'' jul-l-at-ta r-z 1952 november 30-i választások alka.má­ból. amikorks 10 233 369 állampolgár, az t/ ü szavazt’.lok 9-,84 százaléka ad­ta 1,,, szavazatát Népi Demokrácia Frontjának /jelöltjeire. • 1 A Román Népköztársaság kikiá’t-á“ S A tó. cM.olt - öt é_v !..forgása. alatt a román nép nagyszerű sikereket ví­vott ki a. Román Munkás-párt he­lyes lenini-sztálini politiká jáé a Szov­jet unió sokoldalú és lelbec-ü.hetei" ’cn segít-ége eredményi'ként. A R o m á n N é p köz' á r - a s á p b a n m a olyan éoíi.kez.ésck válnak . valóra, amilyenekről a román nép a muMban még csak nem is álmod hatóét. Ilyen például a Duna—Fekete-tenger Csa. torna. n .,V. T. Lenin” villamos vi­zi erőmű. a ..Scanteia Háza* nyom­daipari kombinál é.s a sok má- ha­sonló méretű építkezés, A román nép mcrészen új és fiata'rrias arányú müveket valósít meg,, mint például főváros és az ország városainak s./o ciali-la újjáépítései’ a buka-resfi föld­alatti v.-mit meoépíté-'-e. a fővárosnak tengeri kikötővé való álalakítása, a Bukarest --Duiki Csatorna megépít-é­S V el A Szo.vjj-timió Iclliccsiillictí'tieii se­gí'ség.vcl Románia egv e maradott mezőgazdasági országból egy lej.üde- sének tejében lévő :pari a! amiiui aia- knl.t ál, melyben az ipar sajal." s síi 1 va döntővé vall az ország gazda­sági é etében, melyben a tenne es kcU szor'e nagyobb a regi rendszerek legmagasabb termelési, szímvonaláná i. Míg Rumania mezőgazdasága a m ul tini it rendkívül elmaradóit, vo; , addig ma már a mezögazdasag a trak­torok és egyéb gazdasági gépek tíz­ezreivel .rendelkezik. ami í ebe lőve •l-e'sz;.. ííugv a dolgozó parasztok tnéind nagyobb szaluban térjenek ra szabad akii ratűkből a modem, nagyüzemi gazdáik dús, a. szóéin ista mezőgaz­daság útjára. Az ország t.e r vga z d í! ke > Iá -ián ak fej­lődése, az ö'rves terv es a viil-unito,:- tási terv nagy-zeríi láváitokat t>''■1 meg a romín nép előtt. Az. öbg'.Te lerv v érén a Romun Nepkoztai sas.i^. •pari ország lesz. melynek mezőgazda sága legnagyobbrészt gépesítve lesz. E lentétben a letűnt reml-zetr,. Romániájává ■ me.yben az iraslud.at.it- nok száma majdnem I millió voll, a Román N-V-pköztarvn»ag o van c rszag- gá vált. amelyben a nép legszélesebb tömegei teljes mérlékben részesülnek a tudomány, a kultúra és a művészei len véből, mc'vben a megújult prove'- kibontakozó tudomány, művészet o irodai óin szorosa n hozzá ka peso bulik a dolgozó nép élelébez. törekvéseihez. A r mán nép élele m'rvd ragyogé bbá mind gazdagabbá válik. A Szov jól unió é1 etében kiemelkedő '.zen-pei jál-szlk az orosz nép. ,.Az Okos? nemzet — mondotta Se iá in O:\ tyr-s — Plelrpior és Taoiíii. BjcJinszkij cs Csernispi-szkii. Puskin és Tolsztoj. Gli tiler: és Csajkovszkij. Gorki] és Csehov. Szrcsenov és Pav­lov. R /Tn és Szárikor, Sziivorov és Knlnzoi' nemzete“ Az oro-sz nép adta a vi’álkultúrá­nak és ;i nemző-közi forradalmi moz­galom mik' ők T. Lenin lrafaknas lántr- t'lméié-f. Oro-zorszáv volt a leniniz- mus hazája. A lenínk-mus lobogója f.r-nin és Sztálin rjávtján-ak ve­zetésével az onsz nép vili- vvö/.e'pni- re Xag'v Október! Szocialista For egis s-z.ínvpn.alra a gazdaság v«> a kui- íúra 'torín. Erős ipari köztársaság Az OSzS-zSzK hatalmas szerem'1 já'-szik a Szovie.lun.'ií gazdasági éle­tében. Az ötödik ölévé? terv kezde­tén a Szovjetunió r-íré-z -szó ni or me "- - 'nck főbb mint felét, köolajtevniclé- ,nek -10 «százalékát. acélíer mo1 ősének Td* százalékát, áramtermelésének r) -záza 1 ékát az <»0zSzSzK ad t a. Az orosz köztársaságban van a Szovjetunió második' kohászati báz:- '•a, az ural-kuznyecki kombiiiáL Az Ura! és a A'olg;i között új Olajvidé­ket tárnak fel. Uata’-mo* génin.ai'i. vil.lamqsfp'ari, .gépkocsi- é< re.’n"i ogvp ipabi üzem-ek ontják a termékeket a központi vidékeken, .a. \ ol-ga mentén, az Uraiban és Szibériában. A legkor- szorülbb tecliniika alánján szerelték fel a ImgnyitQgoV'Sxki. és a kuz,.riyecki koluíszáfi kombinátot, a noro-tulai és ínég «ok ulás kohászati üzemet. l'fijOben :iz Ural. Szibéria, és a Yo'ga-vi.lék ionra 2S.«zer iöiibet icr- me'l, mini a báborfi előtt. A Szovjetunió minden részének bá- nvá'i'-i. ko’bozaib;^ és épílkezésoiliez c-1 .iuín-uk a moszkvai,, leningrádi. gor- kiji. sz\érdbívszki «gépek, a magnvi- tojrors/.k; és kuz,nyeri acél. a 'sztálin­grádi C'scU.ibinszki tráktorok, az Ivanovo! textiléruk. 11 a!,-Pm.;is - erőmüvek műkődnek az OSzSzSzK-ban. Itt épül a luijbi-sevi és -a ‘sztái'ú'giradi vizieröjn.ü . és az észak-krimi e-atorna. A kommuniz­mus építésének el-ő-zii Tdie. a W Don esatorna is. az DSzSzSzK feni létén hirdeti a 'Sztálini korszak nag'v.- s.i.gát. A vilá*« Iegbatabmrs••'ib. «'épesíteit ,ig |; öHársaságn I l a fal inas jeli-ni ös.fírü az OSzSzSzK mezőgazdasága. A Szovjet unió húzn- fenni'.-t-nek liáromnegved cós-zét. a Kubéui. a Yo'ga-videk és Sz:bi-r-!:i A hábonimán.i -éveikben -továbbfejlő­dő bt a mezőgazdaság technikai bázisa, megnőtt a ‘ gápállomások szerepe. 193-0-ben az OSzkzSzK kolhozaiban a tavaszi, szántást 80 száza!ókban gépek végez-fék. Azóta a gépesítés még fo­kozódott. Evröl-évre .emelkedik a vekgsterü’et. A gabona veiésteriilete az első há­ború utáni ötéves terv alatt 28 száza­ikkal emelkedett. Nyugat- és Kcle.t- Azibéria sok rész-ébeh honosították meg a gabonatermesztést. Uj gvapot- vidékek jöttek létre Fszak-Kaukázus- ban, Esz-ák-Krímben., cukorrépát kezd tek termeszteni a Volga-v’dék déli r-és z é n. B a«kivi á b a n, lősz a k - K a u k á z u s - ban, az Alláj-vidéken. (fyors ülem’oen valósul meg a leg- viié-ze'áta’akitás sztálini terve, 19-18— IbCü-ben 86-0 ezer hektár területe ü tettek védöerdöövezeteket ’ r DSzszSzK' európai rc-.-zehen. Foly'jp az ö-ntözdíren-dszerek építése is. A ii én töm eV cg ulkufó kezdeményezése' Az OSzSzSzK dolgozói egyre úi utakat keresnek a munka te-imeí?1 kenv-.-ég-ének emelése, a minőség ja- '.vílá-sa. az önköltség csökkentéee ér­vlek éhén. A leningráüi dolgozok kez^ deményezték az országos -szocin'D4:: versenyt az ipar és- a közlekedés l -4 vábbi technikai haladásáért. A Szo\.| jetunióban és a népi demokratikus) or-szágokban ■sokszázezer ember ;sme-', ri a kiváló orosz -sztahánovi'Sták és. újítók nevét, akik között ott vau Ko­vái jov. C-sutkin. Korabelnyikova. Mu- hanov, T-cvc-senko, Z-sandarova, slb. Virágzó kultúra Az elmúlt évben az OSzSzSzK-ban 10.283 hétO'szíáivos iskola és l'S-38 középiskola nyílt meg. 1950 végén 20.fi millió tanuló látogatta a héloáz- í'á-lyos és középiskolákat. A főisko­lákon és egyetemeken a uegvédlk ötéves terv végén. jSOO ezer hallgató tanuk. Az -idén 142 ezer fiatal szak­ember végezte ól a fe'-ö:s-’kólát. Egye­dül Moszkvában töd főiskola van 270 ezer hallgatóval. 1051-ben a népművelési több, mint 2 .millió előadást tok 1‘20 millió hallgató előli. Fiiásziib'tett nélH'k szervek re-mlez­Az OSzRzSzK-ban ■számos nemzőii- •«ég él. A köztársaság 12 autonom köztársaságok ß autonom területet és 10 nemzetiségi körzetet ' foglal magá­im. Az orosz nép önzelien segítségéve! mindert autonom köztársaságban é* területen kor-szerű ipar. gépesített kőihozmtvző,gazdaság jött létre, felvi­rágzott a népek kultúrája. A mes-szc Észak kis népcsoportjai- amelyek'a cári uralom idején kihaló­ban voltak, a Nagy Októberi Fzöcia- dista Forradalom után virágzásnak .indullak. A danal-Nycnyec nemzeti­ség; körzet területén faipar, halipar és építő ipar alakult ki. Jakutin is virágzó szoeialbía köz­társasággá; váilozott. Ipari termelése tavaly HMT-bez képest DiO-szorO'ra emelkedett. Hatalmas fejlődésen ment kérésziül a Baskír. Dagesztán, Ud- niuri, .Mari. K-szak-Oszél és a többi autc-nom köztársaság is. A Román Népliiii'társasiíir Akaiéin iája iirmcpi ülést tartott Bukarest' (TA.SZSZ): December 27- én a Román Népközt.ár-aság. A’l'dé- nvúia ünnepi ülést lartótt Román Népközlársa.sác! kikiál 1 ásán ;k 5. év­fordulója alkn'm-áböl. A Román NépkÖzt-ár-a-áci r:-I<:ál­ló r-án-u.k 5. évtórdu ójárói és az aka­démia feladatairól Traian' Stivulesci az akadémia elnöke mondóit mólót. A gyűlés részvevői hatalmas 'e'ko --csdéssel üdvözlő táviratot iméz'e 4, V. S/-á:inhov és üdvciz.ö levelű Gh. Ghvo.rghiú-Dejhoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents