Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-02 / 153. szám

2 »RPh n 1952 JULIUS t fFdfyta'tás az első oHdaixo-j nem adtak részük« konkrét Jelada-. tokát, Ennek eredményeként többen már „vissza is mentek a . púrlbá." Borsod megyében például 415 fiatalt adtak át a pártszervezeteik, de .ezek többsége meg nincs funkcióba állítva. Komárom megyében 210 fia'.alt ad­tak át a pártszervezetek, de óbból 12S nincs funkcióba állítva és egy része nem is vállalta a DISZ-munká!. Pártszervezeteinknek • törődniük keil azzal, bogy a DJSZ-be irányított Fia­tal párttagokat tehetségüknek és ké­pességűiknek -megfelelően :— és per­sze figyelembevcve az ifjúsági szö­vetség szervezeti autonómiáját — . a DiSZ-szcrvezelek tagsága megfelelő funkcióba válassza be. Ezt annál is inkább figyelembe kell venni, mert egyes DlSZ-szervezeteknét a DJSZ- be irányított fiatal párttagokat nem választás, hanem kinevezés útján he­lyezik funkcióba — ami persze hely­telen! A felsorolt példák azt mutatják, hógv pártszervezeteink és párttitká- raink most már lényegesen. jobban foglalkoznak az ifjúság kérdésével, mégis az ezen a téren mutatkozó fej­lődés távolról sem kielégítő. A meg­történt javulás ellenére sem beszél­hetünk még arról, hogy pártszerveze­teink tevékenységében alapvető válto­zás állt volna be az ifjúság között végzendő pártmunka területén. Miben mutatkoznak meg pártbizott­ságaink, pártszervezeteink munkájá­nak jelenlegi hiányosságai a DISZ- szervezetek vezetésében és támogatá­sában? Abban, hogy a DlSZ-szerve- zetek irányítása és támogatása még minidig nem váll a pártszervezetek munkájának szerves részévé, ma még — sajnos -— az a helyzet, hogy párt- szervezeteink kampányszerűen foglal­koznak az ifjúság kérdéseivel. Az ifjúság nevelése, irányítása, a DISZ erősítése azonban semmi esetre sem kampányfeladat! Ezzel a bonyolult, sokrétű feladattal rendszeresen és tervszerűen kell foglalkozni. Az ifjú­ság 'nevelését, a DLSZ-szervezetek irá­nyítását cs támogatását a párt állan­dó jellegű, egyik legdöntőbb politi­kai feladatának kell tekinteni! Pártbizottságainknak az ifjúság kö­zött végzett munkájára 'nagyrészt az jellemző, hogy csak nagy általánosság­bán foglalkoznak vele. Énnek megfele­ljen a DISZ-re vonatkozó határozatok nagyon általánosak; így például ez n iíus 5-én a XIX. kerületi párlbi- • "‘ág a DISZ-re vonatkozólag töb­között a következő határozatot v......... , Érvényesíteni kell a pártveze­tést, ki kell domborítani a párttitká­rok felelősségét a DISZ felé . . . A pártbizottságok erősítsék meg a DISZ-t az őszi bevonulások idejére ...“ >’ • • • A Politikai Bizottság határo­zatát tűzzék napirendre . . sfb., stb. Az ilyen határozatok, elv-társak — enyhén szólva — nem nagyon viszik c őre a DISZ munkáját. Pártszervezeteinknek. pártbizottsá­gainknak sokkal konkretebben kell i ogla Ikozniok a DISZ irányításával, munkájának ellenőrzésével és támoga­tásával. I-Ia párt bizottsága ink a DISZ egyes fontos területeit tárgyalják, ma­guk is jobban megismerik a DISZ munkáját és ezt nem csak általános- tágban, hanem töviről-hegyire fogják ismerni. Az ilyen konkretebb vezetés­nek kétségtelenül meg is lesznek az eredményei. Rátérek elvtársak arra a kérdésre, hogyan veszi ki részét munkásifjúsá. gunk a szocialista termelésből, ötéves tervünk megval ósí fásából, s milyen méretű _a szocialista munka frontján munkásifjúságiunk példamutatása és fegyelme _ folytatta Farkas e.-vtárs. — Kétség.beten, pártunk legszilárdabb támasza a fiatalság között a munkás, ifjúság., amely mind aktívabban és mind nagyobb tömegeiben veszi ki i'é vzét a szocialista termelésből. Ez ör­vendetes tény. Emellett azonban rá kelO mutatni arra is. hogy bizony munkúsifjúságunk egésze még nem vd't a. termelés rohamcsapatává, szú mos helyen még távolról sem hiclégi. lö példamutatása és magatartása. Nem kielégítő a munkásifjúság kö­zött a munkafegyelem. Nem kielégítő e sztahanovisták száma sem a mun kas-ifjúság között. A MÁVACJ-ba.n 492 szíahánovista között öt, a Ganz Va­gonban 331 között 26 ifjúmunkás sztahanovista van. Az Ózdi Kohászati Üzemükben 14 sztahanovista ifjúmun­kás van és öt sztahanovista ifjúsági brigád dolgozik, 102 taggal. A Kelen­földi Textilkombinátban 139 sztahá- novista közül az ifjak száma 28 fö Az. Egyesül Izzóban 327 sztabánovista közül 85 az ifjú sztahanovisták szá­ma. A bányaiparbain az első negyed­évi kimutatás szerint a sztahanovis­ták összlétezáina 2017 fő, ebből azon­ban csaik 210 az ifjúmunkás sztahá- novis'ták száma. Mindez azt mutatja, hogy a DISZ egyik legdöntőbb feladatát, a mun­káid jóság százezres lömea-einok a szocialista éplitőmunkáira valló mozgó­sítását, a mulilk’áho.z való STXDciátó&tia viszony kialakítását még távoliróll sem ol'dja meg kielégítő módom. De ez' másrészt azt is bizonyítja, hogy párt- szervezeteink sem tudták: méq a. mun. kásifjúság nagy erejét, Iiepdületét. és 'aktivitását teljes egiésBében a szoci-a Lista építés szolgálatába áltálam. Pártunk' kezdeményezésére, mini is méretes., az utóbbi évek foiyanian a magyar dolgozó ifjúság, a munkás - ifjúság új, fontos osztaga szen/ez-ödött rargr ipari tanulók egyenruhás, im- xnáir mintegy 60.000 főnyi csapata. I.éi: rehoztuk az új, korszerű tanulóm ilie • lyetoet és atz ipari tanutóottfhonok szé (les hálózatát. Az ipari tanulóik közötti munka le rületén a legtn-agyo-bb hiányosság a novelőmunk-a és a tanulmányi élőmé metel gyengeségie. S ezért nem lehet csupán az ipairi tamaillószervezet - ve­zetőit Mjölőssé tenni. Felélés ezért kéisiégittetemül a DISZ is, amely nosz- szú időn keresztül alig akairt tudo­mást venni az ipari tamulósziervezet- ről, s amely még most sem f-ogLatiko- zik az ipari bamulókikail jelentőségük­nek megfelelően. De felélőnek va­gyunk ezért mi is valaimennyien. párt. szervezeteink és alulról felfelé, külön­féle pártszerveink, amelyek nem for- cÜtottak kellő figyöhnet az ipari ta­nulók közötti munkára, helytelenül' abból indulva ki, hogy ez a munka állami szerv feladata, A másik fontos hiányosság az Ipari tanulók közötti munkában a lemorzso iódá-s nagy mértéke. Bár az ipari tanulók ifjúságunk le-j_ hálado'ttabb rétegéhez tartoznak, azéit az ipairi tanulók között is n el venként érezhető a bums,oá ideológia és ne­velés befolyása. Ipari tanulóinknak je temleg mintegy 60 százaléka mumkás- szü ők gyermeke, kereken 30 százaié ka dóig,ózó paraszti származású, 10 százaléka pedig az ,,egyéb" csoportba tartozik, s ezek túlnyomórészt városi kispolgári -szülők gyermekei. Bár nyilvánvaló, hogy ez az összetétel ál. tálában megfelelő, az is kétségtelen, hogy fyen társadalmi összetétel mel­lett magva« a talaja annak, hogy — amennyiben rendszeres felvilágosító és nevelőmunikávail nem ellensúlyoz­zuk -— a.z ipari tanulók között, a mun­kásosztálytól idegen, sőt ellenséges nézetek terjedhetnék el. Ez is mutatja a népi demoikratliikus szellemű, haza­fias tartalommal telített nevelés dön­tő jelentőségét az ipari tanulók kö zötl végziett munkában. Ha minden túlzás nélkül1 kijelent­hetjük. hogy aiz ifjúmunkás tömegek a meglévő hiányosságok ellenére is lelkesen, mind nagyobb aktivitással veszik ki rés-züket a szocialista építés bői és politikailag alapjában véve egészségesen fejlődnek, úgy ezt í yen formán a falusi ifjúságiról még nenj mondhatjuk dk A falusi ifjúság puli likai fejlődésében nagy elmaradás ta­pasztalható. Soraiban érezhelő a leg­erősebben az ellenség, különösen a klerikális reakció befolyása. A falusi ifjúság politikai nevelése terén-súlyos mulas-ztásoik terhelik elsősorban part szervezeteinket, mert különösen a me. gyei, járási pártbizottságok elhanya­golták a falusi ifjúság közöld politikai nevelőmunkát, s ezért a DISZ nem 'u. dott megerősödött a falusi ifjúság so­raiban. A pártnak jó munkájával biztosba nia keiül, hogy a DISZ n(6 csupán a munkás- és a tanulóifjúság szervezete legyen, hanem a parasztifjúság szer­vezete is Igaz, Magyarország kétség, télen ül ipari ország telt. ez azonban távolról sem jelenti, hogy Magyaror­szágon a lakosság (és az ifjúság) többsége ipari munkás, sőt még csak azt'sem jelenti, hogv a városi lakos­ság képezi a lakosság többségét. A vaóság az, hogy a lakosság többsége jelenleg is falusi, és a mezőgazdasági .akosság még mindig a lakosság leg­szélesebb rétege. S ez nemcsak a la­kosságra állatában vonatkozik, hanem az ifjúságra'is. Másrészt, a városi if- iúságihál az a helyzet, hogy a pártnak ill közvetlen, jelentős szervezett ere­je. van. Emellett nemcsak a pártnak van jelentős számú tagja a városi if jósáig- között, hanem itt a szakszerve, /elek is komoly szervezett erői. kép viselnek. Egészen más a helyzet falun, a parasztság és a parasztfiatalsag kö. zott. Itt pártszervezetem,k ha-sonlotha- tatlanu 1 gyengébbek szervezetileg mint a városban és különösen gyen gék szervezetileg a paraszt-ifjúság kö. z-ölt. A parasztság és a paraszti tatai - «ág körében nincsen és nem is lehet szakszervezet. Továbbá, tigyeembe ke.lll venni, hogy a párt, mint a mun­kásosztály és a dolgozó nép élcsapa­ta, nem is törekedhet arra, hogy tö megesem felvegye tagjai sorába a pa rasztfiaitalságot, különösen nem vehet irányt arra., hogy nagy számban föl­vegye tagjai sorába a jelenleg még, egyénileg gazdálkodó parasztok fiait, es leányait. A Dogozó Ifjúság Szö­vetségénél! azonban ilyen korlátozás nincsen és nem is lobot. A DISZ arra vesz irányt, arzt a feladatot, azt a'célt tűzi' maga elé. hogy egyesítse sorai­ban az egész dolgozó és tanuló fiatal ; ságiul a szerve,zieten betűi - nevelje. Mindebbe 1 következik, hogy a doL gozó parasztíialalságot illetőleg, a párt fötranszmissziój a, sőt csaknem hízó róíagos transzmissziója a DISZ. A DISZ-meik a falun a .tsz, de még inkább az egyénileg, gazdálkodó- paraszti iabal- «ág között különlegesen fontos fel­adat jutott. Olyan feladat, amelyet a part vezetésével csakis a DISZ végez. Ivet él és semmiféle más szervezet nem.. Ez -a föladat: a parasztba tp-kság- megjgryőzése a szocialista út helyessé g’érőt a. mezőgazdaságban s ennek a Hal als áginak — a társas,, szövetkezeti termelésben óiért kézzelfogható,' gya­korlati eredmények segítségévei — péiidaaidó szerepet biztosi tani .abban, hogy az egész dolgozó parasztság a sz-ociateta mezőgazdaság útját váüasz- saa. Ebből következik, hogy nem békül- hetünk meg a jelenlegi helyzettel; nem béküilh étiünk meg azaail, hogy a DISZ ben a tagságinak alig 17 százaié ka parasKtfiaibai (tsz és egyéni együtt­véve). A pántnak a DISZ elé és- saját szervezetei elé azt a feladatot .kell kitűznie, hogy a jétem,régi helyzetet a legközelebbi egy-két évben gyöke­resen megváltó ztassuk, A DISZ tagőét. sízámának általános nagy mértékű eme ése molllie(:t el kell érnünk a legköze­lebbi egy két évben, hogy a DISZ-en belül a parasztfiatalok (tsz és egyéb, persze mindinkább döntően tsz-fiata- lok) aránya elérje az össztaglétszám 40 százalékát s hogy ilymódon a DISZ valóban a munkás. és paraszti! júság nagy löniegszervezetévé váljak. Mert ahhoz, hogy a DISZ méltó Legyen nagy példaképéhez, a terülni sztálini KomsizomaJhoz nem utolsósorban van szükség éppen arra, hogy -a szó igaz érteimében munkás-paraszt tömeg-szer­vezetté legyein. Nálunk divat, mint válaimi szólamot ismételgetni, hogy a DISZ a Komsz-omol példáját követi. Kövesse hát valóban, ne szavakkal, hanem tettekben,, ne látszatra,, hanem a .'lényegiben a dicső Kom-zomol pél­dáját! . A falusi területi DISZ-szervezetek inkább valami kultúr egyesületre ha- sonlítanak, mint a párt harcos, polili kai nevelő, ifjúsági szervezeteire. En­nek következtében nagyon hiányos és rendszertelen politikai nevelőmunka folyik az egyénileg gazdálkodó pa­rasztira tank között. A falusi ifjúsági szervezetek egész működése el van szakadva a falu -szocialista átáLakitá­pé tói. Nagyon gyenge nevelőmunka folyik az egyénileg gazdálkodó fai ta­tok között a tsEiCS-ről, a földművelés új módszereiről. Olyan helyzet -ala­kú lit ki falun az ifjúsági szervezetek­nél, hogy a területi DISZ szervezet megne-heziti a iszcs DlSZ-sze-rvezisiek munkáját. Az összes kulturális és s-poirtlehetős éggel a területi falusi DISZ-szorvezet rendelkezik. Sok eset ben ennek következtében a tszcs DISZ szervezetek fellő omlanak, tagijaik habár a tszcsk-ben maradnak — visszamennék a területi DISZ-,szerve­zetbe. Ezen a helyzeten, elvtársak, aflapvetőem változtál ni kell Persze szükséges, hogy a DISZ falusi szerve, zietoi továbbra is fogflaókozzianak kul­túr- és sporttevékenységgel. De a pártnak a la'un nem ifjúsági egyletek­re, hanem harcos ifjúsági szervezetek­re van szüksége. Olyan DlSZ-sz^rve. zelekre, amelyek a párt vezetése alatt a falun az ifjúság döntő többségét szo­cialista szellemben nevelik az ifjúsá­got a falu szocialista átalakításának lelkes rohamcsapatává fejlesztik. A pártszer vezetek a fa -u.~i DISZ szerveze- tieket komolyan meg keli, hogy erősít sók politikailag fejlett, fiatal pártta­gokká!,, akik képesek arra, hogy a fa­lu fiatalságát a párt köré csoportosít­sák. A pártszervezetek döntő felada­tukká kell, hogy tegyék a DISZ szer­vezetek ui,?ge,rö.sílését és fejlesztését a tsizcsk ben. Meg kei szüntetni a-z.t a helyzetei, hogy a legtöbb Iszcs ben még nincs DISZ szervezet. A tszcs DlSZ-szerveze-teinek segíteni keil-, hogy Lehetőségük legyen kulturális ('ortrendezvények megszervezésére. Bátran be keil vonni a tszcs-fia-talo- kai. a tszcsk vezetőségébe. Érezzék a fia-tétek, hogy a tszcsk be-n az ő szá­mukra i-s új világ kezdődött, hogy o-lr na-a-vobb Lehetőségük van a felemel­kedésre. érezzék, hogv elvégzett műn. ká5uk szerint megbecsülésben részesül­nek. Jobb a helyzet az áttenni gazdasá­g-okban, ahoi a fiatalok egy része már példamuliaióan veszi lei részéi, a ter­melésből'. A bácsbo'kodi állami gazda- • ságiban két ifjúsági 'csapai átlagos tel­jesítménye 150—170 százalék. A surja­ni állami gazdaságban dolgozó fia-ta­tok közül többen átlagosan 130—140 százalékot értek el. Sajnos, ereket a példákat inéig nem lehel á.tarán ősit a . n.i. Sok helyen nagyon laza'az if júság körében a munkafegye-tom é,s különö­sen gyenge a DISZ szervezeti élete- és politikai névelőm unkája. Az á.-lami giaAidiaságo-kban végzetet ifjúsági mun­kában ez a Legfontosabb fe-ladai. hooy működő, eleven DlSZ szervezetek jöj­jenek léire, amelyek e párt vezetése alatt legye 'mezeit, öntudatos, dolgos ifjúságot nevetnek az állami gazdasá gokban. Ami a párt munkáját az. i-skolákbain- bilire ti, miéig'kielij mondani, hogy a -fa­lusi ifjúság közötti munka, után a lieg.. gyengébb és LegeLmairadotóeiblb mun- katierüiiethez' tartozik. Ez ég y ben a DISZ-né, i,s a második leggyengébb terület. Különösen á-iC. ez az egyetemi és föiskoílai ifjúság között végzett •munkára. A pár-tmúmka eLmairadása ezrin a forjio-s területen kom-oly vészé lyekef rejt magában. Mia az .-egiyeitemeken, a fői-skotóikon 37.570 fiú ép. .leány t-anui,. ennek 56-7 százaléka munkás- és parasztszárma- ziá-sú hallgató.-Az 1937—1938-as tan­évben. a Horthy M-agy-aroiszágion 11.747 fő tabuit az egy elemeken ■ és fő_ iskolákon, ebből, munkás- és paraszC származású halilg-ailó 410, azaz 3.5 szá­zaitok voiit; Ezek a -számok mutatják, hogy milyen hatíaltnas mértékben nö­velje népi demokráciánk a dolgozó nép fiataljai számára azt a -tehetősé­gei,hogy fe émelkedjen-ek aiz értelmiség aötraiba, hogy mérnökök, orvosok, technikusok, agnonóm-usok, kutatók, stb' Legyenek. Az egyetemeken és fői-sko_ Iákon nevelkedik a szo-ci-al-izmus épi- tésének új, fiatal parancsnoki kara. Ennek az új, fiatal parancsnoki kar­nak a politikai nevelése és jó, kiváló tanulmányi eredményeinek biztosítá­sa pártunk és a DISZ egyik legfonto­sabb íeladata. El Lsheit e mondani azonban., hogy párt- és DISZ saervezeteink' ennek .tu­datában végzik munkájukat az egye­temeiken és főiskolákon? Nem, nem Lehet! Kétségtelen, az utóbbi időben, különösen most, a- vizsgák idején, lé­nyeges javulás tapa-sz-t-a-lható az egye temi halügiatófc és középiskolai diáikok tanulási eüű menet elében. Mégis azt keift mondani, hogy az egyetemi és főisko­lai hallgatók politikai fejlődése és magatartása távolról sem kielégítő. Különösen a munkássz-ármazású -egye­temi halilg-atők között tapasz La Lhaitó olyan size. Hem, hogy egyetemi tabula sukkal ,,szívességiét tesz-nek és áldo­zatot hoznak a népi demokráciának.“ Alacsony színvonalú az egyetemi ha-l-L giaitófc között az inits-rnacionaliizmus. a hazafiasság szelleme. F-e’llelibető — fő teg a nem munikasszárma-zású egyete­mi ha Ugatok között — a kozmopo'litiz- mus, a nyugat-imő-dat is. Nem kielé­gítő az -egyetemi hallgia-tók egy részé­nek magatartása a honvédel-em és a néphadsereg iránit sie-m, ezért fordul­nak e'ó olyan esetek, hogy egyeitemás- fáinik egy része n-enr szív-ese-n megy önként néphadseregünkbe, tiszti pá­lyára. Ei'ős-en érezhelő az egyetemi hallgatók soraiban a pacifizmus: .,Mi_ nhk hadsereg-, amikor békéért harco­lunk“ . . . .,inkább a tudományos Lru- tatás, mint a kaitonai pálya’1. Ez-e-ket a nézeteket reakciós elemek tudato­sain terjesztik az egyetemeken s a párt- és DISZ szervezetiek nem foly- taitniak ezen ellenséges nézetek ellen komoly harcot. Valamivel kedvezőbb a helyzet a középiskolákban, de ott is fel'elhetők hasonló je-Le-ns-égek, igaz, kúsebb mé­retben,, mint az egyetemeken és fő­iskolákon. Az egyetemeken és középiskolákon folyó párt- és DISZ-munka alapvető hiányossága, hogy e’hanyagolta a hall­gatók rendszeres politikai nevelését. Az helyes volt, h-ogy a jó és kiváló tanulmányi eredmény biztosítását tar­tották párt- és, DlSZ-szervezeíieink központi föladatuknak, de helytelen volt, hogy emellett elhanyagolták az egyetemi ha'Igalók és középiskolai diákok rendszeres politikai nevelését. Sokkal kedvezőbb a helyzet az ál­talános iskolákban, ahol érezhető az úttörő mozgalom eredményes munká­ja. Az úttörőcsapatok egész tevékeny­sége és munkája arra irányul, hogy haiz-ahass-ágra, a párt. é-s Rákosi elv- társ, a Szovjetunió és Sztálin e.vtá-rs iránti szeretekre és odaadásra, jobb tanú á-si eredményre és a tanulási fe_ gyeúám megszilárdítására nevelje az utiíörőkel'.'Na-gy helyet foglal el az út­törők nevelésénél a prolietárnemzet-kö- züség sze'llemeneik kialakítása is. Azit a nev-c őm un kát, amely az úttörők kö zötl foi-vik. nagymértékben elősegítik az iskol-ánkívüli intézmények is. Az ország területén 12 úttörőhöz műkö­dik. ahol szakkörökben 11.400 úttörő fogilai'kozlk, 250 technikai és Micsurin állomásom mintegy 5000 úttörő do-.g-o^ z.ilk é-s- 780 repü-Lőmode Hező szakkörben több, mint 18.000 úttörő vesz részt. Ezeknek a szakköröknek mun-káj-a sokoldalúbbá, színesebbé teszi a■ neve­lő műnk át az úttörők között. Pártszervezeteink nagyobb - s-egít- j-s-épel kell, hogy nyújtsanak az úttörő­mozgalomnak. -min! eddig. Helyenkénl a pari és a DISZ figyelmét elkerülte, hogy az útlörő-niozg-alem a népi de­mokráciával szemben közömbös, vagy éppe-v ellenséges, régi beállítottságú pedagógusok kezében van. Ezen, elv­ié vsak változtál ni keli! Pari szerveze­teink különös gondol ke1., hogy Iordít sanak .az úttörő-mozgalom vezetőinek politikai nevelésére. TVe kell vonni 3- falusi úttörő-szerv -zelek vezetésébe és az úttörők neveléséire a géipái le mű so­kon, I sz-c.s-kben és akarni - gazdaságok­ban dolgozó fiatal értelmiségieket i*. Meg kell javítani az.úttörők munkára váló nevelését és fokozatosan biztosí­tani 'kell részvételüket közhasznú muu kák — fémgyűjtés, faültetés, kalász- szedés -stb. —- elvégzésében. Növelni' kell az úlíörőteázak száro.át és gon­doskodni kell azok megfelelő 'berende­zésén')!. Lelkese® dolgozó úttörő-moz­galmunk. -népi demokratikus fejlődé­sünk egyiik legszebb hajtása.. Adjunk meg tehát minden támogatást ennek az egészségesen fejlődő 'mozgalom­nak, hogy az úttörők százezrei, a ser­dülő gyermekek a hazát, a Szovjet­uniót forrón szerelő, szorgalmas és fegyelmezett, erőtől duzzadó fiatalok­ká, a szocialista építés telkes katonái­vá nevelődjenek. Pártunk nem kiefegítően 'foglalko­zott a gyermek- és ifjúsági irodalom kérdéseivel. Az Ifjúsági Könyvkiadó különösen ebben az évben eléri bizo­nyos eredményeket. 1951 januárjától 1952 július végéig 227 szépirodalmit könyv jeleni és jelenik meg, a DISZ- korosztálybeli fiatalok számára pedig 103 könyv.. Itt — azt hiszem —. túl­teng a mennyiség a minőség rovásá­ra. És valóban, az ifjúsági irodalom főkérdése a témakörök helyes meg­választása és meghatározása. Kevés az '.olyan ifjúsági regény és elbeszélés, amely a magyar ifjúság éleiét, harcál ábrázolná, amely megmutatná a ma­gyar dolgozó fiatalság nehéz, szomorú sorsát a • Horthy-rendszerben. • Köny­vek, érdekes regények, elbeszélések kellenek a magyar fiatalságnak, olyart könyvek, regények cs elbeszélések, amelyek fiataljainkat a párt szeretc- tére nevelik, amelyek feltárják a fia­talság előtt pártunk és Rákosi elvtárs harcát a szabadság, a szocializanus ügyéért. Olyan könyveket kell adnunk a magyar fiatalságnak, amely az in­ternacionalizmus szellemében, az im­perializmus elleni gyűlöletre. forró hazaszeretetre neveli a magyar fiúkat és leányokat. Olyan könyveket kell, hogy adjanak íróink a magyar ifjú­ságnak, amelyek megmutatják a város és falu fiataljainak lelkes részvételét. a szocializmus építésében, amelyek ki­alakítják a magyar ifjúság új. szocia­lista jellemvonásait. Sajnos, íróink­nak csak egy kis Tésze — így Urbán, Kónya. Kuczka, Hegedűs, Szüdi, Ger­gely Márta, Fehér Klára és Zetk Zol­iin — ír a fiatalok szániára. De ezek egy része is csak kisebb terjedelmű munkákkal szerepel. íróink egy tekin­télyes része passzívan, vagy elutasí­tóan viseltetik a gyermek- és ifjúsági irodalommal szemben, valami alsóbb- rendűl, komoly íróhoz méltatlant lát benne. Egyesek odáig mennek, hogy tagadják a gyermek- és ifjúsági iro­dalom szükségességéi. Mindez azért történhetik meg, mert az írószövetség vezetősége i$ közömbösen viseltetik a gyermek- és ifjúsági irodalommal szemben.. A DISZ Köziponti Vezetősé­gének eleven kapcsolatot kell terem­teni az írókkal, mint ahogy ezt a Komszomol teszi és sokkal bátrabban kell az írók elé vinni az ifjúsági és gyermekirodalom kérdéseit s ha kell. nyíltan és bátran vitába kell szállni ’azokkal az írókkal, akik nem akarják megérteni, hogy a népi demokrácia nem monclhal le a szocialista szellemű gyermek- és ifjúsági irodalomról, mert ez egyet jelentene azzal, hogy lemon­dana az ifjúság nevelésének egyik 1 e gfo n t o sab'b eszközéről. Ami a fegyveres erőknél az ifjúság közötti pártmunkás illeti megállapít, ható, hogy pártszervezeteink csak a.z utóbbi hónapokban kezdenek jobban, törődni a DISZ szervezetekkel. A nép­hadseregben a DISZ tagok száma két_ SíZier nagyobb, mint a párttagok szá­ma. A DISZ viuziető szervezeteiben ko­molyan megnőtt a párttagok súlya. Szólnom kelt még, elvtársak, arról a nagy baráti segítségről, amelyben a DISZ! a Szovjetunió dicső Kóm- szcmolja. részesítette és részesíti. A Komszomal DlSZ-delegációkat hívott meg a Szovjetunióba s lehetőséget nyújtott arra. hogy a DISZ vezetői és tagjai megismerkedjenek a Szovjet­unió ételiével és a Komszomol gya­korlati munkájával. Nagy segítség.?*; jelent .a DISZ szám-ára az is. bogy 4 Kornszomo'S központi iskoláján jelen, iékenv számban DISZ-yez&tök is tanul­hatnak. Ez év . elején Magyarorszá­gom járt a DISZ, meghívására a Kom- szomoi Központi Vezetőségének egy. háromtagú, tekintélyes küldöttsége. A küldöttség tagjai megismerkedtek * DlSZ-szervezeiekkel és munkájukkal PrériÓ7ik.odásuk alatt nagy odaadássá® segítettek a DISZ nek Átadták a Kom■ sz'ffimo':l gazdag tapasztalalait, báréi kritikájukkal! és tanácsaikkal mem- csak a DlSZ-nek, de pártunknak is S'-- gítelitek az ifjúsági munka megjavító sában. A DISZ Központi Vezetőségé­nek feladata, bogy ápolja és erősít©« a. DISZ és Komszomol közötti meleg,, baráti kapcsolatokat, mert ez a szo­ros, baráti kapcsolat egyik döntő biz­tosítéka annak, hogy a DISZ helyesen fejlődjék és a dicső Komszomolhoz méltóan, betöltee szerepét pártunk ol- da ián. (Folytatás a 3. oldalon) A párt munkája az if júság között

Next

/
Thumbnails
Contents